Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-09 / 58. szám
Ország:'ülés. CCXXXVI. orsz. ülés a KK. és RRnél, October 3-án. A kerületi ülés országossá alakulván, tárgyalás alá vétetett szenetes törvényjavaslata a KK. és RRnek az egyházi tized iránt. Személynöki excja röviden csak arra figyelmezteté a KK. és RR-t, mire néhány nap óta minden új tárgynak szőnyegre emelésekor figyelmezteté: az idő rövidségre, melly illy fontos tárgy tökéletes bevégzésére minden esetre kevés. O excja után a két káptalan követe nyilatkozott e képen. — Az egyházi tized mint tudva van, eredetileg a királyt illette, azért is mondatott az királyi tizednek; de első apostoli királyunk adományából azt — mint valóságos tulajdonos a clerus bírja ; tehát honi alkotmányunkkal egykorú az egyházi tized , és az törvényeinken alapul; mert már sz. István decretum a 2. könyv 52dik fejezete mondja: „Liquis decimationem Episcopo separatam furatus fuerit, dijudicetur ut fur.“ A törvényeink sokkal korábban említik ezen egyházi tizedet, mint az úri kilenczedet; tudniillik 316 esztendővel későbben szól a törvény a kilenczedről, és e fölött még elsőbbséget is ad a tizednek; ugyanis az 1351kiedik, melly törvénykönyvünkben legelőször tesz emlitést a kilenczedről, igy szól: „Praelati quoque, et viri Ecclesiastici jobbagiones habentes primo decimas , posthaec similiter nonam partem omnium frugum suarum , ez annyival fájdalmasabb, mentül igazabb az, hogy nemzet, melly törvényeit nem tiszteli még nem érett, meg a szabadságra, még nem érte el a férfi kort— még gyermek, mellynek gyámra van szüksége. „A legrosszabb törvény jobb, mint a legjobb önkény“ mondá egy külföldi jeles statusférfi s e néhány tartalomdús szóban kijelölte az irányt, melly a szabadsághoz vezet, s megmutatta az utat, mellyen constitutionalis nemzetnek, — ha e névre érdemes akar lenni — haladnia kell. Csak legközelebb is sajonnal értettük Bihar megyének legvilágosabb s legújabb törvényeink egyikén ejtett s sérelmes döfését *) és épen azon párt általi döfését, melly e törvények létre hozásában a legbuzgóbb részt vette. Megszoktuk már ugyan e pártnak tetteit mint anarchiái következetlenségek lánczolatát tekinteni, de épen azért mindannyiszor fájdalom fogja el kebelünket, valahányszor e párt győzelmében, illy anarchiai következetlenségekre, mint nemzeti önálló szabadságunk egy egy sírásójára bukkanunk. És ezen urak — kik a féktelenség megtestesült képviselői — magukat alkotmányos szabadság védőinek hirdetik, mig a törvényeket lábaikkal tapodják; szélesebb alapra kívánják jelen alkotmányunkat építeni, míg a jelen alapot is — melly a törvények tisztelete — minden áron aláásni törekednek ; jajgatnak ha féktelenségeik — hason féktelenséggel — mint egyedüli ellenszerrel — visszatoroltatnak , míg szemeikben kihivó dacz szikrázik , s nyelvükről mérges ingerkedés pattog — ösztönző az ököl viadalra. —Valóban itt az ideje, hogy a józanabbak fölébredjenek, e hetyke — üres szavakban dús , de józan gondolkozásban és tettben — a párt mindent legázolni törekvő szándékának illő gátat vetendők , s a szabadságról azon meggyőződést oltsák e jóra és nagyra született nemzet kebelébe, miszerint: „szabad vagy ha alkotmányos törvények értelmében föl is akasztótól, ellenben rabszolga, habár a világ minden kincseitől tündöklés is, mihelyt az önkény büntetlenül csak hajad szálát is érintheti.“ E szavak értelme ha meggyőződéssé válik egy nemzetnél, azon nemzet szeretni s tisztelni fogja törvényeit, s szabadságának olly garantiat vivőit, ki, melly a világ minden önkénye ellen képes lesz őt otalmazni; különben nem egyéb mint alkotmányos életének erén rágódó féreg ! A7 e r k. vinorum ipsorum exigant“; az 1543ki 8dik pedig rendeli: „ut quocunque potest pretio, decimas suas cuivis Ecclesiastico locare liceat, quem admodum secularibus res suas proprias permissum est vendere“; az 1546ki 55ik , 1547ki 35dik , 1546ki 60ik és dike tizedről szólanak, s ezen utóbbi törvény a derűst tized urának vallja; az 1556ki 17ik azt rendeli: ,.ut decimae, et alii proventus, bonaque Ecclesiarum bis, adquos spectant integrae , de omnibus reddantur , neque in eas , partem de earum invitis Dominis sequisquam ingerat“; az 1655iki 78dik e szavaival ,,reale Dominium“ tized valódi birtokot tulajdonit az egyházi rendnek, az 1659-i 54 — hogy többeket elhalhassak — a derűst,,Dominum proprietarium decimae“ tized tulajdonos urának ismeri,— és említi, hogy Zólyom megyébe a camera novisoliensis az egyházi rendtől a tizedet ki szokta árendálni, és az illető földes urak mellőztével azt másoknak subarendálja; mivel pedig ez a földes urakra nézve ,,praejudicium“, azért ezen törvény azt rendeli, hogy a földes urak a tizedet ,,veluti praeemtionis jure potiores a Domino ejusdem proprietario — tehát a tized tulajdonos urától — pro sese arendare, percipereque possint.“ — Már tettes KK. és UK. ha mindezek alatt nem valódi tulajdon értetődik, akkor nem tudom mit nevezhet a törvény valóságos tulajdonnak, nem tudom, miről mondhatná akár ki is közölünk: ez az ,,enyim“ ha tehát a tized valóságos tulajdona a clerusnak ; ha az első apostoli királyunk, és dicső utódjai adományzásából nyert valóságos birtok , mellyről nyolcz századok lefolyta alatt senkinek csak eszébe sem jutott, törvényeinkben csak egy nyomdoka sincs, kétségbe hozni, mintha azt királyaink tellyes jussal nem bírták volna, teljes jussal — mint tulajdonokat — nem ajándékozhatták volna a clerusnak, kérdem : lehet e arról a szerint rendelkezni, mint ezen fölolvasott törvényjavaslat tartalmazza?— lehet e több — dicséretesen munkálódó szerzetes rendeket? — lehet e számos buzgó lelkészeket, kik a tizedből veszik élelmezéseket, ettől nagyobb részint megfosztani ? — ez valójában a törvénnyel az igazsággal meg nem egyeztethető, sőt ellenkező lenne, azért a törvényjavaslatot nem pártolom. Egy megyei követ hosszadalmas előadásában a tizednek törvényességét elismeri ugyan , de igaztalanságát szerfölött erősíti, s állításának igazolására a történetekből kikutatott adatok sorolásával áll elő, végre a tizedet egészen eltörülni kívánja, de ha ettől eltttetnék a szerkezet mellett is szívesen szavaz. — — Egy kerületi követ szerint kár volt a társaságnak létesülni, ha a tulajdon szentségét egy pennavonással el lehet törülni. A status legfőbb föladata a vagyon és személyes bátorság, s illy intézkedések minden esetre a vagyon bátorságot a legnagyobb veszéllyel fenyegetik , azért szónok a szerkezetet nem pártolja. — Itt a w — i káptalan követe szónoklott, mellyet jövő számunkban közlünk, valamint a v — i káptalan követének tartalomdús beszédét is. Ezen nyilatkozatok után, mint megelőzőleg is számosan állottak föl s szavazatukkal a szerkezet módosításához járultak, némellyek a javaslott 2 pftot egy telektől szerfölött kevésnek , mások a földek űnnéműségéhez aránylag kulcsot kívántak készíteni, úgy hogy a többség a szerkezet módosítása mellett nyilatkozott, mit elnök ő excra kijelentvén, a tárgy kerületre viszszakéretett. — Ezután fölolvastattak, s egyhangúlag elfogadtattak , izenete a KK. és RRnek a katonai élelmezési választ nagy munkalatara — ebben az ügyesség megvanfi'C ■ izenete a Ktv. és 11 Hnek a katonai kihágások er—i9 demeben—izenete a KK. és RUnek a jelen o.gyülértöli költségeinek fedezése iránt — az egyezést megnyerte___* izenete a KK. és RUnek a gyorsírói szék fölállítása iránt___badikizenete a KKnak a jobbágyok sóárulása iránt_izenete))9‘ a KK. és LiRinek a bukkariban fölállítandó hajózási is-8ikola iránt — végre izenete a KK. és RUnek az 1840.04 26. t. czikk. modositása iránt. Ezután ő excla austria!Bi*i Brukk városának egy folyamodását bejelentve a KK. éss RUnek kellő tanácskozás alá vétel miatt általadván az»fi ülés d. u. 3 órakor eloszlott. *) CCXCVIII. ker. ülés October 4én. (Elnökök toll—IK vio,előbbiek,jegyző Ghiczy) Hitelesített izenete ésjavas-ai lata a KK. és HRnek az örökösödésről,és az Austriában az a magyar kiköltözőktől szedni szokott lehúzás! díjról.Ezután msit folytatólagosan tárgyaltatott a financiális választmányom javaslata a hitelintézetről. — Az Iso §nál, melly sze-*9S rint az intézet kölcsönt csak föld birtokokra adhat, \n__inditványoztatott, hogy az a házbirtokokra is kiterjesz—st tessék, de ez szavazat többséggel elvettetvén , a szer—19 kezet meghagyatott. —A Gik §nál, melly szerint a hitel intézet kölcsöntin* nem adhat per alatt levő földbirtokokra indítványozta—, tott, hogy legalább azon birtokokra terjesztessék ki a kölcsön, mellyek habár per alatt állanak is, de reájukol a fölperesség megállapítva van, de ez indítvány is sza—a vázát többséggel elvettetvén, a szerkezet itt is megtartattatott. — A tárgyalás folytában határoztatok, hogy a hitelin-itézet középponti igazgatója felelős legyen a kölcsönre adott pénzek erejéig, s ennek biztosítékául végeztetett, hogy a becsül teljesítendő ügynökséget az igazgató je-jelendi ki. COXClXdik ker ülés. oct. 5-diki (Elnökök az sz iméntiek) hitelesíttetett törvényjavaslata a KK. és RRnek a hajózást gátló némelly akadályok elhárítására, hatá--hozata a KK. és RUnek gr. Batthyány Kázmér a magyar védegylet elnökének folyamodására, mellyek után ii folytatólagosan tárgyaltatott a financiális orvos választ--imány javaslata a hitelintézetről, mellynek érdemében ne tett kerületi határozatokat, s magát a törvényjavaslatot is annak idejében közlendjük. A Délutáni fél kettőkor a fi kerület átváltozott a CCXXXVII. orsz. ülésre, mellyben Széll nádori hitélőmester szóval jelenti, miként a m. főRR. a Hra---bovszky féle alapítvány érdekében, a haszonszenvi tan-- szék fölállítását czélzó, a jelen v.gyűlési költségek fize---tését meghatárzó, a katonai élelmezést illetőleg kelt, s a fi Bukkariban fölállítandó hajózási iskola iránt tett forrás , s illetőleg törvényjavaslatban megegyeznek. Ezután ő a excja a KK. és URet elegyes ülésre szobta, mellyről II a KK. és UH. visszatérvén az orvos ülés folytatólagosan tartatott, és fölolvastatott határozata a KK. és RR- - nek gr. Batthyány Kázmér a magyar védegylet elnökének folyamodására. Ez helyeseltetve helybehagyatván, tárgyaltatott izenete ésjavaslata a KKnak az örökösödési esetekben az ügyútra megengedő fölebbvitelre nézve ez is elfogadtatván, olvastatott izenete a KK. . és RUnek a hajózást gátló némelly akadályok elháritá- - sára (javaslattal. — Erre nézve egy megyei követ a fél- - re magyarázhatások elkerülése tekintetéből e törvény- - *) Lásd lapunk 55 ik sz. Biharmegye közgyűlését vége felé. Szerk Az od. aki főrendi ülést, terjedelmessége miatt csak a jövő számunkban adhatjuk sége elébe. Hogyan juttatunk mi egyébként gyarmatainknak szavazatot mind saját ügyükben, mint általános országos dolgokban? Holly szavazatot, mellyet minden britt születési jogul és sajátul tekint , minek birtoka nélkül ereiben véve soha békében nem folyik. De lássuk , miként ért Porter gyökeres gyógymódjához. Két parliament s egy congressus úgy tetszenek mint három cabinet, három kormányzó minister, és úgy tovább minden háromszorozra föltéve. Igen de lehetséges e, hogy a britt parliamentben conservativ többség alakuljon, evvel egyetemben conservativ cabinet ragadja meg a kormány gyeplőit, míg a congressusban a whigek mellett volna a többség, melly egy whigministerium képzésére nélkülözhetlen kerutene. Már az indítványozott szerkezet ezen első lépcsőjén minden zavarba jőne. Csak vegyük fontolóra a királyné helyzetét, midőn egy órában egy szabadelvű ministert a harcz és béke , kereskedés s ipar kérdései fölött kénytelen volna kihallgatni, más órában már egy orangista elrejtett bölcseségével gyötörhetnék vagy egy földművelő esedezne kihallgattatásért. És ez még nem minden: nem jelentette be magát O'Connell Dániel is mint Irhon első ministere? A királynénak e háromszoros szerep kivitele áradatnék, és megtörténhetne, hogy tizennégy nap alatt három trónbeszédet kellene tartania a törvényhozó testületekhez. Bizonnyára Porter rendszerében ezen nehézség elmellőzhető, mert ő szerint a monarchia csak átmenet, valamelly tökéletes!) kormány formára, a társas előhaladás utján, melly azonnal elenyészik, mihelyest a szövetség- egylet tökéletes kiképzésre jutott. Minthogy azonban ez még egy darab ideig tartani fog, minden esetre figyelembe veendő, miként a királynénak ezen kétes és bizonytalan állása , a nemzetre is áthathatna: mi ő terségét olly különböző színben látnánk, mint ő, hitükben és elvükben egymástól távol levő alattvalóit; tiszteltetnék ő mint a britt conservatismus Diana-ja, s mint Hecate, az angol ír destructivismusnál kárhoztatnék. (Jupiternek Látóimtól született leánya a mennyben Phobe, a földön Jia n a ,, az alvilágban Hecate-nek neveztetett). Egy más kényes kérdés támadna, ha a britt parliament a congressussal meghasonlani : mellyik birandna a két, törvényhozó testületek közöl azon joggal, hogy a királyné környezetét meghatározza? Victoria akkor bizonyára congressusi hölgyeket volna kénytelen udvari hölgyekül választani, azok meghívásait hasonértelemben eltűrni; a három törvényhozó testület pályát futna az udvar kegyelméért. És miután a királyné a háromszoros ülés óhajtott berekesztése után , szórakozásul három heti sétautat határozna, három hajón három ellenséges cabinet ministerei követnek őt. Orest, az Eumenidáktól űzetve, semmi lenne hozzáképest!“ — Ikmikosi hirntik. Nemzeti jövőnk felvirágoztatására, a haza szivében, hol minden életerek központoséinak od.zkén egy hatalmas lépés létetett. Pest városa határán t. i. a leendő semezig vezető vaspályára, minden helybeli hatóságok jelenlétében ünnepélyes szertartással f.t. Fenectinger Domokos Pest belvárosi lelkész és aszódi prépost az illő egyházi szertartások után első ásószúrást téve, őt követték ő céja Mérey Sándor és a jelenlevők előkelőbbjei. Ez alkalommal Simon I Imént miniszitányi Ilimann Móricz meghatalmazottja a perez és vállalat, fontosságát tárgyaló meleg beszédet tartott, mellyet közhelyeslet koszorúzott. Az ünnepélyt villás reggeli válta föl, mellynél a divatos áldomás ivások koronás királyunknál kezdve minden jelentős részvevőért hallat- - fak, larmatozzék az ég áldása műveltségünk e rég nél- - külözött és sokáig óhajtott mozdonyára, mit annál alapo- - sabban remélhetünk, mivel a vállalkozók és főmérnök közötti viszályok megszüntetvék és az igazgatást Peyser úr vállalta föl, e szerint a testvérváros s a haza lakosai minden esetre hamarább használhatandják a vaspályát, , mint a lánczhidat. — Milly csekély ösztönt szolgáltatnak a pályadíj hirdetések, legközelebb Bartaynknak ebbeli kísérlete által győződhetünk meg. A nemzeti zenészet emelésére t. i. egy legjobbnak ismerendő augusztus utójáig beküldendő daljátékra 50 arany jutalmat tűzött ki, s mindeddig, pedig ma od. Hát írjuk semmi neszet sem halljuk jelente meg valami munka vagy nem. Megváltjuk, hogy mi a pályamunka készítésére kitűzött időt valamint a díjt is keresletüik, megfontolván mennyi időt kivon, egy daljátéknak nem mondjuk zenészi fogalmazása, hanem csinos leírása, kevésnek tartottuk a díjt, mert a zenésznek kell a könyvíróját kielégíteni, s a letisztázót fizetni, s ide járul az, hogy a négy előadás jövedelméből, holott az elsőnek reá kiáramlandó részlete bizonyosan megütné az 50 aranyat, ki van zárva. Bartaynknak jutalom kiosztási eszméje mindenesetre szép, s meg kell vallanunk , hogy az igazgatására bízott intézet jelen körülményeinél némikép a fölajánlott öszszeg áldozatnak tekinthető, nem tagadhatjuk, azonban kételkedünk, hogy sok madár fogna szállni az aranyos lépre.—Színpad,,n"kon rövid idő múlva egy, eddig a literatura csarnokában ismeretlen írótól Angyal Bandi fog adatni. 1. lapok említették, hogy egy nagy három emeletes házban egy 12 éves gyorkőere a harmadik emeletben függő lépcső lámpával játszva a súlyegyént elvesztve lezuhant, de sértőt- 244