Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)

1847-01-29 / 428. szám

hasznos az által, hogy a magyar kézműveseknek alkalom nyuttatik olly ismeretek gyűjtésére, mi­nőket különben az országban nem szerezhettek vol­na , épen úgy a kincstár gyárakat állítván a hon­ban és a szükséges szakértőket drága pénzen űzet­vén , az ország lakosinak alkalmat nyújt magokat a gyáripar mezején tökéletesíteni, és idővel a külor­­szági készítményeket nélkülözhetni. Egyébiránt ha valakinek mégis e tárgyban aggodalmai vannak, a­­zok iránt fölírni lehet, de jogsértést semmi esetben sem lát. M. S. A conservativek programmjából gyű­­lölség és engesztelhetlenség sugárzik az ellenzék irá­nyában. A dohánymonopólium sem státusgazdászati, sem financiális tekintetben nem hasznos a kormánynak, mert neki a gyárak több pénzbe kerülnek, mint ma­gánosoknak. Nem barátja az indirect adónak, de mégis véleménye szerint a kormány jogsértést el nem kö­vetett. Ha Buda­ Pesten egy kereskedőnek négy bolt­ja is lehet, miért ne nyithatna a kincstár több boltot. A kormány nem tilthatja ugyan a nemzetnek a hajó­zást a föltalált tengeren, de a nemzet sem követel­heti maga részére kizárólagos használatát azon kér­déses tengernek. Véleménye szerint e tárgy ország­gyűlésen kiegyenlítendő. H. K. A cselekvés terén csak annyit kell tenni, a­mennyi szükséges. Aggo­dalmunk közös, de jogsértés­ben nem forog; itt van közöttünk a különbség. Nógrád mindig pártolta a sza­bad kereskedést, és most még­is a szabad kereske­dést ellenzi a kincstárnak. Igen nevetségesen cse­lekszünk , midőn a jövőben akarjuk keresni a jog­sértést. Gr. F. A. Még eddig sem státusgazdászati, sem jogi szempontból nincs megmutatva, hogy a kincstár tevékenysége kártékony. Másoknak üveg, szőnyeg, és vasgyárai, valamint a nagyszámú bol­tok is mutatják, hogy a kormány a magánosok gyá­rait el nem ölte. A conservativ conferentia ellen lényeges kifogást tenni nem lehet, mert a programra csak azt állítja, hogy többséggel kell kormányozni, és az ellenzéket leszavazni kell és szabad. M. M. Pártolja K-nek indítványát. K. K. Szavak eszméket foglalnak magokban, az eszmék pedig jogokat. He­lyesli az indítványt. A kormánynak vannak jogai, de vannak kötelességei is. Némelly kormányoknak szabad kereskedni. Cromwell kereskedett és virág­zóvá tette az angol nemzetet, de a franczia kormány monopóliumai ártalmasak voltak és forradalmat idéz­tek elő. Legyünk figyelemmel a dohányra: volt idő­szak, mellyben a kormány egyedüli vevője igyekezett lenni a dohánynak, és megfogyott a dohányvásárlók száma annyira, hogy némellyek Francziaországba vit­ték eladás végett. A kormány kereskedése áldásos le­het ugyan a producensre, de minden esetre ártalmas a magánosok gyáraira, kik a kormánnyal a szivargyártás­ban versenyezni nem képesek. A kormány minden tekin­tetből e téren sérelmes lépéseket tett; a nemzet aggo­dalma nem csak igen is alapos, sőt az sincs eldöntve, hogy itt nem létezik jogsértés, ő jogi szempontból is az indítvány mellett szavaz. T. K. Ha a fiscus, mint akár­ki privatus viseli a közterheket, a kedvezmények­ben is részesülnie kell. Az ellenzéki liberalismus első paroxismusa az anarchiának. B. tiszteletes. Első ma­gyar ember a király, a mi más magyar embernek sza­bad, az a kincstárnak is szabad a gyári vagy keres­kedési pályán. Sz. M. a kincstár jogsértést nem kö­vetett el; jól teszi, hogy üveg­gyárakat állít, vagy Ürmöst készít; de a szivargyár szegényíti a népet s az­ért aggodalomra szavaz. Sz. P. a kincstárnak szabad gyártani, de csak a magyar kincstárnak. I­­­lyen gyártás a védegyletre kártékonyan hat. A kormánynak szüksége van jövedelemre, mert a vasutak , csatornák, politechnicum, sokba kerül­nek, ha sokba kerül még a titkos politia, a cen­­sura, az administratorok; ezen lépést helytelen időben tette a kormány, és így illegalitása világos. Jogsértésre szavaz. R. F. a törvény szelleme csak az, hogy egy helyen egy bolt nyittassák; mivel pedig a kormány több boltot is nyitott * *), ez jogsértés. A­mit mond a Buda-Pesti Híradó, az a kormánynak sza­va, mert a cenzurán átment. '”"*) országgyűlésen kí­vül e tárgyba nem kellendett a kormánynak bocsát­kozni ; nem árt kimondani a jogsértést. K. J. első alispán: Némelly urak nem ismerik a magyar kor­mányt, csodálatos! Hát nem ismerik a felséget, a con­­silium­ot, a kancelláriát? Egy zsellér, egy jobbágy, egy boltot nyithat, de a földes­úr többre is ad enge­­delmet. A kormány pedig­ nem zsellér, nem jobbágy; itt jogsértés nem létezik. 1. L. Ha tetszik, legyen aggoda­lomra építve a fölirás, de a jogsértés eszméjébe bele nem egyezhetik. Ha a kincstár császári királyi dohány-áru­lás czime alatt kereskedik, ez épen úgy nem jog­sértés , mint nem jogsértés, midőn a magyar tör­vények az ausztriai császár czime alatt publicáltat­­nak. P. F. a kormánynak a dohányügybeni eljárását nem helyesli morális szempontból, mert abból a ha­zára kár keletkezik; nem helyesli jogi szempontból, mert a törvény a boltról csak egyes számban szól *). (Vége köv.) Vegyes újdonságok. (József-emlék, egyesület,­ melly folyó he­­lén alakult Rotten­biller Leopold ideiglenes elnök előkü­lése alatt, szinte ezen hé­szén közgyű­lést tartott. — Megnyitó beszédében Pest városá­nak a fönséges elhunyt iránti mély háláját tolmá­csolván , a választmány munkálata magyar s német nyelven fölolvastatott.­­­ Ezek után az ideiglenes elnök és választmány hivataláról leköszönvén, a közlelkesülés mindnyájokat tiszteikben újólag meg­erősítette , mire többek óhajtása szerint a választ­mány 12 taggal megszaporítatni határoztatok úgy, hogy 6 most, 6 pedig jövő közgyűlésen választas­­sék el; a 24 volt választmányi taghoz még ezek kiáltattak ki: Petrichevich Horváth Lázár, Kis Károly, Schedel Ferencz, Szepessy Ferencz, gr. Károlyi György, ,és Szentkirályi Móricz. Aztán kimondatott, hogy az egyesület közgyűlésé­hez tartozik a művész megválasztása, az érczszo­­bor helyének kijelölése és a költség kivetése, — és hogy a közgyűlés összehívása a választmány belá­tására bizatik. — Erre az elnök a jelenlevők rész­vétét megköszönvén, a gyűlés eloszlott. (W a­­­z e­­ h­­­r K pesti kőnyom­­dájából) a napokban került ki boldogult nádorunk József ő fensége halotti arczképrajza Barabás anja alól. Kaphatni Pesten minden műárusnál. (A középponti vasút pest-váczi vo­nalán) folyó évi január 18kán 430, 19kén 415, 20kán 336, 21kén 375, 22kén 263 , 23kán 240, 24kén 392, s igy január 16kától bezárólag egész 24kig összesen­ 2451 személy szállíttatott Váczra és vissza. (Megjelent, s Budavárában egyedül­ a szerzőnél kapható: „Magyarország karainak és rendeinek szavazati joga a közgyűléseken , különös tekintettel az egyházi rendére, és a szabad kir. vá­rosokéra. Irta és fejtegette Podhráczky József. Budán 1847. 1601. Gyurián és Bagó betűivel. Ára 1 f. e. p. Ezen korszerű és érdekes munkáról jövő alkalommal bővebben. (A kolozsvári nő­egylet) az általa Ko­lozsvárott alapított előiskolában szalmakalapkötés­­re is taníttatta a növendékeket. S a gyermekek megtanulták e könnyű, de hasznos kis mesterséget. De midőn a szülőktől az e munkához alkalmas szal­mának és fonálnak megszerzését kérték, — a szülök vonakodtak, s a pártfogoló grófnőkre utaltak. Kár volna, hogyha e csekély szükséget nem akarván a nemes egylet pótolni, — ez igen hasznos foglalko­zástól megfosztatnának a növendékek. (Török - Szent - Midd­oson Poderszka István) helybeli közbirtokos 52.000 forintot ala­pított arra a czélra, hogy az ottani lakosság esket­­tetési, keresztelési s temetési költsége annak kama­tából födöztessék. (Dal­m­at­iá­ban az indigo termesztése) a zalai s spalatoi kerületekben sikerteljes eredmény­nyel égaljasitatott, mint ezt Kietze ur egy német gazdasági lapban bővebben leírja. A meghatározott, kerületi kapitány, Rehn Henrik, ki a Jussul* (trip­esti) kereskedőhöz által hozatott Egyptomból indigo­­magot, volt első, ki Dalmatiában az indigó-termesz­tést megkisérlé, s fáradhatlan buzgalma által azt terjeszteni törekvők. Jelenleg már számos kerüle­tekben sikeresen termesztetik. — Mint Kiette úr hitelesen állítja, egy hold föld indigóval bevetve, 100 pftnyi, s kedvező esetben még ezt fölülhaladó tiszta jövedelmet is biztosit a szorgalmas termesz­tőnek. — Váljon nem volna e czélszerü hazánk melegebb tájain is megkísérlem ezen olly szépen jövedelmező növény termesztését, hogy általa is­mét meggazdálkodhassunk számunkra azon öszveg­­nek legalább egy részét, melly érette évenkint ki­adatok ?. . . (A p h y s i k a­i n­y­o­m­o­r) mennyire elnyom­ja a szellemi kifejlődést, például állíthatjuk föl ír­­hont, hol 74 városban, mindegyik legalább 2500 lakossal, egyetlen könyvárus sincs. Ezen városok közöl p. o. Dungarvan 12,382, Carrikon Suir pedig 11,049 lakost számlál.­­ Továbbá hat grófságban szinte egyetlen könyvárus sincs, de még csak egy olvasó egyesület sem. Dublin- s még egy pár na­gyobb városon kívül a könyvárus meg nem élhet, ha csak egyszersmind melléküzletekkel is nem fog­lalkozik. Néhány év előtt Connaught-ban egy te­kintélyes könyvárus egyszersmind órákat, harisnyá­kat, lisztet és burgonyát is volt kénytelen árulni, hogy megélhessen. (A társalgás Brüsselben­ jelenleg már szinte iparággá vált. S ez valóban méltán tartaték az iparüzlet egyik legritkábbikának. Bizonyos fiatal tudós ugyanis, ki nem csak hogy igen nagy tár­salgási ügyességgel bir, hanem e mellett alapos tudo­mánnyal,utazási ismeretekkel, s dúsgazdag tapasztalás­sal is, — minden idejét társasági órák adására szen­teli, magas­ rangú férfiak és hölgyeknek, kik magukat vagy tanulságosan mulattatni akarják, vagy pedig nem bírnak egyénekkel s körrel, a kikkel s a hol kellemesen mulathatnának — a társalgásból rendes órákat ad. Illy órákat , mind saját labán, mind mások szállásán tart. Tereme, melly hallga­tóinak naponkint kétszer áll nyitva, gyalpont- s találkozási helyül szolgál a legválogatottabb társa­ságnak. Minden részvényes havonkint­­25 frankot űzet leczkéiért. S naponkint három tanítva mulató óra fordittatik a társalgásra. Ez alkalommal minden művé­szeti, tudományos, s érdekesb újdonságok, népszoká­sok, napi események előfordulnak, s a politikán kívül anyagul szolgálnak a beszélgetésre, melly bár elméneten, s némi éllel, mindazáltal epéskedés nél­kül tartatok. Házon kívül órákat rendesen 10 frankért szokott adni. Iletenkint háromszor fogad el ebédre meghívást, — egyszer egyszer 20 frankért, mi­hez azonban az estély nem számíttatok. Talányo­kat s szójátékokat külön ki kell kötni. E társalgási tőzsér ezen kívül kész bármikor egy csínnal öl­tözködött társalgó-segéddel is szolgálni, hogy ez által részint a társalgás némi kellemes változékosságot nyer­jen, részint pedig, hogy a melly személynek nincs tár­salgója, annak mulattatására lehessen, s észrevételei s megjegyzésére feleljen. Ezen értelmi segédeket baráto­kul is ajánlja s adja olly személyek és idegeneknek, kik a társalgásban még nem bírnak elég jártasság­gal. Belgium, mint e példából is láthatni, valóban nagy vállalkozó szellemmel bir, s nincs mit kétkedni, hogy a társalgás ezen tudós tetemeiben hasonlíthatlanul szellemdúsabb, mint némelly kávéházaink pipafüstös po­litikája, vagy némelly salonaink üres csacskálkodása. Folytatása a Mikovár-l­ijinci vasut előmunkálatai­ra bejelentett ujabb aláírásoknak. Kacskovics Károly uz 190. sz. ivén Nógrád­­ban: Kacskovics Károly, Littner Ferencz egyenkint 10 pft. Kacskovics Lajos, Bodnár István, Thomka Sándor, Eliássy István, Faust Antal, Thanhoffer Lajos, Okoli­­csányi Antal, Pongrácz Péter, Bolgár Gábor, Kalmár István, Frideczky Lajos, Mérey Móricz, Laszly Pál egyenkint 5 pft. Sebestyén Apollónia, Danner János, Tamás János, Máthés István,Késmárky Károly, Do­mokos Antal, Szakáll Elek és Romhányi II. mindegyik 2 pft. Pongrácz Manó, Buda János, Kalmár Lajos, Raksányi János, Dévény István, Peller János, Várhal­mi Ferencz, Szigyártó Sámuel, Oroszy József, Oláh Sándor, Ilorkovics József, Nigrovics Károly mind­egyik 1 pft. Összesen 113 pft. Levelekben jelenték aláírásaikat a következők: Olaszorszá­g­b­ó­l: Mészáros Lázár huszár­ez­redes 10 pgft.— Zsibóról: Báró Wesselényi Mik­lós 100 pft. — B­uz­iá sr­ól: Császár Sándor 50 pft. — Szolga-Györröl: Hunkár Antal, Sándor és Mihály együtt 100 pft. — G y ö r k ö n y b ö l: Kapuvá­­ry János 50 pft. — Mély kútról: Salamon Miklós 1 pft.— Pestről: Horváth Ferencz 10 pft., özvegy Petrásch Andrásné 10 pft. — Z e m p­­­é n b ö 1 Las­z­­tomérról: Szemere György 10 pft. — Oroshá­záról: Kosztolányi Péter 20 pft. — Somon tor­­nyár­ól: Gyűszű Imre 8 pft. — Pécsről: Parnády József 10 pft. Pancsováról: pathi Nagy Ká- *) Ez egészen nem is áll; a kormány egy helyen nem nyi­tott épen több boltot, hanem inkább gyártmányait árulják több boltban, és pedig olly boltokban, mellyek már ez előtt is léteztek.— Ez pedig, úgy hisszük, a t. ur sem kétkedik benne, hogy minden gyárosnak szabad. S z e r­k. **) Már ez még is csak nevetséges okoskodás. E szerint a t. szónok ur beszédje is a kormány beszédje lesz, mert mint látja, a censurán szintén keresztülment. Szerk. *) Jelen tudósítást, egész terjedelmében már csak azért is kívánatosnak láttuk közétenni, miután ez valóságos min­tája a magyar tanácskozásoknak.... Mennyi drága idő pa­­zaroltatik így el, puszta ismétlésekkel, a­nélkül, hogy valaki csak legkisebb újat is mondana a tárgyhoz!... —­Szerk. 67

Next