Nemzeti Ujság, 1919. november (1. évfolyam, 31-55. szám)
1919-11-19 / 45. szám
.....................................................................................* Magyar képviselők a bukaresti parlementben. Budapest, nov. 18. A Romániából érkezett hírek szerint egész Románia területén — amelyhez most hivatalosan hozzászámítják Erdélyt, Bukovinát, Beszarájpát is ■— összesen 319 képviselőt választottak. A választás meglepő eredménye az, hogy Brantma pártja mindössze 101 mandátumot tudott magának biztosítani. Ami minket közelebbről érdekel az, hogy Erdélyben nemcsak románokat, hanem magyarokat is választottak be, és pedig a magyar kerületekben. Természetesen nem tudjuk innen ellenőrizni, hogy a megválasztott képviselők önként, vagy kényszerből léptek-e fel és fogadták-e el a mandátumot, vagy pedig az a meggondolás vezette őket, hogy többet tudnak használni az erdélyi magyarságnak, ha a bukaresti képviselőházban magyarok is vannak s a viszony közelebbi ismerete volna szükséges, hogy elbírálni tudjuk azokat az okokat, amelyek e hat magyar képviselőt a választás eredményének elfogadására bírták. Annyi azonban, már most is valószínűtlennek látszik, hogy használtak volna az erdélyi magyarság összetartásának és hogy Bukarestben kellő súllyal tudnák képviselni a magyar érdekeket. Hiszen nem valószínű az sem, hogy a háborús események után a román sajtó és a román közvélemény megengedné, hogy a magyarság érdekében szót emelhessenek. A megválasztott hat képviselő : gróf Nesszelrode Károly, akit Székelyhidán választottak meg, továbbá dr. fay József a homoródi, Pető Mózes a parajdi. Szabó Gábor a gyergyószentmiklósi kerületben és Maurer Ödön, továbbá dr. Lengyel Béla, akiket előttünk ismeretlen helyen választottak meg. Gróf Nesszelrode Károly látszik a hat magyar képviselő vezérének, aki egy nyilatkozatian mentségül azt hozza fel, hogy ő és azok, akik — hajai tudósitónktól. — 4” 1 979. november 16._____________________ _________NEMZETI UJSAG____________ A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában. — Friedrich beszéde. — Friedrich István miniszterelnök ma este megjelent a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártinak helyiségében, ahol a nagyszámban összevált párttagok lelkes ovációiban részesítették. A miniszterelnök rövid beszédben számolt be politikai helyzetben előállott fordulatokról, alalmot a ma délelőtti minisztertanácson létrejtt határozatról. Kifejtette beszédében, hogy román haderők távozásával megszűnt az aeszély, amely egy esetleges miniszterválság alalmával fenyegette volna az országot. A keesztény politikai kurzus ereje nem csökkent meg, de tekintettel az entente állásfoglalására, úgy csakis egy koncentrációs kabinetet hajandó a béketárgyalásokra meghívni, a miniszterelnök arra az elhatározásra jutott, hogy személyén fennakadó kibontakozás útjából élre áll. Ennek értelmében a mai minisztertakáson úgy határoztak, hogy Friedrich tárcát serél Huszár Károly kultuszminiszterrel. Friedrich hangoztatta beszédében, hogy ez azemélyi változás, amelyet kizárólag a belső béke érdekében eszközöltek, semmiképpen semogja érinteni a keresztény pártok irányító ■tatalmát. A lelki megnyugvásnak azzal az érzetével hagyja el helyét, hogy eddigi munkája eredményes volt, mert a megszálló csapatok elvonultak és másrészt a magyar nemzeti királyság eszméjét az entente is elismeri. A párt jelenlevő tagjai izgatottan hallgatták, de végre tudomásul vették a miniszterelnök bejelentéseit, de rögtön hangok emelkedtek, hogy e fordulat nem okozhat változást a párt minisztereinek arányában és személyében még akkor sem, ha új tagjai is lesznek a kabinetnek. Választás a megszállott területeken. A nemzetgyűlési választások napjának, a választókerületeknek és a nemzetgyűlés időtartamának megállapításáról szóló kormányrendeletet lapunk mai számában közöltük, de konstatálnunk kell, hogy a velünk közölt szöveg a hivatalos lapban megjelent szövegtől sok eltérést mutat. Így a rendelet ,melynek száma nem 4255—1910, hanem 5984-1919 M. E. első vában nem minden választókerületre nézve rendeli el 1919 december 21- napján a választásokat, mert ez alól kiveszi a megszállt kerületeket és úgy intézkedik, hogy azokban a kerületekben, amelyekben a megszállás a rendelet kihirdetése után szűnik meg — ha azokban a választás előkészítésének munkálatai a jelzett, napig be nem fejezhetők — a belügyminiszter a választás előkészítési munkálataihoz szükséges idő figyelembevételével későbbi választási napot tűz ki. Ilyen kerületekre nézve a nemzetgyűlés összeillése után a nemzetgyűlés határoz a választás elrendelése tárgyában. megválasztották, súlyos hibának tartják a magyar-ság passzivitását, mert ezzel szétzüllesztésnek en- gedik át az erdélyi magyarságot. Érdekesnek tartjuk megjegyezni, hogy Udvarhelymest öt választói kerületéből háromban sem jelölt, sem szavazó nem akadt. Ez a székely megye Magyarország összes vármegyéi között, legelős áll a statisztikában a magyarság számaránya tekintetében. Horthy üzenete: „Semmiféle bolsevista kísérletet nem fogok tűrni.“ — „Az utcának többé nem lesz szava.“ — Saját tudósítónktól. — Budapest, nov. 18. ■ Horthy Miklós fővezér ma délelőtt fogadta a Nemzeti Hadsereg bevonulása alkalmával Budapestre érkezett külföldi újságírókat. Lapunk bécsi munkatársa, mint az Allgemeine Handelsblad szerkesztője előtt a következő kijelentést tette : — Úgy hallom, hogy az urak bizonyos késéssel érkeztek ide. Már az után megtudták bizonnyára, hogy a késedelem oka az volt, hogy Versonyit, aki Magyarországot el akarta hagyni, Királyhidin feltartóztatták. Utóbbi időben nagyon forgalmas határközlekedés volt tapasztalható, a bolsevikiek ide-oda utaztak, miért is kénytelen voltam a határellenőrzést megszigorítani. Vázsonyit a határzár szigorítása miatt tartóztatta fel ottani katonai kirendeltségünk. Azonnal értesítést kaptam a feltartóztatásról, intézkedtem, hogy amennyiben irományai rendben vannak, folytathatja útját oda, ahová akar. Különben Vázsonyi azon elemek közé tartozik, akik Budapestnek a romákok általi megszállását meg akarják hoszszabbítani, dacára annak, hogy ez a megszállás mindennap milliókba került. — Budapesten és az országban a legpéldásabb And uralkodik és első feladatomnak tartom, hogy ezt a rendet továbbra is biztosítsam. Éppen ezért, semmiféle bolsevista kísérletet tűrni nem fogok. Minden ilyen kísérletet aznap vérében el fogok fojtani. Ezek az elemek rendszerint kis sztrájkkal, utcai felvonulással kezdik, hogy azután oda fejlesszék a dolgokat, ahová Magyarországon fejlődtek. Magyarországon többé nem fog megismétlődni az, ami márciusban történt. — Azt hiszem, a munkásság is belátta azt, hogy mit jelen számára az ilyen kurzus. A magyar munkásoknak dolgoznk kell. Politikai sztrájkokat most, amikor a nemzet élete függ a munkától, nem fogok tűrni. Vonatkozik ez elsősorban a szénmunkásokra. Magyarországnak szénre van szüksége és szenet fogunk teremteni. Ha a szénmunkások amerikázni fognak, akkor katonai üzembe helyezem a szénbányákat, vagy elkergetem őket és kirendelek szénmunkásokat. A széntermelés nem függhet most a munkások szeszélyétől. Ha majd újból beállottak a rendes viszonyok, akkor azt csinálhatják a munkások, ami érdekeiknek legjobban megfelel. A királyság kérdésében azt a választ adta a fővezér a külföldi újságíróknak, hogy ő royalista és mint ilyen, legitimista, és legálisig. A király személyi kérdése azonban nem aktuális most. Annyi azonban bizonyos, hogy nem az utca fogja a királyt kinevezni, mert ott, ahol az utca a királyt méltóságába helyezi, el is kergetheti azt. A csőcseléknek nálunk többé nem lesz szava. ár-e már a szomzédjának is a Nemzeti Ujság? _______________ Választás Három országban. Budapest, bot. 11 Franciaországgal egyidejűleg Belgiumban és Olaszországban is most ejtették meg a törvényhozó testületek tagjainak választását. A végleges eredményt hivatalosan még nem tették közze, de az eddig érkezett táviratokból is megállapítható, hogy Franciaországban a nemzeti blokk fényesen győzött az egyesült szocialisták fölött. Ez utóbbiak több mandátumot veszítettek a vidéki kerületekben. Kudarccal végződött az Action Francaise tagjainak küzdelme is, jeléül annak, hogy a választók zöme épp úgy távol áll a baloldali, mint a jobboldali szélső irányoktól. A Clemenceau-komiány helyzetét a választás mindenesetre megerősíti a felforgatásra törekvő szocialistákkal és kommunistákkal szemben, amit örvendetes eredményül kell elkönyvelni Franciaország határain túl is. A belgium válástt,ás nagyobb mérvű eltolódást a politikai helyzetben nem idézett elő,ámbár a szocialisták több mint 20 mandátumot hódítottak el a katholikusoktól és a liberálisoktól, a többség mégis az utóbbiaké. Egy brüsszeli távirat szerint az új kamarában 79 katholikus, SS liberális és 67 szocialista fog helyet foglalni. Olaszországban tulajdonképp három nagyobb párt küzdött egymással : a katholikus néppárt, a Szocialisták és a Giolitti-féle szabadelvű párt, mely csak az utóbbi időben gyarapodott jelentékenyebben, amióta rájött Itália, hogy Giolitti neutrális politikájával is elérhette volna a nagy váráldozattal megszerzt eredményeket. A szabadkőműves, liberálisok, a háborús politika irányítói, kik eddig a többséget képezték, kénytelenek voltak paktálni a radikálisokkal és demokratákkal, hogy kellő számú jelölteket neki hassanak, de az előzetes jelentések szerint mégis kisebbségbe fognak jutni. Sonnino fel sem lépett, Salindrát a programbeszédénél kifütyülték, Bazzilaini itt levélben elbúcsúzott római választóitól. Ha Giolittiék jutnak az új kamarában túlsúlyra, Olaszország külpolitikája valószínűleg más irányba fordul. Kellő erővel ment a küzdelembe a néppárt, melynek programmja világos és vezetői nem kompromittálták magukat a háborúban. A szocialisták, kiknek a háború előtt 70 emberük volt a kamarában, a háborús nyomorúság szülte elkeseredés révén sok új hívet szereztek. A választásról a Stefani-ügynökség ezt jelenti: A választás egész Olaszországban nyugodtan folyik le. A végleges eredmények még nem ismeretesek. Milanóban a választóknak mintegy hetven százaléka vett részt a választásokon. Rómában, úgy látszik, a katholikusok jutottak többségbe. A FŐVÁROS -- Romanelli búcsúja. Romanelli alezredes Bódy Tivadar polgármesternél búcsúlátogatáson volt szombaton este és újból megköszönte azt az üdvözlőiratot, amelyet a polgármester Budapest polgársága nevében átnyújtott és amelynek meleg szavai őt egész lelkében megindították. Szeretettel távozik Budapestről, amelyhez megható emlékek fűzik. Ez alkalommal a város szegényei között való szétosztásra 25.000 koronát adott át a polgármesternek következő levél kíséretében . Polgármester Úr ! Midőn Önnek, Budapest polgármesterének, hálás köszönetemet fejezem ki azért az üdvözlőiratért, amelyet hozzám intézni szívéé volt, legyen szabad egyúttal hálát mondanom a város lakosságának és Magyarország mindama hatóságának, amelyek Önhöz csatlakoztak, hogy bánjam hálájukat, nyilvánítsák. Magyarországot kiszolgáltatva találtam egy csoport terrorénak és erőszakának és a legkevesebbet, amit tehettem, hogy a már különben is gyászbakorult civilizáció és humanizmus nevében tiltakozó szavamat felemeljem és ezzel újabb áldozatoknak és szenvedéseknek elejét vegyem. Boldog vagyok, hogy ez részben sikerült, nekem és most a teljesített kötelesség tudata megkönnyebbíti számomra a búcsút áttól a nemzettől, amely irányomban annyi rokonérzést és hálát tanúsított. Fogadja Polgárai Miérer .