Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)
1845-11-25 / 186. szám
a tisztujitás tartása végett is megkéretve, óhajtott válaszával a megyét mind eddig megörvendeztetni nem kegyeskedett, e tárgyban kérelmünk ismételtessék ; indítványozó, hogy azon sajnálandó esetre, ha nemes Nógrádmegye hódolva tiszteit lé főnökétől, kihez mind halálig szívvel lélekkel ragaszkodik, megfosztatva, egy főispáni helyettessel megszomorittatnék ennek személye iránt minden tisztelgés és hódolatnyilvánítások megtiltassanak. — Az egész ellenzéki tábor harsogó örömkaczajjal üdvözlő és karom az indítványt. Elnök: tudja, hogy szilárd jellemű kebel nem sóvárog tisztelgéseket aratni , de figyelmezteti a rendeket, óvakodjanak a túlzásoktól , ne határozzanak ollyat, amit talán határozni nincs is hatalmukban. R. F. Tisztelgések ,ami jeléi a neveltségnek, pallérozottságnak; midőn a magyar tiszteletet mutat főhivatalnoki iránt, nem tesz egyebet, mint azt, amit miveltsége követel. Egyébiránt a tisztelgés nem teszi törvényessé , ami törvénytelen, sem a tisztelet megtagadása törvénytelenné nem varázsolja, ami törvényes. N. K. Az indítvány idő előtti, még nincs bebizonyítva, hogy léteznek új rendszer követésére utasított administrátorok; miért kellene intézkednünk az ellen, minek valóságáról nincs meggyőződésünk; ha egyik, vagy másik administrátorban megrovásra méltó tény tapasztaltatok, az nem valamelly különös, ominosus rendszernek tulajdonítandó , hanem egyedül annak hibája, ki azt emberi gyarlóságánál fogva elkövette, az indítványt nem pártolja. S. tr.; Sz. P.; T. J.; Sz. K. igen meglepő eszélyességgel pártolják az indítványt és rögtöni határozatot sürgetnek. K. K. az indítványt oly értelemben veszi, miszerint megyeileg, testületileg és hivatalbeli osztályzatokkint a kinevezendő administrator úrnál tisztelkedni nem leend szabad ; mert hogy Péter, Pál, mint magányszemély a helyettesnél udvarolhasson , azt tiltani nem szabad, nem lehet, pártolja az indítványt rögtöni elhatározás mellett szavazva. M. J. Mi sujtásos nemzet vagyunk , szeretjük a tisztelgéseket annyira, hogy, ha a tisztelgések halmaza a miveltség fokozatát jelenti, akkor mi magyarok volnánk a legpallérozottabb nemzet — ez pedig nem áll, mert nézzük a francziákat, azok a legrövidebb czimet adják királyjuknak erre , mi pedig e tekintetben annyit hőkölünk, mint a török. Tekintsünk hongyüléseinkre: azok sok tisztelgések, bókolmányok közt felemésztik az időt, de fontos eredmény kevés. Arra szavaz, hogy a kinevezendő helyettesnek tisztelkedni tilalmas legyen, mind a statusnak, mind a tisztikarnak, kit a statustól elkülönözni nem kiván; határozatot alkotni most akar,midőn még nem tudjuk, ki leend a helyettes, következésképen nem is gondolhatni, hogy határozatunk egyedül bizonyos személyesség ellen irányoztatik. G. Z. I. Nem barátja a hódolgásoknak, jobb nem tisztelkedni, mint beiktatási tisztelgések után kevés napokkal tiszteletlenséggel illetni. Krisztus urunknak hosannát rivalgott a sokaság, és néhány nap múlva megfeszítetett. Azt végzésileg ki lehet mondani, küldöttséget nem nevezünk az administrátor üdvözletére, elfogadására, a• ünnepélyes szónoklattal nem nyilvánítandjuk hódolatunkat, de ha helyettes úr a tisztikart magához kívánja, ennek kötelessége megjelenni. Elnök: kéri a rendeket, álljanak el a meddő vitatkozásoktól , fontolják meg, hogy az indítványnak megyénkre nézve szomorú eredményei lehetnek; ne szolgáltassanak okot pártszakadások keletkezésére; ne készítsenek zavaros jövendőt a megyének; óvakodjanak a szomszéd megyékéhez hasonló gyászos helyzetbe juttatni ügyeinket; ne gyanúsítsák az elnöki szándékokat, mellyek mindenkor a megye békéjének , méltóságának és az alkotmányos szabadszólás élvezetének szilárdítására irányozzák. H. E. A behozatott uj rendszer bizonyos és tagadhatatlan; nem láttuk, hogy közgyűlések tartatnak szuronyok mellett, és a torontáli helyettes a törvényszékeken elnökösködni bátorkodott; az indítványt minden erejéből helyesli, pártolja, el nem halaszthatónak tartja. P- K A szabadszólás vértje alatt, melly e teremben minden kebelnek legdrágább kincse, bátorságot vesz magának nyíltan kimondani vélekedését. Főispáni excellentiájához intézendő kérelemre nézve azon véleményben van, hogy, miután kétszer írtunk már főkormányzónkhoz, várjuk be kegyes válaszát, annál inkább, mivel a folyó és következendő hónapokban kedvező időt nemzeti ünnepélyünk megtartására nem reménythetünk ; halasszuk a tárgyat a mosolygó kikelet örvendetes napjaira. — A másikat illetőleg, könnyen megtörténhetik, hogy mélyen tisztelt főkormányzónk feltűnő országos érdemeinél fogva, még magasabb fénypontra emelkedve , kénytelen leend , maga helyébe saját szive és a mi szivünk szerinti férfiúnak kezeibe átadni megyénk főkormányát, s ennek sem fogunk azután tisztelgeni? nem fogjuk elhamarkodott végzésünket vagy módosítani, vagy megbánni, vagy megsérteni? Hogy torontáli helyettes ur a törvényszéken elnökösködött, az semmi újítás, sőt inkább régi törvényes tisztje a megyei főkormányzónak, kinek ez már 1498ik évi 71. ez. által kötelességül tétetett: „statutum est, quod comites , vice comites, judices nobilium universas causas sedem judiciariam concernentes, — coram se acceptare, et debitam justitiam facere teneantur.“ Két nyilatkozatot hallott szónok e teremben, mellyeket nemzete iránti tiszteletből észrevétel nélkül nem hagyhat: mondatott, hogy sujtásos nemzetünk a bókolatdús törökhöz hasonlít! Bátorságot vesz magának tagadni ezen állítást. Ha a magyar pazar tiszteletet mutat magas hivatalnoki irányában, ezen jelleménél fogva közelit inkább az angolhoz, ki Victoriának, lelkes királynéjának koronáztatása alkalmával embertől kitelhető legragyogóbb tisztelgéseknek s legmélyebb hódolatoknak minden nemeit megkisérte és kimentette. — Másik a mit szónok maga és nemzete nevében visszautasit , azon gyanúsítás , mintha a kormány soha vagy igen ritkán tartaná meg a törvényt! Nem volna e nemzetünk a legszánandóbb, a legnyomorultabb? nem érdemelné e meg minden civilizált nemzetek utálatát,ha 300 éveken keresztül tudott nyögni olly kormánynak zsarnoki igája alatt, melly soha, vagy igen ritkán alkalmazza magát a törvényekhez? méltóztassanak a rendek megfontolni, hogy illyen nyilak ugyan a kormányra lödöztetnek, de a nemzet szivét sebesitik meg, a miilyen magot vetnek a rendek, a szerint fognak aratni; ha elhintik a pártviszályok és tiszteletlenség magvait, azok nem egyebet, mint zavart, háborgásokat, nyughatatlanságot, bonyodalmakat és szakadásokat fognak teremni és előidézni. A t. K. K. s rendek igen tékozolva költik a drága s visszaidézhetlen időnek becses perczeit. Egy szomszéd megye összes rendelet napig valának egybegyülekezve, s egy végzést sem alkottak: mi 48 órát töltünk már itt, és még csak egy határozatunk van, és az sem következetes, mert Heves megyében épen az létesült, miután az oppositio sóvárgott, és oppositiónk mégis nem helyesli, hogy kisgyűlésünk az oppositio győzelmét megünnepelte. Szónok az indítványt nem pártolhatja. — Elnök: A megyei élet jelen constellatiojában, midőn a törvényes rend és kötelesség igényei haláltusát küzdnek a féktelenség bitorlásaival , könnyű a közjó és bölcsend rovására fellázítani a kedélyek szenvedélyeit, de nehéz lesz majd később azoknak túlcsapongó hánykodásait a higgadtság medrébe visszavezetni* — Sz. K. Deák Ferencz nagy tekintély, s mégis baráti tisztelettel fogadja Zala administratorát, sőt helyettes úl Deák Ferencz felolvasása után szavalá el az administratori esküt is. K. F. igaz, Deák Ferencz nagy tekintély, de ő is ember; ha tette, hibázott. Végzés: Netalán kinevezendő administratorunknak megyeileg nem fogunk tisztelkedni. A nagyméltóságu magyar királyi helytartótanács nagy gróf Széchenyi Istvánnak, valamint belső titkos tanácsosi rangra emeltetését, úgy magas és közhasznú elnökségét megyénkkel tudatván, óvást teszünk ugyan, hogy a kormány e részről ismét egyoldaluig intézkedett olly tárgyban, mellynek érdemében nem függetlenül s önkényileg, hanem csak kezet fogva a törvényhozó testülettel szabad és kell vala intézkednie, mégis a nagy hazafinak országos érdemeit ezen megtiszteltetés által méltányoltatni szemlélve, örvendező részvétünket diszlevélben tolmácsoltatni kívánjuk. — Ez ismét maradandó emléke az ellenzéki következetességnek. — Az uj administratori rendszert a törvénnyel meg nem térhetőnek tartjuk, s azért megtiltunk a kinevezett, s kinevezendő minden uj administrator iránt megyeileg tanúsítandó tisztelgést és hódolatot. Azon kormányi tényben, miszerint nagy gróf Széchenyi István úr a tiszta honszeretet lángjától hevített buzgalmának ő felsége által uj munkatér nyillalik, szinte törvényeinktöli eltérést látunk, és mégis a nagy hazafinak tiszteletére üdvözlő felírást szavazunk , megfeledkezve oppositionális elvünkről, mellynek értelmében a főispánhelyettesek iránt nyilvánítandó tisztelgésektől statusunk egyetemét keményen eltiltjuk. Valóban dicsőséges hazafiság! Szerk. Folyó hó 14kén az 1816 és 1830dik évi jegyzőkönyvben találtatott rendszabályok nyomán választmányunk benyujtá a megye közönségének javallatait, miket adózóinknak a jelen mostoha évben könnyen bekövetkezhető rendkívüli nyomor és éhhalálátóli megmentésére czélszerünek tart, melly javallatok pontonkint tárgyalás alá kerülvén, kettő közülök tűzpróbára téve az önzés és anyagi érdekek igényeit. Sokan azok közül, kik közgyűlésünk első napjainak nagy küzdelmeiben ellenzéki babérokkal ékesíték halántékaikat, magukkal és egymással meghasonlanak. Az érintett javaslatok egyike abban állott, hogy a burgonyábeli pálinkafőzés is eltiltassék. Ez sok ellenzéki magasztos hősnek nem tetszett. A pálinkafőzést burgonyából eltiltani nem szabad; nem szabad világos törvény ellenében statútumot alkotni — mondák ők !! De hiszen az is világos törvény ellen van, ha a pálinkának gabonábóli főzése eltiltasik. Azonban most gabonából, minek ára jelenleg magas , pálinkát főzni nem nyereség ; ebből tehát, gondolok némellyek, engedjük meg a pálinkafőzést. Mások nyíltabban szólanak, mondván : léteznek nagy urak, kik 30,000 kiló burgonyát bevásárlótok; ez majd elromlik, ha belőle pálinkát nem főznek, a burgonyát martiusnál tovább eltartani nem lehetvén ; a jobbágyok a kazánoktól megrovannak ; izraelita árendásaink szerződésekre léptek mind földes urakkal, mind kereskedőkkel, mellyeket megtartani kötelesek ; ha pálinkát nem főzünk is burgonyánkból , csak hízó ökreink és teheneink fogják azt nagy részben felemészteni , nem pedig éhező adózóink ; ha iparüzőinkre nem vagyunk tekintettel, ezek tönkre jutandnak. — Ezek voltak az Achillesek pálinkafőzőink védelmére. — Illyen anyagi érdekekkel szemközt vitaiak a nép és mértékletesség kökeblű baráti. Salus reipublicae suprema lex este; ha a törvénynek ideiglenes felfüggesztésével statútum által megmentjük adózóink életét, municipalis rendszerünk erejénél fogva így intézkedni kötelesek vagyunk; igaz hogy emancipandusaink azért vásárlovak burgonyát , azért kötöttek szerződéseket pálinka szálításra, mert nem tudák, mi leend a vármegyének jövendő végzése! De szabad legyen kérdeznem, nem ismerték e az álalános közszükséget ? nem tudták e, illyen mostoha környülményekben mit követel az emberiség érzete? mit sugal a lelkismeret? Nézni kell e tárgyat egy magasabb, egy tiszta erkölcsi, egy emberbarábi szempontból egészséges szemmel, nem pedig az önzés és anyagi érdekek prizmájával. A kormány utasít , emlékeztet bennünket , hogy autonómiánk és önkormányzási jogainknál fogva intézkedjünk adózóink megmentésére ; a kormány örökös tartományaiban alattvalóiról emberbarátilag gondoskodik, nálunk nem lévén joga statútumokat alkotni, ezt a megyére bízza, és mi mit sem művelünk, mert az önzés túlnyomó súlyt vet vitatkozásaink mérlegébe; mit mond a kormány, mellyel mindig gyanusítunk ? mit mond a pallérozottabb külföld, ha csakugyan magunk megmutatjuk, hogy mi egyedül szónoldatok emberei vagyunk , de nem a lényeké ? most fogjuk nyilvánítani, tudunk a honunk javára haladni, vagy pedig a tespedők és hátrálok seregéhez tartozunk? Eddig pálinkagyártóink abból gazdagodtak , hogy adózóinkat elkorcsosíták és barmokká alacsonyiták gyártmányaikkal , most jégkebellel sintődni, éhen halni engedjük véreinket, hogy árendásainkat még inkább gazdagíthassuk? nem tudnak e pártolt iparűzőink eddigi nyereményeikkel beelégedni ? az ő perplexitásaik legfeljebb 8 hónapig aggasztandják őket: adózóink ellenben vagy elhalnak, eladott markáiknak árát felemésztve , élelem keresésre , földmivelésre , közterhek viselésére tökéletesen alkalmatlanokká tételnek; de költse bár el burgonyánknak egy részét a marha, az ebből nyerendő egészséges eledel, túró, vaj, tej az adózónak táplálata leend; míg az égetett szeszes ital mind testileg, mind szellemileg megvesztegelt ölet. — Több lelkes szónok daczára azonban az ügy egy szótöbbséggel megbukott. Szerencsésbek voltak szónokok egy másik javaslat pártolásában, miszerint kivivák, hogy korcsmai adóságok egy forinton felül földmivelő néposztályunkon végrehajtás útján meg ne vétessenek. tiasimádiról. Folyó hó Ildikón tartott tisztújításunknak következő eredménye lönlső alispán: Bánhhidy Albert; 2dik: Návay Mihály (volt pénztárnok nagy szótöbbséggel választatott meg); főjegyző: Nyéky Antal; főpénztárnok: Dániel Antal ; in: Likay János; főügyész: Cseresnyés 746