Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)
1846-12-03 / 396. szám
TttHÉNIHATÓsAfil TUDÓSÍTÁSOK.- r CSyörböl- Győr, nov. 22kén. Betegség, távollét s egyéb akadályok miatt már két közgyűle- ( S'ö ’nem törölhetvén igénytelen tudósításomat, S? . , Pennel levelezői tisztemnek megfelelendő, e lap tisztelt olvasóival tudatni, hogy ns Györmegye rMidéi f hó 16-kán közgyűlésre sereglettek oss , Zis Smet?1 intézvény, azonnal megyés püspök o megcsáfo ki a közggek iránti hó részvétét a gyűléséül . Los megjelenése által is legbővebben tanúsító - emelt szót s ha ecsettel vázoló “a Sas* fóruu nevét örökítő ünnepély rendezése l0gelósx° szőnyegre hozatott, s előadá, milly készségge örömmel óhajtanak abban részt venni nagy számmal kinevezett fényes küldöttségek által, s azért, milly verő szomorúságra változott örömük, midőn ható, hoffy az emberi sorsot intéző istenség ő fenségétbe Ségel látogató meg. De az Isten ki Magyar ! szögét szereti, meghallgató a honfiak kiragadd őfenségét az egész nemzetre szomort veszélyből annyira, hogy rövid idő múlva teljeségének visszatértét reménylhetni. Ugyan azért hogy a rendek szive szerint szól, midőn őket felkéri! miszerint szíveskednének egy napot kitűzni, mellyen ünnepélyes hálát robognánk Istennek ínsége fölgyógyultáért, s egyszersmind buzgó fohszokkal kérnék a mindenhatót, hogy félszázados demekkel diszló nádorunkat még sokáig ellesse nézetünk javára és örömére! Egyszersmind azt is indítványozd, hogy egy alázatos levéllel nyitanni fenségének is valamint az ünnepély megtartandására irányzott készségünket, és betegsége hirér keletkezett mély fájdalmunkat, úgy «»" °,rvTMX zést is, mellyel a jobbulási hírek szivünket betörtek, ezekhez csatolván jövőrei szives jó kivánatunkat. Az indítvány mindkét része közlelkesedéssel fogatatott, s a fölirás elhatároztatván, a rendek kívánata szerint másnap kilencz órakor a székesegyházban maga szeretett föpásztorunk bemutató a halaáldozatot, s eléneklő a szivemelő Te Deumot, melyen a föispáni vezérlet alatt oda sereglett megyei rendeken kívül, a katonai tisztikar, városi hatóság, kebelbeli egyéb testületek és számos egyenruhás polgárok jelenvén meg, mindnyájan az áldozatlevő főpásztorral egyesülten szívük mélyéből rebegenek egy felöl hálát az Istennek nemzetünk iránt tanúsított kegyelmeiért, más felől kérendő imát fenséges nálunk áldásos hosszú életéért. A n. m. helytartótanács azon intézményére, melyben egy a Pester Zeitungban közlött csődhirdetményért járó díj lefizetését sürgeti, a már ez erdőlntében létező határozat nyomán jelenleg is kimondatott, hogy Magyarhonban a honi nyelven kívül mást törvényesnek nem ismervén, semmi egyéb, mint magyar lapban tett hirdetményérti fizetésre sem véljük magunkat köteleztethetni. Arra pedig, melly a megyénkbeni termés mennyiségét följelentetni kívánja, a rendek véleménye, hogy miután a termés mennyiségének kitudása, úgyszólván lehetetlen, jöven időben is csak annak minősége átalánosan fog lejelentetni. Ide vonatkozólag én is megemlíthetem, hogy megyénkben, noha a burgonya itt ott szinte hibás, a termést mégis ólasóban olly középszerűnek mondhatni, hogy hála Istennek éhségtől félnünk nem lehet. — A kóborczigányok iránt felsőbb helyről küldött szabályok örömmel üdvözöltettek, s foganatosítás végett nem csak a járásbeli tisztviselőknek, hanem még a helységek elöljáróinak is kiadatni rendeltettek, minthogy tapasztaltatott , hogy néha ezek is osztogattak úti leveleket. Vajha ez üdvös rendeletek is mint sok egyebek — egyedül írott malaszt gyanánt ne tekintetnének , hanem azok pontos teljesitésére is illő gond fordittatnék! igy talán lehetne reményleni hogy e sáska-veszélyességü kóbor fajtól határain nentek maradnának, s némi kilátásnak is örvendhetnénk, hogy talán valaháva e kóbor nemzetség rég diajtott nevelése is eszközölhető leszen. — (Vége köv.) Vegyes ujdonságos e. (A középponti vasút pestváczi vonalán") folyó évi november 23kán 446, 24kén 521 , 25kén 451, 26kán 538, 27kén 434 , 28kán 328, 29kén pedig 441 , és igy összesen: 3059 személy szállíttatott Váczra és vissza. (A pozsonyi „Pannónia“) következő külföldön élő magyar írókat számlál elő : Beck Károly, lakik Berlinben, —Dukes Lipót, több keleti tudományos iratok szerzője,lakik Tübingenben, Jerney, a török tartományokban utazik, ott a magyarok nyomait fölkeresendő, s tudósításait a magyar tudós társasággal közli, — Klein Gyula, több színmű szerzője, lakik Berlinben, — Ludwigh N., egy német lap szerkesztője Éjszakamerikában, lakik New-Yorkban, _ Meutzer Ede, lakik Lipcsében, — Reguly, utazik Oroszhon tartományaiban szinte azon czélból mint Jerney, — Szilvágyi János, ki Jósika „Abafi“ czimü regényét francziára, „Csehek Magyaroszágban“ czimüt pedig angolra fordító, lakik Párisban , — és Tertzky, több német regény szerzője, lakik Zürichben. (Hauser M. pozsonyi születésű hazánkfia) hangversenyei mondhatlan lelkesedéssel fogadtatnak Oroszország minden részeiben. A lapok nem találnak eléggé méltányos szavakat hazánk e hegedű-mesterének magasztalására, s forró tisztelettel emlékeznek róla mindenütt, hol hegedűjének varázs hangjait hallató. — Éljen, s ne feledkezzék meg szép honáról. (Mondják, miszerint Bajor helységben) Eztergommegyében, Lábatlan s Piske helységekben pedig Komárom megyében kőszén bányákat akarnak nyitni, mellyek annál kedvezőbb eredményt ígérnek, mivel mind a három említett helység a Dunánál fekszik, s igy ez által a kőszén-szállítás fölötte megkönnyitletik. (S z i n t e b o s z o l i k), hogy egy tetemes pénzértékkel ellátott franczia társaság Hont megye Kövesd helységének határában levő hegylánczolaton egy nagyszerű vashámort szándékozik fölállitani. (Kővár vidéke) országgyűlési követeinek utasításul adá, hogy Liszt Ferenct hazánkfiát, a világhírű zongorásit, nemességre ajánlják. (Bécsben legközelebbről megjelent) „Magyarország történetei képekben.“ Rajzolta Geiger, a szöveget írta Wenzl tanár. Rajz és szöveg egyiránt dicsértetnek. S mi ezt nagyon elhiszszük, hiszen szemeinket úgy is német szomszédaink szokták fölnyitni. (A thea-fölhasználás és theávali kereskedés) az 1846dik kereskedelmi évben (juliustól 1845.jan. 30ig 1846.) Chinában 797,818,733 font thcát igényelt, mint a következő hiteles kereskedelmi adatokból kiviláglik: Chinában fölhasználtatott 705,732,024 font; kivitetett: N.Britannia- s Irhonba: 57,584,561; az egyesült éjszakamerikai státusokba: 18,502,148; Hollandba: 2,000,000; Oroszországba: szárazon: 5,000,000; Hamburg, Bréma, Dán- és Svédonba: 3,000,000; Sydney- és Dél- Ausztráliába: 4,000,000, és végre Spanyol- és Francziaországba: 2,000,000. Már csak ez egyetlen kereskedelm! czikk is milly roppant pénzöszveget hoz be Chinába a világ minden részeiből!! (Páris népessége)a 13-dik századtól fogva következőleg növekedett, mint azt a történelészet átélésén följegyző. A 13-dik században 120,000 élek foglalt helyet falai között: 1474ben: 150,000 et; 1590berf: 200,000et; XIV. Lajos alatt: 492,000et. 1707től 1719ig 509,640re emelkedett, 1752től 1762ig pedig 570,630ra. — 1793tól, midőn a léek-összeirás behozatott, mintegy bizonyosan tudhatni a népesség növekvését. Ugyan azon évben Páriz, népessége 640,620 lélekre számíttatott; 1798-van 640,504re, 1802ben 672,000re, 1806ban 570,756ra és 1808ban 580,609re. Ezen utósó évtizedben tehát, mint a számokból kiviláglik, a folyvást tartó háborúk miatt a népesség száma tetemesen alábbszállott. — 1828ban ismét már 714,596 lélekre növekedett Párisban a népesség, 1831ben tett 774,338 lelket, 1836ban 909,126ot, 1841ben 912,033 lelket, jelenleg pedig egy milliónál többre teszik. (A párisi kir. könyvtárban jelenleg 900.000 könyv őriztetik. Ezen kívül van még ott 100.000 darab érdem-és emlékpénz, 6000 db metszett kő, 2000 régi remekmű, 1 millió rézmetszvény, 40,000 térkép, és 80,000 kézirat. (Hogy milly kiterjedésű Fancziaországban) a kereskedés, kitetszik csak innét is: 1815ben csak tojás vitetett ki: 1,700,000; 1816ban: 8,800,000; 1822ben: 55 millió; 1824ben: 99/2 millió; 1830ban szinte: 55 millió; 1834ben: 76,800,000; 1844ben: 88,200,000.E roppant tojástömeg nyomott 5.213.000 kilogrammot. Anglia az irtt 88 millióból többet kapott 82 milliónál. A Francziaországban fölemésztett tojások számát mintegy 9,300 millióra teszik, s mellynek ára körülbelül 450—500 millió frank. (Az iparműkiállitási sorsjáték hazása) nov. 29-én számos közönség előtt tartatott meg a nemzeti múzeumban. Addig is, míg a nyerő szá mok lajstromát egészben adhatjuk, itt közöljük a He Itilap után a 24 első nyerő számot. Az első nyereményt nyerte az lső 5709dik sorsjegy a 13kat 16,678 a 2kat 12,699 „ a 14ket 3360 a 3kat 23,640 „ a 16ket 11,103 a 4ket 7382 „ a 16kat 21,214 az 6ket 3026 „ a 17ket 400 a 6kat 14,549 „ a 18kat 14,888 a 7ket 15,788 „ a 19ket 14,718 a 8kat 12,693 „ a 20kat 21,410 a 9ket 23,890 „ » 2‘1«‚‘ 4902 a l6ket 14,416 „ a 22let 7^40 alket 7536 „ a 23kat 10,089 a l2ket 17,056 „ » 24ket 648. Ausztria. Krakó történeti s népjogi viszonyai. (Vége.) Ezen állapot következményei nem sokára az egykori összes lengyel birtokrészekben eléggé mutatkozának. Ha a dolgok ezen állása az előbbivel összehasonlittatik, úgy könnyen megfoghatni , miért fejlett ki mind tovább az átalános lázadásról eszme, minek végre csakugyan ki is kelle törnie. Illy állapot épen nem vala összeegyeztethető a- Izon szerződésekkel, mellyek Krakó szabad város fönállásának alapját képezek. Az lehetlen vala , hogy a három vadhatalmasságházi viszonyait meg ne zavarja. Ezt maga Krakó senatusa,s pedig első, elismerte. A három vadhatalmasság tehát hat évi hosszas türelem után elhatárza, figyelembe vévén azt, hogy a krakói senatus maga tehetlenségét kijelenté, miszerint saját bátorságuk végett szükséges védrendszabályokról fog gondoskodni; azért azt rendelők , hogy Krakó határát katonaság lepje meg, hogy minden szökevények eltávolíttassanak s a rend ismét helyreállittassék. Krakónak elfoglalása 1836ik évi februárban történt meg a három hatalmasságnak e czélból egyesített seregei által, hol hamis nevek s költött foglalkozzások alatt mintegy 2000 politikai szökevény tartózkodott. Krakó lakossága ezen idegenek eltávolítását mindenkép akadályozni iparkodott, s a vizsgáló bizottmánynak, számos ármányokkal kellett küzdenie, mellyek vétkes társaik által szövettek. Szüntelenül hamis tanúbizonyságot tenek. Majd minden krakói templomkönyvek meg valónak hamisítva, úgy hogy egyedül st. Maria egyházában 230 hamis keresztlevél fedeztetett föl.A minden országból ide csoportosult szökevények eltávolítása után reménybezni lehetett, hogy már az 1833 ban megtörtént krakói alkotmány megvizsgálása eszközül szolgáland arra, hogy a nyilvános rend biztos alapra állíttathassák; költségkiméletből a várőrség száma alábbszállittatott s csak egy gyenge ausztriai zászlóalj s egy osztály lovasság hagyatott hátra. . ... De azon hiedelem, hogy az ismét visszaállított rend állandó leend s hogy Krakó népessége végre átlátandja, mik legyenek jólétének megkivántató föltételei, — ezen hiedelem meghiúsult. A rendőrség ismét nem sokára új forradalmi ármánykodásokat födezött föl. Az italőszékek s kormányi hatóságok titkos fenyegetések által elrémítve,tiszteikben sehogy sem,vagy csak nagyon gyengén jártak el; azért 1838 ban ismét szükséges len az ausztriai sereget megerősiteni. S csak Krakó határának ismételt kitisztítása, a rendőrség s krakói katonaság uj rendezése s a rendőrts felnyitó törvények átnézése s megváltoztatása után vala lehetséges 184 Ü. év elején, Krakó várost minden veszély nélkül magára hagyni s a várőrséget onnan elvinni. —