Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-08-01 / 87. szám

NEMZETI ÚJSÁG. H HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapitó Hultsár István táblabiró, fiadja Özvegye. Harnincznyolczaslfc. év. 87. szám. Pest, Kisasszony havalén 1843. TARTAIOM. Hazai napló. Kinev. Megtiszt. Halálozás. Korunk Ügyei (Mit kell az újabb intézkedésig tenni azoknak, kik a népneveléssel hivatalos érintkezésben vannak) Vidéki lev. Marmarosból (közgy.: kir. előadások s hatósági lev.), Árvából (közgy.: kir előaadások s hatósági lev., határozat a koldulás ellenében), Pozsegából (közgy.: az illír párt s új szakadás.) Rövid közi. Mosonyból (iskolaügy), Komáromból (egy iparlovag). Külföldi napló. Spanyol- , Franczia- , Angol-, Törökország. Mexico. Tapvizsga. világ. Társalgási terem, ikerv. ^ hírnök. A pestmegyei gazd. fiók-egylet alapszab. (Vége). Mezei naptár. Aprólék. BIAX.il NAPIÓ. Kinevezések. Ő herczegsége országunk prímása a budai egyházi kerület rendes alesperesévé Feichtinger Domonkos pesti belvárosi plébánost, és aszód-sz.- kereszti prépostot, helyettessé pedig Sámuel Alajos Pest- Jósef- külvárosi plébánost és Pest megyeáblabiráját méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Megtiszteltetések. A magyar királyi egyetem a m. b. 25. és 30án tartotta igazgató tanácsának választását, mellynek következtében 1813/4 oskólái évre nagyságos rector lett Fiinger Lipót Győr egyházmegyei áldozó pap, a sz. theologia tanára, egyetemi tanító, a magyar tudós társ. tagja, s a győri sz. szék ülnöke. A theologiai kar dékánja Szabó •Nép. János a dogmatika II. rész. egyetemi tanítója, — törvényi karban Tipua Péter a politikai tud. és aváltó tör. tanit., — az orvosi karnál Eckstein Frigyes orvostanár és egyetemi tag, — a bölcsészetinél Petzvall Ottó, a fölsőbb mathesis prof. Halálozás. Hivatási munkája körében, épen midőn a Mindenhatónak a vértelen áldozatot bemutatni szándékozók, találta Budavárának csak három héttel ezelőtt választott érdemes plébánosát Fauser Antalt élete 56ik évében, a budai vízi városi templomban oltár előtt a kérlelhetlen halál.— A derék férfiú méltó vala hosszabb pályára. — Tetemei anglén reggeli órákban fognak illő tisztelettel eltakaritatni Áldás lebegjen hamvai fölött ! Henrik ügyei :Mit kell az újabb intézkedésig tenni azoknak, kik a népneveléssel hivatalos érintkezésben vannak.s Jól mondatik: hazánk pillanati drágák — fogjunk munkához. Eddig honunk munkásiban nagy volt a hanyagság. Sokan az akadályoktól elrettenve nyugalomra diliének, csak egy két lelkesebb itt és ott tévé kezét a dologra, de a fizetés idején ezekkel amazok is egyaránt, sőt gyakran bővebben verék béröket. Kik tehetnek többet népiskoláink javára a lelkipásztoroknál, és mit tettek ? Egyesleg igen sok dicséretest, de átalán véve csekély valamit, és még a haza hű munkásinak örült, körükben sok helyen hadra emelte fejét, hogy őket a munkától elpisszegje. Ám minél nagyobb az erény, annál magasabbra ágaskodik mellette az irigység; azért a lelkesek el ne csüggedjenek , sőt önkeblekben keresve jutalmat, példájukkal a hanyagokat is melegítsék szorgalomra. A mesterek magukra hagyatva el szokták hanyagolni tanítói kötelességüket, minden kis dologért, sőt sokszor csupa tunyaságból óránkint, néha naponkint oda hagyák az iskolát, a gyermekeket idő előtt kieregetik, nekik szünnapokat adnak, tiszteletlenül füstölgő pipával, föltett süveggel tanítanak. így történik, hogy némelly gyermekek öt, hat évig iskoláztatnak, és még csak olvasni sem tudnak megtanulni. Illy esetek nem csak a szülőkre, kik hiába fizettek, s még ama haszontól is, mit gyermekeik segédkezeik az idő alatt nyújthattak volna, megfosztalak de másokra is igen roszul hatvan, nem gondolható kárt okoznak a népnevelési ügynek. Ugyanis ez egyik oka annak, hogy némelly helyeken még télen is üresek az iskolák, mert a különben is életszükségekkel környezett szülő, miután példákat lát, hogy némelly szülők gyermekeikre haszon nélkül költöttek, azon egy pár fillérkéjét, mellyen levesébe sót szerez, koczkára ki nem tehetvén , bátorságosabb résznek véli gyermekeit nem iskoláztatni. Azért a lelkipásztorok tiszte a mestereket hivataluk iránt magasztos érzelmekre melegítőt, pontosságot, tiszteletet, buzgalmat a tanításban kívánni, és soha meg nem engedni, hogy iskolaidő alatt iskolán kívül henyéljenek, vagy más kötelességet folytassanak. A jegyzői hivatal szokta legtöbbször elvonni az iskolától a mestert, miért ennek időt és módot kell szabni — le kell tiltani a bírót, hogy iskolából a mestert el ne hívja, hanem annak előtte, vagy utána végezze azzal dolgát. Ne csak hittudomány, hanem ha szükséges egyéb tanulmányok előadásában is ők,kiket atyjának , pásztorának nevez a nép, legyenek a vezetők, s mint illyenek alig múljék el nap, hét soha, hogy az iskolát meg ne látogassák. Tudom mik a mentségek, s talán sokban méltányolható ellenmondások : papok, és nem mesterek vagyunk, mondják sokan, kik K. Jézus evangéliumának hirdetésére, nem pedig földleirat, természettudomány s t. e félék tanítására küldettünk; de azt is tudom, hogy ezen küldetésünknek sokkal terjedelmesebb feladati köre, mint némellyek vélik. Testi, lelki boldogítása végett vagyunk mi híveinknek; míg tehát meg nem mutattatik, hogy a valláskivüli tudományos ismeretek az emberiség jólétéhez mit sem adnak, azokat, ahol s mennyire lehet, küldetésünk köréből ki nem zárhatjuk. Igenis, ha mestereink eléggé kiképzettek volnának, rájuk utalhatnánk, de máskép állváti a dolog, míg a haza rendszeres intézkedést tenni nem fog, ezeknek elégtelenségét csak mi pótolhatjuk, és pótolni szent kötelességünk, így bizton számolhatunk jó eredményekre, iskoláink télen mindig telve leendnek, mert a szülők , részint hogy lelkipásztoruk előtt becsüket neveljék, részint pedig azon meggyőződésből, hogy gyermekeik különös, általuk soha nem hallott ismeretekre tesznek szert, azokat vetélkedve küldik iskolába. Igaz , ezért tökéletesen élni nem fogunk, már csak azért sem, mert öszvehangzás a tanítási rendszerben nem leend, de a szíves munka mégsem tagadandja meg egészen fáradalmunk gyümölcsét. Bírok a sümeg-vidéki alesperes s czimzetes kanonok úrtól Marki Ignácztól egy statistiai vázlatot esperesi kerülete iskoláinak állapotáról, melly az Egyházi Tudósításokban az 184-ra úgymint egyenesen következő évről közlett vázlattal összehasonlítva, nyilván mutatja, hogy a jó szándék, s kitörni tudó erő még a legmostohább körülményekben is tehet valamit, és minden évben csak keveset tegyen is a szebb jövendő elkészítésére igen sokat tett. A sümegi alesperesi kerületben van 13 plébánia, ezekben 23,068 lélek; 184°miben az iskolások száma az egész kerületben volt: 1649, 184/2ben az Egyházi Tudósítások szerint: 1910, kik közöl (a keresztény k. hittudományt mindnyájan tanulták) 184°/ib. bibliai történetet tanult 252, 114/2328; akkor olvasott 709, irt 394. számot vetett 242, 184-ben olvas 1833, ir 446, számot vet 313; akkor Földleírást, Magyarország Történetét, Magyar Nyelvtudományt, Természettudományi, Gazdasági, Úrbéri s egyéb hasznos ismereteket 176, 184-ben 299en tanultak. Nem lehet mellőznem itt azon megjegyzést, hogy az iskolák sok helyen ezen esperesi kerületben — more patria — igen rosz állapotban, és a gyermekek szükséges könyvek hiányában szenvednek, miket a fáradhatlan lelki pásztorok részint szóbeli tanítással, részint pedig irományokkal pótolnak. Nekem erős hitem, hogy a lelki pásztori szent hivatal körében gyümölcsözőbb mező nincs az iskoláknál, ugyanis a szentegyházban, mint pusztában hangzanak el a lelki pásztorok szavai, mig a kicsinyek szivében fogékony, és gyom nélküli földre találnak azok. E durva nemzedék , melly iskoláink eddigi elhanyaglásából származott neveletlensége fanyar gyümölcseit: a makacsság, jóravaló restség, tiszteletlenség keserűségét velük izleltetni meg nem szűnik, egykor helyet adand a másiknak, és akkor azon jó magok, mellyeket gyenge szivébe hintének, s mellyek között a szeretet, tisztelet és bizalom önkényt gyökeredzett és sarjadzott számukra, a jó gyümölcsöt megteremni el nem mulasztják. Ezen szeretet, tisztelet és bizalomnál fogva mindig közel állandnak népeknek szivéhez, s kiket, mint gyermekeket üdvösen kormányozni fogják mint fölnőtteket, s családatyákat is.—Hogy a lelki pásztorok ebeli tisztüknek lelkismeretesen eleget tegyenek, elkerülhetlenül szükséges az alesperesnek többszöri, a főesperesnek pedig esztendőn át legalább egyszeri iskola-látogatása, ki ekkor más ügyeket is a plébániákban rövid uton elvégezhetne, minő látogatásokra a főespereseket úgy is az egyházi kanonok kötelezik. Ezeknek kezeikhez küldessenek be évenkint átvizsgálás végett a kerületbeli iskolákról szóló pontos leírások s észrevételek láttamozva a látogató alesperesek által s a főesperesek szorgos átvizsgálása után kivonatban terjesztessenek azok a megyés főpásztor elébe orvoslás, vagy méltó jutalmazás végett. A népiskoláknak a papság részéről illy lelkes kezelésük után igen hatályos rugót adhatnak a nevelésnek a vármegyei törvényhatóságok is, ha t. i. a népnevelést tárgyaló királyi rendeleteket a molette papíroshalom porai közöl fölelevenitvén, ezeknek értelme szerint a szülők gyermekeik iskoláztatására, a községeket közös pásztorokfogadására kényszerítendik, s tekintélyük által helységeknél, és földesuraknál a rozzant iskolák megújítását, a szegényebb néptanítók fizetésének javítását eszközölni törekedendnek. Tegyék ők ezt az emberiség, és hazájok jólétéért; mert a fölsőbb helyről szándékolt mesterkéző intézetek, még csak magban rejlő növények, mellyeknek siker-gyümölcse időtől, és sok egyéb teendőtől függ; és ha addig a népnevelési ügy részünkről csak megyei szóvirágban párolg el, a miazmák gyanánt szállongó ferde és bűnös eszméket beszíván a nép, nevelést adand magának — vétkest, és veszély teljest, — mi nekünk igen keserű lehet —s — g. Vidéki levelezések. Mai V iharoshó!. Meglehetős hosszú közgyűlésünket igen érdekessé teve a k. kir. előadások tárgyalása; — ezekben mi nemzetünk jobb létének s emelkedésének nélkülözhetlen föltételeit szemléljük, azért követeink figyelmébe ajánljuk.