Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)
1847-01-29 / 428. szám
hasznos az által, hogy a magyar kézműveseknek alkalom nyuttatik olly ismeretek gyűjtésére, minőket különben az országban nem szerezhettek volna , épen úgy a kincstár gyárakat állítván a honban és a szükséges szakértőket drága pénzen űzetvén , az ország lakosinak alkalmat nyújt magokat a gyáripar mezején tökéletesíteni, és idővel a külországi készítményeket nélkülözhetni. Egyébiránt ha valakinek mégis e tárgyban aggodalmai vannak, azok iránt fölírni lehet, de jogsértést semmi esetben sem lát. M. S. A conservativek programmjából gyűlölség és engesztelhetlenség sugárzik az ellenzék irányában. A dohánymonopólium sem státusgazdászati, sem financiális tekintetben nem hasznos a kormánynak, mert neki a gyárak több pénzbe kerülnek, mint magánosoknak. Nem barátja az indirect adónak, de mégis véleménye szerint a kormány jogsértést el nem követett. Ha Buda Pesten egy kereskedőnek négy boltja is lehet, miért ne nyithatna a kincstár több boltot. A kormány nem tilthatja ugyan a nemzetnek a hajózást a föltalált tengeren, de a nemzet sem követelheti maga részére kizárólagos használatát azon kérdéses tengernek. Véleménye szerint e tárgy országgyűlésen kiegyenlítendő. H. K. A cselekvés terén csak annyit kell tenni, amennyi szükséges. Aggodalmunk közös, de jogsértésben nem forog; itt van közöttünk a különbség. Nógrád mindig pártolta a szabad kereskedést, és most mégis a szabad kereskedést ellenzi a kincstárnak. Igen nevetségesen cselekszünk , midőn a jövőben akarjuk keresni a jogsértést. Gr. F. A. Még eddig sem státusgazdászati, sem jogi szempontból nincs megmutatva, hogy a kincstár tevékenysége kártékony. Másoknak üveg, szőnyeg, és vasgyárai, valamint a nagyszámú boltok is mutatják, hogy a kormány a magánosok gyárait el nem ölte. A conservativ conferentia ellen lényeges kifogást tenni nem lehet, mert a programra csak azt állítja, hogy többséggel kell kormányozni, és az ellenzéket leszavazni kell és szabad. M. M. Pártolja K-nek indítványát. K. K. Szavak eszméket foglalnak magokban, az eszmék pedig jogokat. Helyesli az indítványt. A kormánynak vannak jogai, de vannak kötelességei is. Némelly kormányoknak szabad kereskedni. Cromwell kereskedett és virágzóvá tette az angol nemzetet, de a franczia kormány monopóliumai ártalmasak voltak és forradalmat idéztek elő. Legyünk figyelemmel a dohányra: volt időszak, mellyben a kormány egyedüli vevője igyekezett lenni a dohánynak, és megfogyott a dohányvásárlók száma annyira, hogy némellyek Francziaországba vitték eladás végett. A kormány kereskedése áldásos lehet ugyan a producensre, de minden esetre ártalmas a magánosok gyáraira, kik a kormánnyal a szivargyártásban versenyezni nem képesek. A kormány minden tekintetből e téren sérelmes lépéseket tett; a nemzet aggodalma nem csak igen is alapos, sőt az sincs eldöntve, hogy itt nem létezik jogsértés, ő jogi szempontból is az indítvány mellett szavaz. T. K. Ha a fiscus, mint akárki privatus viseli a közterheket, a kedvezményekben is részesülnie kell. Az ellenzéki liberalismus első paroxismusa az anarchiának. B. tiszteletes. Első magyar ember a király, a mi más magyar embernek szabad, az a kincstárnak is szabad a gyári vagy kereskedési pályán. Sz. M. a kincstár jogsértést nem követett el; jól teszi, hogy üveggyárakat állít, vagy Ürmöst készít; de a szivargyár szegényíti a népet s azért aggodalomra szavaz. Sz. P. a kincstárnak szabad gyártani, de csak a magyar kincstárnak. Ilyen gyártás a védegyletre kártékonyan hat. A kormánynak szüksége van jövedelemre, mert a vasutak , csatornák, politechnicum, sokba kerülnek, ha sokba kerül még a titkos politia, a censura, az administratorok; ezen lépést helytelen időben tette a kormány, és így illegalitása világos. Jogsértésre szavaz. R. F. a törvény szelleme csak az, hogy egy helyen egy bolt nyittassák; mivel pedig a kormány több boltot is nyitott * *), ez jogsértés. Amit mond a Buda-Pesti Híradó, az a kormánynak szava, mert a cenzurán átment. '”"*) országgyűlésen kívül e tárgyba nem kellendett a kormánynak bocsátkozni ; nem árt kimondani a jogsértést. K. J. első alispán: Némelly urak nem ismerik a magyar kormányt, csodálatos! Hát nem ismerik a felséget, a consiliumot, a kancelláriát? Egy zsellér, egy jobbágy, egy boltot nyithat, de a földesúr többre is ad engedelmet. A kormány pedig nem zsellér, nem jobbágy; itt jogsértés nem létezik. 1. L. Ha tetszik, legyen aggodalomra építve a fölirás, de a jogsértés eszméjébe bele nem egyezhetik. Ha a kincstár császári királyi dohány-árulás czime alatt kereskedik, ez épen úgy nem jogsértés , mint nem jogsértés, midőn a magyar törvények az ausztriai császár czime alatt publicáltatnak. P. F. a kormánynak a dohányügybeni eljárását nem helyesli morális szempontból, mert abból a hazára kár keletkezik; nem helyesli jogi szempontból, mert a törvény a boltról csak egyes számban szól *). (Vége köv.) Vegyes újdonságok. (József-emlék, egyesület, melly folyó helén alakult Rottenbiller Leopold ideiglenes elnök előkülése alatt, szinte ezen hészén közgyűlést tartott. — Megnyitó beszédében Pest városának a fönséges elhunyt iránti mély háláját tolmácsolván , a választmány munkálata magyar s német nyelven fölolvastatott. Ezek után az ideiglenes elnök és választmány hivataláról leköszönvén, a közlelkesülés mindnyájokat tiszteikben újólag megerősítette , mire többek óhajtása szerint a választmány 12 taggal megszaporítatni határoztatok úgy, hogy 6 most, 6 pedig jövő közgyűlésen választassék el; a 24 volt választmányi taghoz még ezek kiáltattak ki: Petrichevich Horváth Lázár, Kis Károly, Schedel Ferencz, Szepessy Ferencz, gr. Károlyi György, ,és Szentkirályi Móricz. Aztán kimondatott, hogy az egyesület közgyűléséhez tartozik a művész megválasztása, az érczszobor helyének kijelölése és a költség kivetése, — és hogy a közgyűlés összehívása a választmány belátására bizatik. — Erre az elnök a jelenlevők részvétét megköszönvén, a gyűlés eloszlott. (W az e hr K pesti kőnyomdájából) a napokban került ki boldogult nádorunk József ő fensége halotti arczképrajza Barabás anja alól. Kaphatni Pesten minden műárusnál. (A középponti vasút pest-váczi vonalán) folyó évi január 18kán 430, 19kén 415, 20kán 336, 21kén 375, 22kén 263 , 23kán 240, 24kén 392, s igy január 16kától bezárólag egész 24kig összesen 2451 személy szállíttatott Váczra és vissza. (Megjelent, s Budavárában egyedül a szerzőnél kapható: „Magyarország karainak és rendeinek szavazati joga a közgyűléseken , különös tekintettel az egyházi rendére, és a szabad kir. városokéra. Irta és fejtegette Podhráczky József. Budán 1847. 1601. Gyurián és Bagó betűivel. Ára 1 f. e. p. Ezen korszerű és érdekes munkáról jövő alkalommal bővebben. (A kolozsvári nőegylet) az általa Kolozsvárott alapított előiskolában szalmakalapkötésre is taníttatta a növendékeket. S a gyermekek megtanulták e könnyű, de hasznos kis mesterséget. De midőn a szülőktől az e munkához alkalmas szalmának és fonálnak megszerzését kérték, — a szülök vonakodtak, s a pártfogoló grófnőkre utaltak. Kár volna, hogyha e csekély szükséget nem akarván a nemes egylet pótolni, — ez igen hasznos foglalkozástól megfosztatnának a növendékek. (Török - Szent - Middoson Poderszka István) helybeli közbirtokos 52.000 forintot alapított arra a czélra, hogy az ottani lakosság eskettetési, keresztelési s temetési költsége annak kamatából födöztessék. (Dalmatiában az indigo termesztése) a zalai s spalatoi kerületekben sikerteljes eredménynyel égaljasitatott, mint ezt Kietze ur egy német gazdasági lapban bővebben leírja. A meghatározott, kerületi kapitány, Rehn Henrik, ki a Jussul* (tripesti) kereskedőhöz által hozatott Egyptomból indigomagot, volt első, ki Dalmatiában az indigó-termesztést megkisérlé, s fáradhatlan buzgalma által azt terjeszteni törekvők. Jelenleg már számos kerületekben sikeresen termesztetik. — Mint Kiette úr hitelesen állítja, egy hold föld indigóval bevetve, 100 pftnyi, s kedvező esetben még ezt fölülhaladó tiszta jövedelmet is biztosit a szorgalmas termesztőnek. — Váljon nem volna e czélszerü hazánk melegebb tájain is megkísérlem ezen olly szépen jövedelmező növény termesztését, hogy általa ismét meggazdálkodhassunk számunkra azon öszvegnek legalább egy részét, melly érette évenkint kiadatok ?. . . (A p h y s i k ai nyomor) mennyire elnyomja a szellemi kifejlődést, például állíthatjuk föl írhont, hol 74 városban, mindegyik legalább 2500 lakossal, egyetlen könyvárus sincs. Ezen városok közöl p. o. Dungarvan 12,382, Carrikon Suir pedig 11,049 lakost számlál. Továbbá hat grófságban szinte egyetlen könyvárus sincs, de még csak egy olvasó egyesület sem. Dublin- s még egy pár nagyobb városon kívül a könyvárus meg nem élhet, ha csak egyszersmind melléküzletekkel is nem foglalkozik. Néhány év előtt Connaught-ban egy tekintélyes könyvárus egyszersmind órákat, harisnyákat, lisztet és burgonyát is volt kénytelen árulni, hogy megélhessen. (A társalgás Brüsselben jelenleg már szinte iparággá vált. S ez valóban méltán tartaték az iparüzlet egyik legritkábbikának. Bizonyos fiatal tudós ugyanis, ki nem csak hogy igen nagy társalgási ügyességgel bir, hanem e mellett alapos tudománnyal,utazási ismeretekkel, s dúsgazdag tapasztalással is, — minden idejét társasági órák adására szenteli, magas rangú férfiak és hölgyeknek, kik magukat vagy tanulságosan mulattatni akarják, vagy pedig nem bírnak egyénekkel s körrel, a kikkel s a hol kellemesen mulathatnának — a társalgásból rendes órákat ad. Illy órákat , mind saját labán, mind mások szállásán tart. Tereme, melly hallgatóinak naponkint kétszer áll nyitva, gyalpont- s találkozási helyül szolgál a legválogatottabb társaságnak. Minden részvényes havonkint25 frankot űzet leczkéiért. S naponkint három tanítva mulató óra fordittatik a társalgásra. Ez alkalommal minden művészeti, tudományos, s érdekesb újdonságok, népszokások, napi események előfordulnak, s a politikán kívül anyagul szolgálnak a beszélgetésre, melly bár elméneten, s némi éllel, mindazáltal epéskedés nélkül tartatok. Házon kívül órákat rendesen 10 frankért szokott adni. Iletenkint háromszor fogad el ebédre meghívást, — egyszer egyszer 20 frankért, mihez azonban az estély nem számíttatok. Talányokat s szójátékokat külön ki kell kötni. E társalgási tőzsér ezen kívül kész bármikor egy csínnal öltözködött társalgó-segéddel is szolgálni, hogy ez által részint a társalgás némi kellemes változékosságot nyerjen, részint pedig, hogy a melly személynek nincs társalgója, annak mulattatására lehessen, s észrevételei s megjegyzésére feleljen. Ezen értelmi segédeket barátokul is ajánlja s adja olly személyek és idegeneknek, kik a társalgásban még nem bírnak elég jártassággal. Belgium, mint e példából is láthatni, valóban nagy vállalkozó szellemmel bir, s nincs mit kétkedni, hogy a társalgás ezen tudós tetemeiben hasonlíthatlanul szellemdúsabb, mint némelly kávéházaink pipafüstös politikája, vagy némelly salonaink üres csacskálkodása. Folytatása a Mikovár-lijinci vasut előmunkálataira bejelentett ujabb aláírásoknak. Kacskovics Károly uz 190. sz. ivén Nógrádban: Kacskovics Károly, Littner Ferencz egyenkint 10 pft. Kacskovics Lajos, Bodnár István, Thomka Sándor, Eliássy István, Faust Antal, Thanhoffer Lajos, Okolicsányi Antal, Pongrácz Péter, Bolgár Gábor, Kalmár István, Frideczky Lajos, Mérey Móricz, Laszly Pál egyenkint 5 pft. Sebestyén Apollónia, Danner János, Tamás János, Máthés István,Késmárky Károly, Domokos Antal, Szakáll Elek és Romhányi II. mindegyik 2 pft. Pongrácz Manó, Buda János, Kalmár Lajos, Raksányi János, Dévény István, Peller János, Várhalmi Ferencz, Szigyártó Sámuel, Oroszy József, Oláh Sándor, Ilorkovics József, Nigrovics Károly mindegyik 1 pft. Összesen 113 pft. Levelekben jelenték aláírásaikat a következők: Olaszországból: Mészáros Lázár huszárezredes 10 pgft.— Zsibóról: Báró Wesselényi Miklós 100 pft. — Buziá sról: Császár Sándor 50 pft. — Szolga-Györröl: Hunkár Antal, Sándor és Mihály együtt 100 pft. — G y ö r k ö n y b ö l: Kapuváry János 50 pft. — Mély kútról: Salamon Miklós 1 pft.— Pestről: Horváth Ferencz 10 pft., özvegy Petrásch Andrásné 10 pft. — Z e m pé n b ö 1 Lasztomérról: Szemere György 10 pft. — Orosházáról: Kosztolányi Péter 20 pft. — Somon tornyáról: Gyűszű Imre 8 pft. — Pécsről: Parnády József 10 pft. Pancsováról: pathi Nagy Ká- *) Ez egészen nem is áll; a kormány egy helyen nem nyitott épen több boltot, hanem inkább gyártmányait árulják több boltban, és pedig olly boltokban, mellyek már ez előtt is léteztek.— Ez pedig, úgy hisszük, a t. ur sem kétkedik benne, hogy minden gyárosnak szabad. S z e rk. **) Már ez még is csak nevetséges okoskodás. E szerint a t. szónok ur beszédje is a kormány beszédje lesz, mert mint látja, a censurán szintén keresztülment. Szerk. *) Jelen tudósítást, egész terjedelmében már csak azért is kívánatosnak láttuk közétenni, miután ez valóságos mintája a magyar tanácskozásoknak.... Mennyi drága idő pazaroltatik így el, puszta ismétlésekkel, anélkül, hogy valaki csak legkisebb újat is mondana a tárgyhoz!... —Szerk. 67