Nemzeti Ujság, 1920. március (2. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-31 / 78. szám

2 Mégdvndig tart a zavargás Németországban. Berlin, márc. 30. Az elberfeldi szociáldemokrata párt tegnap közölte az Ebert-kormánnyal, hogy az ultimátumot nem, ismeri el és a határidő feltétlen meghosszabbítását kéri, hogy a tárgyalások tovább folyhassanak. A párt az úgynevezett munkásőrség felállítását követeli, amelynek tagjait a munkásság maga választja. A munkásság Walter tábornok visszahívását követeli és a vörös hadseregnek tulajdonított borzalmakat koholmányoknak minősíti. A munkásság addig fog harcolni, sztrájkkal és ha kell, fegyverrel is ellenállni, amíg a jelenlegi katonai kamarilla helyén marad és a reakciós hivatalnoki kart el nem bocsátják. A párt sürgősen felszólítja a kormányt,, hogy a Reichswehr csapatait azonnal rendelje vissza állomáshelyére. Az esseni központi tanács proklamála az általános sztrájkot. A német kommunisták puccsot terveztek. Berlin, márc. 30. Elfogott táviratok szerint a német kommunisták március 30-ára tervezték, az általános támadást, illetőleg a tanácsköztársaság kikiáltását. Ez a támadás Mannheim és Stuttgart felől kezdődött volna. A délnémet kommunistákat északi Németország látta volna el fegyverekkel és munícióval. A terv szerint az első cél Frankfurt bevételi volt, hogy onnan irányíthassák a dél-német tázadást. Egy Essenben feladott orosznyelvű levélből kitűnik, hogy ennek a tervnek a végrehajtására már minden intézkedés megtörtént. A keresztény szakszervezetek a feloldasi diktatúra ellen. Köln, márc. 30. A németországi keresztény szocialista szakszervezetek a kölni központi titkárság révén a birodalmi gyűléshez intézett táviratukban a legélesebben tiltakoznak a baloldali terror ellen. Követelik a kormánytól, hogy amint annak idején Kappéktcal szóba sem állott, éppen úgy ne tárgyaljon a kommunistákkal se. A keresztény szakszervezetek a demokrácia súlyos sérelmét látják a szociáldemokratáknak abban a törekvésében, hogya birodalmi tartománygyűléseken és a törvények hozatalára az úgynevezett szabad szakszervezetek döntő befolyást nyerjenek. Rendet követelnek a fennálló törvények értelmében. A parlamenti pártokhoz hasonló követeléssel táviratokat intéztek. Hír a Rvdéki vörös sereg vezéreinek letartóztatásáról. Bécs, márc. 30. i.4 M. T. I. magánjelentése.) Bochumból jelentik, hogy~egjr'ítsághit' szerint a Ruhr-vidéken a vörös sereg hadvezetőségét még extrémebb irányzatú elemek foglyul ejtették. Az uj német kormány bemutatkozása. Berlin, márc. 30. Müller birodalmi kancellár a nemzetgyűlés tegnapi ülésén mutatta be az új kormányt és vázolta ennek feladatait.— Az első és legnagyobb feladat az lesz — mondta , hogy a demokráciát a választások idejéig még jobban megerősítse. Mindenkinek, aki egy követ fújt Kappal és a Reichswehr fellázadt részeivel, el kell tűnnie. Az esküszegők nem érdemelnek kíméletet. A legközelebbi és legsürgősebb lépés az lesz, hogy a kormány átveszi a kőszén- és káliszindikátust. Kifelé a békeszerződés lojális teljesítése és a bizalom megteremtése a célunk. Irányunk ebben a tekintetben is azonos a régivel. Kapp vállalkozásának gyors elnyomása fokozta a külföldnek bizalmát irántunk. A kancellár így végezte beszédét: A német köztársaságban nincs helye diktatúrának, bármely oldalról jöjjön is. A hazaárulókat megbüntetjük. Kapp módszere a jobboldaliak módszere volt. Ezek a pártok egyszóval sem kifogásolták fölhívásaikban Kapp eljárását. (A jobboldal felé fordulva.) Népünk többségének nevében megvádolom Önöket, hogy másodszor is elvesztették Németország háborúját és egyedül bűnösök abban, hogy Németországban ma ismét vér folyik. .. bolsevizmussal sem félemlíthetnek meg bennünket. Harcolni fogunk ellene, és mindent elkövetünk, hogy Németország talajában ne verjen gyökeret. (Zajos tetszés a többségi pártok soraiban.) A többségi pártok vezetői az ülés végén bizalmi indítványt tettek, amely így szól: Az alkotmányozó német nemzetgyűlés helyesli a birodalmi kormány nyilatkozatait. A nemzetgyűlés elítéli az állami rend, az állami jólét, az alkotmány és a nemzetgyűlés ellen irányuló gonosz lázadást, annak felbujtóit és segítőit. A nemzetgyűlés a haza nevében köszönetet mond a kép minden tagjának, aki közös ellenállásával megvédte az alkotmányt. Az indítványt a nemzetgyűlés 315 tagja írta alá. (MT, f.) ” NEMZETI UJSÁG Szerda, 1920. március 301. Megkezdődött az előnyomulás a Ruhr- vidéken. ■ Berlin, márc. 30. Az Achruhrblatt jelenti: A Ruhr-vidéken megkezdődött az előnyomulás. A Ruhr-vidéktől keletre elhelyezett csapatok kezdették meg déli 12 órakor és pedig oly módon, hogy az előnyomulás a tulajdonképpeni ipari vidéket nem érintette, így a rajnavidéki és vesztfáliai vörös csapatoknak idejük marad arra, hogy a kormány ultimátumában kitűzött feltételeket teljesíthessék. A romjéi király megdicséri az erdélyi zsidókat. Vegyenek példát töltik a magyarok! Budapest, márc. 30. Kolozsvárról jelentik a Magyar Kurírnak: Ferdinand román király külön kihallgatáson fogadta Zágoni Istvánt, a kolozsvári Keleti Újság szerkesztőjét, akinek az aktuális kérdésekről a következő nyilatkozatot tette : — Önök úgy látszik még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy romániai lakosok. Ebből magyarázható az, hogy a magyarság még mindig tartózkodóan viselkedik és sehogy sem tud megbarátkozni azzal a változhatatlan ténnyel, hogy Erdély és a Bánát Nagyrománia integráns részeit képezik. Ezen, — hasztalan minden reménykedés, — változtatni nem lehet. Éppen ezért csak saját maguk és a magyarság ellen vétkeznek azok, akik még most sem keresik a barátságos megegyezést. — Miért ne lehetnének éppen úgy hűséges alattvalói Nagyromániának a magyarok is, mint a szászok és a zsidók ! Csak egy kis jóakarat kellene és könnyen meg lehetne oldani ezt a fontos kérdést. A magyarok részéről csupán egy kevés megalkuvás szükséges, mi a magunk részéről mindent elkövetünk, amit csak lehet. Igazán nem rajtunk múlott, hogy már eddig is nem sikerült a barátságos megegyezést létrehozni. Az Önök hibája, hogy azokat a képviselőket, akik a magyarság érdekeit igazán a szívükön viselve és belátva a helyzetet, a barátságos megegyezést keresik. — Önök kigunyolják, gyászmagvi’oknak nevezik és meg akarnak velük szakítani műden összeköttetést. Nem csodálkoznék ezek után, ha a jövőben ők sem törődnének Önökkel. Ezek a „derék férfiak“ azonban jobban a szívükön viselik a magyarság ügyét és a végletekig ki fognak tartani, ha kell, küzdelmes harcok árán is, hogy megmutassák, mégis csak nekik van igazuk. Arra a kérdésre, hogy miért vették le oly hirtelen az oláh parlament napirendjéről a földreform kérdését,a következő volt a válasz: — A földreformot, sajnos, különböző körülmények következtében el kellett halasztanunk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy teljesen lekerült volna a napirendről, csupán annyit, hogy ennek a kérdésnek a megoldásával alkalmasabb időre várunk. Ezután még néhány kisebb jelentőségű nyilatkozatot tett az oláhok királya és az audencia véget ért. A román király nem is sejti, minő fontos nyilatkozatokat tett az előtt a székely újságíró előtt, amit maga elé vitetett. Mi nagyon jól tudjuk, hogy Erdély, Bánát és a Kőrösvidék magyarsága sohasem lesz hajlandó arra a „kis megalkuvásra“, hogy belenyugodjék az oláh uralomba, ez a magyarság sohasem fog Corodi Latzok és zsidó példák után indulni. Ferdinánd szavaiból azonban néhány különösképpen érdekel minket. Háromszázezer olyan zsidó él most oláh megszállás alatt, aki annak idején jó magyarnak esküdte magát, aki magyar verítéken, pénzen gazdagodott, magyar kultúra mosdatta ki és hozta emberi sorsba. Ez a háromszázezer szemita csekély pár hónap alatt olyan rabszolga-alázattal szegődött az oláh bocskorszijra, hogy legfelsőbb oláh királyi dicséretet kapott és példaképül tűzetett ki a makacs és önérzetes magyarság elé. Nagyvárad, Arad, Mármaros, Szatmár, Temesvár, Kolozsvár és Beszterce zsidósága a magyarság véres és sok hónapja tartó nagyhetében megint keresztrefeszítette az Ember fiát, erről tett most kínosan fontos vallomást egy keleti király... A Központi Sajtóvállalat könyvkereskedése Budapest, IV., Samai utca 0. u. alatt (Klotild-palotában, Belvárosi kávéház mellett.) Minden könyv megkapható! Megrendelések pontosan eszközöltetnek ! 40 K.-nál nagyobb vételnél a pertó díjmentes 511215 A dán államcsíny. IX. Keresztély elhagyta a dán fővárost. — A „Nemzeti Újság" tudósítójától. — Bécs, márc. 30. X. Keresztély dán király tegnap el akarta hagyni a dán fővárost, azonban a reakciós pártok megakadályozták szökését. Ez a rövid hir a Dániában készülő események előjeleinek tekinthető. Dánia volt az az ország, ahonnan az orosz bolsevikiek első nagy propagandájukat irányították és minden kétségen kívül áll, hogy a dán parlamentben és azonkívül lejátszódó események a keletről nyugatra hullámzó vörös veszedelem előfutárjai. Egyelőre úgy állítják ugyan be a dolgokat, hogy a dán válság a schleswigi kérdés miatt tört ki. Az eddig uralmon levő radikális pártot, amely tulajdonképpen csak kisebbségi párt volt és a szociáldemokraták jóindulatából vezethette idáig az ügyeket, a konzervatív parasztpárt már a háború előtt támadta, és ezenkívül is sokan hazafiatlannak nevezték. A hetvenes években a két Brandes fivér (mind akettő zsidó) volt a párt szellemi vezére. A háború alatt a radikális párt a szigorú semlegesség álláspontjára helyezkedett, aminek következtében németbarátnak mondották. Mikor Németország elvesztette a háborúk ismét ezért támadták a pártot. A Hoste-kabinetet minduntalan azzal vádolták, hogy hamis politikát folytat. Ez a helyzet akkor éleződött ki, amikor a schleswigi kérdés a döntés stádiumába került. Az ellenzéki pártok erélytelenséggel vádolták a kormányt és szemére vetették, hogy figyelmen kívül hagyott több alkalmat, amikor Dániának előnyöket biztosíthatott volna. A király gyengének bizonyult és engedett az ellenzéknek. A sovinisták rávették a királyt, hogy kormányával szembehelyezkedjék. Keresztért király fel is szólítolby Zahle, miniszterelnököt, hogy nyújtsa be a kormány lemondását. A miniszterelnök vonakodott ezt megtenni, mire a király az ő mellőzésével új minisztériumot nevezett ki. Ezt azonban a pártok nem támogatják A berlini Vorwärts azt írja a dán eseményekkel kapcsolatosan, hogy a dán nép ősi demokratikus szelleme mellett nagyon valószínű, hogy Keresztért a király koronájával fog fizetni az, államcsínyért. Hollósy Sándor: A király visszatárt Kopanhágába. , Kopenhága, márc. 30. k király tegnap délelőtt családjával együtt Kormnhágából egy közeli vidéki városba utazott, délután azonban, minthogy a realiós pártok kifogásolták, hogy menekül, ismét visszatért. A királyi kastély körüli teret és a belvárost katonaság szállotta meg , zavargások eddig nem voltak. A szociáldemokrata pártvezetőség ma este áll össze és valószínűleg proklamációt fog kibocsátani. Az újságok a dán eseményekről azt írják, hogy a Szokatlan bennük az, hogy nem a kormány kérte felmentését, hanem a király kényszerítette lemondásra, a kormányt. Olyan híreket, hogy a király e szokatlan ténye következtében Dániában talán köztársaság kikiáltása várható, mindenesetre a legnagyobb óvatatossággal kell fogadni. Általános sztrájk a dán fővárosban. Kopenhága, márc. 30. A király az ultimátumot elutasította, amire a szociáldemokrata párt kimondotta az általános sztrájkot. A pártnak az a szándéka, hogy a maga kebeléből alakít kormányt s a királyt, valamint az általa kinevezett kormányt lemondásra szólítja fel. FŐVÁROS -BAi kormánybiztos elfoglalta hivatalát. Dr. Sinocz Iené kormánybiztossá való kinevezése megjelent a hivatalos lap ma reggeli számában és dr. Sipőcz ma délelőtt le is tette az esküt Simonyi- Semadam Sándor miniszterelnök kezébe. Az eskü letétele után a kormánybiztos a városházára ment és átvette hivatala vezetését, mely az újvárosházán, a volt főpolgármesteri hivatalban van. A miniszterelnök különben a tegnapi nap folyamán leiratban tudatta a polgármesterrel, hogy a székesfőváros élére kormánybiztost nevez ki, aki az 1912. LXVIII. t.-c. 4. 8-ában meghatározott jogokkal van felruházva, a rendőrség, a csendőrség és a pénzügyőrség felügyeleti jogának kivételével. Dr. Sipőcz Jenő kormánybiztos ezek szerint majdnem diktátori hatalommal van felruházva a főváros összes ügyeiben. Értesülésünk szerint a kormánybiztos a miniszterelnökkel teljes egyetértésben már a legközelebbi napokban megkezdi nagy felelősséggel járó működését, amelyben őt a főváros egész kemsztény, társadalmának, rokonérzése kiscélú . .