Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-10-09 / 58. szám

Ország­:'­ülés. CCXXXVI. orsz. ülés a KK. és RRnél, October 3-án. A kerületi ülés országossá alakulván, tárgyalás alá vétetett szenete­s törvényja­vaslata a KK. és RRnek az egyházi tized iránt. Sze­­mélynök­i excja röviden csak arra figyelmezteté a KK. és RR-t, mire néhány nap óta minden új tárgynak sző­nyegre emelésekor figyelmezteté: az idő rövidségre, melly illy fontos tárgy tökéletes bevégzésére minden esetre kevés. O excja után a k­é­t káptalan követe nyilatkozott e képen. — Az egyházi tized mint tudva van, eredetileg a ki­rályt illette, azért is mondatott az királyi tizednek; de első apostoli királyunk adományából azt — mint való­ságos tulajdonos a clerus bírja ; tehát honi alkotmá­nyunkkal egykorú az egyházi tized , és az törvényein­ken alapul; mert már sz. István decretum a 2. könyv 52dik fejezete mondja: „Liquis decimationem Episcopo separatam furatus fuerit, dijudicetur ut fur.“ A t­ör­vényeink sokkal korábban említik ezen egyházi tizedet, mint az úri kilenczedet; tudniillik 316 esztendővel ké­sőbben szól a törvény a kilenczedről, és e fölött még elsőbbséget is ad a tizednek; ugyanis az 1351ki­edik, melly törvénykönyvünkben legelőször tesz emlitést a kilenczedről, igy szól: „Praelati quoque, et viri Eccle­­siastici jobbagiones habentes primo decimas , posthaec similiter nonam partem omnium frugum suarum , ez annyival fájdalmasabb, mentül igazabb az, hogy nemzet, melly törvényeit nem tiszteli még nem érett, meg a szabadságra, még nem érte el a férfi kort— még gyermek, mellynek gyámra van szüksége. „A leg­rosszabb törvény jobb, mint a legjobb önkény“ mondá egy külföldi jeles statusférfi s e néhány tartalomdús szóban kijelölte az irányt, melly a szabadsághoz vezet, s megmutatta az utat, mellyen constitutionalis nemzetnek, — ha e névre érdemes akar lenni — haladnia kell. Csak legközelebb is sa­­jonnal értettük Bihar megyének legvilágosabb s legújabb törvényeink egyikén ejtett s sérelmes döfé­sét *) és épen azon párt általi döfését, melly e tör­vények létre hozásában a legbuzgóbb részt vette. Megszoktuk már ugyan e pártnak tetteit mint anar­chiái következetlenségek lánczolatát tekinteni, de épen azért mindannyiszor fájdalom fogja el kebelün­ket, valahányszor e párt győzelmében, illy anar­chiai következetlenségekre, mint nemzeti önálló szabadságunk egy egy sírásójára bukkanunk. És ezen urak — kik a féktelenség megtestesült képviselői — magukat alkotmányos szabadság védőinek hirdetik, mig a törvényeket lábaikkal tapodják; szélesebb alap­ra kívánják jelen alkotmányunkat építeni, míg a je­len alapot is — melly a törvények tisztelete — min­den áron aláásni törekednek ; jajgatnak ha féktelen­ségeik — hason féktelenséggel — mint egyedüli el­lenszerrel — visszatoroltatnak , míg szemeikben ki­hivó dacz szikrázik , s nyelvükről mérges ingerke­dés pattog — ösztönző az ököl viadalra. —Valóban itt az ideje, hogy a józanabbak fölébredjenek, e hety­ke — üres szavakban dús , de józan gondolkozásban és tettben — a párt mindent legázolni törekvő szán­dékának illő gátat vetendők , s a szabadságról azon meggyőződést oltsák e jóra és nagyra született nem­zet kebelébe, miszerint: „szabad vagy ha al­kot­m­ányos törvények értelmében föl is akasztótól, ellenben rabszolga, ha­bár a világ minden kincseitől tündöklés­ is, mihelyt az önkény büntetlenül csak hajad szálát is érintheti.“ E szavak értelme ha meggyőződéssé válik egy nemzetnél, azon nemzet szeretni s tisztelni fogja törvényeit, s szabadságá­nak olly garantiat vivőit, ki, melly a világ minden ön­kénye ellen képes lesz őt otalmazni; különben nem egyéb mint alkotmányos életének erén rágódó féreg ! A­7 e r k. vinorum ipsorum exigant“; az 1543ki 8dik pedig ren­deli: „ut quocunqu­e potest pretio, decim­as suas cuivis Ecclesiastico locare liceat, quem admodum secularibus res suas proprias permissum est vendere“; az 1546ki 55ik , 1547ki 35dik , 1546ki 60ik és dike tizedről s­zólanak, s ezen utóbbi törvény a derűst tized urának vallja; az 1556ki 17ik azt rendeli: ,.ut decimae, et alii proventus, bonaque Ecclesiarum bis, adquos spe­­ctant integrae , de omnibus reddantur , neque in eas , partem de earum invitis Dominis se­quisquam ingerat“; az 1655iki 78dik e szavaival ,,reale Dominium“ tized valódi birtokot tulajdonit az egyházi rendnek, az 1659-i 54 — hogy többeket elhalhassak — a derűst,,Dominum proprietarium decimae“ tized tulajdonos urának ismeri,— és említi, hogy Zólyom megyébe a camera novisoli­­ensis az egyházi rendtől a tizedet ki szokta árendálni, és az illető földes urak mellőztével azt másoknak sub­­arendálja; mivel pedig ez a földes urakra nézve ,,prae­­judicium“, azért ezen törvény azt rendeli, hogy a föl­des urak a tizedet ,,veluti praeemtionis jure potiores a Domino ejusdem proprietario — tehát a tized tulajdo­nos urától — pro sese arendare, percipereque possint.“ — Már tettes KK. és UK. ha mind­ezek alatt nem va­lódi tulajdon értetődik, akkor nem tudom mit nevezhet a törvény valóságos tulajdonnak, nem tudom, miről mondhatná akár ki is közölünk: ez az ,,enyim“ ha te­hát a tized valóságos tulajdona a clerusnak ; ha az­­ első apostoli királyunk, és dicső utódjai adományzásá­ból nyert valóságos birtok , mellyről nyolcz századok lefolyta alatt senkinek csak eszébe sem jutott, törvé­nyeinkben csak egy nyomdoka sincs, kétségbe hozni, mintha azt királyaink tellyes jussal nem bírták volna, teljes jussal — mint tulajdonokat — nem ajándékozhat­ták volna a clerusnak, kérdem : lehet e arról a szerint rendelkezni, mint ezen fölolvasott törvényjavaslat tar­talmazza?— lehet e több — dicséretesen munkálódó szer­zetes rendeket? — lehet e számos buzgó lelkészeket, kik a tizedből veszik élelmezéseket, ettől nagyobb ré­szint megfosztani ? — ez valójában a törvénnyel az igaz­sággal meg nem egyeztethető, sőt ellenkező lenne, az­ért a törvényjavaslatot nem pártolom. Egy megyei követ hosszadalmas előadásában a ti­zednek törvényességét elismeri ugyan , de igaztalansá­­gát szerfölött erősíti, s állításának igazolására a tör­ténetekből kikutatott adatok sorolásával áll elő, végre a tizedet egészen eltörülni kívánja, de ha ettől elt­t­­tetnék a szerkezet mellett is szívesen szavaz. — — Egy kerületi követ szerint kár volt a társaságnak létesülni, ha a tulajdon szentségét egy pennavonással el lehet tö­rülni. A status legfőbb föladata a vagyon és személyes bátorság, s illy intézkedések minden esetre a vagyon bátorságot a legnagyobb veszéllyel fenyegetik , azért szónok a szerkezetet nem pártolja. — Itt a w — i káptalan követe szónoklott, mellyet jövő számunkban közlünk, valamint a v — i káptalan követé­nek tartalomdús beszédét is. Ezen nyilatkozatok után, mint megelőzőleg is szá­mosan állottak föl s szavazatukkal a szerkezet módo­sításához járultak, némellyek a javaslott 2 pftot egy telektől szerfölött kevésnek , mások a földek űnnémű­­ségéhez aránylag kulcsot kívántak készíteni, úgy hogy a többség a szerkezet módosítása mellett nyilatkozott, mit elnök ő excra kijelentvén, a tárgy kerületre visz­­szakéretett. — Ezután fölolvastattak, s egyhangúlag elfogadtat­tak , izenete a KK. és RRnek a katonai élelmezési vá­lasz­t nagy munkalatara — ebben az ügyesség m­egvanfi'C ■ izenete a Ktv. és 11 Hnek a katonai kihágások er—i9 demeben—izenete a KK. és RUnek a jelen o.gyülértöli költségeinek fedezése iránt — az egyezést megnyerte___* izenete a KK. és RUnek a gyorsírói szék fölállítása iránt___b­­adikizenete a KKnak a jobbágyok sóárulása iránt_izenete))9‘ a KK. és LiRinek a bukkariban fölállítandó hajózási is-8i­kola iránt — végre izenete a KK. és RUnek az 1840.04 26. t. czikk. modositása iránt. Ezután ő excla austria!Bi*i­ Brukk városának egy folyamodását bejelentve a KK. éss RUnek kellő tanácskozás alá vétel miatt általadván az»fi­­ ülés d. u. 3 órakor eloszlott. *) CCXCVIII. k­e­r. ülés October 4én. (Elnökök toll—IK vi­­o,előbbiek,jegyző Ghiczy) Hitelesített izenete és­­javas-­ai lata a KK. és HRnek az örökösödésről,és az Austriában az a magyar kiköltözőktől szedni szokott lehúzás! díjról.Ezután msit folytatólagosan tárgyaltatott a financiális választmányom javaslata a hitel­intézetről. — Az Iso §nál, melly sze-*9S rint az intézet kölcsönt csak föld birtokokra adhat, \n__in­ditványoztatott, hogy az a házbirtokokra is kiterjesz—st tessék, de ez szavazat többséggel elvettetvén , a szer—19 kezet meghagyatott. —­A Gik §nál, melly szerint a hitel intézet kölcsöntin* nem adhat per alatt levő földbirtokokra indítványozta—, tott, hogy legalább azon birtokokra terjesztessék ki a­ kölcsön, mellyek ha­bár per alatt állanak is, de reájukol a fölperesség megállapítva van, de ez indítvány is sza—a vázát többséggel elvettetvén, a szerkezet itt is megtartat­tatott. — A tárgyalás folytában határoztatok, hogy a hitelin­-i­tézet középponti igazgatója felelős legyen a kölcsönre adott pénzek erejéig, s ennek biztosítékául végeztetett, hogy a becsül teljesítendő ügynökséget az igazgató je-­­jelendi ki. COXClXdik ker­ ülés. oct. 5-diki (Elnökök az sz iméntiek) hitelesíttetett törvényjavaslata a KK. és RRnek a hajózást gátló némelly akadályok elhárítására, hatá--h­­ozata a KK. és RUnek gr. Batthyány Kázmér a ma­­­gyar védegylet elnökének folyamodására, mellyek után ii folytatólagosan tárgyaltatott a financiális orvos választ--i­mány javaslata a hitel­intézetről, mellynek érdemében ne tett kerületi határozatokat, s magát a törvényjavaslatot is annak idejében közlendjük. A Délutáni fél kettőkor a fi kerület átváltozott a CCXXXVII. orsz. ülésre, mellyben Széll nádori h­itélőmester szóval jelenti, miként a m. főRR. a Hra---­bovszky féle alapítvány érdekében, a haszonszenvi tan--­ szék fölállítását czélzó, a jelen v.gyűlési költségek fize---­tését meghatárzó, a katonai élelmezést illetőleg kelt, s a fi Bukkariban fölállítandó hajózási iskola iránt tett forrás , s illetőleg törvényjavaslatban megegyeznek. Ezután ő a excja a KK. és URet elegyes ülésre szob­ta, mellyről II a KK. és UH. visszatérvén az orvos ülés folytatólago­­san tartatott, és fölolvastatott határozata a KK. és RR- - nek gr. Batthyány Kázmér a magyar védegylet elnöké­­­nek folyamodására. Ez helyeseltetve helybehagyatván,­­ tárgyaltatott izenete és­­javaslata a KKnak az örökö­­södési esetekben az ügyútra megengedő fölebbvitelre­­ nézve ez is elfogadtatván, olvastatott izenete a KK. . és RUnek a hajózást gátló némelly akadályok elháritá- - sára (javaslattal. — Erre nézve egy megyei követ a fél- - re magyarázhatások elkerülése tekintetéből e törvény- - *) Lásd lapunk 55 ik sz. Biharmegye közgyűlését vége felé. Szerk Az od­. aki főrendi ülést, terjedelmessége miatt csak a jövő számunkban adhatjuk­ sége elébe. Hogyan juttatunk mi egyébként gyarmataink­nak szavazatot mind saját ügyükben, mint általános or­szágos dolgokban? H­olly szavazatot, mellyet minden britt születési jogul és sajátul tekint , minek birtoka nél­kül ereiben véve soha békében nem folyik. De lássuk , miként ért Porter gyökeres gyógymódjához. Két parlia­ment s egy congressus úgy tetszenek mint három cabinet, három kormányzó minister, és úgy tovább minden három­szorozra föltéve. Igen de lehetséges e, hogy a britt par­liament­ben conservativ többség alakuljon, evvel egyetem­ben conservativ cabinet ragadja meg a kormány gyeplőit, míg a congressusban a whigek mellett volna a többség, m­elly egy whigministerium képzésére nélkülözhetlen k­­­erutene. Már az indítványozott szerkezet ezen első lép­csőjén minden zavarba jőne. Csak vegyük fontolóra a ki­rályné helyzetét, midőn egy órában egy szabadelvű mi­­nistert a harcz és béke , kereskedés s ipar kérdései fölött kénytelen volna kihallgatni, más órában m­ár egy oran­­gista elrejtett bölcseségével gyötörhetnék vagy egy föld­művelő esedezne kihallgat­tatásért. És ez még nem minden: nem jelentett­e be magát O'Connell Dániel is mint Ir­­hon első ministere? A királynénak e háromszoros szerep kivitele áradatnék, és megtörténhetne, hogy tizennégy nap alatt három trónbeszédet kellene tartania a törvényho­zó testü­letekhez. Bizonnyára Porter rendszerében ezen nehézség elmellőzhető, mert ő szerint a monarchia csak átmenet, valamelly tökéletes!) kormány formára, a társas előhaladás utján, melly azonnal elenyészik, mih­elyest a szö­vet­ség- egy­let tökéletes kiképzésre jutott. Minthogy azonban ez még egy darab ideig tartani f­og, minden eset­re figyelembe veendő, miként a királynénak ezen kétes és bizonytalan állása , a nemzetre is áthathatna: mi ő ter­ségét olly különböző színben látnánk, mint ő, hitükben és elvükben egymástól távol levő alattvalóit; tiszt­eltetnék ő mint a britt conservatismus Diana-ja, s mint Hecate, az angol ír destructivismusnál kárhoztatnék. (Jupiternek Látóimtól született leánya a mennyben Phobe, a földön J­­i­a n a ,, az alvilágban Hecate-nek neveztetett). Egy más kényes kérdés támadna, ha a britt parliament a con­­gressussal meghasonlani : m­ellyik birandna a két, törvény­hozó testületek közöl azon joggal, hogy a királyné kör­nyezetét meghatározza? Victoria akkor bizonyára con­­gressusi hölgyeket volna kénytelen udvari hölgyekül vá­lasztani, azok meghívásait hasonértelemben eltűrni; a három törvényhozó testület pályát futna az udvar kegyel­méért. És miután a királyné a háromszoros ülés óhajtott berekesztése után , szórakozásul három heti sétautat ha­tározna, három hajón három ellenséges cabinet ministe­­rei követnek őt. Orest, az Eumenidáktól űzetve, semmi lenne hozzáképest!“ — Ikmik­osi hirntik. Nemzeti jövőnk felvirágoz­tatására, a haza szivében, hol minden életerek közpon­toséinak od­.­zkén egy hatalmas lépés létetett. Pest vá­rosa határán t. i. a leendő s­emezig vezető vaspályára, minden helybeli hatóságok jelenlétében ünnepélyes szer­tartással f.t. Fene­ct­i­n­ger Domokos Pest belvárosi lelkész és aszódi prépost az illő egyházi szertartások után első ásószúrást téve, őt követték ő céja Mérey Sándor és a jelenlevők előkelőbbjei. Ez alkalommal Simon I Imént mini­­szitányi Il­i­man­n Móricz meghatalmazottja a perez és vállalat, fontosságát tárgyaló meleg beszédet tartott, mellyet­ közhelyeslet koszor­úzott. Az ünnepélyt villás reg­geli válta föl, mellynél a divatos áldomás ivások koronás királyunknál kezdve minden jelentős részvevőért hallat- - fak­,­­ larmatozzék az ég áldása műveltségünk e rég nél- - külözött és sokáig óhajtott mozdonyára, mit annál alapo- - sabban remélhetünk, mivel a vállalkozók és főmérnök­­ közötti viszályok m­egszüntetvék és az igazgatást Peyse­r úr vállalta föl, e szerint a testvérváros s a haza lakosai­­ minden esetre hamarább használhatandják a vaspályát, , mint a lánczhidat. — Milly csekély ösztönt szolgáltatnak a pályadíj hirdetések, legközelebb Bartaynknak ebbeli kísérlete által győződhetünk meg. A nemzeti zenészet emelésére t. i. egy legjobbnak ismerendő augusztus utó­jáig beküldendő daljátékra 50 arany jutalmat tűzött ki, s mind­eddig, pedig ma od­. Hát írjuk semmi neszet sem halljuk jelent­e me­g valami munka vagy nem. Megvált­juk, hogy mi a pályamunka készítésére kitűzött időt va­­­­lamint a díjt is keresletüik, megfontolván mennyi időt kivon, egy daljátéknak nem mondjuk zenészi fogalmazá­sa, hanem csinos leírása, kevésnek tartottuk a díjt, mert a zenésznek kell a könyvíróját kielégíteni, s a letisztázót fizetni, s ide járul az, hogy a négy előadás jövedelméből, holott az elsőnek reá kiáramlandó részlete bizonyosan megütné az 50 aranyat, ki van zárva. Bart­aynknak ju­talom kiosztási eszméje mindenesetre szép, s meg kell val­lanunk , hogy az igazgatására bízott intézet jelen körül­ményeinél némikép a fölajánlott öszszeg áldozatnak te­kinthető, nem tagadhatjuk, azonban kételkedünk, hogy sok madár fogna szállni az aranyos lépre.—Színpad,,n"­kon rövid idő múlva egy, eddig a literatura csarnokában ismeretlen írótól Angyal Bandi fog adatni. 1­. lapok em­lítették, hogy egy nagy három emeletes házban egy 12 éves gyorkőere a harmadik emeletben függő lépcső lám­pával játszva a súlyegyént elvesztve lezuhant, de sértőt- 244

Next