Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)
1846-10-18 / 370. szám
tunk el már 10 év óta az ellenzéktől; — azóta ellene küzdünk, s az ellenzéki türelmellenség súlyát számtalanszor bőven éreztük, különben igen nevetséges e tekintetben épen csak nekünk tenni szemrehányást , midőn megyénknek nevezetes többsége velünk egy hajón evez; — és e nyilatkozatunk szolgáljon feleletül azon többszöri kötekedésekre, mellyekkel az ellenzék zászlójának elhagyása miatt ellenünk élni szokott ! — Különben, midőn ön nekünk véleményváltoztatást vett szemünkre, nem veszi figyelembe, hogy önnek csak azóta is, mióta „nemzetiségei munkáját írta, véleménye és nézetei igen igen megváltoztak; akkor minden reformot a nemzetiség és magyar nyelv igényeihez kívánt ön idomítani, s a nemzetiség volt vezérelve; most vezérelve a democratia; ez játsza minden reformjainál a főszerepet; s a nemzetiség igényeit csak akkor veszi figyelembe, ha azok a democratikus elveket háttérbe nem szorítják; a különbség tehát ön és mások között, kiknek véleményei módosultak, az, hogy mások idősödvén, mértékletesebb elveket fogadnak el, ön pedig mindig túlzóbb és túlzóbb lesz; — de hiába, mikor az ellenzék tűzi ki az embert követnek, az ellenzék teszi tudós társasági tagnak, s a túlzó ellenzék választja országos (?) védegyleti igazgatónak, természetes, hogy az embernek mind inkább és inkább kell az ellenzékhez csatlakozni, — ugy-e G. I. úr!, az a fatális hiúság mégis nagy mértékben létezik önnél!------Továbbá: érintett czikkünkben az iránti reményünket fejezvén ki, hogy ön jövendőben tartózkodni fog önhatósága irányában oly alaptalan kitörésektől, mintha az önkényt követett, és törvényt sértett volna meg. — reményünk elteli kifejezéséből ön azon következtetést vonja, hogy: miután a kormány irányában is szabadon szoktunk nyilatkozni, annál inkább nyilatkozhatunk egy megye irányában , s így tanácsunk épen olly nevetséges, mint inconstitutionalis;— márpedig mi önnek nem tanácsot adtunk, hanem reményünket fejeztük ki, hogy ezután az alaptalan kitörésektől tartózkodni fog, s azért, ha van valami nevetséges a dologban, ez az. G.I. úrról föltenni, hogy ötét egy conservatív ember bármi jónak és igaznak elfogadására reá bírhassa; — alkotmány elleni pedig csak akkor lenne reményünk kijelentése, ha mi a szabad szólás elkerülését, és nem az alaptalan ráfogások és kitörések mellőzését javasoltuk volna. — Ítéljen tehát közöttünk az olvasó közönség: váljon fölebbi szavainkban van-e valami nevetséges és alkotmányellenes ? — s váljon legális vitatkozás-e az, midőn valakinek más értelmű szól, miilyen itten az „alaptalan“ kifejezés, akarattal kihagyjuk, kikerüljük, csak hogy reá valamelly piszkot mázolhassunk ? s megérdemli-e az illy ember, hogy valaki vele vitatkozásba bocsátkozzék? — Végre: A védegyletieket hozzánk utasítja ön, tőlünk megtanulni, mikép lehessen a telkes gazdákat egyszerre iparűzővé átvarázsolni: ezen minden tekintetben alaptalan elménczkedés által hihetőleg emlékezetébe akarta ön a közönségnek hozni, hogy országos (?) védegyleti igazgató; — pedig higyje meg ön, hogy ha a védegyleti téren vagy hasznot, vagy dicsőséget lehetne még aratni, az igazgatóságot önre nem bízták volna! — Csíki Emánuel: Erdélyi országgyűlés. XVI. O .sz. ülés oct. 7-én fökormányzó ő n. mlrga elnöklete alatt. Tárgy: jegyzőkönyv-hitelesítés, a választásokat kísérő fölirat és kir. biztos önmagához teendő kisérő-irat fölolvasása. Kormányzó önmaga a múlt ülésről szerkesztett jegyzőkönyvet olvastatván, Vízakna vár. e. k. annak, a fölirat elveit tartalmazó pontjába a mult üléséni tanácskozások nyomán betétetni kívánta, miszerint a Kir. és RR. jelen föliratuk során is kérik ő felségét, hogy választási törvényes jogukat kijelölésnek nevezni ne méltóztassék. (Többen: kivolt már egyszer fejezve, maradjon a szerkezet). Megmaradt a jegyzőkönyvi szerkesztés. Azon körülményből vett erősség, mintha a kormány az által, hogy midőn a megválasztottakból egy meghal, a többi 11-ből megerősítését nem teszi, hanem új választást rendel, elismerné egyszersmind azt is,hogy két egyénnek a választási schemábeli megerősítése által 11-re szállott schemából is új, tehát még egy második megerősítést tenni joga nincsen, egy gr. kir. hivatalosnak, ki ezt igen gyönge erősségnek, Marosszék p. követének, ki, midőn elég fontos törvényes okaink vannak , illyek fölhozását helyén kívülinek látó, s még egy pár hasonló tartalmú véleménynek nyomán, a fölirat-javaslatból kihagyatott. Az ország generálisa megválasztása tárgyában mondott s jegyzőkönyvbe iktatni kívánt beszédek olvasásakor egy kir. hiv.nyilatkozatából ollyasmi tetszvén ki, mintha Ujegyházszék e. követe ezen választás ellen óvását jelentette volna , kijelenti érdekelt hatósági követ, miszerint jegyzőkönyvbe kért s imént föl is olvasott beszéde teljességgel nem óvás (a mint némellyel? a múlt ülésen is fölfogni látszottak) hanem egyszerű vélemény, mit követtársai ugyan pártoltak, de mit óvásnak venni valamint ő nem kíván , úgy mások által is ennek nem vétetni kéri. (Maradjon a jegyzőkönyv). Megmaradt. A jegyzőkönyv többi pontjai maradtak. Ezután a föliratjavaslat, valamint kir. biztos önmagához teendő kisérő-irat is fölolvastatván s köziratra adatni határoztatván, elnök kormányzó önmaga pedig következő ülésre ezek hitelesítését tűzvén ki, az ülés eloszlott. XVII. Országos ülés, Oct. 8-kán kormányzó önmaga elnöklete alatt. Tárgy: a választások mellett (junctim) teendő fölirat-javaslat érdemleges tárgyalása s megállapítása, kir. biztos e nagyméltóságáhozi kisérő irat. Elnök önmaga a múlt ülési jegyzőkönyv fölolvasása s megállítása után, e köziratra adott fölirati javaslatot előbb egészen, azután pontonkint olvastatván, annak előzménye , úgyszintén első és második ága, Kolozsm. e. k. észrevételei nyomán csekély, inkább az összeállításra vonatkozó módosítást szenvedett; a többi iránt ellenben egy pár, az „illeték“ és „tekintet“ (competentia et respectus) szóknak törvényes jelentését tárgyazó, szövegvilágositó hozzáadás után — valamint átalában a fölirat elveire és szellemére nézve , mint melly a múlt ország,ülési jegyzőkönyvben kifejtett e tárgybani megállapodásokat híven tükrözi, s egyébkint is a KK. és RR. e tárgy körüli érzelmeiknek hiv tolmácslója, a KK. és RR. nem sokára megegyeztek. Ezután kir. biztos önmagához leendő kisérő-irat is fölolvastatván s elfogadtatván, elnök önmaga pedig a holnapi ülésre ezek tisztába írva fölhozását s hitelesítését tűzvén ki, jelenti, miszerint azon alkalommal lesz szerencséje önmagának a kir. előadások 3ik pontjával egybefüggőleg, egyszersmind a mult 1843 orsz.gyűlésről kinevezett rendszeres bizottságok némelly munkálatait is a középponti rendszeres bizottság jelentésével együtt a KK. és RR. elébe terjeszteni. Mire az ülés eloszlott, XVIII. orsz. ülés October 9-én, előbb tart. korlátnok gr. Lázár László ö maga, azután kormányzó önmaga elnökletében. Tárgy: Jegyzőkönyv-megállítás, a választási felirat végfölolvasása s hitelesitése, rendszeres bizottsági munkálatok s azok iránti jelentése a középponti bizottságnak, szünidő. Helyettes elnöke maga jelenti, miszerint a mai tanácskozásokban a kir. kormányszék is részt kíván venni, addig is azonban jónak látná a jegyzőkönyv olvasásához fogni. Melly előterjesztés után fölolvastatván a múlt ülés jegyzőkönyve, megállitatott. Ezután a választási fölirat, és ezt kbr. biztos önmagához kísérő irat fölolvastatván s szokott módon aláíratván és megpecsételtetvén, annak kir. biztos önmagához átvitelére egy küldöttség neveztetett ki, melly is a maga tisztében eljárván, nem sokára a RRk kebelébe visszatért azon jelentéssel, miszerint kir.biztos önmaga a Kir.és RRket viszonüdvözlete mellett biztosíttatni kívánja az iránt, miként a föliratot tüstént ő felségéhez föl fogja küldeni. Melly választási fölirat az eredeti szerkezet utáni hiteles fordításban imigy következik: Szentséges császári királyi és apostoli felség, legjobb s legkegyelmesebb urunk! Felséged folyó évi julius 1 -röl 3876. szám alatt kelt kegyelmes kir. leirata által, jogaink és törvényeink megtartására irányzott kegyes szándékából, az ürességben levő kincstárnoki, tartományi főszámvevőségi elnöki, két kormánytanácsosi és itélőmesteri állomásokra választást, országgyűlési tanácskozásaink második tárgyává tűzvén ki; midőn felséged hit KK. és RR-ei törvényeikkel és óhajtásaikkal is egyező ezen kegyelmes akaratnak következésében, előérintett hivatalnokok megválasztásához fogni sietnének: megadatott felségednek folyó évi julius 9ről 3976. sz. a. kelt kegyelmes királyi leirata, mellynél fogva a KK. és RR. kormánytanácsossá kinevezett Földvári Farkas előléptetése által megürült itélőmesteri hivatalra mult országgyűlésen tolt, s 1843—ik évi január 1 léről kelt fölirat által legfelsőbb mogorositás végett alázatosan fölterjesztett választása, azon okból, mivel a választottak egyike, Pócsa Pál időközben meghalt, a kir. előterjesztvények 2-ik pontja tárgyalása alkalmával teendő uj választás végeit kegyelmesen visszautasitatik. Megtévőn azért a föntisztelt kir. leiratok nyomán, az előszámlált hivatalállomásokra törvényes választásunkat, szózattöbbséget nyertek *) sat. sat. Melly, szabad szózatolással történt választásnak sorát legfelsőbb megerősités végeit a következő alázatos kéréssel terjesztjük felséged elébe. Miután a Comp. Const. N. R. I. czimp, IV. czikke, 15 pontja: az országos hivatalnokokat, a történt ürességek után tartandó első országgyűlésen megválasztandóknak, megerősítendőknek, és az ország Rendei előtti eskületétel után, ujonan nyert hivatalaikba igtalandóknak rendeli; ezen törvény s a KK. és RRket illető választási jog rovására, nem minden aggodalom nélkül látjuk annak megtörténését, hogy a KK. és RR. múlt országgyűlésen telt ítélőmesteri törvényes választására azon országgyűlés folyama alatt kegyelmes megerősítés nem következett, s ekkor választásuk törvényes eredmény nélkül maradott. Bengőleg meggyőződve a felől, hogy a legjobb fejedelem és hűséges népe között levő kölcsönös bizalom, mint a közboldogság legerősebb alapja és támasza, legkivált a törvények szigorú megtartása által válik szilárddá; alázatosan kérjük felségedet, méltóztassék, törvényeink, jogaink és szokásaink megtartása iránti atyai hajlama szerint, elősorolt hivatalokra legfelsőbb megerősítését még ezen országgyűlésre kegyelmesen leküldeni annyival inkább , mivel a KK. és RR. törvényes választását az előidézett 1.czikknél fogva sem kegyelmes megerősítés nélkül hagyhatni, sem az országgyűlés eloszlása után többé megerősités alapjául szolgálhatni nem véljük. Továbbá valamint mi választásunkat minden állomásra külön czédula szerint terjesszük föl; azonképen alázatosan kérjük felségedet is, mellóztassék ezen czédulákból külön egy-egy egyént az illető hivatalra kinevezni, nehogy valamellyik választóczédulateljos mellőzése által az 1791beli 291k.czikk azon rendelete, melly szerint minden állomásra külön czédulák fölküldendők, egyoldalúvá váljék s ősi választási szabadságunk megszorítást szenvedjen. Végre, miután hazánk alaptörvényei, mind a bevett vallások, mind a kölönböző nemzetek illetőségére, tekintettel lenni parancsolják, kérvén felségedet, hogy az ezutáni kinevezéseknél erre figyelemmel lenni kegyelmesen méltóztassék , nem mellőzhetjük hallgatással, hogy az egységhivők közöl jelenleg a beltanácsban csak egy tanácsos van, és hogy az ürességben levő itélőmesteri állomások egyike a r. kathol. másika az ov. ref. vallás követőit illeti; egyszersmind kérjük felségedet, hogy a szózatok többségére, mint a mi a KK. és RR. óhajtását fejezi ki, méltó tekintettel lenni; a kinevezési oklevelek (collationalis) iránt pedig olly kegyelmes rendelést tenni, hogy azokban a KK. és RR. szabad választásáról az 1791-beli 29.czikk értelmében világosan említés legyen, és utójára 1838. évi jul. 8. és nov. 20-káról kelt föliratainkban telt alázatoskérésünknek teljesítésével minket megvigasztalni méltóztassék. sat. sál. A fönemlitett bizottsági jelentés után nem sokára a kir. kormányszék is megjelenvén, s a Kir. és RR. kormányzó önmlga beléptet sürü „éljen“-zésekkel üdvözölvén, önmlga előadó, miszerint tegnapi ígéretéhez képest van szerencséje a KR. és RR.nek az 1848.ki országgyűlés által kinevezett rendszeres bizottsági munkálatokat s a középponti bizottság ezek iránti jelentését ezennel bemutatni. Már most, úgymond önmlga, legelőbb is ezek fölolvasását hozná magával a természetes napirend, de ez igen hosszas fogna lenni, azért is jónak látná jelenleg csak a kísérő iratokat fölolvasni, annyival is inkább, mivel amint később előterjesztendő nmlga, ezen munkálatok a KK. és RRnak kiadatni fogván, lesz alkalmuk a KK. és RR-nek azokkal bővebben megismerkedni. Melly előterjesztésen a KK. és RR. megnyugodván, a következő tárgyakban részint terjedelmes munkálatok, részint rövid véleményes jelentések kísérő iratai olvastattak föl. 1) Az úrbéri, 2) adóügyi, 3) katonaélelmezési,4) ujonczállitási, 5) országgyűlési szállásbérfizetés iránti, 6) szóbeli perlekedést illető, 7) Erdély területének *) 111 következnek az elősorolt hivatal-állomásokra a különböző vallások szerint többséget nyertek, mikor, miután közelebbi számainkban „erdélyi országgyűlés“ rovata alatt közölve voltak, fölöslegesnek látánk ismételve közölni. Sz. erk 658