Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-03-26 / 666. szám
Ufa«,, neveimet érdemlő direct tudósítások ” Londonból. Parisból e hó 16-kai reggeli óráiról kelt egyenes tudósítást vettünk. E tudósítás igen igen fontos. Párisban, a kutforrás eme kiapadhatatlannak tartó világfővárosban, a kormányférfiak minden bölcseségök s jóakaratuk mellett is teljességgel elveszték a nép bizodalmát, és a közhitel olly sebes és nyugtalanító összerogyással fenyeget, hogy tegnap (márt. 15.) reggel óta, a franczia nemzeti bank jegyeit készpénzzel beváltani megszűnt. Az utósó 150 millióból álló kölcsön, mellyel Francziaország a Rothschild-házzal nem rég kötött, a maga végrehajtásában meg van akadva. A mondott Rothschildház kijelenté: a további holnapi részleteket nem képes fizetni. Mi fog ezen mód nélkül terhes bonyodalomból a franczia állomány kormány- s pénzhitele megszűnéséből kiemelkedni, alig láthatni előre, és általunk egy külön czikkben fog tárgyaltatni. Londoni e hü lökéről szóló s tegnap reggelre szinte egyenes tudósításaink szerint, Anglia szinte nagyon izgatott, nyugtalanító és erőszakos állapotban van. A három egyesült országban fenyegető a népmozgalom. — Izlandban a „monstres meetingek“ ismét összejőnek. Scotiában úgy mint Angliában a chartisták fenyegető állást vettek. Nagy bajnak néznek elébe, ha a „yomaurie-ku s a katonaság nem fog bírni elég erővel a mozgalmak fékentartására. — Tudósításaink mind Frankhonból, mind pedig Angliából igen nevezetesek fognak lenni. Egyébiránt jelentjük, hogy olly viszonyba tettük magunkat, miszerint a jövő ápril közepétől kezdve, hetenkint kétszer egyenes tudósításokkal fogunk mind Párisból, mind pedig Londonból a tisztelt közönségnek szolgálhatni. Országgyülési közleménijei. Pozsony, martius 21 -én. A permanens kerületi ülés folytatása. Az ülés 9 és '/) órakor megnyílhatván, Makay (Krassó) mint a verificationális választmány elnöke jelenti, miként az újonan választott barsi követek már bemutaták megbizó levelüket a verificationális választmánynak. — Szeged városa követe kinyilatkoztatja, miszerint a pesti népgyűlés által fölterjesztett tizenkét pontot Szeged városa közönsége is elfogadta, és magáévá tette. —Bernáth (Ung) Emlékezteti a Béket: miképen midőn az administratori rendszer tárgyában működő két választmány munkáját elkészíté, azt kinyomatta. E munkálat megegyezés szerint lepecsételtetvén, nála volt letéve. Az administratori rendszer idejét lejárta ugyan, azonban a könyvnyomó e munkálatot mint tulajdonát visszakövetelheti, annálfogva rendelkezzenek róla, mivel addig ő a pecsétet föltörni nem fogja! — Gaál (Tolna) Miután az administratori rendszer idejét lejárta, kívánja, hogy e munkájat elégettessék. (többen igenlőleg billentenek fejükkel.) — Bó n i s S. (Szabolcs.) E munka a nyomdatulajdonos sajátja, annálfogva véleménye szerint — mint egyéb országgyűlési iratok — a követek közt kiosztandók. •—(néhány savanyu kép látható; több oldalon helyeslés) — Ez utóbbi nyilatkozatra ellenmondás nem történvén, hallgatólagosan elfogadtatott. S e szerint az administrátori rendszer titkait fölfedő okiratok napvilágra fognak jönni.... — Bernáth (Ung.) Nem épen normális állapotában — úgymond—jelen viszonyainknak óhajtotta volna, hogyha a következő nyilatkozatát a ministerelnök hallotta volna, miszerint a ministerelnök megkérendő lenne, hogy miután több hetek óta a levelek különböző vidékekről meg nem érkeztek, rendelést tenne, hogy a posták rendesen járjanak (közhelyeslés.) — Ezután szőnyegre került a szabad királyi városokról újabban alkotott ideiglenes törvényczikkely. — Az első §-nál, mellyben mondatik, hogy a város , ügyeit a törvényes felsőbb fölügyelés alatt, minden más törvényhatóságoktól függetlenül igazgatja. — Esztergom városa k. azon kivonatát jelenté ki, miszerint világos szavakkal tétessék ki, hogy a k. városok a kamrától ezután függetlenek. — (Ezen fölszólalás elhangzott, miután a jegyző — Szentkirályi — kijelentése szerint erről a szőnyegen fekvő t. czikk folytában világos rendelkezés van téve s Kossuth közbe szólt, „hiszen többé nincs kamara.“) — A második óra, mellynek tartalma: miként városnak, mint törvényhatóságnak rendőri, büntető, és magánjogi tekintetben alávetvék — kivéve a hadi szolgálatban álló katonákat szolgálati vétségeikre nézve —, minden a város határában létező egyének és javak különbség nélkül. — 01g y a (Pozsony.) Különböztetést, téve a szőnyegen levő és az előbbi rendezési javaslat közt megjegyzi: a miképen ez, a városi hatóság körében teendő kivételeket tekintve, egészen más foglalatú, mint amiben ak erre nézve már megállapodának. A nemesekre nézve tehát ideigtatni kívánja, mi a múlt rendezési törvényjavaslatban is megalapíttatott, t. i. hogy a nemesek büntető tekintetben is a városi hatóság alá tartoznak, de az eljárás irányukban az eddigi gyakorlat szerint történik. Úgy szinte a megye székházának kivételét is kívánja. — Szentkirályi azon fölvilágositásnál fogva, miszerint ezen t.cz. csak interimalis, ezt ide igtatni szükségesnek nem tartja, miután egy pár hét múlva (?) ha az országgyűlés újra összeül, egészen mást, ez fog alkottathatni. Megjegyzi egyébkint, miszerint jelenleg minden olly tárgyak, mellyek súrlódásokra adnak alkalmat, elkerülendők. — Tarnóczy (Nyílra.) Követi adott szavát megszeghetlennek tartván, igazolása végett kijelenti, miszerint küldői a papokat, és nemeseket kiveszik a városi hatóság alól. — Bernáth (Ung.) Azon oknál fogva, hogy e törvény interimalis, nem fog arra mozdittatni, hogy a megyei szerkezetet megtámadja. — Ezután a pozsonyi indítványra nézve még néhány okadatlan, többnyire igazolás végett kimondott észrevétel hangzott el, miknek eredménye van, hogy Pozsony indítványának utórésze elfogadtatott, minélfogva a megyék székházai kivétetnek a városi hatóság alól. — Bernáth (Ung.) A postákra nézve tett előbbi kijelentését visszahúzza, mivel ime, a posták megérkeztek. — A választókról szóló 6-ikknál, mellyben mondatik, hogy a városi közönségnek mindazon tagjai, •— a nőket kivéve — kik teljes korúak, sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom alatt nincsenek, valláskülönbség nélkül választók. — Pozsony városa követe azon módosítást indítványozza, miszerint választók törvényesen bevett valláskülönbség nélkül lehessenek azok, és nem átalában csak valláskülönbség nélkül. — Tomcsányi (Békés). E perez az, mellyben minden ingerültséget el kell távoztatni, miután pedig a szőnyegen levő törvényjavaslat szerint a zsidók is — kik iránt, mint látszik nagy az ellenszenv — a választók közé jutván, minthogy ez ingerültséget szülhetne, pártolja az előbb szóló indítványát. —■ Kossuth. Figyelmezteti a Béket, miszerint a dolog igazságán kívül a partiális körülményeket is tanácsos szempontul fölvenni. Tegnap itt — úgymond — a zsidók miatt sajnálatos jelenetek adák elő magukat, Pest városa pedig a valláskülönbség megszüntetését küldöttség által kérte... Igaz, hogy ingerültséget csinál, hogy ha a vallás miatt a politikai jogokban különbség létezik. De ő beszélt a tegnapi események felől több pozsonyi polgárral, kik nem azt adák a tegnapi jelenetek okául, hogy a zsidókat gyűlölik, hanem hogy félnek tőlök! S valóban nem az okozza e félelmet, hogy a zsidók más templomban imádkoznak, mint az egyéb hitfelekezetnek, hanem hogy különböző, ezektől elütő szokásaik vagynak. Azt gondolná tehát, hogy e dolgot ki lehetne egyenlítni. Annyi egy részről igaz, hogy Bécsben s több helyeken, jelenetek történtek, mellyeknél fogva a zsidóság szintúgy részt vett a szabadság kivivásában, mint bárki más. A zsidók iránti antipathiában igazolva látja a német költő ama mondását, miszerint az előítéletekkel az isten sem küzdhet! Tehát alkottassák egy törvényczikkely, mellyben megalapittató azon elv: aképen a vallás a politikai jog föltételéül nem tekintetik ; s e tárgyban későbben a ministerium a zsidókra nézve javaslatot terjesszen elő a legközelebbi országgyűlésen; jelenleg azonban ideje nem lévén, hogy a zsidó község eltöröltessék. — Bó n is (Szabolcs): A törvényhozásnak utczai demonstratióra hallgatni nem lehet, mivel akkor minden befolyásának vége lesz! A redactiót megtartja, pártolván az előtte szóló kijelentését. — Említé ezután szóló, hogy midőn Bécsben volt, alkalma volt látni, miként a zsidók is tettlegesen járultak a szabadság kivívásához. S azért a tegnapihoz hasonló utczai demonstrátiókra — úgymond — nem hajolhatunk, mivel ezek csak az ollyan utczai hősöktől származnak, kik hogy rablásra alkalmuk legyen, azért izgatják a népet, s kiket példásan kell megbüntetni (éljenzés).— Nun kár (Veszprém) Nem is akar contactusba jőni azon emberekkel, kik a zsidókat gyűlölik. Nem is Mózes vallása miatt gyűlölik őket, de szokásaik miatt. Máskép van a dolog Angliában, hol a zsidó a többi néppel együtt eszik, iszik... de itt chinai fal van a zsidó, és a többi nép között az előbbiek szokásaiknál fogva, mellyeket vessenek elébb el, legyenek magyarok,... s akkor részéről is beleegyez, a nekik adandó politicai concessiokba. A dolgok jelen állását tekintve azonban Pest indítványát pártolja, (éljenzés). — Károlyi Pest városok. Megegyez abban, hogy a zsidók ügye javaslattétel végett a ministeriumhoz utasittassék; most azonban a jelen állapotot megtartani a zsidók java tekintetéből látja szükségesnek. — Egyébiránt e tárgy itt már 3szor megfordult, s a szőnyegen levő javaslattal mindig ellenkező határoztatott. — Szentkirályi. Az előtte szólónak azon észrevételére, hogy e tárgy már 3szor került szőnyegre, s a jelen javaslattal mindig ellenkező határzat hozatott — röviden megjegyzi, miszerint ez igaz ugyan, de azért e kérdés elvetve soha sem volt! A zsidók ügyén minden esetre segítni kell a közállomány érdekében. Azon észrevétel áll, hogy ők vallásra nézve mint külön felekezet állnak a nemzet osztályai közt. Mik tehát a föltételek, hogy a szokási korlátok, mellyek a zsidókat a nemzettesttől elválasztják, megszüntessenek ? s mellyek oda megkivántatnak, hogy a haza őket fiaivá fogadja? Annak most kell megvetni alapját, hogy a társaságba bejöhessenek. Annyit mindenesetre előre tartozunk mondani, hogy a vallás politikai jogokra föltételül nem szolgál... meghagyni továbbá a ministériumnak, hogy ez ügyre nézve a jövő orsz.gyűlésére javaslatot készítsen. Erre előkészületképen szóló kettőt lát: tör) hogy polgári szerkezetre nézve olvadjanak be a köztársaságba; 2) hogy sociális szempontból is beleelegyedhessenek a köztársaságba ; mire nézve meghatározandó volna, hogy a törvény a zsidók, és keresztények közti vegyes-házasságokat is érvényeseknek tartsa (élénk helyeslés). E föltételek azok, mellyek alatt a zsidók politikai jogokat kaphatnak, s mellyek nyomán az e tekintetben készítendő ministeri törvényjavalat szerkesztését is kívánja. — Szeged v. k. Küldői minden valláskülönbséget eltörlenek. Küldői ezt legújabban is bebizonyiták, midőn a csend, és rend föntartására alakult választmányba izraelitákat is bevettek. Azért a szerkezetet megtartja ; ha pedig ettől elültetnék, Pest indítványát pártolja. — Tomcsányi (Békés). E néhány nap arra van szánva, hogy azek a legszükségesebbeket elvégezzék. Most az a kérdés, hogy a zsidók emancipatiója azok közé tartozik e? — Babarczy (Csongrád) A zsidók átalános emancipatióját nem javashatja, mert noha ez igaztalan, de őket átalános üldözés tárgyává tenné ki. Annálfogva Pest indítványában foglalt előterjesztéshez járul. Mondassák ki t. i. hogy a valláskülönbség a politikai jogokból senkit ki nem zár , s a ministérium ez elvet alkalmazván, javaslatot készítsen a jövő országgyűlésére. Ezek végeztével a többség hallgatólag ezekben megegyezvén, a szerkezet a képen javittaték ki, miszerint választó, kivéve a kiveendőket, — mint ezek kijelölve vannak, — a törvényesen bevett valláskülönbség nélkül — Ezután a Gtk. d) pontjához Pozsony városa indítványára, Kossuthnak ezen kijelentése után: Nekünk úgymond — terjeszteni kell a politikai jogokat, de elvenni nem! Halandó emberek vagyunk, mindennap közelebb a sírhoz, azért, azoktól, kik már választói jogokkal most fúrnak, ne vegyük el tőlök, míg élnek, e jogokat“ a követ-»kező módosítás alkottatott: „Ezeken kívül választók mindazok, kik eddig városi polgárok voltak, ha a föntebbi pontokban leírt képességgel nem bírnak is.“ —Ezután Szentiványi (Gömör). Indítványt tön az iránt, hogy a jövendőben választandó tisztviselők, nehogy hivataluk letétele után kenyér nélkül maradjanak, éltek fogytáig a városi pénztárból nyugpénzt kapjanak. — Kossuth: Gömör indítványát részéről is pártolja (éljen), s azt óhajtja, hogy Magyarország szabadsági átalakulása akint legyen consummálva, hogy azon mindenki örüljön, és ne szomorkodjék! És azért Gömör indítványát azokra nézve alkalmaztatni óhajtja, kik ezentul a jövendő változások által hivatalba jutni fognak (helyeslés.) Ellenző szózat nem emelkedvén, elnök a gömöri indítványt végzésül kimondja. — A tanács hatóságáról szóló 241k §nál Szakolcz a v. k. inditványozá, hogy a betáblázások ne a tanács előtt történjenek, miután ez jelenleg a megyei gyűlés előtt történvén, a városi betáblázásoknak hitele csökkenne (elfogadtatott, s a szerkezet szerint kijavittatték.) T Ekint be lévén fejezve a városokról szóló, s ujonan alkotott törvényezikk, a, községi választásokról szóló t.cz. vétetett tanácskozás alá. — Erre nézve egyéb észrevétel nem történt, minthogy Vagyon István a nyitrai kapt. k. fölhivá auk figyelmét, hogy a községi választás, és candidatio iránt intézkedjenek. — E tekintetben minden további szóváltás nélkül a 3ik §. helyett a következő uj alkottatott: „Az első biróságu, hatósága, rendezett tanácscsal el nem látott községekben az elöljárók választása iránt a megyék fognak intézkedni.“ — Következett a Jászkun-kerületről szóló szinte ujonan alkotott ideiglenes törvényczikk. — E tárgynál néhányszor szólott a Jászkunkerület követe Szívha, s vele egy húron pendülő követtársa. Midőn pedig követ úr beszélni kezdett vala, jön hangos conversatio, és jókora moraj. A zaj miatt beszédéből annyit megértünk, minélfogva a tisztviselők candidatiójára nézve az eddigi gyakorlat föntartását kívánta, s hogy a tisztviselőket ne azok válasszák, kik az országgyűlési követeket, hanem az egész község, mellynek mint elnöke a nádor candidát. Az utóbbira Kossuth megjegyzé: miképen a nádornak candidationális joga nem maradhat meg, mivel ő ezután mint teljes hatalmú kormányzója az országnak, valamint Pest m. főispánja, úgy a Jászkunok grófja sem lehet; miután az meg nem férhet együtt, hogy a nádor mint királyi hatalommal biró helytartó, egyszersmind alattvalója is legyen magának. — Ezek után következett a fajdakerületről szóló, hasonlag ideiglenes t.cz. Mielőtt ez tárgyalás alá vétetett volna , Somsich (Baranyam.) bejelenté: miszerint az ősiség tárgyában, javaslata, mellynek közlésére az ősiség tárgyában tett indítványa alkalmával megbizatott, elkészült. Fejérvár városa benyujtá azon 12 pontot, mellyeket Fejérvár városa mint kívánat tárgyait a reformokra nézve magáévá tett, s mellyeket az imént érkezett gyors postán kapott kezéhez. Ezután újólag érdekes jelenet adta elő magát. A hajdúkerület egyik követe sokfélét kívánt, hogy e helyen a városokra történjék hivatkozás, hogy a megválasztandó bírák jogtudósok legyenek stb. s követtársa fölkelvén, phlegmatice leszavazta; naivul megvallva, hogy mit követtársa előadott, az ő küldői nem kívánják. Mire a közönség jót mosolygott, a leszavazott pedig füle tövéig pirult__Miért nem conferenciázott 4 hosszú hétig követtársával, akkor tán hamarább egyre jöttek volna?! Ezután hire támadván, hogy a várhegyen megint utczai zajongások történnek, Bónis (Szabolcs) fölkelt, s fölszólita a Réket, hogy a közcsend helyreállítására tegyenek valamit, miután azt látja, hogy azon demonstrátiók a „Schlossberg“ kapujánál nem annyira a zsidók ellen intéztetnek, mint a vagyon ellen. Azért szólítsák föl a nádort, hogy a közcsend föntartásáról gondoskodjék.—Hunkár (Veszprém.) Ezen esetben három szükség forog fenlszor) adjanak puskát, fegyvert az ifjúság kezébe; 2szor) rendeltessék, hogy mindenki, ki nem pozsonyi, mutassa be passusát,— miután sok idegen jelenléte tapasztaltatott,—3szor) hogy a statárium tüstént publicáltassék (taps, éljenzés.) Tabódy (Ung.) Az ellen nyilatkozott, hogy az ifjúság puskákat kapjon, mivel ez által veszélynek lehetnek kitéve, ott van a rendes katonaság , az illy csőcselék ellen, vétek volna az ifjúságot mészárszékre vinni; és bevételei elhangozván , a főrendekhez Hunkár indítványa nyomán a kerületi elnök kiküldetett, hogy a tábla határozatáról a főrendeket értesítvén, hasonló határozatra fölkérje. Az elnökminiszer azonban visszaüzent, hogy a csend fentartására a szükséges rendeletek megvannak téve. Ezek végeztével az ülés 11- -kor eloszlott. — Országos ülés a KR. és RR.nél ,r. u. 5 órakor. (Elnök: személynök; jegyző: Ghiczy K.; tárgy: hitelesítések.) Az ülés megnyittatván, olvastatott Bars követeinek megjelenéséről szóló jelentése a verificationalis választmánynak. — Ezután jegyző hitelesítés végett fölolvassa a királyi városokról szóló türvényczikkel (mi már közölve volt). — Tarnóczy (Nyitra) kijelenti röviden, miszerint a papokat, és nemeseket a városi hatóság alól kiveszi. — Olgyay (Pozsony), a szerkezet 21k §. helyett az e tábla által elfogadott előbbi rendezési munkálat II. 19. 201k §§—it akarja ideigtattatni. — Igazolásuk végett, ugyan ezt kijelenték Veszprém, Csongrád, Turócz, Temes, és Liptó követei is. — Ezen kívül az egész t. cz.re egyéb észrevétel nem történt. — Következvén a Jászkun kerületről szóló t.cz. Törvényczikkely a jász-kun kerületekről. Ideiglenesen, míg a törvény a jász-kún kerület belszerkezetéről részletesen intézkednék, a kerületi tisztvselők és közgyűlési képviselők választására nézve következők rendeltetnek": 1. §• A kerületi tisztviselőket ugyanazok választják a kik az országgyűlési követeket fogják törvény szerint választani. 2. §. A közgyűlési képviselőket a községi választók választandják, egyedül a községi képviselők közül. 1054