Nemzeti Ujság, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-17 / 220. szám

Pettere, 1920. szeptember 1T. NEMZETI ÚJSÁG falni kell minden áron a lehetséges jövendő fej­lődésekkel szemben is. (ügy van! a bal és szélső­­baloldalon.) Mert­ a világtörténelem a maga kere­kein és nem a mi képzeletünk hengerein jár. (Úgy van! ügy van!) Zsidó képviselőtársaim is be fog­ják vallani, hogy Magyarországnak csak bizo­nyos százalékú zsidóság kell, hogy a magyar állam világtörténelmi bűnt követett el, mikor éppen a liberalizmus cégére alatt, vagy — mondjuk — a liberalzmustól való félelemből megengedte azt a beszüremkedést ott Felsőmagyarországon. (Zajos helyeslés, éljenzés és taps.) Bárki tette ezt, akár Tisza Kálmán, akár Andrássy, akár Tisza István, akieikicsoda, mindegyiktől óriási nagy hiba, óriási­ nagy bűn, (ügy van!) egy óriási nagy álomlázás, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Lethargia!) !Mond­­juk, egy megtévelyedés volt és pedig a libert­iznus bűvös behatása alatt (ügy van! ügy vapt) Válasz egy kérvényre. 3000 zsidó ifjú a nem­zetgyileshez kérvényt adott be, amely kérvényben a.. zsidó ifjúság kéri, hogy engedtessék meg, hogy­ az egyetemre beirat­­kozhassék és a beirottak ettől a jogtól el ne es­senek. Ebben a kérvényben felsorolják a zsidók nagy érdemeit a magyarság körül, a magyar tu­domány körül, a magyar nyelvtudomány körül, a magyar történelem körül. Helyes, én ismétlem, mindenesetre elismerem a zsidó géniusz erejét és érdemét és a munkáját mindig tisztelettel nézem ott, ahol annak helye van és ahol elém toppan. De én csak egyre vagyok bátor figyelmeztetni a nemzetgyűlést: abban a statisztikában, amely a háborúról szól, az is ki van mutatva, hogy hány zsidó ifjú volt szorrtszolgálaton; körülbelül 82. Az előtt, aki a hazáért küzd, szenved és főleg, aki­ a hazáért meghal, az egész nemzet ideghajtja a zászlaját, nem kérdezi, hogy katholkus, protes­táns vagy zsidó, hanem csak azt nézi, hogy köte­lességét teljesítő, áldozatkész katonája a magyar hazának és ezt elismeréssel koszorúzza. (ügy van! ügy van! Fel­kiáltások: De! Most jön! Halljuk! Hall­juk­!) De van itt egy statisztika a :„Die Juden im Heere“ című­ német műből (Halljuk! Halljuk!) Statisztika a zsidók véradójáról. Prohászka Ottokár­­(olvassa): Az osztru­k­-ma­­gyar tartalékos répé­sztény tisztekből vesztesén 27 százalék, zsidókból 8 százalék, tanulókból 100 katona, műef­yetemi hallgatóból elesett keresz­tény 48. zsidó 1. (Hallatlan.) Hegedűs György: Azok is véletlenül estek el! Prohászka Ottokár: ... a keresztény legény­­ségből 1739 százalék, a zsidó legénységből 1 százalék. (Nagy zaj és félidői sisok a baloldalon: Hallatlan! Gyalázat!) Ereky Károly: Megvan a numerus clausus a harctéren. (Nagy za­j a baloldalon és a középen.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, ne zavarják a szónokát. Prohászka Ottokár: Ezzel ellentétben megmutat­ták a zsidók, hogy, bár az arcvonalbeli szolgálatot nem részesítették előnyben, mégis aránylag több kitüntetésben részesültek, (Felkiáltások a balolda­lon: Ez is igaz!) mint a többséget képviselő keresz­­tény katonák. Már 1916­ novemberében a 21.000 fegyverrel szolgáló zsidó közül 6345 kapott vas­­keresztet, ami a kiadott keresztek 29 százaléká­nak felel meg. Ezért a német­­ hadseregben a vaskeresztet zsidókeresztnek nevezték el. (Nagy derültség, taps.) Nincs szó jogfosztásról. Prohászka Ottokár: Azért m­indezt ös­szefogl­alva és ebbe a nagy megvilágításba, átfutva bele a nume­rus clausust, méltán azt ordítahatom­, hogy nem ver­heti ezt a zsidóság támadásnak, nem veheti ezt a zsidóság jogfosztásnak, ne is vegye részünkről és főleg részemről valami kegyetlen, kegyeletlen tá­madásnak, csak egyrészt nemzeti aggodalmam ki­fejezésének, másrészt annak a kötelességtudásnak, amellyel eljárni akarok, hogy igenis ezt a magyar népet és ezt a magyar nemzetgyűlést fel kell ráz­nunk (ügy van! ügy van!) és nagy hivatásénak, nagy kötelességénél, magaslatára emelni, hogy tegye meg intézményesen azt, amit megtenni lehet (Élénk helyeslés és taps.) Beszédemet Sh­akespeare Julius Caesar című fenséges tragédiája egy helyé­nek idézésével fejezem be, ahol Brutus beszél Ju­lius Caesar holtteste felett a néphez és ez mondja: Julius Caesar nagy hadvezér volt, büszkesége Rómának, és erre büszke vagyok. Julius Caesar szerencsés ember volt, nem irigylem tőle. De Julius Caesar a római szabadságot veszélyeztette és azért ledőltem őt. Kinek van közületek kifogása az el­len? Hogy ha van egy római, aki egy magánem­bernek szerencséjét többre becsüli, mint Róma szerencséjét, ha van egy magánember, aki egy nagy embernek, még ha az Julius Caesar is, dicső­ségét többre becsüli Róma dicsőségénél és veszé­lyezteti egy ember zsarnoki zsenialitásával a ro­mai nép szabadságát: álljon elő, mert velem gyű­­­lik meg a baja! így mondom én is. Tisztelem-be­­csülöm a zsidók szerencséjét. Szerencsés nép. Tisz­­telem-becsülöm a zsidó géniuszt és a zsidó hatal­mat, amennyiben az a szellemnek hatalma, de amennyiben a magyar nemzetet veszélyezteti, amennyiben a magyar nemzet géniuszát valamiké­pen letöri, vagy meghamisítja, állok elébe! (N­osz­­szantartó élénk éljenzés és taps. A nemzetgyűlés tagjai felállanak.) Felkiáltások: Ott leszünk valamennyien! Minden eszközzel! Prohászka Ottokár: A törvényjavaslatot Be má­lóik barátom indíványával elfogadom. (Élénk helyes­lés, éljenzés és taps a Ház minden oldalán. A szó­nokot számosan üdvözlik.) Az elnök az ülést öt percre felfüggeszt. A nemzetgyűlés ülése» Megszavazták az iltetékjavaslatot. — A numerus clausus vitája. A nemzetgyűlés "mai ülését délelőtt negyed.­­11. órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök és bemutatta a­­Magyar Munkások Országos Pártjá­nak feliratát amelyben Csizmadia Sándort vé­delmébe veszi. Bemutatja továbbá a vagyonlakók kérvényét a lakáskérdés sürgős megoldása­i iránt. Napirend soron következik­ ­ az illetékjavaslat részletes vitája. A 47. szakasznál Budaváry László indítvá­nyozza a kártyailletéknek 25 koronára való eme­lését. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter ellenzi az indítványt és kijelenti, hogy a Budaváry in­dítványának elfogadása esetén az állam jelenté­keny illetékektől esne el, mivel külföldről csem­pésznének be kártyákat. Elnök szavazásra bocsátja a kérdést, melynek során kiderül, hogy a Ház határozatképtelen, mire az ülést az elnök egynegyed órára felfüg­geszti. Szünet után a Ház a pénzügyminiszter ja­vaslatát fogadta el s a többi szakaszokat változat­lanul megszavazta. Következett a numerus clausus félbeszakított vitájának folytatása, melynek során az első szónok Schandl Károly: Általánosságban elfogadja­ a ja­vaslatot, abban a reményben, hogy valóban csök­kenni fog a szellemi proletárok száma és az egye­temek nem lesznek tovább a bomlasztó törekvé­sek melegágyai Kívánja a tanulási kötelezettség be­hozatalát A fajszempont megköveteli tőlünk, hogy a magyar ifjúság arányszámának megfeleőleg jusson be az egyetemekre. A magyar törvényho­zás és a m­egyar társadalom együttes kötelessége a magyar szupremácia biztosítása. Foglalkozik az ifjúság anyagi helyzetének biztosításával és inter­­nátusok létesítését ajánlja. A numerus clausus éle nem a zsidók ellen fordul, hanem az ország egész lakosságiénak jogát korlátozza. A zsidóság túlten­­gését adatokkal igazolja. Az 1912—13. évben 22— 24 százalék­ a zsidó tanulók száma a középiskolák­ban, tehát az országos arányszám négyszerese. A főiskolákon 29 százalék. Az orvosi fakultáson az 1913—14. évben 52­ százalék, tehát abszolút több­ség. A zsidóság számbeli túltengése és forradalmi viselkedésének következménye a magyar ifjúság állásfoglalása a zsidó hallgatók felvétele ellen. Csatlakozik Bernolák indítványához, amely az egyetem rendjének biztosítása érdekében a jog­­egyenlőség alapján megállapítja azt az arányszá­mot, amilyen mértékben a zsidó hallgatók felve­hetők. A numerus clausus következményeivel is foglal­kozni kíván. A kizárt ifjúság elhelyezkedésére Halter kultuszminiszter a közgazdasági fakultás létesítésével máris hasznos szolgálatot tett A fe­le­sszámú intelligencia és különösen a felsőmagyar­­országi menekültek részére javasolja a Lenggyeh­­ország felé való reagálást, ahol információi sze­rint a legnagyobb örömmel fogadnák őket, nemzeti missziót is töltenének be egyúttal, mert­ a lengyeli magyar barátság a jövőben óriási fontosságú. A­ nyomorgó menekült tisztviselők és munkások ideig­lenes­­elhelyezkedésének egyik megfelelő megoldásai volna ez. Budaváry László:­ Küldjük ki inkább a­ zsidókat,­ akkor lesz hely számukra. Schandl Károly: A lengyelek nem fogadják be őket. Elvárja a közgazdasági vállalatoktól is, hogy az elhelyezkedni kívánó magyar intelligencia alkall­mazásával hazafias és kultúrkötelességüknek bizott­nyítókét adják. A törvényjavaslatot a Bernolák-­ féle módosítással megszavazza. Elnök jelenti, hogy harmincnál több képviselő írásban fordult hozzá, hogy a Ház üléseit addig, amíg ez a javaslat szőnyegen van, hosszabbítsák, meg egy órával. Indítványozza, hogy erről a hol­­napi­ ülés napirendjén sürgősen h­atározzanak, a Ház ehhez hozzájárult A feliratkozott­ szónokok közül Drozdy Győző, Ugron Gábor és Ruppert Rezső elállnak a szótól Ezután a Ház osztatlan nagy érdeklődése mellett Prohászka Ottokár emelkedett szólásra, akinek­ monumentális beszédét lapunk más helyén közöl­jük. Prohászka püspök beszéde után, kit a Heay percekig felállva ünnepelt, elnök az ülést 5 percre felfüggesztette. Szünet után Hermann Miksa fejtegeti a numerus clausus kérdésénél felmerülő pedagógiai szempont­­okat, amelyeknél a politikai kényszerűség is sze­­­repet játszik. Európai példákat hoz fel a tansza­badság megszorításáról, Franciaország például a legszigorúbb numerus clausus hive és oly tüdőseik­, mint Poincaré és Fresnel is csak felvételi vizsga alapján jutottak be az egyetemre. A hadviselt magyar főiskolai­­ifjúság szerepével foglalkozik beszéde további során, akiknek nemzeti elkeseredését meg­érti és méltányolja a zsidó hallgatókkal szemben. A nemzeti védelem szempontjától vezettetve, csatt­lakozik Bernolák indíványához. Elnök javaslatára kimondja a Ház, hogy legköö­zelebbi ülését holnap délelőtt tártja, s ezen foly­tatja a mai vitát Ezzel az ülés délután két órakor véget ért Törvényjavaslat a házhelyekről és kisbérletekről. A szövetkezetért­­ügye. — A kü­lügyi bizottság összehívása. A kormányzópárt értekezlete. A kormányzópárt ma este 6 órakor Fáy Gyula elnöklete alatt értekezletet tartott. Iklódy- Szabó Já­nos ismertette az étekezleten a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló törvényjavaslatot Töb­ben kifogásolták, hogy az O. K. H. kizárólagos mo­nopóliumot élvezzen és csakis az O. K. H. kebelében lehessen szövetkezeteket alakítani. Elégnek tartják, ha az O. K. H. ellenőrzése alá­ kerülnek a szövetke­zetek. Minthogy a pénzügyminiszter nem volt jelen, elhatározták, hogy a vitát holnapra halasztják.­­El­határozta a párt, hogy a kormány 1921 január 1-ig 3 havi indemnitást fog kérni a nemzetgyűléstől Foglalkozott az értekezlet a házhelyek és kisbérletek kérdésével is. Nagyatádi Szabó István s Rubinek Gyula miniszterek felszólalásai után az a megálla­podás jött létre, hogy a jövő hét elején pár szaka­szos törvényjavaslatot fog a földművelésügyi és igazságügyminiszter ebben a tárgyban a nemzet­­gyűlésnek benyújtani. Elhatározta továbbá a párt, hogy ha az Indemnitást, a kisbérletekről szóló tör­vényjavaslatot és­ a legsürgősebb pénzügyi törvény­­javaslatokat a nemzetgyűlés elfogadta, 10—12 napos szünet lesz, mely alatt az illetékes bizottságok a földreformot letárgyalják. A szünet után a nemzet­gyűlés azonnal megkezdi a földbirtokreform tár­gyalását. Szmrecsányi György szóvátette: ezután a külügyi dolgokat és indítványára végül a párt úgy döntött, hogy felhív­ja a külügyi bizottság elnökét a bizottság összehívására. A kormányzó kéziratai Teleki hivatalba­ lépéséről. A hivatalos lap mai­ száma közli a kormányzói kéziratokat Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter­nek a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásá­val történt megbízása alól való felmentéséről. A kormányzó a kereskedelmi miniszternek önzetlen és odaadó fáradozásáért meleg köszönetét fejezi ki. Teleki Pál miniszterelnököt viszont értesíti Rubinek felmentéséről és örömének ad kifejezést, hogy a mi­niszterelnök egészsége már helyreállott. VIDÉKI HÍRLAPOK jegyzékének összeállításával vagyok elfoglalva. Kérem a t. Imádó­kat, hogy a szükséges adatokat rendelkezésemre bocsájtani szí­veskedjenek. BLOCJÍXEIÍ J. hirdető iroda, Budapet, IV., Semmelwel&­Utca 4. wsu 3 Munka és produkció menthet meg csak a világcsődtől. Helyre kell állítani a szabadforgalmat. • Páris, szeptember 16. A gazdasági világkongresszusra a következő öt tudós véleményét kérték ki: Pigou cambridgei ta­nár; Pantaleoni olasz tanár, a Giornale delli Oed­o noiivisti igazgatója; továbbá Gido francia tanár, Bruins, a rotterdami eg­ytem rektora és Cassel Gusztáv stockholmi tanár. Az egész világon kiváló hírnévnek örvendő öt tudós egységes választ adott a feltett kérdésekre. Szerintük a világ gazdasági helyzetén főképp egy módon lehet segíteni: a munka és produkció által, mely újból a munkát és repro­dukciót segítené elő. Véleményük szerint a világ­­gazdaságnak három stádiumon kellene átmennie. Elsősorban mindenütt és minden eszközzel meg kellene szüntetni a hitel- és papírpénz inflációt, a kormányoknak le kellene szállítaniok az állami kis adásokat, a nélkülözhetetlen kiadásokat pedig fős­képp adókból kellene megszerezniök. A második stádium a valuták megszilárdulása volna. E célból a kormányoknak külföldi függő adósságaikat konszolidálták kellene, valamint meg kellene szüntetni a bankjegyeknek külföldre vite­­­­léből származó eladósodásokat és azonkívül oly gyorsan, mint csak lehetséges, helyre kellene állí­tani az országok között a rendes kereskedelmi va­lutaarányt. Harmadsorban a pénzügyi szakértők nemzetközi hitelek megnyitását ajánlják. Ezeket a kölcsönöket csakis olyan gazdasági és szociális célokra, kellene fordítani, melyek azok rögtöni hasznosítását tennék lehetővé, így például a munkások számára szükséges élelmiszerek szállítá­sára. A szabad kereskedelemnek azokat az akadályait, melyeket főként a gazdasági nacionalizmus sugall, mielőbb meg kell szüntetni, mert a tőké­sek csak akkor fognak kölcsönt adni, ha a béke igazán hely­reáll és a rendes gazdasági forgalmat a nemzetek­ újból felveszik. (M. T. I.) Bu­dapest, szeptember 16. Pártgyűlés Offisten. Az újpesti keresztényszo­­ciális pártteízben szerdán délután 7 órakor pártgyű­­lés véti, melyen Meszlényi János pártelnök, Oláh Dániel és Csernus Mihály nemzetgyűlési képviselők­ mondottak beszédet. Beszámoló: Lussovi­k Aladár, a képviselőház ház­nagya vasárnap tartja beszámolóját Nagykátázs. Útjára több képviselő kíséri el

Next