Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-11-21 / 151. szám
Úgy találom, azonban örülök rajta, hogy épen azon tisztelt egyen látszik most a kormányban határtalan bizodalmat helyezni, ki egykor a kormánynak a horvát érdekek irányában elkövetett hibáit fejtegette. Röviden szavazatomat a nulgucs . .. • i püspök indítványára adom, mivel ebben a KK. kivonatához közeledést látok. Vidéki levelezések k atyürából. nov. 15. E hó 13. kezdeti közgyűlésünkön az országgyűlési követ uraknak öt rendbeli jelentései a sept. 25től novemberig szőnyegre került tárgyakról fölolvastatván, adatott következő pótló utasítás. A megye Rendei a magyar nyelv tárgyában kelt legfölsőbb kegyelmes leiratra nézve tekintvén azt, hogy ámbár ugyan a nemzeti nyelv terjesztését , virágoztatását, és diplomatikai nyelvre egy átaljabani emeltetését a megye rendei óhajtva anyautasításuk 7dik pontjában is sürgették, és az ennek folytában készített törvényjavaslatnak létrehozását is tapasztalják ; de miután a részben keletkezett törvényjavaslat mindekkoráig legfölsőbb megerősítés által szentesítve nem lenne, követ urak a felebbi törvényszervnek e megye által elismert, és elfogadott királyi leiratot e helyzetben pártolják , és ennélfogva a hozott törvényjavaslat minél előbbi fölterjesztését , és királyi megerősítését tettleg sürgessék , és ő Fölségének e részben többször kedvezőleg kinyilatkoztatott, és a magyar nyelv általános elfogadása iránt tett atyáskodó kegyelmes ígéreteire figyelmeztetve, valóságos törvénynek létrehozását szorgalmazzák. Ami pedig a követeknek tanácskozásokban vett, és utóbb is veendő tárgyakra nézve utasításuk hiányában mindekkoráig nem történt szavazásokat illeti, hogy ezen kellemetlen állásban , és nyomasztó helyezetben ezentúl ne léttezzenek , de szinte a megyének országgyűlési tanácskozásban tettleges befolyása ne akadályoztassák, jövőre egy állandó, országgyűlési tárgyakban (mellyek jó idején a megyének bejelentenünk) véleményezendő választmány összeülve javaslatait beadni fogja, miszerint szükség esetében gyakortább is tartandó közgyűlésekből pótló utasításokkal elláttassanak. — Közelebbi országgyűlési közgyűlés folyó hó 25re tűzetett ki. — A kinevezett választmánynak azonnal elkezdendő munkálkodása első pontjául a városok rendezése, ezután a megyei kihágások iránti tervezet, végre a többi levelezések határoztatak. [Somogyból. Nekünk magyaroknak van alkotmányunk, melly Európában az elsők között áll, de e mellett van ám még olly szélsőségünk is — vagy tán nem is tévednénk, ha a szélsőséget a magyar főtulajdonúnak mondanék — melly a többi nemzetek közöl bennünket kiemel—.Szóval mi valami különöz nemzet vagyunk. Én alig hiszem, hogy valamelly nemzetnek a haladás útján annyi akadállyal kellett volna küzdenie, mint nekünk, hogy csak néma jelentőségre is vergődhessünk. Nálunk a nyelv legnagyobb botránykő, mig ez más nemzeteknél tán számba sem jó, vagy ha igen, legalább oily reaction nem szenved hajótörést mint itt. — Nov. 2án tarta megyénk évnegyedes közgyűlést, mellynek három főbb tárgya közöl fő érdekű volt követeink által megküldött azon k. kir. leirat, melly a horvátországi követeknek, a magyar országgyűlésen latin vagy magyar nyelven szabad szólást enged. Hosszas viták keletkeztek e leirat fölött. Megyénk már előbb utasításba adá követeinek, hogy a magyar nyelv ügyében hozott a horvátországi követekre vonatkozó táblai határzathoz ragaszkodjanak , s e végzéséhez most is hű maradván meghagyja, hogy követ urak egy alázatos fölirást szorgalmazzanak ő Fölségéhez. E megye rendei el nem titkolhatják abbeli megyőződésüket, miszerint illy concessiok Horvátország irányában az ott ellenünk naponkint hatályosban nyilvánuló ingerültséget még inkább növelni fogják. — Lőcse városának fölhívására, mellynél fogva Deák Ferencznek a zalai követség elvállalására országgyülésileges fölszólitását pártolásunkba ajánlja , illy határzat keletkezett. A megyei RR. tisztelettel méltányolják ugyan Deák Ferencznek a közügyekben a haza javára tett érdemeit, s mélyen érzik egy illy férfiúnak visszavonulását, de méltányolják egyszersmind szilárd jellemének megfelelő okait is, mellyeket e lépésre bírták , s ennél fogva Lőcse városának fölszólitását magukévá nem tehetik. — Nem talált viszhangra végre nálunk Turócz megye abbeli indítványa sem , hogy a büntető rendszer iránt orsz. gyűlésen hozott alkotmány elleni határozattól, ha a főRB. azt elfogadnák is, ő Fölsége a szentesítés megtagadására megkeressek. ]?Sármai*OSlról 9 October 29. Másod alispánunk elnöklete alatt octob. 23-án rendkívüli közgyűlésünk tartatott ; fő tárgy a megyei kihágások zabolázása, s a k. városok rendezése volt. Az elsőt illetőleg a választmány munkálata meglehetős tárgyalás után némi csekélyebb módosításokkal elfogadtatott. A változtatások következők : a törvényszéki táblabirák hat évre választassanak, 10 év múlva csak azon nemes bírjon szavazattal, ki magyarul írni és olvasni tud, birák csak nemes egyénekből választathassanak, s a változás alá nem eső tisztviselők közé soroztassék a számvevő is. A királyi városokat illetőleg , a választásokra nézve a relativ többség állapitatott meg, s a categoriák c) pontjára 100 pft. elégnek határoztatok ; egyéb változtatást az orsz. munkálat nem szenvedett. A 16 szavazat a városok részéről a többség által azon óvással fogadtatott el, hogy addig, míg az országgyűlés nem koordináltatik, ezen szavazatok száma meg ne szaporítassék. Az országgyűlési tanácskozásokat illetőleg rosszaltatott azon modor, hogy ott be nem várva a megyéknek a fönforgó tárgy fölötti utasítását a nélkül határoznak ; s határozottá jön, hogy minden indítvány tárgyalására 6 heti respirium adassék , meddig a tárgy fölött a megyék követeiket utasítással elláthatják. — Mármaros egyik legregényesb helységének rom. kathol. népésze barátját látogatandó kocsira ült. A számítás gyakran csalás igy jön , hogy az itt úgy is hamarább lenyugvó nap a hegyek ormai mellé bujt, s ő még nem volt a kitűzött helyen ; kétes sötétség terjedt fölöttök , s épen egy meredek hegy tövénél valónak, midőn a rögtön megállapodott ló horkolása figyelmessé tévé utasainkat, s ime a ló előtt egy vérében fekvő arezra borult szerencsétlen végvonaglásaiban küzd. Nem késett népészünk Samaritanuskint a haldokló nyomorult segélyére menni, s midőn vizet akara hozni az összetört koponya kimosása, és burogatása végett, vad lárma a rablók ordításai rémitik őt vissza, kik kegyetlenségükben elárultatásuktól félve szánandó áldozatjok fölelevenitését meggátlandók puskalövések közt közeledének , — de a lelkész kész vala önéltét adni ha embertársán segithetend , s igy a kerékvágás vizében áztatott kendőjével összekötözé a koponyát, és az éles fájdalom miatt vonakodó nyomorultat szekerére véve visszahajtat a legközelbi helységbe. Itt a sok kérés és visszautasítás után végre egy izraelita találkozott, ki nem gondolva a rablók lehető bosszúállásával hajlékába fogadó az üldözötteket. — Nem kell említenem, miként mindent elkövettek a szerencsétlen megmentésére , — de a beteg végóráját vélvén közelgeni csak neje és az orvos után sóhajtozott, s a lelkész ur hogy e kívánságát is teljesítse szenvedő embertársának , eltökéld magát a veszélyes útra; közel —mond — az isten hatalmas karja őrködik fölöttünk, s derék kocsija nem hátráltató szándékát; sövény-karó volt egyedüli fegyverük, s midőn ama szomorú scena helyén lassan léptetnének fölfelé a hegy lejtőjén, hátuk megül megállást parancsló vad kiabálás rázkodtatja meg keblüket — s ime két férfiú vagy inkább szörny közéig hozzájuk szitkok között; egyik magas, kinek tagjain az erő kifejezése, szemeiben a bosszú vad tüze ült, roppant doronggal kezében, — a másik nem kevésbé izmos de alacsonyabb, kinek azezvonásit kalapkarimája lábatlanokká téve, puskával gubája alatt; faggatásaik félelmesek valónak s csaknem kitört vad tűzök , midőn egy közelgő szekér zörgése emberbarátainkba uj erőt, utonállóikban néma visszatartóztatást okozott s most a rablók megparancsolva népészünknek , hogy az érkezett szekeret ne merészelje elhagyni, sebes léptekkel távoztak, de ezélzásukat lelkészünk elérte , és alig ért föl a hegyre , intve követésére a társ-szekér tulajdonosát is , a lehető gyorsasággal hajtatott, és szerencsésen eljutott kitűzött helyére. Másnap reggel az elhagyott szekér a helységbe jött, — gazdája összevagdalva és egy tízesétől megfosztva feküdt a szekérkasban; a rablók ugyanis megkerülök a hegyet s többekkel egyesülve akarók megrohanni a lelkész urat, de őt nem találván bosszujokat e szerencsétlenen tülték. — E jelenet nincs a mesék országából kikapva, hanem valóságos tény és nem első. —■ Oh népnevelés ! A civilisatio áldásai olly messze vannak tőlünk, hogy abba csak beálmodni sem vagyunk képesek magunkat. — Azon forró óhajtással zárom be ezen szomorú eset leírását: vajha a t. népész urnák nevét felebaráti és keresztényi tette hálás elismeréséül a honnal tudathatnám — azon férfiúnak nevét , ki különben is megyéjének fénye , körének disze és minden ismerőseinek tisztelettárgya — de félek, nehogy ismert szerénységét ennyivel is megsértettem legyen. * KIÜKFÖLDI NAPIcO. 8|filBiyoRoi*Sí£ií,£'« — A királynő nagykorúságát illető törvényterv megvisgálására a senatus kinevezd választmányát, melly következő tagokból áll: Gareily, Friashg, Tamaron püspök, Campuzano , Gamboa Ramon , kikhez még a szabályok szerint az elnöknek és egy titkárnak kell csatlakozni ; egyébiránt valamennyi pártok hajlandók a törvénynek elfogadására. Cortina a kinevezést állhatatosan elutasította, mert a lépést elismeri ugyan a mostani helyzetben nemzeti szükségnek, de a törvényekkel még nem tudja egyeztetni. Bravo Gonzalez, mérsékelt progressiza s jelentős befolyású ember, ekép fejezte ki magát: ,Még akkor is (úgymond),,ha e kérdésnél két kimenetet látnék, azaz azon lehetőséget, hogy olly kormányzót találunk., ki méltó s képes lenne az események csúcsára állni, s a nemzet bizalmának megfelelni, még is mindennek daczára a királynő nagykorúságának kihirdetésére szavaznék; mert azt hiszem , hogy Spanyolország a legmagasabb fokban monarchikai, s hogy a királyságnak mindenkor több tekintélye leendene az országban mint a kormányzónak.44 Mondá tovább , hogy e nyilatkozatot az egész nemzet örömmel fogadandaná. A királynő nagykorúsága ellen egyedül Pabuerniga marquis véleményezett. •— A kérdés átmegy-e, erről nincs kétség, de nem vita nélkül , mert Campuzano a nagykorúság hatalmas ellene a követkamrákban pártot iparkodik alakítani. — A portugál határszéleken tanyázó parancsnokoknak a legszigorúbb őrködés hagyatott meg. — Jómai levelek szerint Saragossa meghódolt. A gironaiak még folyvást vivnak; mondják hogy Prim oct. 28 án megsebesítetett. — A királyi seregek Leonba bementek, a lázadás fejei megszöktek. Francziaország. Legújabb tudósítások a párisi lapokban O’ Connell ügyének kedvezőleg hangzanak. Az angol kormány átlátni kezdi , hogy O’ Connell ellen nem boldogulhat , mert természettani törvények szerint az erő csak ott hathat, hol ellenállás van. Hol nincs ellenállás, ottan erőszak nem működhetik. Amint Anglia nyers erőhöz nyúlt, csak az forgott fen, ellenszegül-e az ír nép, vagy enged-e O’Connell. Az utóbbi megtörtént, s így Irhonnak nincs mitől tartani, de egyszersmind O’ Connell győzedelme bizonyos. Innét magyarázható, hogy serege mindennap gyarapodik, a repeal jövedelme már 700 ft. szert. a múlt hetekben 2200 fontra emelkedett. Az angolok előtt világos , hogy 22 több mint hét , és illy okok épen számukra valók. Irhonban a pénzt nem becsülik annyira mint Angliában , s az írek nem gondolkoznak arról , mit teend O’ Connell a repeal jövedelemmel, mig Angliában azon törték fejüket, valljon milly hatást teend a casheli érsek és Shmith O’Briennek a repealhozi járulása. Irhonban eddig két párt létezett , mellyek a nemzeti mozgalomhoz közelállónak, de O‘ Connellel kezet nem fogtak , mert attól tartottak, hogy ez messze találna menni, s a népet lázadásra késztetné. O’ Connellnek volt alkalma bebizonyítani, hogy ő messze nem ment s minden Anglia elleni ingerültsége daczára a törvénynek tud engedelmeskedni, s az engedelmességet iránta föltartani képes. E percztől fogva a mérsékelt katholikusok és liberálisok között minden gát összeomlott s Dr Slattery szrűben hozzá csatlakoztak. Szint olly természetes , hogy az el 751