Nemzeti Ujság, 1921. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-22 / 17. szám
'Szombat, 1921 'január22. NEMZETI ÚJSÁG / Hogyan készül a demokrata blokk ? Álruhában akar megjelenni. — A kirakatkeresztények nagy százalékban- - Zsidók a háttérben. — A demokrata szervezkedés dokumentumai . ■ ............ (A Nemzeti Ujsság tudósítójától.) Napok óta járja a hír a liberális-demokrata blokk megalakttlandi'o. A demokrata ki- és belépések is arra vallanak,hogy mozog valami a háttérben- Hát mi ezennel átadjuk a nyilvánosságnak a liberális-demokrata készülődés aktáit. Mindenki láthatja, hogy ez tisztára zsidó konyhán készült, belevonva ama szabadkőműveseket és Galileistákat is, kiket már újra életre akarnak támasztani. ■ A készülődés és akcióbalépés zsidó jellegére legjobban rávilágít az, hogy maguk a tervezők megírják, hogy lehetőleg kevés zsidót kell a vezetőségbe bevenni. Kirakat-keresztényeket kell előtérbe tolni, hogy szimpatikusabb legyen a közvélemény előtt. , Megmondhatjuk, hogy felesleges ez az álomkörben járás, mert Magyarországon liberálisradikális eszmék már csak zsidófejekben vannak. A zsidókat pedig nyíltan zászlajuk alá gyűjthetik. A nyolc oldalas, egészen üzleti szellemmel megirt elaborátum ,Tanulmány a magyar polgárságnak egy politikai pártba való tömörítéséről címet viseli. Azzal kezdi, hogy a Károlyi-forradalom és a bolsevizmus után kormányzásra képtelennek bizonyult az uralkodó keresztény rendszer is, amely rövid időn belül kénytelen lesz új kezekbe adni az ország vezetését Az időpont megjelölése nehéz (!), de akár a kormányzó oszlatja fel a nemzetgyűlést, akár erőszaos nyomás hatása alatt oszlik fel, számolni kell az új választások lehetőségével. Konstatálja az általános kiábrándulást. A Károlyi-uera lejáratta a polgári radikalizmust, a proletárdiktatúra a szocializmust és a keresztény kurzus lejáratta a keresztény erkölcsi alapon való megújhodás ábrándképeit. Előre látható volt, írja meglepő bátorsággal a visszafelé jósló szerző, hogy mind a három irány megvalósíthatlan... Azután érthető kímélettel foglalkozik a Károlyi, és a kommunistarendszer sikertelenségének rövid vázlatával, hogy annál súlyosabb ítéletet mondhasson a keresztény kurzusról, amelyről ő már születése pillanatában megjósolta, hogy csődbe megy. Az írásmórc részét mint a zsidó demokrata észjárásra jellemző dokumentumot, közöljük a következőkben: „Mi azt mondtuk, hogy hit, erkölcs és evangélium nem az az alap, amelyen újra fel lehet építeni egy rombadúlt országot. Előrelátásunkat az elmúlt 15 hónap teljesen igazolta. A keresztény világnézet lehet egy igen emelkedett, koncedálunk, talán a legemelkedettebb erkölcsi alap, de ma nem lehet talpköve és irányelve egy ország megújhódásának és újjáépítésének. Ma a világot nem erkölcsi problémák, hanem gazdasági kérdések mozgatják. Nem lehet mellékkérdéseket beledobni a vitába, s azt mondani, hogy az erkölcsi alap a fontos, a gazdasági a másodrendű. Ám a keresztény kurzus impandarabiliákat tolt a küzdelem előterébe, s egy kétezer éves tanítás igazságával akart itt újat építeni, nem gondolva meg azt, hogy vagy régen győztek, már ezek az igazságok és akkor az egész művelt világ keresztény alapon áll, vagy nem győztek és akkor a magyar állam nem fogja őket győzelemre segíteni.“ A „dolgozó polgárság“ frázisával dobálódzó irat végre áttér a minden politikai bajt, tüneményesen meggyógyító rendszerének összefoglalására. Szerinte a demokrata párt, a nemzeti társaskör, a 6Sas párt, a liberális belvárosi kör mind irálypártiak (a 48-asok is?), a magántulajdon alapján állanak, nemzetiek, egyformán ellenségei a demagógiának (?), ezek összetartása az élet kérdése. A szerző adós marad azzal a felelettel, hogy a Tiszafáré nemzeti társaskör hogyan tartson össze a Batthyányék 48-askodásával, de hiszen ez mellékes is, az összetartás mint faji jellemző erő nem is éppen rájuk vonatkozik. Hogy ezeknek a pártoknak budapesti szűk társaságokon kívül immár semmi talajuk, azzal sem törődik, egyszerűen kimondja, hogy egyesüljenek, vegyék fel a fesztelen megbeszélés fonalát s ezzel biztosítják az ország liberális felfogású polgárainak egyesülését és a középosztály vezető szerepét A program ez lenne: 1. Ki kell kapcsolni a királykérdést, akkor kell dönteni a személyi kérdésben, ha majd aktuális, lesz.2. A külpolitikában a kereskedelmi forgalom megindítása a fontos, az ország területi integritása majd csak akkor lépjen előtérbe, ha elég erősek leszünk, addig nem lehet más politikánk, mint a legteljesebb pacifizmus. 3. Társadalmi béke érdekében mindazon bűnösöknek, akik a forradalmak és ellenforradalmak alatt bármilyen politikai motívumokból elkövetett bűntett miatt elítéltettek, amnesztia adandó, kivéve a nyereségvágyból elvetett cselekedetek tetteseinek. 4. Apénzügyi helyzet a legfontosabb, fokozni kell a termelést, redukálni a kiadásokat. 5. A szabadságjogok visszaállítandók és már egyszer belügyminiszterileg engedélyezett, de a közelmúltban feloszlatott egyesületek (szabadkőműves páholyok, Galilei kör) működése elé akadályok , nem görditendők. 6. A zsidókérdés tekintetében minden vonatkozásban, az 1895. évi XLII. t.-c. érvényesül, vagyis a zsidókra vonatkozó összes kivételes intézkedések eltöröltetnek. 7. Földbirtokreform előmozdítandó. 8. A választói jog kérdésében a párt kitart az általános, titkos és egyenlő választói jog mellett. E nyolc ponton kívül használati utasítást is mellékel az elmés szerző és ebben árulja el magát tökéletesen. Tömöríteni kell — írja — a múlt nagyságait, hogy a hangzatos jelszavak hiányát pótolni tudja. Majd így folytatja: „E, pontnál' .egy 'kényes kérdés tisztázandó és ez a zsidó vallási politikusoknak a párton belül való szerepe. Tekintettel arra, hogy az országban lábrakapott agresszív antiszemitizmus egyhamar nem lesz rendes mederbe, visszaterelhető, célszerű neki látszik, hogy a pártvezetőség nagy százalékban keresztény politikusokból kerüljön ki, nehogy ellenfeleik mint a legsúlyosabb és leghatásosabb érvet, azt játszák ki velünk szemben, hogy a párt zsidó párt. Ezen álláspont keresztülvitele bizonyos áldozatot követel a zsidóságtól, de a cél érdekében az áldozatot meg kell hozni, ez az egyelőre való rezerváltság a zsidóságnak csak hasznára válnék, főleg azért, mert szimpatikussá tenné őket a keresztény közvélemény szemében, mely a zsidóságnak éppen az agresszivitást vetette szemére.“ Ezzel a méla akkorddal végződik a ravasz iasmű, amelyet ezennel átadunk a minden véges földi dolgokra elkerülhetetlen múlandóságnak. szervezkedés dokumentumai. Fianei Korag MK ttl ellenségeink a Mór Támadás a budapesti missziók ellen. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A francia politikai közvélemény mai fölfogásét tükrözi vissza az a cikk, mely a Journal ties Debuts-ban az ismert publicista, A. Gauvin tollából megjelent. Megállapítja Gauvin, hogy a magyarok, bárki legyen a királyuk, a területi integritásról nem fognak lemondani, tehát veszélyeztetik nemcsak a trianoni, hanem a versaillesi békét is. Ebből azt akövetkeztetést vonja le, hogy Franciaországnak kötelessége támogatni Csehországot, Jugoszláviát és Romániát, amelyeknek érdekei egyeznek a francia érdekekkel.A revíziós politika Franciaország gyöngítésére irányul. S miután Gauvin úgy tapasztalta, hogy a Budapestre küldött missziók a magyar fölfogás elől nem zárkóznak el, éles szavakkal kritizálja őket, mint a „zavaros eszmék“ terjesztőit. Cikkét azzal fejezi be, hogy Franciaországra nézve csak az utódalbamok lehetnek irányadók. Mr. Gauvinnel polemizálni hiábavaló volna, őt és legtöbb honfitársát csak a csalódások fogják kiábrándítani. Tudniillik azok a csalódások melyek majd román és cseh részről fogják Franciaországot érni. Brian«! proajraiRfestssécSéBíQBc ffösszíraSásE Párisban. Berlin, Jan. 21. Vártából jelentik, hogy Brian,! programbeszéd* a. , kamarában lanyha, majdnem hideg fogadtatásra talált.. Csupán, a cautrum barnaárnya tapsolt. A bizalmi kérdésben péterkím csak » késő esti órákban Evz meg a cza-. ;i ';■■■. \zt Isiszik, hogy a kormány mik körülbelül négy» .Fa .• *zp itgi többsége lesz. — A szenátus .Varraud programbeszédét Lepje zellen gúnnyal fogadta. . FŐVÁROS — A mai közgyűlés. Gyér érdeklődés mellett folytatta ma a törvényhatósági bizottság a szerdáról elmaradt napirend tárgyalását. Napirend előtt Pálffy József tette szóvá a lehetetlenül magas húsárakat és bírálta a közélelmezési minisztériumot. A szalámigyárosok részére 50 ezer sertés vásárlását engedélyezte a minisztérium, ami fő oka volt az árak emelkedésének. Mikor a miniszter visszavonta az engedélyt, az árak leszálltak. Jaczkó Pál dr. a házbéremelés elleni indítvány legutóbbi tárgyalására tér vissza és szóváteszi egyes lapot ama beállítását, mintha azok, akik az indítvány tárgyalásának sürgősségét ellenezték, a háziurak szószólói volnának. Erről szó sincs. Csak azt akarták dokumentálni, hogy a napirend tárgyalását előkészítetlen tárgyakkal terhelni nem akarják. Bizonyos, hogy a tanács hivatalból is foglalkozik a kérdéssel .. és a közgyűlésnek módja lesz az üggyel foglalkozni. A gáz és villany áremelésére vonatkozó előterjesztést Borvendégh főjegyző ismertette ezután.. Ajk első hozzászóló Joaanovich Pál volt, aki a tisztviselők, Müller Antal a kisiparosok sanyarú helyzetére hívta fel a városatyák figyelmétJaczkó Pál, Paidsheim Ferenc, Szigeti János, Vass Béla, Németh József, Feiger Sándor felszólalásai után Slipka gázgyári "Vezérigazgató és Borvendégh főjegyző válaszolnak a vitában elhangzottakra, majd a közgyűlés elfogadja az előterjesztést, azzal amódosítással, hogy amennyiben egy lakásban több háztartás van, minden háztartás után 1500 köbméter veendő alapul. A kisipari fogyasztásnál 3000 köbméterig is kopna az alapár, azonfelül 10 korona. Hasonlóképpen elfogadják az elektromos áram árának felemelésére vonatkozó ■•előterjesztési is. .Ioannovich Pál, dr. terjesztette elő azután interpollációját. . . 3 A német külügyminiszter az orosz kérdésről. Németországnak nincs sem oka, sem joga a szovjet megbuktatására. — A független specialisták interpellációja a birodalmi gyűlésen. Berlin, január 21. A birodalmi gyűlés mai ülésén az interpellációk során a független szocialisták interpelláltak az Oroszországgal való diplomáciaigazdasági viszony helyreállításáról. Az interpellációra Simons dr. külügyminiszter kijelentette, hogy nem a német kormány az oka, hogy a forgalmat nem lehet helyreállítani. Az új államforma Oroszországban csődöt mond, autokrata iránya és Oroszország képtelen bármi ellenszolgáltatásra. Oroszország szállítási berendezkedése összeomlik. A békeszerződés nem akadályozza az Oroszországgal, való megegyezést, de nem valószínű, hogy azt elismerjék, mert a szovjetet sem ismerték el Különben amíg Mirbach gróf meggyilkolásáért elégtételt nem kap Németország, szó sem lehet az összeköttetés felvételéről. Szívesen egyengetné a keleti kérdésben a nyugati hatalmakkal való megértés útját. Ita Oroszország abbahagyja Németországban űzött propagandáját, megtehetjük az első lépéseket a megegyezés felé. Kijelenti még, hogy Oroszországgal Németország nélkül senki sem köthet megegyezést. Végül ezzel fejezi be válaszát: — Nincs rá okunk, hogy a szovjet uralmat megbuktassuk, nincs is jogunk, hogy megbuktatáson közreműködjünk. Nem akarunk új háború szinhelyévé válni. HÍREK Szókimondó lant. Mert a lógás még ma sincsen Beszünőbe, Minden lógót lovasrendőr , .Vesz űzőbe. "A villamos faláról le kaszabolja, Hogy a pasas a lógását igazolja, Igazolja. Félek azért, hogy még igy sem Lesz rend menten. Mert kevés a lovasrendőr Budapesten, S érvényt csak úgy szerezhetnek Rendnek, fognak, Ila kimondják, hogy a lógók Lógni fognak. KUG — (A nyitraiak irredenta-estje ) Az otttumufclx» Madeztart •' atrainf'gyeiek egyesülete az együvé tartozás és hova meg nem nyugvó hazafias tiltakozás dokumentálására január 27-én este had órakor nagyszabású művészestét rendén a Wenckweir,palota ciszterinében. Jegy este a Dómtárnál is most váltható. (Vidéki keresztény munkásszervezetek a drágaság ellen.) A fővárosi keresztényszocialista munkások vasárnapi nagygyűlésének hatása, amellyel a drágaság elleni nagy küzdelmüket megindították, a vidékre is kiterjedt. Ezen a héten több mint 23 vidéki városban és bányatelepen tartottak nagygyűlést a helybeli keresztényszocialista szakszervezetek és egyhangúlag elfogadták a központi határozati javaslatot, amelyben a megélhetési cikkek árainak és a jövedelemnek arányosítását követelik. . T ,fU) hsvélbélyegek.) I.caközelebi, 2 korona 50 fillér érték, jelzésű az Országházat Ábrázó]a vildKoskéreszimi nosfabélyekertit forgalmába. Ez alkalommal az 50 és 60 filléres bélyegek is megváltoznak és a jövőben mind a kettő aratási jelenetet .ábrázol,» rajzzal készül. A ..Magyar Posta“ felirású összes koslabjilyégakci és .portójegyeset* ez év juntus végével kivonják a forgalomból; ezeket a. határidőn tul. bérmentesítésre használni nem lehet. A közönség a birtokában levő ilyen felirású bélyegeket bármely postahivatalnál jugus ai ízebecserélheti. (Megindult a hajóforgalom Jugoszláviával.) Rácsból jelentik. A Neues Wiener Abendblatt beldiédi értesülése szerint február elsején megindul a közvetlen és rendes gőzhajóközlekedés Belgrádtól Baján át Budapestre és megegyezés esetén Bécsbe is. — Katonai becsületügyi vizsgálat Meskó Zoltán éteri.) A Magyar Kurírt felkérték a következők közléséie: „Mint ismeretes, Beniczky Ödön nemzetgyűlési képviselő egy hírlapi vitából kifolyólag fegyveres elégtételt kért Meskó Zoltán belügyi államtitkártól. Az ügyet Beniczky Ödön segédei, Pallavicini György őrgróf és Sigray Antal gróf egyoldalúan fejezték volt be,,, amennyiben Meskó Zoltán magatartását a fegyveres elégtétel megtagadásának minősítették. Mivel mindkét fél tartalékos tiszt, az ügy iratai felülbírálás céljából a katonai becsületügyi választmányhoz kerültek fel,, melynek következő döntése érkezett le Beniczky Ödön segédeihez. — M. kir. bpesti katonai körletparancsnokság, 641/111. evi. 1921. szám. Méltóságos Sigray Antal gróf urnak Budapesté... — Beniczky Ödön és Meskó Zoltán urak közti lovaglás ügyben értesítem Méltóságodat, mint Beniczky Ödön ur megbízottját, hogy Meskó Zoltán nyugalmazott állományú hadnagy ellen, mert ezen ügyben — melyben a kürletparancsnokság szabad folyást engedett — a fegyveres elégtételt kitolni igyekezett, « becsületügyi vizsgálatot elrendeltem. — Dani altábornagy, katonai korlatparancsnok.“ — (A Balatoni TieW-KInlü ahmut os.zf.ilyn, ökin-tllt Una. o-tr'1 riflKleVi te i’intír tökön éj.ll .„ Küzeujio.tti K,döfik,is Kör '.Molinu-ti'ín túrni ojt", . A termek zils/.lóclis/.itése is tetogatós kitnöt adott a mulalititjinak, uierytsu qasy&zAxxru előkeldveit.