Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-09-27 / 51. szám
egészen elrontották; tartottak a gazdasághoz tartozó cselédeken u. m. hajdan erdősön, konyha-kocsison, béreseken kívül szobaleányt, két szolgálót, majorosnét stb.; tartottak sokkal finnyásabb asztalt, vendégeskedtek folyvást pazarul, gyakran Bécsbe, Pestre rándultak s egy egy útra legalább pár száz pengőt költöttek , gazdaságukra keveset ügyeltek, kártyáztak s pedig nagy pénzben, vadásztak, báláztak, szomszéd városokba minduntalan futkároztak, fogadókban drága pénzen éltek, más kocsisnak koszt-pénzt bőven osztogattak stb. stb. Szóval: mindenik évenkint legalább ötezer váltóval többet költött mint apjok, ki az egész birtok egyedüli ura volt, holott, ha az például 15 ezeret költött, ők okosan csak ötezeret költhettek volna. S ez nemde tagadhatlanul nagy esztelenség volt tőlök? mert bár megengedem, hogy a birtok három kézben többet jövedelmezett mint egyben; de mégis kételkedem: valljon két annyit jövedelmezett-e ? azt pedig egészen tagadom, hogy három annyit jövedelmezhetett; — pedig még ez esetben is a jó uracsoknak legfölebb csak annyit lehetett volna költeniük okosan mennyit apjuk költött, s nem többet. A becsületes hitelezők látván e bámulatra méltó körülményeket, részint nem hiteleztek többet nekik , mert lelkismeretes dolognak tartották hitelezéseiket megszüntetni, részint nem hitelezhettek többet nekik, mert a becsületes ember, ki nem csinálja, lopja vagy csalja a pénzt, teljességgel nem képes annyit összetakaritni, mennyit a könnyelmű pazarlók szükségei megkívánnak. Ezt a zsidók s egyéb uzsorások észrevévén, távolról száguldozni kezdettek körülöttök, míg végre a gyapjút, gubacsot, makkot, juhbőröket több évre előre tőlök jó olcsón megvették s ezáltal nyakukat legalább felényire kitekerték, mert ez a több évi jövedelem is egy év alatt elkelvén,természetesen uzsorás pénzekre, először 12, azután pedig 200centesekre kelle szorulniok stb. Ezt tapasztaljuk kisebb nagyobb különbséggel országszerte mindazoknál, kik pénz szűke s uzsoráskodás ellen panaszkodnak; én pedig bátran kérdem: valljon igazi szükség s pénz szűke kényszeríti-e őket uzsorás pénzek fölszedésére, s valljon azok szülik-e igazán az uzsoráskodást? Igenis szüli az esztelen hiúság, könnyelműség, s ebből eredni szokott bevétel s kiadás közötti aránytalanság, mit ha ép eszünkkel kellő korlátok közé szoritnánk, mulhatlanoknak vélt szükségeinknek fele megszűnnék, s nyomban az uzsoráskodók serege is végtelenül meggyérülne; mert valamint addig folyvást szaporodandik az uzsoráskodók száma, míg azok serege, kik pénzt uzsora mellett is fölvenni készek, növekedni fog: épen úgy oszolni fog azok serege, ha ezek gyérülnek , mert inkább kész lesz az uzsoráskodó is 5 — 6 p centre kiadni pénzét, hogy sem azt szekrényében hasztalanul hevertesse, mihelyt nem találkozandnak ollyanok, kik azt 12 pcentre is örömest fölveszik. Vegyük a dolgot úgy mint van s nem elfordítva, ne keressük bajainknak okát ott, hol azt föltalálni nem lehet. — Kinek sokja van, az kölcsön sokat s pazaroljon; ki pedig szép jövedelmével be nem érve, tőkéjét támadja meg, s azt pazarolva pénz szűke, uzsorá s uzsoráskodók ellen panaszkodik , az minden szép esze mellett is esztelen. A többiről legközelebbi alkalommal. K — u J. Országgyfűlés. CCXXVII. orsz. ülés a FŐRRnél sept. 23án. Ilitelesittetett 2ik válasza a FőRRnek — a sz. községek elrendezése, és 6ik válassza a sz. k. városok tárgyában , úgyszinte 3ik válasz a túrmezei sérelem, és 3ik válasz az orsz., és végre 2ik válasz a pótlólag beadott sérelmek iránt , mellyek után tárgyaltatott t.javaslata a Kir. és RRnek — az 1840 : 15. t.sz.ben foglalt váltótörvénykönyv némelly §§nak világositásáról s illetőleg módosításáról, a melly igy hangzik: Az 1840: 15. t.czikkben foglalt váltótörvénykönyv következőkép bővíttetik s illetőleg módosittatik. 1. §. Az I. r. 10. §ban foglalt ezen szavak helyett ,,kik teljeskorúságukat elérték“—következők tétetnek: „kik 20ik évüket elérték.“ — E §. a m. FőRR. által egyhangúlag elfogadtatott. 2. §. Az I. r. 14. §hoz hozzáadatik : „A váltókra zsidó betűkkel tett bármilly írások érvénytelenek.“ — E §. is helyeseltetvén , elfogadtatott a m. FőRR. által. 3 §. Az I. r. 13. §nak szövegéből ezen oda nem tartozó szavak „a 10. §. által meghatározott eseten és módon kívül“ kihagyatnak. Elfogadtatott. 4. §. Az I.r. 132.§nak 3. pontjához hozzáadatik: „A váltójegyzők által kivett óvások szinte a váltótörvényszékeknél tartandó óvási jegyzőkönyvekbe beiktatandók.“— Ezt illetőleg — egy főhivatalnok indítványára fölszólítandóknak határoztattak a KK. és RR. azt úgy módosítani, hogy az illy kivett óvások a váltójegyzők számára kiadandó, s folytonosan náluk tartandó, azonban bizonyos időkben az illető váltótörvényszéknek bemutatandó hiteles könyvekbe iktattassanak. 5. §. Az I.r. 136. §nak végéhez ez adatik: ,,Na ezen Vil. fejezetben foglalt rendeletek bármelly pontjának teljesítését az illető törvényes személyek elmulasztanák , a váltótörvényszék által megítélendő kárpótlással tartoznak, s ezenkívül a váltójegyző ismétlés, vagy nem fizethetés esetében a jegyzőségtől is elmozdutatik.“ — Elfogadtatott. 6. §. Az I. r. 185. §a következőkép bővíttetik: ,,Azon váltót, melly már elfogadtatott, ha az elfogadási aláírás nem tagadtatik, kifizetni az elfogadó még akkor is tartozik, ha a váltó egészen hamis lenne; azonban a csalárdsággal élők ellen minden jogai fönmaradnak; de ha épen maga az elfogadási, illetőleg kibocsátási, forgatási s aláírás hamis volta bizonyíttatik be , az ezek valamelyikénél fogva beperlett adós az ellene támasztott kereset alól fölmentetik , mind a két esetben azonban a váltóhamisítókra nézve a jelen 1.czikk 21 cik §ban körülírt eljárásnak van helye.“ — Elfogadtatott. 7. §. Az I. r. 190. §hoz végül hozzáadatik: „Ha pedig a váltó lejárata a bemutatástól számítandó volt, s ezen bemutatás még meg nem történt, vagy bármelly okból a lejárat nem tudathatik: a 45 napi határidő a vtót.széknek a váltó megsemmisítése iránt hozott végzése keltét követő napon kezdődik.“ — Elfogadtatott. 8. §. A II. r. 2. §. d) pontjához hozzájön: „a h) pont alatt alább említett kivétellel.“—Elfogadtatott. 9. §. A II. r. 2. §. h) pontjához hozzáadatik : „Zeng és Carlopagó városok , és kikötők az oltosaczi végezredbeli egész tengermellék, Jablanacz, és Gyurgyevacz tengermelléki helységekkel együtt“. — Elfogadtatott. 10. §. A II. R. 6 §.hoz hozzáadatik: „A magyar tengermelléki kormány, mint váltó föltörvényszék 1. elnökből 4 törvénytudó bíróból s 2 kereskedői ülnökből állandó ülésben itélethozásra az elnökkel együtt szinte 5 tag szükséges.“ — Elfogadtatott. 11. §. All. R. 13 §sa így módosittatik: „Váltói s mindazon ügyekben, mellyek följebb vitel utján a váltó fültörvényszékre tartoznak , följebbvitel esetében legfölsőbb itélőszék a hétszemélyes tábla egyik osztálya leend , mellyhez ő felsége két előadó ülnököt a kir. városokból és kerületekből — ha bár nem nemeseket is—úgy szintén több más előadókat s ülnököket is születésre tekintet nélkül a szükséghez képest adand, kik ezen osztály bíráskodása alá tartozó minden ügyekben üléssel és szavazattal fognak bírni. A tábla ezen osztálya törvényszünet nélkül s törvényszakok alatt is külön folytonos üléseket tartana, melly ülésekben ítélethozásra az elnökkel együtt 7 tag jelenléte szükséges.“ Elfogadtatott. 12 §. A II. R- 96. §hoz végül hozzáadatik: „Ezen §nak a megjelenési határnapnak elmulasztásáról szóló rendelete a kereső félre is kiterjesztetvén: az idézett félnek méltatlanul okozott kár és költség megtérítésében a meg nem jelenő fölpörés elmarasztandó.“ — Elfogadtatott. 13. §. A II. R. 106. §nak b) pontja ekép módosittatik: „Minden kereskedés vagy gyártás köréhez tartozó, de időre tett kereskedői ügyletek (Handels-ZeitGeschäfte) származzanak azok bár hitelben vett adásvevés, vagy egyéb kereskedési, vagy váltói üzletekből, a fentebbi módon hitelesített első följegyzési könyvbe (Strazza Journal Prima nóta, Cassabuch) időrend s az illető segédkönyv száma szerint jegyeztessenek föl.“ — Ehhez a m. FORR. egy gróf ap.i váltó törvényszék elnökének javaslatára világosabb értelmezés végett két szót igtattak t. i. „a kereskedői és hitelben vett.“—És e hozzáadással elfogadtatott. Ugyanezen 106 §. d) pontja ekép módosittatik : „Az első följegyzési, vagy segédkönyvbe a kereskedő vagy váltóügynek, vagy esztendejének, havának s napjainak megjegyzése mellett a jog czím is p. o. adás vevés, csere, kereskedési díj sat., mellyből a kereskedői ügy eredeti, megneveztessék. Ugyanezen 106 §nak f) alatti pontja ekép módosíttatik: „A számviteli, vagy főkönyv egy időben, vagy maga a kereskedő s gyártó vagy pedig egy arra rendelt segéde által vezetendő; az első följegyzési, vagy segédkönyvek azonban egy időben fölváltva több kezek által is vezettethetnek.“ — Elfogadtatott. 14. §. A II. r. 142. §nak végéhez adatik: „Mik az ítélet megsemmisítésére nézve ezen, s az előző 141 §ban rendeltetnek , a váltó határozatokra is kiterjesztetnek. Ha valaki a váltótörvényszék eljárását, vagy határozatának végrehajtását erőszakkal gátolná, ezen esetben a bírói zár az erőszak miatt össze nem írhatott vagyonra is kiterjesztetnek tekintetvén, az elleenszegülő ellen a végrehajtó bíró fölszólítására, megyékben az alispán, kerületekben a kapitány, sz. kir. városokban a polgármester, vagy ezeknek helyettesei a szükséges hatalomkart all. r. 831 -ban kimondott felelet terhe alatt azonnal kirendelni, és minden egyes esetet a legközelebb következő közgyűlésre tudomás végett bejelenteni tartoznak.“ Ezen. egyhangúlag elfogadtatott ugyan, ollyképen módosítva azonban, hogy miután több városokban a polgármester hatásköre a politicumra kiterjesztve nincs , több helyeken pedig a politician és juridicum egymástól elkülönözetlenül a város birájának föladata, sőt mint a kii püspöki nmgatapasztalás után állitá vannak kir. városok jelesen Kassa hol a polgármester hatásköréhez egyedül csak az oeconomicum tartozik — a „polgármester“ helyett e szavak „a tanács elnöke“ mintaczélnak teljesen megfelelő alkalmaztassák. 15. §. A II. R. 149. §hoz hozzáadatik: „A kiküldött valtótörvényszéki törvény tudó tag, az általa teendő akár biztosítási, akár kielégítési végrehajtást az illető helybeli hatóságnak előrebocsátandó tudósítása mellett, s küldöttjének jelenlétében teljesitendi, — az eképen tudósítandó törv.hatóságnak illető tisztviselője azonban a végrehajtó törvényszéki tag által kijelölendő helyen s időben okvetlen megjelenni tartozik , különben a mulasztásából eredő hátramaradásokra nézve a fele- Et apud se restantes solvat. . . . 19 ,, — ,, Interesse insuper assignet tani apud ipsain, (piám apud reliquos existentem . 52 „ 7 ,, Pro hocce anno in toto solvendo exist it 236 fl. 32 d. Anno Domini 1598. Fungente officio Judicis Paulo Puchala Arenda 11. 110. Erogatio ejus anno 1599. Disputát contra snos Factores, q u o d i p s i rationem dare tenentur. Dicit se non tenere rationem dare, séd suos Factores. Pronunciation estei,ipsum a suis Factorihus accipere, nos verő ah co rationem debere, de reliquis idem Judicium. Et dicit se ex Commissione Magniíici Domini Pastori Sancti Michaelis numerasse . . . . 7 11. Uurcurritio pro Iiistorys...........................................4 „ In Scholam diversis scholasticis • • . 14 „ In toto fűit...............................................................25 11. Apud ipsum Judicem restate . . . . 85 ,, Summám in toto facentem . . . . 110 „ R ep 1 i cati o r at i o n i s ej u s: Quoad 11. 25. Cum nec Commissiones Domini Magniíici , nec Quietantias super illím producit, cos noccptari non posse, séd solvere debere . . 25 11.— d. Interesse ah eisdem numerate debere . 22 ,, 70 „ Kestantias apud se existentes Domino Magnified numeret . . • . 85 „ — „ Interesse ab eisdem numeret ... 80 „ 62 ,, Pro hocce anno in toto solvendo cxisfit 214 11. 32 d. Anno Domini 1599. Fungent.e officio Judicis Paulo Puchala. Arenda 11.110. E r o g a t i o ejus anno 1600. Disputát, q u o d non i p s e de hoc P r o v e n t u huj us an ni, séd olim Laurentius Labuda rationem (1 a re d e b e a t. Dicit rationem Erogationis ejus anni devolvi debere super olim Laurentium Labuda ex eo, quod Judex fuerit post emu electus. In cujus contrariuin pro olim Laurentio Labuda gener ejusdem Mathias Kolar dicit infegro anno 1600. Paulum Puchala officio Judicis functum fuisse, proptereaque eundem Paulum Puchala rationem de erogationc hujus Arendae dare debuisse. 1) e 1 i b e r a t i o : Ex quo recognoverunt .Lives Proventum Arendae anni 1599. demum anno 1600. Paulum Puchala tum officio Judicis fungenfem dispensasse, utique rationem eum quoque dare debere. Si quid verő difiérentiarum inter ipsos sit, Judicem Juratosque id ipsum dirimi debere. Et dicit Laurent, Labuda se ad interessé dedisse 50 11. Michaeli Mudron it idem ad interessé . 28 „ Martino Nicolaisowjcch ad inter, dedisse 30 „ Prekopowj ad interessé . . . . 1 „ Zarevuczkyo ad interessé itidem . . 1 „ Summáin in foto faciontem . . 110 fi. Rcplicatio hujus Rationis: Quod cum haue pecuniam praeter commissioncm Domini dispensavit, ah eis, apud quos habetur, pro se ex igát, interim domino numeret . . . 110 fi.— d. oc insuper interessé cum accrescent iis solvat. 84 ,, 97 „ Pro hoc anno in toto solvendo exisfit 194 11.97 d. Anno Domini 1600. Fungcnte officio Judicis olim Laurentio Labuda. Arenda fi. 110. Erogatio ejus anno 1601. Pro olim Laur. Labuda gener ejus Mathias Kolar dicit se operám daturum , quo investigare posset, qnonam pecunia illa devenerit. lleplicatio rationis ejus: Cum hoc non verbis, séd fact is fieri oporteat, ab illis, apud quos habetur pro se exigat, interim Dno Magfico numeret . . . . . . 110 fii. — d. ac insuper interessé solvat . . . 67 ,, 25 „ pro hocce anno in toto solvendo existit 177 11. 25 d. Anno Domini 1601. FungenteOflicio Judicis olim Laurentio Labuda. Arenda 11. 110. Erogatio Anno 1602 debebat fieri. Olim Laurentio Labuda mortuo , Paulus Puchala in eins Officio successit. Et idem Paulus Puchala dicit crogatam esse pecuniam Arendae Anno 1604 ad necessit a t e s o p p i d a n o r u m c o m m u n e s nempe c o e m 1 ioncm vinorum com nuiniuin. Communitas oppidi rcplicat, verum qnidem id esse, séd persvasione Judicis, ot Juratorum se nd id nttrnctos fuisse, p rae ten d e nt iu m cos i 11 i n c mu 11 ii m 1 u cr i c on t racturos sed c u ni nihil 1 u c r i i p s a C o m in u n i t a s p o r c e p i ss e t, nec s o i r e t, q u o r s u m lucrum devenisset, ad id se consent ire non posse. R c p 1 i e a t: i o h u j u s r a t i o n i s ; Dominus Magnilicus non ndcorum necessifafcs et priva- 2f 6