Nemzeti Ujság, 1847. július-december (42. évfolyam, 513-617. szám)
1847-11-21 / 595. szám
Tarnóczy Kázmér, úgy látszik, hogy a Rendek az indítványt közhelyesléssel határozatul elfogják; most tehát következik a napló-censorok választatása ; akarják ezt a rendek jelenleg tanácskozás alá venni, s a választási módot újólag megvitatni. (Fölkiáltások: „maradjon a régi.“) Tehát méltóztassanak holnap beadni a választott censorok neveit. Bernáth Zsigmond. Helyesli Csongrád indítványát, de nem tartja elegendőnek, hogy a dicsőült nádor érdemei egyedül csak puszta törvénycikk által örökítessenek , hanem megyéje meghagyásából kívánja, hogy más nagyszerű, a boldogultnak érdemeihez méltó emlék által is örökítessék; kívánja pedig ezt annál inkább s annál biztosabb eredménnyel, mivel tudja, hogy ezt több megyék is utasításul adák s óhajtják. Szabó János: Küldői szintén azt kívánják, hogy a boldogult nagy nádor emléke, nemcsak törvényczikk által, hanem más közhasznú maradandó emlék által is örökítessék, s e czél elérésére a szükséges költségeket is megajánlák. Kende Zsigmond: Az elhunyt félszázados nagy nádornak emlékét, nem csak törvényczikk, hanem magasztos érdemeihez méltó szobor által is kívánja megyéje nevében örökíteni. Ifj. Asztalos Pál: Kerületi üléseinknek fontossága az, hogy a törvények kezdeményezése itt történik; itt vettetik el azon mag, mellynek csiráiból rejlenek törvényeink; ki kerületi tanácskozmányainkat nem ismeri, az előtt a nemzet törvényei genesisének története elvesz; Így történt az eddig, és sokan küldőink közel csodálkoztak az országos ülések határozatain, mivel azoknak előfejleményét,a kerületi tanácskozásokat nem ismerték; nem ismerték pedig azért,mert a kerületi üléseknek, mint nem diplomatikai erejűeknek, naplójuk nem volt. Küldői kötelességévé tették ezt sürgetni, s ha eddig nem sikerülhetett is, nem következés, hogy ezután se sikerüljön. Sokért küzdött már a magyar, minek nehezen érhette el sikerét; apáink 300 évig küzdöttek a magyar nyelvért, s csak nekünk utódaiknak lehet szencséjük, küzdelmeik eredményét teljesen élvezhetni s királyunk ajkáról a magyar szót hallhatni___ Kívánja tehát, hogy bár mi akadályok gátolhatták is eddig a kerületi naplók életbe léptetését, azok elhártatván, méltóztassanak a Rendek, a kerületi ülések rendes naplóvitelét elhatározni. — Mocsonyi Péter. A törvényczikken kívül, más emlékkel is kívánja a boldogult nagy nádor érdemeit megyéje nevében örökítetni. Kenéz Mihál. (Jász-kún ker. köv.) A dicsőült nagy nádor érdemei a jász-kúnok kebelében is örök hálaemlékkel élvén, szintén a törv. czikken kívül külön emlék által is kívánja a boldogultnak halhatatlan érdemeit örökiltetni. Csanád megye követe. *) Nem elégszik meg a puszta törvényczikkel, hanem kívánja, hogy valamint életében a boldogult nagyférfiu, hazánk műiparos emelkedésének szentelte áldásos élte törekvéseinek nagy részét; illő, hogy a nemzet ne feledje a nagy szellemnek ez uimlését, s azon hálaemléket, mellyel halhatlan érdemeinek emelni kíván, olly irányban létesítse, melly a nagy elhunyt boldogságunkra irányzott működéseinek, halála után is kifolyó eredménye legyen, és az legczélszerűbben eléretik az által, ha emlékül műegyetemet állítunk föl! (Éljen). Szentkirályi Móricz. Azt hitte, hogy a vitatás alatt levő tárgy, jelenleg tanácskozás alá nem jő, miután a dolgok rendes menete szerint először is a tanácskozó testületnek megalakításáról kell gondoskodni---- s csak midőn ennek kérdésein túl estünk, haladhatunk tovább... Nem azért említi azonban azt, mintha a boldogult nagy nádor áldásos emlékének örökítéséről, bármikor is koránnak tartaná tanácskozni, épen nem; mert ha van megye, melly hálával van lekötve a nagy elhunyt emlékéhez, úgy az főleg Pestmegye, melly vele, mint főispánjával, nem csak hogy a legszorosabb összeköttetésben volt; de az igazságnak hódolva, tartozik kimondani, hogy egyedül a nagy elhunyt törvény s alkotmány kegyeletes szeretetének köszönheti bölcsendét s nyugalmát.... Pestmegye tehát, nem csak törvényczikk által, hanem közhasznú intézet által is óhajtja s akarja örökíteni a dicsőült emlékét.. .és egyelőre elégnek véli csak ennyit kimondani, mi legyen azután, azon közhasznú intézet erről, úgy hisszi,majd akkor tanácskozhatnak s határozhatnak a Rendek, ha egyszer az országos pénztár tőkéje meg lesz alapítva, s ennek erejéhez mérhetik hálájuk örökítésének miségét. (Helyes) Tarnóczy Kázmér: (mint elnök) Kívánják e a Rendek, hogy a kerületi napló kérdését eldöntsük, s akarnak e hozzászólani, miután eddig senki sincs följegyezve ?, Szentkirályi Móricz. Ha senki sincs följegyezve, tehát szól: ezen kérdésnek már a múlt országgyűlésről vannak antendái; a kerületi naplói, részint hogy a kerületi ülésben tartott fontos discussiók a nyilvánosság elől el ne vesszenek, részint a követeknek küldőik irányában tartozó felelősségük tekintetéből a múlt országgyűlésen is óhajtották a Rendek; óhajtásukat határozattá is emelék, azonban annyi akadállyal kellett ez ügynek megküzdeni, részint azért, mert sem vállalkozó, ki e naplókat vigye, sem ki kinyomássá, nem akadt; részint pedig azért, hogy midőn a kerületi Rendek e naplóvitelbe maguk bele kezdtek, terjedelmessége, s roppant munkát igénylő természetüknél fogva, — csak hamar abba kellett hagyniok... Ez okoknál fogva a kerületi naplók vitele tökéletesen impracticabilisnak mutatkozván, vitelük abban maradt. Hogy azonban elégtételhessék azon követelésnek, melly a követeknek küldőik iránt tartozó felelősségükből ered, erre már a múlt országgyűlés is talált föl a kerületi naplón kívül más kivihetőbb s igy alkalmasabb expedienst, mi abból áll, hogy a kerületi naplók helyett kéz.jegyzőkönyvek vizessenek, mellyek mindenkor a kerületi elnök s jegyző által contrasignáltassanak s igy hitelességük biztosíttassák. Ő tehát részéről indítványozza a kerületi jegyzőkönyveket, mellyek szerkesztését a Rendek közöl némellyek vállalnák el. Tormássy János: A nyilvánosság, köztudomás szerint, szabad sajtót kíván, mivel azonban szabad sajtónk nem volt, s a nemzet a nyilvánosságot óhajtotta; s ez óhajtás többféle javaslatokat , a szabad sajtó hiányát pótolandókat, idézett föl. Némellyek kerületi naplót, mások országgyűlési újságot akartak; mindez azonban nem létesülhetett, mert nem találkozott vállalkozó.... Ezen indítványok még az 1832/iki országgyűlésen, tehát azon időben keletkeztek, midőn a hírlapok a tanácskozásokat épen nem, sőt még a határozatokat is csak kivonatban közölhették.... Ezen idők azonban elmúltak , s most a sajtó sokkal szabadabban mozog, s a tanácskozásokat is terjedelmesen közölheti. tehát sem kerületi naplót, sem országgyűlési újságot nem akar, hanem kívánja, hogy a tanácskozások egyedül a hírlapokban közöltessenek; hogy pedig ez, minél szabadabban s így minél terjedelmesebben történhessék, indítványozza, hogy addig is, míg a szabad sajtó ügye törvény által biztosíttatik, kérjük meg nádor ö fönségét, miszerint eszközölje azt, hogy a hírlapok az országgyűlési tanácskozmányokat, minden censurai megszorítás nélkül közölhessék. — Sebestyén Gábor. Lehetetlen hogy a kerületi naplót ne pártolja; Jenem úgy,mint a mult országgyűlésen , mert mi történt akkor a naplóval felzárták, hogy senki se lássa, ő kívánja, hogy legyen kerületi napló, de úgy, hogy közrebocsátassék s kinyomattassék. Kívánja, hogy legyen országgyűlési újság is, mert a közönséges hírlapok sem elég terjedelemben , sem elég hitelességgel nem közölhetik a tanácskozások folyamát, miután még a szólók nevét sem szabad kitenniök. Küldői tehát óhajtják, hogy legyen országgyűlési újság, mellyben a szónokoknak heve és szónoklataik hitelesen bejöjjenek, a nélkül azonban, hogy a szónokok előadásai királgattassanak. — Schnée László. Küldői országgyűlési hírlapot kívánnak, egyedül az országgyűlés fölügyelése alatt, addig is, míg a Szabad sajtó létesítethetik. — Tórnay Károly. A kerületi jegyzőkönyvet illetőleg pártolja Pest indítványát, de ami Békését illeti,ehez nem járulhat, mert ha mi fölirás útján fogjuk szorgalmazni, hogy a sajtó szabadabb mozgalmat nyerjen, akkor elismerjük azt, mit eddig a törvényhozás elismerni soha sem akart, hogy a kormánynak censurális joga van. Már a múlt országgyűlés is huzamosabb vitákba ereszkedett az iránt, hogy mennyire szükséges a szabad sajtó. Sikerült némellyeknek, kik a gondolat szabad szárnyait szegni törekednek , a sajtót elnyomni; de ezen törekvés az ember természetével ellenkezik, s igy meg kell előbb - utóbb hiúsulnia. A nyilvánosság a legfőbb nemzeti kincs : az értelmiség fejlesztője, a közvéleménynek érlelője, s a legigazságosabb biró, a polgárok tettei fölött; a nyilvánosság már csak azért is szükséges , miután vannak bűnök, mellyeket egyedül csak nyilvánosság által lehet megbüntetni; s vannak személyek, kikhez nem lehet másként férni, mint a nyilvánosság által; ez okból kívánja, hogy országgyűlési szabad sajtó létesittessék, átalában pedig repressiv törvények mellett szabad sajtót kíván. — Balogh Kornél. A kerületi jegyzőkönyvet pártolja, s ennél fogva indítványozza, hogy a két jegyző, már a mai tanácskozást is jegyezné föl. — Tarnóczy Kázmér (mint elnök): Méltóztatnának a kér. Rendeli előbb elhatározni: naplót akarnak- e, vagy jegyzőkönyvet? Balogh Kornél (beszédét folytatva): Küldői utasítása szerint országgyűlési hírlapot kíván, azon censura mellett, melly az országos naplókat bírálja. Somsich Pál. Miután a kerületi ülések nagy fontosságra emelkedtek, szükséges,hogy azok tanácskozmányai hitelesen föl is jegyeztessenek, mert különben jövőre a törvény magyarázója nem fogja ismerni azon forrásokat, honnan a törvények fölmerültek. Átlátták ennek igazságát a Rendek, csak a módot nem találták föl mindeddig, melly által ezen óhajtásukat teljesítsék. Elhatároztatott a két napló ; kerestettek vállalkozók, de nem találtattak; ez okból mások kerületi jegyzőkönyvet kívántak. ... Küldői azonban ezt elégségesnek nem tartják; ők meg akarják érteni azon indokokat, mellyek a törvényhozó testületet, ez vagy amaz törvénynek életbeléptetésére bírták. E szempontból kiindulva, ha a kerületi naplók nem létesítethetnének, legalább országgyűlési szabad újságot kívánnak , egyedül az országos testület felügyelése alatt. . . Küldői a szabad sajtónak pártolói, s kívánják, hogy sajtótörvények hozassanak; addig azonban, mig ez történnék, jelenleg a diariumra szavaz, mellyre ha magán vállalkozó kiadóul nem találkoznék, küldői készek a napló kiadására költséggel is járulni. Szegedy Sándor. Küldői egyenes meghagyásából , kik a nyilvánosságnak hő barátai, mind a kerületi napló vezetését, mind az országgyűlési újságot pártolja, s addig is, mig sajtótörvények jöhetnek létre, Békés indítványát is pártolja. — Justh József, (terjedelmesb beszédét a hallgatóság folytonos zúgása s fönhangoni társalgása miatt, minden részleteiben kivenni nem lehetett; pedig a mai ülésben a sajtó ügyére nézve ez volt a legérdemlegesebb szónoklat, mellyre többször történt hivatkozás, sőt határozat is következett. Ismét egy plausibilis ékszer azok ellenében, kik Isten tudja , milly ficzamult elme-iránynál fogva, a hallgatóságnak féktelenségében keresik a nyilvánosságot, holott az általa nyilvánosság egyenesen akadályoztatik). Elötte is tagadhatatlannak látszik, hogy a kérüléseknek diplomatikai hitelességgel kellene bírni; ez okból senki nálánál buzgóbb pártolója nem volna a két naplónak, ha az kivihető lenne; de miután már ezt a mult országgyűlés is megkisérlette és semmi sikere nem volt, azért, mert nem volt úgy szerkesztve , mint kellett volna , s a rész szerkesztés által egészen czélszerűtlenné vált. Ha a kerületi naplót hitelesen s czélszerűen kívánjuk szerkeszteni, arra gyorsírók szükségesek, márpedig 1-er is gyorsíróink sincsenek elegendő számmal; 2-er pedig ha volnának is, miután jelenleg az országos ülések naplói havonkint 500 pftba kerülnek, a kerületi ülések naplói legalább is 800 — 1000 pftba kerülnének, s mivel magánvállalkozók arra nem akadnak, kérdés: elvállalják-e a megyék ezen költséget? erre még először utasítást is kellene kérni; neki legalább ezen költség megszavazására utasítása nincs. Nem szavazhat tehát a kér. naplóra, hogy azonban a kerületi üléseknek , az annyira kívánatos hitelességük mégis legyen, szavaz a kér. jegyzőkönyvre, s nézete szerint ennek terjesztésére jó volna némelly követ urakat fölkérni, s miután az írnokoknak úgy sincs dolguk, ezen jegyzőkönyveknek leírásával őket elfoglalni. Ami a 2-ik kérdést, az országgyűlési újság kérdését illeti, erre való nézve kijelenti , hogy nálánál senki sem nagyobb barátja a nyilvánosságnak, s így minden eszközt, mi ezen czélhoz vezet, örömmel karol föl. Ez országgyűlési újságra nézve azonban, úgy A fölszólaló követ urat név szerint nem ismervén, kényben vagyok az álalakosság mellett maradni a névkitételben" Közló: 740