Nemzeti Ujság, 1921. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-22 / 17. szám

'Szombat, 1921 'január­­22. NEMZETI ÚJSÁG / Hogyan készül a demokrata­ blokk ? Álruhában akar megjelenni. — A kirakatkeresztények nagy százalékban- - Zsidók a háttérben. — A demokrata szervezkedés dokumentumai . ■ ............ (A Nemzeti Ujsság tudósítójától.) Napok óta járja a hír a liberális-demokrata blokk megalakttlandi'o. A demokrata ki- és belé­pések is arra vallanak,­­hogy mozog valami a háttérben- Hát mi ezennel átadjuk a nyilvános­ságnak a liberális-demokrata készülődés aktáit. Mindenki láthatja, hogy ez tisztára zsidó kony­hán készült, belevonva ama szabadkőműveseket és Galileistákat is, kiket már újra életre akar­nak támasztani. ■ A készülődés és akcióbalépés zsidó jellegére legjobban rávilágít az, hogy maguk a tervezők megírják, hogy lehetőleg kevés zsidót kell a ve­zetőségbe bevenni. Kirakat-keresztényeket kell előtérbe tolni, hogy szimpatikusabb legyen a közvélemény előtt. , Megmondhatjuk, hogy felesleges ez az álom­körben járás, mert Magyarországon liberális­radikális eszmék már csak zsidófejekben van­nak. A zsidókat pedig nyíltan zászlajuk alá gyűjthetik. A nyolc oldalas, egészen üzleti szellemmel meg­irt elaborátum­ ,Tanulmány a magyar polgárság­nak egy politikai pártba való tömörítéséről címet viseli. Azzal kezdi, hogy a Károlyi-forradalom és a bolsevizmus után kormányzásra képtelennek bi­zonyult az uralkodó keresztény rendszer is, amely rövid időn belül kénytelen lesz új kezekbe adni az ország vezetését Az időpont megjelölése nehéz (!), de akár a kormányzó­ oszlatja fel a nemzetgyűlést, akár erősza­­os nyomás hatása alatt oszlik fel, számolni kell az új választások lehetőségével. Kon­statálja az általános kiábrándulást. A Károlyi-uera lejáratta a polgári radikalizmust, a proletárdikta­túra a szocializmust és a keresztény kurzus lejá­ratta a keresztény erkölcsi alapon való megújho­dás ábrándképeit. Előre látható volt, írja meglepő bátorsággal a visszafelé jósló szerző, hogy mind a három irány megvalósíthatlan... Azután érthető kímélettel foglalkozik a Károlyi, és a kommunista­­rendszer sikertelenségének rövid vázlatával, hogy annál súlyosabb ítéletet mondhasson a keresztény kurzusról, amelyről ő már születése pillanatában megjósolta, hogy csődbe megy. Az írásmórc részét mint a zsidó demokrata észjárásra jellemző doku­mentumot, közöljük a következőkben: „Mi azt mondtuk, hogy hit, erkölcs és evan­gélium nem az az alap, amelyen újra fel lehet építeni egy rombadúlt országot. Előrelátásunkat az elmúlt 15 hónap teljesen­ igazolta. A keresz­tény világnézet lehet egy igen emelkedett, konce­­dálunk, talán a legemelkedettebb erkölcsi alap, de ma nem lehet talpköve és irányelve egy ország megújhódásának és újjáépítésének. Ma a világot nem erkölcsi problémák, hanem gazdasági kérdé­sek mozgatják. Nem lehet mellékkérdéseket bele­dobni a vitába, s azt mondani, hogy az erkölcsi alap a fontos, a gazdasági a másodrendű. Ám a keresztény kurzus impandarabiliákat tolt a küzde­lem­ előterébe, s egy kétezer éves tanítás igazsá­gával akart itt újat építeni, nem gondolva meg azt, hogy vagy régen győztek, már ezek az igazságok és akkor az egész művelt világ keresztény ala­pon áll, vagy nem győztek és akkor a magyar állam nem fogja őket győzelemre segíteni.“­ A „dolgozó polgárság“ frázisával dobálódzó irat végre áttér a minden politikai bajt, tüneményesen meggyógyító rendszerének összefoglalására. Sze­rinte a demokrata párt, a nemzeti társaskör, a 6S­as párt, a liberális belvárosi kör mind irály­­pártiak (a 48-asok is?), a magántulajdon alapján ál­lanak, nemzetiek, egyformán ellenségei a demagó­giának (?), ezek összetartása az élet kérdése. A szerző adós marad azzal a felelettel, hogy a Tisza­fáré nemzeti társaskör hogyan tartson össze a Batthyányék 48-askodásával, de hiszen ez mellé­kes is, az összetartás mint faji jellemző erő nem is éppen rájuk vonatkozik. Hogy ezeknek a pártok­nak budapesti szűk társaságokon kívül immár semmi talajuk, azzal sem törődik, egyszerűen ki­mondja, hogy egyesüljenek, vegyék fel a fesztelen megbeszélés fonalát s ezzel biztosítják az ország liberális felfogású polgárainak egyesülését és a középosztály vezető szerepét A program ez lenne: 1. Ki kell kapcsolni a királykérdést, akkor kell dönteni a személyi kérdésben, ha majd aktuális, lesz.2. A külpolitikában a kereskedelmi forgalom megindítása a fontos, az ország területi integri­tása majd csak akkor lépjen előtérbe, ha elég erősek leszünk, addig nem lehet más politikánk, mint a legteljesebb pacifizmus. 3. Társadalmi béke érdekében mindazon bűnö­söknek, akik a forradalmak és ellenforradalmak alatt bármilyen politikai motívumokból elkövetett bűntett miatt elítéltettek, amnesztia adandó, ki­véve a nyereségvágyból elvetett cselekedetek tet­teseinek. 4. A­­pénzügyi helyzet a legfontosabb, fokozni kell a termelést, redukálni a kiadásokat. 5. A szabadságjogok visszaállítandók és már egyszer belügyminiszterileg engedélyezett, de a közelmúltban feloszlatott egyesületek (szabad­­kőműves páholyok, Galilei kör) működése elé aka­dályok , nem görditendők. 6. A zsidókérdés tekintetében minden vonatko­zásban, az 1895. évi XLII. t.-c. érvényesül, vagyis a zsidókra vonatkozó összes kivételes intézkedé­sek eltöröltetnek. 7. Földbirtokreform előmozdítandó. 8. A választói jog kérdésében a párt kitart az általános, titkos és egyenlő választói jog mellett. E nyolc ponton kívül használati utasítást is mel­lékel az elmés szerző és ebben árulja el magát tö­kéletesen. Tömöríteni kell — írja — a múlt nagy­ságait, hogy a hangzatos jelszavak hiányát pótolni tudja. Majd így folytatja: „E, pontnál' .egy 'kényes kérdés tisztázandó és ez a zsidó vallási­ politikusoknak a párton belül való szerepe. Tekintettel arra, hogy az országban lábrakapott agresszív antiszemi­tizmus egyhamar nem lesz rendes mederbe, visszaterelhető, cé­lsz­e­r­ű ne­ki látszik, hogy a pártvezetőség nagy százalékban keresztény politikusokból kerüljön ki, nehogy ellenfeleik mint a legsúlyosabb és leghatásosabb érvet, azt játszák ki velünk szemben, hogy a párt zsidó párt. Ezen álláspont keresztülvitele bi­zonyos áldozatot követel a zsidóságtól, de a cél érdekében az áldozatot meg kell hozni, ez az egyelőre való rezerváltság a zsidóságnak csak hasznára válnék, főleg azért, mert szim­patikussá tenné őket a keresztény közvéle­mény szemében, mely a zsidóságnak éppen az agresszivitást vetette szemére.“ Ezzel a méla akkorddal végződik a ravasz i­as­­mű­, amelyet ezennel átadunk a minden véges földi dolgokra elkerülhetetlen múlandóságnak. szervezkedés dokumentumai. Fianei Korag MK tt­­l ellenségeink a Mór Támadás a budapesti missziók ellen. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A francia poli­tikai közvélemény mai fölfogásét tükrözi vissza az a cikk, mely a Journal ties Debuts-ban az is­mert publicista, A. Gauvin tollából megjelent. Megállapítja Gauvin, hogy a magyarok, bárki le­gyen a királyuk, a területi integritásról nem fog­nak lemondani, tehát veszélyeztetik nemcsak a trianoni, hanem a versaillesi békét is. Ebből azt a­­következtetést vonja le, hogy Franciaországnak kö­telessége támogatni Csehországot, Jugoszláviát és Romániát, amelyeknek érdekei egyeznek a francia érdekekkel.­­A revíziós politika Franciaország gyöngítésére irányul. S miután Gauvin úgy tapasz­talta, hogy a Budapestre küldött missziók a ma­gyar fölfogás elől nem zárkóznak el, éles szavak­kal kritizálja őket, mint a „zavaros eszmék“ ter­jesztőit. Cikkét azzal fejezi be, hogy Franciaor­szágra nézve csak az utódalbam­ok lehetnek irány­adók. Mr. Gauvinnel polemizálni hiábavaló volna, őt és legtöbb honfitársát csak a csalódások fogják kiábrándítani.­ Tudniillik azok a csalódások me­lyek majd román és cseh­­ részről fogják Franciaországot érni. Brian«! proajraiRfestssécSéBíQBc ffösszí­­raSásE Párisban. Berlin, Jan. 21. Vártából jelentik,­ hogy Brian,! programbeszéd* a. , kamarában lanyha, majdnem hideg fogadtatásra talált.. Csupán, a c­autrum bar­­naárnya tapsolt. A bizalmi kérdésben péterkím­ csak » késő esti órákban Evz meg a cza-. ;i ';■■■. \zt Isiszik, hogy a kormány mik körülbelül n­égy» .Fa .• *zp itgi többsége lesz. — A szenátus .Varraud programbe­­szédét Lepje zellen gúnnyal fogadta. . FŐVÁROS — A mai közgyűlés. Gyér érdeklődés mellett folytatta ma a törvényhatósági bizottság a szerdá­ról elmaradt napirend tárgyalását. Napirend előtt Pálffy József tette szóvá a lehetetlenül magas hús­árakat és bírálta a közélelmezési minisztériumot. A szalámigyárosok részére 50 ezer sertés vásárlá­sát engedélyezte a minisztérium, ami fő oka volt az árak emelkedésének. Mikor a miniszter vissza­vonta az engedélyt, az árak leszálltak. Jaczkó Pál dr. a házbér­emelés elleni indítvány legutóbbi tárgyalására tér vissza és szóváteszi egyes lapot ama beállítását, mintha azok, akik az indítvány tárgyalásának sür­gősségét ellenezték, a háziurak szószólói volnának. Erről szó sincs. Csak­ azt akarták dokumentálni, hogy a napirend tárgyalását előkészítetlen tár­gyakkal terhelni nem akarják. Bizonyos, hogy a tanács hivatalból is foglalkozik a kérdéssel .. és a közgyűlésnek módja lesz az üggyel foglalkozni. A gáz és villany áremelésére vonatkozó előterjesztést Borvendé­gh főjegyző ismertette ezután.. Ajk első hozzászóló Joaanovich Pál volt, aki a tisztviselők, Müller Antal a kisiparosok sanyarú helyzetére hívta fel a városatyák­­ figyelmét­­Jaczkó Pál,­ Paid­­sheim Ferenc, Szigeti János, Vass Béla, Németh József, Feiger Sándor felszólalásai után Slipka gáz­gyári "Vezérig­azgat­ó és Borve­ndégh főjegyző vála­szolnak a vitában elhangzottakra, majd a közgyű­lés elfogadja az előterjesztést, azzal a­­módosítás­sal, hogy amennyiben egy lakásban több háztar­tás van,­ minden háztartás után 15­0­0 köbméter veendő alapul. A kisipari fogyasztásnál 3000 köb­­méterig is kopna az alapár, azonfelül 10 korona. Hasonlóképpen elfogadják­­ az elektromos áram­ árának felemelésére­ vonatkozó ■•előterjesztési is. .Ioannovich Pál, dr. terjesztette elő azután interpol­­lá­cióját. . . 3 A német külügyminiszter az orosz kérdésről. Németországnak nincs sem oka, sem joga a szovjet megbuktatására. — A független specialisták interpellációja a birodalmi gyűlésen. Berlin, január 21. A birodalmi gyűlés mai­ ülé­sén az interpellációk során a független szocialisták interpelláltak az Oroszországgal való diplomáciai­gazdasági viszony helyreállításáról. Az interpellá­cióra Simons dr. külügyminiszter kijelentette, hogy nem a német kormány az oka, hogy a forgalmat nem lehet helyreállítani. Az új államforma Orosz­országban csődöt mond, autokrata iránya és Orosz­ország képtelen bármi ellenszolgáltatásra. Orosz­ország szállítási berendezkedése összeomlik. A békeszerződés nem akadályozza az Oroszországgal, való megegyezést, de nem valószínű, hogy azt el­ismerjék, mert a szovjetet sem ismerték el Kü­lönben amíg Mirbach gróf meggyilkolásáért elégté­telt nem kap Németország, szó sem leh­et az össze­köttetés felvételéről. Szívesen egyengetné a keleti kérdésben a nyugati hatalmakkal való megértés út­ját. Ita Oroszország abbahagyja Németországban űzött propagandáját, megtehetjük az első lépése­ket a megegyezés felé. Kijelenti még, hogy Orosz­országgal Németország nélkül senki sem köthet megegyezést. Végül ezzel fejezi be­ válaszát: — Nincs rá okunk, hogy a szovjet uralmat meg­­­­buktassuk, nincs is jogunk, hogy megbuktatáson közreműködjünk. Nem akarunk új háború szin­­helyévé válni. HÍREK Szókimondó lant. Mert a lógás még ma sincsen Beszünőbe, Minden lógót lovasrendőr , .Vesz űzőbe. "A villamos faláról le k­aszabolja, Hogy a pasas a lógását igazolja, Igazolja. Félek azért, hogy még igy sem Lesz rend menten. Mert kevés a lovasrendőr Budapesten, S érvényt csak úgy szerezhetnek Rendnek, fognak, Ila kimondják, hogy a lógók Lógni fognak. KUG — (A nyitraiak irredenta-estje ) Az otttumufclx» Madeztart •' atrainf'gyeiek egyesülete az együvé tartozás és hova meg nem nyugvó hazafias tiltakozás dokumentálására január 27-én este had órakor nagyszabású m­ű­vészest­ét rendén a Wenck­­wei­r,­palota ciszterinében. Jegy este a Dómtárnál is most váltható.­­ (Vidéki keresztény munkásszervezetek a drá­gaság ellen.) A fővárosi keresztényszocialista mun­kások vasárnapi nagygyűlésének hatása, amellyel a drágaság elleni nagy küzdelmüket megindították, a vidékre is kiterjedt. Ezen a héten több mint 23 vidéki városban és bányatelepen tartottak nagygyű­lést a helybeli keresztényszocialista szakszervezetek és egyhangúlag elfogadták a központi határozati javaslatot, amelyben a megélhetési cikkek árainak és a jövedelemnek arányosítását követelik. . T ,fU) hsvélbélyegek.) I.caközelebi, 2 korona 50 fillér érték, jelzésű az Országh­ázat Ábrázó]a vildKoskéreszimi nosfabélye­­kertit forgalmába. Ez alkalommal az 50 és 60 filléres bélyegek is megváltoznak és a jövőben mind a kettő aratási jelenetet .ábrázol,­» rajzzal készül. A ..Magyar Posta“ felirású összes k­oslabjilyégakci és .portójegyeset* ez év juntus végével kivon­ják a forgalomból; ezeket a. határidőn tul. bérmentesítésre használni nem lehet. A közönség a birtokában levő ilyen felirású bélyegeket bármely postahivatalnál jugus ai­ íz­ebe­­cserélheti­. (Megindult a hajóforgalom Jugoszláviával.) Rácsból jelentik. A Neues Wiener Abendblatt bel­­diédi értesülése szerint február elsején megindul a közvetlen és rendes gőzhajóközlekedés Belgrádtól Baján át Budapestre és megegyezés esetén Bécsbe is. — Katonai becsületügyi vizsgálat Meskó Zoltán éteri.) A Magyar Kurírt felkérték a következők köz­lésé­ie: „Mint ismeretes, Beniczky Ödön nemzetgyű­lési képviselő egy hírlapi vitából kifolyólag fegy­veres elégtételt kért Meskó Zoltán belügyi állam­titkártól. Az ügyet Beniczky Ödön segédei, Palla­vicini György őrgróf és Sigray Antal gróf egyolda­lúan fejezték volt be,,, amennyiben Meskó Zoltán magatartását a fegyveres elégtétel megtagadásának minősítették. Mivel mindkét fél tartalékos tiszt, az ügy iratai felülbírálás céljából a katonai becsület­­ügyi választmányhoz kerültek fel,, melynek követ­kező döntése érkezett le Beniczky Ödön segédeihez. — M. kir. bpesti katonai körletparancsnokság, 641/111. evi. 1921. szám. Méltóságos Sigray Antal gróf urnak Budapesté... — Beniczky Ödön és Meskó Zoltán urak közti lovaglás ügyben értesí­tem Méltóságodat, mint Beniczky Ödön ur meg­bízottját, hogy Meskó Zoltán nyugalmazott állo­mányú hadnagy ellen, mert ezen ügyben — mely­ben a kürletparancsnokság szaba­d folyást enge­dett — a fegyveres elégtételt kitolni igyekezett, « becsületü­gyi vizsgálatot elrendeltem. — Dani altábornagy, katonai korlatparancsnok.“ — (A Balatoni TieW-KInlü ahmut­ os.zf.ilyn, ökin-tllt Una. o-tr'1 riflKleVi te i’in­tír tökön éj.l­l .„ Küzeujio.tti K,döfik,is Kör '.Molinu-t­i'ín­ túrni ojt", . A termek zils/.lóclis/.itése is tetogatós kitnöt adott a mulalititjinak, uierytsu qasy&zAxxru előkeld­veit.

Next