Nemzeti Ujság, 1846. január-június (41. évfolyam, 206-307. szám)

1846-06-30 / 307. szám

a gyermeket, s egy lépéssel előbbre áll, s harczi helyzetbe teszi magát. „Engem meg nem ijesztesz“ — rivaly reá a nő, s rettenhetlen lélekéberséggel elébe áll a vadak királyának. „Én a sziklák leánya vagyok — mond továbbá a nő — s több bátorsággal bírok tíz férfiúnál! S egy tapodtat sem távozom, míg gyermekemet ismét nem bírom!“ Az oroszlány mintegy fensőbb hatalom erejét gyanílvja, néhány per­­czig bámészkodott a nőre, s aztán mélázva tovább kullogott. — Midőn ez eseményt egy öreg arabnak elbeszélek, azt mondá reá: az oroszlány bizonyosan jól lakott volt. —­­A bikaviadali ünnepélyek örömper­­czei) igen elborultak , ugyan­is a minapában Fran­cisco Montes, a terrerok virága sa hires mata­dor, június­ban a kiszdléren halálosan megsebesülte­­tett. Egy felbőszült bika t. i. ellenszúrására szavai­val felelt, s annyira megsebesítő, hogy a bátor hős­nek még a viadaltéren feladták az utósó kenetet... (Angol lapok írják, hogy Conception- Bay körül) az Ocean háborgó hullámai az egész tar­tomány s hihetőleg az egész sziget környékén an­nyira leapadtak , a vidék annyira felmagasult, hogy a part körüli legjobb kikötők, csaknem mind haszon­­vehetlenekké váltak már, s hol ez előtt legnagyobb biztossággal és könnyűséggel lehete haj­ókázni, most ott a kiálló meredek sziklák, s átgázolhatatlan fövény­­torlatok miatt, csekély sajkákkal sem lehet elhaladni. Tapasztalhatni ezt leginkább Pont de Grave, s Ray Ro­bert közelében.­­ K 0 Kl V ö K D Portu­gala* Lisabon, jun. 10. Palmella ministeriuma még fenáll, csakhogy épen nem való­színűtlen, miszerint Sa da Bandeira-nak s barátainak helyt engedni nem leeni kénytelen. A junták az egész országban mindenütt feloszlanak, kivéve S­an­t­ar­e­m­­ben, hol a junta Manu el Passos vezérlete alatt 4— 5000 fegyveres felett rendelkezik. Villafrancaban 1000 ember áll fegyverben. A nép Oporto elöl visszavo­nult s a legtöbb kerületben lakába visszatért. Spanyolország: Madridi lapok Don Anto­nio Maria Rubio az anya-királynő titoknokának egy levelét közük, mint választ Thiers-nek a franczia követek kamrájában máj, 27-én tartott beszédében tett nyilatkozatára. Thiers t. i. azt mondá, hogy Má­ria Krisztina királynő kiengesztelhetlen gyűlölséget táplál nővére fia ellen, s ezért keresett Nápolyban leá­nya számára férjet, a Trapani grófot.A„Clamor Pub­­lico“ ez ügyre vonatkozólag Maria Krisztina ki­rálynőnek egy levelét tartalmazza következő meg­jegyzéssel: „1836dik évi jan. 23-án Maria Krisz­tina királynő Pardoból testvéréhez Marie Luise Ch­arlotte-hoz levelet irt, mellyben Thiers urnak mindkét állítása meghazudtoltab­b. Igazolásul ő felsé­gének következő levele közöltetik: „Drága Luizám! Szives leveledet kezeimhez vevem, mellyben azon mulatozásokról emlékezel, mellyek sokszor F­er­di­­nand s köztünk folytak a felett, ha váljon egykor fiaindat kis leánykáimmal összeházasíthatnak-e. Ezen gondolat szivemnek mindenkor jól esett, sőt azt óhaj­tom, bár szárnyakkal bírna az idő, hogy beteljesedve lássam drága Ferdinándom szándékát s óhajtását, mit, mennyiben tehetségem engedi, betölteni igyekezen­­dek annál inkább, minthogy nagy örömmel szemlélem azon valódi ragaszkodást, mellyel irántam s kisdedeim iránt viseltetés, s mi téged minden más házasság meg­vetésére bír; de azon felül azt hiszem, miszerint a nemzet képviselői is, a helyett, hogy ezen szövetsé­get ellenzenék, azt méltányolni fogják mint üdvöst és hasznost családunkra s a nemzetre nézve, minthogy spanyol herczegekről van szó. Ha az igazi pillanat meg­érkezik, nem fogok késni, ebbeli terveimet veled köz­leni. Isten veled drága Luizám, s fogadd kérlek test­vérednek őszinte háláját s köszönetét, s szeretetére folyvást számolj. Nővéred s barátnőd Maria Krisz­tina.“ í5Sasaors®ág. Róma jun. 15. Miután teg­nap dél­elött sz. Péter templomában az úgynevezett „sz. lélek mise“ a bibornok-collegium második dé­kánja Mac­ehi bibornok által — a beteges Mi­car­a bibornok helyett — megtartatott, hol egyébként vala­mennyi bibornok megjelent, 6 órakor a gyülekezet helyéről S. Silvestro a Monte Cavallo egyházból, a Quirinal-palotába a conclaveba mentek. Ezen ün­nepélyes meneten 45 bibornokot számlálónk, kik a bemenetnél az előbb belépett Micara, Alberghini, Gizzi, Polidori és Bernetti öt bibornoktól fo­gadtattak. Micara bibornok a Paulina kápolnában összegyűlt bibornokokhoz beszédet tartott, mellyben a választás fontosságát előterjeszté, s a gyülekezetét barátságos szavazásra s m­entelelőbbi választásra hivá fel. Ezután a bibornokok az oltár előtt a szo­kásos esküt letették, mire Chigi herczeg a concla­ve marschallja, mons. Pallavicini a conclave kor­mányzója , különféle római ítélőszékek bírái, a ró­mai nép conservatori s a katonai tábornoki kar, hűsé­­gi esküt mondottak. A bibornokok azután czellájuk­­ban, Micara és B­ernetti bibornokot kivéve, kik aj­tajukat bezárák, a nemesség, idegen képviselők, fő­papok, katonaság s ismerőseik látogatását fogadók. A látogatók tolakodása olly nagy vala, miszerint a con­­clavenak, melly naplemente után három órával ren­desen bezáratik, éjfél utánig nyitva kellett maradnia. A csend legkevesebbé sem zavartatott meg, kivévén a rendőrség néhány egyént fogott el, kik Micara bibornokot akarók pápának kikiáltani. A jelen nem volt olasz bibornokok ezek: C a deli­ni ferrarai érsek, Mo­­nico velenczei pátriárka, Villadicani messinai ér­sek, s Tadini genuai érsek. Meglehet, ez utóbbit agg­kora s gyengélkedő egészsége hátráltató e hosszú út megtevésében. Ellenben bejelentették: Gays­ruck bibornok smarlandi érsek és Schwartzenberg hg. bibornok s salzburgi érsek. A három franczia, spanyol, portugál és belga bibornokról semmi hir sem érke­zett. — Rómából jan. 16ról kelt levelek szerint az mon­datott, hogy első szavazás alkalmával Falconieri bibornok 24 szavazatot nyert, s igy minthogy 50 — 51 bibornok vett részt, tehát az átalános többséghez 2—3 szó hiányzott. Falconieri Mellini bibornok szavennai érsek két évvel fiatalabb a valóban elválasz­tott pápánál. Az „Alig. Zeit.“ római levelezője jun. 17-i reg­geli 910 óráról következőleg értesít: „Sietek önt tudó­sítani, hogy Mastai Ferretti Maria János bibornok pápává választatott s Idik Pius nevet ven fel. Egész Róma örvend , az angyalvár ágyúi zúgnak s hirdetik a szerencsés választást a városnak s vidékének. A pá­pa 1792 dik évi máj. 13 án Sinigagliaban Mastai Fer­retti grófi családból született, s előbb nem vala egyházi rendre szánva, mellybe csak idősebb ko­rában lépett. 1832 ik évig spoletoi érsek volt, miré még XII-ik Leo által választatott, ki iránta a legnagyobb tisztelettel viseltetett. Innen a meghalt pápa által imolai érsekké tétetett át; az 1839ki dec. 23-kán tartott consistoriumban in petto S.Pietro és Har­co Ili­no czimmel bibornokká megválasztó, 1840dik évi decembe 14én pedig kinevezé­s kihirdeté! „Tegnap délután, tehát harmadik nap választatott meg. Teg­nap estre átalánosan azt beszélték, miszerint Gizzi bibornok választatott volna meg, hanem egy nagy hatalmasság által a pápai székből kizáratolt; azonban e hit egészen alaptalan, minthogy ez óráig sem Bécsből sem Párisból vett egy bibornok ellen sem érkezett. *) A’ rómaiak örvendenek, hogy a pápa benszülött, hogy tudományos kiképzettségü­k a kor­szerű haladás embere. A sz. szék igy csak 16 nap vala üresen. A’ statustitoknokok még nem tudvák. A „Gazetta di Venezia“ Moroni Disionario sat. czimü könyvéből következő biographiai ismertetést kö­zöl Mastai Ferretti bibornok, imolai érsek­­ eminencziája, most IXik Pius pápáról: „XVI. Ger­gely (legközelebb meghalt) pápa tévé­zt át az 1832. dec. 17. tartott consistoriumban a spoletoi érseki szék­ből az imolai püspöki székbe. Mastai Ferretti János Mária született Sinigagliaban 1792-ki május 13 án „Tata Giovanni“ ismeretes intézet (hol mes­terinasok a vallásban, olvasásban, írásban s számo­lásban oktatást nyernek) elnöke vala, érdemei s pásztori buzgalma elismeréséül őt X Vak Gergely pápa Imola megye legnagyobb örömére érseknek nevezé, s az 1839ik évi dec. 23ki consistoriumban bibor­nokká választó s 1840ik évi dec. 14ki consistorium­ban ki is hirdetteté. A tudós D. Antonio Fantini kanonok, ezen kitüntetés alkalmával 1841ik évi jun. 10én az „Academici industriosi“ ülésében fényes be­szédet tartott az uj bibornok dicsőítésére, melly Imolában nyomtatásban ki is jött, s hol érdemei,buz­galma, csodálatra méltó tevékenysége , munkássága, s mintául szolgálandó erényei elősoroltatnak. Tetemes összeget fordított a Servitatemplombani fájdalmas a­­nya kápolnájának feldiszitésére; dicső márvány fa­­ragványokkal ékesitteté sz. Gassi­an vértanú földalatti sircsarnokát, a püspöki lakhelyet megnagyittató­s pompás homlokzattal feldiszitett. A seminariumban a­­lapitványokat tett szegényebb sorsú tanulók számára, főtisztének tartó a mindkét nembeli árvákról s a sze­gényebb osztályú ifjúság neveléséről s vallásbani ok­tatásáról gondoskodni. Nápolyból a paulai sz. Vinczé­­ről czimzett irgalmas nőket meghívó s gondoskodá­suk alá az úgynevezett josephinumot, lelencz- és kórházat rendelő, mellyeknek gazdasági igazgatását számos üdvös reform által megjavitá. A del Cimetero egyháznál agg-papok számára ápoló intézetet alapí­tott s gazdagon adományzott. Utósó időben a gyá­­molatlan s tapasztalatlan fiatalság számára mentőházat szándékozott építtetni, mi okból a szükséges hely, és tért megvásárló. Megyéje hiveirei pásztori gon­doskodásában kifáradhatlan, az ifjuság oktatására for­dított törekvései minden erőt meghaladók s kimond­­hatlanok az eredmények, mellyeket a megye ezen ép olly buzgó mint bölcs íőpásztor vezérlete alatt éldelt. XiSHtftBinn­a- London,jun. 17. A felsőház tegnapi ülésében Stanho­pe gróf a gabonabill feletti bizottmányi tanácskozás isméti megkezdését az állal halasztgatá, hogy a ministerektől minden áron meg­tudni törekedett, milly gabona-ár leend az új bili ural­ma alatt. Ripon gróf, mint már előbb Sir J. Gra­ham és Dalhousie gróf, azt válaszold, hogy ő nem jós. Végre ezen haszontalan vitatkozásnak Wel­lington­ig véget vetett. Wicklow gróf (nem Winchilsea, mint múlt számunkban hibásan állott) egy második indítványt ten­­t k­i, hogy 1849től a bú­za quarterjától nem a kormány által javaslott 1 sh, hanem egy állandó 5 shillingnyi vám határoztassék. Nem csekély vita után végre szavazásra jött s 140 szóval 107 ellenében elvettetett. Ministeri többség 33. „A bili diadala tehát — mint a „M Chronicle“ örömmel s pedig méltán hirdeti — tényleg elhatározva van“, mert a­mi még hátra van — néhány mellék­záradék feletti tanácskozás s a bili harmadik felolva­sása — csupán forma. Az alsóház mai ülésében Sir Charles Napier a tengerészeti igazgatás javítása végett indítványt sön, mi azonban 107 szóval 11 ellenében elveh­etett. Victoria királynő szerencsés lebetegedése óta Albert herczeggel ma legelőször kocsikázott ki. — *) Mint tudva van, ezen kizáratási jog az ausztriai császárt, a franczia, spanyol és portugál fejedelmeket, s pedig személyesen illeti, nem pedig magát az általuk képviselt országot. 407 ÉRTEKEZŐ. A. Heti, Ii lene h* (Vége). Azon számos nagyérdemű egyénet közöl a Beth­len családnak, kik több századok lefolyta alatt fölő hivatalokban híven szolgáltak a fejedelmeknek, a két magyar hazának és a tudományoknak elég legyen néhányat rövideden elősorolni, u. m. Bethlen Jánost erdélyi korlátnokot, egyszersmind történetirót, ki 1629től 1663ig megírta kora dolgait, mellyek Am­sterdamban 1664ben jöttek világra, majd két év mul­­va németre fordítva a szász Fröster által Nürnberg­­ben ki is adattak. A derékkró, ki 1678ban meghalálo­­zott, később is folytató munkáját 1674ig, mellyet kéziratban hagyott hátra. Fia Miklós sokat utazott, jelen volt azon vadászaton, mellyen Zrínyi Miklóst a vad­kan elszaggatá. Egy másik korlátnok s Is. Apafy tanácsosa Bethlen Farkas, szinte ismeretes történetírásáról, mellynek kiadásában kora halála által jön megakadá­lyozva , melly munkáját az akkori külföldi tudomá­nyos lapok (Rintelsische Anzeigen 1768) már dicsé­rik, mint jeles kéziratot; világot láttak először 1690- ben Bethlen Elek keresdi nyomdájában, s Erdély dol­gait 1526 —1603 adják elő. Az enyedi, kolozsvári, marosvásárhelyi, udvarhelyi reform, collegiumok fel­virágzásában , azok dolgainak vezetésében, a sze­gényebb tanulók felsegítésében mindig munkás rész­vétet mutattak a Bethlenek , s e hajlamot, úgy lát­szik , a fejedelemtől Bethlen Gábortól öröklök, ki­vel , mint e díszes család főcsillagával, a jelen tu­dósítást bevégzendem , csak Bethlen Jánost megem­lítvén előbb még, ki a múlt század első felében 3,000 ff. alapítványt tett a marosvásárhelyi, 1000 fr. az enyedi, 4000 fr. az udvarhelyi collegiumok számára; és hogy a nőnemről is valamit szóljak — elég legyen Bethlen Katát, Bethlen Sámuel leányát megemlitni (­f 1751.) ki a régi s ujabb magyar könyvek szép gyűjteményét s száraz növényeit az enyedi iskolának ajándékozó. És most már térjünk Bethlen Gáborhoz vissza, kinek viselt dolgai az időben európai fontossá­gúak lévén, magától értetik, hogy azoknak el­­szereplésére ügyesség és talentum kivántatott. E fejedelem 1580 ban Hiye városkában Hunyadmegyé­­ben született, atyja Farkas az illyei uradalmat a XVIdik században szerezte, s Illye várban, mellynek

Next