Nemzeti Ujság, 1920. február (2. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-14 / 39. szám
Szombat, 1920. február 11. ___________ NEMZETI ÚJSÁG ása pedig merő illúzió. Amit eddig nyugat felé exportált, annak legnagyobb részét keletről kapta. Cukorgyárainak répaföldjei kétharmad részben magyar területre esnek. Egyéb ipartelepei pedig osztrák gyárak fiókjai lévén, ezeket anyavállalkozásai be fogják szüntetni, maguknak sem lévén szenük és nyersanyaguk, miáltal ,a terület ipari munkássága elveszti kenyerét. A Városok a határ mindkét oldalán tönkremennének. E területre nézve maguk az osztrákok kérték a népszavazás elrendelését. Magyarország ugyanezt teszi. Magyarország öszszes tervbevett, uj határai az ország életének minden legcsekélyebb ismerete nélkül jelöltettek ki. A határvonal mindenütt a legnépesebb területeket szeli át s a természetben való kitűzésénél alig engedne valami szabadságot, elvágja a községeket szántóföldjeiktől, a városokat gazdasági érdekszférájuktól, kettészeli a közlekedési vonalakat, elválasztja a zsilipeket és gátakat az árterületektől. Hogy a vasutakkal hogyan bánik el, arra jellemző, hogy míg a régi magyar határt 19, az újat 43 vonal metszi és egy sereg fontos vasúti csomópont esik kívül a határon. A határszéli lakosság , érdekeivel nem törődik a béketervezet, amennyiben a feltétlenül szükséges 30—40 kilométernyi szélességre kiterjedő szabad kereskedelmi zónáról nem tesz intézkedést, azt it eddig minden nevezetesebb békeszerződésben benfoglaltatik. Nincs intézkedés azon birtokok jogviszonyairól, a dologi terhek megoszlásáról stb., melyeket kettészel az uj határ. A tervezet szétszakítja Európa legegységesebb és legtökéletesebb folyamrendszerét s az ezzel összefüggő egész kérdés komplexumát egyetlen cikkel intézi el. Magyarország oly tökéletes földrajzi egység, hogy csak a nyers erőszak bonthatja meg. Lakóinak érdekét szem előtt tartva, a magyar állam sohase egyezhetik bele önszántából, hogy területét felosszák. A fenti fejtegetések alapján — így végzi a jegyzék — a tervezet II. rész 27. cikkében foglalt területi rendelkezések törlendők lennének s Magyarország természetes ezeréves határai helyreálltandók. Ha azonban a békekonferencia a lakosság erre irányuló akaratában kételkednék, rendelje el a népszavazást az összes határállamoknak ítélt területeken. A gazdasági egységet képező terület egész lakossága egyszerre kérdeztessék meg akarata felől, a területnek a megszálló csapatok által való kiürítése után, a nagyhatalmak és semleges államok ellenőrzése mellett, az 1918 november 3-án azon a területen lakott összes népesség részvételével. Titkos szerséglés Franciaország és Jugoszlávia között — A „Nemzeti Utság'' tudósítójától. — A legújabb orphyrfaciai szenzáció a római Idea National feiina fsrp leleplezése, hogy Franciaország és Jugoszplna iölt titkos szövetség köttetett, amelynek éle Olaswming ellen irányul. A párisi Talios ugyan határozottan cáfolja ezt a hírt, de egész Olaszországiján senki sem hisz neki. Természetes, hogy az Idea Nazionale leleplezései óriási izgalmat keltettek Rómában és ezek után sok minden érthető lett, ami azelőtt talányos volt. Jugoszlávia nyilt kardcsörtetése Olaszországgal szemben, a szerbek követelései, szinte fenhéjázó modora és Franciaország nyilvánvaló részrehajlása Jugoszlávia iránt mind belefér ebbe a szenzációba, amely most, teszi csak igazán «keserűvé» az Adriai-tengert az olaszoknak. Az eset részleteiről a következő távirat számol be : Róma, febr. 13., Az Idea Nazionale leleplezései bombaként csaptak le a közvéleménybe. A kormány elkobozta a lap első kiadását, későbben azonban megengedte a lelplezések közlését. A lap két okmányra hivatkozik, amelyet,, állítása szerint, Bemből kapott. Az első okmány a jugoszláv kormánynak a francia kormányhoz e két állam között létesítendő katonai konvenció dolgában intézett kérdését tartalmazza. A katonai konvenció kifejezetten egy «Földközitengeri hatalom» ellen irányult volna ; természetes, hogy csak Olaszországról lehetett szó. A konvenció tervezete 9 pontból áll. Jugoszlávia kész kötelezettséget, vállalni arra, hogy abban az esetben, ha Franciaország és az illető Földközi-tengeri hatalom között háború, támadna, flottáját és hadseregét mozgósítja és Olaszország határai felé irányítja, valamint hogy összes kikötőit és vasutait rendelkezésére bocsátja a francia főparancsnokságnak. Ennek ellenébenFranciaországnak az lett volna a kötelessége, hogy Cattaro megerősítése dolgában szabad kezet, enged Jugoszláviénak. A második okmány annak a bizottságnak a megjegyzéseit tartalmazza, amelyet a francia kormány a jugoszláv kérdés felülvizsgálása val bízott meg. A bizottság azt javasolja, hogy háború esetén Jugoszlávia ne, avatkozzék be közvetlenül, hanem óvja meg semlegességét. Paris, febr. 13. A Havas-ügynökség Írja : Azok az okiratok, amelyeket különböző olasz lapok a Jugoszlávia és Franciaország közötti szövetség állítólagos tervéről közzétettek, hamisítványok. A köztársaság és Jugoszlávia kormánya között semmiféle megállapodások létrehozását, célzó tárgyalások nem voltak. (M. Nincs elintézve a fúzió kérdése, lelkes megnyilatkozások Horthy mellett. /Budapest, febr. 13. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában a fúzió kérdését még nem tartják elintézettnek a kisgazdapárt tegnépi h határozatával. Azokban a nagy kérdésekben ugyanis, amelyeknek megoldására a nemzetgyűlés hivatott, véleményeltérés a két nagy párt között úgy sem, lehet, hogy lesz-e tehát szoros kapcsolat a két párt között, az majd akkor fog elválni, mikor ezekben az országra életbevágó, fontos kérdésekben együttes munkát kell kifejteni. A fúzió minden híve bízik abban, hogy a kisgazdapárt sem fog akkor kitérni a helyzetkövetelte kényszerítő szükségesség elől, annál kevésbbé, mert mint Pallavicini és Czettler tegnapi felszólalásai igazolják, igen jelentős frakciói ma is nyíltan mellette foglaltak állást. A két párt kebeléből a fúzió kérdésének tárgyalására küldött bizottságok még nem tanácskoztak. Sok vitára adott alkalmat a kisgazdapárt részéről lanszírozott az a kombináció, mely Apponyiban látja a házelnök tisztének legméltóbb viselőjét. E felfogás előtt mindenki meghajlik, a hiba csak ott van, hogy Apponyit, akinek most minden munkaerejét a béke ügye foglalja le, megkérdezése nélkül hozzák kombinációba, pedig kétségtelen, hogy Apponyi erre a tisztségre, mely a legkevésbbé alkalmas arra, hogy szónoki ereje a köz javára érvényesülhessen, még akkor is aligha válatkoznék, ha a békedelegáció vezetésével össze is tudná egyeztetni. Blokk vagy tusló? A Szózat ma reggeli számában dr. Ulain Ferenc ezzel a címmel hosszú cikket írt, melynek a keresztény politika szükségességét fejtegető frázisai mögött meg-megbújva, de állandóan mégis ki-kicsillanva az az alapgondolata, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja ha, elveiben intranzigens akar maradni, nem lehet, kormányzó párt, ha pedig kormányozni akar, engednie, kell eszméiből. A cikkre vonatkozóan megkérdeztük a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának egyik vezető tagját, aki a következő megjegyzéseket tette : — Ulain úr mai cikke csak folytatása annak, amit a Friedrich-üggyel elkezdett. Akkor az igazság keresésének ürügyével akarta megbontani a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának egységét, ma politikai theóriákkal a keresztény blokkot is szét akarja választani, amikor rámutat arra, hogy a guvernamentális képesség teljesen, a Kisgazdapárté, míg a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja legfeljebb szükséges ellenzék lehet. Okoskodásának alapja, az, hogy kormányzó párt nem lehet intranzigenis, mert kenyere a megalkuvás. Ezt a tételt, Ulain úr, úgy látszik, a munkapárt, történetéből szűrte le, elfelejtette azonban, hogy azok, akik ma a keresztény kurzus szükségességét meggyőződésből hirdetik, a munkapártot sohasem tartották ideális kormányzó pártnak. Ha maga is bevallja, hogy a keresztény kurzus szükségessége nem értem, hogy szűrheti le azt a konklúziót, hogy annak a két nagy pártnak, amely keresztény alapon áll, szoros összeköttetésbe lépnie nem országos érdek. Céljára különben két elejtett mondata a legjellemzőbb : az egyik, amelyben a keresztény eszmét egyszerűen csak agitatórius eszköznek nevezi, a másik, amelyben a zsidóság nagy súlyára és jelentőségére tesz almiét. Ulai úr felfogása itt ütközik ki, úgy látszik, a Szózat, is csak elsőrendű agitatórius eszköznek találja a keresztény jelleget s azért használja is fel, míg igaziban azzal a bizonyos nagy jelentőségű zsidósággal akar, vagy talán már tudott is megegyezni. A cikk hatásáról csak annyit, hogy amint a Friedrichügy hullámai sem okoztak nálunk bomlást, úgy ilyen politikai szofizmákkal sem lehet bennünket utunktól eltéríteni. * A Magyar Tanitók és Tanárok Nemzeti Szövetsége kéri a következők közlését: A szövetségtanács f. hó 12-én tartott ülésén foglalkozott Ulain Ferencieknek Friedrich István ellen intézett hírhedt támadásával s egyhangúlag kimondotta, hogy a semmi címen nem menthető támadást is keresztény tábor egységének megbontására és erejének megbénítására irányuló merényletnek minősíti s a legnagyobb felháborodással megbélyegző A szövetségtanács egyben azt is kimondotta, hogy azon korábbi határozattal, hogy a szövetség egyes csoportjai a Magyar Nemzeti Szövetségbe beszerveződnek, hatályon, kivitt helyezt s érvényteleníti. Hallott a világ keresztény népeinek szolidaritásáról. Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter tegnap megjelent a XII. ker. keresztényszocialisták pártvacsoráján, ahol Haller József, a kerület nemzetgyűlési képviselője felköszöntőjében utalt a keresztény szolidaritás szükségességére. Nem csak a fővárosban és az országban, de az egész világon szükség van erre — mondta — mert, éppen a béketárgyalások során is fájdalmasan nélkülöztük a keresztény népek vétóját egy keresztény ország feldarabolása, az igazságtalan és halálra sorvasztó «béke» ellen. A világ keresztény népeinek szolidaritásáról szóló beszéd után Haller István miniszter emelkedett szólásra és ezeket mondta : Amint Keletről indult útnak a veszedelem, amely bennünket a legérzékenyebben sújtott, úgy Keletről kell elindulnia annak az irányzatnak is, amely egész Európát meg fogja gyógyítani és teljesen új alapokra fogja fektetni a nemzeteknek egymás közti érintkezését és valamennyi nemzetnek belső fejlődését is. Az én meggyőződésem az, hogy a keresztény világszolidaritás ki fog alakulni és a Wilson-t csinálta népszövetség helyébe egy másik fog alakulni, amelyet nem a diplomácia fog összekalapálni s amely mégis erősebb lesz mindenféle diplomáciai alkotásnál s ez a keresztény népeknek önmagukra eszmélése, önfelszabadítása,összefogása, szolidaritása. Ennek innen kell kiindulnia, mi adjuk az impulzust a világ keresztény népeinek, hogy szabadítsák fel magukat úgy, amint mi is felszabadítottuk magunkat. A keresztény nemzetek nem vetették a békealku mérlegébe a keresztény népek szolidaritásának súlyát érettünk, mert ők maguk is még a szolgaság jármát nyögik. Nincs meg a keresztény hangjuk, önrendelkezésük, keresztény kormányzatuk, azok — épp úgy, mint pár hónappal ezelőtt még mi is —az internacionális zsidó szabadkőműves-szocialista uralom nyomása alatt állanak s akik az ő nevükben beszélnek, nem aztmondják, ami ezek a keresztény népek éreznek és akarnak, hanem, amit a zsidó szabadkőműves internacionale hatalmi szervezeteinek érdekében való s ezért nézték tétlenül egy keresztény ország tönkretételét, mert örültek, hogy a kereszténységnek védbástyája elesik s előre készültek rá, hogy ismét lehetetlenné tegyék egy keresztény nemzet exisztálását. De el fog jönni az idő, amikor a népek a mi példánkon elindulva, fel fogják magukat szabadítani a nemzetközi zsidó szabadkőműves iga alól s akkor a felszabadult keresztény nemzetek között érvényesülni fog tudni a keresztény szeretet s gyümölcseit meg fogja hozni a világ keresztény népeinek szolidaritása. A kisgsidapárt szorosabb együttműködést akar. Holnap délután jön először össze a Keresztény Nemzeti Egyesülés kiküldötteivel a kisgazdapárt által tegnap megválasztott hattagú bizottság, hogy a két párt együttműködéséről tárgyaljon. A Nemzeti Újság munkatársa beszélt ma a kisgazdapárt egyik vezető politikusával, aki a tárgyalásokra vonatkozóan kijelentette, hogy a tárgyalásokon a szorosan vett fúzióról nem lehet szó, mert a kisgazdapárt fuzionálni nem akar. Magyarország mindig agrárország volt s még fokozottabb mértékben kidomborodik ez az agrárjelleg most, hogy a háború és a forradalmak az ország iparát tönkretették. Mégis csak most sikerült először egy hatalmas agrárpártot összehozni ebben az országban. Nem szabad, tehát ezt az agrárjelleget a fúzió által kockáztatni. (Ezt külöben a Ker. Nemzeti Egyesítés Pártja se akarja. Szerk.) Arról azonban igenis szó lehet, hogy keressék a közeledést és a lehetőséget a szorosabb együttműködésre. Ugyancsak igyekeznek majd megállapodásokat létesíteni arra is, hogy az esetleg koalíciós alaponmegalakuló új kormányban a két párt milyen arányokban és mely tárcáknál helyezkedjék el. Az egyes tárcákat s a tárcák betöltésére alkalmas személyeket illetőleg eddig még semmiféle megállapodás nem történt. A házelnökség kérdésében a kisgazdapárt álláspontja az, hogy ha Apponyi a jelölést el nem fogadná, úgy Rakovszky elnökségét is szívesen látják. impozáns demonstrációk Horthy mellett. Győrből jelentik : Vasárnap, február 15-én Győr város közönsége népgyűlést tart a Városháza dísztermében, amelyen tiltakoznak Nyugat-Magyarország elszakítása ellen és állást fognak foglalni 3