Nemzeti Ujság, 1844. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1844-01-13 / 4. szám

HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapitá Miultscr István idblabiró, feiadja Özvegye Harminczkilenczeiük év. 4 szám. Pest, Boldogasszony hava 13kán. 1844. Lapjaink víj félévi folyamából teljes számú ben házhoz hordással boritéktalanul 5 for., példányokkal még szolgálhatunk. Előfizetési díj: helypostán küldve 6 for. pengő pénzben. TAUTALOII • Hazai napló. Megtiszt. Kinev. Országgyűlés. (131. k. u. végé. 132. ker. ülés: a megyei kihágások ügyébeni válnunk.) Pozsonyi tárcza. Vidéki 1 ev. Sopronból selyemtenyésztő egylet), Székes- Fejérvárból (válaszczáfolat). Erdélyből. Kolozs megy. köt.gy. (föls. intézv. a systematica deputatio és tisztválasztás ügyében, vegyes tárgyak), Marosvásárhelyről /vejgy közt.) — Bel és külf. telegraph. Külföldi napló. Spanyol-, Franczia-, Angol-, Porosz-, Olasz-, Törökország. Asia. Afrika. Sajtó-őr. A sz. kir. városok szavazatjoga Országgyűléseken. Egyházi Beszédek. Ijapvizgya. Jelenkor, Századunk, Világ, Pesti Hírlap, Regélő, Honderű, Hon és Külföld. Társalgási terem. Ikerv. him. Társ. és intézetek. A pesti magánelmekórgyógyint ismertetése. Aprólékok. — Hirdető. HAZAI RAPIIÓ. Megtiszteltetés. Ő cs. s ap. kir. Felsége szász weimar-eisenachi Károly főherczeg ő fenségét a m. k sz. István-rend nagykeresztével földiszitni legkegyelmesebben méltoztatott. látnevezések. ő cs. S ap. kir. Felsége a n váradi deák szert, káptalanban főt. Löffler János apát és székesegyházi főesperest éneklő kanonokká, Győrffy László prépost és középszolnoki főesperest pedig székesegyhzi főesperessé méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Országgyűlés. CXXXI. kerül. ülés (Vége.) Ismét egy másik szónok főleg azon kérdés fejtegetését foglalta beszédébe, miért nem akarják a kér. U.. most a választási jogot a tanácskozásitól elválasztani s ez által a képviseleti rendszert, behozni. Úgyis az a baj , úgymond, hogy az alkotmányos jogok gyakorlatában csak egy osztályvesz részt, még nagyobb lenne tehát a sérelem, ha most még azon osztálynak egy részét is kirekesztenék, anélkül hogy más elemeknek az alkotmány lánczaiba bevételéről gondoskodnánk. Minél jobban meg van szorítva a választók száma, auital, könnyebb a megvesztegetés, mert a nagy tömegeket nehezebb megvesztegetni, mint kisebb gyülekezetét. De nem is remélhető, hogy a nemesség erre ráálljon, minthogy a világnak bármelly privilegiált osztálya sem mondana le előjogairól olly könnyen, mint azt a magyar nemesség már eddig is tanúsította. Csak ha a népet befogadjuk az alkotmány sánczaiba s ezáltal szabadságunkat a legtágabb alapra rakjuk, lehet helye a képviseletnek. S igy: a szóló nem akarja föltételezni a joggyakorlatot, az írni és olvasni tudás képességéről is, mert eznem bizonyos critériuma annak, hogy valaki az alkotmányos jogok gyakorlatára érett-e vagy nem. Bizonyítja azt, egymással ellentétesen, Anglia és Poroszország példája, melly országok utóbbikában sokkal számosabbak az Írni s olvasni tudók mint Albumban , melly a polgári szabadság főbb fokát elérte. Könnyű azt mondani, hogy aki meg nem bírja a szabadságot, arra nem érdemes , de valljon ki lesz ebben a bíró ? hol ítélik meg azt, ki és mennyiben bírja meg a szabadságot, s mennyiben érdemes jogokra. Őazt tartja, hogy minden ember képes a szabadság gyakorlatára, mivel ember! — A munkálatra nézve egyébiránt Ő is abban fejezé ki véleményét, hogy ez a reménylett gyakorlati gyümölcsöket meg nem hozandja. Következve a választmánynak volt elnöke szinte nyilatkozott röviden azon kérdésre : miért nem pártolhatta a választmány a képviseleti rendszert, s miért nem készíthette törvényjavaslatát ennek elvei szerint; azon egyszerű okból t. i. hogy arra kiküldve nem volt, s ugyanezért nem használta dolgozata közben azon írók értekezéseit s munkáit is, kiket egy előbbi tag megnevezett. Azon állítását egyik tagnak, mintha politikai különbség nem volna abban, hogy valaki Péterre adja-e szavazatát vagy Pálra, magáévá nem tette, mert, úgymond, a nemes nemcsak önmagának, hanem a nemeesnek is választ bírákat és tisztviselőket; azért e jogát tiszta lélekkel gyakorolja, s ne vásárlással. A munkának egyébiránt a választmányhoz leendő visszautasítását fölöslegesnek sőt czélszerűtlennek látta, mert a javaslott módosítás és a szerkezet tartalma közt elvbeli különbségek forognak fen, s egyik a másik mellett meg nem állhat. Míg tehát a kér. ill. egészen más elveket nem szabnak a választmány elbe, addig e munkálaton az előadott javaslat szellemében módosítást nem tehetni. A vitály komolyabb hangulatát a kedélyesség vidám színezetével élénkíté a következve nyilatkozott tag, a képviseleti rendszer behozatalát javaslott tagnak adott válaszában. Az érd.követ, úgymond, nagy fába vágta fejszéjét, midőn a nemességet illy szűk körbe szorítani kívánta, de nem tudom hogyan hozza ki belőle. Ő a kisnemességet jogainak gyakorlatából könnyedén ki akarja vetkeztetni, noha ezen osztályt semminek venni teljességgel nem lehet. Ugyan mit vétett ez, hogy úgy bánjunk vele, mint a czitromhéjjal, melly miután belőle nedve kinyomatott, elhajittatik. Gondoljuk meg csak , mi volnánk mi most, ha a szegény , úgynevezett bocskoros nemesség nem lett volna? Emlékezzünk csak vissza két évtizeddel. A főnemesség akkor mindenre hajlandónak mutatkozék , sőt biztatá a köznemességet is ; de ez megmaradt alkotmányos jogai mellett; mert van neki bizonyos helyes érzete, melly a jó ösvényen megtartja s a közötte elterjedő vélemény még egyes személyekre nézve is alaposnak bizonyult előbb v utóbb. Van a kis nemességnek esze, csak nem kell abból szándékosan kiforgatni. Egyébiránt az észt sem kell túlbecsülni, s midőn a születési és pénzaristocratiának baloldalai kiemeltetnek, nem kell feledni, hogy az ész-aristocratiának is megvan saját veszedelmes része, az t. i. hogy könnyen zsarnokságra vezet. Tökéletes igaza vala úgymond —z azon előbbi szónoknak, ki Anglia példájára hivatkozva állitá, hogy magában a megvesztegetésben nem fekszik olly rendkívüli baj, mint némellyek gyanítják, s nem is egészen azokból kell származtatni a kicsapongások némelly nemeit, hanem mint Luther is mondotta azon igazságból, hogy „Freiheit und Grobheit sind Geschwisterkinder“ vagyis a szabadsággal együtt jár a szabadosság , s nincs is törvény , melly a kettő közt a határvonalt szigorúan kijelölhesse. Az angoloknál azért könnyű csendet és rendet eszközölni, mert az angol tiszteli a törvényt, meg lévén győződve jóságáról, tehát örömest engedelmeskedik ha annak nevében a fejér pálczát fölmutatják , holott nálunk még az sem használ, ha némellyiknek a hátához verik is. — A választmányi módosítást ő sem látja kielégítőnek , minthogy azon nézetek , mellyek a munkálat fönforgó részének visszautasításakor kifejtettek, most sincsenek fölhozva; így a hivatalok igérése általi megvesztegetés, a női varázsszemek általi csábítás (kaczaj) a pártokra oszlás vagy épen táboronkinti megjelenés stb.stb. Ezeknek s általában a dec. 21--i ülésben kifejtett véleményeknek részletes tekintetbevétele mellett ő is újabb módosítást vél szükségesnek, de az elveket világosan kijelentetni kívánja, mellyen a választmány újabb módosítási munkálatában haladhasson. Történtek még többrendbeli érdekes nyilatkozatok , válaszok és fölvilágositások, mellyeknek közlését azonban, minthogy a tanácskozás eredménye úgyis függőben maradt, jövő számunkra halasztják, a még netalán megújulandó vitály részleteivel kapcsolatosan. — Az ülés d. u. 1 órakor végződött. H.k. *) CXXXII. Ker. ülés, jan. 8. (Elnökök: Komárom (Pázmándy), Marmaros (báró Sztojka.) Jegyző Vukovics. Naplóvivő Eischl. — Tárgy: a megyei kihágások korlátozását tárgyazó munkálat.) Mielőtt a napirendre kitűzött tárgy fölött a tanácskozás folytatása megnyílnék , egy megyei követ előadja, mikép már kétszer sürgetteték a decemberi ülések naplójának kiadatása, de mindkétszer siker nélkül, mivel tehát további biztatásoknak hinni nem lehet, indítványozza, miszerint keressék meg személynek önmaga aziránt, hogy az érintett napló három nap alatti kiadását eszközölni szíveskedjék, mivel küldői a napló meg nem kaphatása miatt már nyugtalankodni kezdenek. — Az indítvány elfogadást nyert. A napirendre azaz a múlt kerületi ülésben már szőnyegre hozatott kérdésre,— ha t. i. kelljen-e a választásoknál a vesztegetésekre nézve büntető törvényeket hozni.A térvén át a tanácskozás az első szóló azt nyilvánítja, mikép a szőnyegen forgó 39dikknak újabban átdolgozott szerkezete sem elégíti ki küldői akaratát, mivel ebben a vesztegetésekre nézve semmi büntetés nem szabatik, holott épen itt keresendők a megyei kihágások tősgyökeres okai, sőt megengedtetik ott, hogy értekezés végett bárkinél öszvegyülekezni szabad lesz; kívánja tehát, hogy a vesztegetésekre nézve büntetések szabassanak , s erre nézve törvény alkottassék. — Az ezután szóló követ két részre osztja a §. fölött kifejtett eszméket; az egyik rész illeti az előleges tanácskozásokat, másik a megvesztegetéseket ; a tanácskozhatást mélhatlanul szükségesnek látja megengedtetni, mivel ez által fejlik ki a közvélemény, mint monda; a másik osztályát az eszméknek illetőleg azt tartja, hogy az nem lehet bűn, ha ő valakit valamiről meggyőzni igyekszik, ebben veszélyt nem lát, s az ez ellen hozandó törvénynek nem hiszi üdvös eredményét, de igen is figyelemre méltónak tartja a physicus eszközök általi meggyőződés-kényszerítést , mértékkor, mint mondá, eladja az ember meggyőződését, és lelkét, és becsületét, és ha ezen eladások tovább is így folynak, úgy nem messze az idő, hogy mint Francziaországban a forradalom előtt a hivatalok árverés útján lesznek szerzendők; szükség tehát, hogy a közvélemény fejlődése oda irányoztassék, miszerint az illy eladásokra s verésekre rásüsse a becstelenség bélyegét, hogy pedig a közvélemény illy irányt kapjon , szükség, hogy az illy tettekre a bűn nevezet kimondassék. Hogy pedig kelljen - e részletes törvényeket alkotni a vesztegetésekre nézve, ezt szavazat által kívánná eldöntetni. — Szólt ezután egy dunnamelléki követ, s azt bocsátja előre , hogy hosszabban fog nyilatkozni, mivel több szombaton *) Országgy. rendes_levelezőink e három kér ülésről szóló tudositásai tévedésből annak idejében kezünkhöz nem érkezvén , kényszerültünk azokat a Hirnökből pótolni. Szerk.