Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-05-30 / 18. szám
Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz; egyegy hasáb-sorért apró bellikkel öt ezüst kr. számittatik. Előfiztetési dij félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 ft, borítékkal 6 frt, postán hetenkint kétszer küldve 6 frt 24 kr., négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr. ezüst pénzben avatalban. Kedden május 30 án 1848. ALKOTMÁNY. NEMZETISÉG. Előfizethetni minden postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint a hinegyvenkettedik év. 18. szám. SZABADSÁG. EGYENLŐSÉG. POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési hirdetés. Azon hazafiaknak, kik a „NEMZETI“ politikai hírlapra a jövő (július- decemberi) félévre előfizetni kivánnak, ezennel jelentjük, miszerint e lap ezentúl (hétfőt kivéve) mindennap egyegy évén fog megjelenni. Előfizetési dij félévre Budapesten házhozhordással 6 fr., borítékban 6 fr. postán borítékban hatszor küldve 8 fr., kevesebbszer küldve pedig 7 fr. pp. Pesten előfizethetni zöldkert utczában 488-ik szám alatt földszint a kiadóhivatalban, vidéken minden postahivatalnál. PROGRAMM. A legközelebbi hetek alatt, több hirlap-programm merült föl a közönség előtt; szabad legyen ezek sorát nekem is nevelnem. ... A cabinetek titkos műhelyében készült több százados kapcsok, mellyek az európai emberiséget, úgy bel, mint külpolitikai viszonyaikra nézve, a társadalomban fogva tarták, az emberiség szabadságra s önállásra törő geniusa által szétszakitvált . . . s a nemzetek sorsa ez által az ujá alakulás ideiglenességi vonalára emeltetett. . . . Ez Európának jelen képe. ... Visszaemlékezések merültek föl, a történet lapjain rég elfeledett nemzetek eseményeinek tengeréből . . . s örökre elenyészettnek vélt nemzetek, mint megannyi egymást fölfaló szörnyek tűnnek elő, nemzeti függetlenségük elavult követeléseivel. . . . Ez az osztrák birodalomnak jelen állapota .... E kettős viszony szövevényei hálózzák Magyarországot . . . . e hálózatból kell a magyarságnak kibontakoznia ..... választása csak kettő: önálló szabad nemzet, vagy elnyomott szolganép! . . . Ne titkoljuk magunk előtt: Magyarország épen azon ponton áll most, hol ezelőtt 848 évvel I-s. István király alatt állott. . . , valamint akkor, úgy most is éhes szemmel s látott torokkal lesik a szomszéd nemzetek a kövér prédát s alig várják az időt, hogy rajta megosztozhassanak . . . s valamint akkor bent a pogány lázongók dühös vad csoportjai, úgy most a külön nemzetiségek dúlnak ! . . Az emberiség érdekei, és az ezek fölött határozó politika, bár mint változzanak is alakjukra nézve az idős fejlődő szellem körülményeihez képest, de lényegileg mindig ugyanazok maradnak. Innen, teljes meggyőződésem, hogy csak azon politika tarthatja meg Magyarországot s adhat jövendőjének stabilitást, a melly politika megtartotta s jövendőjét állandósította Isó István alatt. Miből állott e politika? . . . Az akkori időben élő legcivilisáltabb nemzeteknek és kormányaiknak a magyar érdekbe vonása s szoros szövetség velük; a bellázongóknak pedig minden alkudozás és engedmény nélküli tökéletes elnyomása. Magyarországban csak ez lehet ma is a nemzeti politika. ... Én tehát e vonalról fogom tekinteni, tárgyalni és bírálni a fejlődő eseményeket; önállólag, semmi felekezetnek alárendelten, egyedül keblem istenének sugallatát követve s hazám érdekét tartva szem előtt. . . Igyekezni fogok a külföld minden mozgalmaira önálló czikkekben figyelmeztetni hazámfiait, fölhívni a kormány éberségét s fölmutatni tehetségem szerint azon előnyt vagy hátonyt, mi ezekből hazánkra háromolhatik,s törekedni fogok minden legkisebb érdek fölkutatására, melly a mivelt külföldet, s különösen déli és nyugoti Europa nemzeteit, úgymint délkeletet hazánk iránti rokonszenvre ébressze s velünk közügybe vonja. . . Belügyeinket illetőleg, a sanctio pragmatikát úgy tekintem, mint melly a körülményekből fejlett ki, a körülmények és nemzeti hűség által állott föl eddig, s mellynek további fönmaradását ugyan ezen körülmények és a nemzeti hűség még ma is egyiránt követelik .... azonban a királynak állandó székhelyét csak Duda vagy Bécs falai közt tekinthetem a magyar nemzet érdekével összeegyeztethetőnek. Rövid ideig lakhatik bárhol is a magyar király, de állandó székhelye csak e két város lehet. A jelen ministérium irányában tökéletesen függetlenül fogok állani . . .parányi erőm teljes készségével pártolni fogom minden rendszabályait, mellyek hazánkban a rend és béke helyreállítására, az ország biztosságának szilárdítására, s ezek által a forgalom és ipar emelésére szolgálandnak ... de más részről — a közvéleményben személyük iránt nyilatkozó kegyelet és bizodalom részakarata megingatása nélkül — önállólag fogom birálni minden olly eljárásukat, mellyek netalán elmulasztás, vagy czéltévesztő rendszabályok által a nemzet jelen állását, vagy jövendője fejlését, bár mi csekély részben is compromittálhatnák. . . . Ellene leszek minden olly concessioknak, melly a magyar hazának különajku polgárai által, az egy és osztatlan Magyarországi, ennek törvényhozó hatalma, s végrehajtó kormánya ellenében követeltetnek . . . Magyarországban csak egy és pedig magyar törvényhozás s magyar kormány lehet . . a külön ajkú polgárok, részesülve a magyar törvényhozásnak és kormányzásnak, a magyarokkal közös minden jótéteményeiben, elégedjenek meg azzal, ha tűzhelyeiknél, iskoláikban és különösen horvát társaink a maguk házi kormányzási körükben saját nyelvüket művelhetik és használhatják. . . . Nincs példa reá a világon, hogy egy korona és egy alkotmány alatt élő külön ajkú népek közt ez másképen történhessék. . . . Alkotmányunk megalapításánál, fő törekvésem az leend, hogy az minden egyes érdekek lehető kíméletével, de ezeknek nem alárendelten Magyarország jövendő nagyságának századokra terjedő építménye legyen . . . igyekezni fogok tehát a hazafiak fő figyelmét oda fordítani, hogy a civilizált nemzetek kísérleti példáin okulva, amit az emberi ész és tapasztalás eddig, a szabadságnak, rendnek, s az ezekben gyökerező közjólétnek alkalmas alakjául ismert és elfogadott, hazánkba is átültettessék . . . innen ellene leszek minden a civilizált nemzetek polgárzati életében szokatlan, uj kisérleti formának, ha mindjárt hazánk legnagyobb tekintélyeitől jönne is az; ellene leszek különösen minden olly formáknak, mellyek nemzetiségünket veszélyeztethetnék, vagy az ellen, a külön ajkú polgárokat, még inkább irigy ellenségeskedésekre bujtogathatnák . . . Teljes meggyőződésem, hogy alkotmányunk alapjának, a tiszta democratiának kell lenni . . A szláv elemek — talán a lengyelt kivéve — az absolutismus, vagy aristocraticus alkotmány felé törekednek, míg nyűgöt és dél a tiszta democratiát fogja kebelében megalakítani . . . nekünk a két utóbbi lehet csak szövetségesünk, s e szövetségre egyik legerősebb kapocs lesz alkotmányunk. E democraticus monarchiában fog feküdni legnagyobb erőnk; ez lesz legerősebb fegyverünk a szláv törekvések ellen; miután a tiszta democratia által egy uj virágot fogunk tűzni a szabadság civilisatiojának kebelére, melly rokonszenvének melegével, meg fogja óvni e virágot a hideg észak hervasztó szelétől. . . Az eltörlött úrbéri tartozások kártalanítását, és pedig minél előbbi kártalanítását, Magyarország földmivelési iparának, mint kereskedésünk legfőbb ágának, fő emeltyűjéül tartom, s teljes meggyőződésem, hogy e nélkül hazánkban, a civilizált magyar rész tönkre tétele mellett, sem nagyobbszerű financziális operatiókat, sem közhitelt, sem élénk közforgalmat elő nem idézhetünk. Ezeket: „Nemzeti politikai hírlapom irányáról előlegesen tudatni a t. hazafiakkal szükségesnek tartottam. . . Hosszas kimerítő programotokat napjaink izgatott szellemes rohanó eseményei jelenleg meg nem tűrnek, csekély magam s elvbarátim folytonos működései úgy is a legkimerítőbb programot leendnek.” A „Metyzeti már a jövő június hó 1-jétől kezdve hetenkint hatszor fog, előlegesen csak a mostanihoz hasonló nagyságú egy egy ivén, megjelenni. . . Ha tisztelt polgártársaim bizalma, olly karba helyezteti, hogy tágabb körre terjeszkedhetem, akkor ugyan a feljebb hirdetett előfizetési árért, olly terjedelmet kívánnék adni lapomnak, hogy az a mivelt külföldi lapokkal bátran versenyezhessen. — Illucz Oláh János, a „Nemzeti“ politikai hírlap felelős szerkesztője. Átvétel a „Pesti Hírlapból.“ Hivatalos rovat. Hivatalos értesítések a belügyministeriumból. 1. A belügyminiszer szükségesnek találván, hogy a népnek az uj törvények valódi, értelme könnyű és népszerű modorban megmagyaráztassék, s ekképen az annyiféle félreértéseknek, csábitgatásoknak eleje vétessék, Vas Gerebennel népies könyvecskét iratott, és azt 25.000 példányban a törvényhatósági elnökökhöz kiosztás védett, szétküldötte. Több czikkel: közös teherviselés, urbér, egyenlőség, nemesség, nemzetőrség. Ugyanaz oláh, tót, ráez slb nyelvre is, e nyelvek géniusához alkalmazva, leforditlatik, és el fog küld üzletni. II. A törvényhatóságokhoz. A katonaságnak hadilábra tett állítása tetemes költségében van az országnak. Szerfölött szaporodnak ezen költségek akkor, midőn valamelly kicsapongásnak megzabolázása végett a katonaságnak egy helyről más helyre való átszállítása szükséges. A kormánynak kötelességében áll egy részről megóvni az ország békés lakóit az illy rendkívüli terhek viselésétől ; más részről a büntetésnek egész súlyát éreztetni nemcsak azokkal, kik féktelenségek elkövetésében találtatnak, hanem azokkal is, kik a törvény elleni merényeket gátolni elmulasztották. Jelenben a közcsend és bátorság föntartása minden hazafinak szent és magától el nem távolítható kötelessége. Ezeknél fogva rendelem a következőket: 1. A megháborított közcsend helyreállítására fordított katonaság élelmezési és szállítási költségeinek, úgy napidíjjainak megtérítése a törvényes ítéletnél fogva vétkeseknek találandó egyénekre háramlik. 2. Ha ezeknek vagyonaiból a fölérdeklett költségek ki nem telnének, s a vizsgálatból kitűnnék, hogy a vétkes tett elkövetőjét a város vagy helység lakosainak erélyes