Nemzeti Ujság, 1924. december (6. évfolyam, 256-274. szám)

1924-12-03 / 257. szám

Sámfa, 1921 'deeenv­er 3. NEMZETI ÚJSÁG Történelmi kincsek a Tiberis mélyén Hol van a jerussálemi lem.o­om hétágú gyertya­­tartója — nogy kíváncsiság előzi meg a folyó medrének most megínautó tisztogatását Róma, november 21. (A Nemzeti Újság levelezőjétől.) Az egész világon mindig éppen úgy fűződtek a folyókhoz a poétikai legendák, mint a filozófiai gondolatok. A népek a fo­lyók partjain ülve álmodoztak és gondolkodtak s ős­korokban a víz mindig perszonifikálódott előttük: a Gang­esz csak úgy mint a Nílus, a Rajna egyformán a Tiberis­se! ... Igen, a Te ve­re, a régi rómaiak Tiberise is mondák­kal van körülszőve és a pogánykorban nem kerül­hette ki az isteni jelleget sem, amelyről a római múzeumot nem egy szobra tanúskodik. A város ne­vét is onnan vezetik le, hogy az őslakók nyelvén a Rum szó folyót jelentett és ennek partján született meg a lupa, a nőstényfarkas által szoptatott Romu­lus és Remus mondája. Bizonyára a lupa odajárt inni a folyó vizére, talán azon a tájon, ahol a ked­ves kis sziget, az Isaletta fekszik, amelyet a régi időkben misztikus titokzatosság vett körül. Rémes pestis pusztított a városban — regéli az ősi monda — és a pontifex végre is a Sybilla-könyvekből kért tanácsot, amely az volt, hogy hozzák el Görög­országból Numának egy ottlevő szobrát. Mikor a hajó a szoborral a folyó torkolatához ért, hatalmas kígyó kúszott ki belőle és felúszott a szigetkéig, melynek belsejében elrejtőzött. Aesculaidius, a gyó­gyítás istene volt a kígyó, amelynek megjelenésével megszűnt a dögvész. A hálás rómaiak templomot emeltek a szige­ten és ebbe az Aesculapius templomba egész Itáliából özönlöttek a betegek, akik ott valami kataleptikus álomba merültek, amelynek folyamán az istenség felfedte előtt­ük betegségük természetét és a gyógyulás módját. Az ex-voto-sz egész sorozatát találták a sziget partjain, azon a helyen, ahol most a Fate­ bene Fratteli­k kórháza emelkedik. Az Aesculap-templom a pogányság elmúltával romba dőlt, de romjain az idők folyamán keresztény templom támadt. III. Ottó német császár emelte és annak a prágai Szt. Adalbertnak dedikálta, aki Po­roszország és Lengyelország apostola volt s akinek magyar vonatkozása tudvalévően az, hogy ő keresz­telte meg Szt. Istvánt és ő az esztergomi főegyház­megye védőszentje. A császár ebben a templomban helyezte el Szt. Bertalan apostol tetemeit, melyeket a be­neventumi­aktól kapott s a templom ennek a sokkal ismertebb szentnek a nevét viselte és viseli. Sokszor átépítették és eredeti alapjából jóformán semmi sem maradt meg. A folyónak azonban nemcsak partja és szigete, ha­nem medre is rejteget emlékeket és kincseket is. .Ezek közül talán a legértékesebb az a bazaltból ké­szült és végig drágakövekkel kirakott Izis-szolvor, me­lyet Nero császár papjával együtt vettetett a Tibe­risbe. Még­pedig az akkori „Chronyque scandaleuse“ szerint azért, mert az Izis-pap elhitette egy a csá­szárhoz közelálló hölggyel, hogy Anubis isten szerel­mes belé és ily módon segítette elő egy nemes ifjú terveit. A feldühödött Caesar, aki megcsaltnak érezte magát betiltotta az egész Izis-kaltuszt. Azt is feljegyezve találjuk, hogy még a köztársa­ság utolsó éveiben az ú. n. argeusi ünnepek alkalmá­val a folyóba emberalakú bábokat dobáltak és ez emlékeztetett az őslakók emberáldozataira, akik a Tiberis medrébe dobták az elfogott ellenséges vezére­ket és katonákat teljes fegyverzetükben, amely a víz alá húzta őket. (Nem ugyan emberáldozatok gyanánt, de mint a bosszúvágy, rablás, politikai gyűlölet és szerelemféltés áldozatai évszázadokon keresztül a hullák ezrei kerültek a Tiberisbe, közöttük történelmi nevek viselői). A f­olyóba került a legenda szerint Simon mágus óriási szobra is, melyet a bűbájossága általi elvakí­­tott rómaiak állítottak neki. De a folyóba dobták, mikor a Cireusban ígérete szerint varázslattal a le­vegőbe emelkedett, de szt. Péter imájára lezuhant és halálra zúzta magát. Valahol a Farnese-palota táján kell a Tiberis iszapjában feküdniük­ azoknak az aranytálaknak, melyeket Agostino Chigi pápai bankár, a nagy mae­cenas minden lakoma után, melyen az irodalom vagy művészet valamelyik nagysága használta azokat, a folyóba dobatott, hogy ezzel is kifejezze nagyrabe­csülését vendége iránt. Arról is beszél a római ha­gyomány, hogy II. Gyula pápa, mielőtt harcba indult volna a franciák ellen, a győzelem záloga gyanánt aranykulcsot dobatott a Tiberisbe. Néhány évvel ké­sőbb egyik utódjának, IV. Pálnak óriási szobrát hozta le a népharag a Kapit­ólumról és dobta a fo­lyóba a zavargások közepette, melyek halála után kitörtek. Arról is szólnak feljegyzéseik, hogy a renaissance­­korszak humanistái, akiik megszokták maecenásaik nagylelkű adományait, dühükben a folyóba dobták azt az összeget, melyet túl csekélynek és lealázónak találtak. Teodoro Gaza, mikor egy dicsérő költemé­nyért csak 50 dukátot kapott IV. Sixtus pápától, az egész összeget nagy tapsoló tömeg előtt szórta a vízbe. Sok ilyen történel­mi lesz biztos kincset rejt a folyó mélye és elősorol­ásol,­at h­asábokon keresztül lehetne folytatni, de a most folyó tisz­togatási és kotrási munkálatok megint életre keltettek egy legendát, amely a római nép között szettében elterjedt, de amelynek nincsen semmiféle történelmileg bizonyít­ható alapja. A római köznép szentül hiszi, hogy a jeruzsálemi zsidótemplom hétágú gyertyatartója, melyet Titus a kifosztott Jeruzsálemből magával vitt, a Tiberis mélyén nyugszik. Josephus Flavius leírása szerint a gyertyatartó tényleg Rómába került és azt is tudjuk, hogy Rómának Alario által történt első kifosztásáig a Yoapasianus-féle béketem­plom­­ban őrizték. Alario kifosztotta ezt a templomot, de a kandelábert nem találta és ezt csak Genzerich van­dáljai vitték magukkal Kartágóba, ahonnan Belizár győzelme után Byzáncba került és Jusztiniánus csá­szár egyik jeruzsálemi templomnak ajándékozta a krónikás szerint és ettől kezdve történelmileg nyoma veszett. Azonban már a korai középkorból vannak hagyo­mányok arról, hogy a zsidók Róma második feldúlá­­sakor magaikhoz váltották a kincset és hogy meg­mentsék a további megszentségtelenítéstől, a folyóba dobták. Ez a hit olyan mély gyökeret vert, hogy ennek alapján a múlt században egy angol társaság búvárokk­al kerestette a gyertyatartót a folyóban, de hiába. Mikor nemrég felmerült a terv, hogy a kanyargó folyó medrét átvágással egyenessé teszik. Rómában általános volt a nézet: „No, most meg­kapják a hétágú gyertyatartót!“ Eddig minden folyó tisztogatási munkálatoknál nagy volt a római nép ilyen irányú érdeklődése és most is úgy van. Valószínű azonban, hogy várakozá­sukban csak úgy csalódni fognak, mint eddig. A magyarországi antant-bizottságok költségeit beszámítják a pécsi jóvátételi szénszállításokba A jóvátételi bizottság több fontos, Magyarországot érdeklő döntést hozott Pak­s, december 2. A Havas-iroda útján hivatalosan közük, hogy a jóvá­tételi bizottság ma különböző döntéseket hozott az osztrák-magyar háború előtti adósság felosztásá­nak, a magyar jóvátételi fizetéseknek és olyan állam­javak felbecsülésének kérdésében, amelyek a volt osztrák-magyar monarchia területéből az utódálla­mokhoz csatolt területre esnek. A döntések a következők: 1. A világháború előtti osztrák-magyar adósságok eredetileg forintra szólnak és az a döntés történt, hogy egy forint két papírkoronával egyenlő. 2. A magyar jóvátételek kérdésében Magyarország­nak a Nemzetek Szövetsége részéről Magyarország­­szanálására a jóvátételi bizottság 1921 február 21-én hozott döntése alapján megállapított terv értelmé­ben moratóriumot adtak a jóvátételi fizetésekre. Ez alól a moratórium alól kivétel a pécsi bányából Jugo­szláviába szállítandó szén annuitása. (80O0 tonna minden munkanapon.) 3. Miután Magyarországot az ott időző különböző bizottságok (leszerelési bizottság, stb.) költsége is terheli, Magyarország azt kérte, hogy ezeket a telje­­sítményeket a szénszállítások értékével csökkentsék. Magyarország döntést kért arra nézve is, vájjon ezek a szállítások beszüntet­he­tők-e akkor, ha a Nem­zetek Szövetsége részéről kiküldött főbiztos kimondja, hogy az említett bizottságok számára nyújtott telje­sítmények a szénszállításokra meghatározott értéket túllépik. A jóvátételi bizottság erre a kérdésre megengedte, hogy az említett teljesítményeket a szénszállítások számlájára számolják el, de ugyanakkor kimondta, hogy Magyarország minden ilyen esetben köteles be­szerezni a jóvátételi bizottság külön beleegyezését. 4. Az állami­ birtokok felbecsülésének kérdésében szem előtt tartandó a következő: Evvel a kérdéssel a jóvátételi bizottságnak különbizottsága foglalko­zott és először az osztrák államjavak felbecsülését hajtották végre. Belátható időn belül, valószínűleg­ január elsején megkezdődik a magyar állami birto­kok felbecsülése is. A jóvátételi bizottság mai döntése vonatkozik arra az eljárásra, melyet a nevezett bizottságnak további munkálataiban betartania kell. (MTI.) 5 Miár a cseti bankok sem bíznak a szabóiban Maga izgalom Prágában a pénzügyi helyzet miat­­ Panamavának a pénzügy­­miniszter ellen . Az ellentett a szenátusból is kivonul Prága, december 2. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának telefon­jelentése.) Prágai pénzügyi körök nagy izgalomban vannak a cseh kölcsön balsikere és a korona veszé­lyeztetett helyzete miatt. Az állam pénzügyi hely­zetéről egyre riasztóbb hírek hallatszanak. Az adó­pénztárak üresek és igen sok helyen a tisztviselőket sem tudják elsején kifizetni. A belföldi bankoknak nincsen bizalmuk az állam iránt és a hároméves le­járatú állam­pénztári utalványokat több bank nem volt hajlandó beváltani. A pénzü­gym­iniszterr ezt a katasztrófa-hangulatot akarta eloszlatni s ezért kere­sett mindenáron sürgős külföldi kölcsönt. A kölcsön­­szerzés körül azonban parázs panamabotrány pattant ki néhány nappal ezelőtt. A tárgyalásokra Becska pénzügyminiszter­­sógorát, Sztanek mérnököt kül­dötte ki Párisba és Londonba. Az ellenzéki lapok erre azt a vádat emelték a pénzügyminiszter ellen, hogy ő és sógora a kölcsön révén az állam rovására ötven millió koronát akarnak keresni. A támadások na­pok óta nagy hevességgel tartanak. A miniszter a szenátus költségvetési bizottságában ma felszólalt és kijelentette, hogy a külföldi kölcsön megszerzésére irányuló tárgyalások biztatóan folynak. Ezeknek célja, hogy a külföldön a cseh állam részére olyan kölcsönt tudjanak szerezni, amely hosszabb lejáratú és amelybe egyetlenegy idegen államnak se legyen beleszólása. Visszautasította a „Times“-nak azt a követelését, hogy pénzügyi ellenőrzést vezessenek be Csehországban. A panamavádakkal kapcsolatban­­ azt mondotta a pénzügyminiszter, hogy módjában lenne ezeket visszautasítani, de államérdekből nem teheti. A köztársaság érdekeit fölébe kell helyezni az egyéni érdekeknek és ezért nem nyilatkozik. Reméli, hogy még el fog jönni az idő, amikor mindent el­mondhat. Ellenzéki körökben a pénzügyminiszternek ez a nyilatkozata egyáltalában nem tett jó hatá­st. Azt állítják, hogy a panamát továbbra is el akarja tussolni. Egyébként a szenátus költségvetési bizott­ságának mai ülésén hozzáfogtak a költségvetési ja­vaslat tárgyalásához. Friedrich Károly német nemzeti és Mayr-Hartyg német keresztényszocialista szenátor az ellenzék nevében felszólaltak és deklarációt ter­jesztettek elő, hogy nem óhajtanak a költségvetési bizottság ülésén résztvenni. Erre az ellenzék kivonult. A szenátusban a költségvetés plenáris vitáját a jövő hét keddjén kezdik meg, amikor az ellenzék ott is deklarációt olvas fel és a szenátusból kivonul. (1.) ..................................................... Kombinált előfizetési áraink: Nemzeti Újság és Új Nemzedék 1 hónapra 61.000 K negyedévre 190.000 K Nemzeti Újság vagy Uj Nemzedék és Krónika 1 hónapra 58.000 K negyedévre 172.000 K Nemzeti Újság, Uj Nemzedék, Képes Krónika 1 hónapra 90.000 K negyedévre 270.000 K

Next