Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)

1847-01-01 / 412. szám

—Vasmegye levelét több megyék pártolásra nem mél­tatták, sőt némellyek azt roszalva is vették, pedig azon levél több helyes okai mellőzésével csak a nemzetiség könnyen bekövetkezhető elnyomása tekintetéből is a hatóságok figyelmét méltán igényli. — Krasznamegye levele, mellyben az erdélyi megyék fölszólitását kéri, hogy követeiknek utasítást adnának bizottmány-kine­vezésre, melly a Magyarországhozi kapcsoltatási akadá­lyok elhárítását eszközölni igyekezzék. Pozsonymegye hason értelembeni fölszólitása következtében is lelke­sedéssel pártoltatok. — Szögyényi László ö­nmatgának alkancellárrá lett kegyelmes kinevezését tudato httaná­­csi levél szűnni nem akaró „éljen“ kiáltásokkal fogad­tatott, és a rendek eleli szíves nyilatkozatuk a fölma­gasztalt derék hazafi kitűnő érdemei dicséretes említése mellett jegyzőkönyvbe is iktattatok.—Halhatatlan em­lékű Horváth István ritka becsű Európaszerte hires könyvtárának az ország részére leendő megszerzése tárgyában kelt nádori levél a megküldött leírási jegy­zékekkel együtt az utasítást készítendő választmánynak kiadatott. Tolna megye figyelmeztetőlegi hivatalos ké­rése folytán főorvosa Tormay Károly által „Bábászati kalauz“ czím alatt készített könyvnek elismert czélsze­­rüségénél fogva a megyei főorvos, seborvosok és bá­bák részére 12 példánybani megszerzése a nemesi pénztárból elrendeltetett. — Olvastatott általunk min­dig mélyen tisztelt és megyénkben feledhetlen emlékű volt főispánunk nyitrai főispán gróf Károlyi Lajos ő­sliga szíves válaszlevele, mellyben kérésünk követ­keztében becses arczképének lett megküldését érzékeny szavakkal tudtuladja, hires festőnk a derék Barabás ál­tal festett, jól talált és gazdagon aranyozott rámába fog­lalt arczkép tanácskozási teremünkben mindnyájunk örö­mére illő helyén díszéig. — Kassa városa tanácsának válaszlevele a határában levő majd­nem járhatatlan leg­­roszabb utak iránt, melly levél nem egy hatósághoz illő, sőt annak tekintélyével ellenkező, valóban durva, go­romba kitételeket foglal magában, érdemlett indignatió­­val fogadtatott, daczára annak, hogy a jelen volt derék tanácsnok U. L. annak értelmét nyiltsztva tiszteletteljes beszéde által némüleg jóra magyarázni s nem úgy vé­tetni buzgólkodott; ezen szavak igazán szépek és ki­elégítők voltak, de a levél azért csakugyan mindig go­romba maradt, sem politikával, sem grammatikával meg nem egyezhető; scripta manent, verba volant; a többség az actiót sürgette, de miután a tiszti főügyész maga is, nyilván kimondott véleményünk szerint köte­lessége ellenére az actio ellen nyilatkozott, mert dolga szaporodott volna, pedig jó olvasható írása van, a többség engedett és határozattá lenn ő fel­ségét egy alázatos fölírásban arra megkérni, hogy nevezett város tanácsát járhatatlan rész utainak va­­laházai jó karba hozatalára legfelsőbb hatalmánál fog­va sikerrel szorítani és kötelezni kegyeskedjék. — A fa- és magtári hivatal felsőbb engedelem mellett éven­­kinti 200párt fizetéssel rendszeresítetett.— Beadott hi­vatalos jelentés szerint minden pénztárak legjobb karban találtattak, az adó behajtása körül az albeszedők által tanúsított buzgalom pedig dicsérettel említetett.­­ A megürült csereháti járásbeli löszbírónak a megye által tett fölterjesztés folytán az 5 folyamodó közös füzéri já­rásban eddigi albiró Fekete Ferenczul kineveztetett, ér­demlett kineveztetését hangos éljen—kiáltások követvén. — Ugyan ezen közgyűlés első napján elnök ö maga által gróf Csáky Gábor és ifjabb Bárczay József tiszteletbeli aljegyzőknek neveztettek ki. — Az 1841 ki banderiális költségek is valahára a nemesi pénztárnak vissza fog­nak fizettetni; a magyar színház állandósítása iránt Kassa — rák módra haladó Isten tudja mi színezetű és nyelvű — városban kiküldött választmány azonban m­ai napig is jelentését be nem adta; az illető elnök urban e részben több buzgóságot tettünk volna föl; ezt csak ugyan pontos lelkes eljárásnak nevezni nem lehet; szó elég, tett fölötte kevés; illyes valami a legnagyobb ér­demeket háttérbe szorítja. — A gyertyának ára 3 kral följebb emeltetett. — Az elemi iskolákról felsőbb hely­ről leküldött tervezet iránti tanácskozás a jövő ország­gyűlésre halasztatott. A Számvevőszék jövő 1847dik évi január 25kén s több napjain, és ugyan­akkor rend­kívüli fenyítő törvényszék is fog tartatni, évnegyedes fenyitö törvényszék mártius­okán, polgári t.szék azon helyén, évnegyedes közgyűlés pedig ápril 12én ve­ndi kezdetét. Az árvák dolgaira fölfigyelő t.szék január 21, 22, 23dik napjain, a csödt.szék pedig azon hó 11 dik és következő napjain fog tartatni.— Havas lágy időnk is­mét hidegre kezd változni. 16. Itiliurból. December tizennegyedikén kezdetett meg téli évnegyedet közgyűlésünk, főispáni helyet­tes ur elnöklete alatt. — Az időszaki jelentésben, leginkább a rabok száma, mi kilenczszázon fölül van, az idei szűk termés, melly miatt ínséget tűrünk és szenvedendünk, voná magára aggasztó figyel­münket. — Melly alkalommal föispáni helyettes ur élénkbe terjesztő, mikép felsőbb helyröli utasítása következtében fölszólítja a rendeket, hogy haladék nélkül íratnák össze a szakaszbeli hivatalnokok által, a helységekbeni termést és szükséget, mit aztán a n. m. m­. k. h. tanácshoz fölterjeszteni hova hamarább igyekezzenek. — Erre levéltárnokunk igen sok meg­jegyzéseket tett, nevezetesen: ő nem látá szüksé­gesnek, hogy az idei termés és szükség helységen­­kint összeirattassék, mert ez sokba kerülne, s hasz­na még sem volna; mert (mint mondá) mi, kik még a múlt században kölcsönzőnk a királyi kincsárból, s hasonlag cselekvőnk e század másod tizedében, s kamatok számítása nélkül is mintegy 75.000 ezüst forinttal adósok vagyunk, hogy is reményihetünk je­lenleg kölcsön-segedelmet; — és igy mit használunk a helytartótanácsnak összeírásunk fölterjesztésével? legfölebb is egy jelenrajzi adatot küldünk elébe, mellynél hamisabb a világon nem létezik, mit az is igazolhat, hogy a nép azt fogja gondolni: minél sző­kébb termést és ínséget fog előterjeszteni, annál ked­vezőbb bőkezűségben részesül. Ezután Sz. I. h. u. oda nyilatkozék, hogy legjobb lenne felséges urunkat királyunkat megkérni, hogy a mennyiben atyás­kodó szereteténél fogva népünkön segélni kegyelmes leend, azt ne kölcsön, hanem ajándékba adja; to­vábbá pedig azon indítványt téve, miszerint legjobb lenne a megye székvárosától egy utat készítetni Mar­­gitára, és bizonyos folyónak szabályoztatását eszkö­zöltetni , melly munkákat a szűkölködők teljesítvén , fáradalmaikért veendő bérök által megmenthetnék magukat az ínségtől. Ezen indítvány azon esetre, ha fensőbb helyről pénzt fogunk kapni, elfogadtatott. Volt még szó több intézkedésekről is, melly által a nyerészkedők tiltatnának el az előre való és összes vásárlásoktól, gabona-pálinka készítéstől stb., de mi­után a többség ezt foganatba vétethetni czélszerűnek nem találá, el nem fogadtatott. Melly intézkedések hasztalanságára nézve megemlik­etett, mikép 1814ik évben az izraelitáknak el volt tiltva a gabona-pá­linka készítés ; de azt nehány földes urak, azon ürügy alatt, hogy sertéseiknek moslék kell, még nagyobb iparral eszközlék; érintetett még az is, hogy példa tanusstá, miszerint nem egy birtokosnak dohosodon meg száz köböl gabonája, mit a szakaszbeli szolgálóim megszágolván, hivatalosan is annak talált, és igy ezerféle rendeletek kilenczszázfélekép játszattak ki. — Végre a helységenkinti termés haladék nélküli összeírása és bejelentése végzésbe ment. Ennek végeztével a keleti és nyugoti vallásos viszonyok jöttek szőnyegre, melly miatt két napot szerencsétlenül elveszítünk; — a vitatkozások a fö­lött tartattak, hogy Dragolyán s más helységekben , hol a lakosok, kik hajdanában görög nem egyesültek valának, s időközben unitusokká lettek, de most az őseik által is követelt disunitus hitre visszaléptek, az egyház, mellyben ezelőtt unitusi szentségek mu­lattattak be az urnák, jelenleg kié?? mert hajdan is a g. n. egyesülteké volt; de erre az egyesült kápta­lan követe azt adá elő, hogy azon régi disunitusi egyházaknak vagy csak emléke áll fen, vagy csak helye, vagy pedig néhány fája vagy köve, mert a mostaniak az egyesült vallásu püspökök erszényéből állíttattak, vagy legalább diszcsitettek. — Most folyt a harcz, sokan a nem egyesültek részére aka­­rák átadatni az egyházakat, sokan pedig a megma­radt egynéhány egyesültek­ tulajdonának lenni vélték; mindezeknek azonban véget vetett egy általunk elfo­gadott udvari parancs, melly az ez ügyet tárgyazó iratokat fölterjesztetni rendeli, s egyszersmind, fel­­sebbi rendeletekig a dolgot, a maga épségében ha­gyatni rendeli. Ebben a rendek megnyugvának, de azért még nincs vége ezen históriának. — Annálfog­­va annyit hastorizáltak, hogy még a kozákok, lengye­lek harczait, hussiták és protestánsok történeteit is mind elbeszélők, majd korszámításra, majd ana­tómiába ereszkedtek, ugyan­is egy kereskedő azt adá elő, miszerint figyelmezni kell az embernek, hogy mit hord szive alatt, a felebaráli szereldet? — fia tehát úgymond, midőn a dragolyáni nem egyesül­tek unitusokká lettek, templomuk is átalakult, azt viszonyosságnál fogva, és emberi szerelm­e szerint visszaalakittatni óhajtaná. A. J. h. n. panaszkép ter­jesztő elő , mikép a g. egyesült Ikiinek, mindent el­követnek, mi által az átmenetet megakadályozzák. Ezután sz.biró Drágos János azon indítvánnyal lépett föl, hogy a közelgő szent ünnepek alatt a g. n. e. vallást követőknek sem papjuk, sem egy­házuk nem lévén , a megye szenteltessen föl szá­mukra valami imaházat, hol egybegyű­lvén, a szent gyónást végezhessék , az urtestét vehessék, s az is­­tent egyhangon dicsőíthessék, s ezt pedig annyival is inkább óhajtá, mivel, ha illy előrendelkezéseken kí­vül a nép ájtatossága teljesítésére egybegyülend, at­tól fél, hogy majd elkeserednek, mivel nekik még csak egyházuk sincs, s keservük nyilatkozatait majd zendülésnek keresztelendik. E fölött ismét többfele ágaztak a vélemények, néhányan azt mondák, hogy Mária Terézia declaratóriumában úgy nyilatkozik, mi­szerint minden g. n. egyesült száz ház tarthat egy pa­pot, és igy alattomban értetődik, hogy egyházat is, és igy csak azon kérdés támadhat, váljon a helységek­ben külön külön található, 100 ház é s ha található, akkor szerezzenek maguknak papot, és szenteljenek egyházat. V­ Végre határoztatok, hogy imádkozni, böjtölni, s nem vétkezni az ünnepek alatt templomon kívül és pap nélkül is lehet, — minden ezt tárgyazó iratok pedig fölterjesztetnek. Voltak még ez alkalommal némi sérelmes kife­jezések, nevezetesen egy ügyvéd, egy másik ügyvéd egyszersmind megyei jegyzőnek szavazatát nemtelen­­sége miatt el nem akará ismerni, — ismét egyik jegyző, első alügyészt, kiszámított ügy végeit szemé­lyesített törvényszék alakításával s ugyan illynenyi ügyben, mint felperes tiszti ügyvéd, az alperesek vé­delmére eszközlött foglalmakkal vádolá, melly végre tiszti ügyvéd ur visgálatot kért, mi meg is adatott. Ezek után a következő évre törvényszéki ülnö­kök választattak, olly megszorítással, hogy a tör­vényszékekre a bee rendiben bejönni tartozzanak , s ha ezt két ízben kellő okok hiánya mellett elmulasz­tanák, azon esetben a táblabirói koszorúból kitörül­­tessenek. Erre válaszul adatott, mikép helyesebb lenne azon intézkedés, ha az illyetén hanyag ülnökök más alkalommal törvényszéki táblabirákká nem vá­­laszthatandóknak nyilváníttatnának, egyébiránt pedig a táblabirói czímet korántsem tekintheti valami kitün­tetésnek ülnök Beöthy László úr, annyival is inkább, mert van már, még szappanfőzők közöl is. Nádor e cs. kir főherczegségének egészségbeli örvendeztető állapotát annyira szivünkön viseljük, hogy midőn e felöl elnökünk értesített, Te Deum laudamust tartatni elhatárzónk. A hírlapokból ismeretes nádori emlékpénzekből levéltárunk számára rendeltettünk, e fölött pedig még több magánosak is följegyzék magokat, az e végett hozzánk küldött aláírási ívre. El nem mulaszthatom megemlíteni, miszerint má­sod alispánunk 8. G. ur a megyei kórház pénztárá­nak szaporítását és jobb rendeletek behozatalát olly hathatósan eszközlé , mellyért nekie még elvellenei az oppositionalisták is legöszintébb köszöneteiket tolmá­­csolák. Egy udvari rendelet olvastatott föl, melly sze­rint bizonyos szuperbeni iratok már legfelsőbb he­lyen megvizsgáltatván , az birtokon belül föllebezni megengedtetett. Erre Ambrus József h. n. az állo­­mányi törvények fölforgatását látá veszélyezve len­ni. (Ez még csak szerencse, mikor az állomány fönfor­­gatása veszélyeztetik, az­az megakadályozta­tik) — s ezt mint az 1836 ú t. 20. czikkébe ütközőt fél­­revettetni kéré, és ezt országgyűlési sérelmül kivá­rni jegyzőkönyvbe iktattatni. L. G. pedig következő­leg vélekedett : ha a törvényeket udvari pa­rancsokkal lehet semmisítni, úgy törvényeket alkotni nincs szükség, de ha világos törvény létezik , azt udvari parancscsal háttérbe tenni nem lehet, nem sza­bad, s minthogy ez meg akart történni a kormány ré­széről, ezt országgyűlési sérelmül jegyzőkönyvbe kí­vánja iktattatni. B. L. és T. J. pedig ő felségét mint sum­nus justiciariust ismervén, a parancsot elfogad­ják, annyival is inkább, mert a t. m. u. kormányszék illy­est, az iratok egybevetése után szokott lenni, azért is elfogadják azon megjegyzéssel, hogy országgyű­léseim rendek küldőik által a szuperben, birtokon be­lüli föllebezést sürgetendnek.. Ha jól emlékszem, folyó évi március 30 án kez­dett gyű­lésünkről a tudósításomban már említeni, mi­kép­p megyének honlja L. Antal, ez­előtt huszonkét évvel, a koronás ügyvéd kívánatéra bankó-csiná­­lási gyanú miatt bebörtönöztetett, s javaitól meg­­foszlatott; — később a főméltóságu hétszemélyes tábla által az irányábani gyanú alól föloldoztatott, s javai visszanyerésére méltónak találtatott. Mára mult alkalommal érintetett az is, hogy nevezett L. Aula

Next