Nemzeti Ujság, 1924. december (6. évfolyam, 256-274. szám)
1924-12-03 / 257. szám
Sámfa, 1921 'deeenver 3. NEMZETI ÚJSÁG Történelmi kincsek a Tiberis mélyén Hol van a jerussálemi lem.oom hétágú gyertyatartója — nogy kíváncsiság előzi meg a folyó medrének most megínautó tisztogatását Róma, november 21. (A Nemzeti Újság levelezőjétől.) Az egész világon mindig éppen úgy fűződtek a folyókhoz a poétikai legendák, mint a filozófiai gondolatok. A népek a folyók partjain ülve álmodoztak és gondolkodtak s őskorokban a víz mindig perszonifikálódott előttük: a Gangesz csak úgy mint a Nílus, a Rajna egyformán a Tiberisse! ... Igen, a Te vere, a régi rómaiak Tiberise is mondákkal van körülszőve és a pogánykorban nem kerülhette ki az isteni jelleget sem, amelyről a római múzeumot nem egy szobra tanúskodik. A város nevét is onnan vezetik le, hogy az őslakók nyelvén a Rum szó folyót jelentett és ennek partján született meg a lupa, a nőstényfarkas által szoptatott Romulus és Remus mondája. Bizonyára a lupa odajárt inni a folyó vizére, talán azon a tájon, ahol a kedves kis sziget, az Isaletta fekszik, amelyet a régi időkben misztikus titokzatosság vett körül. Rémes pestis pusztított a városban — regéli az ősi monda — és a pontifex végre is a Sybilla-könyvekből kért tanácsot, amely az volt, hogy hozzák el Görögországból Numának egy ottlevő szobrát. Mikor a hajó a szoborral a folyó torkolatához ért, hatalmas kígyó kúszott ki belőle és felúszott a szigetkéig, melynek belsejében elrejtőzött. Aesculaidius, a gyógyítás istene volt a kígyó, amelynek megjelenésével megszűnt a dögvész. A hálás rómaiak templomot emeltek a szigeten és ebbe az Aesculapius templomba egész Itáliából özönlöttek a betegek, akik ott valami kataleptikus álomba merültek, amelynek folyamán az istenség felfedte előttük betegségük természetét és a gyógyulás módját. Az ex-voto-sz egész sorozatát találták a sziget partjain, azon a helyen, ahol most a Fate bene Frattelik kórháza emelkedik. Az Aesculap-templom a pogányság elmúltával romba dőlt, de romjain az idők folyamán keresztény templom támadt. III. Ottó német császár emelte és annak a prágai Szt. Adalbertnak dedikálta, aki Poroszország és Lengyelország apostola volt s akinek magyar vonatkozása tudvalévően az, hogy ő keresztelte meg Szt. Istvánt és ő az esztergomi főegyházmegye védőszentje. A császár ebben a templomban helyezte el Szt. Bertalan apostol tetemeit, melyeket a beneventumiaktól kapott s a templom ennek a sokkal ismertebb szentnek a nevét viselte és viseli. Sokszor átépítették és eredeti alapjából jóformán semmi sem maradt meg. A folyónak azonban nemcsak partja és szigete, hanem medre is rejteget emlékeket és kincseket is. .Ezek közül talán a legértékesebb az a bazaltból készült és végig drágakövekkel kirakott Izis-szolvor, melyet Nero császár papjával együtt vettetett a Tiberisbe. Mégpedig az akkori „Chronyque scandaleuse“ szerint azért, mert az Izis-pap elhitette egy a császárhoz közelálló hölggyel, hogy Anubis isten szerelmes belé és ily módon segítette elő egy nemes ifjú terveit. A feldühödött Caesar, aki megcsaltnak érezte magát betiltotta az egész Izis-kaltuszt. Azt is feljegyezve találjuk, hogy még a köztársaság utolsó éveiben az ú. n. argeusi ünnepek alkalmával a folyóba emberalakú bábokat dobáltak és ez emlékeztetett az őslakók emberáldozataira, akik a Tiberis medrébe dobták az elfogott ellenséges vezéreket és katonákat teljes fegyverzetükben, amely a víz alá húzta őket. (Nem ugyan emberáldozatok gyanánt, de mint a bosszúvágy, rablás, politikai gyűlölet és szerelemféltés áldozatai évszázadokon keresztül a hullák ezrei kerültek a Tiberisbe, közöttük történelmi nevek viselői). A folyóba került a legenda szerint Simon mágus óriási szobra is, melyet a bűbájossága általi elvakított rómaiak állítottak neki. De a folyóba dobták, mikor a Cireusban ígérete szerint varázslattal a levegőbe emelkedett, de szt. Péter imájára lezuhant és halálra zúzta magát. Valahol a Farnese-palota táján kell a Tiberis iszapjában feküdniük azoknak az aranytálaknak, melyeket Agostino Chigi pápai bankár, a nagy maecenas minden lakoma után, melyen az irodalom vagy művészet valamelyik nagysága használta azokat, a folyóba dobatott, hogy ezzel is kifejezze nagyrabecsülését vendége iránt. Arról is beszél a római hagyomány, hogy II. Gyula pápa, mielőtt harcba indult volna a franciák ellen, a győzelem záloga gyanánt aranykulcsot dobatott a Tiberisbe. Néhány évvel később egyik utódjának, IV. Pálnak óriási szobrát hozta le a népharag a Kapitólumról és dobta a folyóba a zavargások közepette, melyek halála után kitörtek. Arról is szólnak feljegyzéseik, hogy a renaissancekorszak humanistái, akiik megszokták maecenásaik nagylelkű adományait, dühükben a folyóba dobták azt az összeget, melyet túl csekélynek és lealázónak találtak. Teodoro Gaza, mikor egy dicsérő költeményért csak 50 dukátot kapott IV. Sixtus pápától, az egész összeget nagy tapsoló tömeg előtt szórta a vízbe. Sok ilyen történelmi lesz biztos kincset rejt a folyó mélye és elősorolásol,at hasábokon keresztül lehetne folytatni, de a most folyó tisztogatási és kotrási munkálatok megint életre keltettek egy legendát, amely a római nép között szettében elterjedt, de amelynek nincsen semmiféle történelmileg bizonyítható alapja. A római köznép szentül hiszi, hogy a jeruzsálemi zsidótemplom hétágú gyertyatartója, melyet Titus a kifosztott Jeruzsálemből magával vitt, a Tiberis mélyén nyugszik. Josephus Flavius leírása szerint a gyertyatartó tényleg Rómába került és azt is tudjuk, hogy Rómának Alario által történt első kifosztásáig a Yoapasianus-féle béketemplomban őrizték. Alario kifosztotta ezt a templomot, de a kandelábert nem találta és ezt csak Genzerich vandáljai vitték magukkal Kartágóba, ahonnan Belizár győzelme után Byzáncba került és Jusztiniánus császár egyik jeruzsálemi templomnak ajándékozta a krónikás szerint és ettől kezdve történelmileg nyoma veszett. Azonban már a korai középkorból vannak hagyományok arról, hogy a zsidók Róma második feldúlásakor magaikhoz váltották a kincset és hogy megmentsék a további megszentségtelenítéstől, a folyóba dobták. Ez a hit olyan mély gyökeret vert, hogy ennek alapján a múlt században egy angol társaság búvárokkal kerestette a gyertyatartót a folyóban, de hiába. Mikor nemrég felmerült a terv, hogy a kanyargó folyó medrét átvágással egyenessé teszik. Rómában általános volt a nézet: „No, most megkapják a hétágú gyertyatartót!“ Eddig minden folyó tisztogatási munkálatoknál nagy volt a római nép ilyen irányú érdeklődése és most is úgy van. Valószínű azonban, hogy várakozásukban csak úgy csalódni fognak, mint eddig. A magyarországi antant-bizottságok költségeit beszámítják a pécsi jóvátételi szénszállításokba A jóvátételi bizottság több fontos, Magyarországot érdeklő döntést hozott Paks, december 2. A Havas-iroda útján hivatalosan közük, hogy a jóvátételi bizottság ma különböző döntéseket hozott az osztrák-magyar háború előtti adósság felosztásának, a magyar jóvátételi fizetéseknek és olyan államjavak felbecsülésének kérdésében, amelyek a volt osztrák-magyar monarchia területéből az utódállamokhoz csatolt területre esnek. A döntések a következők: 1. A világháború előtti osztrák-magyar adósságok eredetileg forintra szólnak és az a döntés történt, hogy egy forint két papírkoronával egyenlő. 2. A magyar jóvátételek kérdésében Magyarországnak a Nemzetek Szövetsége részéről Magyarországszanálására a jóvátételi bizottság 1921 február 21-én hozott döntése alapján megállapított terv értelmében moratóriumot adtak a jóvátételi fizetésekre. Ez alól a moratórium alól kivétel a pécsi bányából Jugoszláviába szállítandó szén annuitása. (80O0 tonna minden munkanapon.) 3. Miután Magyarországot az ott időző különböző bizottságok (leszerelési bizottság, stb.) költsége is terheli, Magyarország azt kérte, hogy ezeket a teljesítményeket a szénszállítások értékével csökkentsék. Magyarország döntést kért arra nézve is, vájjon ezek a szállítások beszüntethetők-e akkor, ha a Nemzetek Szövetsége részéről kiküldött főbiztos kimondja, hogy az említett bizottságok számára nyújtott teljesítmények a szénszállításokra meghatározott értéket túllépik. A jóvátételi bizottság erre a kérdésre megengedte, hogy az említett teljesítményeket a szénszállítások számlájára számolják el, de ugyanakkor kimondta, hogy Magyarország minden ilyen esetben köteles beszerezni a jóvátételi bizottság külön beleegyezését. 4. Az állami birtokok felbecsülésének kérdésében szem előtt tartandó a következő: Evvel a kérdéssel a jóvátételi bizottságnak különbizottsága foglalkozott és először az osztrák államjavak felbecsülését hajtották végre. Belátható időn belül, valószínűleg január elsején megkezdődik a magyar állami birtokok felbecsülése is. A jóvátételi bizottság mai döntése vonatkozik arra az eljárásra, melyet a nevezett bizottságnak további munkálataiban betartania kell. (MTI.) 5 Miár a cseti bankok sem bíznak a szabóiban Maga izgalom Prágában a pénzügyi helyzet miat Panamavának a pénzügyminiszter ellen . Az ellentett a szenátusból is kivonul Prága, december 2. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának telefonjelentése.) Prágai pénzügyi körök nagy izgalomban vannak a cseh kölcsön balsikere és a korona veszélyeztetett helyzete miatt. Az állam pénzügyi helyzetéről egyre riasztóbb hírek hallatszanak. Az adópénztárak üresek és igen sok helyen a tisztviselőket sem tudják elsején kifizetni. A belföldi bankoknak nincsen bizalmuk az állam iránt és a hároméves lejáratú állampénztári utalványokat több bank nem volt hajlandó beváltani. A pénzügyminiszterr ezt a katasztrófa-hangulatot akarta eloszlatni s ezért keresett mindenáron sürgős külföldi kölcsönt. A kölcsönszerzés körül azonban parázs panamabotrány pattant ki néhány nappal ezelőtt. A tárgyalásokra Becska pénzügyminisztersógorát, Sztanek mérnököt küldötte ki Párisba és Londonba. Az ellenzéki lapok erre azt a vádat emelték a pénzügyminiszter ellen, hogy ő és sógora a kölcsön révén az állam rovására ötven millió koronát akarnak keresni. A támadások napok óta nagy hevességgel tartanak. A miniszter a szenátus költségvetési bizottságában ma felszólalt és kijelentette, hogy a külföldi kölcsön megszerzésére irányuló tárgyalások biztatóan folynak. Ezeknek célja, hogy a külföldön a cseh állam részére olyan kölcsönt tudjanak szerezni, amely hosszabb lejáratú és amelybe egyetlenegy idegen államnak se legyen beleszólása. Visszautasította a „Times“-nak azt a követelését, hogy pénzügyi ellenőrzést vezessenek be Csehországban. A panamavádakkal kapcsolatban azt mondotta a pénzügyminiszter, hogy módjában lenne ezeket visszautasítani, de államérdekből nem teheti. A köztársaság érdekeit fölébe kell helyezni az egyéni érdekeknek és ezért nem nyilatkozik. Reméli, hogy még el fog jönni az idő, amikor mindent elmondhat. Ellenzéki körökben a pénzügyminiszternek ez a nyilatkozata egyáltalában nem tett jó hatást. Azt állítják, hogy a panamát továbbra is el akarja tussolni. Egyébként a szenátus költségvetési bizottságának mai ülésén hozzáfogtak a költségvetési javaslat tárgyalásához. Friedrich Károly német nemzeti és Mayr-Hartyg német keresztényszocialista szenátor az ellenzék nevében felszólaltak és deklarációt terjesztettek elő, hogy nem óhajtanak a költségvetési bizottság ülésén résztvenni. Erre az ellenzék kivonult. A szenátusban a költségvetés plenáris vitáját a jövő hét keddjén kezdik meg, amikor az ellenzék ott is deklarációt olvas fel és a szenátusból kivonul. (1.) ..................................................... Kombinált előfizetési áraink: Nemzeti Újság és Új Nemzedék 1 hónapra 61.000 K negyedévre 190.000 K Nemzeti Újság vagy Uj Nemzedék és Krónika 1 hónapra 58.000 K negyedévre 172.000 K Nemzeti Újság, Uj Nemzedék, Képes Krónika 1 hónapra 90.000 K negyedévre 270.000 K