Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-01-13 / 624. szám
624. szám 1848. Kifizetési díj félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 frt, boritékkal 6 frt; postán hetenkint kétszer küldve 11 frt 21 kr, négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró hetükkel öt ezüst kr. számittatik. Negyvenkettedik év. — NEMZETI US ti. Alapitá KULTSÁR ISTVÁN táblalén), kiadja Özvegye. Csütörtök jan. 13. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendőink. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Országgyűlési közlemények. (XVIII. országos ülés a Zlcinél. —Rövid közlés a XXXI-ik kerületi ülésről. A válaszfölirati viták befejezése a főrendeknél). Pyrker egri patriarcha-érsek végrendelete. Törvényhatósági tudósítások. Pozsonyból. Szepesből. (közgyűlések) Magyar akadémia. Külföld. Portugália. N.Britannia. Franczia, Olaszország. Gabonaár. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Országgyűlési közlemények. Pozsony, január 7-én. XVIII. Országos ülés egyedül a 1. KK. és RR. (Elnök k. személynök e méltósága; jegyző Ghyczy Kálmán nádori itélőmester; tárgy a magyar nyelv és nemzetiség tárgyában kelt szenet és törvényjavaslat; kezdete 11 vége 12% órakor). Elnök. A RR. rövid de velős szavakban üdvözlé, és kívánja, hogy a kir. előadások találkozván a RR. óhajtásával, minél jobb és sikeresb eredménnyel örökítenék az ez évbeni orsz.gyülést, magát pedig a RR. kegyeibe ajánlá. — E szives üdvözletét élénk szavakkal viszonzá a RR. nevében b. Rudnyánszky esztergomi k. k. Ezután elnöki méltósága a RR. közkívánatára, egy számos tagból álló küldöttséget nevezett ki, kik, mint az alsóház tolmácsává főrendeknek az uj évi szokott idvezletet megvendik.—Be r ná th Ungmegye köv. Ezen küldöttség fényének emelése tekintetéből kívánja, hogy a méltósága az elnök is hozzájáruljon.— Asztalos Pál Marmarosm. köv. Miután ez a bevett szokással ellenkezik, nem látja czélszerűnek, hogy a tábla elnöke, aki a küldöttséget kijelölte, szinte hozzájáruljon. E véleményt elnöki méltósága is helyeselvén, miután Szentkirályi M. Pest m. k. még azt is megjegyzé, hogy a főrendek elnöke a BR. táblájához nem megyen, igy e ház elnöke se menjen a főrendekhez , — a kérdés elejtetett. E közben Szentiványi Ödön Liptóm. k. átnyújtja a magyar nyelv és nemzetiség tárgyában a kerületi ülésből kelt izenetet és törvényjavaslatot , melly utóbbit a jegyző végig olvasá, a mint következik. Az ország Rendei ő felsége kegy. megegyezésének hozzájárultával meghatározták: 1. §. Az ország Rendei ő felségének azon kegyelmes gondoskodását — miszerint intézkedni méltóztatott hogy: a felséges uralkodó ház tagjai a magyar nyelv tudományába beavattassanak — hálás elismeréssel tapasztalván, ezt — a jövőrei biztosítás végett is — törvénybe iktatják. 2. §. Valamint törvényhozási — országlási, úgy egyéb hivataloskodási nyelv ezentúl egyedül, és kizárólag — a magyar leendő — minden e törvény kihirdetése után más nyelven készítendő hivatalos irat és oklevél érvénytelen, és csak olly esetekben szabad más nyelvvel élni, mellyekre nézve a jelen törvény alábbi 4, 6, 7 és 8-ik §§-ai vagy kivételt, vagy különös rendelkezést tesznek. 3 §. A közoktatási nyelv is, kirekesztőleg magyar legyen. 4. §. Pozsega, Verőcze és Szerém vármegyék, ugyszinte a magyar tengermellék is, az ott eddig gyakorlatban volt latin, s illetőleg olasz nyelvnek egyedül önkeblekben, és saját belügyeikbeni használhatásában a jelen országgyűlés berekesztésétől számítandó hat évig meghagyatnak. 5. §. Minden magyarországi pénzek magyar jelekkel és kör-irással veressenek, és minden polgári, kincstári, katonai intézeteknél, valamint a magyar hajók lobogóikon egyedül az ország czimere, és a nemzeti színek használtassanak; —végre minden hivatalos pecséteken a kör-irás magyar legyen. 6. §. A magyar nyelvnek a 2-ik §-ban kijelentett álalános alkalmazása a kapcsolt részekre csak annyiban terjesztetik ki, amennyiben a kapcsolt részek, s azok törvényhatóságai és itélőszékei, a törvényhozással, kormánnyal, a magyarországi törvényhatóságokkal s fő törvény- és egyéb itélő-székekkel érintkezésbe jönnek; e szerint a kapcsolt részekben a kormánnyal, Magyarország egyes törvényhatóságaival, fő törvény-, és egyéb itélő-székeivel folytatandó hivatalos levelezéseknek nyelve, a csatolmányokat ide nem értve, egyedül magyar leendő Minden köz- és magánügyekre nézve azonban , a mennyiben ezek csak a kapcsolt részek keblében, és kapcsolt részekben a törvényhatóságok előtt folytattatnak, úgyszinte a törvényhatóságok és itélőszékek tanácskozásaikra nézve is, a latin nyelvnek használhatása fönhagyatik. 7. §. A kapcsolt részekbeni törvényhatóságok tisztviselői, midőn tulajdon nevükben, szorosan hivatalos körükhöz tartozó tárgyak iránt a magyarországi törvényhatóságok tisztviselőivel leveleznek — a latin nyelvet használhatják; — ellenben midőn a kapcsolt részekbeni törvényhatóságok meghagyásából a magyarországi törvényhatóságok tisztviselőivel értekeznek, — magyar nyelven levelezni kötelesek. — Ugyszinte minden kapcsolt részekbeni főhivatalnokok is, u. m. a bán, a megyés püspökök , — a megyei főkormányzók, — midőn a magyarországi hivatalnokokkal, vagy törvényhatóságokkal leveleznek, a magyar nyelvet tartoznak használni. 8. § A 3-ik §nak a közoktatás iránti rendelete, a kapcsolt részekre ki nem terjesztetik, de a magyar nyelv, a kapcsolt részek minden köziskoláiban rendesen tartassék. Kossuth Lajos Pestm. köv. azért szólal föl, mivel habár az elvre nem is, de a szerkezetre több észrevételei vannak, mellyek különös körülményeknél fogva fölmerültek, és azért az egész törvényjavaslatot kerületi ülésbe vissza akarná vitetni. Illy észrevétele leendör a közoktatásról szóló pontra, mellyet nem lát kivihetőnek, és azt a practicabilitás elveire akarná fektetni, hogy t. i. a nyelv csak a tudós intézetekben legyen kizárólag magyar, — az elemi iskolákban pedig mint főtanulmány tanitassék , mire a törvényhatóságoknak különösen ügyelni kellene. Adik észrevétele lenne, hogy: Szerém, Pozsega, és Verőcze megyékre nézve bizonyos körben jött körülmények miatt a magyar nyelvet5 év múlva imperative akarná kimondatni. 3dik észrevétele a 7dik 8dik §§-ast illeti , mellyekben a részek nevezetével valóságos játék űzetik, kivált a múlt országyűlés históriájából látni, milly könnyelmű fölcserélés történt ez ügyben. Így történt,hogy a ,,Horvát országa nevezet helyébe „kapcsolt részek44 létetett, ezzel pedig ismét baj van, mert a tengerpart más tekintetbe jó, már pedig a kapcsolt rész nevezet alatt a tengerpartot is kellene érteni, de ez a privilégiumba nincs úgy kifejezve , minél fogva ezen kifejezéseket és nevezeteket tisztába kell hozni; továbbá mivel a magyar tengerpartnak különös helyzete van, és mindazonáltal a 4dik szakaszban Pozsega, Szerém, és Verőcze megyékkel egy pontba tétetett, a szerkezettel meg nem elégszik. A tengerpart, mint a világkereskedés kapuja, különös tekintetet érdemel; erre nézve kívánja, hogy az olasz nyelv tovább is megtartassák. Végre valamint Slavonia irányában a kivételeket helyesli, úgy kívánná, hogy mind arra, mit a méltányosság követel—kötelezhessék. — E kivételek közé sorozá, hogy a latin fölirat a Slavon pecséten továbbá is megtartassák. — Mindezeknél fogva oda járul véleménye, hogy a szerkezet a kerületi ülésbe uj pertractatio végett visszamenjen. Ossegovich Metell horvátországi k. Ha a jelen törvényjavaslat a kerületi ülésbe visszavitetik, úgy föntartja magának akkorra a hozzászólást. Szándéka jelenleg Pest érd.k. nem az elvre, de némelly pontokra tett észrevételekre fölélni. — Ugyanis azt mondá P. m. k., hogy Pozsega, Verőcze és Szerém megyékre nézve a 6 év kötelezőleg mondassák ki.—Itt a sérelem a kapcsolt részekre abból áll, hogy ezen külön institutio által e három megye Horvátországtól elszakittatni czéloztatik, úgy a tengermellék is, és a mint kivehette Pest követének szavaiból, Horvátország nem léteznék. Márpedig, hogy Horvátország Slavoniával és a tengerparttal egy, kiviláglik Verbőczy II—dik rész. 65-dik czíméből , hol világosan áll—„Baniis Regnorum Croatiae, Slavoniae et Dalmatiae 44 sat. így vannak számtalan törvények, mellyek bizonyítják azt, hogy ezen többi kapcsolt részek Horvátországhoz tartoznak ; nevezetesen: I. Mátyás II—dik 15-dik, és XI-dik 13-dik —Albert 1439-dik 7-dik — Ulászló I-sö Decret. 1-sö és 8-dik czikkében; III. Decret. 11. ez. és 9. ez. 1546— 43. t. ez. És kérdi: van-e elegendő ok arra , hogy a nevezetek miatt a tárgy újra vitatás alá kerüljön , és olly uj nevezetek még kerestessenek, mellyek eddig használatban nem voltak — e elegendő okát nem látja , miután, miként Pest érd. követe mondá , az elvekre nézve változást nem akar tenni. Mi Pozsega, Verőcze és Szerénmegyéket illeti, arra föntartja magának a hozzászólást, ha az ügy ismét kerületi pertractatio alá kerülne, egyébiránt az elvre nézve, ünnepélyes óvását kénytelen kinyilatkoztatni. Bónisz, Sabolcsm.k, Pest indítványát azért is pártolja, mivel e tárgyra nézve több megyéknek kivonatai vannak— mellyek, ha a szerkezet igy marad—elmaradnának,— és nem volna alkalmuk többé előadni. A tárgyba nem ereszkedik. — Horvátország követének akkor felelend, midőn a kerületi ülésben a törvényjavaslat ismét tárgyaltatni fog. — Báró R ud nyá nsz ky Sámuel esztergomi k. k. Részemről is óhajtom, hogy a három megyék Pozsega, Verőcze, Szerém és a magyar tengermellék a közigazgatási dolgokban, egyedül és kizárólag csak honi édes nyelvünket használhatnák, azonban meg kell vallanom,hogy ez óhajtásom, tekintetbe vévén a törvényjavaslatban kitűzött határidőt, jelenleg a lehetetlenséggel találkozik. — A telt. KK. és RR. már a kér ülésben bölcsen átlátták, hogy méltányos a magyar nyelv megtanulására időt engedni, de a törvényjavaslatban kitűzött határidő ha czért akarunk érni —nem elegendő; a dolog practicus oldala többet igényel; ha valahol, itt káros a rögtönzés, mert magát a czélt veszélyezteti, s talán még reactiora is nyújtana alkalmat; leginkább a nép tömege irányában, mert ennek is csak meg kell a magyar nyelvet tanulni. Minden foganatosítandó törvénynek egyik kelléke az , hogy minden oldalról alkalmas legyen arra, hogy a gyakorlati élet igényeinek megfelelvén, végrehajtása eszközöltethessék, mihelyt a törvény a gyakorlati életben kivihetetlen, mihelyt a törvény practicus oldala mellőztetett, fájdalom csak puszta betű marad a törvénykönyvben, és már előrelátható, hogy ismét a drága időt föl kell használni a javításokra, holott több teendőink is vannak.Minekutána a fönérintett megyékben a magyar nyelv tudása nem közös, át nem láthatom, hogy lehessen 6 évek lefolyása után eszközleni azt, hogy ott a magyar nyelvet közigazgatási dolgokban egyedül, és kizárólag használhassák. — Az ügy helyzetét már jelenleg is tekintve, meg vagyok győződve, e megyék képviselői, kik hongyülésünkön magyarul nyilatkoznak, nemzetünk iránt semmi ellenszenvet kebleikben nem ápolnak, de a méltányosságot tölünk igazságosan követelhetik, csak méltányosság által a nevezett részekben, nemcsak honi nyelvünket lehet czélszerüen terjeszteni, de azon törvényes kapcsot is az anyaországgal szilárdítani, melly annyi évek óta híven föntartatott; én tehát a 6 évet kihagyatni, és czélszerűbb hosszabb időt kitüzetni óhajtanék, e dologban a rögtönzés magát a czélt veszélyezteti.—Egyébiránt minekutána mind az megtörtént az egyházi körben a magyar nyelvre nézve , a mit az országos Rendek méltányosan kívánhattak, illyenek a szentszék ítélete alá bocsátandó perek, a hatóságokkal folytatandó s egyéb nyilvános levelezések sat, de ide nem tartozik azon kívánat , hogy a katholikus megyebeli hivatalok, tisztán csak egyházi belügyeket illető tárgyakban is, mellőzve az eddig használt nyelvet, kizárólag csak magyarul levelezzenek ... ezek a polgári törvényhatóság köréhez nem tartoznak. Privitzer Fiume, Schmaich Buccari — és Szallopek Verőcze követei — a tárgyhozi szólást magoknak akkorra tartják föl, midőn az ügy ismét tárgyaltatni fog. — Fodróczy Körös városa. Úgy látszik, hogy az 5. 6. 7. 8. §us módosításában az volt a fő czél, hogy a dolgok összezavartassanak. Ez nem a törvényhozók feladata. A tek. KK-ok elismerték, hogy kapcsolt részek léteznek , már pedig kapcsolt részek alatt , régi törvényeink szerint, mellyeket érteni és tisztelni kellene, Horvát, Dalmátot, és Slavonia értetnek, a jelen törvényjavaslat által pedig innen a tengermelléket, Pozsega, Verőcze, és Szerém megyéket el akarnák szakítani. Hogy pedig ezen országok egygyek, abból is világos, hogy azok mindig „in concreto46 képviseltettek — innen vannak azon denominatiok „Banus regnorum D. C. et Slavoniae — Congregatio regnorum D. C. et Slav. sat. És azért az 1741: 18, 1790: 61, 1750:23, 1715: 120, 1790:45, lammvnum