Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)

1848-11-21 / 165. szám

Kedd ALKOTMÁNY. Megjelenik minden nap , hétfőt kivéve, egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz; egyegy hasab-sorért apró elükkel öt ezüst kr. számittatik. Előfizetési díj félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 frt, borítékkal 6 frt; postán borítékban hatszor­­küldve 8 frt , kevesebbszer pedig küldve 1 frt pengőben. . EGYENLŐSÉG. Előfizethetni minden postahivatalnál * helyben a szerkesz­tőségnél Zöldkürt utcza 488-dik szám alatt földszint a hivatalban. 165 szám. November 2116­-1848. SZABADSÁG NEMZETISÉG. POLITIKAI HÍRLAP. A^a^Si^S3SSiSiSSlS^3S^BB Pest, novemb. 20. Ma reggel 10 órakor ülés volt a képviselőknél. — Az ülésben a 6 jegyző közöl egyik sem levén je­len, az elnök előterjesztő, hogy a ház vagy rendes fizetést adjon a jegyzőknek, vagy válasszon más jegy­zőket, hogy a képviselők a jegyzői hivatal terhét fel­váltva viseljék. A ház ezen előterjesztés utóbbi pontját fogadta el ; holnap a jegyzők megválasztatni fognak. Ezután felolvastatott gr. Batthyány Kázmér kor­mány­biztosnak a szarvasi ütközetről a honvédbizott­mánynak tett jelentése. Jelentésének tartalma ez : A Dráva torkolati ex­pedite sikerülte, Fridrich gőzösnek a nagyszerű hadi szállítmánnyal a Drávából szerencsés szabadulása a kartoviczi comitét hihetőleg igen felboszantotta, minek megboszulására a drávai szabad közlekedés meggátolására vagy más czélokból is Vukovárról 2—300 serviánt, egy zászlóalj pétervári határőrt két ágyúval ismét a Dráva torkolatához felrendelt. Ezen ellenség a Dráva torkolatát s az Eszéken alól levő falvakat folyó hó 12-kén s 13-kán megszál­­otta, sőt annyira ment vakmerőségében, hogy 13-kán éjjel az eszéki alsó városban szállásoló honvéd 36-dik zászlóalj előőreit is nyugtalanitá. Minek következtében részint az ellenség vakme­rőségének fékezése s a vidéknek kedvetlen vendégei­­től­ eltisztitása, részint ujonczainknak harcziassá tétele végett ellenük egy hadjáratot intéztem. — Folyó hó 15-én kedvező időtől segítve reggeli 7 órakor Eszék várából kiindultam az alsóvároson keresztül a Dráva mentén Vukovár-szarvasnak vezető kövezetlen s igy feneketlen sáros országúton , — a balszárny a Dráva által volt fedezve, ennek szemmel­­tartására egy század honvéd volt megbízva,­­• a középet s lóerőt az országúton előnyomulva képező 1 század Vasa magyar sorgyalog, 2 század Zanini o­­lasz, 5 század 36-ik zászlóaljbeli honvéd, s 2 század a baranyai önkénytes mozgó nemzetőrségi zászlóaljból Rácz és Molnár őrnagyok vezénylete mellett, melly­­nek Ténye felé egy nagy kanyarula­tot kellett véghez vinni, részint hogy az ellenséget szemmel tartsa, avagy a vukovári országutról kelet­kezhető diversióit megakadályozza, részint hogy azt túlszárnyalva hátuljában vagy megtámadja , vagy futá­sában tönkre tegye. Ezt a szárnyat b. Villányi genie-kapitány stampl Zanini ezredbeli százados vezényleteik alatt képezék: 2 század Zanini, 1 század Sándor ezredbeli sorgya­logok, 1 század baranyai s egy század pécsi önkény­­tesek. — Delabhirozva a működő hadseregtől, figyelmező testületül a hunyadi csapatbeli 1 század, s ezzel kap­csolatban 1 .század tolnai újoncz-honvéd jobbra a jobb szárnytól Csepin felé voltak felállítva, hogy a Valpó, vagy Diakovár felől előnyomulható ellenségei sohabban tartsák.­­ Végül a centrummal volt még egy lovas ágyu­­telep 3 háromfontos, és egy haubitz-ágyu. — Illy csatarendben előnyomultunk. Két, egész harmadfél órai — az út roszasága miatt terhes — előhaladása után reggeli 10 óra előtt az ellenségre találtunk. Az ellenség Szarvas előtt egy, Eszéktől 17/­ mért­­földnyire fekvő falu előtt egy csárdánál részére igen kedvező áldomásban készen várta seregünket. Az ellenség helyzete következő volt: Közepe az országútnak irányában egy csárdára támaszkodott, az országúton jobbra balra sövény és árok volt; a csár­­­da előtt az országút felsánczolva és 2 ágyúval meg­­rakva. Jobbra a Dráva, s a Dráva és országút közt szőllődombok. Balra — az­ ellenség balszárnyán szől­­lőkertek, présházak, kukoriczás, s ezen túl egy ne­gyed óra járásnyira sűrű pagony- erdő, melly a vuko­vári országidra dől; a centrum bála megett Szar­vas falu. — Mintegy 10 óra előtt elkezdetett a tüzelés az ellenség előőrei csatáraink részéről, az ellenség visszanyo­matott, mire az ágyúzás kezdődött. Az ellenség első ágyulövései igen jól voltak irá­­­­nyozva, nem úgy az utóbbiak; az ellenség részéről mintegy 12, részünkről mintegy 30 ágyulövés változott. Az ellenség egyik ágyúja demontiroztatott, s mi­után látta, hogy tüzünknek sikeresen ellent nem állhat, még jókor a balszárnyát fedező erdőbe vonult, hova egy pár kartács- s­haubicz-lövés utána küldetett; mire az erdő ellen kezdetett az ostrom, hol az ellenség meg­állva , sűrü puskalövésekkel fogadta a Zanini olaszo­kat s ujoncz­ honvédeinket, kik szinte nem maradtak, lövéssel adósak, s minden ellenséges tüzet, úgy, mint előbb az ágyulövéseket, az olasz s magyar szabadság virulására szánt „éljenekkel“ fogadtak. Mielőtt azonban az erdő szuronnyal elfoglaltatot volna, az ellenség abból Vukovár felé megszökött. —­­Veszteségünk ez ütközetben részünkről 1 halott, a honvéd 36-dik zászlóaljból, s egynéhány sebesült. — Az ütközet eredménye: Az ellenség , ki magát a serviánok támogatásával győzhetlennek hitte , megsza­­lasztása, a vidéknek az ellenségtőli kitisztítása, egy elfoglalt ágyú s egy zászló; végül: az ellenség lesuj­­tása, s a mi seregünk daliásságának felmelkedése. — Az ellenség részéről 17 halott találtatott; de sokkal több lehet, kiket kocsikon magával elvitt, ezen­felül még nehánye közt servián is — fogolylyá té­tetett. — Az ütközet fatalitásai közé tartozik , hogy az első előőrsi tüzeléskor ujonczaink ellenállhatlan harczvágyá­­nak engedve, a csatát komolyan elfogadtuk, mielőtt még a kanyarulatot tevő jobb szárny a harczmezőhez közeledhetett volna ; minek következése van, hogy az ellenség ámbár megveretve, meg nem sem­misittethe­­tett, mert épen az erdő megett azon az utón, hova jobb szárnyunknak előnyomulni kellett, ennek megér­kezte előtt az ellenség fél órával megszökött. A csatában vitézül viselte magát mindenki kivétel nélkül, a többieknek hátratétele nélkül azonban külö­nös kitüntetést érdemelnek: Rácz őrnagy, mint parancsnok, a tüzérek , gr. Schmidegg kapitány, s Vernek főhadnagy parancsai alatt a Zanini ol­aszok s újoncz honvédeink , kik énekelve, „ervivák“ s „él­jenek“ közt állták ki a golyózáport, s rohantak os­tromra. Az ellenség megveretése után Szarvasra, s on­nét túl fél órányira fekvő Beloberdó faluba vonultunk, melly a Dráva torkolatánál fekszik. Ott ellenséges sán­­czokat gyanitánk, azonban mit sem találtunk.­­• A ráczok fejér zászlókkal jöttek élőnkbe. Nem találván több ellenséget, a fulamodottakat pedig Vukovárig üldözni nem lévén szándékolaban, pi­henés s áldomás után győzelmünk tropheáival esté­re szerencsésen visszatértünk Eszék várába. — A gaz ellenség az ütközet előtti napon Szarva­son Szallopek alispán jószágán rabolt, nevezetesen ko­csiját, s minden marháját elhajtá. Ágoston képviselő megjegyezve, miként gr. Batthyány Kázmér a martiusi forradalom óta a haza javára tett működéseiért elismerést , sőt hálát érdemel, indítvá­nyozta , hogy ezen megismerés zálogául a szarvasi üt­­ötzetben elfoglalt ágyú és zászló neki tulajdonul ada­­lék, hős expeditiójának emlékét az ágyúba vésendő, emléksorokkal örökítvén meg. A ház közakarattal s annál nagyobb örömmel fo­gadta el ez indítványt , minthogy az elnök kijelenté , hogy a honvédbizottmány magán után értesült, miként ez ütközetben gr. Batthyány Kázmérnak lova ellövet­vén , maga is könnyű sebet kapott. A mára megígért s a kormány által benyújtandó adótervre nézve a bizottmány által értesittetve jelenté az el­nök, hogy az mindez ideig el nem készülhetett, hanem néhány nap múlva minden esetre elő fog terjesztetni, a­melly alkalommal a honvédbizottmány a kárpótlási javaslat foganatosítása iránti tervét is benyújtandja. A­mi a honvéd bizottmánynak annyira szükségelt átalakítását illeti, ez már annyiban megtörtént, a­meny­nyiben a bizottmányi tagok szakosztályonkint működ­nek, de az átalakítás eredménye személy szerint még elő nem terjesztethetik. Halász Boldizsár e tárgyra vonatkozólag azon igazságos kívonatát fejezi ki, hogy az alakulandó kor­mány ne csak egyedül a honvédbizottmány jelenlegi tag­jaiból alakíttassék, hanem más a kormányra alkalmas egyénekből is. Erre az elnök megjegyzé­s miként a honvédbi­zottmány szinte ezen meggyőződésben él, s hogy a kormány elnöke a kormány alakításánál nem lesz te­kintettel arra, hogy a kormányra lépendő egyének vol­tak e bizottmányi tagok, vagy sem? Végre Ágoston József egy, a követi hivatal­nak más hivataloknak­ incompatibilitásáról szóló tör­vényjavaslatot mutatott be a háznak, kisérvén azt egy terjedelmes, s a törvényjavaslat czélszerüségét muto­gató beszéddel. — Osztályokba utasittatott. — A törvényjavaslatot az indítványozó a ház előtt felolvasván, arra Halász Boldizsár azon laconicus ész­revételt téve, hogy adjanak a követeknek évi fizetést, s akkor a törvényjavaslatot pártolandja. — Ezzel az ülés eloszlott. — Pest, nov. 20. Jó helyről értesülünk, hogy Windischgräcz sere­gei Swechátnál sánczolják be magukat. Az elhízott s dölyfös Windischgräcz tehát alkal­masint nem igen érzi magát seregeink előtt elég biz­tosnak. Hasonlóképen hitelesen tudjuk, hogy a tegnapi gőzössel 20,000 darab katonai öltöny küldetett a fel­ső táborba. — Az ujonczok folytonosan nagy számmal seregle­nek a fővárosba, igy tegnap is egy zászlóalj érkezett meg Bácsból. Tegnap este két zászlóalj sorezredbeli katona ér­kezett a fővárosba, innen a felső táborba menendő. Pest, nov. 20-án. Le roi s’ amuse. Az olmüczi felség gyönyörű győzelméhez méltó ünnepélyt ül. A história, melly gyilkosok és gyújtogatok ne­veit örökité, ezen ünnepélyről bizonnyal a késő utó­kornak említést leend. Nagyszerűsége megérdemli. ilyen csak a Habsburg háztól telik, melly­­nek mindenkor akadtak olly ügyes ünnepély rendezői mint Caraffa, Ambringen. Most e szerepet Win­disc­hgraecz játsza le, s elődei által semmiben sem hagyá magát meg­­szégyenítetni. Összeszedi minden erejét, hogy az olmüczi ven­dégeknek magas tetszését kinyerhesse. Az Olmüczből kapott programmnak minden betű-

Next