Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)
1847-01-01 / 412. szám
—Vasmegye levelét több megyék pártolásra nem méltatták, sőt némellyek azt roszalva is vették, pedig azon levél több helyes okai mellőzésével csak a nemzetiség könnyen bekövetkezhető elnyomása tekintetéből is a hatóságok figyelmét méltán igényli. — Krasznamegye levele, mellyben az erdélyi megyék fölszólitását kéri, hogy követeiknek utasítást adnának bizottmány-kinevezésre, melly a Magyarországhozi kapcsoltatási akadályok elhárítását eszközölni igyekezzék. Pozsonymegye hason értelembeni fölszólitása következtében is lelkesedéssel pártoltatok. — Szögyényi László önmatgának alkancellárrá lett kegyelmes kinevezését tudato httanácsi levél szűnni nem akaró „éljen“ kiáltásokkal fogadtatott, és a rendek eleli szíves nyilatkozatuk a fölmagasztalt derék hazafi kitűnő érdemei dicséretes említése mellett jegyzőkönyvbe is iktattatok.—Halhatatlan emlékű Horváth István ritka becsű Európaszerte hires könyvtárának az ország részére leendő megszerzése tárgyában kelt nádori levél a megküldött leírási jegyzékekkel együtt az utasítást készítendő választmánynak kiadatott. Tolna megye figyelmeztetőlegi hivatalos kérése folytán főorvosa Tormay Károly által „Bábászati kalauz“ czím alatt készített könyvnek elismert czélszerüségénél fogva a megyei főorvos, seborvosok és bábák részére 12 példánybani megszerzése a nemesi pénztárból elrendeltetett. — Olvastatott általunk mindig mélyen tisztelt és megyénkben feledhetlen emlékű volt főispánunk nyitrai főispán gróf Károlyi Lajos ősliga szíves válaszlevele, mellyben kérésünk következtében becses arczképének lett megküldését érzékeny szavakkal tudtuladja, hires festőnk a derék Barabás által festett, jól talált és gazdagon aranyozott rámába foglalt arczkép tanácskozási teremünkben mindnyájunk örömére illő helyén díszéig. — Kassa városa tanácsának válaszlevele a határában levő majdnem járhatatlan legroszabb utak iránt, melly levél nem egy hatósághoz illő, sőt annak tekintélyével ellenkező, valóban durva, goromba kitételeket foglal magában, érdemlett indignatióval fogadtatott, daczára annak, hogy a jelen volt derék tanácsnok U. L. annak értelmét nyiltsztva tiszteletteljes beszéde által némüleg jóra magyarázni s nem úgy vétetni buzgólkodott; ezen szavak igazán szépek és kielégítők voltak, de a levél azért csakugyan mindig goromba maradt, sem politikával, sem grammatikával meg nem egyezhető; scripta manent, verba volant; a többség az actiót sürgette, de miután a tiszti főügyész maga is, nyilván kimondott véleményünk szerint kötelessége ellenére az actio ellen nyilatkozott, mert dolga szaporodott volna, pedig jó olvasható írása van, a többség engedett és határozattá lenn ő felségét egy alázatos fölírásban arra megkérni, hogy nevezett város tanácsát járhatatlan rész utainak valaházai jó karba hozatalára legfelsőbb hatalmánál fogva sikerrel szorítani és kötelezni kegyeskedjék. — A fa- és magtári hivatal felsőbb engedelem mellett évenkinti 200párt fizetéssel rendszeresítetett.— Beadott hivatalos jelentés szerint minden pénztárak legjobb karban találtattak, az adó behajtása körül az albeszedők által tanúsított buzgalom pedig dicsérettel említetett. A megürült csereháti járásbeli löszbírónak a megye által tett fölterjesztés folytán az 5 folyamodó közös füzéri járásban eddigi albiró Fekete Ferenczul kineveztetett, érdemlett kineveztetését hangos éljen—kiáltások követvén. — Ugyan ezen közgyűlés első napján elnök ö maga által gróf Csáky Gábor és ifjabb Bárczay József tiszteletbeli aljegyzőknek neveztettek ki. — Az 1841 ki banderiális költségek is valahára a nemesi pénztárnak vissza fognak fizettetni; a magyar színház állandósítása iránt Kassa — rák módra haladó Isten tudja mi színezetű és nyelvű — városban kiküldött választmány azonban mai napig is jelentését be nem adta; az illető elnök urban e részben több buzgóságot tettünk volna föl; ezt csak ugyan pontos lelkes eljárásnak nevezni nem lehet; szó elég, tett fölötte kevés; illyes valami a legnagyobb érdemeket háttérbe szorítja. — A gyertyának ára 3 kral följebb emeltetett. — Az elemi iskolákról felsőbb helyről leküldött tervezet iránti tanácskozás a jövő országgyűlésre halasztatott. A Számvevőszék jövő 1847dik évi január 25kén s több napjain, és ugyanakkor rendkívüli fenyítő törvényszék is fog tartatni, évnegyedes fenyitö törvényszék mártiusokán, polgári t.szék azon helyén, évnegyedes közgyűlés pedig ápril 12én vendi kezdetét. Az árvák dolgaira fölfigyelő t.szék január 21, 22, 23dik napjain, a csödt.szék pedig azon hó 11 dik és következő napjain fog tartatni.— Havas lágy időnk ismét hidegre kezd változni. 16. Itiliurból. December tizennegyedikén kezdetett meg téli évnegyedet közgyűlésünk, főispáni helyettes ur elnöklete alatt. — Az időszaki jelentésben, leginkább a rabok száma, mi kilenczszázon fölül van, az idei szűk termés, melly miatt ínséget tűrünk és szenvedendünk, voná magára aggasztó figyelmünket. — Melly alkalommal föispáni helyettes ur élénkbe terjesztő, mikép felsőbb helyröli utasítása következtében fölszólítja a rendeket, hogy haladék nélkül íratnák össze a szakaszbeli hivatalnokok által, a helységekbeni termést és szükséget, mit aztán a n. m. m. k. h. tanácshoz fölterjeszteni hova hamarább igyekezzenek. — Erre levéltárnokunk igen sok megjegyzéseket tett, nevezetesen: ő nem látá szükségesnek, hogy az idei termés és szükség helységenkint összeirattassék, mert ez sokba kerülne, s haszna még sem volna; mert (mint mondá) mi, kik még a múlt században kölcsönzőnk a királyi kincsárból, s hasonlag cselekvőnk e század másod tizedében, s kamatok számítása nélkül is mintegy 75.000 ezüst forinttal adósok vagyunk, hogy is reményihetünk jelenleg kölcsön-segedelmet; — és igy mit használunk a helytartótanácsnak összeírásunk fölterjesztésével? legfölebb is egy jelenrajzi adatot küldünk elébe, mellynél hamisabb a világon nem létezik, mit az is igazolhat, hogy a nép azt fogja gondolni: minél szőkébb termést és ínséget fog előterjeszteni, annál kedvezőbb bőkezűségben részesül. Ezután Sz. I. h. u. oda nyilatkozék, hogy legjobb lenne felséges urunkat királyunkat megkérni, hogy a mennyiben atyáskodó szereteténél fogva népünkön segélni kegyelmes leend, azt ne kölcsön, hanem ajándékba adja; továbbá pedig azon indítványt téve, miszerint legjobb lenne a megye székvárosától egy utat készítetni Margitára, és bizonyos folyónak szabályoztatását eszközöltetni , melly munkákat a szűkölködők teljesítvén , fáradalmaikért veendő bérök által megmenthetnék magukat az ínségtől. Ezen indítvány azon esetre, ha fensőbb helyről pénzt fogunk kapni, elfogadtatott. Volt még szó több intézkedésekről is, melly által a nyerészkedők tiltatnának el az előre való és összes vásárlásoktól, gabona-pálinka készítéstől stb., de miután a többség ezt foganatba vétethetni czélszerűnek nem találá, el nem fogadtatott. Melly intézkedések hasztalanságára nézve megemliketett, mikép 1814ik évben az izraelitáknak el volt tiltva a gabona-pálinka készítés ; de azt nehány földes urak, azon ürügy alatt, hogy sertéseiknek moslék kell, még nagyobb iparral eszközlék; érintetett még az is, hogy példa tanusstá, miszerint nem egy birtokosnak dohosodon meg száz köböl gabonája, mit a szakaszbeli szolgálóim megszágolván, hivatalosan is annak talált, és igy ezerféle rendeletek kilenczszázfélekép játszattak ki. — Végre a helységenkinti termés haladék nélküli összeírása és bejelentése végzésbe ment. Ennek végeztével a keleti és nyugoti vallásos viszonyok jöttek szőnyegre, melly miatt két napot szerencsétlenül elveszítünk; — a vitatkozások a fölött tartattak, hogy Dragolyán s más helységekben , hol a lakosok, kik hajdanában görög nem egyesültek valának, s időközben unitusokká lettek, de most az őseik által is követelt disunitus hitre visszaléptek, az egyház, mellyben ezelőtt unitusi szentségek mulattattak be az urnák, jelenleg kié?? mert hajdan is a g. n. egyesülteké volt; de erre az egyesült káptalan követe azt adá elő, hogy azon régi disunitusi egyházaknak vagy csak emléke áll fen, vagy csak helye, vagy pedig néhány fája vagy köve, mert a mostaniak az egyesült vallásu püspökök erszényéből állíttattak, vagy legalább diszcsitettek. — Most folyt a harcz, sokan a nem egyesültek részére akarák átadatni az egyházakat, sokan pedig a megmaradt egynéhány egyesültek tulajdonának lenni vélték; mindezeknek azonban véget vetett egy általunk elfogadott udvari parancs, melly az ez ügyet tárgyazó iratokat fölterjesztetni rendeli, s egyszersmind, felsebbi rendeletekig a dolgot, a maga épségében hagyatni rendeli. Ebben a rendek megnyugvának, de azért még nincs vége ezen históriának. — Annálfogva annyit hastorizáltak, hogy még a kozákok, lengyelek harczait, hussiták és protestánsok történeteit is mind elbeszélők, majd korszámításra, majd anatómiába ereszkedtek, ugyanis egy kereskedő azt adá elő, miszerint figyelmezni kell az embernek, hogy mit hord szive alatt, a felebaráli szereldet? — fia tehát úgymond, midőn a dragolyáni nem egyesültek unitusokká lettek, templomuk is átalakult, azt viszonyosságnál fogva, és emberi szerelme szerint visszaalakittatni óhajtaná. A. J. h. n. panaszkép terjesztő elő , mikép a g. egyesült Ikiinek, mindent elkövetnek, mi által az átmenetet megakadályozzák. Ezután sz.biró Drágos János azon indítvánnyal lépett föl, hogy a közelgő szent ünnepek alatt a g. n. e. vallást követőknek sem papjuk, sem egyházuk nem lévén , a megye szenteltessen föl számukra valami imaházat, hol egybegyűlvén, a szent gyónást végezhessék , az urtestét vehessék, s az istent egyhangon dicsőíthessék, s ezt pedig annyival is inkább óhajtá, mivel, ha illy előrendelkezéseken kívül a nép ájtatossága teljesítésére egybegyülend, attól fél, hogy majd elkeserednek, mivel nekik még csak egyházuk sincs, s keservük nyilatkozatait majd zendülésnek keresztelendik. E fölött ismét többfele ágaztak a vélemények, néhányan azt mondák, hogy Mária Terézia declaratóriumában úgy nyilatkozik, miszerint minden g. n. egyesült száz ház tarthat egy papot, és igy alattomban értetődik, hogy egyházat is, és igy csak azon kérdés támadhat, váljon a helységekben külön külön található, 100 ház é s ha található, akkor szerezzenek maguknak papot, és szenteljenek egyházat. V Végre határoztatok, hogy imádkozni, böjtölni, s nem vétkezni az ünnepek alatt templomon kívül és pap nélkül is lehet, — minden ezt tárgyazó iratok pedig fölterjesztetnek. Voltak még ez alkalommal némi sérelmes kifejezések, nevezetesen egy ügyvéd, egy másik ügyvéd egyszersmind megyei jegyzőnek szavazatát nemtelensége miatt el nem akará ismerni, — ismét egyik jegyző, első alügyészt, kiszámított ügy végeit személyesített törvényszék alakításával s ugyan illynenyi ügyben, mint felperes tiszti ügyvéd, az alperesek védelmére eszközlött foglalmakkal vádolá, melly végre tiszti ügyvéd ur visgálatot kért, mi meg is adatott. Ezek után a következő évre törvényszéki ülnökök választattak, olly megszorítással, hogy a törvényszékekre a bee rendiben bejönni tartozzanak , s ha ezt két ízben kellő okok hiánya mellett elmulasztanák, azon esetben a táblabirói koszorúból kitörültessenek. Erre válaszul adatott, mikép helyesebb lenne azon intézkedés, ha az illyetén hanyag ülnökök más alkalommal törvényszéki táblabirákká nem választhatandóknak nyilváníttatnának, egyébiránt pedig a táblabirói czímet korántsem tekintheti valami kitüntetésnek ülnök Beöthy László úr, annyival is inkább, mert van már, még szappanfőzők közöl is. Nádor e cs. kir főherczegségének egészségbeli örvendeztető állapotát annyira szivünkön viseljük, hogy midőn e felöl elnökünk értesített, Te Deum laudamust tartatni elhatárzónk. A hírlapokból ismeretes nádori emlékpénzekből levéltárunk számára rendeltettünk, e fölött pedig még több magánosak is följegyzék magokat, az e végett hozzánk küldött aláírási ívre. El nem mulaszthatom megemlíteni, miszerint másod alispánunk 8. G. ur a megyei kórház pénztárának szaporítását és jobb rendeletek behozatalát olly hathatósan eszközlé , mellyért nekie még elvellenei az oppositionalisták is legöszintébb köszöneteiket tolmácsolák. Egy udvari rendelet olvastatott föl, melly szerint bizonyos szuperbeni iratok már legfelsőbb helyen megvizsgáltatván , az birtokon belül föllebezni megengedtetett. Erre Ambrus József h. n. az állományi törvények fölforgatását látá veszélyezve lenni. (Ez még csak szerencse, mikor az állomány fönforgatása veszélyeztetik, azaz megakadályoztatik) — s ezt mint az 1836 ú t. 20. czikkébe ütközőt félrevettetni kéré, és ezt országgyűlési sérelmül kivárni jegyzőkönyvbe iktattatni. L. G. pedig következőleg vélekedett : ha a törvényeket udvari parancsokkal lehet semmisítni, úgy törvényeket alkotni nincs szükség, de ha világos törvény létezik , azt udvari parancscsal háttérbe tenni nem lehet, nem szabad, s minthogy ez meg akart történni a kormány részéről, ezt országgyűlési sérelmül jegyzőkönyvbe kívánja iktattatni. B. L. és T. J. pedig ő felségét mint sumnus justiciariust ismervén, a parancsot elfogadják, annyival is inkább, mert a t. m. u. kormányszék illyest, az iratok egybevetése után szokott lenni, azért is elfogadják azon megjegyzéssel, hogy országgyűléseim rendek küldőik által a szuperben, birtokon belüli föllebezést sürgetendnek.. Ha jól emlékszem, folyó évi március 30 án kezdett gyűlésünkről a tudósításomban már említeni, miképp megyének honlja L. Antal, ezelőtt huszonkét évvel, a koronás ügyvéd kívánatéra bankó-csinálási gyanú miatt bebörtönöztetett, s javaitól megfoszlatott; — később a főméltóságu hétszemélyes tábla által az irányábani gyanú alól föloldoztatott, s javai visszanyerésére méltónak találtatott. Mára mult alkalommal érintetett az is, hogy nevezett L. Aula