Nemzeti Ujság, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-24 / 44. szám

% NEMZETI ÚJSÁG ) ­inden oldalán óriási zaj tört rá: Apták tagadja r­á, kiáltották. Sándor Pál kijelentette, hogy adatait a gépgyá­­rosok és vasgyárosok szövetségétől nyerte. Amint a szerződés megkötéséről beszél, ismét gyanúsító­­modorban valami névsort emlegetett, erre termé­szetesen újra kitört a felháborodás: — Ne gyaná­­nt­son! Mondja meg a neveket! Ez erkölcsi köte­lesség! — kiáltották feléje. Az óriási zajban Sándor Pál csak nehezen tudta folytatni beszédét. A szerződés ügyét, mondja, nem OMGE-től indult ki. Beszéde végén elismerte, hogy panama vagy visszaélés nem történt, de gondat­lanságot lát az ügyben. Személyes kérdésben. Korányi Frigyes báró ezutn személyes kérdés­ben szólva kijelentette, hogy csak print hitelmű­­veletet, valutáris szem­ponttól ellenezte a szerző­dést, az anyagbeszerzésről ezonrban nem nyilvání­­tott véleményt Homonnay Tivadar ugyancsak sze­mélyes kérdés címén kellő megvilágításba he­­­lvítete szerepét, amely szerint ő kerületének gyá­rai és munkásai érdekében járt el, s érdeklődött a­ Máv.-nál a szerződés ügye iránt, ott azonban ugyanazokat az adatokat kapta, mint amelyeket a miniszter előadott. Eljárásában az a cél vezette, hogy az ipar ne bénuljon meg s a munkásoknak munkaalkalom teremtődjék. Hegyeshal­mny Lajos kereskedelemügyi miniszter rövid viszonválaszá­ban minden korábbi állítását leutasította s ujvol leszögezte, hogy Sándor Pál bizonyítani semmit nem tudott. . . , ,, r. A Ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Ez­után áttértek az interpellációk tárgyalására. ] Lehandl Károly a falusi lakásügyek­ben terjesztett elő interpellációt és­­kérte az igaz­­ságügyminisztert, hasain oda, hogy a falusi visszás­­ állapotok megszün­­ek. Tomcsányi Vilmos­­ Pál igazságügyminiszter kijelentette hogy az új lakás­■ rendelet a falusiakról is megfelelően gondoskodik, s a falusi háztulajdonos nmcsak a maga, hanem leszármazottjai részére is igényelhet saját házá­ban lartást és e célból felmondási joga van. A vá­laszt tudomásul vették. ... Somogyi István a földbirtokreform­ végrehajtása ügyében interpellált és kifogásolta, hogy a külön­böző parcellázásokból a hadirokkantak, kisgazdák és más igényjogosultak nem részesültek. Kifogá­solta az Altruista bank szerepét, amely szerinte nyerészkedik a parcellázásokon. Mayer János ál­lamtitkár a parcellázások ügyében felvilágosítá­sul előadta, hogy a­ mostani parcellázásokban i •azok részesültek, akik erre korábbi szerződéssel jogot szereztek. Az érdemleges választ az inter­pellációra a földmivelésügyi miniszter fogja meg­adni. Széchenyi Viktor gróf a szibériai hadifoglyok ügyében interpellálta a külügyminisztert. Grate Gusztáv külügyminiszter kijelentette, hogy a kor­­m­ány nagy szeretettel és türelm­etlen£T várja ezt az időt, hogy a hadifoglyokat hazaszállíthassa. Erre irányulnak a revali tárgyalások is. Nem igaz az a hír, mintha a tárgyalásokra az orosz szovjet Kun Bélát küldte volna ki. Nagy nehézség a pénz­kérdés mert 10.000 fogoly hazaszállítása 500 mil­lió koronába kerül. Bádó szerint mintegy 60—80 ezer fogoly van még Oroszországban, akiknek a hazaszállítása technikai nehézségekel is jár. A vá­laszt tudomásul vették. Megint csak Sándor Pál Ezután újból Sándor Pál emelkedett szólásra és most interpelláció formá­jában foglalkozott a Bied­ermann-szerződéssel és ezzel kapcsolatban a szénszállításokat tárgyalta.­­ Adatokat sorolt fel, amelyek szerint a mezőgazdaák drágán vásárolják a szenet és a túlfizetés üld­ékteleneknek juh Azt vitatja, hogy a mezőgazdák túlfizetéséből a városi lakosságnak juttathatnának szenet. Ezután a kato­nai konfekciós szállításokra tért át, amelyet a a Kereskedelmi Bank, a Köztisztviselők Fogyasz­tási Szövetkezete és a Hangya textil­osztálya akar elnyerni. Itt is szerep jutott azonban Stern Samu­nak, aki élelmezési ügyekben szokott szerepelni. Folyton megújuló zaj közben foglalkozik ezután Stern Samu élelmezési üzleteivel, amelyek — sze­rinte — a verseny nélküli piac megteremtését cé­lozzák. Áttér ezután azokra a baromfi- és tojás­­export-engedélyekre, melyeket az Élelmiszer­szál­lító r­­t. kapott, mely vállalat élén szintén Stern Samu ál. Ugyanekkor a francia követség ajánlásá­val jelentkező vállalkozó nem kapott exportra en­gedélyt. Sándor Pál az interpellációjában felhozott ada­tokkal azt akarja bebizonyítani, hogy a nagyközön­ség érdekeit csak a szabadforgalom biztosítja, mert a szabadverseny kizárja, hogy a monopólium élvezője saját helyzetével a közönség rovására visszaéljen. Interpellációját az összminisztériumhoz intézi. Vas* József válasza: Vas* József közélelmezési miniszter szükségét látja, hogy az interpelláció rá vonatkozó részére azonnal válaszoljon. Tiltakozik az ellen, mintha Stein Samut védeni akarná. Sándor Pál a kapita­lizmusról megdöbbentő képet rajzolt, mikor el­mondotta, hogy milyen mindenható a tőke. Ez a tőke azonban csak a szabadforgalom mellett tud teljesen érvényesülni. Nem a bürokrácia, hanem a liberalizmus tette oly hatalmassá a tőkét, hogy sír helyzetével annyira visszaélhet, mint azt Sándor Pál feltárta. A hű­tőházat, mely nemcsak épület, hanem nagy­kereskedelmi szervezet, is, a liberaliz­mus növelte olyan hatalommá, hogy ma Budapest Ssímst diktálom skmsk hűtőhám tátn.iNasy zaj.) A nagytőke szabadforgalom esetén még kímé­letlenebből zsarolná a fogyasztót és a gazdát egy­aránt. (Nagy zaj, Gaál Gaszton közbeszól.) Vass József: ... képviselő úrnak 1000 holdja van, tehát ért hozzá, én pedig a társadalomtudomány és a nemzetgazdaságtan tanára vagyok és én is értek hozzá valamit, ezt tessék tudomásul venni! Én nem vagyok kereskedelmi miniszter, még ke­­vésbbé üzletminiszter, hanem közélelmezési mi­niszter, akinek csak­ a közellátás érdekeit kell szem előtt tartani (Éljenzés.) Nekem meg kellett akadá­lyozni, hogy ne vigyenek ki mine­nt az országból, mert ha ezt nem tettem volna, ma február 23-án a gazdáimat sem lenne egy falat kenyerük. Sándor Pálból az üzleti kimaradt érdekeltségek panaszkodnak. Szern nekem semmi, én csak a közélelmezést nézem és az tény, hogy karácsony­kor Budapest közönsége olcsó baromfit tudott kapni. A tojás­export kérdése még nincs megérve. Az élhetetlen Budapest ellátását azonban biztosí­tani kell A terv az, hogy a tojásexport-köröknek annyi tojást kell Budapest ellátására szállítani, hogy fejenként és naponként minden lakosra 5 tojás jusson. Ezenkívül hozzá kell járulni Budapest tojáskészletének vastartalékához és még körülbelül 10—12 millió darabot kell télire elraktározni. A ki­vitt tojások után pedig az itteni piacon elérhető ár kilenctizedrészét be kell szolgáltatni az államnak. Mindez azonban csak terv, engedélyt még senki nem kapott. Nem is akarom magam intézni az engedé­lyek adását, hanem azt szakemberekből álló bizott­ságra akarom bízni. Mivel azonban a szakemberek majdnem mind zsidók, gondoskodni fogok róla, hogy ez a bizottság megfelelő számú kereszténnyel legyen felhígítva. (Helyeslés.) A francia követ ajánlásáról elmondta a minisz­ter, hogy egy M. Chelard, ki mögött egy Mon­sieur Leon Klein (!) áll, hónapokon át szu­­lesztálta folyton, hogy barom­fiexportra kap­hasson engedélyt. Kérését a francia követ egy pár jóhiszeműleg irt sorral ajánlotta. Ez a Leon '‘Klein egy olyan kereskedő, áld francia összeköttetései révén akar üzletet kötni. Ő az ilyen befolyásoknak engedni nem fog és visszautasít minden beavatko­zást, melyek a magyar belföldi érdekekkel ellen­kezhetnek. Nekem nem fáj — mondotta végül — Stern Samu dolga, sem a Sándor Pál érdekes­sége, sem az, hogy a kettő összetűz, nekem csak az fáj, hogy a magyar közgazdasági élet abba a két szótra foglalható össze: Stern Samu és Kereskedelmi Bank. (Óriási taps és éljenzés balról és középen.) Egyéb interpellációk: Sándor Pál felszólalása után Szilágyi Lajos a bihar megyei vasutak forgalmának javlása, tárgyá­­ban intéz kérdést a kereskedelemügyi miniszter­hez. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minisz­ter azonnal válaszolt és bejelentette, hogy a Szi­lágyi által jelzett vonalon naponkint két vonat­párt szándékozik rendszeresíteni. A választ tudo­másul vették. Hornyánszky Viktor a nyugdíjas ta­nítók lakbérpótlékának és drágasági segélyének kiutalása tárgyában interpellál. Va­ss József köz­­oktatásügyi miniszter válaszában közli, hogy már itézkedet is e­ tárgyban. A választ tudomásul vet­ték.­ Hornyánszky Viktor második interpellációját a kereskedelmi minszterhez intézi és felvilágosí­tást kér, hogy a Máv­ jóléti intézménye miért osz­tott ki selejtes cipőket. Csontos Imre az oroszor­szági­ hadifoglyok hazatérése tárgyában bejegyzett interpellációját visszavonta. Az ülés ezzel háromnegyed hét után véget ért. A legközelebbi ülés csütörtökön, 21-én délelőtt 10 órakor lesz. Napirenden a kormány programvi­tája szerepel. r-'V' 'rt \ Legyen vége a kormányprogram feletti vitának. — A pénzügyi javaslatok az együttes értekezleten. — A kormányzópártok szövetsége ma este 7 órakor a nemzetgyűlés mai ülésének berekesztése után a parlament L számú bizottsági termében ülést tar­tott, amelyen Teleki Pál gróf miniszterelnök elnö­költ A pártszövetség tárgyalás alá vette a pénzügy­miniszter által legutóbb beterjesztett javaslatokat, amelyeket maga Hegedűs Lóránt ismertetett. Frühm­rth Mátyás a vitában hangsúlyozta, hogy a rokkantak előnyben részesíttessenek az ilalm­e­­rési jogok adományozásánál Csertes Mihály kö­vetelte, hogy a revíziónál az utolsó húsz év alatt külföldről bevándoroltak ne kaphassanak enge­délyt. A bortermelési adóról szóló javaslatnál Gaál Gaszton kifejtette, hogy a pénzügyminiszter elment az engedékenység végső határáig, amikor az első három hektoliter bort mentesítette, továbbá kilá­tásba helyezte, hogy a bor árának csökkenésével a boradó is arányosan kisebb lesz. . A vadászati adónál többen követelték, hogy sen­kinek kedvezmény ne adassák. Minderre nézve a nemzetgyűlésen terjesztenek be indítványt. A javaslatok letárgyalása után többen azt indít­ványozták, hogy azok a képviselők, akik a kor­mányprogram felett megindult vitában fel vannak iratkozva, álljanak el a szólás jogától, hogy a nemzetgyűlés előtt fekvő fontos gazdasági és pénz­ügyi javaslatok tárgyalásához hozzáfoghasson­ A kormány tagjai részéről ezen indítvány vitá­­i­­ban senki sem vett részt, mert a kormány nem akar oki­ént gyakorolni, de a kormánytámogató pártok körében az a hangulat alakult ki, hogy vé­get kell vetni már a vitának és hozzá kell látni a pénzügyi javaslatok letárgyalásához. Ha holnap a vita nem érne véget, a napirendmegállapításnál Túri Béla képviselő azt kiváltja indítványozni, hogy a napirendre elsősorban a pénzügyi javaslatok thr­et-nének kit ~ - - ------­ e .mnjv, Csütörtök, 1921 február 24. Apponyi helyesli Adrássy állásfoglalását» Megalakulni liberális blokk. Ő­m­ze­ti Újság tudósítójától.) Andrássy Gyula d­akolásával a Keresztény Nemzeti Egye­­süjmm holnap esti pártértekezletén dönt a féség végleges megalakítása tekintetében. Andrássy állásfoglalása a keresztény és nemzeti politika szempontjából döntő jelentőségű, s a par­lamentben ma is e körül forogtak a megbeszélések. S természetesen azonban liberális körökben igye­keznek erejét tompítani és várható következmé­nyeit elhárítani. A kombinácók szerte csaponga­nak, s belevonják azoknak a politikusoknak a sze­mélyét is, akik eddig távol állottak az aktív poli­tikától, de akiknek csatlakozása a keresztény és nemzeti irányzat harcosaihoz végzetes csapás lenne az újraébredő liberalizmus mindenféle fajtája szá­mára. Mindenekelőtt Apponyi Albert grófról vélik tudni úgynevezett „közelálló“ körök, hogy távol akarja magát tartani az Andrássyval — és előre­láthatóan Andrássy híveinek nagy részével — meggyarapodó Keresztény Nemzeti Egyesülés Párt­jától. Ezzel szemben Apponyi ma nyilatkozatában minden kétséget kizáróan leszögezi álláspontját a keresztény és nemzeti politika mellett, s" az Új Nemzedék­ben kifejti, hogy nagy nyereségnek tartja Andrássy aktivitását "az­­egész magyar­­köz­életre nézve s az a kívánsága,­hogy keresztény és nemzeti alapon szélesebb körű koncentráció jöjjön létre, nincs ellentétben Andrássy politikájával, sőt inkább azt jelenti, hogy egy táborba tömörítsük mindazokat az elemeket, amelyek keresztény és nemzeti alapon állanak. Apponyi határozott nyi­latkozata eloszlat minden kételyt, s a liberális ber­kek számára az ő érintetlen államférfim egyéni­sége nem fog védőpajzsul szolgálni a visszalopako­­dásra a magyar közéletbe. A liberálisok szerencsétlen összetételű szövetség­ben ma délután kimondották megalakulásukat. Batthyány, Giesswein, Baltazár, Sándor Pál, Bárczy István, Szemző Ernő, s a szociáldemokrata Van­­czák és Miaki is vettek részt többek között az ala­kuláson, amelyen elhatározták, hogy megkezdik a szervezkedést, propagandát indítanak, s felkérik a „hozzájuk közelálló“ sajtót a támogatásra. Ezzel a lépéssel tehát a forradalmat előkészítő elemek — kissé felhígítva — ismét megjelentek a porondon, s most már nincs más dolog hátra, mint figyelni a propagandát, s figyelni a „közelálló“ sajtót, amely a Galilei-kör, a szabadkőműves-páholyok s egyéb faji „jellegű forradalmi alakulások megtámo­­­­gatásával eljuttatott az októberi eseményeken ke­resztül a bolsevizmusig. Aligha hihető, hogy a tudatára ébredt keresztény magyarság még egyszer áldozatul esketik ennek az öntámadásnak, Andrássy és a sajtó. A magyar politikai élet legutóbbi nagy eseménye. Andrássy Gyula gróf csatlakozása a Keresztény Nemzet Egyesülés Pártjához, rendkívül mély benyomást, gyakorolt a sajtóra. Most, amikor immár Andrássy nyílt hitvallása után befejezett ténnyé vált a keresztény irányhoz való csatlakozás, amiben a liberális-radikális sajtó jog­gal sejtette már eleve a m­aga éle­t­képtelen­ irány­zatának újabb, katasztr­­fális jellegű erkölcsi ve­reségét, megdöbbenve, de nagy általánosságban mégis a jelentős eseménynek azzal az átütésével fogadta a tényt, amit a múltakban csalódott Andrássynak jelentősége megérdemel. Nem szabad felednünk, hogy az Andrássyak egyéniségéből ki­sugárzó tekintély az elmúlt, évtizedekben a libera­lizmusnak nagy erkölcsi tartaléka volt s.. az a sajtó mely most fanyar hangon ir, ném­ egyszer Andrássy Gyula gróf tekintélyét játszotta ki mint utolsó ütőkártyát a maga világnézeti harcának te­rületén. Hogy a destruktív sajtó egészen silány szel­lemességgel, vagy sokatmondó hallgatással igyek­szik elleplezni megilletődését, ez csak természetes, de nem nagyon érdekes. Annál érdekesebb, hogy a többi lap, még ha más politikai hitvallást hirdet és más pártot támogat is, a csatlakozásról,­ az ese­mény jelentőségéhez méltó módon ír, jeléül annak, hogy a keresztény nemzeti irányzat megszilárdulá­sát a csatlakozás mathematikai pontossággal bi­zonyítja be. Hogy mindjárt elsőnek a Budapesti Hirlap, idézzük, ez a lap megállapítja, hogy Andrássy két­ségkívül szolgálatot tesz a keresztény nemzeti poli­tika realitásának, de az országnak és az igazságnak is. Andrássy politikája érdekes lelki fejlemény s a cikk szerint nem a hódító, nem a parancsoló, hanem a lelkében megrendült ember, aki dolgozni akar, állt tegnap a nemzetgyűlésen a vizsgáló szemek kereszttüzében. Az Új Nemzedék a keresztény harcos lelkesedésével mutat arra, h­ogy fölemelkedtünk egy szárnycsapással Giessweintől Andrássyig. A Ma­­ftj­arscff megállapítja, hogy Andrássynak saját té­­vedhetlen jó ösztöneig, és csodálatos fogékonyságul géniuszára, hallgatott, mikor ahhoz az irányhoz csat­­lakozott," mely egyedül képes' lelkes" erőt is, tömege­­ket mozdítani a destrukció ellen. A liber­alizmus Örag harcosa, a Pesti Hírlap Giessweint igyekszik kiját­szani Andrássy ellen, ám ez a taktika teljesen, hatás­­talan marad. Kénytelen megállapítani, hogy a köz­élet szempontjából lényeges előnyöket lehet várni a csatlakozástól. A liberalizmus nagy vereségének jelzi Andrássy belépését a Szózat. Némi fanyar elméjz­séget fűz fz belépéshez Az UjstXD, amelynek tetszését Andrássy soha sem is érdemelte ki. A zsidó­­kapitalizmus lapja, a Pester Lloyd „Herr Graf“ Andrássy* lépését a­ faji lélek természetes ellenzésével igyekszik félremagyarázni. És végül *e­l'idírt­a a Népszavát: Jíps, az­­előbbi ’Jtfops.

Next