Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)
1845-11-21 / 184. szám
TARTALOIS. miagyarország és Erdély. Magyar academia. Törvényhatósági tudósitások. Pestből (közgy. vége jegyzőkönyv hitelesítése, husárszabás.) Győrből (közgy. megyei körlevelek, népnevelés közmunka.) Nógrádból (közgy. hevesi tisztelgés feletti vitatkozás.) — Kisi»Mremle. Jelenkor. Külföld. Spanyol- Francziaország. N.Britannia. Törökország. Turániatok és Intézetek. (Nemzeti színház, iparegyesület.) Hirdetések. Gabonaár. Pénzkelet. Lettek a huzások. Dunavizállés. HAfTAHOHOZÁD és ERDÉLY. Magyar academia. A m. t. academia nagygyűlése foly, az alaprajz szabályainak változtatásán hosszabb tanácskozásokat tartott, de a reform mégis továbbra halasztatik; noha ennek szükségét némellyek az academia népszerűtlenségéből akarják kicsikarni, a népszerűtlenségnek okát pedig az ártatlan alapszabályokban akarták fellelni, mondván , hogy a rendek a magyar academiát már csak azért sem pártolták az országgyűlésen, mert a censura az alapszabályokban elfogadva vagyon. Úgy de mások ezen okot alaptalannak látták azért, mert a palástul használt censura nem az academia, hanem az alapítók, és az országgyűlés által jött az alapszabályokba , és hogy innen kihagyassék, ezt kivívni nincs az academia, hanem a nemzet hatalmában, mert az academia köréből a politica ki van zárva; egyébiránt is az academiát népszerűvé nem a holt szabályok tehetik, hanem egyrészről annak jó szelleme, más részről a nemzetnek a tudományosság illő fokára felemelkedése, mert hogy félszeg tudós a tudományt, mellyet mérlegezni nem képes, szeresse , balgatagság csak kívánni is , kivált jelenkorunkban , midőn minden, az üres fő is, a politicai áradásokba elmerül; továbbá hogy a rendek az academiát az országgyűlésen nem pártolták , ez ellene csak akkor szolgálhatna alapos kifogásul, ha ki lehetne mutatni, hogy a tudományosság az. országgyűléseken kellőleg képviselve vagyon. Mások tehát az academiának nem eléggé hatályos állását inkább a pénztelenségben, és hazánk jelen zavaros körülményeiben helyeztették. Már az tagadhatatlan, hogy hazánkban két tudományos nemzeti intézetünk vagyon, t. i. a nemzeti museum, s a nemzeti académia; az első a nemzeti nevet méltán viseli, mert erre csakugyan a nemzet már bőven adakozott, és kérdjük: van-e hatása a nemzeti műveltségre csak annyi is , mint az academiának ? bizonyára nincs, és pedig azért nincs, mert van pénze, de nincs embere, mert van gyűjteménye, de nincs az rendezve;— ellenben az academia a nemzeti nevét nem viselheti, mert rá ő felségétől kezdve féig hazánk dicső férfiai igen is adakoztak, de a haza figyelem nélkül hagyta, s azért ha nincs az academiának kellő hatása , ennek oka: a pénztelenség, egy részről, a hideg részvéllenség más részről; a pénztelenség, mert tagjai a cselekvés terén fizetetlen állapotban kellőleg munkálni akadályozzák: a részvétlenség; mert az academia munkáit, mint tudományosokat, a magyar politikai tömeg nem ismeri, nem is akarja ismerni. Nyilvános tanúja ennek nem csak a tudománytár megbukása, hanem az évkönyvek is, mert ezeket az academia tagjain kívül mások alig ismerik,_ és így a resuitatum csak az: — a nemzeti museumnak a nemzeti művelődésre nincs hatása , mert nincsenek emberei — az academiának nincs hatása, mert emberei ugyan elegen vannak, de ereje,eszközei, pénze, közönsége nincsenek. A gyűlések folytattatnak. — TÖRVÉNYYHAT ésÁCSI TUDÓSÍTÁSOK. I*estböl, (közgyűlés vége.) E közgyűlésen egy uj szónok tűnt fel teremünkben, ki a gyűléseket már rég nem látogatja vala; ezen szónok P. F. k. kamarás, Pestmegyének az 183% országgyűlésen követe volt, s úgy látszik, ezután gyűléseinken az ellenzék ostora leendő) November 14-én a tegnapelőtti közgyűlés jegyzőkönyve hitelesíttetett meg, melly alkalommal bár kevesebb tér volt légyen magasabb szónoki tehetség kifejtésére, ismét nagy mértékben zavarta P. F. az ellenzéket. Hivatkozott ő arra, és megdönthetően idézésekkel bebizonyította, hogy alkotmányunk elve, szelleme és gyakorlata szerint, jelesül a diaetalis tractatusok, koronázási oklevelek értelmében minden ellenmondás nélkül el volt foglalva, miszerint a kormány a királyi személyben öszpontosul, minélfogva i Pestmegye rendes jelen kitörései minden alapot nélkülöznek ; más részről pedig a közmunkák rendezése feletti tanácskozásra januárius hó 30dikára kitűzött határidőnek törvényelleniségét kimutatva, a megyének e részbeni önkényét éles előadásai megrótta. A jegyzőkönyv legnagyobb részt, sőt némi aprólékos kihagyásokkal K. L. beszédéből van szerkesztve, bár maguk az ellenzékiek közöl többen a felírást illy modorban nem helyeselhetek, mégis — legalább igy mondatott ki — a repraesentatio illy alakban fog fel—küldetni. Ez alkalommal K. I. említést kívánt a jegyzőkönyvben a felöl tétetni, hogy a vitatkozások alkalmával ellene is szólottak az indítványnak ; ez azonban, mint a megyében nem szokásos, el nem fogadtatott, s a szónok és Sz. M. közt némi személyeskedésre adott alkalmat , mellyben a közönség elött Sz. M. lett vesztes. A hús ára 16 óra emeltetett. A közgyűlés csak tökig tartott, s azon ürügy alatt, hogy a közmunkák kivetésével megbízott előleges választmány még be nem adhatta jelentését, a törvény világos rendelete ellenére január végére halasztatott; némellyek azonban úgy vélekednek, miszerint ez a védegyleti gyűlés miatt, melly 17ken a megyei teremben tartalok — történt. — Magán ügy igen kevés végeztetett el; de minek is ? a védegylet közügy, s igy elöbbvaló egyesek panaszainál!! Győrből. Őszutó 13án. Közgyűlésünk f. hóben vette kezdetét főispáni elnöklet alatt. Mielőtt az ezen előfordult tárgyak érdekeieit az ezek feletti határozatokkal együtt elősorolnám, megkívánom említeni azon öröm s tiszteletnyilvánulást, mellyel megyénk lelkeslejei köztiszteletü és szeretetü főispánunk e nagyméltósága iránt gyűléseink folyama alatt tanúsítanak. Alkalmul szolgált erre a nagyméltóságának épen f. b. 4ik szikére esett név- és születés napja. Megyénk rendei nem elégték öröm és hő kivonatoktól dagadozó köblök őszinte érzelmeit egyik nap m. R. M. pannonhegyi főapát, más nap pedig m. Sz. J. győri megyés püspök ur rövid de érzeménydús üdvözlésével a gyűlés színén kitárni, s egyszersmind szűnni nem akaró éljeneiket a szűk falak közt harsogtatni; hanem e felett 4en esti fáklyás zenével is kívántak e nagyméltóságának tisztelkedni, s pedig nem bérben fogadottak által, hanem ünnepélyes nemzeti díszben saját személyükben megjelenve. A tisztelgési jelenet kezdetével megyénk főjegyzője a tisztikar s rendek nevében rövid velős beszéddel üdvözlő az erkélyen megjelent a méltóságot, viruló egészséget s tartós jólétet kívánván neki megyénk és honunk boldogitására. Mire ő nagyméltósága azonnal ismert nyájassága és leereszkedésénél fogva a tisztelgők közt termett, s köszönetét mondván, mind végig velök társalogva mulatott. S e tisztelet nyilvánítása jelen alkalommal nem a szabad elvnek, hanem a conservativek jeleslejei agyában fogamzott, s néhányat kivéve, általuk is hajtatott végbe; minek csak örvendeni lehet, mert az illy demonstratiók,habár némellyek elölt gyermekeseknek látszanak is, még is az ébredésnek és életnek jelei; melly bizonyára igen szükséges azon hosszas szunnyadozás után, mellyben szenderegtünk, mig az ellenpárt minden alkalmat megragadott a kedvelt elvbarátok , s hangadó vezérek iránt tiszteletét és elvrokonsági készségét nyilvánítani. Gyűlésünk jellemzéséhez tartozik , hogy mig az egyik oldal a legnagyobb mérséklet, s minden kifakadás vagy sértéstöli gondos óvakodás csendes mezején, s mintegy békés megyében haladott; addig a másik oldal daczos öröködései, s csípős kifakadásainak a tanácskozást is zavaró szelein igen gyakran heves megyébe ragadtatott; talán elbizakodva, hogy táborát szaporodni látá néhány épen előbb tanodából szabadult patvarista uracsok által, kik milly méltó tanitványi leendnek ez uj iskolának, tanúsítják illy modorú nyilatkozataik: „én pártolom ezt vagy amazt csak azért is, mivel az ellenkezőt gyanús tekintélyek pártolják.“ A szőnyegre hozott tárgyak körül érdekesbek, s egyszersmind élénkebb vitákra alkalmat szolgálók voltak. Szepesnek levele, mellyben a Sz. kapitány által elkövetett botrányos kihágást, s ennek megfenyitetését elpanaszolván,sikeresb orvoslás végett rokon pártolásra, s illetőleg ő felségéhez intézendő felírásra szólítja fel megyénket. A többség 37 -35, ámbár sajnosan érte a botrányos katonai kicsapongást, s ámbár átlátja, hogy a fegyvertelen polgárok biztosítása a fegyverhordozók által elkövetett merényeknek legszigorúbb fenyítését igényli; mindazonáltal, mivel mint a körlevélből is kiviláglik, a szükséges vegyes vizsgálat megtörtént, s az okok, mellyekből kiindulva a felsőbb kát. törvényszék a büntetést leolvasztá, előtte nem tudvák, s mivel egyébként is az ítélet helyes vagy helytelensége feletti bíráskodásra magát feljogosítva nem véli; az 179° 1i, 12 tezik által biztosított bírói függetlenséget pedig minden még törvény által el nem törölt ítélőszékekre nézve tiszteletben tartani kívánja, azért a szorgalmazott felírásra nem hajott. Az ellenzék részéről nyilvánított gyanusizgatásokat, a kaszok, s statusbani statusok elleni kifakadásokat elhallgatván, csak azt említem, miszerint egy ellenzéki tagot, az ifjú vér, vagy tán a philantropicus érzet egészen magának a főispáni beszédnek többszöri megzavarásáig elragadó, mi miatt a főispán a gyűlést megszüntetve, székét oda hagyá; mire mig az egyik fél az elnöki helyettesítésről zajlott, de most az egyszer emberére nem talált, addig mások megyés püspök ur vezérlete alatt jónak látták ő excellensiáját a gyülés folytatására, s mivel a tárgyhozi szólásra már kevesen valónak feljegyezve , a határozat kimondására megkérni. Hatolt is a kérelemre önméltósága, s helyét elfoglalván, a bocsánatkérés , s ezt követő intés után a tanácskozás folytattatott. Azonban L. ügyvédre is került a szólási sor; ki bihari jövevény lévén, még nemességét velünk hitelesen nem is tudató, s neki, mig bizonyos határidő múlva a törvényszabta mód szerint nemességét igazolná, leginkább csak főispáni nagyméltóságának pártolására hagyatott meg a szólhatási jog. Ő most az udvariság határin is túlcsapongva, s — hihetőleg csupa hálából — még ő excellentiájának czimét is finomul gúnyolva , a főispáni távozást — szavai szerint: elfutást — törvénytelennek , sérelmesnek bélyegző, s ha úgymond — a főispán elvbarátomnak közbeszólása által magát sértve találta, ő a főispáni kifutás által sértve látja a statusok jogait sat. Minden oldalról feltűntek e beszéd feletti neheztelés jelei; mig végre főispán ő excellentiája csendes vérrel s méltóságos modorral röviden válaszoló , miszerint ő tudja jogait s ismeri kötelességeit, s ezekre nézve leczkékre nem szorult; ha valaki öt jogaival visszaélni, vagy kötelességét elmulasztani tapasztalandja, vádolja bátran annak helyén, s keressen annak utján orvoslást; s ha már valakitől leczkéket kész volna elfogadni, bizonyosan JL. ügyvéd ur lenne az utósó. *) Ha a conservativ párt felébred, és elfoglalja a helyet, mellyet betölteni olly sokáig elmulasztott, és mellynek betöltésére hazafial kötelessége hívja fel, P. F. kamarás ur személyében hőn s melegen ápolt mély politikai meggyőződés s abstractio mellett, az ügyhöz forróan ragaszkodó személyes rettenthetlenség s egy athlet erejű elleneinek rémületes organ öszpontul. Kinek magasan tiszta s következetes logikai eszmemenetét, meglepően világos, nyílt, burkolatlan, emelkedett tulajdonú pártszónoki tehetség jellemzi. Szerk. Negyvenedik év. 184. szám 1845. Előfizetési díj félévre postán és helyben boritókkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve 5 forint e. pénzben Megjelenik minden kedden , csütörtökön , pénteken és vasárnap egy egy év. Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. Alapítá KULTSÁR ISTVÁN táblabíró, kiadja Özvegye. Péntek nov. 21. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál • helyben a szerkesztőségnél Zöldkert utcza 488 szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Egy egy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számitlatik.