Nemzeti Ujság, 1920. február (2. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-14 / 39. szám

Szombat, 1920. február 11. ___________ NEMZETI ÚJSÁG ása pedig merő illúzió. Amit eddig nyugat felé exportált, annak­ legnagyobb részét keletről kapta. Cukorgyárainak répaföldjei kétharmad részben ma­gyar területre esnek. Egyéb ipartelepei pedig osztrák gyárak fiókjai lévén, ezeket anyavállalko­zásai be fogják szüntetni, maguknak sem lévén szenük és nyersanyaguk, miáltal ,a terület ipari munkássága elveszti kenyerét. A Városok a határ mindkét oldalán tönkremennének. E területre nézve maguk az osztrákok kérték a népszavazás elrendelését. Magyarország ugyanezt teszi. Magyarország ösz­­szes tervbevett, uj határai az ország életének min­den legcsekélyebb ismerete nélkül jelöltettek ki. A határvonal mindenütt a legnépesebb területeket szeli át s a természetben való kitűzésénél alig en­gedne valami szabadságot, elvágja a községeket szántóföldjeiktől, a­ városokat gazdasági érdek­szférájuktól, kettészeli a közlekedési vonalakat, el­választja a zsilipeket és gátakat az árterületektől. Hogy a vasutakkal hogyan bánik el, arra jellemző, hogy míg a régi magyar határt 19, az­ újat 43 vonal metszi és egy sereg fontos vasúti csomópont esik kívül a határon. A határszéli lakosság , érdekeivel nem törődik a béketervezet, amennyi­ben a feltétlenül szükséges 30—40 kilométernyi szélességre kiterjedő szabad kereskedelmi zónáról nem tesz intézkedést, azt it eddig minden nevezete­sebb békeszerződésben benfoglaltatik. Nincs in­tézkedés azon birtokok jogviszonyairól, a dologi terhek megoszlásáról stb., melyeket kettészel az uj határ. A tervezet szétszakítja Európa legegysége­sebb és legtökéletesebb folyamrendszerét s az ezzel összefüggő egész kérdés komplexumát egyetlen cikkel intézi el. Magyarország oly tökéletes földrajzi egység, hogy csak a nyers erőszak bonthatja meg. Lakóinak érdekét szem előtt tartva, a magyar állam sohase egyezhetik bele önszántából, hogy területét felosszák. A fenti fejtegetések alapján — így végzi a jegy­zék — a tervezet II. rész 27. cikkében foglalt terü­leti rendelkezések törlendők lennének s Magyaror­szág természetes ezeréves határai helyreálltandók. Ha azonban a békekonferencia a lakosság erre irá­nyuló akaratában kételkednék, rendelje el a népsza­vazást az összes határ­államoknak ítélt területeken. A gazdasági egységet képező terület egész lakos­sága egyszerre kérdeztessék meg akarata felől, a területnek a megszálló csapatok által való kiürítése után, a nagyhatalmak és semleges államok ellenőr­zése mellett, az 1918 november 3-án azon a terüle­ten lakott összes népesség részvételével. Titkos szerséglés Franciaország és Jugoszlávia között — A­ „Nemzeti Utság'' tudósítójától. — A legújabb orphyrfaciai szenzáció a római Idea National f­eiina fsrp leleplezése, hogy­ Franciaország és Jugoszplna i­ölt titkos szövetség köttetett, amelynek éle Olaswming ellen irányul. A párisi Talios ugyan határozottan cáfol­ja ezt a hírt, de egész Olaszor­szágiján senki sem­ hisz neki. Természetes, hogy­ az Idea Nazionale leleplezései óriási izgalmat­ keltet­tek Rómában és ezek után sok minden érthető lett, ami azelőtt talányos volt. Jugoszlávia nyilt kard­­csörtetése Olaszországgal szemben, a szerbek köve­telései, szinte fenhéjázó modora és Franciaország nyilvánvaló részrehajlása Jugoszlávia iránt mind belefér ebbe a szenzációba, amely most, teszi csak igazán «keserűvé» az Adriai-tengert az olaszoknak. Az eset részleteiről a következő távirat számol be : Róma, febr. 13., Az Idea Nazionale­ leleplezései bombaként csap­tak le a közvéleménybe. A kormány elkobozta a lap első kiadását­, későbben azonban megengedte a lelplezések közlését. A lap két okmányra hivatko­zik, amelyet,, állítása szerint, Bemből kapott. Az első okmány a jugoszláv kormánynak a francia kormányhoz e két állam között létesítendő katonai konvenció dolgában intézett kérdését tartalmazza. A katonai konvenció kifejezetten egy «Földközi­­tengeri hatalom» ellen irányult volna ; természetes, hogy csak Olaszországról lehetett szó. A konvenció tervezete 9 pontból áll. Jugoszlávia kész kötelezett­séget, vállalni arra, hogy abban az esetben, ha Fran­ciaország és az illető Földközi-tengeri hatalom között háború, támadna, flottáját és hadseregét mozgósítja és Olaszország határai felé irányítja, valamint hogy összes kikötőit és vasutait rendelkezésére bocsátja a francia főparancsnokságnak. Ennek ellenében­­Franciaországnak az lett volna a kötelessége, hogy Cattaro megerősítése dolgában szabad kezet, enged Jugoszlá­vié­nak. A második okmány­ annak a bizott­ságnak a megjegyzéseit tartalmazza, amelyet a francia kormány a jugoszláv kérdés felülvizsgálása val bízott meg. A bizottság azt javasolja, hogy háború­­ esetén Jugoszlávia ne, avatkozzék be közvetle­nül, hanem óvja meg semlegességét. Paris, febr. 13.­ A Havas-ügynökség Írja : Azok az okiratok, ame­lyeket különböző olasz lapok a Jugoszlávia és Franciaország közötti szövetség állítólagos tervéről közzétettek, hamisítványok. A köztársaság és Jugo­szlávia kormánya között semmiféle megállapodások létrehozását, célzó tárgyalások nem voltak. (M. Nincs elintézve­­ a fúzió kérdése, lelkes megnyilatkozások Horthy mellett.­ ­/Budapest, febr. 13. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában a fúzió kérdését még nem­ tartják elintézettnek a kisgazdapárt tegnépi h határozatával. Azokban a nagy kérdésekben ugyanis, amelyeknek megoldá­sára a nemzetgyűlés hivatott, véleményeltérés a két nagy párt között úgy sem, lehet, hogy lesz-e tehát szoros kapcsolat a két párt között, az majd akkor fog elválni, mikor ezekben az országra életbevágó, fontos kérdésekben együttes munkát kell kifejteni. A fúzió minden híve bízik abban, hogy a kisgazda­­párt sem fog akkor kitérni a helyzetkövetelte kény­szerítő szükségesség elől, annál kevésbbé, mert mint Pallavicini és Czettler tegnapi felszólalásai igazolják, igen jelentős frakciói ma is nyíltan mel­lette foglaltak állást. A két párt kebeléből a fúzió kérdésének tárgyalására küldött bizottságok még nem tanácskoztak. Sok vitára adott alkalmat a kisgazdapárt részé­ről lanszírozott az a kombináció, mely Apponyiban látja a házelnök tisztének legméltóbb viselőjét. E felfogás előtt mindenki meghajlik, a hiba csak ott van, hogy Apponyit, akinek most minden munkaerejét a béke ügye foglalja le, megkérdezése nélkül hozzák kombinációba, pedig kétségtelen, hogy Apponyi erre a tisztségre, mely a legkevésbbé alkalmas arra, hogy szónoki ereje a köz javára érvényesülhessen, még akkor is aligha vál­atkoz­nék, ha a békedelegáció vezetésével össze is tudná egyeztetni. Blokk vagy tusló? A Szózat ma reggeli számában dr. Ulain Ferenc ezzel a címmel hosszú cikket írt, melynek a keresz­tény politika szükségességét fejtegető frázisai mö­gött meg-megbújva, de állandóan mégis ki-kicsil­­lanva az az alapgondolata, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja ha, elveiben intranzi­­gens akar maradni, nem lehet, kormányzó párt, ha pedig kormányozni akar, engednie, kell eszméiből. A cikkre vonatkozóan megkérdeztük a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának egyik vezető tag­ját, aki a következő megjegyzéseket tette : — Ulain úr m­ai cikke csak folytatása annak, amit a Friedrich-üggyel elkezdett. Akkor az igazság keresésének ürügyével akarta megbon­tani a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjá­nak egységét, ma politikai theóriákkal a keresz­tény blokkot is szét akarja választani, amikor rá­mutat arra, hogy a guvernamentális képesség telje­­­­sen, a Kisgazdapárté, míg a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja legfeljebb szükséges ellenzék lehet. Okoskodásának alapja, az, hogy kormányzó párt nem lehet intranzigenis, mert kenyere a megalku­vás. Ezt a tételt, Ulain úr, úgy látszik, a munka­párt, történetéből szűrte le, elfelejtette azonban, hogy azok, akik ma a keresztény kurzus szüksé­gességét meggyőződésből hirdetik, a munka­pártot sohasem tartották ideális kormányzó párt­nak. Ha maga is bevallja, hogy a keresztény kurzus szükségessége nem értem, hogy szűrheti le azt a konklúziót, hogy annak a két nagy­ pártnak, amely keresztény alapon áll, szoros összeköttetésbe lépnie nem országos érdek. Céljára különben két elejtett mondata a legjellemzőbb : az egyik, amelyben a keresztény eszmét egyszerűen csak agitatórius eszköznek nevezi, a másik, amelyben a zsidóság nagy súlyára és jelentőségére tesz almiét. Ulai­ úr felfogása itt ütközik ki, úgy látszik, a Szózat, is csak elsőrendű agitatórius eszköznek ta­lálja a keresztény jelleget s azért használja is fel, míg igaz­iban azzal a bizonyos nagy jelentőségű zsidósággal akar, vagy talán már tudott is megegyezni. A cikk hatásáról csak annyit, hogy amint a Friedrich­­ügy hullámai sem okoztak nálunk bomlást, úgy ilyen politikai szofizmákkal sem lehet bennünket utunktól eltéríteni. * A Magyar Tanitók és Tanárok Nemzeti Szövetsége kéri a következők közlését: A szövetségtanács f. hó 12-én tartott ülésén foglal­kozott Ulain Ferencieknek Friedrich István ellen in­tézett hírhedt támadásával s egyhangúlag kimondotta, hogy a semmi címen nem menthető támadást is ke­resztény tábor egységének megbontására és erejének m­egbénítására irányuló merényletnek minősíti s a leg­nagyobb felháborodással megbélyegző A szövetség­­tanács egyben azt is kimondotta, hogy azon korábbi határozattal, hogy a szövetség egyes csoportjai a Ma­gyar Nemzeti Szövetségbe beszerveződnek, hatályon, kivitt h­elyezt s érvényteleníti. Hallott a világ keresztény népeinek szolidaritásáról. Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter tegnap megjelent a XII. ker. keresztényszocialisták pártvacsoráján, ahol Haller József, a kerület nem­zetgyűlési képviselője felköszöntőjében utalt a keresztény szolidaritás szükségességére. Nem csak a fővárosban és az országban, de az egész világon szükség van erre — mondta — mert, éppen a béke­tárgyalások során is fájdalmasan nélkülöztük a ke­resztény népek vétóját egy keresztény ország fel­­darabolása, az igazságtalan és halálra sorvasztó «béke» ellen. A világ keresztény népeinek szolidari­tásáról szóló beszéd után Haller István miniszter emelkedett szólásra és ezeket mondta : Amint Keletről indult útnak a veszedelem, amely bennünket a legérzékenyebben sújtott­, úgy Keletről kell elindulnia annak az irányzatnak is, amely egész Európát meg fogja gyógyítani és teljesen új alapokra fogja fektetni a nemzetek­nek egymás közti érintkezését és valamennyi nemzetnek belső fejlődését is. Az én meggyőződésem az, hogy a keresztény világszolidaritás ki fog alakulni és a Wilson-t csinálta népszövetség helyébe egy másik fog ala­kulni, amelyet nem a diplomácia fog összekala­­pálni s amely mégis erősebb lesz mindenféle dip­lomáciai alkotásnál s ez a keresztény népeknek önmagukra eszmélése, önfelszabadítás­a,összefogása, szolidaritása. Ennek innen kell kiindulnia, mi adjuk az impulzust a világ keresztény népeinek, hogy szabadítsák fel magukat úgy, amint mi is fel­­szabadítottuk magunkat. A keresztény nemzetek nem vetették a béke­alku mérlegébe a keresztény népek szolidaritásá­nak súlyát érettünk, mert ők maguk is még a szolgaság jármát nyögik. Nincs meg a keresztény hangjuk, önrendelkezésük, keresztény kormány­zatuk, azok — épp úgy, mint pár hónappal ezelőtt még mi is —az internacionális zsidó sza­badkőműves-szocialista uralom nyomása alatt állanak s akik az ő nevükben beszélnek, nem­ azt­­mondják, ami ezek a keresztény népek éreznek és akarnak, hanem, amit a zsidó szabadkőműves internacionale hatalmi szervezeteinek érdekében való s ezért nézték tétlenül egy keresztény ország tönkretételét, m­ert örültek, hogy a keresztény­ségnek védbástyája elesik s előre készültek rá, hogy ismét lehetetlenné tegyék egy keresztény nemzet exisztálását. De el fog jönni az idő, ami­kor a népek a mi példánkon elindulva, fel fogják magukat szabadítani a nemzetközi zsidó szabad­kőműves iga alól s akkor a felszabadult keresztény nemzetek között érvényesülni fog tudni a keresztény szeretet s gyümölcseit meg fogja hozni a­ világ ke­resztény népeinek szolidaritása. A kisgsidapárt szorosabb együttműködést akar. Holnap délután jön először össze a Keresztény Nemzeti Egyesülés kiküldötteivel a kisgazdapárt által tegnap megválasztott hattagú bizottság, hogy a két párt együttműködéséről tárgyaljon. A Nemzeti Újság munkatársa beszélt ma a kis­gazdapárt egyik vezető politikusával, aki a tárgya­lásokra vonatkozóan kijelentette, hogy a tárgyalá­sokon a szorosan vett fúzióról nem lehet szó, mert a kisgazdapárt fuzionálni nem akar. Magyarország mindig agrárország volt s még fokozottabb mérték­ben kidomborodik ez az agrárjelleg most, hogy a háború és a forradalmak az ország iparát tönkre­tették. Mégis csak most sikerült először egy hatal­mas agrárpártot összehozni ebben az országban.­­ Nem­ szabad, tehát ezt­ az agrárjelleget a fúzió által kockáztatni. (Ezt külö­ben a Ker. Nemzeti Egyesítés Pártja se akarja. Szerk.) Arról azonban igenis szó lehet, hogy keressék a közeledést és a lehetőséget a szorosabb együttműkö­désre. Ugyancsak igyekeznek majd megállapodáso­kat létesíteni arra is, hogy az esetleg koalíciós alapon­­megalakuló új kormányban a két párt milyen ará­nyokban és mely tárcáknál helyezkedjék el. Az egyes tárcákat s a tárcák betöltésére alkalmas személye­ket illetőleg eddig még semmiféle megállapodás nem történt.­ A házelnökség kérdésében a kisgazdapárt állás­pontja az, hogy ha Apponyi a jelölést el nem fo­gadná, úgy Rakovszky elnökségét is szívesen látják. impozáns demonstrációk Horthy mellett. Győrből jelentik : Vasárnap, február 15-én Győr város közönsége népgyűlést tart a Városháza dísz­termében, amelyen tiltakoznak Nyugat-Magyar­­ország elszakítása ellen és állást fognak foglalni 3

Next