Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-01-13 / 624. szám

624. szám 1848. Kifizetési díj félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 frt, boritékkal 6 frt; postán hetenkint kétszer küldve 11 frt 21 kr, négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön, pénteken és vasárnap egyegy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy h­asáb-sorért apró hetükkel öt ezüst kr. számittatik. Negyvenkettedik év. — NEMZETI US ti. Alapitá KULTSÁR ISTVÁN táblalén), kiadja Özvegye. Csütörtök jan. 13. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz­lendőink. TAR­T­ALO­M. Magyarország és Erdély. Országgyűlési köz­lemények. (XVIII. országos ülés a Zlcinél. —Rövid közlés a XXXI-ik kerületi ülésről. A válaszfölirati viták befejezése a főrendeknél). Pyrker egri patriarcha-érsek végrendelete. Törvényhatósági tudósítások. Pozsonyból. Szepes­­ből. (közgyűlések) Magyar akadémia. Külföld. Portugália. N.Britannia. Franczia­, Olaszország. Gabonaár. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Országgyűlési közlemények. Pozsony, január 7-én. XVIII. Országos ülés egyedül a 1. KK. és RR. (Elnök k. személynök e méltósága; jegyző G­hy­cz­y Kálmán nádori itélőmester; tárgy a magyar nyelv és nemzetiség tárgyában kelt szenet és törvényjavaslat; kezdete 11 vége 12% órakor). Elnök. A RR. rö­vid de velős szavakban üdvözlé, és kívánja, hogy a kir. előadások találkozván a RR. óhajtásával, minél jobb és sikeresb eredménnyel örökítenék az ez évbeni orsz.gyülést, magát pedig a RR. kegyeibe ajánlá. — E szives üdvözletét élénk szavakkal viszonzá a RR. nevében b. Rudnyánszky esztergomi k. k. Ezu­tán elnök­i méltósága a RR. közkívánatára, egy szá­mos tagból álló küldöttséget nevezett ki, kik, mint az alsóház tolmácsává főrendeknek az uj évi szokott idvezletet megv­endik.—B­e r n­á t­h Ungmegye köv. Ezen küldöttség fényének emelése tekintetéből kí­vánja, hogy a méltósága az elnök is hozzájáruljon.— Asztalos Pál Marmarosm. köv. Miután ez a bevett szokással ellenkezik, nem látja czélszerűnek, hogy a tábla elnöke, a­ki a küldöttséget kijelölte, szinte hozzá­járuljon. E véleményt elnök­i méltósága is helyeselvén, miután Szentkirályi M. Pest m. k. még azt is megjegyzé, hogy a főrendek elnöke a BR. táblájához nem megyen, igy e ház elnöke se men­jen a főrendekhez , — a kérdés elejtetett. E közben Szentiványi Ödön Liptóm. k. átnyújtja a magyar nyelv és nemzetiség tárgyában a kerületi ülésből kelt izenetet és törvényjavaslatot , melly utóbbit a jegyző végig olvasá, a mint következik. Az ország Rendei ő felsége kegy. megegyezésének hoz­­zájárultával meghatározták: 1. §. Az ország Rendei ő fel­ségének azon kegyelmes gondoskodását — miszerint intézked­ni méltóztatott hogy: a felséges uralkodó ház tagjai a magyar nyelv tudományába beavattassanak — hálás elismeréssel ta­pasztalván, ezt — a jövőrei biztosítás végett is — törvénybe iktatják. 2. §. Valamint törvényhozási — országlási, úgy egyéb hivataloskodási nyelv ezentúl egyedül, és kizárólag — a ma­gyar leendő — minden e törvény kihirdetése után más nyel­ven készítendő hivatalos irat és oklevél érvénytelen, é­s csak olly esetekben szabad más nyelvvel élni, mellyekre néz­ve a jelen törvény alábbi 4, 6, 7 és 8-ik §§-ai vagy kivételt, vagy különös rendelkezést tesznek. 3 §. A közoktatási nyelv is, kirekesztőleg magyar legyen. 4. §. Pozsega, Verőcze és Szerém vármegyék, ugyszinte a magyar tengermellék is, az ott eddig gyakorlatban volt latin, s illetőleg olasz nyelvnek egyedül önkeblekben, és saját belügyeikbeni használhatásá­­ban a jelen országgyűlés berekesztésétől számítandó hat évig meghagyatnak. 5. §. Minden magyarországi pénzek magyar jelekkel és kör-irással veressenek, és minden polgári, kincs­tári, katonai intézeteknél, valamint a magyar hajók lobogóikon egyedül az ország czimere, és a nemzeti színek használtassanak; —végre minden hivatalos pecséteken a kör-irás magyar legyen. 6. §. A magyar nyelvnek a 2-ik §-ban kijelentett álalános alkalmazása a kapcsolt részekre csak annyiban terjesztetik ki, a­mennyiben a kapcsolt részek, s azok törvényhatóságai és itélőszékei, a törvényhozással, kormánnyal, a magyarországi törvényhatóságokkal s fő törvény- és egyéb itélő-székekkel érintkezésbe jönnek; e szerint a kapcsolt részekben a kor­mánnyal, Magyarország egyes törvényhatóságaival, fő tör­vény-, és egyéb itélő-székeivel folytatandó hivatalos levele­zéseknek nyelve­, a csatolmányokat ide nem értve, egyedül magyar leendő Minden köz- és magán­ügyekre nézve azon­ban , a mennyiben ezek csak a kapcsolt részek keblében, és kapcsolt részekben a törvényhatóságok előtt folytattatnak, úgy­szinte a törvényhatóságok és itélőszékek tanácskozásaikra nézve is, a latin nyelvnek használhatása fönhagyatik. 7. §. A kapcsolt részekbeni törvényhatóságok tisztviselői, midőn tu­lajdon nevükben, szorosan hivatalos körükhöz tartozó tárgyak iránt a magyarországi törvényhatóságok tisztviselőivel leve­leznek — a latin nyelvet használhatják; — ellenben midőn a kapcsolt részekbeni törvényhatóságok meghagyásából a ma­gyarországi törvényhatóságok tisztviselőivel értekeznek, — ma­gyar nyelven levelezni kötelesek. — Ugyszinte minden kap­csolt részekbeni főhivatalnokok is, u. m. a bán, a megyés püspökök , — a megyei főkormányzók, — midőn a magyar­­országi hivatalnokokkal, vagy törvényhatóságokkal levelez­nek, a magyar nyelvet tartoznak használni. 8. § A 3-ik §­­nak a közoktatás iránti rendelete, a kapcsolt részekre ki nem terjesztetik, de a magyar nyelv, a kapcsolt részek minden köz­iskoláiban rendesen tartassék. Kossuth Lajos Pestm. köv. azért szólal föl, mivel habár az elvre nem is, de a szerkezetre több észrevételei vannak, mellyek különös körülmények­nél fogva fölmerültek,­­ és azért az egész törvény­­javaslatot kerületi ülésbe vissza akarná vitetni. Illy észrevétele leend­­ör a közoktatásról szóló pontra, mellyet nem lát kivihetőnek, és azt a practicabilitás elveire akarná fektetni, hogy t. i. a nyelv csak a tu­dós intézetekben legyen kizárólag magyar, — az e­­lemi iskolákban pedig mint főtanulmány tanitassék , mire a törvényhatóságoknak különösen ügyelni kel­lene. Adik észrevétele lenne, hogy: Szerém, Pozse­ga, és Verőcze megyékre nézve bizonyos körben jött körülmények miatt a magyar nyelvet­­5 év múlva im­perative akarná kimondatni. 3d­ik észrevétele a 7dik 8dik §§-ast illeti , mellyekben a részek nevezeté­vel valóságos játék űzetik, kivált a múlt országyű­­lés históriájából látni, milly könnyelmű fölcserélés történt ez ügyben. Így történt,hogy a ,,H­orvát or­­s­z­á­ga nevezet helyébe „k­apcsolt része­k44 lé­tetett, ezzel pedig ismét baj van, mert a tengerpart más tekintetbe jó, már pedig a kapcsolt rész nevezet alatt a tengerpartot is kellene érteni, de ez a privi­légiumba nincs úgy kifejezve , minél fogva ezen ki­fejezéseket és nevezeteket tisztába kell hozni; to­vábbá mivel a magyar tengerpartnak különös hely­zete van, és mindazonáltal a 4dik szakaszban Po­zsega, Szerém, és Verőcze megyékkel egy pontba tétetett, a szerkezettel meg nem elégszik. A tenger­part, mint a világkereskedés kapuja, különös tekin­tetet érdemel; erre nézve kívánja, hogy az olasz nyelv tovább is megtartassák. Végre valamint Slavonia i­­rányában a kivételeket helyesli, úgy kívánná, hogy mind arra, mit a méltányosság követel—kötelezhes­sék. — E kivételek közé sorozá, hogy a latin föli­rat a Slavon pecséten továbbá is megtartassák. — Mindezeknél fogva oda járul véleménye, hogy a szerkezet a kerületi ülésbe uj pertractatio végett visszamenjen. Ossegovich Metell horvátországi k. Ha a jelen törvényjavaslat a kerületi ülésbe visszavite­­tik, úgy föntartja magának akkorra a hozzászólást. Szándéka jelenleg Pest érd.­k. nem az elvre, de né­­melly pontokra tett észrevételekre fölélni. — Ugyan­is azt mondá P. m. k., hogy Pozsega, Verőcze és Sze­­rém megyékre nézve a 6 év kötelezőleg mondas­sák ki.—Itt a sérelem a kapcsolt részekre abból áll, hogy ezen külön institutio által e három megye Hor­vátországtól elszakittatni czéloztatik, úgy a tenger­mellék is, és a mint kivehette Pest követének sza­vaiból, Horvátország nem léteznék. Márpedig, hogy Horvátország Slavoniával és a tengerparttal egy, kiviláglik Verbőczy II—dik rész. 65-dik czíméből , hol világosan áll—„Baniis Regnorum Croatiae, Sla­­voniae et Dalmatiae 44 sat. így vannak számtalan tör­vények, mellyek bizonyítják azt, hogy ezen többi kapcsolt részek Horvátországhoz tartoznak ; neve­zetesen: I. Mátyás II—dik 15-dik, és XI-dik 13-dik —Albert 1439-dik 7-dik — Ulászló I-sö Decret. 1-sö és 8-dik czikkében; III. Decret. 11. ez. és 9. ez. 1546— 43. t. ez. És kérdi: van-e elegendő ok arra , hogy a nevezetek miatt a tárgy újra vitatás alá kerüljön , és olly uj nevezetek még kerestesse­nek, mellyek eddig használatban nem voltak — e ele­gendő okát nem látja , miután, miként Pest érd. kö­vete mondá , az elvekre nézve változást nem akar tenni. Mi Pozsega, Verőcze és Szerénm­egyéket il­leti, arra föntartja magának a hozzászólást, ha az ügy ismét kerületi pertractatio alá kerülne, egyéb­iránt az elvre nézve, ünnepélyes óvását kényte­len kinyilatkoztatni. Bónis­z, Sabolcsm.­k, Pest indítványát azért is pártolja, mivel e tárgyra nézve több megyéknek kivonatai vannak— mellyek, ha a szerkezet igy ma­rad—elmaradnának,— és nem volna alkalmuk többé előadni. A tárgyba nem ereszkedik. — Horvátország követének akkor felelend, midőn a kerületi ülésben a törvényjavaslat ismét tárgyaltatni fog. — Báró R u­d n­y­á n­s­z k­y Sámuel esztergomi k. k. Részemről is óhajtom, hogy a három megyék Po­zsega, Verőcze, Szerém­ és a magyar tengermellék a közigazgatási dolgokban, egyedül és kizárólag csak honi édes nyelvünket használhatnák, azonban meg kell vallanom,hogy ez óhajtásom, tekintetbe vé­­vén a törvényjavaslatban kitűzött határidőt, jelenleg a lehetetlenséggel találkozik. — A telt. KK. és RR. már a kér­ ülésben bölcsen átlátták, hogy méltányos a magyar nyelv megtanulására időt engedni, de a törvényjavaslatban kitűzött határidő ha czért aka­runk érni —nem elegendő; a dolog practicus oldala többet igényel; ha valahol, itt káros a rögtönzés, mert magát a czélt veszélyezteti, s talán még re­­actiora is nyújtana alkalmat; leginkább a nép töme­ge irányában, mert ennek is csak meg kell a magyar nyelvet tanulni.­­ Minden foganatosítandó törvény­nek egyik kelléke az , hogy minden oldalról alkal­mas legyen arra, hogy a gyakorlati élet igényei­nek megfelelvén, végrehajtása eszközöltethessék, mihelyt a törvény a gyakorlati életben kivihetetlen, mihelyt a törvény practicus oldala mellőztetett, fáj­dalom csak puszta betű marad a törvénykönyvben, és már előrelátható, hogy ismét a drága időt föl kell használni a javításokra, holott több teendőink is vannak.­Minekutána a fönérintett megyékben a ma­gyar nyelv tudása nem közös, át nem­ láthatom, hogy lehessen 6 évek lefolyása után eszközleni azt, hogy ott­ a magyar nyelvet közigazgatási dolgokban e­­gyedü­l, és kizárólag használhassák. — Az ügy hely­zetét már jelenleg is tekintve, meg vagyok győződ­ve, e megyék képviselői, kik hongyülésünkön ma­gyarul nyilatkoznak, nemzetünk iránt semmi ellen­szenvet kebleikben nem ápolnak, de a méltányossá­got tölünk igazságosan követelhetik, csak méltá­nyosság által a nevezett részekben, nemcsak honi nyelvünket lehet czélszerüen terjeszteni, de azon törvényes kapcsot is az anyaországgal szilárdítani, melly annyi évek óta híven föntartatott; én tehát a 6 évet kihagyatni, és czélszerűbb hosszabb időt kitüzetni óhajtanék, e dologban a rögtönzés magát a czélt veszélyezteti.—Egyébiránt minekutána mind az megtörtént az egyházi körben a magyar nyelv­re nézve , a mit az országos Rendek méltányosan kívánhattak, illyenek a szent­szék ítélete alá bo­csátandó perek, a hatóságokkal folytatandó s egyéb nyilvános levelezések sat, de ide nem tartozik azon kívánat , hogy a katholikus megyebeli hivatalok, tisztán csak egyházi belügyeket illető tárgyakban is, mellőzve az eddig használt nyelvet, kizárólag csak magyarul levelezzenek ... ezek a polgári törvény­hatóság köréhez nem tartoznak. Privitzer Fiume, Schmaich Bu­ccari — és Szallopek Verőcze követei — a tárgy­­hozi szólást magoknak akkorra tartják föl, midőn az ügy ismét tárgyaltatni fog. — Fodróczy Körös város­a. Úgy látszik, hogy az 5. 6. 7. 8. §us módo­sításában az volt a fő czél, hogy a dolgok összeza­vartassanak. Ez nem a törvényhozók feladata. A tek. KK-ok elismerték, hogy kapcsolt részek lé­teznek , már pedig kapcsolt részek alatt , régi törvényeink szerint, mellyeket érteni és tisztelni kel­lene, Horvát, Dalmátot, és Slavonia értetnek, a je­len törvényjavaslat által pedig innen a tengermellé­ket, Pozsega, Verőcze, és Szerém megyéket el akar­nák szakítani. Hogy pedig ezen országok egygyek, abból is világos, hogy azok mindig „in concreto46 képviseltettek — innen vannak azon denominatiok „Banus regnorum D. C. et Slavoniae — Congrega­­tio regnorum D. C. et Slav. sat. És azért az 1741: 18, 1790: 61, 1750:23, 1715: 120, 1790:45, lammvnum

Next