Nemzeti Ujság, 1919. november (1. évfolyam, 31-55. szám)

1919-11-02 / 31. szám

, ő csak rabolni akart, de Tisza megjelenése a szobá­ban annyira megzavarta, hogy bevallotta neki szán­dékát és zokogva kért bocsánatot. Nagy fontosságu még dr. Lövengard János vallo­­, másét is, aki Dobót már régebben ismeri. A gyilkos­ságot követő napokban találkozott vele s Dobó ekkor azzal dicsekedett, hogy ő az­ egyik gyilkos.­­ Lövengardot szembesítés végett átkalauzolták az ügyészségre. Megemlítjük még, hogy ez ügyészség Indilodó Évára ma törvényszéki orvossal megvizsgáltatták­­4 mássy Doniel grófnő látóképességét Az orvos megállapította, hogy a grófnő szemidegei annyira gyöngék, hogy néhány lépésnyi távolságról sem volna képes feenérni az egy évvel ezelőtt látott arcot. Múlt­kori vallomására tehát, amelyben azt mondotta, hogy Dobó Istvánban az egyik gyilkosra ismer, nem lehet biztosan támaszkodni. Hatottak napjén. A nemzati geneíciat vértem­ssistik emlékesete. Budapest, nov. 1. Károkt'k könnyeznek, fájdalnak fel más nemzet gyászolói e napon, m­i egy egész világot gyászolunk, békés boldog létünk világát. Ez a gyász külső képe is temetőink felett: a ki­fosztott országnak kialudtak halotti mécsei, nem nyíltak ki a sírokra szánt virágok. A temetőkben h­a a nemzet gyásza ült komor ünnepet, a forrada­lom hőseinek , ellenforradalmár vértanúink sírjá­nál áldozott a nemzet kegyelete. Az ellenforradalnárok sírjánál. Még alig vöröslött fel a szürke ködön át a napfény, már megindult a nép zarándoklata a rákosi temető felé, hol az ellenforradalmi áldozatok alusszák a becsület örök álmát. A keresztény Magyarország minden rétege, a hivatalos hatalom úgy, mint a keresztény politika képviselői, a vidék és a főváros népe a maga halottjainak, az eszme halottjainak tartja a hősöket, kiknek volt lelke, kiknek he­lyén volt szive és bátorsága, hirdetni az esz­mét, fegyvert ragadni az eszméért akkor, mikor halál járt a nyomában minden nemzeti gondolatnak. Lemberkovits százados ... Sten­­czer ügyvéd, Nikolényi, Dobsa ... mintha a közelmúlt véres történelme kisértene, amint a majdnem frissen hantolt sírok mellett megyünk elő, melyekre a gyászba borult családok a fagyos ősz utolsó virágait szórták és a hervadó virá­gok mellett az örök emlékezet képét jelzi a Keresztény Nemzeti Egyesülés koszorújának szalagja: «A nemzeti keresztény gondolat vértanainak.» Egész nagy tömeg hullámzik a sírok között ide-oda : gubás, szűrös vidékiek, cilinderes miniszteriális urak. Bocskaynak egyenruhája emlékeztet a korra, mikor szintén ömlött a vér a gondolatért. Az egyes síroknál Anita János mondott beszédet, aki maga is harcos társa volt az odalenn nyugovóknak, akiket a vörös borzalom hóhérlegényei utolérték. Megrendülve hallgatták szavait és nem maradt sír virág nélkül, nem maradt szív­emlékezés nélkül, nem maradt szem égő könny nélkül. Kossuth és Batthyány emlékezete. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja hálás kegyelettel ünnepelte meg ma, Mindszentek­ nap­­ján a nemzet nagy halottainak, Kossuth Lajosnak és gróf Batthyány Lajosnak emlékezetét. A párt kép­viseletében nagyszámú küldöttség jelent meg a két dicsőemlékű hazafi sírboltjainál. A Kossuth-mauzó­­leumnál Tassler Béla, az egyesült keresztény pártok alelnöke mondott lendületes em­lékbeszédet a­ párt nevében. Nagyhatású beszédében a magyar­ság függetlenségének megteremtőjét s a szabadság leglelkesültebb harcosát állította a hallgatóság szemei elé, mint követendő példáját az önzetlen hazaszeretetnek és a megalkuvást nem ismerő hon­fiúi kötelességte­ljesítésnek. Ezután gróf Batthyány Lajos sírboltja elé vonult a küldöttség, ahol Törökné Kovács Herm­­in, az ismert nevű ki­váló írónő emlékezett meg­ mély hatást keltő sza­vakban a nemzet nagy vértanújáról. Fenkölt szel­lemű beszédében hasonlatot vont Batthyány forra­dalma és a mi korunk forradalma között. Az ő fel­­lázadása az eltiprók ellen — úgymond tündöklő NEMZET? UJSÁS lapja nemzetünk történelmének, a zslputi forra­dalmát ped­ig gyászfátyollal fedi mindenkor a nem­zet. Befejezésül Batthyány szellemét hívja a ma­gyarság védelmére, hogy a hit- és hazaszeretet lángjánál ismét önmagára találjon ez a megkínzott nemzet. Mindkét beszéd után koszorúkat helyeztek a sí­rokra, majd a Himnusz eléneklése után az emlék­­­ünnepély véget ért. i­de-»,k koszorút helyezett az Országos Nem­ IV10. november ? zeti T’.k "■ küldöttsége Kossuth Lajos, gróf Batthyány Léle..., DK­. Ferenc és Irányi Dániel sírjaira. Puszin és sötét a temető. A sírokon ma felismerni az általános nyomorúsá­got ; ha a szájától is vonná el az élő, akkor sem fizethetné meg a virágok árát, melyekre rettenetes adót vetett ki a halottat is megzsaroló üzleti mohóság. Estére nem gyűltek ki a mécsek. Sötét, fekete, sivár a halottak alkonya­. A vörös reggél után fekete alkony borul rá élők" és hajoltak világára. .. . Hiért gyUittti Renner i»!agyar©rsgág©f! & SsíSHausíJíaíz j»s·S§Si&$ia. — A «Nemzeti Ujs­ág» bécsi levelezőjéről. — Et’cs, oki. 31. Bécs nyomorog. A kávéházakb­an a kor­mány lakása, licitálják lefelé a korona ár­folyamát. Az utcákon annyi a koldus, hogy az ember szíve összegzőn?!. Úriembe­rek járnak fel a lakásokba és bedugják az ablakrácson kéregető kezüket. A­­ Wiener­wald évszázados fáit majdnem teljesen kiirtották már. Az entente sem tudta nézni tovább, hogy a bécsi szegény nép részére küldött élelmiszerekkel uzsorakereskedés folyjon és élelmiszerdiktátort ültetett a város fölé. Dr. Rentier kancellár pedig politizál, szónokol és izgat Magyarország ellen. Egy hét sem­ múlik el anélkül, hogy néhány külkerületi munkásgyűlésen ne szó­nokolna a kancellár. Munkaalkalmat, élel­miszert és fűtőanyagot nem tud a fázó, nyomorgó és éhező munkásságnak nyúj­tani, azzal próbálja tehát a munkásságot kielégíteni, hogy demagógszerű beszédei­ben Magyarországot jelöli meg minden baj kutforrásának és izgága politikájáról úgy tereli el a figyelmet, hogy a magyar kon­zervatív politikára mutat rá, amelynek nyomasztó súlya alatt a magyar munkás­nép szenved. Alkalmam volt egy a­ kancellárhoz igen közel álló felelős egyéniséggel beszélni, aki­nél az iránt érdeklődtem, hogy mi az oka annak, hogy kancellár a szomszédos Magyarország ellen, amelynek gazdasági segítségére rá­ van utalva, oly szokatlan támadásokat intéz. Informátorom egy szóval sem tagadta a kancellár magyargyűlöletét és Renner állás­pontját a következőkkel indokolta: Ausztria minden állammal keresi a jó vi­szonyt, Magyarországgal azonban nem élhet ba­rátságban, mert Magyarország létében fenye­geti az Osztrák Köztársaságot. A Friedrich-kor­­mány és a magyar nép monarchista. Lehár ezre­des, a dunántúli monarchista mozgalom vezetője állandó összeköttetést­ tart fenn az osztrák roya­listákkal, akiknek terve, hogy Ottó főherceggel a régi monarchiát visszaállítsák. Ausztria min­dent el fog követni, hogy a Köztársaságot meg­védje és tiltakozni fog az szövetséges hatalmak­nál, hogy Magyarországon a Habsburgok újból uralomra kerüljenek. Informátorom rámutatott arra, hogy nemcsak Ausztria, hanem a többi nemzeti állam nyugalma és fejlődésének lehe­tősége meg volna akadályozva, ha Magyarorszá­gon a Habsburgok kerülnének a trónra. Ausz­tria ebben a kérdésben a délszláv és cseh­-szlo­vák álammal teljesen egyetért és közüzem fog­nak ilyen terv ellen állást foglalni. A második oka Renner támadásainak a nyu­gatmagyarországi kérdés. A kancellár nem tudja megérteni azt, hogy a magyar kormány nem res­pektálja a st.-germaini békeszerződést. Ausz­triát annyira megcsonkították, hogy képtelen, mint önálló állam élni. Veszteségeiért Nyugat- magyarországgal kárpótolták, amely terü­letekre azért van szüksége, hogy Bács városát élelmez­hesse. Ausztria azért követelte el eit­ts a népsza­vazást a nyugatmagyarországi vármegyékben, hogy a külföldön igazolja azt, hogy iimeser.sk imperiali­ta céljai. Az entente kényszerítené azonban Ausztriát, hogy a nyugatmagyarországi vármegyéket népszavazás nélkül foglalja el, annál is inkább, mivel az ottani nép memoran­dumban kérte az ötös­ tanácstól az Ausztriához való csatlakozás megengedését. Arra a megjegyzésemre, hogy Magyarország nem respektálhat egy egyoldalú szerződést és pedig annál kevésbbé, mert a szóban levő memo­randumot a három vármegye egy töredéke, a­ Kun-kormány alatt intézte Pak­sba, mert a bes-, sevista-terror alá­ akart menek­ülni, azt feleltei informátorom, hogy Ausztria mint Nyugalma Ma­gyarország jogos tulajdonosa nem nézheti nyu­­­godtan, hogy a neki odaítélt területen magyar propagandát űzzenek és a népet mindenféle esz­,­közökkel az Ausztriához való csatlakozás elveit hangolják. ■-* h Ami az élelmezési kérdést illeti, "Ausztria, ba­kon, Magyarország ellenségeivel is meg fog állap-­a­podni. Romániában megvan hajlandóság arról nézve, hogy Ausztriát a magyar területeken mu­­­tatkozó terményfeleslegből élelmezze. A Rail­­­haussolalz külpolitikáját aszerint fogja bérért­ i­dezni, hogy Magyarország hogyan fog orientá­lódni. Ha Magyarország Olaszországgal fog egy utón haladni, úgy Ausztria is tudni fogja új kü­l­­politikájártak irányát. Tény az, hogy a cseh kor­mány, Masaryk elnök és az egész cseh-szlovák állam a legjobb indulattal viseltetik az osztrák köztársaság irányában.­­ . • *,*««*** ! Ezzel az utóbbi kijelentéssel kapcsola­­tosan teljesen megbízható forrásból arról értesülök, hogy dr. Rennet rttinám befolyá­sát fel akarja­ használni arra, hogy Magyar­­országot ne kösse össze közös határ Ausztriá­val, hanem hogy egy cseh-délszláv korridor teremtessék, mely egyszersmind a monarchista veszélynek vetne gátat és a szocialistáknak biztosítaná az uralmat.­ ­ HOSJOS Oj Öt * * TÁVIRATOK ft iaB&ánok ratifikálták a német szer­ződést. Tokio, nov. 1. A békeszerződést ma ratifikálták. MegjsesismissierS fe-misev­sis csapatok London, nov. 1. A ladügyr dipiezterium közlése szerint egy bolsevista hadoszlop behatolt az északnyugati és az észt hadsereg között támadt hézagba Ropadha mellett. Plr­tim tábornok ellentáma­dással elvágta az előrenyomuló hohemki csavárok ujját és megsemmisítette őket, most pedig Krasz­­naja-Szelo felé nyomul előre. Az a hír, hogy Judenics csapatai kiürítették Gacsinát, tévesnek is bizonyult. A szibériai hadifoglyok. Bern, nov. 1.. Az itteni hadifogoly hivatal hivatalos jelentést kapott arról, hogy a legfőbb tanács a német-­ osztrák köztársaságnak a szibériai hadifoglyok sorsára vonatkozó aggodalmait teljes egészükben méltányolja és hazaszállításuk tervezetét már el­készítette. Heti 45 óra munka. Hága, hoc.­­.­ A képviselőház egyhangúlag elfogadta a­ napi nyolc órás és a heti 46 órás munkaidőre vonatkozó törvényjavaslatot.

Next