Nemzeti Ujság, 1919. november (1. évfolyam, 31-55. szám)

1919-11-02 / 31. szám

, ő csak rabolni akart, de Tisza megjelenése a szobában annyira megzavarta, hogy bevallotta neki szándékát és zokogva kért bocsánatot. Nagy fontosságu még dr. Lövengard János vallo, másét is, aki Dobót már régebben ismeri. A gyilkosságot követő napokban találkozott vele s Dobó ekkor azzal dicsekedett, hogy ő az egyik gyilkos. Lövengardot szembesítés végett átkalauzolták az ügyészségre. Megemlítjük még, hogy ez ügyészség Indilodó Évára ma törvényszéki orvossal megvizsgáltatták4 mássy Doniel grófnő látóképességét Az orvos megállapította, hogy a grófnő szemidegei annyira gyöngék, hogy néhány lépésnyi távolságról sem volna képes feenérni az egy évvel ezelőtt látott arcot. Múltkori vallomására tehát, amelyben azt mondotta, hogy Dobó Istvánban az egyik gyilkosra ismer, nem lehet biztosan támaszkodni. Hatottak napjén. A nemzati geneíciat vértemssistik emlékesete. Budapest, nov. 1. Károkt'k könnyeznek, fájdalnak fel más nemzet gyászolói e napon, mi egy egész világot gyászolunk, békés boldog létünk világát. Ez a gyász külső képe is temetőink felett: a kifosztott országnak kialudtak halotti mécsei, nem nyíltak ki a sírokra szánt virágok. A temetőkben ha a nemzet gyásza ült komor ünnepet, a forradalom hőseinek , ellenforradalmár vértanúink sírjánál áldozott a nemzet kegyelete. Az ellenforradalnárok sírjánál. Még alig vöröslött fel a szürke ködön át a napfény, már megindult a nép zarándoklata a rákosi temető felé, hol az ellenforradalmi áldozatok alusszák a becsület örök álmát. A keresztény Magyarország minden rétege, a hivatalos hatalom úgy, mint a keresztény politika képviselői, a vidék és a főváros népe a maga halottjainak, az eszme halottjainak tartja a hősöket, kiknek volt lelke, kiknek helyén volt szive és bátorsága, hirdetni az eszmét, fegyvert ragadni az eszméért akkor, mikor halál járt a nyomában minden nemzeti gondolatnak. Lemberkovits százados ... Stenczer ügyvéd, Nikolényi, Dobsa ... mintha a közelmúlt véres történelme kisértene, amint a majdnem frissen hantolt sírok mellett megyünk elő, melyekre a gyászba borult családok a fagyos ősz utolsó virágait szórták és a hervadó virágok mellett az örök emlékezet képét jelzi a Keresztény Nemzeti Egyesülés koszorújának szalagja: «A nemzeti keresztény gondolat vértanainak.» Egész nagy tömeg hullámzik a sírok között ide-oda : gubás, szűrös vidékiek, cilinderes miniszteriális urak. Bocskaynak egyenruhája emlékeztet a korra, mikor szintén ömlött a vér a gondolatért. Az egyes síroknál Anita János mondott beszédet, aki maga is harcos társa volt az odalenn nyugovóknak, akiket a vörös borzalom hóhérlegényei utolérték. Megrendülve hallgatták szavait és nem maradt sír virág nélkül, nem maradt szívemlékezés nélkül, nem maradt szem égő könny nélkül. Kossuth és Batthyány emlékezete. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja hálás kegyelettel ünnepelte meg ma, Mindszentek napján a nemzet nagy halottainak, Kossuth Lajosnak és gróf Batthyány Lajosnak emlékezetét. A párt képviseletében nagyszámú küldöttség jelent meg a két dicsőemlékű hazafi sírboltjainál. A Kossuth-mauzóleumnál Tassler Béla, az egyesült keresztény pártok alelnöke mondott lendületes emlékbeszédet a párt nevében. Nagyhatású beszédében a magyarság függetlenségének megteremtőjét s a szabadság leglelkesültebb harcosát állította a hallgatóság szemei elé, mint követendő példáját az önzetlen hazaszeretetnek és a megalkuvást nem ismerő honfiúi kötelességteljesítésnek. Ezután gróf Batthyány Lajos sírboltja elé vonult a küldöttség, ahol Törökné Kovács Hermin, az ismert nevű kiváló írónő emlékezett meg mély hatást keltő szavakban a nemzet nagy vértanújáról. Fenkölt szellemű beszédében hasonlatot vont Batthyány forradalma és a mi korunk forradalma között. Az ő fellázadása az eltiprók ellen — úgymond tündöklő NEMZET? UJSÁS lapja nemzetünk történelmének, a zslputi forradalmát pedig gyászfátyollal fedi mindenkor a nemzet. Befejezésül Batthyány szellemét hívja a magyarság védelmére, hogy a hit- és hazaszeretet lángjánál ismét önmagára találjon ez a megkínzott nemzet. Mindkét beszéd után koszorúkat helyeztek a sírokra, majd a Himnusz eléneklése után az emlékünnepély véget ért. ide-»,k koszorút helyezett az Országos Nem IV10. november ? zeti T’.k "■ küldöttsége Kossuth Lajos, gróf Batthyány Léle..., DK. Ferenc és Irányi Dániel sírjaira. Puszin és sötét a temető. A sírokon ma felismerni az általános nyomorúságot ; ha a szájától is vonná el az élő, akkor sem fizethetné meg a virágok árát, melyekre rettenetes adót vetett ki a halottat is megzsaroló üzleti mohóság. Estére nem gyűltek ki a mécsek. Sötét, fekete, sivár a halottak alkonya. A vörös reggél után fekete alkony borul rá élők" és hajoltak világára. .. . Hiért gyUittti Renner i»!agyar©rsgág©f! & SsíSHausíJíaíz j»s·S§Si&$ia. — A «Nemzeti Ujság» bécsi levelezőjéről. — Et’cs, oki. 31. Bécs nyomorog. A kávéházakban a kormány lakása, licitálják lefelé a korona árfolyamát. Az utcákon annyi a koldus, hogy az ember szíve összegzőn?!. Úriemberek járnak fel a lakásokba és bedugják az ablakrácson kéregető kezüket. A Wienerwald évszázados fáit majdnem teljesen kiirtották már. Az entente sem tudta nézni tovább, hogy a bécsi szegény nép részére küldött élelmiszerekkel uzsorakereskedés folyjon és élelmiszerdiktátort ültetett a város fölé. Dr. Rentier kancellár pedig politizál, szónokol és izgat Magyarország ellen. Egy hét sem múlik el anélkül, hogy néhány külkerületi munkásgyűlésen ne szónokolna a kancellár. Munkaalkalmat, élelmiszert és fűtőanyagot nem tud a fázó, nyomorgó és éhező munkásságnak nyújtani, azzal próbálja tehát a munkásságot kielégíteni, hogy demagógszerű beszédeiben Magyarországot jelöli meg minden baj kutforrásának és izgága politikájáról úgy tereli el a figyelmet, hogy a magyar konzervatív politikára mutat rá, amelynek nyomasztó súlya alatt a magyar munkásnép szenved. Alkalmam volt egy a kancellárhoz igen közel álló felelős egyéniséggel beszélni, akinél az iránt érdeklődtem, hogy mi az oka annak, hogy kancellár a szomszédos Magyarország ellen, amelynek gazdasági segítségére rá van utalva, oly szokatlan támadásokat intéz. Informátorom egy szóval sem tagadta a kancellár magyargyűlöletét és Renner álláspontját a következőkkel indokolta: Ausztria minden állammal keresi a jó viszonyt, Magyarországgal azonban nem élhet barátságban, mert Magyarország létében fenyegeti az Osztrák Köztársaságot. A Friedrich-kormány és a magyar nép monarchista. Lehár ezredes, a dunántúli monarchista mozgalom vezetője állandó összeköttetést tart fenn az osztrák royalistákkal, akiknek terve, hogy Ottó főherceggel a régi monarchiát visszaállítsák. Ausztria mindent el fog követni, hogy a Köztársaságot megvédje és tiltakozni fog az szövetséges hatalmaknál, hogy Magyarországon a Habsburgok újból uralomra kerüljenek. Informátorom rámutatott arra, hogy nemcsak Ausztria, hanem a többi nemzeti állam nyugalma és fejlődésének lehetősége meg volna akadályozva, ha Magyarországon a Habsburgok kerülnének a trónra. Ausztria ebben a kérdésben a délszláv és cseh-szlovák álammal teljesen egyetért és közüzem fognak ilyen terv ellen állást foglalni. A második oka Renner támadásainak a nyugatmagyarországi kérdés. A kancellár nem tudja megérteni azt, hogy a magyar kormány nem respektálja a st.-germaini békeszerződést. Ausztriát annyira megcsonkították, hogy képtelen, mint önálló állam élni. Veszteségeiért Nyugat- magyarországgal kárpótolták, amely területekre azért van szüksége, hogy Bács városát élelmezhesse. Ausztria azért követelte el eitts a népszavazást a nyugatmagyarországi vármegyékben, hogy a külföldön igazolja azt, hogy iimeser.sk imperialita céljai. Az entente kényszerítené azonban Ausztriát, hogy a nyugatmagyarországi vármegyéket népszavazás nélkül foglalja el, annál is inkább, mivel az ottani nép memorandumban kérte az ötös tanácstól az Ausztriához való csatlakozás megengedését. Arra a megjegyzésemre, hogy Magyarország nem respektálhat egy egyoldalú szerződést és pedig annál kevésbbé, mert a szóban levő memorandumot a három vármegye egy töredéke, a Kun-kormány alatt intézte Paksba, mert a bes-, sevista-terror alá akart menekülni, azt feleltei informátorom, hogy Ausztria mint Nyugalma Magyarország jogos tulajdonosa nem nézheti nyugodtan, hogy a neki odaítélt területen magyar propagandát űzzenek és a népet mindenféle esz,közökkel az Ausztriához való csatlakozás elveit hangolják. ■-* h Ami az élelmezési kérdést illeti, "Ausztria, bakon, Magyarország ellenségeivel is meg fog állap-apodni. Romániában megvan hajlandóság arról nézve, hogy Ausztriát a magyar területeken mutatkozó terményfeleslegből élelmezze. A Railhaussolalz külpolitikáját aszerint fogja bérért idezni, hogy Magyarország hogyan fog orientálódni. Ha Magyarország Olaszországgal fog egy utón haladni, úgy Ausztria is tudni fogja új külpolitikájártak irányát. Tény az, hogy a cseh kormány, Masaryk elnök és az egész cseh-szlovák állam a legjobb indulattal viseltetik az osztrák köztársaság irányában. . • *,*««*** ! Ezzel az utóbbi kijelentéssel kapcsolatosan teljesen megbízható forrásból arról értesülök, hogy dr. Rennet rttinám befolyását fel akarja használni arra, hogy Magyarországot ne kösse össze közös határ Ausztriával, hanem hogy egy cseh-délszláv korridor teremtessék, mely egyszersmind a monarchista veszélynek vetne gátat és a szocialistáknak biztosítaná az uralmat. HOSJOS Oj Öt * * TÁVIRATOK ft iaB&ánok ratifikálták a német szerződést. Tokio, nov. 1. A békeszerződést ma ratifikálták. MegjsesismissierS fe-misevsis csapatok London, nov. 1. A ladügyr dipiezterium közlése szerint egy bolsevista hadoszlop behatolt az északnyugati és az észt hadsereg között támadt hézagba Ropadha mellett. Plrtim tábornok ellentámadással elvágta az előrenyomuló hohemki csavárok ujját és megsemmisítette őket, most pedig Krasznaja-Szelo felé nyomul előre. Az a hír, hogy Judenics csapatai kiürítették Gacsinát, tévesnek is bizonyult. A szibériai hadifoglyok. Bern, nov. 1.. Az itteni hadifogoly hivatal hivatalos jelentést kapott arról, hogy a legfőbb tanács a német- osztrák köztársaságnak a szibériai hadifoglyok sorsára vonatkozó aggodalmait teljes egészükben méltányolja és hazaszállításuk tervezetét már elkészítette. Heti 45 óra munka. Hága, hoc.. A képviselőház egyhangúlag elfogadta a napi nyolc órás és a heti 46 órás munkaidőre vonatkozó törvényjavaslatot.