Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)

1846-10-18 / 370. szám

tunk el már 10 év óta az ellenzéktől; — azóta el­lene küzdünk, s az ellenzéki türelmellenség súlyát számtalanszor bőven éreztük, különben igen nevet­séges e tekintetben épen csak nekünk tenni szem­rehányást , midőn megyénknek nevezetes többsége velünk egy hajón evez; — és e nyilatkozatunk szol­gáljon feleletül azon többszöri kötekedésekre, mel­­lyekkel az ellenzék zászlójának elhagyása miatt el­lenünk élni szokott ! — Különben, midőn ön ne­künk véleményváltoztatást vett szemünkre, nem veszi figyelembe, hogy önnek csak azóta is, mióta „nemzetiségei munkáját írta, véleménye és nézetei igen igen megváltoztak; akkor minden reformot a nemzetiség és magyar nyelv igényeihez kívánt ön idomítani, s a nemzetiség volt vezérelve; most ve­zérelve a democratia; ez játsza minden reformjainál a főszerepet; s a nemzetiség igényeit csak akkor ve­­szi figyelembe, ha azok a democratikus elveket hát­térbe nem szorítják; a különbség tehát ön és mások között, kiknek véleményei módosultak, az, hogy má­sok idősödvén, mértékletesebb elveket fogadnak el, ön pedig mindig túlzóbb és túlzóbb lesz; — de hiá­ba, mikor az ellenzék tűzi ki az embert követnek, az ellenzék teszi tudós társasági tagnak, s a túlzó el­­lenzék választja országos (?) védegyleti igazgató­nak, természetes, hogy az embernek mind inkább és inkább kell az ellenzékhez csatlakozni, — ugy-e G. I. úr!, az a fatális hiúság mégis nagy mértékben létezik önnél!------­Továbbá: érintett czikkünkben az iránti remé­nyünket fejezvén ki, hogy ön jövendőben tartózkodni fog önhatósága irányában ol­y alaptalan kitöré­sektől, mintha az önkényt követett, és törvényt sértett volna meg. — reményünk elteli kifejezéséből ön azon következtetést vonja, hogy: miután a kor­mány irányában is szabadon szoktunk nyilatkozni, an­nál inkább nyilatkozhatunk egy megye irányában , s így tanácsunk épen olly nevetséges, mint inconsti­­tutionalis;— már­pedig mi önnek nem tanácsot ad­tunk, hanem reményünket fejeztük ki, hogy ezután az alaptalan kitörésektől tartózkodni fog, s azért, ha van valami nevetséges a dologban, ez az. G.I. úrról föltenni, hogy ötét egy conservatív ember bár­mi jónak és igaznak elfogadására reá bírhassa; — al­kotmány elleni pedig csak akkor lenne reményünk kijelentése, ha mi a szabad­ szólás elkerülését, és nem az alaptalan ráfogások és kitörések mellőzését javasoltuk volna. — Ítéljen tehát közöttünk az olvasó közönség: váljon fölebbi szavainkban van-e valami nevetséges és alkotmányellenes ? — s váljon legális vitatkozás-e az, midőn valakinek más értelmű szól, miilyen itten az „alaptalan“ kifejezés, akarattal ki­­hagyjuk, kikerüljük, csak hogy reá valamelly pisz­kot mázolhassunk ? s megérdemli-e az illy ember, hogy valaki vele vitatkozásba bocsátkozzék? — Végre: A védegyletieket hozzánk utasítja ön, tőlünk megtanulni, mikép lehessen a telkes gazdákat egyszerre iparűzővé átvarázsolni: ezen minden tekin­tetben alaptalan elménczkedés által hihetőleg emlé­kezetébe akarta ön a közönségnek hozni, hogy or­szágos (?) védegyleti igazgató; — pedig higyje meg ön, hogy ha a védegyleti téren vagy has­z­­not, vagy dicsőséget lehetne még aratni, az igazgatóságot önre nem bízták volna! — Csíki Emánuel: Erdélyi országgyűlés. XVI. O .­sz. ü­lés oct. 7-én fökormányzó ő n. mlrga elnöklete a­­latt. Tárgy: jegyzőkönyv-hitelesítés, a választáso­­kat kísérő fölirat és kir. biztos ö­n­­magához teendő kisérő-irat fölolvasása. Kormányzó ö­nmaga a múlt ülésről szerkesz­tett jegyzőkönyvet olvastatván, Vízakna vár. e. k. annak, a fölirat elveit tartalmazó pontjába a mult üléséni tanácskozások nyomán betétetni kívánta, mi­szerint a Kir. és RR. jelen föliratuk során is kérik ő felségét, hogy választási törvényes jogukat ki­jelölésnek nevezni ne méltóztassék. (Többen: ki­volt már egyszer fejezve, maradjon a szerkezet). Megmaradt a jegyzőkönyvi szerkesztés. Azon körül­ményből vett erősség, mintha a kormány az által, hogy midőn a megválasztottakból egy meghal, a többi 11-ből megerősítését nem teszi, hanem új vá­lasztást rendel, elismerné egyszersmind azt is,hogy két egyénnek a választási schemábeli megerősítése által 11-re szállott schemából is új, tehát még egy második megerősítést tenni joga nincsen, egy gr. kir. hivatalosnak, ki ezt igen gyönge erősségnek, Ma­rosszék p. követének, ki, midőn elég fontos törvé­nyes okaink vannak , illyek fölhozását helyén kívüli­nek látó, s még egy pár hasonló tartalmú vélemény­nek nyomán, a fölirat-javaslatból kihagyatott. Az ország generálisa megválasztása tárgyában mon­dott s jegyzőkönyvbe iktatni kívánt beszédek olva­sásakor egy kir. h­iv.nyilatkozatából ollyasmi tetsz­vén ki, mintha Ujegyházszék e. követe ezen válasz­tás ellen óvását jelentette volna , kijelenti érdekelt hatósági követ, miszerint jegyzőkönyvbe kért s imént föl is olvasott beszéde teljességgel nem óvás (a mint némellyel? a múlt ülésen is fölfogni látszottak) hanem egyszerű vélemény, mit követtársai ugyan pártoltak, de mit óvásnak venni valamint ő nem kí­ván , úgy mások által is ennek nem vétetni kéri. (Maradjon a jegyzőkönyv). Megmaradt. A jegyzőkönyv többi pontjai maradtak. Ezután a föliratjavaslat, valamint kir. biztos ö­nmagához te­endő kisérő-irat is fölolvastatván s köziratra adatni határoztatván, elnök kormányzó ö­nmaga pedig kö­vetkező ülésre ezek hitelesítését tűzvén ki, az ülés eloszlott. XVII. O­r­szág­os ül­és, Oct. 8-kán kormány­zó ö­nmaga elnöklete alatt. Tárgy: a választások mellett (junctim) teendő fölirat-javaslat érdemleges tárgyalása s megállapítása, kir. biztos e nagyméltóságáhozi kisérő­ irat. Elnök ö­nmaga a múlt ülési jegyzőkönyv fölol­vasása s megállítása után, e köziratra adott fölirati ja­vaslatot előbb egészen, azután pontonkint olvastatván, annak előzménye , úgy­szintén első és második ága, Kolozsm. e. k. észrevételei nyomán csekély, inkább az összeállításra vonatkozó módosítást szenvedett; a többi iránt ellenben egy pár, az „illeték“ és „tekintet“ (competentia et respectus) szóknak törvényes jelen­tését tárgyazó, szövegvilágositó hozzáadás után — va­lamint átalában a fölirat elveire és szellemére nézve , mint melly a múlt ország,­ülési jegyzőkönyvben kifej­tett e tárgybani megállapodásokat híven tükrözi, s e­­gyébkint is a KK. és RR. e tárgy körüli érzelmeiknek hiv tolmácslója, a KK. és RR. nem sokára megegyez­tek. Ezután kir. biztos ö­nmagához leendő kisérő-irat is fölolvastatván s elfogadtatván, elnök ö­nmaga pe­dig a holnapi ülésre ezek tisztába írva fölhozását s hi­telesítését tűzvén ki, jelenti, miszerint azon alkalom­mal lesz szerencséje ö­nmagának a kir. előadások 3ik pontjával egybefüggőleg, egyszersmind a mult 184­3 orsz.gyűlésről kinevezett rendszeres bizottságok né­­melly munkálatait is a középponti rendszeres bizottság jelentésével együtt a KK. és RR. elébe terjeszteni. Mire az ülés eloszlott, XVIII. orsz. ülés October 9-én, előbb tart. korlátnok gr. Lázár László ö maga, azután kormányzó ö­nmaga elnökletében. Tárgy: Jegyzőkönyv-megállítás, a választási felirat vég­fölolvasása s hitelesitése, rendszeres bi­zottsági munkálatok s azok iránti jelentése a középponti bizottságnak, szünidő. Helyettes elnök­e maga jelenti, miszerint a mai ta­nácskozásokban a kir. kormányszék is részt kíván ven­ni, addig is azonban jónak látná a jegyzőkönyv olvasá­sához fogni. Melly előterjesztés után fölolvastatván a múlt ülés jegyzőkönyve, megállitatott. Ezután a vá­lasztási fölirat, és ezt kbr. biztos ö­nmagához kísérő irat fölolvastatván s szokott módon aláíratván és megpe­­csételtetvén, annak kir. biztos ö­nmagához átvitelére egy küldöttség neveztetett ki, melly is a maga tisztében eljárván, nem sokára a RRk kebelébe visszatért azon jelentéssel, miszerint kir.biztos ö­nmaga a Kir.és RRket viszonüdvözlete mellett biztosíttatni kívánja az iránt, miként a föliratot tüstént ő felségéhez föl fogja küldeni. Melly választási fölirat az eredeti szerkezet utáni hiteles fordításban imigy következik: Szentséges császári királyi és apostoli felség, legjobb s legkegyelmesebb urunk! Felséged folyó évi julius 1 -röl 3876. szám alatt kelt kegyelmes kir. leirata által, jogaink és törvényeink megtartására irányzott kegyes szándékából, az üres­ségben levő kincstárnoki, tartományi főszámvevőségi elnöki, két kormánytanácsosi és itélőmesteri állomá­sokra választást, országgyűlési tanácskozásaink má­sodik tárgyává tűzvén ki; midőn felséged hit KK. és RR-ei törvényeikkel és óhajtásaikkal is egyező ezen kegyelmes akaratnak következésében, előérintett hi­vatalnokok megválasztásához fogni sietnének: meg­adatott felségednek folyó évi julius 9ről 3976. sz. a. kelt kegyelmes királyi leirata, mellynél fogva a KK. és RR. kormánytanácsossá kinevezett Földvári Farkas előléptetése által megürült itélőmesteri hivatalra mult országgyűlésen tolt, s 1843—ik évi január 1 léről kelt fölirat által legfelsőbb m­ogorositás végett alázatosan fölterj­esztett választása, azon okból, mivel a válasz­tottak egyike, Pócsa Pál időközben meghalt, a kir. előterjesztvények 2-ik pontja tárgyalása alkalmával teendő uj választás végeit kegyelmesen visszautasi­­tatik. Megtévőn azért a föntisztelt kir. leiratok nyo­mán, az előszámlált hivatalállomásokra törvényes vá­lasztásunkat, szózattöbbséget nyertek *) sat. sat. Melly, szabad szózatolással történt választásnak sorát legfelsőbb megerősités végeit a következő alá­zatos kéréssel terjesztjük felséged elébe. Miután a Comp. Const. N­. R. I. czimp, IV. czikke, 15 pontja: az országos hivatalnokokat, a történt ürességek után tartandó első ország­gyűlésen megválasztandóknak, megerősítendőknek, és az ország Rendei előtti eskületétel után, ujonan nyert hivatalaikba igtalandóknak rendeli; ezen tör­vény s a KK. és RRket illető választási jog rová­sára, nem minden aggodalom nélkül látjuk annak meg­­történését, hogy a KK. és RR. múlt országgyűlésen telt ítélőmesteri törvényes választására azon ország­­gyűlés folyama alatt kegyelmes megerősítés nem következett, s ekkor választásuk törvényes eredmény nélkül maradott. Bengőleg meggyőződve a felől, hogy a legjobb fejedelem és hűséges népe között le­vő kölcsönös bizalom, mint a közboldogság lege­rősebb alapja és támasza, legkivált a törvények szi­gorú megtartása által válik szilárddá; alázatosan kér­jük felségedet, méltóztassék, törvényeink, jogaink és szokásaink megtartása iránti atyai hajlama szerint, elősorolt hivatalokra legfelsőbb megerősítését még e­­zen országgyűlésre kegyelmesen leküldeni annyi­val inkább , mivel a KK. és RR. törvényes válasz­tását az előidézett 1.czikknél fogva sem kegyelmes megerősítés nélkül hagyhatni, sem az országgyűlés eloszlása után többé megerősités alapjául szolgálhatni nem véljük. Továbbá valamint mi választásunkat minden ál­lomásra külön czédula szerint terjesszük föl; azon­­képen alázatosan kérjük felségedet is, mellóztas­­sék ezen czédulákból külön egy-egy egyént az il­lető hivatalra kinevezni, nehogy valamellyik válasz­­tóczédulateljos mellőzése által az 1791beli 291k­­.czikk azon rendelete, melly szerint minden állomásra kü­lön czédulák fölküldendők, egyoldalúvá váljék s ősi választási szabadságunk megszorítást szenvedjen. Végre, miután hazánk alaptörvényei, mind a bevett vallások, mind a kölönböző nemzetek illető­ségére, tekintettel lenni parancsolják, kérvén fel­ségedet, hogy az ezutáni kinevezéseknél erre figye­lemmel lenni kegyelmesen méltóztassék , nem mel­lőzhetjük hallgatással, hogy az egységhivők közöl je­lenleg a beltanácsban csak egy tanácsos van, és hogy az ürességben levő itélőmesteri állomások egyike a r. kathol. másika az ov. ref. vallás követőit illeti; egy­szersmind kérjük felségedet, hogy a szózatok többsé­gére, mint a mi a KK. és RR. óhajtását fejezi ki, mél­tó tekintettel lenni; a kinevezési oklevelek (collationa­­lis) iránt pedig olly kegyelmes rendelést tenni, hogy azokban a KK. és RR. szabad választásáról az 1791-beli 29­­.czikk értelmében világosan említés legyen, és utójára 1838. évi jul. 8. és nov. 20-káról kelt föli­ratainkban telt alázatoskérésünknek teljesítésével min­ket megvigasztalni méltóztassék. sat. sál. A fönemlitett bizottsági jelentés után nem so­kára a kir. kormányszék is megjelenvén, s a Kir. és RR. kormányzó ö­nmlga beléptet sürü „éljen“-zé­­sekkel üdvözölvén, ö­nmlga előadó, miszerint teg­napi ígéretéhez képest van szerencséje a KR. és RR.­­nek az 1848.­­ki országgyűlés által kinevezett rend­szeres bizottsági munkálatokat s a középponti bizott­ság ezek iránti jelentését ezennel bemutatni. Már most, úgymond ö­nmlga, legelőbb is ezek fölolvasását hozná magával a természetes napirend, de ez igen hosszas fogna lenni, azért is jónak látná jelenleg csak a kísérő iratokat fölolvasni, annyival is inkább, mivel a­mint később előterjesztend­ő nmlga, ezen munkála­tok a KK. és RRnak kiadatni fogván, lesz alkalmuk a KK. és RR-nek azokkal bővebben megismerkedni. Melly előterjesztésen a KK. és RR. megnyugodván, a következő tárgyakban­ részint terjedelmes munkála­tok, részint rövid véleményes jelentések kísérő iratai olvastattak föl. 1) Az úrbéri, 2) adóügyi, 3) katonaélelmezési,4) ujonczállitási, 5) országgyűlési szállásbérfizetés iránti, 6) szóbeli perlekedést illető, 7) Erdély területének *) 111 következnek az elősorolt hivatal-állomásokra a különbö­ző vallások szerint többséget nyertek, mikor, miután köze­lebbi számainkban „erdélyi országgyűlés“ rovata alatt kö­zölve voltak, fölöslegesnek látánk ismételve közölni. S­z. e­r­k 658

Next