Nemzeti Ujság, 1923. november (5. évfolyam, 247-271. szám)
1923-11-18 / 261. szám
la 0asárnap, T92Stotemour NEMZETI ÚJSÁG voltam színpadon. Négy év múlva pedig az 1875-ben megnyílt Népszínházhoz szerződtem. A Nemzeti Színháznál első nagyobb sikerem az Aesopusban volt, a bátyám darabjában, majd Júliában, amely szerepbe Lendvayné Fáncsy Hka helyett ugrottam be. Igazi nagy sikereimet azonban a Népszínházban arattam, komikus szerepekben. A Népszínház volt Budapest második nagy magyar színháza. 1884-ben nyitt meg az Opera, majd később a Vígszínház és így sorra a Magyar- és a Király Színház, míg Budapest aztán mai nagy pezsgő életű színházi várossá fejlődött. Tóth Imre a Nemzeti Színház küzdelmes éveiről és aranykoráról Rendkívül érdekes dolgokat mondott el a Nemzeti Színház ájultjáról Tóth Imre, a színház kiváló volt igazgatója, akinek nevéhez a Nemzeti Színház egyik legtermékenyebb korszaka fűződött Az egyesítés évében a küzdelem korát élte a Nemzeti Színház, hogy rövidesen Európa egyik legelső színházává emelkedjék. ’ — Én az egyesítés évében léptem be a tanodába — mondotta Tóth Imre igazgató —, de közvetlen közelből figyeltem az eseményeket A Nemzeti Színház akkor még az operát is magában foglalta, az Operaház csak 1884- ben nyílt meg s abban az időben Orczy intendánssága alatt, a drámai részt Szigligeti, az operai részt Erkel Ferenc igazgatta. Az operai előadásoknak s különösen a népszínműnek nagyobb volt a látogatottsága, mint a drámai előadásoknak. Blahamé és Tamási akkor élték nagy fiatalságukat és rendkívül nagy vonzóerőt gyakoroltak a közönségre. Pedig erős volt a drámai ensemble is. Akkor élte virágkorát Priebe Kornélia, ott volt a színháznál Feleky, Felekimé, Szigeti József, a kis Mohiámé. 1873-ban Paulay főrendezősége idején vidékről sok kiváló színészt hoztak, fel, akik a Nemzeti Színházam országos brit művészekké fejlődtek, így Balmyt, Bercsényit, Vízvárit, Őryt, akkor kezdte hatalmas lendületű pályafutását Bélyey Laura, majd Jászai Mari is A dráma mégis nagyon rosszul ment. , 1 — Paulay 1873-ban megvált a főrendezőségtől, de hogy a nyugdíját el ne veszítse, egy évig még mint színész működött a Nemzeti Színháznál Később Szigligetit visszaszerződtette főrendezőnek, de még mielőtt állását elfoglalhatta volna, Szigligeti meghalt és ekkor Podmaniczky báró egyenesen igazgatónak hívta meg. — Nagyon siralmas állapotban volt ekkor a Nemzeti Színház. Akkoriban nyílt még a Népszínház és még a népszínmű közönségét is elhódította aNemzetitől. Estenkint csaknem sírva néztük, hogy tódul a közönség a Népszínházba, ahol zsúfolt házak előtt játszottak. Paulay igazgatósága alatt azonban hirtelen nagyot javult a helyzet. Sőt egy fél érv alatt annyira kedvezőre fordult, hogy a zsúfolt ház nem ment már nálunk sem ritkaságszámba. — A Nemzeti Színház csakhamar fejébe kerekedett a német színháznak, amely akkor még virágjában volt és csak 1889-ben égett le. Itt mindig kiváló német színészek és társulatok vendégszerepeltek. A Burgszínház nagyszerű művészei rándultak le. Operetteket is játszottak, ami mind nagy vonzóerőt gyakorolt a közönségre. Paulay igazgatósága alatt lejött Laube is és megnézte a Nemzeti Színház előadásait. Midőn Paulay azzal búcsúzott tőle, hogy a viszontlátásra, Laure így válaszolt: “A soha viszont nem látásra! Mi itt feleslegesek vagyunk. Eddig mi tanítottunk itt, most mi tanulhatunk.“ Mit evett és ivott Budapest 1873-ban (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A nélkülözésnak, a hatósági ellátásnak a külföldi táplálkozásra szoruló csenevész gyermekeimek, az utcán éhesen vergődő tömegeknek e szomorú korszakában sajgó emlék az a kimutatás, amely arról számol be, hogy mit evett Budapest közönsége 1873-ban. Az akkori kimutatás szerint kétszázezer ember lakosa volt Budapestnek s ezek elfogyasztottak egy évben 39.359 marhát, 43.093 borjút, 43.069 birkát, 46.785 bárányt, 3169 süldőt és 117.583 sertést. Ebből a roppant mennyiségből egy lakóra 127 font esik egy évben, de ha a szalonnát is számítjuk, továbbá azt, hogy ebben az elosztásban a csecsemőket is fogyasztóknak vették fel, bízvást el lehet mondani, hogy egy ember Budapesten akkor átlag két font húst evett naponta. Ez a fogyasztás nagyobb volt, mint bárhol másutt a világon és mögötte hagyta az angliai arányszámot is, pedig Angliában már akkor a legtöbb húst fogyasztották. A korból 376.303 akót fogyasztott Budapest, ennek héttized része Budáról, vagy a budai hegyvidékről került a fővárosba. Egy emberre ebből 142 icce esik egy évre, ami elég tekintélyes mennyiség, mert csak Paksban fogyasztottak többet, 280 iccét, más országok fogyasztása számba sem jöhet. Mert csak Bajorországban ittak többet, 126 iccét egy évben, míg Pesten 136 icce volt a fogyasztás. Más szeszes italokból Pe-t ittak legtöbbet, 24 iccét egy évben, Parisban at 20-at, Angliában pedig csak 44 iccét ivott egy ember. . »«Ötven év zenéje Irts: Radnai Mikig A magyar zeneművéesest történetében a múlt század évtizedeinek érdeme, hogy elérkeztünk oda, ahol ma állunk. Sok vihart, sok balsorsot kellett türelemmel elviselni, akadályokat legyőzni, szürk éveiket kiböjtölni, míg az elmaradt és elnyomott főváros a maga nagyságához méltó szerepre tett szert zenei életünkben. Hiszen a múlt század elején csak a híres kismartoni zenekar létezett még, melynek Haydn József volt a karmestere és Esterházy Miklós herceg a pártfogója- Úgy ez, mint minden egyéb zenei élvezet, egyesek jóvoltából adakozó és pártoló tehetségéből született és tartotta fenn magát. Két nagy városunk, Test és Pozsony, a nemes hatás alatt szinte el is felejtkezett már a magyar művészet hó elé került zsenge vetéséről ... ... Az alvó erők szerencsére még így is feszegették béklyóba vert kezükkel a nemzeti feltámadás ajtaját. Ébredezett az akarat, az öntudat "Széchenyi István megalapítja a Tudományos Akadémiát, felépül a Nemzeti Színház és a Nemzeti Múzeum. Mi több, a „pestbudai hangászegyesület“ zenedét létesít, megalakul az első vonósnégyestársaság, a Nemzeti Színház színpadán pedig neves külföldi művészek adnak hangversenyt és tomboló sikert arat Erkel Ferenc „Báthory Mária“ és a mind a mai napig közkedvelt „Hunyady László“ című operája. A tornyosuló viharfelhőkből aztán villámok csapnak ki szabadságharcot vív a nemzet, melyben elbukik. Nehéz, óhnos idők köszöntenek rá. . Évekig hálgat a művészet, csak a művek s családok tűzhelyénél melengeti dermedt tagjait. Meghitt, családi környezetben gyűjti, ápolja fáradt erejét, hogy alkalomadtán nyilvánosság elé léphessen. Hetven éve annak, hogy az első filharmóniai hangverseny lezajlott a Nemzeti Múzeum dísztermében, mely akkor az egyetlen olyan terem volt Pesten, hol hangversenyt rendezni lehetett. . Helytartósági engedély, súlyos anyagi felelősség, inkább, önzetlen lelkesedés, mint biztos : vállalkozás és ki tudná ma már a sok apróbb bajt és nehézségeket még, ami útjában állott a nemes kis társaságnak, kik a zeneművészet összegöngyölt vitorláit szélnek feszítették. •Erkel Ferenc állott a vállalkozás élére. Ő volt a központja az ötvenes és hatvanas évek zenei lendületének. Erkel lépést tartott az egyi korú külföldi művészettel, bemutatta a pesti | közönségnek Wagner Richard műveit is már de különösen Beethoven remekeivel mint a | kilencedik szimfóniával aratott osztatlan elismerést. _ 1 s | Az egyesített Pest és Buda életében Erkel | mellett Liszt Ferenc személye és művészete jelentett a legtöbbet. A világhírű mester a hetvenes években az évnek felét Rómában, felét Pesten töltötte. Nemcsak mint előadó, de mint tanítómester kapcsolódott a fejlődésnek indult magyar főváros művészi életébe. Liszt köré csoportosultak azok, akik az egyesített főváros első évtizedeiben a nekilendült zeneművészet magvetői voltak: Volkmann Róbert, Mosonyi Mihály, Erkel Sándor, Huber Károly, Mihalovich Ödön, Reményi Ede, Zichy Géza gróf, Hubay Jenő, Szendy Árpád, Thomán István. A régebbi Nemzeti Zenede mellett, melynek Zichy Géza gróf, a félkarú jeles zongoraművész volt elnöke, a Zeneakadémia alapjait is ekkor rakták le Liszt Pereme és a környezetéhez tartozó művészek. Erősfejlődésnek indult tehát a szerencsésebb politikai időkben a magyar zeneművészet a múlt század végén. Külső ösztökélés volt számára, egyelőre elvitazhatatlan hatással is volt rá a közvetlen kapcsolat, mely a külföldi zeneszerzők, előadóművészek gyakori vendéglátásából származott Gyakran járt Pesten Brahms János, Kairit- Saens is eljött bemutatták Csajkovszky és Dvorák műveit Berlioz-nak idelátogatása révén kaptuk a Rákóczi-induló remek feldolgozását, mely hihetetlen hatással került először előadásra még 1859-ben, később StromsRichárd, "• J '■ r Gusztáv, Bruckner Ant?! műveit isKiadták, mindezek mellett állandóan műsoron voltak a hazai szerzők művei is. Belső erősödés volt az Operaház megnyitása a nyolcvanas évek elején, mely a Nemzeti Színháztól különváltan kelt szárnyra a nyugati fővárosok példája szerint Az Ybl Miklós építette palotában sokáig csak külföldi énekesekkel kiegészített személyzettel boldogultak a híres intendánsok, mint báró Podmaniczky és gróf Keglevich. Igaz, hogy az idegenek közül többen végleg itt maradtak, magyarrá lettek, mint Vasques grófnő, Bartolucci Viktória, Bilgermann Laura, Anthes György, hogy csak néhányat említsek hamarjában. _ Büszke öröm az ötven év teljesedő eredményét látni az Operaház mai személyzetében, mely teljesen magyar már. Talán el sem hinnék a filharmónikusok váltakozó szerencsével küzdő hajdani „bizottsági'' tagjai, ha sírjukból kikelnének, hogy hova fejlődött, mit ért el, milyen széles mederben folyik, mennyire közszükséglet ma már a múlt század nemes buzgalmú kezdeményezéséből nőtt zenei élet. A nap-nap mellett torlódó hangversenyeket, a bérletben eladott filharmóniai esteket, a hetenként hatszor játszó Operaházat és a fokozottabb igények kielégítésére szolgáló újabb dalmű-színháznak, a volt Népoperának, most Városi Színháznak látogatottságát Az Erkelek örökébe Kerner István lépett 1900-ban, aki akár mint a filharmonikusok elnök-karnagya, akár mint az Operaház főzeneigazgatója nagyon sokat tett a magyar zeneművészet érdekében. Az újabb magyar zeneszerzők művei mind Kerner vezénylete alatt kerültek először előadásra, akiket nagyobbrészt Koessler János, a Zeneakadémia zeneszerzés tanára nevelt Néhány éve Dohnányi Ernő vezeti a filharmóniai hangversenyeket Az ő mély és nagyszíű művészete mellett Bartók Béla és Kodály Zoltán hoznak messze földről is dicsőséget a magyar zenének, melynek sikerekben gazdag munkásai Szabados Béla, Buttykay Ákos, Weiner Leó, Siklós Albert, a dalköltő Tarnay Alajos, az operettek magyar lelkű szerzője Kacsok Pongrác és az idegenben is első helyen álló operettirók: Lehár Ferenc, Kálmánt, Imre. Legrégibb hangversenyrendező és kiadó vállalatunk a Rózsavölgyi és Társa cég, mely 1875 óta rendezi a filharmóniai hangversenyeket t . 1 - ötven év, mi az, mennyi as a művészet fejlődésében ! Nálunk, a magyar zeneművészet történetében példátlanul eredményteljes volt-mégis, ■ 1 . A legnagyobb érték pedig az lenne, hogy a német hatás alól megszabadult új, levegőjében, hangulatában magyar zene álma érett meg az egyesített főváros ötvenéves történetében. Beckzlik majd végleg a közönségnek már ötve évvel ezelőtt 1871 április 5-én Liszt Ferenc által rendezett első magyar hangversenykor is megrovott igaztalan tartózkodása a magyar zeneművészettel szemben és a most következő ötven év, mint már jó kertész, leszedheti az érett gyümölcsöt a magyar zenének termékeny fájáról, hogy bent és kánt diadalt arasson oda Két karrikatura 1873-ből (Elinger és Corina egy Donizetti operában, Erkel Ferenc.) Liszt Ferenc ünneplése az egyesítés évében (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az egyesítés évében fényes ünnepség színhelye volt Budapest, Liszt Ferenc, a világhírű, csodálatos zongoraművész ekkor ünnepelte művészi pályájának ötvenedik éves fordulóját. Az ünnepségre Budapestre sereglett minden művelt ország képviselője, a zenei élet legmarihuább alakjai adtak egymásnaktalálkozót. Msét F Ferenc ünneplése november 8-án este hat órakor kezdődött, amikor belvárosi, Baltéri lakása előtt két zenekar sorakozott fel és elénekelte Liszt két népszerű indulóját: a Korondzsi- és a VoeUieiindót.Aznap este a Dvrehidiban ünnepelték Lisit. Ferencet a 'hivató!őt ,f agyarországi képív* 'pi és, a főváros, md'jvr' vevőben Ráth Károly, a Tőpolgármester és Kiési, Pál köszöntötték a '■ jubilánst. Az ünnepséget mélyen csak hideg érdekes szól-Liszt Ferenc (Egykorú karrikatúra.) bandája muzsikált. Másnap délelőtt a Redout kistermében, fényes keretek között történt meg az emléktárgyak átadása. Ábrányi Emilszövegére Gobbi Henrik hatásos cantalet szerzett amelyet három énekkar adott elő. Az ünnepségen ott voltak a magyarországi társadalmi egyesületek, a külföldi zeneegyesületek, melyeknek lelkes üdvözlésére Liszt , Ferenc meghatottan jelentette ki, hogy jelekben, testben magyar vagyok örökre“. Délután a Redout nagytermében zajlott le z ünnepség fénypontja: az egyesített zenekarok Richter János karnagy vezetőével előadták Liszt halhatatlan Krisztus-oratóriumát. .......... A Liszt-jubileum befejezéseképpen november 10-én díszelőadás volt a Nemzeti Színházban, amelyen a Csikóst adták elő, az előadás után pedig ünnepi vacsorát rendeztek a Hungária szálló éttermében. j