Nemzeti Ujság, 1847. július-december (42. évfolyam, 513-617. szám)
1847-07-15 / 521. szám
sét kezet fogva a könyvárusokkal, gyámolítva őket él gyámolittatva általuk, elősegítni, akkor annak annál nagyobb hasznát reméljük, mert annak álma leginkább hatalmában, idegen szellemű könyvárusainkat saját helyzetükkel megismertetni, őket önérdekeik iránt fölvilágosítni, irodalmunk viszonyainak tudása s azoknak folytonosan szemmel tartása iránt bennök a vágyat és szükségérzetet fölébreszteni, s igy őket irodalmunk mennyiségi s minőségi fejlesztésére nézve sokkal hasznosabb polgártársakká tenni, mint minőknek eddigelé tapasztaltuk, törvényhatósági tudósítások. Fehérből, július 6. Tegnap mélt. főispáni helyettes ur elnöklete alatt kezdődött közgyűlésünk, mellynek nevezetesebb tárgyai a következők voltak: sör. Nyék helységben a kath. gyermekek számára fölállítandó iskolaház tárgyában a küldöttség jelenté, miszerint alkalmas térséget az iménti czélra mindeddig nem szerezhetett s pedig azon okból, minthogy az illető közbirtokosok közöl csak egy sem találkozott ollyan, ki kész lett volna illy helyet vagy örök áron eladni, avagy csak kissé hosszabb időre is haszonbérbe bocsátani, melly jelentésre, megjegyezve eleve azt, hogy e tárgy már két év óta pöröly alatt vagyon, a kk. és rr. különösen pedig magos főispáni helyettes ur, ki a nevelés szent ügyét annak fontossága szerint szivén hordozván, jelen esetben is a kivántató térségnek kifizetését nagylelkűen megajánló, igen sajnos szívvel fogadták, mert mi is lehet jóakaratukra nézve fájdalmasabb, mint midőn őszinte igyekezeteikben jóakarattal viszont nem találkoznak ? midőn a közügy irányában hideg részvétlenséget szemlélni kénytelenek? némi vitatkozások után a kk. és rr. még egyszer küldöttséget neveztek ki olly móddal, hogy ez a helyszínére kimenvén s magát a közbirtokossággal értekezésbe tevén, egy a kívánt czélra alkalmas tért tervezőleg jelöljön ki, s eljárásáról a jövő közgyűlésre jelentést tegyen. Mi nem hihetjük,hogy a nyéki közbirtokosság ámbár reform, vallása, a jelen ügyre nézve mutatkozott egykedvűségében továbbá is megmaradjon. Kor: Borsodmegyének a honosítást tárgyazó levele pártoltatot, azon különbséggel, hogy e részben fölirás helyett, miután az országgyűlésnek úgy is úgyszólván küszöbén vagyunk, követeinknek utasítás adatott olly hozzáadással, miszerint a honosítási tárgy fölvétele alkalmával a törvényhozó testületnek figyelmét a zsidóságra nézve is fölkelteni, s olly törvényeket eszközleni igyekezzenek, mellyek a zsidóságnak hazánkban óriási mértékbeni terjeszkedését, valamint külföldről bevándorlását is hathatósan gátolni fogják. 3) Az árvabiztosság jelenté, hogy K. K. árvának ügyében M. K. árvagondnok, f. é. april hó okán hozott megyei határozatnak daczára is számadását be nem adta, azt nyilvánítván, hogy miután ö felségének közbenjött k. parancsa következtében az ügynek épségben tartása mellett az iratok fölterjesztetni rendeltettek, ö a megyei határozatnak jelenleg eleget nem tehet. — Mire a kk. és rr. ö felségének k. parancsát a gondnok által az árva vagyonára nézve kötött transaction értvén, e tekintetben az iratok fölterjesztésére késznek nyilatkoztak; egyébiránt pedig a számadást illetőleg kimondatott, hogy törvényeink értelmében s a folytonos gyakorlat nyomán az árvagondnok a megyének számot adni köteles, s miután M. II. ebbeli kötelességét több megyei fölszólító s sürgető határozatok ellenére is teljesíteni elmulasztotta, de egyébiránt is csürései csavarásai mind csak a számadás terhe alóli kibújhatásra czélozvák, — ugyanazért ő, mint törvényeink értelmében gyanús gondnok hivatalától elmozdiltatván, biztosság tekintetéből javainak összeírása s szemmeltartása, úgy szinte a tiszti számolási kereset ellene elrendeltetett; továbbá járszbiró úr megbizatott, hogy az árvát uj gondnok választására fölszólítván, ennek az árvavagyont resignálja, egyszersmind K. F. herczegségét a még nála levő s az árvát illető pénzöszvegnek jövőrei kiadásától eltiltsa. — Ezúttal egyik jeles tbiránk D. Zs. ki a nevezett árvának osztoztató ügyében biró volt, alkalmat von magának , bizonyos itt ott hallható, s az eljáró bíróságot igen méltatlanul sértő gyanúsításról szól emelni? t. i. szerinte azon hir szállong, mikint M. K. árvagondnok az általa eladott árvabirtok árában 14 ezer pftot fölvevén, ezen összegről csak igen röviden amúgy jöttünk mentünk, ettünk ittunk számolgat, s hogy bizonyos combinatiók után az osztoztató bíróság is az érdeklett öszvegbeni részesülésről gyanús ikatik, aminek következtében a 441 fölszólaló kinyilatkoztató, hogy az ítéletben az osztoztató bíróság tagjainak, kik illy alkalommal véleménye szerint ex nobili officio működnek, perköltség czime alatt mi sem ítéltetvén, ő sem egyik, sem másik féltől, sem gondnoktól, sem ügyvédtől ebbéli fáradságáért egy krajczárt sem kapott, s igy ő a fölebb említett hir — mint a legalacsonyabb s legérzékenyebben sértő rágalom ellen óvását teszi, — meggyőződve lévén arról, hogy többi biró társai is ezt teendik, kik is rendre fölszólalván hasonló értelemben nyilatkoztak, kik közöl egyiknek kívánatéra még az is elhatároztatott, hogy az elmozdított gondnok a legközelebbi rendes kisgyűlésre beadandó feleletében különösen e perköltségi tárgyra nézve bővebben nyilatkozzék. Mer Heves vármegyének a parádi kihágásokra vonatkozó levele nem pártoltatott. 5-ször Az idei termésről tisztviselőink átalában azt jelentették, hogy a tavaszi vetések nagyon jók, az ősziek szinte jók, repcze alig termett , gyümölcsfáink s szöllöteink, ha az ég kedvez, igen betermést ígérnek. — Később e tárgyban bővebb nyilatkozatot szándékom beküldeni. 6- szor. A marha hús árra 14 váltó krra határoztatott. 7-szer. Épen most midőn tudósításomat elakartam küldeni, olvastatik egy folyamodvány, mellyben P. B. ügyvéd K. I. első alispánunkat megvesztegettetésröl s csempészkedésröl vádolja , — mintha t. i. ez K. K. árvának osztoztató ügyében bírói állását 1000 pártért áruba bocsátotta volna. Melly súlyos vádnak megvizsgálására G. Gz. J. ő mlga elnöksége alatt küldöttség neveztetett ki. Egyébiránt e tárgyról, a küldöttség jelentése után kimerítő tudósítást adandók. 1. Erdélyi országgyűlés (58 ik országos ülés vége). Fogaras v. k. Utasítása nyomán a 22dikban a fölebbvitelt csak a kormányszékig s nem tovább kívánja, különben örökösökké válnak a perek, ennél fógva semmi a kormányszéken fölüli folyamodásnak vagy fellebbezésnek nem adna helyt. Elnök: Tehát fölebbezés vagy folyamodás a kormányszéken fölül nem leend. Kolozs megyek: Fölolvassa a 23, 24, 25, 26, 27, 28 és 29 §§t, mellyek közfölkiáltással elfogadtattak. Olvassa a 30. §t. Ilii küllőm, föisp. Három nap talán kevés lesz a felelgetésekre. Elnök: A táblai utasítás is 3 napot tesz s ebben változást nem lehetünk. Előbbi gr. föisp. A táblai utasítás szerint az embert megidézik s ideje van elkészülni, azonban csak figyelmeztetni akarom a riket azért, mert sokszor az okizományokra is szükség lévén, azok keresésére is idő kívántatik. Egy kir. t. ülnök: az elkészülésre elég idő van, mert e perben 30 naptól 60ig hívják meg az embert. Egy kir. hiv. kimondaná, hogy kik a pert helytelenül és alaptalan felelgetések vagy beszédekkel húzzák, halasztják, büntettessenek, mert különben alkalom adatik a per húzására s halasztására. Elnök: Megegyeztek a BR. abban, miként ha látja a biró, hogy a peres fél a pert húzza halasztja , joga legyen arra indebitabüntetést mondani. Kolozs m. k: Olvassa a 3vk §-t, melly is a „közre“ szónak kihagyásával elfogadtatott. Olvassa a 32, 33, 34. §§-t, mellyek közegyezéssel elfogadtatlak. Olvassa a 351. §-t. Fogaras v. k. Ekként kívánná módosítani: „Ő felsége elibe küldetikföl, az írott eset adván elő magát, mert nem tartja helyesnek a szerkezetben álalánosság mellett maradni. Elnök: Hivatkozzunk az illető szakaszra s mondjuk, hogy a kormányszék ezen s ezen § szerint az ügyet ő felsége elibe fölküldendi. (Elfogadtalik.) Kolozs-m. k: Olvassa a 36ik s 37ik §§-t. (Elfogadtattak.) Olvassa a 38ik §-t. Doboka-m. k: Lehetnek kényes oklevelek, mellyek egyik vagy másik félnek magánérdekeit illetvén, azoknak párban kiadása által joga veszélyeztetnék a tulajdonosnak; szóló tehát e kitételt „mindennemű oklevelekkel együtt“ kihagyatni kívánja. Elnök: Az gyakorlatban szokott lévén, marad a szerkezet. Most következik a szerkezetnek peres költségről szóló része. Kolozsmegye köv: Olvassa a 39-dik §-t. Kraszna-m. k: Küldői kötelességéül tették nyilvánitni, hogy midőn az úrbéresek kívánják a határosztályt eszközöltetni, a költséget ők hordozzák. F 1 n ö k : E kívánságnak e kifejezés által „azok hordozzák a költséget, kik határbeli illetőségüket elkülönítve kapták ki,“ elég van téve. Jlunyadm. k. Az elnöknek 1 frt 40 krban, a törvényszék tagjainak s jegyzőnek 1 frtban fizetendő napi díjra nézve megjegyzi, miként abban, hogy illy csekélyül fizettessenek, soha meg nem egyezik, s azon napi dijakat feljebb emeltetni kívánja. E mellett ezt sem látja által szóló, miért adatik az elnöknek 1 frt 40 kr s a jegyzőnek csak egy rft. igy szóló kívánja, miként vagy a jegyzőnek is annyi fizettessék napidijul mint az elnöknek, vagy ezé se legyen több a jegyzőénél. Elnök: Maradjunk a szerkezet mellett. K r a s z n a m. k.: Ezt szó nélkül hagyni valóban nem lehet. Gyakorlatra hivatkozik szóló, miszerint mindenütt hol a jegyző s elnök napi bére fölemlítve van, a kettőnek napi dija mindig egyforma. Elnök: Bizonyosan kapunk jegyzőt 1 frt napi dij mellett, s úgy látom marad a szerkezet „maradjon !“ Kolozs-m. k : Olvassa a 40-k §-t (elfogadtatik) s 41 §-t. Fogaras-v. k: Az itteni határidőt hosszúnak tartja. Elnök: Talán tegyünk legfeljebb három évet. (Elfogadtatik.) Kolozs-m. k:Olvassa a 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48 s 49 §§-t, mellyek közmegegyezéssel elfogadtattak fölkiáltással). A 49. §ra nézve figyeltetni kívánja a BKet az iránt, hogy ez által az úrbéri III-ik törv.czikk folytán a legelők elkülöníthetése iránt hozott azon határozat, miszerint az, az úrbéri törvényeket végrehajtó bizottmány útján megtétethessék , oda utasíttatik , hogy az illy legelőelkülönítések a jelen törvény által meghatározott törvénykezési uton történjenek. Mit annyival helyesebbnek lát szóló, mert a legelő fölosztásában s elkülönítésében olly kérdések fordulhatnak elő, mellyek bírói elhatározást igényelnek s mellyek következőleg a végrehajtó bizottmány mint illyen által a dolog természetéből folyólag csak rövid uton el sem intéztethetnek. Különben is szóló véleménye szerint a legelői illetőség elkülönítésének csak akkor lehet helye, midőn valaki birtokát tagosittatni akarja. Végre azon helységek állása , mellyekben jelenleg székbeli katonaság létezik, ezen katonáskodási viszonyoknál fogva különös és méltó megfontolást kívánó tekintetet érdemelvén,minthogy a székbeli katonaság kérdésével a birtoklás és határhasználat kérdése olly elválaszthatatlan kapcsolatban van, hogy külön az említett helységekre nézve, a katonáskodás ügye fölötti határozás, a határrendezésről zavar és nagy bonyodalmak nélkül rendelkezni nem lehet. Ennélfogva szóló véleménye az, hogy mivel a székbeli katonáskodás iránti javaslat adása rendszeres bizottmányra bízatott, a katonahelységekre nézve is a határrendezés és birtokelkülönítés mikép és mennyiben alkalmazhatása iránti tervkészítés is bizassék ugyanoda, addig az ez iránti határozat függőben hagyatván. És csak is erről gondolná szóló a törvényczikkben ennyi megkülönböztetést tenni; de a székelyföldi olly helységekre nézve, hol illy székbeli katonaság nincs, kivételnek helyét nem találja; mert az App. Cons. 111. R. 29dik czikke a székelyföldi helységekről is egyiránt szól: nem látja okát szóló, hogy a jelen törvényben, melly által az említett törvény csak módositatik, miért kellene kivételt tenni, ennél fogva a következőket ajánlja az előbbiek után igralni. Tisza szabályozási ügy (Nádori bíróság ülései.) A Tisza s ezzel kapcsolatban levő mellékfolyamok szabályozási kérdéseinek elítélésére legkegyelmesebben kinevezett nádori bíróság, a kinevező parancs értelmében 1. évi július lső napjára Debreczenben megjelenvén, ugyanekkorra megérkezének küldöttei és meghatalmazottai mindazon törvényhatóságoknak s illetőleg társulatoknak is, kik , mint a Tisza - mellékfolyók szabályozási munkálatai által érdekeltek, a tiszaszabályozási társulat elnökének a nádori bírósághoz f. évi ápril 25-kén beadott keresetlevelének következtében, e f. július 1-je napjára, mint megjelenési határidőre, idéztetőnek. Ezen nádori bíróság elnöke, kir. helyt, tanácsos Szentiványi Vincze ur, a nádori bíróság első ülését f. hu