Nemzeti Ujság, 1919. október (1. évfolyam, 3-29. szám)
1919-10-09 / 10. szám
most a jövő fejlődés alapjait lerakni , legfontosabb érdekünk, hogy a magyar maradjon magyar, kultúrájában, érzelmeiben, lelkületében. Második nagy célunk legyen : a gazdasági kapcsokat az eddigi Magyarország határain belül lehetőleg fentartani, amit nem azzal kell biztosítanunk, hogy egyik vagy másik szomszédunk kegye után fussunk, hanem úgy, hogy bevárjuk, melyik fogja először belátni azt, hogy nagy érdeke velünk barátságos viszonyba lépni. Bleyer miniszter Kaposvárott. A somogymegyei Keresztény Polgári Szövetség nagygyűlést tartott Kaposvárott, amelyen megjelent dr. Bleyer Jakab, a nemzetiségi kisebbségek minisztere is, dr. Steuer György államtitkár kíséretében. A nagygyűlést Stefáits Pál főszolgabíró mutatta meg, aki kifejtette a Keresztény Polgárszövetség céljait. Gaál Gászton kormánybiztos meleghangú üdvözlő szavai után Bleyer miniszter emelkedett szólásra és többek közt ezeket mondotta : «Munkás, szorgalmas nép volt a magyar eddig is. Eddig is a munka volt a kenyere, gyöngyöző verejtékkel dolgozott és ez a verejték aranyakat gyümölcsözött. De ezt a verejtékből termett aranyat eddig más aratta le, más harácsolta el a magyar nép jogos jussát. Ezután nem így lesz. Ezután mi fogjuk learatni mindazt, amit nehéz, verejtékes munkával termeltünk. Utána Steiner György államtitkár beszédében hivatkozott arra, hogy már a háború előtt beszélgetett egy német íróval, aki szólónak arra a kérdésére, hogy mit szól szépen fejlődő fővárosunkhoz — így felelt: «Csodálom ezt a rohamosan fejlődő várost. Szép hídjai vannak, nagyszerű középületei, impozáns szobrai,híres színházai, mindene megvan, ami egy fővárost széppé, híressé tehet, de a lakossága nem tetszik nekem. Gyülevész tömeg ■ verődött össze ebben a városban, amely se nem magyar, se nem keresztény. » Így beszélt már a háború előtt egy német író, — mondotta az államtitkár — és ■ én már akkor éreztem, hogy neki igaza van s szomorúan gondoltam arra,hogy e szépen fejlődő város a magyar és keresztény érzések pusztámat fogja munkálni. Bleyer miniszter és államtitkár ezután a somogymegyei német falvak jelenlevő kiküldötteivel kezdtek tanácskozást a német községekben a lakosság anyanyelvén leendő oktatásról. A puchs története. Egyes lapok szóvá tették azt a kérdést, hogy a Peidl-féle szociálbolseviki átmeneti kormányt joga volt-e Friedrich miniszterelnöknek meneszteni, holott megegyezett Lovászyval abban, hogy az entente-hatalmakkal való megállapodásig Friedrich nem lép fel a szervezett ellenforradalmi erővel szemben s amihelyt Lovászy megállapodást hozott létre, ez utóbbi lép Peidl örökébe. Az augusztus 6-i puccs hiteles története azon-ban a következő: Friedrich István augusztus 3-án tényleg felkereste Lovászy Mártont budapálcáján és közölte vele, hogy erőszakkal el fogja ,távolítani a Peidl-kormányt. Közölte vele azt is, hogy az ellenforradalmi pártok Lovászyt szemelték ki a miniszterelnöki polcra. Abban egyeztek meg, hogy Friedrich István negyvennyolc óráig vár Lovászy értesítésére és ha addig nem kap Bécsből semmi választ, akkor ő maga foglalja el a miniszterelnöki helyet. Lovászy ezzel a megegyezéssel is ment Bécsbe. Friedrich István a megegyezés értelmében nemcsak 48, hanem hetvenkét óráig várt és miután Lovászy nem tudott megállapodásra jutni az entento-hatalmakkal, végrehajtotta a Peidlkormány eltávolítását. — A győri munkások nemzeti alapra helyezkedtek. Győri küldöttség a miniszterelnöknél. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Győr város munkásságának felkérésére Farkas Mátyás polgármester és Vargai Kálmán, az ágyúgyári lőtér gondnoka ma Budapestre jöttek és tisztelegtek Friedrich István miniszterelnöknél. Elmondották, hogy a győri magyar ipari munkásság, köztük elsősorban a leszerelt ágyugyárnak és a győri vagyongyárak munkásai, szeptember 25-én megtartott népgyűlésükön határozati javaslatban kimondották, hogy szakítanak a nemzetközi alappal és tisztán keresztény, magyar nemzeti alapra helyezkednek. Kéri a munkásság, hogy az ágyúgyárat rendeltetésének újból adják vissza, azonban, ha ez lehetetlen volna, akkor azt kérik a kormánytól, hogy a MÁV gazdasági gépgyárat szereltesse le és helyeztesse át a győri ágyúgyárba. Friedrich István miniszterelnök a memorandum átvétele után válaszában kijelentette, hogy magáévá teszi a győri munkásság ügyét és keresi azokat az eszközöket, amelyeknek birtokában a munkásságnak a kérése teljesíthető lesz. Körülbelül hatezer munkás érdekéről van szó, akiknek ügyét a város polgársága és vezetősége teljes szívvel és lélekkel felkarolta. Nemzeti demokrata polgári pástt. A nemzeti szabadelvű párt kedden délután Zsolnai Miklós elnöklésével ülést tartott, amelyen Ugron Gábor előterjesztése alapján kimondotta a demokrata párttal való egyesülést „Nemzeti Demokrata Polgári Párt“ elnevezéssel. nyelven szavakat kiabál a szélbe — jelentették megrémülve a darabontok. — Eb szavát szóljátok bizony — felelte dühösen a biró. - — Lássad im saját szemeddel, nagyikunk — felelték a darabontok. A biró és a szenátorok hát kimentek az utcára. Csakugyan ott sétált a toronyerkélyen az iskolamester. — Ő nem lehet más, mint az ördög — szörnyüködött a biró és neg ezen az éjjelen máglyahalálra ítélték a mestert. A krónikás könyvbe szépen meg is irta a nótárius az ördöngős sulmájszter históriáját és ezekkel a szavakkal végzi a krónikát: Igne concrematus in pulverem, tűzben égetődött porrá .. . A következő tavaszon egy bacsó éppen a Branyiszkó alatt legeltetett. Szép holdas este volt, mikor a bacsó beterelte a nyájat a birkaállásba. Amint tereli, terelgeti a nyájat, látja ám, hogy egy rongyos ember siet az erdőhajlás felé. Egyszer csak egy gyerekfej nagyságú láng vetődik fel a rongyos ember előtt, aztán megnyúlik és a lábai közé tekerődik. .Mint a kocsikerék, úgy forgott a láng a rongyos ember lábai körül. A búcsú másnap elmesélte a különös eseményt, a városban. Senki se hitte el a meséjét. Hanem bezzeg elhitték néhány hét múlva. Néhány hét múlva a Máriahegyen egy torzonborz csavargót találtak holtan a kápolna mellett. Mikor kikutatták a zsebeit, a mellény belső rekeszében egy ócska könyvet találtak. Ez volt a könyv címe : História von dr. Johann Fausten. A hullában aztán ráismertek az egykori iskolamesterre, aki a nőkön kivül ismerni s leirni akart mindeneket a földön. Budapest, okt. 3. , Somogyi Béla, polgár iskolai tanár, ez idő szerint a Népszava szerkesztője és a Szociáldemokrata Tanítók Szakszervezetének elnöke, ma újabb kirohanást intéz a proletárdiktatúra alatt tanúsított magatartásuk miatt felfüggesztett tanítók érdekében. Ez a cikk, mely már nem is burkoltan védi a kommunista tanítókat, a legszemérmetlenebb módon tagadja, hogy a fővárosi tanítóság a bolsevizmus előidézésében és annak támogatásában bűnösek volnának. A tanítóság szerinte nem tett egyebet, mint az uralkodó kisebbségnek, az elnyomott többségre rákényszerített akaratát teljesítette. A kommunizmus zászlóvivői ellen indított fegyelmi vizsgálatokat politikai üldözésnek minősíti a szerecsenmosdató Somogyi, akinek rikoltozásait hallva, rá kell mutatnunk, hogy Somogyi «elvtársnak] elsősorban maga felé hajlik a keze. Amikor valamennyi kommunista tanítót fehérre akar mosni, akkor magára gondol , mert Somogyi Bélapolgári iskolai tanár ellenszintén felfüggesztéssel kapcsolatos fegyelmi eljárás folyik, melynek eredménye igazán nem lehet kétséges. Ez a tény kellő értékére szállítja le azt az uszítást, melyet lapjában végez a bosszúszomjtól lihegő ex-államtitkár elvtárs. Kik a kultuklusligánok ! Már több ízben szóvátettük azt a lélekmételyezést, amit a kultúra terjesztésének álarca alatt az iskolákban Somogyi «elvtárs» és a többi alaptalanul gyanúsított hófehér lelkű «elvtársak» a proletárdiktatúra alatt véghezvittek. Nem az erőszaknak való kénytelen behódolásról van szó, hanem arról, hogy a fővárosi tanítóság egy igen jelentékeny része tevékeny részt vett a bolsevizmus uralomrajuttatásában is és Somogyi elvtársnak azon állítása, hogy a tanítók a kényszer hatása alatt cselekedtek, annál kevésbbé állhat meg, mert a kényszer, a hatalom és az egész diktatúra a fővárositanítóság szemétjéből felszínre került kultúrhuligánok mocskos kezében volt, akik, ha kényszert alkalmaztakvalakivel szemben, akkor ezt korántsem azon faj-, elv- és kartársaikkal szemben tették, akiknek vállain emelkedtek a népbiztosi polcokra, amely karnak szennyes áradata vetette őket felszínre és amely mocsoktól akarja most a tanács megtisztítani a fővárosi iskolákat. Hogy csempészték a tanítók közé a szociáldemokráciát ? A forradalom kitörésekor Városi Alkalmazottak Országos Szövetsége név alatt szervezték a szociáldemokraták a főváros tanítóságát. Abban a hitben, hogy hivatalos, nemzeti alapon álló szakszervezkedésről van szó, a városi alkalmazónak, közöttük a tanítók is tömegesen léptek be a szervezetbe. Csakhamar kiderült azonban, hogy a hangzatos cím mögött szociáldemokraták húzódtak meg. Mikor megalakult a keresztényszocialista tanítók szervezete, a szociáldemokraták eldobták álarcukat és Magyarországi Tanítók Szakszervezete név alatt kezdtek működni. Kunfi Zsigmond és Somogyi Béla elvtársak,ekkor adták ki a tanítóknak a parancsot, hogy «az emberi lelkeket forradalmasítani kell, az iskola szellemét kell gyökerében átalakítani, a tanítóság lelkét átformálni». Az elvtársak most mindenáron tönkre akarták tenni a keresztényszocialista szakszervezetet. A keresztényszocialisták gyűléseire hamisított, igazolványokkal ellátott tengerészeket és cselédeket küldtek ki, hogy azok ott zavart csináljanak, majd megszavaztatták a tanítótestületeket, hogy kívonják-e továbbra is az iskolákban a vallásoktatást. És amikor vereséget szenvedtek, mert a főváros tanítóságának a többsége a vallásoktatás mellett foglalt állást, a keresztényszocalisták ra fogták, hogy bevitték a politikumot az iskolákba. A diktafonra. Ezután hamarosan bekövetkezett a diktatúra. Gémes (Grün) Sándornak, aki a városháza közoktatási ügyosztálya élére került, első dolga volt, hogy a hitoktatást kitiltotta a fővárosi iskolákból. Gémest maguk a tanítók kergették el a városházáról tűrhetetlen arroganciája miatt. Utána Kovács Ernő következett, aki példaadásképpen egy zsidó lánnyal kötött szovjetházasságot. Sem időnk, sem terünk nincsen arra, hogy felsoroljuk a diktatúra valamennyi kultúrvérebét. A bestiák között megemlítjük itt Adler Gizellát, a Ranolderzárda és az Angol kisasszonyok zárdájának gondnoknője, aki 10—11 éves úri lánykákat motoztatott meg naponta, hogy nem lopnak-e ki magukkal valamilyen ruhadarabot a proletárgyermekek elől. Hozzá hasonló volt valamennyi. Fajával szemben elfogult, a magyarokkal szemben tűrhetetlenül arrogáns. A régi igazgatókat mind elcsapták, a maguk fajrokonaikat helyezték az iskolák élére és különös figyelemmel kísérték a keresztényszocialista tanítókat. Elrendelték, hogy a tanítás előtti és utáni ima helyett az Internationalét énekeljék. A nők közül néhány a nemi felvilágosítás terén ért el kiváló sikereket. Sokat beszéltek egy felsőbb iskolánál működő ««elvtársnő»-ről, aki nagy lány növendékei előtt azzal kérkedett, hogy büszke törvénytelen gyermekére, mint a szerelem gyümölcsére ... Július 31-re, a proletárdiktatúra utolsó napjára, a tanítóságtól előzőleg beszedett kérdőívek alapján behívták a szakszervezetbe azok egy részét, akik még nem voltak tagjai a szociáldemokrata szakszervezetnek. Kikérdezték egyenként a behívottakat, volt-e tagja a keresztényszocialista szervezetnek. Akadt egy-két tanító, aki megtagadta a szociáldemokrata szakszervezetbe való belépést. Ezeknek tudomására, adták, hogy el vannak bocsátva a főváros szolgálatából és hogy ki fogják őket toloncolni Budapestről. Még azon este azonban ők maguk szöktek meg a fővárosból. Megindult a tisztogatás. A tűtalitás munkája megindult. Azonban különösen az igazgatók közül nem egy olyant helyeztek vissza állásukba, akik, ha más munkakörben is, de hűséges szekértolói voltak a Kultur-Szamuellyeknek. Így történhetett azután, hogy az iskoláktól más állásba jutott kommunista tanítókról a tanácsnak nem tettek jelentést, de természetesen nem tettek jelentést a saját maguk kommunista üzelmeikről sem. A rendőrségtől a kommunista tanítók működéséről kért jelentést elsikkasztották, így történhetik, hogy az iskolákban, minden tiltó rendelkezés ellenére, még most is sok helyütt politizálnak, elsősorban maguk az igazgatók ócsárolják, az új irányzatot, molesztálják a keresztény gondolkodású tanítókat. A fővárosnál pedig a kompromittált tanítók fegyelmi vizsgálatát a bolseviki terror újráébredt hangján akarja letörni Somogyi Béla ... A szociáldemokrata tanítók bűnei. _ Somogyi elvtárs szerecsenmosdatása. — Mit vétettek a tanítók a diktatúra alatt? -- Saját tudósítónkul. —- ^ v ■ .■* * ' 1919. október 9 MEMZETI UJSÁG 3