Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)

1848-07-02 / 45. szám

Vasárnap ALKOTMÁNY, NEMZETISÉG. Megjelenik minden nap, hétfőt kivéve egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz; egyegy hasáb­sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. Előfizetési díj félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 frt, borítékkal 6 frt, postán borítékban hatszor küldve 8 frt, kevesebbszer pedig küldve 7 frt pengőben. Előfizethetni minden postahivatalnál s helyben a szerkesz­tőségnél Z­ö­l d k­e r t utcza 488-dik szám alatt földszint a hivatalban. 45. szám. Julius 2an 1848. SZABADSÁG. EGYENLŐSÉG. Azon hazafiaknak, kik a „NEMZETI“ politikai hírlap jelen (július-decemberi) félévi fo­lyamára előfizetni elkéstek, ezennel jelentjük, miszerint teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. Előfizetési díj félévre Budapesten házhordással 5 fr., borítékban 6 fr., postán borítékban hatszor küld­ve 8 fr., kevesebbszer küldve pedig 7 fr. pp. Pesten előfizethetni zöldkert utczában 488-dik szám alatt földszint a kiadóhivatalban, vidéken minden postahivatalnál. P­e­st j­u 1­i­u­s I. Épen most kaptuk meg Kossuth hírlapjának első számát, mellyben Kossuth, n­m a hírlapíró, hanem a financzminister, becsületére való őszinteséggel, hivatala fogyatkozásairól a következőket mondja el : „Az állodalmi kincstár minden ágaiban tömérdek re­formokra van szükség. A sóárulási kezelést egészen át kell alakítani; az állodalmi javak gazdálkodását legnagyobb részben bérrendszerre kell átváltoztatni; a bányászat vi­szonyaiban gyökeres javításra van szükség; magának a pénzügyi ministérium központi organismusának sokkal gyor­sabban , sokkal pontosabban kell forogni; a pénzügyi ke­zelés külső mozgásában még nem minden bonyodalom van egyszerűsítve , — nem minden haszontalan költség megkímélve, — nem minden visszaélés eltávolitva, nem minden seb orvosolva , mellyet a múlt rendszer igaztala­­nul sújtott! nem minden panasz elintézve, nem minden méltányos kívánság teljesítve. Maga az adórendszer is, mellyet az országgyűlés elébe terjesztek, nincs minden részleteiben, kellő szabatossággal formulázva; sokat biz az életre, sokat fö tételez a tapasztalástól, és számveté­sei igen sokban önkényesek.­­ Sőt többet mondok : a pénzügy­ministernek, midőn üres kincstárt részen át, s minden éjjel azon gond kiséri ágyába, honnan fogja a leg­közelebbi hetek rendes költségeit fedezni, talán az volt volna kötelessége, hogy minden új kiadás ellen kézzel lábbal szabadkozzék. Én ezt nem tevem, sőt ellenkezőleg magam unszoltam az illetőket, hogy minél több honvédet állítsunk, minél erősebb sereget vonjunk össze Szegedhez, s Bácsban, Bánátban; s amott a Drávánál az igényeiben szint olly sürgető, mint erélyében kimerithetlen Csányi­­nak rendelkezése alá; nem szabadkoztam a lázadások elnyomására alkalmazott hadserereg zsoldjának­ nevelésé­től, nem a tábori ellátás költségeitől; magam unszoltam az ágyutelepek költséges fölszerelését, a várak élelmezésé­nek elrendelését. Fegyverért szívesen odaadtam volna a kínost ír utósó fillérét;— fizettem előre, — itt fegyver­gyár alakítására, amott ágyusgőzösök megszerzésére ; — fölemeltem a salétrom árát, — hogy a puskapor-ké­­szítés gyorsabban menjen; nem gondoltam egy kis kárral, csak hogy nagyobb mennyiségben kiteremtsem az ónt, melly golyóalakban repüljön a hálátlan pártütők felé; nem kíméltem a költséget a rendeletek gyors küldeményezésé­­től, fegyverek, töltések, pénzek, katonák drágább de gyorsabb szállításaitól; szóval, ha pénzt kértek a hon vé­delmére, a nemzet becsületének, a törvény szentségé­nek fentartására, ha kérdeztek, bírom-e fedezni a kia­dást? csak azt fontoltam meg, mellyik utmódjobb, mellyik czélszerűbb; de feleletem mindig az vala: „Csak rajta! rajta!! a haza védelmére van pénz, lesz pénz, nem hagy el a nemzet, s ha elhagyna, teremtünk az egekből, s ha az ég elhagy, a poklokból is.“ — És mégis, midőn a tömérdek költség, s kevés jövedelem irtózatos gondjai közt, a bécsi bank 12­/2 millió­ért kölcsönt ajánlott bank­jegyekben kamat nélkül; visszautasítottam ajánlatát, mert azt kívánta bérül, hogy tiszteletben tartsam a bécsi bank privilégiumát, miszerint 1866-ig kirekesztő jogot igényel bankjegyek kibocsátására, az ausztriai császár s magyar király minden tartományaiban, és ajánlatát visszautasítva, nyakrafőre csináltatom a magyar pénzjegyeket; de csi­náltatom oly alapon, mellynek vezérelve nem az, hogy minél több legyen, hanem az, hogy minél szilárdabban alapított legyen, úgy hogy a bécsi bankárok azt vetik szememre, miként financzmunkálati mű­szerfelett szilárdak s azért nem korszerűek. Ám, elszámláltam bűneimet; magam f­edezem fel igaz­gatásom hiányait; s most ha valaki úgy vélekedik, hogy a hon védelmének szükségeire nézve is, inkább féknek kellett volna lennem, mint sarkantyúnak; ha úgy vélekedik, hogy az összes kormányzat gondjaiban kevesebbet kellett vala osztoznom, s többet tennem az administrationális ja­vításokban, s hogy általában a pénzügy­ministériumnak 6000 tárgynál többet kellett volna végeznie nyolcz hét a­­latt, én még csak védeni sem fogom magamat a vádak ellen, hanem örvendni fogok, ha akad ember, a­ki fölemelt fővel elmondani kész, hogy ő hasonló körülmények között többet és jobban lesz képes tenni.“ Oly nagy fontosságú tárgyban, olly rövid perczek a­latt, mennyi azon idő közt lemerül, mig e czikket átolvas­tuk s szedés alá bocsátottuk, lehetetlen lélekismeretes bí­rálatot mondanunk; a miniszeri eljárásnak czélszerű­ vagy czélszerűtlen volta különben is csak akkor lehet alaposan megbírálható, midőn majd az, minden részleteiben előttünk fekszik. Jelenleg csak annyit kívánunk itt megjegyezni, misze­rint hisszük, hogy ha bár — mit eléggé hibás rendszer­nek tartunk — elválasztatott is az úrbért vesztett földbir­tokosok kármentesítésének evaluatioja a financzminister tár­­ozásától, miután a kárpótlás megtétele a fnanczia körébe tartozik, financzministerünk a nemzetgyűlésre beadandó ter­veiben erről meg nem felejtkezett. Mi legalább, mint már előbb is nyilvánítottuk, telje­sen úgy vagyunk meggyőződve, hogy mind­addig, míg az úrbéri kárpótlás ügye tökéletesen el nem dől, sem kereske­désünk, sem gazdászatunk, sem műiparunk félhetni nem fog, sőt minden forgalom pangásban lesz; már­pedig illy kö­rülmények közt, mindannyi, bár­mi nagyszerű , biztos és czélra vezető finansztervek könnyen hajótörést szenved­hetnek. Egyébiránt üdvözöljük Kossuth Lajost a journalis­­tikai pályán, s óhajtjuk, hogy midőn ministeri roppant ter­hei mellett, újabb terheket vesz valab­a se­m a financz­minister, sem a journalista kötelessége hiányt ne szen­vedjen. . .. Az alföldi lázadás. Hrabovszky tábornok és Csernovics Péter temesi főispán, mint királyi biztosok a föl­lázadt szerb ajkúik főnökeivel következő egyességet kö­töttek : — „Alulírtak kellő figyelembe vévén azt, miszerint min­den veszedelmek között a polgárháború az, melly bármelly országra is a legtöbb roszat szokta árasztani, s hogy az sem az irodalom, sem a magyarok és szerbek javára s be­csületére nem szolgálna, ezen tekintetből vezéreltetve, s különösen teljhatalmú királyi biztos Csernovics Péter ur f. é. junius 18-án kibocsátott fölszólitása által indíttatva, a különben is túlbuzgóságból s nagy részben félreértésből eredt népfölkelés békés utáni lecsilapítása, s a törvényes rend helyreállítása tekintetéből következő egyességre lép­tünk : u. m. 1- szer A folyó esztendő május hó­t szerinti 1-ső napján, Karloviczon tartott népgyűlésen megválasztott bi­zottmány, s az ennek alárendelt más kisebb bizottmányok továbbá is fenmaradnak,s működéseiket folytatják mind­addig, míg a karloviczi népgyűlésből ő felsége elébe küldött kül­döttség vissza nem térend, vagy attól hiteles tudósítás nem érkezik. Azon esetre pedig, ha az érintett küldöttség má­tól számítandó 1 7 nap alatt meg nem jőne, ezen határidő elteltével a karloviczi bizottmány, s ez alatt áló albizott­­mányok rendelkezésétől függő, s bárhol összegyűlve levő nép minden kifogás nélkül haza fog küldetni. 2- szor Azon érintett karloviczi küldöttség e hűségé­hez leendő megérkezéséig, vagy illetőleg az l-ső pont ér­telmében kitűzött 10 nap elteléséig, valamint a karloviczi bizottmány tagjai, úgy a különböző helyeken összegyűlt nép­tömeg tagjai, minden megtámadás ellen biztosíttatnak, va­lamint a haza menni szándékozók bántódás nélkül távoz­hatnak. 3szor Azon esetre, ha az ismételve érintett küldött­ség visszajövetele, vagy illetőleg a kitűzött tíz nap eltelte után sem akarna az egybegyűlve levő nép békésen haza­oszlani, vagy addig is ezen egyességet bármelly pontjában meg­sértené, akkor a második pontban biztosított személy bánt­­hatatlansági biztosítás megszűnvén, mint nyilvános ellen­ség fognak tekintetni. 4- szer A mai naptól fogva minden nonpolgár szemé­lye­s vagyona mindkét részről szentnek nyilvánitatik, a közlekedés, kereskedés, s utazás mind szárazon mind vi­zen biztosittatik. 5- ször A végvidékiek és csajkások , úgy ezek tiszt­jei is a kitett határnapig hazamenni tartoznak , hogy igy a régi rend és engedelmesség addig is helyreálljon; s ebbe a bizottmány nem csak hogy semmi akadályt nem fog tenni, sőt a rend illy módoni helyreállítását teljes erejéből elősegíteni fogja. 6- szor A’Bácsmegyében, Bánátban, s más helyeken összegyűlt katonaság s őrseregek nemcsak a kitett időig semmi ellenséges megtámadásokat nem tesznek, hanem min­den honpolgárnak személyét s vagyonát minden nyelv s valláskülönbség nélkül biztositni fogják. 7- szer A karloviczi bizottmány azonnal proclamatio­­kat 1-szen köteles mindenfelé a néphez bocsátani,­­mely­­lyekben habára fogja adni a népnek, hogy e jelen egyes­­ségben foglalt pontokat szigorun megtartsa, bármelly val­lási­­s ajkú honlakosokkal szeretetben s békében éljen; a kedélyek izgatásával végképen felhagyjon s maga rendes foglalatossága után lásson, melly a kir. biztosok részéről is mg fog létetni. Kelt Újvidéken, jun. 24. 1848. Hra­bovszky s. k. Csernovics s. k. Szerb nemzeti karlovi­czi főválasztmány 1848. évi jun. 17—24. Középponti vá­lasztmány tagjai: Sztratimirovics György m. k., Joanno­­vics Pét. m. k., Vasziljevics Vásza m. k., Sztojatskovics S. m. k., Minkovics Pera m. k., Kazamal A. m. k. Kosztics Dem. m. k. Alexandrovics Száva m. k., Popovics Anaszt. m. k., Kolárovics E. m. k., Risztin Stefan m. k., Goicsics Jakov. m. k., Joannovics József m. k., Zsivanovics Jakov. m. k., Stojcsics Péter m. k., Matik D. m. k. Zacharievics J. ra. k. bizottmányi tagok, és Sztankovics Joan m. k. tollvivó. Az illy lépések helyeslése, vagy kárhoztatása az ered­ménytől függ. Mi nyugton bevárjuk a kikötött tiz nap lefolyását,nyug­ton , de nem tétlenül, nem készületlenül. Szegedtől lefele, a Tisza mindkét partján, hatalmas sereg áll egybegyülve. Ennek hátában még hatalmasabb tartalék­ seregek, szemébe nézni a sors koczkája fordulatá­nak. — Junius 28-kán egy tapasztalt tábornok ment le a hős sereget diadalra vezérleni. Mi nem kötnénk olly egyezkedést, melly gyengeség színét viselné; s ha nem volna lent már most is seregünk, melly a pártütést egy csapással semmivé tehetné, azt mondanék : semmi egyesség, semmi alku! Ám lázong­jatok dühös pártütők, mig a magyarnak boszús ereje ösz­­szegyül, s villámként sújt le hálátlan fejeitekre. Lázong­hattok, s lépteitek nyomán ephemer pusztítás lángja te­rülhet el; de győznötök nem lehet; keserves leend a kér­­lelhetlen büntetés napja, így szólanánk, ha még készületlenül volnánk. De mi nem így vagyunk; az emberiség ösztöne mondatja velünk. Erőshez illik a nagylelkűség. S az engesztelődés füstje ked­vesebb isten előtt, mint a polgárvér párolgása. Azért bevárjuk az eredményt: k­ormánytól nem tar­tunk, mert erősek vagyunk, s kiket hős hivatásuk szerint a kormány rendelése oda parancsolt, kiket a hazafias szent lelkesedés, elhagyva házuk békés tűzhelyét, fegyverbe gyűj­tött; a hazát megvédeni, épen most, csak most ne hüljenek lelkesedésük szent hevében; most, épen most készüljenek mindenre, készüljenek a legrosszabbra; — csak néhány nap még, s vagy a békés kiengesztelődés, hálaénekét mondand­­ják, a honnak polgárvértől megkímélt földön, vagy bün­tető őst­ írként sújtanak le, az igaz ügy győzhetlen erejével. Mi várunk ez egyezkedés fölött ítéletünkkel, hőseink pedig legyenek készen győzni. Még csak azt említjük, miként tudva van, hogy ő felsége a karloviczi conventiculum végzéseit kárhoztatva,­ a küldötteket oda utasította, hogy a törvény iránti engedel­mességre visszatérjenek. Ezen szerződést Kossuth hírlapja után közöljük. Kö­zöljük tanulságul. c­ím e szerződés köttetik a lázadókkal, s két nappal ezután Újvidéken a legbarbárabb módon gyi­koltatnak a magyarok. Hivatalos rovat. Rendelet. Az 1848-dik országgyűlés XXII. t. sz. értelmében ő fensége a nádor és királyi helytartó utólagos jóváhagyása re­ményében, a nemzetőrségnél következő egyének tisztállomásra kineveztetnek. Temesvár és környékére őrnagy és parancsnokul: Bajzát Bertalan, czimmel kilépett százados, báró Stiller őrnagy helyébe, a­ki betegeskedése miatt lekö­szönt. Békés és Csongrád megyében lovassági őrnagy és

Next