Nemzeti Ujság, 1920. augusztus (2. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-04 / 184. szám

Szerda, 1920. augusztus­­4. NEMZETI UJSÉG A népbiztosok pere. Az ügyész elterül Búza Barna megesketését. A gyfü­lsfogházi aranyélet. A népbiztosok bűnpörének mai tárgyalásán Búza Barna folytatta vallomását és ismertette a Berinkey-kor­­mány utolsó minisztertanácsának lefolyását. Ezen a mi­nisztertanácson még fogalmuk sem volt arról, hogy őket szovjet kormány fogja követni, ők abban a hitben írták alá a lemondási okmányt, hogy Károlyi Mihály tiszta szocialista kormányt nevez ki. Az elnök kérdésére ezután elmondta, hogy Günther Antalnak, a Kúria elnökének kérésére egy alkalommal meglátogatta a Kúriát, ahol több magasrangú bíró társaságában arról volt szó, hogy a néphangulat miatt az ítéleteket nem lehet a király ne­vében hozni. Abban állapodtak meg, hogy egyelőre be­szüntetik az összes bírósági tárgyalásokat. Ezután a vé­dők tettek kérdéseket. Nyisztorn­ak a földreform kérdésé­ben tanúsított magatartását Búza Barna konciliánsnak és mérsékeltnek mondja. A Lánchíd előtti tüntetésről azt állítja, hogy úgy ő, mint Fényes László ellene voltak a felvonulásnak. Fényes biztos értesülésképp hangsúlyozta azt a nézetét, hogy a tömegre fognak lőni. Friedrich Ist­ván, mikor ezt hallotta, az ablakhoz ugrott és kikiáltott a tömeghez : „Testvéreim, menjünk Budára !“ A Pilseni sörcsarnok előtt katonaság állta a tömeg útját. A pa­rancsnokló tiszt tüzet vezényelt, de Friedrich közbelépé­sére vérontás itt nem történt. A tömeg tovább vonult a Lánchíd felé, ahol aztán a katonasággal való véres össze­ütközés bekövetkezett. A védők után a vádlottak tettek föl kérdéseket, majd Búza Barnát szembesítették Berin­­keyvel és Vass Jánossal. A szembesítés után Aczél fő­ügyészhelyettes egyrészt a vallomás ingadozó volta, más­részt, mert Búza Barna személyesen is részt vett a lánc­híd­i tüntetésben, ellenezte a tanú megesketését. A védők kérték a megesketést, mire a bíróság határozathozatalra vonult vissza és a megesketést el is rendelte. Most Biró Lajosnak, a gyűjtőfogház főtisztjének a ki­hallgatása következett. A tanú elmondta, hogy a Károlyi­­kormány alatt a gyűjtőfogház igazgatója volt. A kommu­nista foglyokkal szigorúan az előírás szerint bánt, míg utóbb a kormány könnyítéseket nem rendelt el. Ettől kezdve a foglyok aranyéletet éltek, látogatókat fogadtak, írógép állt rendelkezésükre stb. Meier Ödön gyűjtőfogházbeli tiszt Bíró vallomásával szemben azt állítja, hogy a gyű­jtőfogházban az állapotok már a Károlyi-kormány alatt is nagyon lezüllöttek. Min­den jegy nélkül jöttek-mentek az emberek a fogházban s ő maga háromszor is látta, hogy Láday, László Jenő és Kun Béláné ott ebédeltek Bírónál. Amikor a kommu­nistákat letartóztatták, a gyűjtőfogházban László Jenő volt az úr. A kommunisták szabadonbocsájtása után Bí­rót az összes katonai és polgári fogházak népbiztosává nevezték ki. A bíróság ezután elrendelte Biró és Meier szembesítését, majd a tárgyalás folytatásának időpontját holnap reggeli kilenc órában állapította meg. (It‘ c£v cikkünket a csizura törölt''.) *ó*ocoeottO«o«o«o®o*o»oeoí»o*Oftü*o«o»o«»o*oao«o Söiöeöiöiöööäöeöiöiöäöeöi o#o — HIRER Az októberi lidércnyomás. Tisza gyilkosai körül oszladozóban vannak a fekete árnyékok és a vörös ködfelhők, egyre újabb és újabb suga­rak Híznek keresztül a forradalmak pokoli borzalmain, küzködnek a zűrzavarral és oszlatják a homályt. Még ka­varognak a szürke párák, még összefolynak, rejtelmesen egymásba kúsznak az alakok, de a reszkető kontúrok tömege egyre határozottabban emelkedik ki a derengő szür­kületből. Napról-napra teljesebb és groteszkebb az egész rettentő tabló, amelyre egy összeomló ország lángja és egy távoli vörös nap lobogása vet diabolikus villogást. Tisza gyilkosai és az egész októberi forradalom vezetői együtt, egy gomo­­lyagban, egy letörő, hatalmas, fáradt és kábult nép élén. Soha kicsinyesebb eszközökkel, kicsinyesebb körülmé­nyek között apróbb figurák nem döntöttek egy ezredév sorsa felett, mint akkor — ezek ! Látjuk a patkányhadat, az ismeretlen katonaszökevé­nyeket, idegen tolakodókat és középkori vak­merőségű desperációkat, amint utcasarkon, félreeső helyiségekben tárgyalnak, összebújnak, szerepeket osztanak ki és bor­zalmas végzetességgel cselekszenek, amikor egy nagy or­szágban senki sem mer cselekedni a jók, a tehetségesek és az uralomra hivatottak közül. Kériek, Dobók, Csernyá­kok, Horvát-Lanovicsok, Vágók, Simonyi Henryk, Szán­tók kavarognak kifent tőrökkel, puskákkal állati szerve­zettségével az apró gonosztevők elszánt rosszakaratainak az omló óriás oszlopok körül, csak ők tudják az utaikat, csak ők számítják ki a percet és a tetteket ! Egy aljasan átlátszó kis hazugság eldönti a legértékesebb életek sorsát, szétzilál egy ezeréves állami rendet és egy vörös baccha­náb­a kábult pánikját lövelli szét húszmillió ember kö­zött ! Rettentő lidércnyomásnak érezzük most azt az októ­bert, azt a novembert, vad álomnak, amelynek lemultan gonosz törpéi képtelenül kavarognak előttünk, hihetetle­nül és felfoghatatlanul. Nagy vérveszteség után, ránk om­lott ezer év romjai alól tápászkodva ébredezünk, dörzsöl­jük a szemünket és a borzasztó, apró lemuroknak a mar­kunkban maradt, nyüzsgő, emberietlen alakjait bámuljuk hideg borzongással. Végezni velük! Irgalmatlanul és örökre, egy roppantással, aztán végezni az álom minden borzalmas emlékével, hiszen új melegség fut a dermedt erekben, nem vörös, de arany a fény felettünk és érezzük, hogy örök sugaraival felkelt megint a nap !­­ (A főváros közgyűlése.) A főváros első rendes köz­gyűlését jövő szerdán, e hó 11-én tartja. Ezen az ülésen már interpellációk is lesznek és a pártok vezérei reflek­tálnak Sipőcz kormánybiztos legutóbbi beszédére. Az ülés napirendjén egyébként az igazoló-bizottság jelentése és szakbizottságok választása szerepel. Az igazoló-bizott­ság Joannovich Pál ny. államtitkár elnöklésével a közgyű­lés tagjainak háromnegyed részét igazolta, úgy hogy a vég­leges megalakulásnak nincs akadálya. Mint a Nemzeti Újság értesült, eddig 5­6 bizottsági tag mandátumát ta­lálta imkompatibilisnak az igazoló­bizottság. Tombor alezredes a h­adosztálybíróság előtt. A budapesti hadosztálybíróság ma kezdte meg Tombor Jenő alezredes bűnperének tárgyalását Az ügyészség Tombort, a hadügyminisztérium volt csoportfőnökét, a hadügyi népbiztosság vezérkari főnökét felségárulás bűn­tettével és a bellázadás előmozdításával vádolja. A fő­tárgyalást dr. Ambrózy Árpád őrnagy-hadbíró vezeti, a vádat Cziráky Ferenc százados-hadbíró képviseli, a vé­delmet pedig dr. Darvay János ügyvéd, tartalékos száza­­dos-hadbíró látja el. A tárgyalás megnyitása után az elnök felolvastatja a vádiratot, majd a tárgyalás vezetője megkérdezi a vád­lottat, megértette-e a vádat. Tombor kijelentette, hogy a vádat nem értette meg, mert — szerinte — a vádirat ténybeli állításai és az indokolás közt nincs összefüggés, az ügyész erre részletesen ismerteti a Tombor terhére rótt cselekményeket. Tombor decemberben elárulta, hogy Bartha hadügyminiszter szándékosan húzta a bizalmi­­rendszer bevezetését és riadószázadokat akart felállítani. Azután belépett a tiszti szakszervezetbe és belépésre igye­kezett befolyásolni tiszttársait is. A kommün bellázadás volt, a vádlott közreműködött benne, állásában megma­radt és ezzel a kommün megerősödését elősegítette. Az ügyész szavai után Tombor megérti a vádat. Kije­lenti, hogy tiszta lelkiismerettel áll a bíróság előtt. Ta­gadja azt, mintha Bartha terveit elárulta volna. Meggyő­ződése szerint nem büntetendő cselekmény miatt áll a bíróság előtt, hanem a hangulat áldozata. (Talán fehér terrort akart mondani a vádlott ?) Ezután a forradalom előtti és alatti működését ismerteti, kijelentve, hogy val­lomása során, sajnálattal bár, de kénytelen lesz néhány bajtársát leleplezni. A forradalom kitörésekor Hazai mi­niszterrel, akinek vezérkari főnöke volt, Bécsből Buda­pestre szökött. Itt belépett a tiszti szakszervezetbe, de azért nemzeti érzésű volt mindig. Senkit sem kényszerí­­tett a szakszervezetbe való belépésre, maga is csak a tisztek együttartása és a kommunisták elleni fellépés ki­erőszakolása érdekében lépett be. Hosszasan ismerteti, hogyan kívánta érvényesíteni nemzeti érzéseit e párt ke­retein belül. A tárgyalás vezetője két órakor félbeszakí­totta a vádlott előadását és holnapra halasztotta a tár­gyalás folytatását.­­ (Az Ébredő Magyarok Egyesületének) igazgatósága a következő nyilatkozat közzétételére kért meg ben­nünket : Azzal a tendenciózus rossz indulattal szemben, ami­vel a liberális sajtó minden alkalmat megragad, hogy gonosz célzatossággal és piszkos gyanúsításokkal elked­vetlenítse híveinket és lehetőleg gáncsot vessen az egyesület működése elé. A következőket állapítjuk meg : 1. Rigóczky György nem tagja egyesületünknek, mi­vel tőlünk könyveink tanúsága szerint április 7-én a legradikálisabb módon egyszers mindenkorra eltávolít­tatott s a tagok sorából töröltetett. 2. Illy László az egyesületnek tagkönyveiben sehol sem szerepel. 3. Az egyesületnek céllövőosztálya nincsen, tehát an­nak ülésén senki sem lehetett jelen. 4. Az egyesület helyiségeiben a hivatalos órák alatt tagok százai fordulnak meg, azonkívül az egyesület szuterrén helyiségében lévő étterem nyilvános, elkerül­hetetlen tehát, hogy oda nem való személyek a legna­gyobb ellenőrzés mellett is befurakodhassanak. Az egyesületi élet 8 óra után különben is szünetel és ily késői időpontban gyűlések nem hivatnak össze, annál kevésbbé egy nem létező osztálynak gyűlése. 5. Az V. kerületi helyi szervezet gyűlései, mint min­dig, legutóbbi alkalommal is hatósági közegek jelen­létében folytak le s azokon csak az egyesület szerve­zett tagjai jelenhettek meg. E sajnálatos esettel kapcsolatos tények megvilágosítá­­sához magunk részéről csak ennyit mondhatunk. Budapest, 1920 augusztus 3. Az Ébredő Magyarok Egyesületének Igazgatósága. — (A „hű“ csehek) már mutogatják foguk fehérét az ententenak és a hálátlanság uzsorájával fizetnek azért, hogy az entente kegyelméből pocakosra híztak a háború után. A prágai K­ovnost hevesen kifakadt az entente ellen, hogy a lengyeleknek küldött muníciószállítmányokat Né­metországon és Csehországon keresztül hamis árubeval­lással indították útnak. Minthogy a ném­et kormány meg­tiltotta a francia muníciónak német területen keresztül Lengyelországba való szállítását, a lap tiltakozott az ellen, hogy az entente a cseh vasutakat használja erre a célra. Felhívja a vasutasokat, hogy a legéberebb ellenőrzéssel figyeljék az entente-szállítmányokat. „Egyetlen francia ezredet sem szabad átszállítani a cseh vasutakon — úgy­mond — s mihelyt valamelyik vagyonban francia kato­nák tűnnek föl, azonnal jelenteni kell s lehetetlenné kell tenni továbbszállításukat. Egyetlen tölténynek s egyetlen szál francia katonának sem szabad átutazni cseh terüle­ten, hadd tudja meg az orosz tanácsköztársaság, hogy mi a válság óráiban megtettük kötelességünket“. Szóval a cseh oroszlán Szovjetoroszország felé kacsintgat, miután már jóllakott az entente versaillesi asztalánál. Ami ugyan egyelőre még csak plátói elégtétel nekünk, de viszont zá­loga is annak, hogy amikor kenyértörésre kerül a magyar irredenta kérdése, az entente se Csehországon át, se Cseh­országba nem fog szállítani katonát, fegyvert és muníciót,­­ — vagy, hogyha mégis szállít, hát akkor majd nem erte­ ) nün£ szállítja, ^ — (Az Ébredt Magyarok Kiskunlacházán) augusztus 1-én nagy­gyűlést tartottak mintegy 4000 ember részvétele mellett. Gyöngyösi Gáspár tanító és Liptay Sándor beszédei után Józan Ignác ref.­ lelkész mondott imát. Ifjú Szabó József, Papp László és Esztike szavalatai zárták be az ellenforradalmi emlékünnepélyt.­­ (A Keresztény Községi Párt) végrehajtó­ bizottsága ma délután az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga helyi­ségében dr. Wolff Károly, a főudvarnagyi bíróság elnöké­nek elnöklésével ülést tartott. Az ülés több felszólalás kapcsán hosszasabban foglalkozott a termésrendelettel és hangoztatta, hogy a főváros lakosságának érdekeit és lisztellátását meg kell védeni. Már az első közgyűlésen ál­lást fog foglalni a párt a fejadag felemelése és az ár le­szállítása mellett, különös tekintettel a nehéz testi mun­kát végzőkre. A bizottság elhatározta, hogy a holnapi nap folyamán Usclly Ferenc nemzetgyűlési képviselő, a párt alelnökének vezetésével küldöttségileg fogja felkeresni az illetékes szakminisztereket és a nemzetgyűlés elnökségét és a termésrendelet megfelelő módosítását kéri. A pol­­gármesterválasztással a végrehajtó­ bizottság csütörtökön este 6 órakor tartandó folytatólagos ülésén fog foglal­­kozni.­­ (A Területvédő Liga Szegeden.) A TEVÉL vasárnap délelőtt tartotta Szegeden alakuló gyűlését, amelyre dr. Némethy Béla vezetésével harminctagú küldöttség utazott­ le. A gyűlésen sokezer főnyi hallgatóság előtt Kelemen Béla, a TEVÉL szegedi elnöke, Zsirkay János, a szegedi Új Nemzedék felelős szerkesztője és dr. Szathmáry Ist­ván mondottak beszédet. Somló Emma, a Nemzeti Színháj­ tagja irredenta verseket szavalt. Este a Corsa-moziban hangverseny volt, amelyen Nagy Izabella szebbnél-szebb operaáriákat és magyar dalokat énekelt. Kívüle Somn­g Emma, Hajnal Alma, Pusztai Sándor, Schmidthauer La­jos és Lendvai István járultak hozzá a hangverseny sike­réhez. A Liga tagjaival utazott le Mrs. Carlton angol új­­­ságírónő is, aki a hozzáintézett szavakra a magyar faj erényeiről és sok szenvedéséről meghatottan emlékezett meg. Az ünnepség alkalmából dr. Kelemen Béla elnök és Zsirkay János főtitkár üdvözlő táviratot küldtek Horthy Miklós kormányzóhoz.­­ (A II. Internacionale kongresszusa.) Génfben ülése­zik most a II. Internacionále kongresszusa, amelyet szám­­­laton nyitottak meg. Érdekes volt Shaw angol kiküldött beszéde, aki elítélte beszédében az oroszországi irányza­tot, tehát az u. n. III. Internacionálét. Huysmans bejelen­tette visszalépését a főtitkárságtól és egyben indítvá­nyozta, hogy a főtitkárságot Brüsszelből Londonba tegyék­ át. A magyarországi szociáldemokratákat Vanczák János és Peyer Károly képviselik. ■ V — (Elhunyt rendőrkapitány.) Dr. Kende János magyar királyi államrendőrségi kér.­kapitány, tartalékos vadász­­főhadnagy, hétfőn hajnalban harminckét éves korában a háborúban szerzett betegségében meghalt. Az elhunyt rendőrkapitány a kerepesi­ úti temető halottasházából hó 4-én délután fél 5 órakor kísérik utolsó útjára. Az en­gesztelő szentmisét 6-án délelőtt fél 9 órakor tartják a Szent István Bazilika-templomban.­­ (Marostorda vármegye törvényhatósága) augusztus 8-án, vasárnap délelőtt 11 órakor az Erdélyi Magyar- Székely Szövetség Andrássy­ út 03. szám alatti helyiségé­ben közgyűlést tart. A vármegye vezetője kéri az összes­ marostordaiak megjelenését. — (A „Német-Magyar Kereskedelmi Kamara Budapes­ten“) augusztus 6-án, pénteken délután fél 5 órakor, a Pesti Lloyd-társulat kaszinóhelyiségeiben, V. ker., Má­ria Valéria­ utca 12. szám (diszkapu) alakuló közgyűlést tart. — (A dombóvári (Tolnám,) Szent-Orsolya-rend inter-­ nátusába­ felvétetnek elemi és polgári iskolai növendé­kek, továbbá a női ipari szaktanfolyamra rendes és rendkívüli tanulók. Készpénzben az elemi és polgári is­­­kolában 4200, az ipari tanfolyamon 4400 korona fize­tendő. A természetbeni dolgokkal együtt az évi ellátás­ körülbelül 7000 korona. Intézeti értesítőt szívesen küld­ a főnöknő.­­ (A kéményseprési díjak felemelése.) A kereskedelmi­ miniszter és a főváros tanácsa a kéményseprési díjakat­ újabb 100 százalékkal emelte fel, ami a múlt augusztusi­ árak háromszorosának felel meg. A tanácshoz máris érkeztek panaszok szabálytalan árfelszámítások miatt, sőt a kéményseprő munkások között is nagy az elégedet­lenség, mivel a rendelet intenciójával ellentétben a segé­deket csak f. évi július hó 1-től kezdődőleg részesítik a mesterek nagyobb jövedelemben, holott ők január 1-től visszamenőleg kapták a dijfelemelést. Mindkét panasz csakis egyes mesterek ellen irányul és úgy tudjuk, hogy a mesterek nagy része a munkások jogos igényeit hatá­rozottan méltányolni kívánja. — (Könyv Steinach tanár felfedezéséről.) Lenhossék Mihály, Hültl Hü­mér, Illyés Géza, Körösy Kornél, Frey Ernő, Hudovennig Károly és Kernelé Jenő professzorok foglalkoznak Steinach tanár híres felfedezésével, a megfiatalodás vívmányával, abban a kis könyvben, mely most jelent meg a Genius kiadásában. A tudós professzorok hozzászólásait összegyűjtötte és a könyvhöz bevezetést; irt Bizony László. Ára 15 korona.­­ (Keresztényszocialista munkásság a lisztfejkvóta ellen.) Az egész ország két. szoc. munkássága megmoz-­­dúlt és nap-nap után gyűléseket tart, amelyen követeli a gabonarendelet megváltoztatását, az ár leszállítását és a lisztfejadag felemelését, legalább 16 kg.-ra. így Pápa, Kecskemét és Körmend munkássága, Budapesten hétfőn a Famunkások, kedden a Lámpakezelők és Vágóhídi ker. szoc. alkalmazottak, Újpesten pedig a Chinoin-gyár mun­kássága tartott gyűlést, amelyen elkeseredett hangon kö­vetelték kívánságaik teljesítését.­­ (MOVE serlegmérkőzések.) Szerdán, folyó hó 4-én a budapest MOVE-csapat­ mérkőzik Erzsébetfalvával, pénteken, e hó 6-án a Prónay-zászlóalj tiszti csapata Csepellel. A mérkőzések délután 5 órakor kezdődnek a Margitszigeten. Tréningjegyek. Legutóbbi eredmény : Erzsébetfalva—Csepel 3:0. — Kiskunhalason a MOVE budapesti csapata 2:0 mérkőzött a helybeli MOVE-csapattal. i : ^r- +: ’ - f-; : ^ I1- I T. Elő­fizetőinkhez! Tisztelettel kérjük helybeli előfizetőinket, hogy lakásváltozás alkalmával előbbi lakcímü­ket (utca, házszám) velünk tudatni szívesked­jenek, nehogy lapunk továbbításánál fennaka­dás történjék. a Kiadóhivatal.

Next