Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)
1845-07-15 / 110. szám
kit egyébként hazánk iránt véghez vitt fényes és üdvös működései hallatlanilnak, ehez az alulirtt már a jelenben egy allegóriás képpel járulni óhajt, olly szándékkal, miszerint ezen szép képnek tiszta bejövetele a pesti vakok intézetének, a melly ő fenségének magas pártfogása alatt kapott lábra, felsegélésére szolgáljon. E kép előfizetési ára leend: a) chinai legfinomabb nagy mi papíron pompásan színezve egy egy példány 6 ft. p.p. b) ugyanazon papíron szinezetlen 3 ft. p.p. c) Velin szép iveken festellen 1 ft. p.p.; azoknak kedvéért pedig, kik nyilvános helyek díszítményéül akarják megszerezni, rendkívüli nagy, legpompásabb chinai íveken egy egy példány 10, 15, s 20 p. fi. is fognak készítetni. Minden l, előfizető a szabott ár felét előfizetéskor , a másikat pedig a képnek átvételével teendi le; s ezen képek mindegyik példánya külön borítékkal fog ellátatni. Előfizethetni pedig Festen Treichlinger, és Bécsijén döggel Ferencz (Strauchgasse Nro 242) mű nagy kereskedőknél, és minden hiteles műárusoknál, szintén kiadónál is (Trencsin megyében Nagystriczén, posta Zsámbokrét). E mellett felkéretnek minden hatóságok elöljárói s politikai s divatlapok szerkesztői, hogy ez üdvös czél előmozdítását pártolni szíveskednének. Rára pedig egyegy példányra talán nagyobb ajánlatok, mint az előfizetési ár, lennének, az adakozók nevei külön alkalommal nyilvánitatni fognak ; akik pedig tíz példányra előfizetnek, avagy annyi példányra előfizetést összeszednek, azoknak a kiadó egy ingyen példánnyal kedveskedem. Az előfizetés September végéig tartana, s november elején a példányok szétosztatandnak. Ezeket előre bocsátván, hazánk minden rendű s rangu urai e nemes czél előmozdítására alázatosan meghivatnak. Bedeghi gróf Nyáry Rudolf: VIDÉKI HÍREK. Balassa-Gyurinaffi nyárhetén. Epedő tollal sietek közzétenni azon szomorú hírt, miszerint nyárelő 29 s 30dikán vidékünkön felhőszakadási alakban olly iszonyúan dühöngött a förgeteg, hogy a lezuhogó záporból eredeti rögtöni vizár által, melly lapályainkat egészen elözönlő, mondhatlan károkat kelle szenvednünk mindennemű gazdasági czikkekben, főleg pedig, mi a gazdaságnak alapja, az annyira nélkülözhetlen szénában i s hacsak a különös isteni gondviselés a hon javát valódilag szívükön hordó és forrón óhajtó választott egyénei által rajtunk nem segítend, nemsokára Ipolymentében mint sorvasztó nyomor martalékai a köz elszegényülés rémletes örvénye elé kell csüggeteg fővel tekintenünk. Gyászos régi tapasztalás: „önkorán tanul a magyar“ s mégsem hagyja el a kárhozatos szokást, ellenszegülni mindennek, természetesen a legüdvösebb intézkedéseknek is, csak azért, hogy meg ne becstelenítessék kedvencz ellenzék pártjának dicső neve, ne kénytelenitessék elhagyni azon elvszerű balítéletet: „a jót se nyomassuk akaratlanul nyakunkra , s mit önmagunk kértünk is , elfogadtatván az , idegenek legyünk saját káros tapasztalásunkon nyugvó szándékunk iránt, csak azért, hogy szokássá ne váljék feltétlenül elfogadni azt, mi felülről ered.“—így történt velünk is, többi rokonunktól távozni nem akaró nógrádiakkal, kik annyi káros tapasztalásaink után végre még is csak folyamodtunk mintegy két év előtt. Ő felsége gondos jó atyánk méltányolta panaszunkat annyi szenvedett károk után, s a szabad s korlátlan folyású Ipoly szabályozására nmlgu vásonkői gróf Zichy Ferenczet, ezen nmlgu család öregblkét, megyénk föbirtokosát küldé ki ki. biztosul, mint illyetén tapasztalásokban megőszült lelkes férfiút, kinek valóban a haza—ez olly annyira üdvös czél előmozdítása , különösen pedig Arad , Békés és más vidékek lakosai, fáradhatlan — még illy törődött korában is buzgalommal eljárt hivataloskodása, s azon semmi akadályt nem ismerő férfiúi szilárdsága tekintetéből,—legnagyobb hálával tartozik, ez esetben is nyájas kereskedéssel fogadá Nógrád megyének többnyire ipolyvidéki közbirtokosokból álló választmányát zsélyi uradalmi lakában, s már másod ízben főleg oda törekedett, hogy a választmány némelly ellenzéki egyéneinek hevült kedélyét gyakorlati élet terpéről gyűjtött védveivel legyőzhesse; viszonyos capacitatio mellett Idvánlfi nemcsak elvileg, de anyagilag is ajánlani, önkérelmünkre tett kiküldetésének javunkra czélzó voltát, előadá leviltatlan okokkal azon hasznot, mellyet az alföldi megyékben már illyetén munkálódásai előidézének; de hasztalan a választmány egy töredékét itt is meglepte az állhatatlanság démona, s a világosság miatt tovább nem látó töredék megfeledkezvén , misantropismusában a közjó előmozdítási kötelezettségéről, az emberiség javáról, a népet annyira megfosztandó jótéteményről, a hálamegadásról kb. biztos önmaga iránt, a megye compromissiojáról, és igy ez idén már kilenczedszer pusztító vizár meggátlásáról, melly az Ipoly szabályozása által eszközölhető volna , annyi számtalanok kárára győzött. de ha igaz, hogy minden vétek önmagában hordja a büntetést,eljövend reánk is a büntető nemes is súlyos keze, s mint jelenleg anyagi szabálytalanságunknak szoktuk majd minden évben megadni diját, Ipoly és vidéke gazdasági legfőbb czikkétől a takarmánytól megfosztatván, eljön a szellemi bünhödés súlya is, melly viz helyett, illy állhatatlanság mellett, vérzáporral fogja majd elsodratni akadályait! — Kárunk roppant; többnyire boglyákban, osztagokban s renden levő szénánk nagyobbára oda van; s ha népek boldogságának a gazdaság alapja? ha vagyon nélkül nélkülözhetlen a szolgaság ? úgy a makacs ellenzék meggyógyithatlan sebet ejtett hazánk tulajdonán! — még azon philantropikus nézetnél fogva is, miszerint siralomra méltó azon szegény adózók sorsa , kik szénájokat a sárból kihurczolván, vízbe mosogatni azért kénytelenitetnek, hogy a szabályozást merő szeszélyből ellenző uraik dolgát becsületesen bevégezhessék. Azonban minden reményünk kb. biztos ur önmaga szilárd jellemében öszpontosul, ki már kétszer ide fáradván, az ellenzék gúnyos daczára, és annyi ezerek hasznára, egyesülvén derék közbirtokos társa m. b. Balassa Antal úrral, saját költségükön a jószágukon keresztül higyódzó Ipolyt szabályozandják, s bármilly hatályos akadályokkal megküzdendnek; miért ezerek ajkairól már most is pereg a hálaáldás éltük felett; és szórjon bármilly átkot az áldhatlan ellenzék, mi erősen hisszük és reményijük, hogy ezen nagy jótéteménynek elérte után nemcsak mi, de az ellenzék utódinak is hála harmata lemosandja eldödinek ezen hibáját, és karöltve ülendjük egykor e nagy és dicső munkának áldomás-ünnepét. B. Gy. pl. 445 (») LAPSZEMLE. «félénkor (52. sz.) Főczikkében gr. Széchenyi István „A szentgróti levél elemezése“ czimü fontos értekezésének Vilik közlése adatik, mellyben a ns gróf ur az előbb mondottak nyomán áttér a szentgróti levél főtárgyára a védegyletre , s azon kérdést elemezi: „váljon a védegylet nyavalygó magyar hazánkat tekintve azon reactionális gyógyszerek categoriájába való-e , mellyeket a nemzeti test mostani állapotára nézve méregnek tarthatni ?“ mire minden tartózkodás nélkül egyenesen „igen“nel válaszol. S pedig, mert vagy nem lesz, vagy lesz sikere a védegyletnek; hanem lesz, akkor nem egyéb, mint olly hasztalan demonstratio, melly egyedül szerfeletti gyengeségünket árulja el, és ez a méreg, minthogy a gyengékkel vajmi sokszor igen könnyen s nem nagy méltánylással szoktak bánni e világon; ha pedig lesz sikere, akkor is a méreg, mert ezen esetben a közbirodalomnak forgásban levő sociális viszonyaiba ütközik; márpedig a közbirodalom részei közt az egybeházasított lét malasztjait, vagyis a közbirodalmi egybehangzást a kormány már csak az európai státusegyensúlynál fogva is nemcsak köteles, de fel is fogja tartani, ha mindjárt olly eszközökhöz kénytelenittetnék is folyamodni, mellyek tán nem volnának ínyünk szerint. Analysáltatik azután a szentgróti levélnek azon állítása, miszerint mondatott, hogy „Bizony az egész védegylet igen egyszerű és ártatlan, mert az alatta fekvő valami nem más, hanem, hogy hazánkban is kapható kelméket külföldről nem veszünk; már pedig azért, mivel hazánkfiainak akarom adni pénzemet, vétkes talán csak nem vagyok.“ Minek következtében különbség létezik az in abstractos subjective vett rész czél s vétek, és a státusviszonyi rész czél és vétek között, egyszersmind elősoroltatnak a kútfők, mellyekből a védegylet eredetét vette. A ns gr. nézete szerint a védegylet legnagyobb ingrediense objective a lehető legnemesb, ámde annál lábasabb és széltávolitóbb az subjectiv tekintetben, s pedig egyéb később megemlítendő okok mellett azért is, mivel ellenséges indulatnak, dacznak, ujhuzásnak viseli színét; mi most, midőn a kormány magyar nemzetiség és magyar alkotmány alapján, maga akar cselekedni; midőn egyedül a kölcsönös érdekmegismerés és méltánylás vezethet üdvös eredményhez, annál veszélyes, mivel ha ezen daczoló ujhuzásnak, az alkotmányos téren álló s e téren működni akaró kormány ellenében óhajtott sikere lenne, ez egyedül csak a kormány nullificatiójával történhetnék; már pedig nem lehet semmi olly hasznos, mi az illy téren álló kormány nullificatióját helyreüthetné. — Második czikkében illik közlés adatik Gáthy urnak „Takaréktár“ czimü érdekes értekezéséből. KÜLFÖLD. Francziaország, Paris, jul.3. Montholon-Sémonvillé Ferencz gróf, keleti utazó a „Notice sur londe“ szerzője máj. 26 án Beyrutban meghalt. — A követek kamrája a jövedelmi budget-et 240 szóval 20 ellen elfogadó. Az indítványozott kutyaadó elvetetett. St. Priest a levélvitelbér alábbszállítási javaslatát visszavevő, mivel a fináncz minister megigéré, hogy felette legközelbi ülésben törvényjavaslatot terjesztene elő. Montgolfier asszony, a léghajó híres feltalálójának özvegye, jun. 30án élte Illik évében Párisban meghalt, lelkes és derék asszony volt. Férje még 1810ben halt meg. W.Britannia, London, jul. 1. Az alsóház jun. 30-án tartott ülésében az ír collegiumi bili felett főkép O’Connell által élesztve élénk vita keletkezett. Smith O'Brien azon megjegyzést téve, miszerint ő számos javaslatot terjesztene elő, ha csak legkisebb reménye is lenne, a bili megváltoztatásának keresztülviteléhez. Sem a római kath. sem a protestánsoknak nem nyújt valami kinézést vallási oktatásra, s maga a kath. papság azt nyilvánító, hogy az mind a hitet, mind az erkölcsiséget veszélyezteti. O’Connell, ki egyszersmind a bili tizedik záradéka ellen 300,000 egyén által aláírt folyamodványt nyújtott be, száraz szavakkal kinyilatkoztató , hogy a bili vallástalan. Az semmi tekintetben sem pozitiv, de igen némileg negativ. A protestánsok Irhonban a társaság legvagyonosabb osztályzatát képzék, s a javaslott rendszer természetes következménye az leendene, hogy minden kath. collegium számára három vagy négy protestáns tanszékek állíttatnának, mi minden esetre az elmellőzöttekben irigységet s féltékenységet gerjesztene. Russell J. lord azt mondá, hogy a római kath. praelatusok által a bilire vonatkozólag nyilvánított nézetek e kérdésre nézve nagy fontosságúak. S azon javaslatot téve, hogy a tanulók vallási kiképeztetésükre pénz ajánltassék , s collegiumok alapíttassanak. Sir J.Graham megjegyzé , miszerint a bili valódi tárgya a világi oktatás, azonban egy záradékban a vallási oktatás is megemlíttetik, azért Russell J. indítványa a bili alapelvével semmi öszhangzásban sincsen. Sir R. Peel a házat arra emlékezteté , hogy a bilinek egyszersmind helybeli adakozás által eszközlendő pénzsegélyzési czélja van. A világi oktatásra , az építésekre, és mindenre, mi a collegium felállításánál köztermészetű, közpénzek ajánltattak, s a vallásos oktatásra bejövendő önkénytes adakozások , világi oktatási czélokra semmi esetre sem fordittatnak. A kormány három római kath. praelatust választott, az öt biztosok közt hármat képzendők. Ő el nem hitetheti magával, hogy a bili alapelve sokkal jobb nem volna annál, mint a mellyet a nemes lord inditványzott. S hiel a vitatkozásokban élénk részt vett, de számtalan részletességekbe bocsátkozott, mellyek átalános érdekkel épen nem bírtak, hacsak Brüller C. hyperboli megjegyzését ide nem számítjuk, hogy morális nevelés tekintetében az oxfordi s cambridgei collegiumokban több tobzódás s erkölcstelenség találkozik, mint Európa valamennyi egyetemeiben, így Russel lord indítványa 117 szóval 42 ellen elvettetett. Ezután a bili több záradékai elfogadtattak. Sveitz, Baselland és Solothurn az előbbi országgyűlési utasítások mellett maradtak; az előbbiben Frey E. Jr. főstélő törvényszéki elnök, Matt Jr. országos tanácsi elnök; az utóbbiban pedig Munzinger biró és Barki főbíró választattak követekké.— Yverdonban a waadtlandi népgyülés jun. 29 én ment végbe, mellyben a „Gazette de Lausanne“ szerint 8—10,000, a „Courier de Suisse“ szerint pedig csak 7—800an vettek részt. A szélsőségek még a számításban sem tagadhatók. Értekező. (Egy pusztai földmivelőnek a fővárosban lakó barátjához irt levele.) U t ó irat. (Folyt.) Most tekintsünk az iskolákra és a tanuló ifjúságra. Egy ollyan atya, kinek módja van fiját iskolába járatni, meghatározhatja előre, hogy fija talentu-