Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-07-03 / 2. szám

6 Angol, minek a Franczia példa, mikor az IGObiki lő, az 1723iki Tik, és az 1791iki 13ik czikk mást határoz? Azt mondja az 1791iki 16ik czikk, hogy Hungária „sit Regnum liberum, et nulli alteri Regno, aut Populo obnoxium: Sed propriam habens consistenitiam, et constitutionem.“ A fölhívott 3 törvény mind olly constitutionalis és fundamentális törvény, melly a politikai testületnek egész organismusán által vagyon szőve. Ha a physical testületnek egy lényeges részét egész organismusának csökkentése nélkül nem lehet lerombolni, áll ez bizonyosan a politikai testületre nézve is alkalmazott értelemben. , , CLXVIII-dik országos ülés a FeRRnel június 25dikén. Tárgy: az unitaria vallás és az áldás megtagadás , breve , placetum, pásztori levelek iránti üzenetek. Az unitariai vallásra nézve az egyesség létrejött, s kijelenték a FeRR, hogy mindazon jogokban, mellyek a protestánsoknak megadatnak, az unitáriusokat is részeltetni kívánják. Az áldás megtagadás sal. iránti 2dik izenetre nézve tárnok ő nmga indítványozza, hogy miután a Kb. hosszú izenetekben új okokat elő nem hoztak, a FORR. előbbi nézeteik mellett maradjanak ; arra nézve pedig, hogy némelly a törvény ellenére protestáns lelkész előtt házasságokból született gyermekek törvényesittessenek-e ? azt kívánja, hogy az e fölötti intézkedés addig fölfüggesztessék , míg a vallási ügyre nézve a két tábla között egyesség nem lesz. Ezt számos szónokok pártolók. Erdélyi kormányzó önmaga , megjegyezvén , mikép a capacitatió ideje lejárt, előbbi előadásaihoz ragaszkodik , és azt hiszi, hogy ebbeli kívonatok teljesedését csak az időtől, nem pedig mostani vitatkozásoktól lehet várni. Erre nádor ő fensége válaszolja, hogy nem kell letenni minden reményről a vallásbeli kérdések kederző elintézése felől, mivel ő maga is semmit el nem fog mulasztani , hogy közbenjárása által a vallási ügy, amennyire csak az lehetséges, jó sikerrel elintéztessék, és így az országban a béke helyreállíttassék, mi hogy sikerülene is, remélli. Egy főispán indítványozza, hogy legalább a fölemlített módon kötött nem törvényes házasságokból született gyermekek törvényesítésének elvét el kellene fogadni , valamint azt is kimondani, hogy a vegyes házasok ezután akár egyik akár másik fél lelkésze által öszseadathatandják magukat. Az indítvány elébb kevés viszhangra talált, s nádor ő fensége a végzést magára a fő tárgyra nézve tárnok ő amaga indítványa részére mondá ki, hanem egyszersmind fölhivá a FeRöket, hogy az imint egy főispán által tett két részű indítványra nézve most nyilatkozzanak. Minek következtében el is fogadtatott az, hogy szólitassanak föl a KK, miszerint az illy gyermekek törvényesítése tekintetéből törvényjavaslatot készítsenek , valamint az is kimondatott, hogy a FORR. a házasságot polgárilag törvényesnek kívánják ezentúl elismertetni ; következőleg a KK. arra nézve is készítsenek törvényjavaslatot , hogy a házasság ezután polgárilag érvényes, akár mellyik fél lelkésze adta is azt öszre. CCXXI. ker. ülés, jun. 26 án. (Elnökök sat. kik előbb.) Bevégeztetvén a bányatörvényt illető főrendi válaszüzenet, szőnyegre került másodüzenete a főRR- nek a börtönrendszer tárgyában a KK. és RRhez. Három megyei követ emelt szót fölváltva egymást, s az e tárgy vitatásakor a főRRnél a hallgató rendszert kiemelőleg fölhordott statistikus adatok ellenére hason adatokkal állott elő — számokkal támadtak meg bennünket a m. főRR, úgymond — az egyik szónok, s noha a számtárnokok csalékonysága kétségbe nem vonható, számokkal kell mégis megmutatnunk, miként a hallgató rendszer pártfogói elmondott adataikban egyoldalulag okoskodtak épen , mint statisticus adataik is egyoldalúak. — Ezután szónok statisticus adatokat mond, mellyekből a magányrendszernek, a hallgató fölötti czélszerűbbségét tünteti ki, előszámitja az őrülések, halálozás, visszaesés, és betegeskedés eseteinek procentjeit, s bár adatai szerint a hallgatórendszer mondott eseteinek procentjei jól fölülmúlják a magányrendszeréit, szónok mégis nem kárhoztatja el a hallgatórendszert , mint azt a főrendi táblának egy tagja — szónok szerint— a magányrendszernél téve , sőt igenis elismeri , miként a hallgatórendszernek is megvannak saját fény, mint a magányrendszernek is ön árnyoldalai. Szónok különösen nem osztja a JÖRBnek azon okoskodásukat, mellyel a javaslati mint a börtönt védik , mert úgy van meggyőződve, hogy ahol két tárgy közt az egyiknek czélszerűbbsége a másik fölött szinte egyhangúlag elismertetett, ott próbáról szó nem lehet, miután egy harmadik tárgy kérdésben sem forog; de különben is az a „minta“ szó szerint ide legkevésbbé sem alkalmazható. — Nem osztja tovább a JöRR-nek azon aggodalmat sem, mellyet kifejtenek a maányrendszernek nagyobb költségessége fölött; mert ha bár elismeri is szónok ez állítás igazságát ; de nem kívánja hogy a status börtönei, status gyáraivá alakittassanak, mellyből a status jövedelmezzen; ez annyit tenne szónok szerint, mint iskolákat állítani azért, hogy a státusnak jövedelmezzenek , nem hogy a nép neveltessék — ha úgymond szónok e czéllal köttetnék össze a börtönrendszer, akkor sem magány sem hallgató rendszer nem lehet czélszerű, mert mind a kettő költséges , hanem akkor egy harmadik börtönnek eszméjét kell fölkutatni, melly a status jövedelmeit mozdítsa ugyan elő ; de a büntetés ezért ne érhessen. A mennyiben azonban e kérdés létesítését buzgón óhajtja szóló elérhetni, megegyez abban, hogy a 10 kerületi börtön időszakonként építtessék föl, de azt javasolja, hogy nem mint a főáll. óhajtják egy minta börtön állítassák, hanem legalább két kerületi börtön építése határoztassék meg, s a melly megyéknek szabadság adatik börtöneiket építtetni, azoknak egyszersmind kötelességökké tétessék a magányrendszer alkalmazása — s hogy a legföljebb 300 rabra a hon különböző vidékén építendő — legalább két kerületi börtönben is a magányrendszer használtassák. — Ez értelemben nyilatkozott a másik két szónok is, mig a többség „elfogadjuk“-ot kiálta, s a javaslat — néhány a kerületi börtön ellen irányzott egyszerű szavazat kijelentésével határozattá vált, s a szónok, mint — soros kerületi jegyző, indítványa értelmében készítendő izenet szerkesztésével megbizatván — az ülés eloszlott. CCXXII. ker. ülés jun. 27. (Elnökök iméntiek.) Mielőtt a kitűzött tárgy vitattatnék, elnök a kir. főlovászmesteri hivatal azon fölszólitását közli, mellynél fogva a KK. és RR. — holnap 10 órakor prímás cge által — elhunyt medgyesi b. Mednyánszky ő excjáért tartandó gyászmisére meghivatnak, — mellyre nézve a holnapi ülés megkezdése 11 órára határoztatott. Ezután a főrendi börtönrendszert illető első válaszizenet tárgyaltatott, s azon javaslata a FeRRknek , hogy a börtönigazgatótól függjön , melly rabok dolgozzanak , mellyek nem — el nem fogadtatott; mert a KK. úgy hiszik, hogy az igazgató is ember lévén, a rabok létte önkényétől czélszerűen nem föltételezhető, — de abban megegyeznek a KK. és RR, hogy a börtöni orvos és igazgató határozhasson e tekintetben. — Ezután azon kérdés tétetett föl: váljon a tegnapi határozat következtében építendő négy kerületi börtönben, csak az illető kerületek, vagy az egész honból viendők a rabok ? — mire egy megyei követ úgy okoskodott, hogy a börtön kerületi, és nem országos lesz, szükség, hogy csak az illető kerületek rabjai legyenek benne, annyival inkább, mert ha az egész hon különbféle vidékeiből fognának a rabok e négy próba börtönbe vitetni, könnyen megtörténhetnek, hogy a levegő változása miatt is kevésbbé adnának üdvös eredményt ezen próba börtönök, mint adandhattak volna a nélkül — és így átalános fölkiáltással határozattá vált, hogy az építendő négy kerületi börtönökben, csak az illető kerületek rabjai vizessenek. Ezután némelly megyei követeknek abbeli fölszólalásukra , hogy tegnapi indítvány következtében építendő kér. börtönök száma, és helye is határoztassék meg, végzés jön, hogy az egyik kér. börtön Léván, a más Pécsett, adik Miskolczon, adik pedig Aradon építendő, és így e tárgy bevégeztetvén — az ülés eloszlott. CLXIX. orsz. ülés a FŐRRnél, jun. 27én Tárgya dik izenete a Kir. a kir városok iránt. Elébb a vallásbeli súlyok , görög nem egyesült unitaria vallás, áldás megtagadás stb. iránti 2dik válaszizenete a FŐRR. Szél itélőmester által fölolvastattak. Ezután Zarka itélőmester kezdi olvasni, a napirendre tűzött tárgyat. Ezen egész ülést a KKkali egyesülés szelleme lengé át, minthogy a FORR. több ízben kijelenték, hogy a KK. által megcáfolva épen nem érzik magukat , azonban egyesülés tekintetéből több nézeteiktől elállottak. A polgári qualificatiókat azonban, mint azokat a KK. fölálliták, most sem fogadhatják el a FORR. S ennek következtében egy gróf indítványozza, hogy fekvő vagyonra nézve Pest városában különösen 3000. — kis városokban 300 — 400 , közép városokban 700—900, nagy városokban 1000—1500. p. frtnyi érték kivántassék meg a polgáriságra. A mesteremberek rendesek, a kereskedők beczimzettek legyenek, és Pesten legalább 600, kis városokban 120,középekben 240, nagyokban 400 p. ftnyi évenkinti keresetet kimutatni tartozzanak. A honoratiorok s polgárosodást kívánók szinte ennyi évenkénti jövedelmet bebizonyítsanak , teljes korúak legyenek. A KK. által fölállított polgárok számának minimuma el ne fogadtassák , mivel aki nem képes biztosítékot nyújani a státusnak, hogy polit. jogaival visza nem élend, azt azokban részeltetni soha sem lehet. Mindezen qualificatiok mellett pedig a direct vállasztásra ráállani még nem lehet, azonban ha a KK. olly qualificatiókat állapítanának meg, mellyekben a FORR. megnyughatnának, akkor a FORR. a direct választásától mind a követeknek, mind a tisztviselőknek ne idegenkedjenek. Ezen indítvány minden részeire nézve végzéssé vált. Hogy képviselők és tisztviselők választassanak nem polgárok közöl is, elfogadtatok. Addig , míg a qualification és ennek következményére a direct vagy indirect választásra nézve, a két tábla tisztába nem jön , addig a FőRR. és KK. a képviselők számának leszállítását érdeklő engedésüket el nem fogadhatják , hanem a megbízottak mellett maradnak, mivel a KK. concessiojával visszaélni nem akarnak. Hogy képviselőkké közhivatalnokok és bányatisztek is választathassanak, a FőRR. továbbá is kívánják! A főfölügyelőket elvben a FőRR. most is ellenmondás nélkül pártolják , hivattassék az fölügyelőnek, állandó polgármesternek vagy bárminek, csakhogy legyen kapocs a municipiumok és kormány között. A bizottmányok üléseinek nyilvánossága fölesleg. — Az adó maximumának meghatározása az o.gyűlésre ne tartozzék. — A candidatio iránt a KK. által fölállított javaslat iránt a két tábla tisztában nincs.Az őrseregre nézve sem foghatnak kezet a KKkal. A 16 szavavazat fölosztására nézve a FORR. mindaddig előbbi javaslatukhoz ragaszkodnak, mig a KK. az általuk ajánlottnál jobbat nem javasolnak. Az országos választmány kiküldetéséhez sem járulhatnak a FORB. És igy egyetlen ülésben az egész tárgy bevégeztetett. További tárgyat a következő ülésekre a megyei kihágások tűzettek ki ő fensége által, egy báró azonban az o.gyűlési szabad újságok fölvételét sürgeté, ő fensége azonban figyelmezteté a bárót, hogy az általa kitűzött tárgy sokkal fontosabb, mint a szabad újság, s ezt a többségnek helyeslése is bizonyitá. CCXXIII. ker. ülés, jun. 28. (Elnökök: kik előbb) hitelesítés végett fölolvastatott — a részek visszakapcsolása tárgyában érkezett k. kir. leiratra kelt izenete a Kir. és RRnek a m. FőRédekhez — ezután olvastatott az országgyűlési szólások tárgyában működött országos választmány jelentése. — Azután fölolvastatott a sz. kir. Posony városa folyamodása, melly után az elnök emelt szót kijelentve , mikint a pozsonyi polgárság részéről illy nyilatkozat előtte váratlan, s megyéje részéről nem helyesli, legyenek azonban a folyamodók meggyőződve, miszerint ezt tekintetbe nem véve, a KK. és RR. megteendik, mit törvény és igazság engedend. — Ezután az illető városi követ mentő szavakat emelt megmutatásául, mikint a folyamodó választottságnak illy nyilatkozatában sértő szándéka semmi esetre nem volt — kifejti azután, mikint a pozsonyi polgárságot régiiség fenyegeté az ingyen szálás-adás miatt, jelenleg pedig ha e javaslat elfogadtatik, — melly szerint köteles a polgár házának egy részét országgyűlési szálásúl adni — akkor a tulajdoni jog teljesen elenyészik, hogy tehát ez ne történjék két módot javasol, vagy szabad alkura hagyni, vagy az 183%. szerinti kisajátítással élni, s ez esetre szükség volna, hogy az illető hatóságok akkor is fizessék a szólást, mikor országgyűlés nincs. Ezen javaslatot elvileg pártolva nyilatkoztak több szónokok, kárhoztatva vagy mentve a kérdéses folyamodás modorát,azonban egy megyei követ az egészet oda vezeté, hogy a folyamodók nem; hanem—a folyamodás német nyelven lévén eredetileg szerkesztve annak fordítója értelmi hiányát állitá indokul, egyszersmind javasolva, hogy a szőnyegen forgó tárgy két részre osztva naponkint tárgyaltassék — először t. i. a szálások fizetése a múltra, mellyre nézve szónok a választmány javaslatát elfogadja, és a jövőre mellyre nézve míg saját nézeteit annak idejében nyilvánítandja, kijelenti, mikint a kényszerített szálásadás elvét nem pártolja — folytatása következő ülésre halasztatott. Vidéki levelezések. rácsból* Minden változik az ég alatt, de leginkább a néphegy, és az emberekbe vetett bizodalom! Tapasztalák ezt legközelebb o.gyűlési követeink, kikre a minden évben tartandó o.gyűlés már előre is, mielőtt törvénybe ment vala — azon jótékony hatást gyakorló , hogy megfosztotta őket o. gyűlési székeiktől. Avagy nem egy kis előjele-e ez annak, hogy majd idővel apródonkint jogainkat is úgy fogja fölemészteni a rendezés előtti rendezetlen, minden évben tartandó o.gyűlés ? Azonban legyen ezúttal ennyi a bevezetésből, s térjünk folyó hatodikén kezdődött közgyűlésünkre. Először is követeinknek magukat igazoló és hivatalukról lemondó levelük olvastatott föl, kik sértve érzették magukat az által, hogy megyénköei a minden évben tartandó együlésrei szavazásukkal meg nem elégedtek, s ennek következtében, mint a megye bizodalmát vesztették, tovább e nélkül helyükön megmaradni nem kivánnak, ollyannak tekintvén e gyűlési körzetet bizodalom nélkül, mint hajót tenger közepén kor-