Nemzeti Ujság, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-26 / 46. szám
Szombat, 1921 félkzmr NEMZETI ÚJSÁG Napirendi vita a számszéki elnök jelöléséről. A kormányprogram vitája. — Budaváry sürgős interpellációja. — A nemzetgyűlés mai ülése. “A nemzetgyűlés mai ülését11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Napirend előtt Orczdy Győző" mentelmi jogának megsértését jelentette be, mert —amint mondja — az igazságügyi hatóságok őt jogtalanul üldözik, ügyét két év óta nem fejezték be, sérelmezi azt is, hogy őt kegyelemre terjesztették fel. A bejelentést a mentelmi bizottság elé utalták. Gömbös Gyula személyes kérdésben szólalt fel és Paltanieini György őrgróf tegnapi beszédével kapcsolatban kijelentette, hogy sem ti, sem barátai Trebíts-Liumianal nem tárgyaltak. A kormányprogram vitája során Letaniger Pál kifejti, hogy a falu és város közötti eheltétet a kötött forgalom okozza, tehát át kell járni a szabadforgalomra. Baum Aladár Pallavicioi orgmí Ic.szulaiásával polemizálva Helyteleníti a Hohler angol főmegbizott elleni kritikát. A görög példa nonanalóg, ott piebisellum kivárna vissza Konstantin királyt Ha ez nálunk is bekövetkezik, mi is tiltakozni fog az angol beavatkozás ellen. A királykérdés belpolitikai kérdés, nem érti miért nemzabad erről írni A kormány iránt bizalmatlan. Szünet után Bodor György hosszasan fejtegeti a földmives -társadalom által a háború kitörése óta hozott nagy áldozatokat és olyan politikát kivon, mely a kisgazdatársadalom érdekeit erélyesen felkarolja. A kormányt abban a reményben támogatja, hogy megtalálja az ország boldogulására vezető utat. Pásztor ,József a házszabályokhoz szól, majd elnök a vita folytatásuk a legközelebbi ülésre halasztotta. Ezután Orbók Attila indokolta meg a lakáskérülésből beadott indítványát. Kimutatja, hogy a Lakáshivatal évente húszmillió koronába kerül, a vagonlakók által lefoglalt vagonok következtében szenvedett kár egy év alatt 105 millió korona, a tétel adva van, lakás nincs, tehát építeni kell. Az állam adjon kedvezményeket, hogy a tőkének legyen kedve megmozdulni. Biztosítani kell az építkezőket, hogy minden új épület, új lakás mentes anagyonváltságtól, sőt kedvezményeket és 30 évi adómentességet kellene adni. A nagy lakások után luxusadót kell behozni. Ezután egy tervet ajánl, mely az államnak építkezési alapot biztosítana. A Ház elhatározta, hogy Orbók Attila indítványát annak idején napirendül tűzi.Vita a napirend körül Ezután elnök napirendi iítványt tesz, amelyben Hencz Károly felszólal és kifejti, hogy alkotmánysértést lát abban, ha az állami számvevőszéki állásra, a nemzetgyűlés úgy ejtené meg a jelölést, hogy az lblt. évi élő törvényt, amely előírja, milyen formaságok mellett kell az állami számvevőszéki elnöki méltóság betöltésénél a hármas jelölést megejteni. Ügyeimen kívül hagyja. A nemzetgyűlést megilleti ez a jog, de előbb az élő törvényt meg kell változtatni. Javasolja, hogy az állami számvevőszéki állásra való jelölést vegyék le a napirendről és ne tűzzék ki mindaddig, amíg a kormány a fennálló törvény megváltoztatására nem nyújt be megfelelő javaslatot. Kenes Bála elnöki szavai után, melyben megállapítja, hogy a nemzetgyűlés február 19-én már elhatározta, hogy e hó 26-án megejti a jelöléseket. Telek Pál gróf miniszterelnök emelkedik szólásra és kijelenti, hogy a maga részéről csatlakozik Henns Károly álláspontjához, mert praktice ugyanoda jutnak, és ha a Ház legálisabban ejtheti meg ezt az aktust, helyes, ha megteszi, mert így azok is megvannak nyugtatva, akiknek aggályai vannak. A Ház egyhangúlag hozzájárult Klencz Károly napirendi indítványához. Eszerint a holnapi, szombati ülés napirendjén az interpelációskönyv felolvasása, a kormányprogram-vita folytatása és az állami fjlmérési törvényjavaslat tárgyalása szerepel. Holnap válaszol a külügyminiszter Karapáik Jenőnek a felvidéki püspökök jogtalan eltávolítására vonatkozó interpellációjára. Interpelláció a pest megyei választások ügyében. Ezután Budaváry László terjeszti elő interpellálióját, melyben a belügyminisztert kérdi, tud-e arról, hogy Pest megye alispánja körrendelettel a vármegye területére elrendelte a képviselőtestületek megalakítását — a régi törvény alapján — az új törvényjavaslat beadása előtt. Ez ellen tiltakozik, mert a virilisták legnagyobbrészt a zsidó, hajlandó-e sürgősen intézkedni a községi képviselőtestületek, valamint a vármegyei törvényhatóságok bizottsági tagválasztásokra vonatkozó törvényjavaslat beterjesztésére, de addig is intézkedik-e, hogy a törvény megalkotásáig a pest megyei választásokat elrendelő alispáni intézkedés visszavonassák és a választások elhalasztassanak-Tomcsinyi Vilmos Pál miniszter válaszában kijelenti, hogy a választások kiírásáról tud, abban semmiféle törvénytelenséget nem lát, mert a törvény előírja, hogyha a törvényhatósági bizottsági tagok mandátuma lejár, ki kell írni a választáso ■ kat. Ez nem csupán Pest megyében történt meg, hanem mindazokban a megyékben, ahol a törvényhatósági bizottságok mandátuma lejárt. A választ tudomásul vették. A Eszel az ülés délután három órakor véget ért. Husvétra Pannónia-szivart szivünk. A gazdáknak ismét szabad háziszükségletükre dohányt termelni. — Osztják a trafikengedélyeket a rokkantaknak, hadiárváknak és özvegyeknek. (. Nemzeti Újság tmtéet mójdrúl.) A dohányjegy meglehetősen szűkre szokott adagjain kérődző dohányosok felvidítására a magyar királyi dohányjövedéki igazgatóság kedves meglepetést tartogat a szivaros emberek számára. A Csonka-Magyarországon jókora számban található ínyenc dohányosok bizonyára már hallottak róla, hogy dohánygyáraink egy idő óta egészen újfajta szivarok gyártásán dolgoznak. *Az új szivar jövevény neve: Pannónia, amelyből — eláruljuk — az első szippantást a húsvéti ünnepekre, tartogatja a dohányjövedék igazgatósága. Húsvéti ajándékul (egy hónap múlva)minden jóizlésű szivaros ember annak rendje és módja szerint a lehető legfösvényesebb után hozzájuthat bizonyos számú Pannóniához; darabjáért egy korona nyolcvan fillért kell leszúrnia az illető trafikos asztalára. A helyzetet kellően mérlegelni tudó dohányszakértők szerint a Pannónia megjelenése a szivarpiacon kisebbszerű szenzációszámba megy. A dohányjövedék igazgatóságánál eddig csak annyit árulnak el, hogy az új szivar alakja, formája elüt a rendes szivarsablontól és az íze is más. Külföldi dohánylevél hulladékából készítik, a burkolata a jobbfajta magyar dohány leveléből készül. A ■ magyar dohánygyáraknak annyi készletük van, hogy egyfolytában, körülbelül négy-öt év leforgása alatt, ötezer millió darabot gyájthatnak az újfajta szivarból. A Pannóniának még az a nevezetessége, hogy még meg sem jelent a piacon, a külföld máris élénken érdeklődik iránta és több külföldi cég tett ajánlatot exportálására. A másik örömhír, amely szintén a dohányjövedék igazgatóságától röppent ki, inkább, a termelőket érdekli. Arról van szó, hogy a kormány intézkedésére a pénzügyminiszter ez évben is megengedte a mezőgazdasággal foglalkozóknak, flagy házi szükségletükre termelhessenek bizonyos menyhyiségű dohányt. Az ügyben a pénzügyminiszter utasítása most érkezett meg a községi elöljáróságokhoz. Nevezetesebb pontja a rendelkezésnek az, hogy csak pipadohányt szabad termelni és csak a termelő 16 éven felüli férficsaládtagjai használhatják el. Ezt is azonban csak 1922 szeptember 1-ig, mert az ezidőn tul található dohánykészletet elkobozzák és az illető takarékoskodó gazda ellen még dohányjövedéki kihágás dinén- eljárást is indítanak. Egy-egy termelő családfő után 200 dohánypalántát, továbbá minden igazolt családtag után még külön 100—100 palántát szabad ültetni, az egész palántamennyiség azonban 500-nál több nem lehet. Azok a termelők, akik a kincstár részére termelnek dohányt, bizonyos mennyiséget a saját házi szükségletükre szintén visszatarthatnak. Harmadik dohányjövedéki híradásunk a trafikosokról szól, akik között hónapok óta erősen folyik a hivatalos rostálás. Az a hír terjedt el, hogy a trafikengedélyek revízióját már be is fejezték és a hadirokkantai, özvegyek, hadiárvák részére szánt új trafikengedélyeket már legközelebb kiadják. E híresztelésekre vonatkozóan illetékes helyen következőket mondották nekünk: — A tőzsdeengedélyek revíziójának munkája még legalább egy évig eltart, tehát szósem lehet arról, hogy azösszes új engedélyeket már legközelebb kiadnák. Budapesten a felülvizsgálások első részét már befejezték, a vidéken azonban lassabban megy a munka. A megvont trafikengedélyek helyett eddig körülbelül 300—400 új engedélyt adtak ki hadiözvegyek, hadvirvák és rokkantak szántára. A Lakásrendelet tervezetének részletei. Ki jogosult Uláskérésre. — Milyen helyiségek vehetők igénybe hatóságilag. « A bérmegállapítás módozatai. — Felmondás. (ál Nemzeti Újság tudósítóiától.) Az igazságügy- miniszter 60 szakaszban foglalta össze azt a rendelet-tervezetet, mellyel a lakásügy égető kérdését rendezni óhajtja. Ez a tervezet holnap délután kerül a főváros 13-es ad hoc bizottsága elé, és mindenekelőtt megállapítja, hogy kik a lakásra szorulók és jogosultal... A rendelet szerint ilyenek: a megszállt területből menekültek, a hadifogságból visszatértek és azok családtagjai, a vagonbakék, áthelyezett vagy kinevezett polgári és katonai közszolgálati alkalmazásak, olyanok, akiknek önhibájukon kívül nincsen lakásuk, új házasulók, lakást cserélők és végül egyéb lakásigénylők, ha az előbb felsoroltak igénye már kielégítést nyert. Üres és megüresedő lakásokat, lakrészeket és egyéb helyiségeket a lakásügyi hatóságnak be kell jelenteni, de a háztulajdonos a helybenlakásra jogosult egyének sorából megjelölheti azt, akinek részére a bejelentett helyiséget bérbeadni akarja Fontos rendelkezése a tervezetnek, hogy új épületekre és épületrészekre, amelyekre a lakhatási engedélyt a jelen rendelet életbeléptetése után ad-ják meg, nem terjednek ki a bérösszegre, a bérlő kijelölésére és a felmondásra vonatkozó korlátozások. Az ilyen épületekben és épületrészekben levő lakásokat és helyiségeket hatóságilag igénybe venni nem lehet. Ugyanez áll lakhatatlanná vált és most lakhatókká tett épületekre is. A lakásszükséglet kielégítésére elsősorban a hatóságok által épített vagy kijelölt helyiségeket, különösen a szükséglakásokat kell felhasználni Hatóságilag igénybe vehetők az üresen álló helyiségek, rendes lakás céljára alkalmas nyári lakások, melyeket tulajdonosuk bérbe szokott adni, illetőleg maga nem használ, lakásra alkalmas irodák, üzletel vagy raktárak, ide nem értve az ügyvédei, mérnökök, orvosok iroda-, rendelő- vagy munkahelyiséget; olyan helyiségek, melyekkel tulajdonosuk jelen rendeletbe ütköző módon üzérkednek; annak a lakása, akit rendőri hatóság, vagy bíróság a községből kitiltott, vagy az ország területéről kiutasított, a magános internáltak lakása, végre az elhagyott vagy elhagyottnak tekinthető lakások. Igénybe vehető annak az üzlete, aki üzletét vagy üzemét zárva tartja, hogy az árak korlátozására vonatkozó rendeleteket kijátsza. Igénybe vehetők végre azok a lakásrészek, (szobák), amelyeket bérbeadó (főbérlő) 1918 november első napja előtt albérletbeadás útján szokott értékesíteni. Végső esetben igénybe vehetők a lakott vagy használt helyiségeknek olyan elkülöníthető részei, amelyek a velük rendelkező félnek indokolt lakás,szükségletet meghaladják. Az indokolt lakásszükségletet úgy kell megállapítani, hogy önálló felnőtt egyén részére két lakószoba, a család minden egyes, 15-ik életévét betöltött tagja, vggis ezt be nem töltött két,két tagja részére további egy-egy szoba, aznak a részére pedii, akinek élethivatására, vagy foglalkozására való tekintettel külön dolgozószobára van szüksége, ezen' a címen' egy külön szoba maradjon." Ügyvédek, mérnökök, orvosok művészek stb. részére, kik élő hivatásukat lakásukkal kapcsolatos helyiségekben folytatják, dolgozó helyiségül annyi szobát kell érintetlenül hagyni, amennyi erre a célra szükséges. Lakott helyiségeknek egyes részeit csak akkor lehet igénybe venni, ha ehelyiségrészek elkülöníthetők. Konyhának és mellékheyiséfteknek közös használatát — félreeső helynek kivételével — elrendelni nem szabad; fürdőszobát sem átjárónak, sem használatra igénybevenni nem lehet. Az igénybevételnél figyelmet kell fordítasd a behelyezendő személy megválasztására és arra, hogy a behelyezett egyénfoglalkozása a lakással eddig rendelkező fél életmódját ne zavarja és házi nyugalmát ne veszélyeztesse. A hatósági igénybevétel nem terjed ki a bútorokra, kivételt képeznek a menekültek,akiknek részére a lakással rendelkező kötelezhető nélkülözhető bútordarabok átengedésére. Az igénybe vett helyiség bérét és a bérleti szerződés egyéb feltételeit is a lakásügyi hatóság állapítja meg. A bérelt helyiségek bérét a felek a rendeletben megszabott korlátozások között szerződéssel szabadon állapíthatják meg. Bér alatt a tiszta bért kell érteni, fűtési díj, közüzemi pótlék stb. nélkül. Lakásoknál bérét akár a jelenlegi, akár az új bérlővel szemben legfeljebb olyan összegben lehet megállapítani, amely az 1920. évi április 30-án kiadott rendelettel megengedett 35, illetőleg 35%-on felül ,'96-kal haladja meg azt az évi bérösszeget, amely az illető lakás után 1917. évi november 1 napján érvényesen ki volt kötve. Ha a lakás 1917 november 1-én nem volt még bérbeadva, akkor az első bérbeadás alkalmával megállapított, illetve fizetett bérösszeg mérvadó. Az olyan lakás bérét, amely jelenleg nincs bérbeadva, legfeljebb oly öszszegben lehet megállapítani, amelyet az illető helyek (városrészben) hasonló lakásért általában fizetnek. Ha egyes lakásokra nézve kivételes körülményei, nevezetesen a lakás minősége, a felek helyzete, a bérlőnek, esetleg albérletbe adott helyiségek után befolyó jövedelme, vagy egyébként szembetűnő kedvező anyagi helyzete, vagy az a körülmény, hogy a lakás bére 10 év óta nem emelkedett, amegállapított bérnél magasabb bér megszabását indokolják, a bíróság a bérbeadónak kérelmére megengedheti, hogy bérbeadó a bért magasabb összegre emelhesse. Olyan lakásnak bérét, amelyet tényleges szolgálatban álló, vagy nyugdíjas polgári, vagy katonai közszolgálati alkalmazott vagy ilyen alkalmazottnak özvegye bérel, legfeljebb olyan összegben lehet megállapítani, amely Budapesten 30 százalékkal, másutt 35 százalékkal haladja meg az 1917 évi november 1-én érvényes bérösszeget. Az úgynevezett nagylakások, vagyis azon lakások bére, amelyeknek 1990 május 1-én érvényes évi bére a 1000 koronát meghaladta, annyiban esik korlátozás alá, amennyiben az ilyen lakások bérét sem lehet szerződéssel sem olyan összegben megállapítani, amely indokolatlanul magasnak mutatkozik. Ugyanez áll a nem lakásul szolgáló bérelt helyiségekre is. Ha bérlő a megállapított bért múrmagasnak tartja, a bér mérséklését kérheti a bíróságtól. E korlátozó rendelkezések nem vonatkoznak a nyári lakásokra, kivéve ha azt nyári időszakon kívül, vagy rendes évi lakásul bérlik. Bútorozott szobák bére nem lehet magasabb az illető helyen hasonló bútorozott szobákért általában fizetett bérnél. Ilt a jelen rendelet életbeléptetése előtt egy évnél nem régibb időn belül a háztulajdonos bért emel, a házbéremeléstől számított egy év eltelte deli újabb béremelésnek hedge nincs. Bérbeadó köteles a megengedett bérmegállapítást a felmondás közlésére: megszabott idejen a bérlővel közölök 3