Nemzeti Ujság, 1844. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1844-04-27 / 34. szám
34. szám. Jőlap Má Bénitsér István táblabiró, Kiadja Özvegye állami ilhez kilenezedik. év. Pesti Szent-György hó 27én. 1844. TAMTA Kis M. Hazai napló. Kinev. Országgy. 179. ker. ülés: a bányatörvényjav. folyt. 180. ker. ülés: a bányatörvényjav. meghiel. 181. és 182 ker. ülés: a városok rendezése.) Korunk ügyei. (A status kötelessége IV.) Ítélet a Nemz. Újságról. Vd. lev. Biharból (közgy. követ vál. készületek.) Csanádból (közgy.) Veszprémből (czáfolat), Pozsonyi tárcza. Magyar dolgok külf. lapokban. Külföldi napló. Spanyol - , Francziaország. Napvizsga. Jelenkor. Világ. Társalgáal terem."Nehány legújabb színmüveim ügyében, a ,,Világiban kijött szózatok ellenében. Nyílt levél. Társ. és vitéz. Kisfaludy társ. Iparegyesület, színészet Pozsonyból , visszahúzó*. — Hirdető. NJIKRIMPIO. Kinevezések, Ő OS. s apóst. kir. Fölsége Becker János esztergomi kanonokot komáromi főesperessé, és Jekelfalusy Vince pozsonyi kanonokot esztergomi kanonokká méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Ő cs. s apóst. kir. Fölsége a munkácsi görög kath. káptalannál Csurgóvich János éneklő kanon préposttá, Csepey Tivadart olvasó* Zombory Jánost éneklő — Popovics Ján. őrkanonokká, Ladzinszky Sándort pedig mesterkanonokká méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. O cs. s ap. kir. Fölsége a casznai társas káptalannál megürült tisztbeli kanonokságokra Martinchovich Ign. nedeliczai és Savich Adam kaproniczai pléb. méltóztatott legkegyelm. kinevezni. Országffyíslés. CLXXIXI. kerületi ülés, april 18án. Elnökök, stb. kik előbb. A bányatörvényjavaslat tárgyalása tovább folytattaték; a 615. §ra nézve, melly azt rendeli, hogy ha valamelly perben két bíróság teljesen egyformán ítélt, fölebbvitelnek helye nincsen, hanem csak perújításnak (mint a váltóügyekben) azt kívánák némellyek, hogy a fölebbvitel úgy engedtessék meg , valamint az a polgári pörökben divatozik, ezt azonban a többség elvetés maradt a szerkezet, s ezen ülésben az egész bányatörvény bevégeztetett, s igy az egész 62. §ban foglalt bányatörvényjavaslat csekély változtatásokkal megmaradt. CLXXX. ker. ülés, april 19én mint Fölséges urunk születésének örömnapján ülés nem tartatott. April 20án. Elnökök stb. kik előbb. A bányatörvényjavaslatban kerületileg tett módosítások szerkezetileg megvitattatván, hitelesítettek. CLXXXI. ker. ülés, april 22én. (Elnökök Thurócz) Rakovszky (Gömör) Nagy Károly , jegyző: Szentkirályi, naplóvezető Zákó.) Tárgya a szabad királyi városok elrendezését tárgyazó törvényczikkre tett főrendi észrevételek vitatása. Miután a válaszizenet, — melly mellett a kitűzött tárgy a fő RBtől átkühletett — fölolvastatott, —a jegyző emelt szót, jelentve , miszerint a m. fő Rll. a fölolvasott izenetben a bányai jogok föntartását czélzó intézkedésekre szólítják föl a KK. és Rllet, melly fölszólitásra a m. fő RRnek szónok véleménye szerint az lenne czélszerű felelni , miszerint az említett jogokat biztosító intézkedéseket a KK. és RR. nem csak óhajtják , sőt e tekintetben a tárgyalás alatt forgó bányai törvényekben már rendelkeztek is, — nehogy azonban ez eszmét illetőleg a két tábla között valami nehézség támadjon, szóló — azt is tudatni kívánja a magas főkkel, hogy amennyiben talán e jelen országgyűlésen a bányai törvények erőteljesekké nem szentesítetnének, később az országgyűlés vége felé is lehetend a szabad kir. városokat rendező törvénycikkben a bányai jogokat biztosítólag intézkedni, kijelentve , miszerint a t. Ki. és RR. ezt mindenesetre teendik. E javaslat elfogadtatván , olvastattak a főrendi táblának észrevételei, jelesen a képveseleti táblánál a városi rendezést tárgyazó törvényezikknek e homlok írása: „törvényezikk a kir. városokról“ — a m. főRB. [igy óhajtják kitenni: „törvényezikk a szabad királyi városokról“ — ez egyhangúlag elfogadtatott. Egy bányavárosi követ a törvénynek eddigi nyelve és szokása szerint a bányavárosokat is kifejeztetni kérik a homlokiratban, tárnokul fejtegetve , miszerint e törvényezikknek jótékonyságát úgy is sokan nem akarák a bányavárosokra kiterjeszteni , s csak egy hazafinak , úgymond az első hazafinak köszönheti ki nem maradásukat. Nem volt a törvényhozás előtt eddig sem s ezután sem lehet fölösleges — úgymond — illy kitételt használni: „a szabad kir. és bánya városok“ — ezt mostanra is kéri szónok. Egy megyei követnek — egyhangúlag elfogadott javaslata szerint ez is akkorra halasztható, ha talán a kezdett bányai munkálat törvényé nem szentesitetnék. Azon kivánata a m. fő RBnek , hogy az isobban e kitétel helyett: „a sz. kir. városoknak jogai e törvényen alapulnak“ — tétessék: ..jövendőre ezen törvények által szabályoztatik“ — egyhangúlag elfogadtatott; valamint az is, hogy ezen §. a törvényczikk végére tétessék. — A 2dik és 3dik §ban ajánlott módosítás, valamint a 4. és 5 . §§. kihagyása is viszhangra talált; — úgy a bekebelezésről szóló Sd — 20 §§ig, és annak következtében javaslott kikebelezési §§nak a 23 — 30 §ig kihagyása, s a két tárgynak, két egymástól különböző, s egymást közvetlenül követő §§ban rövid kitétele méltányoltatott. A 42dik §ban a KR. és RR. szerint a kisgyűlésnek bejelentendő a telepedési szándék; — a főRR. a tanácsnak vélik bejelentendőnek. — E kérdés eldöntését egy megyei követ akkorra véli halasztandónak, mikor a főRR. határozata a kisgyűlésekről, és tanácsról előforduland, hol, ha a főRR. javaslata elfogadtatik , e kérdés önként eldúl a javaslat egyhangúlag elfogadtatott. A 44dik §. b) pontjának különbséget — egy szónok szerint a félreértés szülte, mert az elvben a két tábla egyezik , mert mint szónok mondá csak olly hivatalnokokat kívánnak a KK. és RR. telepedetteknek nem tekinteni, kik a várossal semmi összeköttetésben nincsenek, például — mond szónok — egy középponti szolgabirót, ki talán 3. évig tartó hivatalánál fogva a városban lakni köteles; de hivatalából kimaradván , a várost elhagyja, — vagy egy kamrai tisztet, ki pár évig lakván a várost, az ottani lakást föltételező hivatalából elmozditatik — s hasonlókat kívánnak a KR. és RR. telepedettnek nem tekintem , miben — szerinte a m. főRt. is megegyezendnek , erre nézve tehát bővebb fölvilágosítást javall, — elfogadtatott? — úgy szinte a 46 §. módosítása is. Az eddigi csupán szerkezeti módosítások vitatás nélkül elfogadtattak, azonban a következő §§ban rejlő elvben a két tábla közti lényeges különbség kissé hosszabb vitát szült. — A KKr. és RR. javaslata szerint ezen §§. erejénél fogva a szabad kir. városok alkotandó szabályaikat, fölsőbb jóváhagyás előtt foghatnák végrehajtani. — a fő RR. javallott módosítása szerint, csak a nm. kir. helytartótanács helybenhagyása után lennének végre hajthatók az alkotandó szabályok. — Egy megyei követ mind a két elvet öszvehasonlitólag fejtegetve mondá, miszerint, ha a kir. városok a megyékhez mérve rendezendő — hűven követtetik , a kerületi szerkezetnek maradni kell szükségesképpen ; — valamint akkor is czélszerű lenne meghagyni, ha a nm. helytartótanácsnak gyakorta késedelmező , többszöri eljárása vézetik tekintetben, de ez esetben nem mellőzheti szónok, a Kir. és RR-et három kérdésre figyelmeztetni. 1-er Ha a sz. kir. városok valamelly törvénybe ütköző szabályaikat bizonyos individuumon végrehajtandják , bár ezen törvényellenes szabály később megsemmisítetett, hogyan szerez magának kárpótlást a károsult egyén egy hatalmas jurisdictio ellen , — 2or Ha a városoknak illy módon végrehajtott szabályai, később, mint törvénybe ütközők a helytartótanács által megsemmisitetnek, birhatand-e e törvényhatóság kellő tekintélyei ? — 3or Ha bár a két tábla közt megtörténnék is az e kérdés fölötti olly egyesség, hogy a KK. és RR. javaslata elfogadtatnék — meg fog-e ebben a kormány egyezni, kinek eddig végrehajtás előtt terjesztettek jóváhagyás végett a szabályok ? — Ezen kérdéseket lehető eredményeikkel megfontolván , szónok egy indítványt tesz , melly szerint a m. fő'RBnek elve e kérdést illetőleg elfogadandó , — mint mondá — azonban pusztán azon elv, melly szerint a szabad királyi városok által alkotandó szabályok végrehajtás előtt — helybenhagyás végett fölterjesztendők, — nehogy azonban a késedelmes helybenhagyás a közigazgatást hátráltassa , vagy épen megakadályozza, szónok biztosítni kívánja a szabályt alkotó törvényhatóságokat, és igy csak azon garantiák mellett javasolja a főRR. ajánlatát elfogadni, mellyek a KR. és RR. által e helybenhagyást illetőleg fölállitottak. Egy megyei követ a kerületi szerkezet mellett szavazva , röviden csak azt jegyzi meg, hogy ha az iménti szónok indítványa elfogadtatik, s majdan életbe lépend , — a városoknak — szándékolt önhatósága merőben megsemmisittetik, s a szabályalkotási jog helyet, mivel egy önálló hatóságnak birni kell alkotmányos honban — a városoknak csak inditványozási jog marad föl. A következő szónok a legkétesebb jövőjét látja a kir. városoknak az által, ha a kérdéses elvek közöl az első szónok indítványa többséget nyervén — az fogadtatnék el, hogy az alkotandó szababályok fölterjesztendők mielőtt végrehajtatnának; még pedig úgy fogadtatnék el, hogy a szabad kir. városok legkevésbé sem biztositassanak a fölött, hogy alkotott szabályaikat a m. kir. httótanács helybenhagyandja. Már pedig — úgymond szóló a m. főRR. — azon eszme biztosítására kitűzött garantiáknak is, mellyeket a KK. RR. megalapitandóknak javaslanak, csak némellyest fogadák el, szónok tehát úgy van meggyőződve, hogy mielőtt az elvet illetőleg határoztatnék, a javaslatba tett garantiák fölött történjék egyezkedés, és ezt indítványba teszi. Vagy akarják a Kir. és KR. a szabad kir. városokat önállóságba helyezni, — így szól egy megyei követ — vagy nem; — ha igen, úgy a statutárium jogot azon épségben kell nekik adni, minőben a megyéknél is létezik, s ezt annál inkább, mert a Kir. és KR. e munkálatot megkezdve egy elvet tűztek ki: a kir. városokat a megyékhez alkalmazottai rendezni.— Ha nem akarják önállókká tenni a szabad kir. városokat, akkor nem is rendezik, s az egész munkálat czélja az leend , hogy a szabad kir. városok ezentúl nem a kamarától, hanem a helytartótanácstól függjenek. — Szónok az elsőt kívánja, és szavával oda járul, hogy a KK és RR. előbbeni határozata épen maradjon. — Nem tántorítja szónokot azon ellenvetés is, hogy ha bár a főRR. beleegyeznének is a KR. és RRnek e kérdést illetőleg tett javaslatukban, a kormány nem egyezendik bele, mert szónok szerint számos kérdések