Nemzeti Ujság, 1920. május (2. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-30 / 129. szám
y« VI A kereszténypárt a termés* ",■" rendelet mellett. Keresztény közvetítők a haditerményesek helyett. A kisgazdapártban a termésrendelet körül támadt ellentétek még mindig nem voltak elsimíthatók. Gaál Gaszton és hívei ridegen megmaradnak álláspontjuk mellett, mely nem engedi, hogy a valutajavítás érdekében a termelők is áldozatot hozzanak. Gaál Gaszton kijelentette, hogy kész lemondani mandátumáról, de a rendelet kibocsájtásához nem járul hozzá. Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter, akit a párt zöme támogat, nem hajlandó deferálni Gaál Gasztonnak, aki különben a lemondással nem első ízben fenyegetőzik. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának a testvérpártban támadt ellentétekkel szemben elfoglalt álláspontját Haller István miniszter ma nyi- latkozatban körvonalazta. A nyilatkozat a következőket állapítja meg : — A termésrendelet körül mutatkozó elentétekben tulajdonképpen nem nyilatkozik meg más, mint az, amit előre látnak, azok, akik mérlegelik a politika belső hatóerőit, hogy a nagybirtokosok szembe kerültek a kisgazdákkal és azokkal, akik a fogyasztókat képviselik. A nagybirtokosok olyan földreformot és olyan gabonaárakat akarnak, amelyek örökre kárpótolják őket a reformért hozott áldozatokért és oly horribilis haszonra törekszenek másrészt, mely egyszeriben lehetetlenné teszi a nem termelő közönség megélhetését. Ezzel a drágaságot a fantasztikumig fokozna az egész vonaton, a pénz értéke sokszorosan leszállana mai színvonala alá és az állami gazdálkodást teljesen lehetetlenné tenné. -- Én már most kijelentem, hogy a parlamentben fiubinek földmivelési miniszter termésrendeleténekfeltétlenül többsége van. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja mindenesetre Rubinekkel tart. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában ma , este fentjárt képviselők élénken vitatták a politikai helyzetet. Az a felfogás alakult ki, hogy — mint a párt elnöke is megállapította: a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, tekintettel a természettelettel összefüggő nagy érdekekre, egységesen állást foglal a földművelésügyi miniszter javaslata mellett és azt minden erejével támogatja. Keresztény politikai körökben nagy megnyugvást keltett a kormánynak az a terve, hogy a gabonák és a gyapjút a régi haditermények és közvetítők kezéből kiveszi, és később a borral együtt, gazdák és gazdasági szövetkezetek útján hozza forgalomba. Ezt az intézkedést a régi közvetítők számos visszaélése eléggé megindokolja, a gazdasági szövetkezetek eddigi eredményes működése viszont minden reményre feljogosít abban a tekintetben, hogy az új termést eredményesen fogják kamatoztatni. Mind a két nagy, pártnak számos tagja utazott különben ma a Tiszántúlra és így a nemzetgyűlés összeültéig politikai esemény nem várható. Itt említjük meg, hogy a Friedrich-frakció rendkívüli közgyűlésen úgy határozott, hogy ezentúl a Keresztény Nemzeti Párt elnevezést fogja használni, senki sem kiváncsi — fergeteg lesz, igazi békeszerző. A mostani békeműért felelős a szerb dinasztia is. Be-lekábult a dicsőségbe, a szerb nép kevés neki. Minekünk meg ő sok. Nemcsak Szerbia határain kívül, de bent sem lesz addig nyugalom, míg a nép nem tesz sorsának intézője. Jugoszlávia — akárhogy titkolják — nagybeteg. A magyar békeszerződést nem fogja tudni megemészteni. Nem is csoda, mert szövetségeseivel olyant találtatott asztalára, amilyenhez szervezet soha sem szokhat- 2 1 Szerb szocialisták Iss területi integritásért. —Harcot hirdetnek a békeszerződés ellen. Alkalmi tudósítónktól. — Belgrád, május 25. Érdekesnek és tanulságosnak véltem megtudni , miképp gondolkodnak a szerb internacionalista és nemzeti pártok vezető férfiai Jugoszlávia belső helyzetéről és a magyar kérdésről "? A velük folytatott beszélgetéseket az alábbiakban adom : Az internacionalisták vezetője szerint Bácskában, Bánátban és Baranyában már a megszállás első heteiben erős politikai akció kezdődött, Belgrádból és Zágrábból irányítva. Miután a párt nyiltan vallotta, hirdette, követelte és még ma is kívánja a népek önrendelkezési jogának érvényesítését, a népszavazást, ezért a párt rokonszenvre talált a megszállott területek munkásságánál, vasutasainál és értelmiségénél. A párt meg van győződve, hogy a politikai terror csak ideig-óráig tarthatja össze Jugoszláviát, a szétrobbanás azonban okvetetlenül be fog következni. A párt elutasítja magától a nagyhatalmi hóbortot. A megszállás első idejében az egymást fölváltó kormányok nem akadályozták a párt akcióját, valószínűleg külpolitikai okokból. Később, a nacionalisták befolyására, a legvadabb üldözés indult meg. Azzal az ürüggyel, hogy a kommunizmust akarják elnyomni, a párt embereit börtönbe vetették, a megszállott területek proletárságával pedig Kálváriát járatnak. Az „állami egységet“ hangoztatják, ezzel szemben a párt meg nem szűnik hirdetni, hogy a magyar békeszerződést nem a népek akarata és érdeke, hanem a rablás politikája hozta létre. A párt egy másik intelligens tagja a következőket jelentene ki : — A panamák sem nőhetnek az égig. Jugoszlávia levegőjét annyira megfertőzték a szemérmetlen panamák, hogy azt kell hinni, ezért kalapálták össze ezt a birodalmat a nagy- és kishatalmasok. Tudunk minden tzelmésről a megrakottzsebii kormányoknak éscsatlósaiknak. Ma a cenzúra elnémít mindent, egyszer mégis leszámolunk, A nép szava — melyre ma NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap,1920. május 30. Elégtétel gróf Mikes püspöknek. A szombathelyi püspök a Károlyi-korszak politikai hajszájának áldozata volt. A Károlyi-malom idején, mint ismeretes, gróf Mikes János, szombathelyi megyés püspök ellen nagyszabású politikai hajsza indult meg, amely azzal végződött, hogy a kormány zárlatot rendelt el a püspöki vagyonra, majd internálta az egyházfejedelmet, mert mindvégig tiltakozott és elleneszegült a törvénytelenségek sorozatának. A keresztény irányzat felülkerekedésekor a vallás- és közoktatásügyi miniszter bizottságot küldött ki a püspökség vagyoni zárlatának felülvizsgálására ésazzal kapcsolatos kérdések elintézésére. A bizottság részletes vizsgálatot folytatott le és tapasztalatáról kimerítő jegyzőkönyvvel számolt be a miniszternek, aki a rendíthetlen hazafiságú egyházfedelemnek, annyi rágalmazás és politikai hajsza áldozatának fényes elégtételt szolgáltatott. Haller István, vallás- és közoktatásügyi miniszter 30.342— 920. számú átiratával értesítette gróf Mikes János püspököt a vizsgálat eredményéről. A miniszter a bizottság jelentését teljes egészében elfogadta és jóváhagyta. E jelentésalapján megállapítja, hogy a püspökkel szemben a vallásalapnak az elszámolásokból kifolyóan semmi követelése sincs, a püspök ez elszámolás alapján megállapított összes terheit rendezte. Nyomatékosan hangoztatja, hogy a lefolytatott vizsgálat megállapítása szerint a zárlatelrendelésére szükség nem volt, a püspökségi javadalom hiány nélkül meg van, szabályszerű kezelése és gazdasági vitele ellen észrevétel nem tehető. Megállapította továbbá a bizottság azt is, hogy a zárlat elrendelése a püspök politikai magatartása miatt történt, ezért kerestek a javadalom vagyonkezelésében hibákat, ezért élezték ki annyira az elhamarkodva megállapított állítólagos hibákat és ennek a politikai üldözésnek volt a következménye a püspök internálása is. A miniszter végül meleg elismeréssel és dicsérettel emlékezik meg a püspöknek a dunántúli hazafias éskeresztény irányzatú, forradalomellenes mozgalmakba vitt vezető szerepéről és magatartásáról, amelynek végül áldozata lett. A miniszteri megállapítás kellően megbélyegzi az annak idején nagy feltűnést keltett politikai hajszát és minden tekintetben tisztázta Mikes püspök szerepét, akit egyházmegyéje lelkes híveinek szeretete kárpótol az elszenvedett méltatlanságokért. Tisztességes megélhetést •ó postásoknak! ! Kühsésűség a miniszterelnöknél.— Emlékirat '**a**^ a nemzetgyűléshez. A magyar posta-, távíró- és távbeszélőegyesületek központi bizottsága által képviselt országos jogász-, mérnök-, forgalmi és üzemi tisztviselők, postamesteri és altiszti egyesületek küldöttsége tisztelgett f. hó 28-án Walter Ottó hírigazgató vezetése mellett Simonyi Semadam miniszterelnöknél, aki előtt feltárták sivár, már-már tarthatatlan anyagi helyzetüket. Rámutattak arra az igazán elszomorító jelenségre, hogy az anyagi gondoktól elgyötört és a megfelelő táplálkozás hiányában elgyöngült személyzet ott tart, hogy maholnap képtelen kötelességeinek, — amelyeknek teljesítését pedig esküvel fogadta, — eleget tenni. A miniszterelnök meghatottan hallgatta a küldöttség szónokának elkeseredéssel teli szavait és válaszában kijelentette, hogy amint a békekötéssel kapcsolatosan időhöz kötött munkálatokkal elkészülnek, első és legsürgősebb feladatuknak tekintik az állami alkalmazottak megélhetésének megkönnyítését és ezt , és a kormány nemcsak ígéri, de komolyan akarja is. A nemzetgyűlés elnökéhez címzett emlékirat átadására a küldöttség dr. Kuss József és Lingauer Albin képviselőket kérte fel. E két említett képviselőn kívül Frühwirth Mátyás és Budavára László képviselőket is kérte a küldöttség kérésük legmesszebbmenő támogatására. A képviselők egyértelműen kijelentették, hogy az első erre alkalmas időpontot fel fogják használni a postásság siralmas anyagi helyzetének az egész nemzetgyűlés előtt való feltárására és tőlük telhetőleg el fognak követni mindent, hogy a postásság tisztességes megélhetése mielőbb biztosítva legyen. e g*o*o®ooo®o®o#c®oöo#o*o#o*o®o®o®o Budapest, május 29. Mit kívánnak a tanítók? A Somogymegyei Tanügyi Tisztviselők kaposvári közgyűlése a tisztviselői létszámcsökkentés ügyében fontos határozatot hozott, amelyet most küldött meg illetékes helyekre. A somogymegyei tanítók és tanárok tanügyi téren a létszámcsökkentést kulcsénak és lehetetlennek tartják, kérik az iskolák túlzsúfoltságának a megszüntetését 30—40 tanulóval, új szakiskolákat sürgetnek és a párhuzamos osztályok átformálását külön iskolává. Végül a tanítói és tanári fizetések rendezését sürgetik- A javaslatot megküldték a kultuszminisztériumhoz is. Hollós Sándor és a hollandi.. sajté. A ,,.Jaanbode" dicsérő cikké■ —- zsidó bosszis Nypels Györggyel szemben. A Löw-ügy és Hollósy Sándor kollegánk szerepének helyes megítéléséhez hozzátartozik annak ismerete, hogyan bírálta el a hollandi sajtó Löw rabbi rettenetes hazaárulását s hogyan ítélte meg Hollósy Sándor újságírói magatartását. Tudvalevő, hogy az amsterdami zsidó Handelsblad még mielőtt a Löw-ügy részletei Amsterdamban pontosan ismeretesek lehettek volna, Hollósyt — valószínűleg titokzatos budapesti vezényszóra — megtámadta. Hollósy erre a Maasbode-ban ,„4 szegedi főrabbi, a ,,Handelsblad“ és én“ címmel háromhasábos cikkben ismertette a Löwügy s a hollandi és magyarországi zsidó sajtó magatartásának lapáit s ebben a cikkben sok új, eddig ismeretlen, érdekes részletet is elmondott Ebből a cikkből tudjuk meg pontosan, hogy Nypess György és Hollósy Szegeden nem is Lem rabbit, hanem, a zsidó hitközséget keresték fel s a rabbi nevét csak akkor tudták meg pontosan, amikor már beszédbe elegyedtek vele " A beszélgetés későbbi folyamán, amikor kérdésekre is került a sor, Hollósy magyar nyelven is telt pár kérdést, a rabbi tehát tökéletesen tisztában kellett hogy legyen azzal, hogy Hollósy magyar. Sőt azt is tudta, hogy Hollósy kath. lap munkatársa, mert elmondotta, hogy járt Rotterdamban és a Maasbode-t is ismeri. Mindebből világos, hogy itt agent provocateur szerepről egyáltalán nem lehetett szó. Hollósy cikkének még nem ismert részteleit érdekességük ellenére sem közölhetjük, de közölnünk kell azokat az elismerő sorokat, melyekkel a Maasbode Hollósynak említett cikkét bevezeti s amelyekben a legnagyobb elismeréssel méltatja Hollósy újságíróiegyéniségét. Szó ez a bevezetés a következőképp : A Handelsblad heves kampányt indított tudósítónk ellen, amelyet más lapok is folytattak s egyes testületek, pl. az ..amsterdami anti-pogrom komitét* hathatósan támogattak. Hollósy úr ellen mindenféle ellenőrizhetetlen vádakat hoznak fel, melyeknek részben maga a „Handelsblad“ is ellene mond. A legjobban megvédi Hollósy urat kollegája, Nypels úr, aki Magyarországon együtt dolgozott vele, aki a Handelsbladban a tárgyról közölt cikkében többek közt elbeszéli, hogy mielőtt Hollósy úrral összeköttetésbe lépett volna, a róla keringő hírek miatt, előbb információkat szerzett Bécsben. „A kollega úrról (Hollósyról) — írja Nypels — úgy a külföldi újságírók egyesületének általánosan tisztelt elnökétől, mint egy amerikai lap közbecsülésben álló tudósítójától a legjobbakat hallottam.“ És később : „Szinte irigylem pompás összeköttetéseiért. Akinek csak neve van Budapesten, a főhercegtől és püspöktől a zsidó szocialistáig, mindenki azonnal fogadott bennünket.“ Mi, (t. i. a Maasbode) nem akartunk résztvenni ebben a kampányban, mert tudósítónktól megkaptuk a szükséges felvilágosításokat. Most hosszú tudósítást és több dokumentumot kaptunk, amelyek megerősítették felfogásunkban, hogy tudósítónkat tehetetlenné akarják tenni, mivel mint a keresztény magyar kormány védelmezője lép fel. Rajta keresztül akarják a budapesti keresztény kormányt találni. Alább közöljük tudósítónk nyilatkozatát a történtekről. Még csak egy megjegyzést kell tennünk. Az ..amsterdami anti-pogrom komitét egy minden lap által felvett cikkében azt állította, hogy a hágai magyar sajtóiroda manőverének fényes eredménye volt, hogy Hollósy urat egy tekintélyes róm. kath. államférfi közbenjárása folytán a Maasbode-nál sikerült elhelyezni. Ezzel szemben megállapítjuk, hogy Hollósy urat, természetesen, egészen függetlennül alkalmazták mint tudósítót. Hasonló szellemben vette védelmébe Hollósyt a Tyde, a Centrum s a Niederländer. A Tyde szerint a szegedi rabbi ügyében két ember hazudott: a szegedi és az amsterdami főrabbi. (Ez utóbbi tudvalevőleg levelet írt Löw rabbi védelmében Horthy kormányzónak.) Legérdekesebb azonban az ügyben a Handelsbladnak Nypelshez való hirtelen megváltozott viszonya. Nypels minden nagyobb külföldi útjáról 15—20 cikkben szokott lapjának beszámolni. A Löw-ügy óta azonban a ,,Handelsblad"-ban nem jelent meg Nypelstól egyetlen egy sor sem. Nypels tudvalevőleg arról győződött meg, hogy Magyarországon fehér terror nincs. Közlésre szánt cikkeiben teljes bizonyossággal erről számolt be. A valószínűség az, hogy Nypelsnek ily szellemben írt cikkeit a lap részben zsidó igazgatósága nem engedte közölni s ebből vagy levonta Nypels magára nézve a konzekvenciákat s megvált a laptól vagy pedig hallgatásra vanítélve. Jól ismerjük a zsidó lapok pszichológiáját s azt sem tartjuk kizárva, hogy a zsidóságot annyira jellemző bosszúból Nypelsnek kurtán felmondtak. Nypelsnek, aki a hollandi sajtó egyik világszerte ismert jeles riportere, ez semmi esetre sem veszteség. ♦0^<>*0«CNO*<>®0*-<aOé>0^0*0*0*<>*OÓ<>0» Nitti utált Giolitti. Bécs, május 29. A „Nemzeti Újság“ tudósítójának telefonjelentése. Római jelentések szerint Olaszországban újabb kormányválságra van kilátás és egyre valószínűbb, hogy Giolitti fogja átvenni Nitti őröket. B’Anninzio elfoglalta Sumákot. Paris, május 29. Fiuméból jelentik, hogy D’Annunzio csapatainak élén átvonult a szomszédos Sumákba és elfoglalta a várost. A jugoszláv kormány tudatta az olaszokkal, hogy a nép ellen irányuló cselekményeknek erőszakkal fog ellenszegülni. "