Nemzeti Ujság, 1919. október (1. évfolyam, 3-29. szám)
1919-10-10 / 11. szám
Censural: Spida. Szerkesztőség: Budapest, Vili., Szentkirályi-utca 28. sz. Telefon: József 65 és József 66. Kiadóhivatal: IV. ker, Gerlóczy-utca 11. Telefon: 75—09 Fénték, 1919. október 10. * 1. évf. II. szám miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii /Előfizetési ár: Egész évre 220 kor., félévre 110 kor., negyedévre 56 kor., egy hónapra 20 kor. Egyes szám 80 fillér. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. uiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiuiiiiiiHiiiiiiiiiNiutiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiii Instiintare. Trupele de ocupatiune române, prin consiliul comunal al Capitalei a rechizitionat is mai multe locuinte particulare, apartamente pantru ofiteri. Commoduires bed roune (Veres Pálné-n. r.) someaza pe propietarii sau chiriasii cameziror rechizitionate, ca in decare de ze de aui, dupa aparitia acestei instiintari sa de urmatoarele date pe adresa de mai sus : 1. Numele propietarului sau animasului. 2. Adresa exacta a camerei. 3. Numele complect al ofiterului ce ocupa camera, gradului Regin, unde in prezent im sa afla ofiter clauza de sub Nr. 3, se va nota cu cuvantul «gol». Cei ce vor neglija acest lucru se vor pedepsi conform prescriptiunulor ordonantei relativ la cartiruire. Sef. Bir. Cart. Stt. Liza Eugen. Comand. Pietei B. Posta Colonel P. Ioan. Se face conoscut ca oricine va fi prins cu legitimatii false sau reclamatii ori cereri nefondate, va fi dat in judecata curtei martiale. Hirdetmény. A román megszálló csapatok tisztjei részére a fővárosi tanács több magánlakásban lakrészeket foglalt le. A román térparancsnokság (Veres Pálnéutca 1.) felhívja a foglalt lakások főbérlőit, hogy 24 órán belül jelentsék be a fenti címre egy negyedéves lapon a következőket: 1. A főbérlő neve. 2. A lakás pontos címe. 3. A benne lakó tiszt teljes neve, rangja és ezrede. Ahol jelenleg nincs tiszt, ezt a 3. tétel alatt «üres» szóval jelzik. A mulasztók a lakásadásra vonatkozó rendelet értelmében bűntettetnek. Lizo Eugen hadnagy, a beszállásolási hivatal főnöke, P. Iván ezredes, Budapest térparancsnoka. A közönség tudomására hozatik, hogy mindazok, akiknél hamis igazolványok, reklamációk vagy alaptalan kérelmek találtatnak, haditörvényszék elé kerülnek. Vezeklő vers. Égett csontoknak hamujával meghintem én is büszke főmet. Eljöttem én is vezeklőnek. Voltam próféta, küldött hírnök s a büvölőknek zsibvásárán megtántorultam mégis gyáván. Jaj átkos sípok, kárhozat dudái, gyerekmagyarnak buja-bája ! az én fülem is hajlott rája. Jaj délibábok felma mázolt fénye, az én szemem is hitte őket, a déli nappal ejtetőket. Jaj Ddilának toros cédasága, csalott csókok parázsbimbója ! az én fejem is koldul róla. Kiszívlak lázadt ereimből s az éjbe köplek, gyilkos jóság, véremnek rossza, úri kórság ! És megvezeklek tág szemekkel, sötétség álmatlan gyanúja, gyógyult bolondság ocsúdott tanúja. Lendvai István: Lengyelek és magyarok. Budapest, okt 9. A lengyel nemzet, amely már véglegesen el volt könyvelve az emberi nem nagy veszteségei közé, most, hogy egy csoda és lankadatlan erőfeszítése következtében szétpattant felette a kripta ajtaja: legelsőnek siet fölkeresni bennünket testvéri üdvözletével és az érdemetlenül sokat szenvedett fajtának részvétével. Akik testvérbolygók gyanánt vándoroltak görgeteges útjukon az európai történelem boltozatán, most, mint már annyiszor, keresik egymást létük és jellemük és érdekeik nagy, vonzási törvényeinek engedve. Hányszor cserélődtek a szerepek ! Hányszor fordult a szerencse külsője úgy, hogy ők csúsztak a porban s a mi sorsunk lendült a dicsőség zenitje felé, majd megint mi zuhantunk le a történelem meredekéről s ők jutottak a szerencse országútjára! A közös élmények, viszontagságok és életörömök, a közös faji gyöngeségek és a nemzet felsőbbrendűségét dokumentáló nagyszerű, de teljességgel elhasználatlan tehetségek, a végzetnek egy tőből eredt gyökérszálai, a múltnak romantikus kölcsönössége az érzelmi szolidaritásnak oly monumentális hídját verték le a Kárpátok északi és déli lejtője között, amelyen sohasem szűnt meg a lelkeknek és szellemeknek testvéri forgalma, akkor sem, mikor bukásunk örvényének mélységéből nem küldhettünk egymásnak mást, mint forró rokonérzést, lírai ellágyulást. Mint egy Hedviget küldtünk nekik, Lengyelország középkorának e szent fantomját, azután a legférfiasabb uralkodók egyikét, Báthory Istvánt, hősöket Kosciusko lobogója alá. Ők egy uralkodóházzal ajándékoztak meg bennünket, melynek megfordított (‘címerpajzsa sötétlik Magyarország királyainak kriptáján, Izabella király asszonyt gyászos öltözetében, Szobieszky Jánost, a lengyelek Hunyadiét, aki Bécsnél megindította azt a lavinát, amely elsodorta a törökök magyarországi uralmát, aztán adták nekünk Osztrolenka véres csillagát, az öreg Bem apót, Wysockit és Dembinskit s azt a Woroniecky herceget, aki a pesti Újépületben piros vérének pecsétjével erősítette meg a lengyel-magyar szabadság frigylevelét. Az 1831. lengyel forradalom hajótöröttjei itt találtak biztos révet s a negyvenes és hatvanas évek magyar nemes családjainak asztalán mindig volt egy üres hely a (lengyel)-nek, a világszabadság tragikus titánjának. Mikor a szerencsétlen ország felett megsuhogott az orosz kancsuka, mikor lengyel martirokkal bélelték ki a szibériai ólombányák sírkamráit, mikor a lengyel nevet az enyészet szert vitte szét a nagyvilág részvétlen akusztikájába : egy nemzet hallatta a könyörület és szimpátia szavát — és milyen szavakat Deák Ferenc és Kölcsey állottak fel a Karok és Rendek tábláján, hogy hangot adjanak az emberiség lelkiismeretének , kifejezzék a magyar szivek dobogását az «élő szobor» iránt. Talán nem követünk el tapintatlanságot a lengyel népnek hozzánk küldött követé s A hűvös vadász*t fenisutása. Irta: Dr. Sereghy Elemér. Az Operaházban Weber Károly Máriának tizenegy év óta nem adott fantasztikus dalművet : «A bűvös vadász»-t újították föl ma este. Néhány órára tehát ismét visszaálmodhattuk a korai romantikának ezt az örökvirágzásban pompázó gyönyörű hajtását, amelynek minden részlete, minden frázisa hervadhatlan szépségű műremek. Valamikor történeti hivatása volt Webernek: ő közvetítette a zenedrámát Gluck és Wagner között. Kifejező recitativók szélesen ivett deklamációi, érzelemmel telített drámai párbeszédei egy emberöltővel előzték meg a bayreuthi mesterdalnokot. De előfutárja volt Berlioznak is, ő fedezte föl az egyes hangszerek színkarakterét, a mai modern orkeszterszíneket először ő keverte ki partitúráján, ő érezte és érzékítette meg legelőször a fuvolák és klarinétok mély fekvésében rejlő puhaságot. Csak a formákban maradt konzervatív, abszolút dallamai szigorúan szimmetriálisak, de a germán lélek üdítő fajisága lüktet bennük, ami kortársain kívül rajongásra késztette a fiatal Wagnert is. Weber legjelentősebb műve : «A bűvös vadász» 1821-ben került bemutatóra Berlinben és azóta állandó sikerrel adják a világ minden operaszínpadán. Budapesten először 1838 július 28-án került színre a régi Nemzeti Színházban Operaházunk repertoárján 1885 január 22-ike óta szerepel, sajnos, nagyobb megszakításokkal, ami könnyelmű mulasztása volt az utolsó évtized minden direkciójának. A mai repriz előkészítését még dr. Hevesi Sándor volt főrendező tervezte, de a terv kivitele folyton halasztást szenvedett, míg végre ifj. Ábrányi Emil erélyesen munkához nem fogott és be nem tanította ezt a régóta nélkülözött chef d’oeuvret. A mű szintehozása meglehetősen nagy anyagi áldozatot követel, a mai vezetőségnek azonban semmi nem állott rendelkezésére s igy ne csodáljuk, ha a színpad kiállítása szegényes. A rendező a színház régi díszleteire volt utalva s igy kétszeres érdeme, ha mégis illúziót tudott kelteni. Különösen a farkasbarlang térbeli megoldása sikerült ügyesen, ami pedig egyike a legnehezebb szcénikai feladatoknak. Itt ugyanis állandóan kisért a veszély, hogy a rémes jelenetek csodaszerű szimbólumai helyett nevetséges vásári komédiát kap a néző. Hogy a színháznak sikerült ezt elkerülnie, dr. Dalnoky Viktor rendezői ízlését és művészi leleményességét dicséri. Ami a szereposztást illeti, a színház erőihez képest találóbb megoldást alig képzelhetünk. Agatát, a női főszerepet Medek Anna asszony énekelte, akinek talán egyetlen szerepe sem illik orgánumához ily kitűnően. Egész hangterjedelmének átható, tiszta és meleg csengése, ábrázolásának leányosan szentimentális köze