Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-11-21 / 151. szám

Úgy találom, azonban örülök rajta, hogy épen azon tisztelt egyen látszik most a kormányban határtalan bizodalmat helyezni, ki egykor a kor­mánynak a horvát érdekek irányában elkövetett hibáit fejtegette. Röviden szavazatomat a nulgu­cs . .. • i püspök indítványára adom, mivel ebben a KK. kivonatához közeledést látok. Vidéki levelezések k­ atyürából. nov. 15. E hó 13. kezdeti közgyűlésünkön az országgyűlési követ uraknak öt rendbeli jelentései a sept. 25től november­­ig szőnyegre került tárgyakról fölolvastatván, adatott következő pótló utasítás. A megye Rendei a ma­gyar nyelv tárgyában kelt legfölsőbb kegyelmes leiratra nézve tekintvén azt, hogy ámbár ugyan a nemzeti nyelv terjesztését , virágoztatását, és diplomatikai nyelvre egy átaljabani emeltetését a megye rendei óhajtva anyautasításuk 7dik pontjá­ban is sürgették, és az ennek folytában készített törvényjavaslatnak létrehozását is tapasztalják ; de miután a részben keletkezett törvényjavaslat mind­ekkoráig legfölsőbb megerősítés által szen­tesítve nem lenne, követ urak a felebbi törvény­szervnek e megye által elismert, és elfogadott királyi leiratot e helyzetben pártolják , és ennél­fogva a hozott törvényjavaslat minél előbbi föl­­terjesztését , és királyi megerősítését tettleg sür­gessék , és ő Fölségének e részben többször ked­­vezőleg kinyilatkoztatott, és a magyar nyelv ál­talános elfogadása iránt tett atyáskodó kegyelmes ígéreteire figyelmeztetve, valóságos törvénynek létrehozását szorgalmazzák.­­ A­mi pedig a követeknek tanácskozásokban vett, és utóbb is veendő tárgyakra nézve utasításuk hiányában mind­ekkoráig nem történt szavazásokat illeti, hogy ezen kellemetlen állásban , és nyomasztó helyezet­­ben ezentúl ne léttezzenek , de szinte a megyé­nek országgyűlési tanácskozásban tettleges befo­lyása ne akadályoztassák, jövőre egy állandó, országgyűlési tárgyakban (mellyek jó idején a megyének bejelentenünk) véleményezendő választ­mány összeülve javaslatait beadni fogja, miszerint szükség esetében gyakortább is tartandó közgyű­lésekből pótló utasításokkal elláttassanak. — Kö­zelebbi országgyűlési közgyűlés folyó hó 25re tűzetett ki. — A kinevezett választmánynak azon­nal elkezdendő munkálkodása első pontjául a vá­rosok rendezése, ezután a megyei kihágások iránti tervezet, végre a többi levelezések határoztatak. [Som­ogyból. Nekünk magyaroknak van alkotmányunk, melly Európában az elsők között áll, de e mellett van ám még olly szélsőségünk is — vagy tán nem is tévednénk, ha a szélső­séget a magyar főtulajdonúnak mondanék — melly a többi nemzetek közöl bennünket kiemel—.Szó­val mi valami különöz nemzet vagyunk. Én alig hiszem, hogy valamelly nemzetnek a haladás útján annyi akadállyal kellett volna küzdenie, mint nekünk, hogy csak néma jelentőségre is vergőd­hessünk. Nálunk a nyelv legnagyobb botránykő, mig ez más nemzeteknél tán számba sem jó, vagy ha igen, legalább oily reaction nem szenved ha­jótörést mint itt. — Nov. 2án tarta megyénk évne­­gyedes közgyűlést, mellynek három főbb tárgya közöl fő érdekű volt követeink által megküldött azon k. kir. leirat, melly a horvátországi köve­teknek, a magyar országgyűlésen latin vagy ma­gyar nyelven­ szabad szólást enged. Hosszas viták keletkeztek e leirat fölött. Megyénk már előbb uta­sításba adá követeinek, hogy a magyar nyelv ügyé­ben hozott a horvátországi követekre vonatkozó táblai határzathoz ragaszkodjanak , s e végzésé­hez most is hű maradván meghagyja, hogy követ urak egy alázatos fölirást szorgalmazzanak ő Fölségéhez. E megye rendei el nem titkolhatják abbeli megyőződésüket, miszerint illy concessiok Horvátország irányában az ott ellenünk naponkint hatályosban nyilvánuló ingerültséget még inkább növelni fogják. — Lőcse városának fölhívására, mellynél fogva Deák Ferencznek a zalai követség elvállalására országgyülésileges fölszólitását pár­tolásunkba ajánlja , illy határzat keletkezett. A megyei RR. tisztelettel méltányolják ugyan Deák Ferencznek a közügyekben a haza javára tett érdemeit, s mélyen érzik egy illy férfiúnak visszavonulását, de méltányolják egyszersmind szilárd jellemének megfelelő okait is, mellyek­et e lépésre bírták , s ennél fogva Lőcse városának fölszólitását magukévá nem tehetik. — Nem talált viszhangra végre nálunk Turócz megye abbeli indítványa sem , hogy a büntető rendszer iránt orsz. gyűlésen hozott alkotmány elleni határozattól, ha a főRB. azt elfogadnák is, ő Fölsége a szen­tesítés megtagadására megkeressek. ]?Sármai*OSlról 9 October 29. Másod alis­pánunk elnöklete alatt octob. 23-án rendkívüli köz­gyűlésünk tartatott ; fő tárgy a megyei kihágások zabolázása, s a k. városok rendezése volt. Az elsőt illetőleg a választmány munkálata meglehe­tős tárgyalás után némi csekélyebb módosításokkal elfogadtatott. A változtatások következők : a tör­vényszéki táblabirák hat évre választassanak, 10 év múlva csak azon nemes bírjon szavazattal, ki magyarul írni és olvasni tud, birák csak nemes egyénekből választathassanak, s a változás alá nem eső tisztviselők közé soroztassék a számvevő is. A királyi városokat illetőleg , a választásokra nézve a relativ többség állapitatott meg, s a ca­­tegoriák c) pontjára 100 pft. elégnek határozta­tok ; egyéb változtatást az orsz. munkálat nem szenvedett. A 16 szavazat a városok részéről a többség által azon óvással fogadtatott el, hogy ad­dig, míg az országgyűlés nem koordináltatik, ezen szavazatok száma meg ne szaporítassék. Az or­szággyűlési tanácskozásokat illetőleg rosszaltatott azon modor, hogy ott be nem várva a megyék­nek a fönforgó tárgy fölötti utasítását a nélkül ha­tároznak ; s határozottá jön, hogy minden indít­vány tárgyalására 6 heti respirium adassék , med­dig a tárgy fölött a megyék követeiket utasítás­sal elláthatják. — M­ármaros egyik legregényesb helységének rom. kathol. népésze barátját lá­togatandó kocsira ült. A számítás gyakran csal­á­s igy jön , hogy az itt úgy is hamarább le­nyugvó nap a hegyek ormai mellé bujt, s ő még nem volt a kitűzött helyen ; kétes sötétség terjedt fölöttök , s épen egy meredek hegy tövénél való­nak, midőn a rögtön megállapodott ló horkolása figyelmessé tévé utasainkat, s ime a ló előtt egy vérében fekvő arezra borult szerencsétlen végvo­­naglásaiban küzd. Nem késett népészünk Samari­­tanuskint a haldokló nyomorult segélyére menni, s midőn vizet akara hozni az összetört koponya ki­mosása, és burogatása végett, vad lárma a rablók ordításai rémitik őt vissza, kik kegyetlenségükben elárultatásuktól félve szánandó áldozatjok föl­ele­venitését meggátlandók puskalövések közt kö­zeledének , — de a lelkész kész vala önéltét ad­ni ha embertársán segithetend , s igy a kerék­vágás vizében áztatott kendőjével összekötözé a koponyát, és az éles fájdalom miatt vonakodó nyomorultat szekerére véve visszahajtat a leg­­közelbi helységbe. Itt a sok kérés és visszauta­sítás után végre egy izraelita találkozott, ki nem gondolva a rablók lehető bosszúállásával hajlékába fogadó az üldözötteket. — Nem kell em­lítenem, miként mindent elkövettek a szerencsétlen megmentésére , — de a beteg végóráját vélvén közelgeni csak neje és az orvos után sóhajtozott, s a lelkész ur hogy e kívánságát is teljesítse szenvedő embertársának , eltökéld magát a veszélyes útra; közel —mond — az isten hatalmas karja őrködik fölöttünk, s derék kocsija nem hátráltató szándé­kát; sövény-karó volt egyedüli fegyverük, s mi­dőn ama szomorú scena helyén lassan léptetnének fölfelé a hegy lejtőjén, hátuk megül megállást pa­rancsló vad kiabálás rázkodtatja meg keblüket — s ime két férfiú vagy inkább szörny közéig hoz­zájuk szitkok között; egyik magas, kinek tag­jain az erő kifejezése, szemeiben a bosszú vad tüze ült, roppant doronggal kezében, — a má­sik nem kevésbé izmos de alacsonyabb, kinek azezvonásit kalapkarimája láb­atlanokká téve, pus­kával gubája alatt; faggatásaik félelmesek való­nak s csaknem kitört vad tűzök , midőn egy kö­zelgő szekér zörgése emberbarátainkba uj erőt, utonállóikban néma visszatartóztatást okozott s most a rablók megparancsolva népészünknek , hogy az érkezett szekeret ne merészelje elhagyni, sebes léptekkel távoztak, de ezélzásukat lelkészünk el­érte , és alig ért föl a hegyre , intve követésére a társ-szekér tulajdonosát is , a lehető gyorsaság­gal hajtatott, és szerencsésen eljutott kitűzött helyére. Másnap reggel az elhagyott szekér a hely­ségbe jött, — gazdája összevagdalva és egy tí­zesétől megfosztva feküdt a szekérkasban; a rablók ugyanis megkerülök a hegyet s többekkel egyesül­ve akarók megrohanni a lelkész urat, de őt nem találván bosszujokat e szerencsétlenen tülték. — E jelenet nincs a mesék országából kikapva, ha­nem valóságos tény és nem első. —■ Oh népne­velés ! A civilisatio áldásai olly messze vannak tőlünk, hogy abba csak beálmodni sem vagyunk képesek magunkat. — Azon forró óhajtással zá­rom be ezen szomorú eset leírását: vajha a t. népész urnák nevét felebaráti és keresztényi tette hálás elismeréséül a honnal tudathatnám — azon férfiúnak nevét , ki különben is megyéjének fénye , körének disze és minden ismerőseinek tisz­telettárgya — de félek, nehogy ismert szerénységét ennyivel is megsértettem legyen. * KIÜK­FÖLDI NAPIcO. 8|filBiyoRoi*Sí£ií,£'« — A királynő nagyko­rúságát illető törvényterv megvisgálására a senatus kinevezd választmányát, melly következő tagokból áll: Gareily, Frias­hg, Tamaron püspök, Cam­­puzano , Gamboa Ramon , kikhez még a szabá­lyok szerint az elnöknek és egy titkárnak kell csatlakozni ; egyébiránt valamennyi pártok haj­landók a törvénynek elfogadására. Cortina a ki­nevezést állhatatosan elutasította, mert a lépést elismeri ugyan a mostani helyzetben nemzeti szük­ségnek, de a törvényekkel még nem tudja egyez­tetni. Bravo Gonzalez, mérsékelt progressiza s je­lentős befolyású ember, ekép fejezte ki magát: ,Még akkor is­ (úgymond),,ha e kérdésnél két kime­netet látnék, azaz azon lehetőséget, hogy olly kor­mányzót találunk., ki méltó s képes lenne az ese­mények csúcsára állni, s a nemzet bizalmának megfelelni, még is mind­ennek daczára a királynő nagykorúságának kihirdetésére szavaznék; mert azt hiszem , hogy Spanyolország a legmagasabb fokban monarchikai, s hogy a királyságnak min­denkor több tekintélye leendene az országban mint a kormányzónak.44 Mondá tovább , hogy e nyi­latkozatot az egész nemzet örömmel fogadandaná. A királynő nagykorúsága ellen egyedül Pabuer­­niga marquis véleményezett. •— A kérdés átmegy-e, erről nincs kétség, de nem vita nélkül , mert Campuzano a nagykorúság hatalmas ellene a kö­vetkamrákban pártot iparkodik alakítani. — A por­tugál határszéleken tanyázó parancsnokoknak a legszigorúbb őrködés hagyatott meg. — Jó­­mai levelek szerint Saragossa meghódolt. A gironaiak még folyvást vivnak; mondják hogy Prim oct. 28 án megsebesítetett. — A királyi se­regek Leonba bementek, a lázadás fejei meg­szöktek. Francziaország.­­ Legújabb tudósí­tások a párisi lapokban O’ Connell ügyének ked­­vezőleg hangzanak. Az angol kormány átlátni kezdi , hogy O’ Connell ellen nem boldogulhat , mert természettani törvények szerint az erő csak ott hathat, hol ellenállás van. Hol nincs ellenál­lás, ottan erőszak nem működhetik. A­mint An­glia nyers erőhöz nyúlt, csak az forgott fen, el­­lenszegül-e az ír nép, vagy enged-e O’Connell. Az utóbbi megtörtént, s így Irhonnak nincs mi­től tartani, de egyszersmind O’ Connell győzedelme bizonyos. Innét magyarázható, hogy serege mindennap gyarapodik, a repeal jövedelme már 700 ft. szert. a múlt hetekben 2200 fontra emelkedett. Az angolok előtt világos , hogy 22 több mint hét , és illy okok épen számukra va­lók. Irhonban a pénzt nem becsülik annyira mint Angliában , s az írek nem gondolkoznak arról , mit teend O’ Connell a repeal jövedelemmel, mi­g Angliában azon törték fejüket, valljon milly ha­tást teend a casheli érsek és Shmith O’Briennek a repealhozi járulása. Irhonban eddig két párt lé­tezett , mellyek a nemzeti mozgalomhoz közelál­lónak, de O‘ Connellel kezet nem fogtak , mert attól tartottak, hogy ez messze találna menni, s a népet lázadásra késztetné. O’ Connellnek volt alkalma bebizonyítani, hogy ő messze nem ment s minden Anglia elleni ingerültsége daczára a tör­vénynek tud engedelmeskedni, s az engedelmes­séget iránta föltartani képes. E percztől fogva a mérsékelt katholikusok és liberálisok között min­den gát összeomlott s Dr Slattery s­zrűb­en hozzá­­ csatlakoztak. Szint olly természetes , hogy az el­ 751

Next