Nemzeti Ujság, 1847. július-december (42. évfolyam, 513-617. szám)

1847-07-15 / 521. szám

sét kezet fogva a könyvárusokkal, gyámolítva őket él gyámolittatva általuk, elősegítni, akkor annak annál nagyobb hasznát reméljük, mert annak álm­a legin­kább hatalmában, idegen szellemű könyvárusainkat saját helyzetükkel megismertetni, őket önérdekeik iránt fölvilágosítni, irodalmunk viszonyainak tudása s azoknak folytonosan szemmel tartása iránt bennök a vágyat és szükségérzetet fölébreszteni, s igy őket irodalmunk mennyiségi s minőségi fejlesztésére néz­ve sokkal hasznosabb polgártársakká tenni, mint mi­nőknek eddigelé tapasztaltuk, törvényhatósági tudósítások. Fehérből, július 6. Tegnap mélt. főispáni he­lyettes ur elnöklete alatt kezdődött közgyűlésünk, mellynek nevezetesebb tárgyai a következők voltak: sör. Nyék helységben a kath. gyermekek számára fölállítandó iskolaház tárgyában a küldöttség jelenté, miszerint alkalmas térséget az iménti czélra minded­dig nem szerezhetett s pedig azon okból, minthogy az illető közbirtokosok közöl csak egy sem találko­zott ollyan, ki kész lett volna illy helyet vagy örök áron eladni, avagy csak kissé hosszabb időre is ha­szonbérbe bocsátani, m­elly jelentésre, megjegyezve eleve azt, hogy e tárgy már két év óta pöröly alatt vagyon, a kk. és rr. különösen pedig magos főispáni helyettes ur, ki a nevelés szent ügyét annak fontos­sága szerint szivén hordozván, jelen esetben is a ki­­vántató térségnek kifizetését nagylelkűen megajánló, igen sajnos szívvel fogadták, mert mi is lehet jó­akaratukra nézve fájdalmasabb, mint midőn őszinte igyekezeteikben jóakarattal viszont nem találkoznak ? midőn a közügy irányában hideg részvétlenséget szem­lélni kénytelenek? némi vitatkozások után a kk. és rr. még egyszer küldöttséget neveztek ki olly mód­dal, hogy ez a helyszínére kimenvén s magát a közbirtokossággal értekezésbe tevén, egy a kívánt czélra alkalmas tért tervezőleg jelöljön ki, s eljárásá­ról a jövő közgyűlésre jelentést tegyen. Mi nem hihet­jük,hogy a nyéki közbirtokosság ámbár reform, vallása, a jelen ügyre nézve mutatkozott egykedvűségében továbbá is megmaradjon. Kor: Borsodm­egyének a honosítást tárgyazó levele pártoltatot, azon különb­séggel, hogy e részben fölirás helyett, miután az országgyűlésnek úgy is úgy­szólván küszöbén va­gyunk, követeinknek utasítás adatott olly hozzáadás­sal, miszerint a honosítási tárgy fölvétele alkalmá­val a törvényhozó testületnek figyelmét a zsidóságra nézve is fölkelteni, s olly törvényeket eszközleni igye­kezzenek, mellyek a zsidóságnak hazánkban óriási mértékbeni terjeszkedését, valamint külföldről­ be­vándorlását is hathatósan gátolni fogják. 3) Az árva­biztosság jelenté, hogy K. K. árvának ügyében M. K. árvagondnok, f. é. april hó okán hozott megyei ha­tározatnak daczára is számadását be nem adta, azt nyilvánítván, hogy miután ö felségének közbenjött k. parancsa következtében az ügynek épségben tar­tása mellett az iratok fölterjesztetni rendeltettek, ö a megyei határozatnak jelenleg eleget nem tehet. — Mire a kk. és rr. ö felségének k. parancsát a gond­nok által az árva vagyonára nézve kötött transac­tion értvén, e tekintetben az iratok fölterjesztésére késznek nyilatkoztak; egyébiránt pedig a számadást illetőleg kimondatott, hogy törvényeink értelmében s a folytonos gyakorlat nyomán az árvagondnok a megyének számot adni köteles, s miután M. II. eb­beli kötelességét több megyei fölszólító s sürgető határozatok ellenére is teljesíteni elmulasztotta, de egyébiránt is csürései csavarásai mind csak a szám­adás terhe alóli kibújhatásra czélozvák, — ugyan­azért ő, mint törvényeink értelmében gyanús gond­nok hivatalától elmozdiltatván, biztosság tekinte­téből javainak összeírása s szemmeltartása, úgy szinte a tiszti számolási kereset ellene elrendeltetett; továbbá jár­­szbiró úr megbizatott, hogy az árvát uj gondnok választására fölszólítván, ennek az ár­­vavagyont resignálja, egyszersmind K. F.­­ her­­czegségét a még nála levő s az árvát illető pénz­­öszvegnek jövőrei kiadásától eltiltsa. — Ez­úttal egyik jeles tbiránk D. Zs. ki a nevezett árvának osztoztató ügyében biró volt, alkalmat von magá­nak , bizonyos itt ott hallható, s az eljáró bírósá­got igen méltatlanul sértő gyanúsításról szól emel­ni? t. i. szerinte azon hir szállong, mikint M. K. árvagondnok az általa eladott árvabirtok árában 14 ezer pftot fölvevén, ezen összegről csak igen röviden amúgy jöttünk mentünk, ettünk ittunk szá­molgat, s hogy bizonyos combinatiók után az osz­toztató bíróság is az érdeklett öszvegbeni része­sülésről gyanús ik­atik, a­minek következtében a 441­ ­fölszólaló kinyilatkoztató, hogy az ítéletben az osz­toztató bíróság tagjainak, kik illy alkalommal véle­ménye szerint ex nobili officio működnek, perkölt­ség czime alatt mi sem ítéltetvén, ő sem egyik, sem másik féltől, sem gondnoktól, sem ügyvédtől ebbéli fáradságáért egy krajczárt sem kapott, s igy ő a fölebb említett hir — mint a legalacsonyabb s leg­érzékenyebben sértő rágalom ellen óvását teszi, — meggyőződve lévén arról, hogy többi biró tár­sai is ezt teendik, kik is rendre fölszólalván hason­ló értelemben nyilatkoztak, kik közöl egyiknek kí­vánatéra még az is elhatároztatott, hogy az elmoz­dított gondnok a legközelebbi rendes kisgyű­lésre beadandó feleletében különösen e perköltségi tárgyra nézve bővebben nyilatkozzék. Mer Heves vármegyé­nek a parádi kihágásokra vonatkozó levele nem pártoltatott. 5-ször Az idei termésről tisztviselőink átalában azt jelentették, hogy a tavaszi vetések na­­gyon jók, az ősziek szinte jók, repcze alig ter­mett , gyümölcsfáink s szöllöteink, ha az ég ked­vez, igen betermést ígérnek. — Később e tárgy­ban bővebb nyilatkozatot szándékom beküldeni. 6- szor. A marha hús árra 14 váltó krra határoztatott. 7-szer. Épen most midőn tudósításomat elakartam küldeni, olvastatik egy folyamodvány, mellyben P. B. ügyvéd K. I. első alispánunkat megvesztegette­­tésröl s csempészkedésröl vádolja , — mintha t. i. ez K. K. árvának osztoztató ügyében bírói állását 1000 pártért áruba bocsátotta volna. Melly súlyos vádnak megvizsgálására G. Gz. J. ő mlga elnök­sége alatt küldöttség neveztetett ki. Egyébiránt e tárgyról, a küldöttség jelentése után kimerítő tudó­sítást adandók. 1. Erdélyi országgyűlés (58 ik országos ülés vége). F­o­garas v. k. Utasítása nyomán a 22dik­­ban a fölebbvitelt csak a kormányszékig s nem tovább kívánja, különben örökösökké válnak a perek, ennél fógva semmi a kormányszéken fölüli folyamodásnak vagy fellebbezésnek nem adna helyt. Elnök: Tehát f­ölebbezés vagy folyamodás a kormányszéken fölül nem leend. Kolozs megye­k: Fölolvassa a 23, 24, 25, 26, 27, 28 és 29 §§t, mellyek közfölkiáltással elfo­gadtattak. Olvassa a 30. §t. Ilii küllőm, föisp. Három nap talán kevés lesz a felelgetésekre. Elnök: A táblai utasítás is 3 napot tesz s eb­ben változást nem lehetünk. Előbbi gr. föisp. A táblai utasítás szerint az embert megidézik s ideje van elkészülni, azonban csak figyelmeztetni akarom a riket azért, mert sok­szor az okizományokra is szükség lévén, azok kere­sésére is idő kívántatik. Egy kir. t. ülnök: az elkészülésre elég idő van, mert e perben 30 naptól 60ig hívják meg az embert. Egy kir. hiv. kimondaná, hogy kik a pert helytelenül és alaptalan felelgetések vagy beszédek­kel húzzák, halasztják, bü­ntettessenek, mert külön­ben alkalom adatik a per húzására s halasztására. Elnök: Megegyeztek a BR. abban, miként ha látja a biró, hogy a peres fél a pert húzza ha­lasztja , joga legyen arra indebitabüntetést mondani. Kolozs­ m. k: Olvassa a 3vk §-t, melly is a „közre“ szónak kihagyásával elfogadtatott. Olvas­sa a 32, 33, 34. §§-t, mellyek közegyezéssel el­fogadtatlak. Olvassa a 351. §-t. Fogaras­ v. k. Ekként kívánná módosítani: „Ő felsége elibe küldetik­­föl, az írott eset adván elő magát, mert nem tartja helyesnek a szerkezet­ben­ álalánosság mellett maradni. Elnök: Hivatkozzunk az illető szakaszra s mondjuk, hogy a kormányszék ezen s ezen § sze­rint az ügyet ő felsége elibe fölküldendi. (Elfogad­­talik.) Kolozs-m. k: Olvassa a 36ik s 37ik §§-t. (Elfogadtattak.) Olvassa a 38ik §-t. Doboka-m. k: Lehetnek kényes okleve­lek, mellyek egyik vagy másik félnek magánér­dekeit illetvén, azoknak párban kiadása által joga veszélyeztetnék a tulajdonosnak; szóló tehát e ki­tételt „mindennemű oklevelekkel együtt“ kihagyatni kívánja. Elnök: Az gyakorlatban szokott lévén, marad a szerkezet. Most következik a szerkezetnek peres költségről szóló része. Kolozsmegye köv: Olvassa a 39-dik §-t. Kraszna-m. k: Küldői kötelességéül tették nyilvánitni, hogy midőn az úrbéresek kívánják a határosztályt eszközöltetni, a költséget ők hordoz­zák. F 1 n ö k : E kívánságnak e kifejezés által „a­­zok hordozzák a költséget, kik határbeli illetőségü­ket elkülönítve kapták­ ki,“ elég van téve. Jlunyad­m. k. Az elnöknek 1 frt 40 krban, a törvényszék tagjainak s jegyzőnek 1 frtban fize­tendő napi díjra nézve megjegyzi, miként abban, hogy illy csekélyül fizettessenek, soha meg nem egyezik, s azon napi dijakat feljebb emeltetni kívánja. E mel­lett ezt sem látja által szóló, miért adatik az elnök­nek 1 frt 40 kr s a jegyzőnek csak egy rft. igy szó­ló kívánja, miként vagy a jegyzőnek is annyi fizet­tessék napidijul mint az elnöknek, vagy ezé se legyen több a jegyzőénél. Elnö­k: Maradjunk a szerkezet mellett. K r a s z n a­ m. k.: Ezt szó nélkül hagyni való­ban nem lehet. Gyakorlatra hivatkozik szóló, misze­rint mindenütt hol a jegyző s elnök napi bére fölem­lítve van, a kettőnek napi dija mindig egyforma. Elnök: Bizonyosan kapunk jegyzőt 1 frt na­pi dij mellett, s úgy látom marad a szerkezet „ma­radjon !“ K­o­l­o­z­s-m. k : Olvassa a 40-k §-t (elfogad­­tatik) s 41 §-t. Fogaras-v. k: Az itteni határidőt hosszú­nak tartja. Elnök: Talán tegyünk legfeljebb három évet. (Elfogadtatik.) Kolozs-m. k:­­Olvassa a 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48 s 49 §§-t, mellyek közmegegyezéssel elfogadtattak fölkiáltással). A 49. §ra nézve figyel­tetni kívánja a BKet az iránt, hogy ez által az úr­béri III-ik törv.czikk folytán a legelők elkülönítheté­­se iránt hozott azon határozat, miszerint az, az úr­béri törvényeket végrehajtó bizottmány útján meg­tétethessék , oda utasíttatik , hogy az illy legelőel­­különítések a jelen törvény által meghatározott törvénykezési uton történjenek. Mit annyival helye­sebbnek lát szóló, mert a legelő fölosztásában s el­különítésében olly kérdések fordulhatnak­ elő, mel­lyek bírói elhatározást igényelnek s mellyek követ­kezőleg a végrehajtó bizottmány mint illyen által a dolog természetéből folyólag csak rövid uton el sem intéztethetnek. Különben is szóló véleménye szerint a legelői illetőség elkülönítésének csak akkor lehet helye, midőn valaki birtokát tagosittatni akarja. Végre azon helységek állása , mellyekben je­lenleg székbeli katonaság létezik, ezen katonáskodási viszonyoknál fogva különös és méltó megfontolást kívánó tekintetet érdemelvén,minthogy a székbeli kato­naság kérdésével a birtoklás és határhasználat kérdése olly elválaszthatatlan kapcsolatban van, hogy külön az említett helységekre nézve, a katonáskodás ügye fö­lötti határozás, a határrendezésről zavar és nagy bonyodalmak nélkül rendelkezni nem lehet. Ennél­fogva szóló véleménye az, hogy mivel a székbeli katonáskodás iránti javaslat adása rendszeres bizott­mányra bízatott, a katonahelységekre nézve is a ha­tárrendezés és birtokelkülönítés mikép és mennyi­ben alkalmazhatása iránti tervkészítés is bizassék ugyan­oda, addig az ez iránti határozat függőben hagyatván. És csak is erről gondolná szóló a tör­­vényczikkben ennyi megkülönböztetést tenni; de a székelyföldi olly helységekre nézve, hol illy székbeli katonaság nincs, kivételnek helyét nem találja; mert az App. Cons. 111. R. 29dik czikke a székelyföldi helységekről is egyiránt szól: nem látja okát szóló, hogy a jelen törvényben, melly által az említett törvény csak módositatik, miért kellene kivételt ten­ni, ennél fogva a következő­ket ajánlja az előb­biek után igralni. Tisza szabályozási ügy (Nádori bíróság ülései.) A Tisza s ezzel kapcsolatban levő mellék­­folyamok szabályozási kérdéseinek elítélésére legke­gyelmesebben kinevezett nádori bíróság, a kineve­ző parancs értelmében 1. évi július lső napjára Deb­­reczenben megjelenvén, ugyan­ekkorra megérkezé­­nek küldöttei és meghatalmazottai mindazon törvény­hatóságoknak s illetőleg társulatoknak is, kik , mint a Tisza - mellékfolyók szabályozási munkálatai által érdekeltek, a tiszaszabályozási társulat elnökének a nádori bírósághoz f. évi ápril 25-kén beadott kere­setlevelének következtében, e f. július 1-je napjá­ra, mint megjelenési határidőre, idéztetőnek. Ezen nádori bíróság elnöke, kir. helyt, tanácsos Szent­­iványi Vincze ur, a nádori bíróság első ülését f. hu

Next