Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-09-11 / 42. szám

sát javasolja és ez elfogadtaték.­­• Az első 6. §§-ok iménti szavazat következtében, mint ollyanok, mellyek a váltó képességet megszorítják elvettettek. A 7dik §. módosítással elfogadtatott, a 8. és 9. §. egyhangúlag elvettetett. Ezután azon kérdés fordult elő valljon a vál­tót két évnél hosszabb lejáratra lehet-e jövőben érvé­nyesen kibocsájtani, mellyre egy városi követ tagadó határozatot sürgett azon egyszerű oknál fogva, mert a váltók jelenleg is csak egy évre adatnak ki közönsége­sen. __. Egy szinte városi követ ellenkezőt kívánt mert __úgymond — a nagy kereskedők, és üzérek tekin­tetében ez felette szükséges; szavazatra bocsájtaték a kérdés, és Abaúj, Zemplén, Szepes, Borsod, Heves, Ugocsa, Bihar, Marmaros, Csongrád, Békés, Csanád, Arad, Torontál, Krassó, Vas, Neográd , Zala, Hont Zólyom, Pest, Tolna, Árva, Pozsega, Szerém,Szath­­már — 26 megyék Trencsén jelen nem lévén 22 ellen határozták, miszerint, 2. évnél hosszabb lejáratra is leheten a jövőben váltót kibocsájtani. — A váltó betáb­­lázásra nézve továbbá határozattá vált egy megyei kö­vet indítványára, miszerint a betáblázó és a köztü­ki ellen a betáblázás történik, saját viszonyaikat tekintve a váltó köztörvény erejűvé válik. — CCXV. ors­z. ü 1 és a FeRRnél sept. 5én tárnok­mesteri elnöklet alatt. Tárgy: hitelesítések és izenete a KKnak, egy Somogy megyei házaló kereske­dést illető sérelem iránt. Olvastattak a kir. városok iránti 5dik, kapcsolt részeket érdeklő­dik,— sérelmek iránti 2ik — pótló­lagos sérelmek iránti 1-ső válaszüzenetek, s miután ezek meghítelesítettek, fölvéteték izenete a KKnak. So­mogy megyének abbeli sérelmes panasza iránt, mikép egy két uradalom az szekérrel­ házaló kereskedést keb­lében eltiltván, ezt a helytartótanács intézményében helybenhagyta, mit a KK. törvényellenesnek s igy sé­relmesnek vévén, eziránt fölirási javaslatot küldöttek a fő­rendekhez át. Arra nézve, hogy a fölirás fölterjesztése ne gátol­­tassék, majdnem közös volt a vélemény , hanem a gon­dolatok abban ágaztak el, ha valljon a házaló keres­kedésről rendelkező 1836. 6ikt.cz. erre vonatkozó pont­ja világos-e vagy nem? Egy rész az érintett pontot, mellyben a boltnyitás nélküli házról házra kereskedés minden taksa fizetés nélkül megengedettnek mondatik, világosnak lenni ál­lító , s abban a szekérreli házalást is benfoglaltnak lenni álliták, mivel mint mondák, ott kitéve nincsen, gyalog-e vagy lóháton, vagy szekérrel kereskedjék va­laki; s ezen magyarázatot kívánja e szabad kereskedési eszmének czélszerűsége is. Más rész azonban ezen törvényt nem tartó vilá­gosnak, mit épen ezen vitatkozás is megmutat; bizonyít továbbá az is, hogy mind a k...i és g...i mért püs­pökök mint egykori helytartósági tagok tanussták, a fön­­forgó pontot a helytartóság a szekérreli házalásra kiter­­jesztettetnek soha nem érte, a helyhatóságok ezt szinte nem egyformán magyarázzák; sőt erre mutat ezen pont keletkezésének története is, mivel a Kb. 1836 ban az érintett pontba a szekérreli házalást is mint megengedet­tet sürgeték betétetni, mivel pedig a főtábla ebbe be nem egyezett , expediensül abban történt a megállapo­dás , hogy csak házról házra kitétel tétetek be minden további meghatározás nélkül. Végre a többség fölírás fölterjesztésébe beegyezett, de mivel a helytartóságnak sérelmül vett intézménye és épen a kérdéses törvényczikk ezen pontjának nem vilá­gos voltából eredeti, a KK. fölszólittatni határoztattak, hogy a szekérreli házalással elkövetni szokott vissza­élések tekintetéből annak határozott korlátok közé szo­rítása végett törvényjavaslatot készítsenek. CCLXXVI. ker. ülésben sept. 5 én. (Elnökök, kik tegnap.) folytattatik a kerületi választmány által tett váltó törvényzei javaslatának vitatása; olvastatik jelesen javaslata a választmánynak az árú szerződésekre nézve a fö­váltó törvényszék javaslatával, mellyre egy me­gyei követ azon javaslat által a lekötelezhetési jogot látván korlátozni, egy javaslatot tesz, melly szerint az áru szerződőknek tágabb kötelezési tér zárul, s javas­lata elvileg elfogadtaték, szerkezete azonban leirat után jövő ülésekben vitatandó. 1. A hamis váltókat kibo­­csájtók büntetését egy megyei követ a váltó törvényszék föladatai közé véli sorozandónak, melly javaslatát nem helyeslő kitörés kisérő, egy szónok veszélyesnek vélé a törvényszékek összekeverését, a mennyiben e bűn meg­torlására még törvényeink hiányosak, azokat olly intézke­déssel kívánja pótolni, melly szerint a váltótörvényszék a hamisítási tényt az illető törvényhatósággal azonnal tudatni tartozik, az illető törvényhatóságnak pedig zár időt kí­ván kitűzni, melly alatt a büntetést kimondja.­­ A szám­vitel kivonat hitelesitésének diját 1 fntva javasolja a vá­lasztmány leszállítandónak, s egyhangúlag elfogadta­­tók.­­ A végzések, és ítéletekért! dijakat illetőleg tett választmányi javaslat helyében a pesti váltótörvényszék azon javaslata fogadtatott el, miszerint a végzések, és ítéletek közti különbség megszűnvén a dijak a váltó summához aránylag fizettessenek 3 — 30 főig, és a jegy­ző illy értelemben készítendő szerkezet beadásával meg­bízatott, melly jövő ülésekben vitatandó — egyszersmind az is kimondatván , hogy a magyarországi váltótörvény­székre megállapított dijak a fiumei váltótörvényszékre is kiterjesztessenek. Fiume követének azon kivánata,hogy a fiumei váltótörvényszék — a kormányszékhezi feljebb vihetés sértetlen maradvány — különben minden tekin­tetben a magyarországi váltótörvényszékekkel assimi­­láltassanak — egyhangúlag elfogadtatott, azon meg­jegyzéssel mindazáltal, hogy a jövő ülésben—mint­hogy hosszabb szerkezetű — hozzá lehessen szólni. CCXVI. o­r­s­z. ü­l­é­s a FORRnél. sept. 6án. Tárgy: hitelesítések és a hajdú kerület rendezése iránti 2-ik üzenete a KKnak. Miután a pótlólagos sérelmek iránti és a katonai élelmezés tárgyában jött KK. válaszára készült üzene­­tekre adott főrendi válaszok hitelesíttettek, megkezde­­ték a hajdú kerület rendezése tárgyában átküldött 2ik­­zenet; ennek bevezető szakaszában a KK. megegye­zésüket nyilvánítják abban, hogy az országgyűlési sza­vazat jog megemlítése a törvény­javaslatból elmaradjon, kinyilatkoztatják azonban, hogy a hajdú kerület szava­zatára nézve az eddigi gyakorlat mellett fognak ma­radni. Erre vonatkozólag egy baloldali fiatal gróf kimu­tatja, mikint a hajdú kerületnek az 1791: 29. t. czikk nyilván megadá az országgyűlési szavazat jogot és pe­dig akkint, mint az 1791 . 26ik t. czikkben az Temes, Torontál, Krassó megyéknek visszaadatik. Nem is lehet a kerületeket a városokkal e tekintetben párvonalba tenni, miután amazok a nekiek 1608. 11­­. czikk adta szavazati jog gyakorlatában jelenleg nincsenek, holott országbíró ő nmlgának több alkalommali kijelentése sze­rint, akkor, midőn ő nmlga a KK. táblájának elnöke volt, a hajdú kerület szavazatát mindig számította. Szó­nok tehát kijelentendőnek vélné a KKnak­ azt, miszerint a FORR. a hajdúkerület szavaza­t­jogának megemlítetését kihagyatni egyenesen azért kívánták, mivel meg vannak győződve arról, mikép az jelenleg is fenáll. Erre egy jobb oldali gróf azt mondja, hogy a Fe­RB mindig csak illusióban akarnak élni, azt állítják, hogy a hajdú kerületnek szavazata van, holott az a KK. táblájánál soha sem számíttatik, és mivel a KK. ezentúl is az eddigi gyakorlat mellett fognak , mint mondják, megmaradni, számíttatni ezentúl sem fog, mit a hajdú kerület egyedül a FŐRRnek fog köszönni. Erre megfelel a k .. .i püspök ő maga megjegyezvén, mikép akkor, midőn a FORR. a világos törvényt föntartani kí­vánják , nem illusióban akarnak élni, hanem csak tör­vényes kötelességüket teljesítik; az 1791: 29. t. czikk épen akkint szól, mint az 281k melly Temes, Toron­tál és Krassó megyéket a szavazati jogba visszahelyezi; s azt, hogy kinek van szavazati joga az országgyűlé­sen, nem a KK. önkénye, hanem a törvény határoz­za el. Nádor ő fensége kinyilatkoztatja, hogy a hajdú kerületet a városokkal e tekintetben egy karba helyezni, a fenebb előadott okoknál fogva nem lehet, s ő is tel­jesen meg van győződve, mikép a hajdú kerület sza­vazat joga jelenleg is fen áll, azonban tekintvén azt, hogy az országgyűlés vége közelget, újabb vitatkozá­sokra a két tábla között alkalmat adni nem kíván, s miután a KK. a szavazati jog kihagyásában megegyez­tek , erről tovább vitatkozni nem látja czélszerűnek. — Melly kijelentését ő fenségének közhelyeslés követett. Mi még az egyességre nem jutott elvkérdéseket illeti, a szabályokat illetőleg a mélt. FORR. a városok ren­dezésében elfogadottakat itt is elfogadják. — A köve­tet ezentúl is közvetett választással kívánják választat­ni, miután olly széles alapú qualificatiókba egyeztek be mellyek mellett a közvetlen választást üdvösnek nem tartják. A tisztviselőknek képviselőkké választhatásuk­­hoz a FőRR. ezentúl is ragaszkodnak. — A főfelügye­­lőre nézve, közeledés tekintetéből a FőRR. jelen gya­korlattal öszvehangzó kivonata az, hogy ez a kerület által fölterjesztett három egyén kezölő felsége által ne­veztessék. — A hajdú rendezés tárgyában a KK. által kiküldetni kivánt orsz. választmányhoz a mélt. FőRR. most sem járulnak. Végre kijelentendő lesz a KKnak, hogy a mélt. FőRR. az általuk tanúsított közlekedési téren kívánnák a Kiat is következő üzenetekben találni. CGLXXVII. ker. ülés sept. 6án. (Elnökök sat, kik előbb) A tegnapi indítványok vétettek vitatás alá, a mellyek következőleg módosítva fogadtattak el. Az árú szerződésről. Minden olly adás­­vevési szerződés , melly valamelly ingóvagyonnak jö­­vendőbeni átadása fölvétele mellett köttetik: árúszerzési ügy tárgya — árúszerzési kötésben azokon fölül, mel­­lyek minden írott szerződésben megkivántatnak, u. m. a szerződők neveinek aláírása , a kelet, hely, és ide következő kellékek szükségesek. — a) a kötésnek írás­ba foglalása, bejegyezett kereskedők, gyárosok, és közkereseti társaságok irányában a hites alkuszbizonyit­­ványa is i­lyennek tekintetvén. — b) az áru megne­vezése , — c) annak pontosan meghatározott mennyi­sége — d) minősége — e) ára — f) átaladás és fi­zetés ideje és helye. — Ha az áruszerzési kötést a vevő meg nem tartja tartozik 1 szer az eladónak a kötés nem teljesitéséből származott, és bebizonyított minden ká­rát hová a kötésbeli ár is tartozik, és költségét ugyan ez úton megtéríteni. — Hor Ha kötbér, vagy biztosí­tási díj (assecurants premie) volt kialkudva, e mellett az ár különbözött, megtérítését követni nem lehet. A kötbér vagy biztosítási díj legmagasbja időtól főnél fölebb nem rúghat. — Ha pedig az áruszerzési kötést az eladó nem tartja meg a vevő irányában, ugyanazon mellől üldöztetett s a gyilkost funják kinozák. Sötéten , sápadtan és némán képzelek az időben a gonosz cselekvés emberét, kinek benső rettegéseiben állta boszuját a sors. Mennyire máskép van ez ma! — A gyilkosság glacé­­kesztyüket visel s az ülés elegáns dologgá jön. Még ma is némi csodálkozással gondolnak Laffarge méregke­verő nőre, Anglia, Német, és Oroszhon adott búcsú­járókat a poitieri esküttszékhez, kik a szenvedő ,,szentet is látni vá­­gyakodtak. Majd martyrul tekintetett a méregkeverő, ki sokkal szebb, sokkal elegánsabb, sem hogy elitélni lehetne őt; sokkal kaczérabb, semhogy vétke miatt sokat lehetne vele pörlekedni, sőt sokan tán irigylik is tőle a részvétet, mellyel kapott. És az atya gyilkosságról vádolt Dono­n- C­adót — hogyan ül ő, ki illy szörnyű vétekről vádol-­­­at­i­k , a törvényszék előtt? — kacsingat a hölgyekre, kik szemüvegüket a kába fejű szőke fiúra irányozzák. Hát még Lacoste Eufemia, ki 68 éves férje iránt egész szeretettel látszik viseltetni , sőt saját kezével vette le szakarát és lábait, most, azonban e szeretet tel­jében egy napon megeteté őt. A 25 éves nő szilárdul és elh­atározot­­tan ül az esküt­tszék előtt, mintha tettére joga lett volna tt). Sőt — nem találjuk e saját körülményeinkben is a ha­sonló példákat? — De honnan mind­ez ? honnan e szem­telenség, e vakmerőség, sőt, ha úgy lehet mondani, a gonoszság e bon­­onja ? — Onnan, mert az egész társa­sági épület aláásva van s minden erkölcsi támasz nélkül. A leggonoszabb is vetkőzni kezdi a szégyenlést, mert egyik sem­ tesz föl valami jót a másikáról , s így egyik sem hisz okkal birni, magát a másiktól szégyenleni. A vallás kap­csa, melly egykori napokban a féktelen indulatokat még összetartó, szétpattanó, s még eddig mi sem állott he­lyébe. Kívülről minden felöl a legkeserűbb szükség, be­lülről vallástalanság és szemérmetlen erkölcstelenség; mi lesz vége mind­ennek ?44 Politic«» l­án­gvszd­. Jefferston Tamás elnök jeles munkájában: „Memoires Correspondence and State Papers. London 1829.44 következő nevezetes szavakat mond­ja: „Községünk— t. i. az anapolisi congres 1783—1784 nem volt népes de­vizavágya. Egy nap a másik után a leg­csekélyebb tárgyak fölött eltűnt. Legtöbb tagjai perleke­­dési kórban sínlődtek; ha ehez élénk képző­képesség exalfalt eszmékkel és bőséges szónoklatokkal szövetke­zik, úgy a szavalásnak sem vége, sem hossza: én meg va­gyok győződve, ha valamelly tanácskozó testület tagjai figyelmesebbek akarnának lenni az egyenes útra, úgy egy nap alatt megtörténhetnék az, mi különben heteket rabol el, és itt, bár nem igen szeretnek rá gondolni, az a kér­dés , vallj­on B­o­n­a­p­arte néma törvényhozása, melly sem­mit­ sem beszélt, de sokat tett, nem jobb-e mint ollyan, melly sokat kiálto­zik és semmit sem tesz, sem Fr­a­n­k­l­i­n Benjamin sem W­a­s­h­i­ngt­o­n general nem szónokoltak tovább tíz percznél, és soha sem hallottam, hogy a szőnyegen forgó tárgyon kívül másra ereszkedtek volna.4‘ Egy hiszszük Jeffersonnak e szavait minden commentar nélkül igen alaposan nemcsak az anapolisi gyű­lésre, hanem másokra is, igen igen alkalmazni lehetne. Ikerváros! krintik. Az , Ungar4 szerint a jövő té­len új kételyek várják a német színészet védnökeit, az isteni s mennyei praedicatumok nélküli Taglioni há­rom előadásban fogja mutatni gyönyörű pirouetjeit,ezek­nek mindenikéért külön külön 1000 pst fog kapni. A szín­­igazgató eleve látja mint lebegtet a roskadozó intézetbe életét a világhírű művésznő , s mint rántja ki lábaival a sárból. Egy nagy feladat megfejtése álmatlan éteket okoz neki, s hogy szorongásából megszabaduljon pálya kérdé­sül tűzi ki , mikép lehet egy hínárba jutott színigazgató­nak jótévő mentője iránt háláját figyelem gerjesztőleg be­bizonyít­ni , a­nélkül hogy a nézőség előtt térdre halva csókolja kezét, anélkül, hogy az igazgató primadonna emléket nyújtson át, és végre a­nélkül, hogy a boh­ócz kiparodizálja. A bejött s legjobbnak talált feleleteket sa­ját költségén kinyomatandja s a jövedelmet intézetére forditandja. A legjobbnak talált munka dija a primadonna három előadására szabad zártszék az accessit ugyan annyi földszinti jegygyel végre a harmadik három szám második karzatbeli jegyekkel tiszteltetendnek meg, és a koszorú­saktól nem kívántatik egyéb minthogy a primadonnának tapsoljanak és kihívják.­A múlt vasárnapi lövészbál nem volt annyira látogatva, hogy a megjelenőknek oldal bordáit félteni kellett volna, de minél kevesebb volt a vendég annál szemtelenebb vala a főpinczér, ha minden tartóz­kodás nélkül kettős krétával rótta föl az étkek árait, s ha rajta kapatott a számolási csaláson, szemtelenül s arczátlanul monda a vendégnek, azt az úr meg nem érzi, nekem pedig jól esik, a nélkül is elegen osonnak el fizetés nélkül, én tehát káromat ott pótlom, hol a sors rajtam kö­nyörül. Bizony illy vakmerőség még csak a pozsonyi or­szággyűlési tánczos mulatságokban történhetett.— Beszél­­lik hogy Fest némelly külvárosaiban fiók posták fognak ál­líttatni ezen intézkedés a közönség nagy kényelmére fog szolgálni. — Sok gonosz nyelv van még­is nagy városok­ban, találkoznak, kik azt állítják, hogy a folyó há­tán adatott zenészi ünnepély rendezője háló nélkül sok piró­­kát fogott, mi azonban nem­­hisszük. —A múlt vasárnap reggeli óráiban tartalék Itamplar kereskedelmi iskolája­ *) Lacosh­ az esklu­­sták által bünkelennek találtatott. 180

Next