Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-11-08 / 75. szám
az nyilvánittatik, mikép a cath. hitről más vallásra térés amannak elveivel ellenkezik , a protestáns vallás elvei pedig tekintet s figyelem nélkül hagyatnak ; szónok tehát a k. k. választ legfölebb is semminél tartja jobbnak , s azért előbbeni e tárgyban kimondott nézeteihez ezentúl is ragaszkodik. Egy más gróf az iminti szónoknak elvbarátja, a k. k. választ elfogadja ; azonban azt ellenzi, hogy a törvényjavaslat bevezető részében az 1798. 26. t.ez. 13.-rá hivatkozás tétessék, mert az érintett 13. §ban ott a „ne temere fiant“, mi ismét ürügyül használtatnék (szónok képzelete szerint) az átmenetek akadályozására; ott van azon kitett 13. §ban az is, hogy a cath. hitről a protestáns vallásra senki valakit csalogatni ne merészeljen ; mi ismét különféle kifogásokra szolgálhatna csak alkalmas, ha hogy az átmeneti törvényjavaslatban az 1791 . 26. t.cz. 13. §ra hivatkozás történnék. Egyébként a „keresztény“ szónak betételét sem akarja, mert óhajtása az, hogy jelen átmeneti törvénynél fogva a zsidó vallásra is lehessen áttérni. Válaszol ezekre a cs .. . . i püspök ő nmlga. A nmlga szónok a k.k. választ csak annyiban fogadhatja el, a mennyiben az a vallás- selkismereti szabadságot nem korlátozza, de a cath. hitről más vallásra átmenést őnmaga soha helyeselni nem fogja, miután az a cathol. hit elveivel ellenkezik , mint azt az 1791 : 26. t.cz. 13. §a is nyíltan elismeri, és ezért a törvényjavaslat bevezető részét szinte el nem fogadhatja őnmaga, miután az nem foglalja magában azt, mit a kk. válasz, s mi a cathol. vallásbelieket némileg legalább megnyugtatni képes volna, t. i. nem foglalja magában az 1791 : 26. t.cz. 13. §ra hivatkozást; holott a magyar törvényeknek mindig a k. k. válaszok nyomán kell készülniük. Ugyanazért ő a mlga prímás egységének kijelentését mind e tekintetben, mind a görög egyesült szavak kihagyására nézve teljesen osztja. Nem is áll gr. Z., ő magának abbeli aggodalma , hogy a k. k. válasz a protestáns elveket figyelembe nem vette, miután az hivatkozik az 1791 : 26. t.czikkre , már pedig az akkori napló tanúsítja , mikép ezen t.czikket mint a bécsi és linczi békekötések megerősitőjét s a protestánsoknak nagy kedvezményeket adót a protestánsok nagy örömmel vevék, ellenben annak a cath.clerus ellenmondott. De továbbá a protestáns vallásnak egyik fő elve az , hogy a szentirás magyarázását kinek kinek szabadon hagyja, és igy a k. k. válasz ezen szabadságot épen akkor kiméli, midőn a protestáns vallás elveit meg nem említi. A k. k. választ illetőleg , az ugyan a cath. résztől az eddigi kedvezést megvonja , azonban ez az által helyrehozatik némileg, hogy a cath. részt azon gyűlölettől , mellynek e miatt kitéve volt , megmenti, és ad lélekismereti szabadságot, pedig a szabadság úgymond ő amlga kedvesebb mindig a korlátozó rendelkezésnél. Ne is féljen gr. P. .. .y ő maga attól, hogy ha az 1791 : 26. t. ez. 13. §a a szerkezetbe betétetik, majd a derűs ezt ürügyül használandja a transitus akadályoztatására; mert hiszen, miután az átmeneti formaságokat a törvény világosan megfogja , ezen fölül a derűs mit sem foghat kívánni, és igy a ne temere szóból a derűs semmi ürügyet formálni nem fog; noha én, úgymond ő nmlga, mindig szolgálatjára állok ő mlgának , ha hogy a vallásban némi fölvilágosításokat nyerni kívánna. O nmlga tehát primás ő ige kijelentéséhez tökéletesen csatlakozik. A p...i püspök ő nmlga a k. k. válaszban annyiban nyugszik meg, a mennyiben az hivatkozva az 1791: 26. t.czikkre kimondja, hogy az átmenet a kath. hit elveivel ellenkezik. O nmlga az 1791 : 26. t.cz. 13. §ának a szerkezetben megemlítését azért kívánja, mivel a jelen szerkezet úgy áll, mintha a törvények az átmenetről eddig nem is gondoskodtak volna, s ez eddig tárgyalás alatt nem is volt volna; mi nem áll; de egyébként is akkor, midőn valamely t.czikk változást, módosítást szenved, szokás a változtatott, módosított f. czikket idézni; ugyanezen nyomon indult el a k. k. válasz is, midőn az 1791 . 26. t.czikket megemlíti, és igy ennek mint ő fölsége kivánatának elmaradnia a jelen szerkezetben sem lehet, miután a törvényjavaslatok a k. k. válaszok nyomán készülnek ; sőt a vallás tárgyában akkor, midőn abból az átmeneti pont kivéve s különválasztva még nem volt, a bevezetés az 1791: 26. t. sz. megemlítésével nyert helybenhagyást. Mindezen okoknál fogva tehát ő amlga szinte prímás ő herczegségének nyilatkozatához ragaszkodik mind ez, mind a görög egyesült szavak kihagyása tekintetében. A nv ... . i görög egyesült püspök ő mlga szinte óhajtja a görög egyesült hit megemlitését elhagyatni, miután a római és görög kath. ugyanegy hit, s egyedül a szertartásokban különbözik. Ezután a k....i püspök a mlga emelt szót, e fontos tárgy körüli nézeteit ekép adván elő . A catholica hitről más vallásra átmenetet a cath. hit elveivel (a mint ez rém csak az 1790: 26. t. ez. 13. fiában, hanem a k. k. válaszban is elismertetik) ellenkezvén, soha olly törvényjavaslathoz nem járulhatok, melyben az átmehetés elvileg kimondatik, mint ezt több alkalommal nyilvánitom. Ezen szempontból kiindulva a szőnyegen lévő k. k. válasz engem ki nem elégít; tagadhatlan ugyan, hogy a történhető átmenet eseteire nézve a k. k. válasz sokkal czélszerűbben intézkedik, mint a jelen törvényjavaslat, mivel a k.k. válasz az átmenetet, mint tisztán vallási ügyet a világi dolgok köréből kiemelvén, az illető lelkipásztor közbejöttét lényeges föltételkép megrendeli, miután e nélkül az átmenet meg nem engedtetik; és ha bár arra nézve , ki a cath. hitről más vallásra átmenni kíván, a figyelmeztetéssel öszvekötött oktatás a k. k. válaszban kötelezőleg ki nem mondatik , mindazáltal alkalom nyuttatik, hogy az illető lelkipásztor azon legszentebb kötelességét, hogy azt, ki a cath. egyházat elhagyni kívánja, teendő lépésének fontosságára komolyan figyelmeztesse , kétkedéseit és nehézségeit eloszlassa, és oktassa, — ezen szent kötelességének teljesítésétől az illető lelkipásztort eltiltani nem lehet. A mi az 1791 : 26. t. ez. 13. §ra leendő hivatkozást illeti, ezt én is szükségesnek tartom részint azon indokoknál fogva, mellyeket primás ő herczegsége, és cs....i püspük ő amaga előterjesztettek, részint azért is, mert az átmenet iránti jelen intézkedés ezonban nem vala tabula rasa, hanem ennek több előzményei vannak, mellyek jelesen az 1790: 26. t ez. 13. §nak magyarázatával és alkalmazásával öszvefüggnek. Ennél fogva a tárgyalás alatti törvényjavaslatban az 1790: 26. t. ez. 13. §ára való hivatkozást elmellőzni nem lehet, és pedig annál kevésbbé, mivel a k. k. válasz, mellyen a javaslati törvény alapul, világosan a hivatkozást rendeli. Egyébiránt kötelezve érzem magamat azokra felelni, mellyek itt mondattak. — Ő mlga gr. T. L. az iránti csudálkozását nyilvánitá , hogy a r. cath. egyházi rend a többször érintett 13. gra (mellyben mondatik, hogy a trasitus principiis cath. religionis repugnat) hivatkozik, és ezt betétetni sürgeti; hiszen ő magának nézete szerint ez által a cath. Ifit elvei a statusnak alárendelteinek;— erre megjegyzésem az, hogy a cath. egyház örvend ugyan , ha a status a cath. hit elveit elismeri, és teljes joggal igényli, hogy azokat a világi törvényhozás méltányolja, de azért a cath. egyház hitelveit a statusnak soha alá nem rendelte, s nem is fogja. A cath. egyház lelki dolgokban a statustóli függetlenségét életkérdésnek tekinti, és azt minden időben biztosítandja, mert soha nem hódolt, nem is fog azon elvnek: „Cujus regio, ilius religio,“ és kérdem a m. grófot: valljon evang. atyánkfiai alárendelték-e a statusnak valláselveiket azért, mivel az 1790: 26. t. ez. 3. §ban az határoztatik, hogy nec ad missae Sacrificium, nec ad processiones, nec ad alias ceremonias et actus religioni Suae contrarios compellantur ? bizonyára maga ő maga sem fogja állitani, hogy alárendeltek; és igy állathatja a mélt. gróf, hogy az 1791: 26. t. ez. 13. §sa betételének sürgetése által a kath. egyház hitelveit a statusnak alá nem rendeli. — a maga gr. P. J. azt javasolja, hogy a törvényjavaslatban az 1791: 26. t. ez. 13. §ra hivatkozás olly módon történjék , hogy az érintett §. jelen törvény által eltöröltetik ; de kérdem , hogy lehet ezen javaslatot azon többször említett logicájával összeegyeztetni, hogy a tárgyalás alatti k. k. választ elfogadja, hiszen a k. k. válasz az érintett 1. czikkre világosan hivatkozik; bizonyára ellenmondás volna, hogy a 13. §. eltöröltetése épen azon törvényben mondassék ki, melly a k. k. válasz nyomán épen a fölhozott 1791 : 26. t. cz. 13. §. szellemében volna alkotandó. Illy értelemben nyilatkoztak több nmlgus mélt. püspökök , valamint a főtáblának számos tekintélyei is; azonban miután az 1791: 26. t.cz. 13. §nak megemlítése mindezen fontos előadások mellett is ellenzésre talált, országbíró ő amaga azt javasló, hogy miután leginkább a 13. §. megemlítése az, mi némellyeknél aggodalmat gerjeszt, ennek elhagyásával a KK. egyedül az 1791: 26. t.cz. fölhívására szóliltassanak föl. Egyébként a nölgy szónok azt tartja, hogy miután az eddigi zavarok azon két könlés fölötti vitatkozásokban állották, hogy quando habendus sit transitus pro non temerario , és quando debeat suae Majestati Spinae substerni, a végbemenet előtt-é, vagy csak azután, miután jelen k. k. válasz, és ennek nyomán a szőnyegen lévő törvényjavaslat egyenesen az 1791: 26. t.cz. 13. §nak magyarázata, annak megemlítését elhagyni nem lehet, legfölebb is némellyek aggodalmának megszüntetésére a 13. §. elmellőzendő lehetne. A mélt. főtábla teljesen elismervén a fölhozott okok fontosságát, primásségének kivonatát mind a görög egyesült hit kihagyására , mind az 1791: 26. t. sz. fölhívására végzésül elfogadd, egyedül a 13iklus megemlítése lévén országbíró őnmaga indítványa nyomán elmellőzendő, mire a Kb. fölszólitandók lesznek. A törvényjavaslat egyes szakaszai változás nélkül menének keresztül. Ezután több rendbeli izenetek jöttek szőnyegre : a börtönrendszer iránti izenet, melly lényegben elfogadtatott,— szenet a törvények kötelező ereje, és azok megküldése iránt — szinte elfogadást nyert. Az úrbéri törvények módosítása iránti üzenet elfogadás nélkül maradt, mivel a főRR. az úrbéri törvényeket minduntalan változtatni s ez által vágyakat gerjeszteni nem kívánnak, —a vakok, siketnémák intézetei iránt a mélt. FőRR jelenleg a Kk! nézeteihez nem járulnak, hanem nádor ő fönségét kívánják megkéretni, hogy azokra vonatkozó adatokat a jövő országgyűlés elébe terjeszteni méltóztassék. CCLX. orsz. ülés a FORRnél, nov. 2. Tárgy: hitelesítések, — orsz. utak, — csatornák, — vizek szabályozása, — statisticai hivatal, — Louise-ut. Miután a közszükségek, vallásbeli átmenet, úrbéri törvények , vakok, siketnémák intézetei, balparti vasút tárgyak iránt készült válaszüzenetek meghitelesíttettek, az orsz. utak, csatornák, vizek szabályozása, Bega-, Ferencz-csatornák, 11iumei kikötő, statistikai hivatal, múzeum tárgyában átküldött törvényjavaslatok jöttek tanácskozás alá, amik részint módosítás nélkül elfogadtattak, mint a múlt ülésekben elfogadott előleges közszükségek , részint mint jelenleg még nem fedözhetők jövő időkre halasztattak. A Balatonnak a Drávával összekötése elfogadást nyert. Az orsz. pénztár segédforrásait illetőleg, az absentisták iránt fölállított törvény odiosus alakját némelly mélt. szónokok nem helyeslék ugyan, azonban lényegben a rendelkezés nem elleneztetvén, ez is mint segédforrás megmaradt. — A Kb. ezen segédforrások közé számlálók az üres egyházi javadalmak jövedelmeit is; mire nézve a kamarai alelnök ő maga fölhiván a Werbőczy I. rész. I. czime lod. §. hol ő fölsége vacantium beneficiorum ecclesiasticorum successornak mondatik, ezen jövedelmeket ő fölségétől törvény szerint el nem vonhatóknak jelentvén ki, a KK. nézetei ellen szavaz. Erre megjegyzi primás ő herczegsége , mikép a fölhívott I. rész. I. ez. led. §. épen a jelen divat ellen van, mert ő fölsége csak azért successora a megüresült egyházi javadalmaknak, hogy azokat azonnal más egyénekre ruházza; ezt tanusitják egyéb törvények is, mellyek a megüresült egyházi javadalmaknak azonnal conferálását rendelik, s nyíltan kimondják, hogy az egyházi alapítványokat az alapitók czéljaitól elvonni, s egyedüvé fordítani nem lehet. Ezt bizonyitja a Kollonicsféle egyezkedés is (Conventio Kollonicsiana.) Ez értelemben nyilatkozott a k... .i püspök ő maga is, megjegyezvén, mikép a múlt országgyűlésen e kérdés már meg is vitattatott, s a mélt. főtábla által elfogadást akkor sem nyert. S csakugyan végzéssé az jön, hogy a KK. ebbeli javaslata el nem fogadtatik. A közszükségek födözésére ajánlott summának a hatóságok között mikinti fölosztására kerülvén a tanácskozás, egy gróf kiemelvén a KK. által megállapitott kulcs igazságtalanságát, a kivetést nádor ő fönségére bízatni kívánó. Azonban a többség az átküldött kulcs mellett marad, egyedül azon hozzáadással, hogy a horvátországi hatóságokra eső öszveg mint Horvátország illetősége reá kivehetvén, azt az egyes hatóságok között az eddigi szokás nyomán a tartományi gyűlés vesse ki. Ugyanazon summának a hatóságok által egyesekre leendő kivetését illetőleg, különösen az úrbéri telkek jövedelmei tekintetében fölhozaték, hogy a KK. által javaslott egy telektőli 23 p. for. 20 krnyi minimum igen nagy, miután vannak telkek, mellyek 10 p. forintot is alig jövedelmeznek; azonban a FORR. állhatatosan a KK. szerkezete mellett nyilatkozván, egy gróf azt jelenté ki, mikép nem gondoló, hogy az alkotmányos szabadság rovására mindent elfogadni és ekép azt aláásni lehessen. A nap már sötétedni kezdvén, az ülés, mint most mindenkor későn oszlott el. CCCXXIV. ker. ülés nov. 2án. (Elnökök sat. imintiek). — Tárgyaltatott a katonai élelmezés, és szállásolás tárgyában működött országos választmány jelentése, mellynek folytában mindenek előtt határozottan kimondatott az alkudozási hajlam, továbbá egy megyei követ az egyes pontokban ereszkedés nélkül az általános summát javasolja kimondandónak s azt 1,000,000 ftban indítványba teszi, nem kívánván jelenleg a jogkérdésbe ereszkedni, nehogy az ügy jövője eljátszassék. Az indítvány ápoló viszhangokra talált ugyan, de mivel több megyei követek kisebb summa megajánlását ezelze utasításukat nyilvánítók , a kérdés szavazat alá bocsátatott , s a választmány javaslata szerint is ajánlandó 1.000. 000 mellett következő ügyek szavaztak: Abaúj, Sáros, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Bihar, Békés, Csanád, Arad, Temes, Krassó, Pozsony, Nyitra, Sopron, Vas, Zala, Komárom, Győr, Baranya, bejár, Mosony, Pest, Tolna, Árva, Thurócz, Bács, Pozsega, Verőcze, Szerém, Hevesi 30. Bars nem szavazván IS ellen az 1.000. 000 megajánlása határozattá szentesült. — Ezután tartatott a CCLX. orsz. ülés a KK. cs RRnél, mellyben fölolvastatott, s egyhangúlag elfogadtatott válasza a fő félnek az átmenet tárgyában, hasonlóan az Eszék-fiumei vasút iránti válasz. Továbbá Zarka itélőmester maga szóval jelenti, miszerint a magas fő RR. a börtönrend- 312