Nemzeti Ujság, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-15 / 61. szám

Vasárnap, 1925 március 15. 1 м autriflábiu ж i ЩI»VU SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET idei? magyar fej rivalda­fényben Vázlat Zilahy Lajos és Bibó Lajos írói profiljáról A mi színházi életünkben egészen kivé­teles jelenség, ezúttal két kemény karak­terű magyar fej áll az érdeklődés izzó középpontjában. Már szinte apatikusan hozzászoktunk ahhoz, hogy a vérségil­eg hamisítatlanul és kristálytisztán magyar írónak idegen a színpadi deszkák és a festett falak különös világa és a nagy színházi siker, fil­­me, most egyszerre két olyan író jelenik meg az ország két legnagyobb, legelőkelőbb, legtöbb művé­szi ambícióval dolgozó színházában, két olyan író, akinek magyarságához sem a vérség és fajiság tisztaságát tekintve, sem az írásaikban megnyilatkozó lélek «rO] , karakterét véve alapul, a legkisebb szó nem fér. A Nemzeti Színház és a Vígszín­ház az új generációhoz tartozó, két nagy­­tehetségű magyar írót szólaltat meg a jövő héten és a két előadás iránt ez ál­talános érdeklődésnek olyan lelkes, szinte lázasan nyugtalan megnyilatkozása mu­tatkozik, amely a szezon igazi esemé­nyévé avatja ezt a két bemutatót. Mind a két színház erői legjavával, legtehetsé­gesebb és legnépszerűbb színészeivel siet mind a két szerző segítségére és talán nem túlzott reménységgel gondolunk arra hogy ez a két bemutató hozza meg ennek a szezonnak várva-várt nagy színpadi és irodalmi sikerét. A két színház teljes erő­kifejtéssel készül fel a közönség tetszésé­nek és elismerésének meghódítására és nem alaptalanul bízunk benne, hogy a két szerző a közönség szeretetét is meg tudja majd venni, erre biztosíték mind a kettőjük erős, eredeti és mindenekfölött ízesen magyar egyénisége. Zilah.­ Lajosnak könnyebb dolga van. Ez az első beérkezett író a harmincévesek közül. Mögötte már két-három darab színpadi tapasztalata és egy olyan nagy siker lendítő ereje van, amely szinte páratlanul áll az utóbbi évek színházi történetében. Egyénisége is nagyon sze­rencsés összetételű. Zilahy Lajos s talon­­tai származású, az Alföld hamisítatlan, a táj romantikus befolyásától át nem for­málódott magyarsága lüktet benne, a falu egyszerű, kedves érzései, primitiv közvetlensége buzog benne, de ízlése a nagyváros levegőjében finomodott, látása itt szint­­e­dett meg, képzelete itt vált ke­csessé, kifejezésmódja fordulatossá. Egy­forma biztossággal beszéli a falu és a szalonok nyelvét. A szív legegyszerűbb húrjain éppen úgy ki tudja hozni a mély­ben frésű­, megkapó melódiát, mint ami­lyen játékos fantáziával csendíti meg az elfinomodott, szeszélyes differenciált lel­kek csipkés cappriccióit. Emellett nagy önismerete van. Ismeri a maga tehetségét, de ismeri a közönéig ízlését is. De nem hizeleg neki az e­leső hatásvadászat eszközeivel, csak nem tesz ellenére. Azt adja neki tehetségéből, ami legerősebb, amit legjobban tud és amiről biztos érzéssel tudja megállapítani, hogy a közönségnek legjobban tetszik. A szen­­timentalizmusban is csak addig megy el, ameddig a szen­timen­taliznust költészet­nek hívják, de viszont a költészetet csak addig mélyíti, ameddig a mélység szédí­­tővé és visszataszítóvá nem válik. Eszmei magassá­gokba tör, de soha nem lendül légüres térbe és a jeges magasságok ked­véért nem hagyja el az érzéseik meleg atmoszféráját. A legkiegyensúlyozottabb, a maga csapásán legbiztosabban haladó írók közé tartozik. Stílusát és előadás­módját i­s ez a kiegyensúlyozott tisztaság, a szépségnek és művészi formának ez a tudatosan megformált ar­tiszti klíma jel­lemzi. Az irodalomban Herczeg Ferenc csapásának leghivatottabb folytatója és sikerének is legvalószínűbb örököse. A kabarénál, a lírai költeménynél és a tárcanovellánál kezdte. Az irodalmi bizsuművészetben már néhány megka­­póan szépet alkotott. Két regénye, a Halálos tavasz és a Szépapám szerelmei is ennek a min­i­atikzm m­­vészeinek folyta­tása. A monumentálisabb alkotások felé darabjaiban tört. A hazajáró lélek mély szimbóluma már hatalmas ívelésű elkép­zelés volt. A SiH a napban szerencsésen csillogtatta pointilista stílusban dolgozó naturalista művészetet s a robusztus erőknek legalább feszülő drámaiságát megéreztető koncepciót. Talán legmaga­sabbra új darabjában, a Csillagokban akar lendülni a fantáziája s a darab címe egyben irányt és célt jelöl a tehetséges és nagysikerű író művészi színvonalá­nak is. Bibó Lajos szintén az Alföld fia. Szép kemény arcéle csupa erő, csupa merész­ség, csupa magában bízó elhatározottság. Ha tekintete a szemünkbe villan, érezzük a pillantáséból, hogy a keze ökölbe mar­­kolódik, de érezzük azt is, hogy ez az ököl le tud sújtani úgy is, hogy nem fáj, mert elkeseredett, hirtelen odavágni kész magyar ökldésében szeretet van, a faj­tája erényeinek és hibáinak nagy sze­retete. A nagy városban is a szabad magyar rónák messzire pillantó fia maradt. A lelke egy darab robusztus, kifaragatlan, keményen csendülő, de szikrákat csillantó egyéniség, amelyet nem tudott bodrosra frizérozni a nagy városi kultúra. Egye­dül áll itt a gyü­zsgőéletű kőrengetegben is, mint a puszták magános fia s a tetők szürke horizontjai fölött talán az elvesz­tett délibáb tarkaságát, lángoló színeit kutatja. Idegen irodalmi hatások nem kendőztek hamis színeket a "lelke arcula­tára. Nem kér kölcsön senkitől, mert nem ismer senkit. Nincsenek meghitt viszo­nyai az irodalomban. Egyetlen forrása van csak, robosztus tehetségének kimerít­hetetlen bányája, abból ás ki, abból szag­gat fel, abból hoz napfényre minden rej­tett értéket. Az egyszerű és monumentá­lis formákat keresi A lélek a mega ős állapotában izgató neki, mikor még еьак néhány robusztus, monumentális kontúr­ral válik ki a plasztikája a nedves ős­­tellorból. A paraszt primitívsége, vagy a történelmi távlatok monumentalitása ad­hat csak éppen egy darabból való, kevés, de annál vaskosabb, markánsabb plaszti­­kájú lelket és Bibó Lajos ezt a kétféle lelket próbálta megmintázni „A fáklya füstölve égy­elmű­ riivollás kötetébee, amely az újabb magyar novellatermelés egyik legértékesebb gyűjteménye. Elindulása éppen ellentétes irányt mu­tat Zilahyéval. Zilahy a kabaréból in­dult el, Bibó a kabarénak üzen hadat A közönség támogatásától és megértésétől függ, hogy ez a merészen, kemény ököl­csapással induló tehetség vissza ne hull­jon oda, ahonnan mások indulni szoktak. A közönségtől függ, hogy szeretetével és elismerésével megérti-e azt az írót, aki elég bátor volt a maga puritán egyszerű­ségével megjelenni előtte. Mert Bibó La­jos most a magyar mező meleg bársonyos tavaszi zöldjét hozza csak, de ha megön­tözi az elismerés permetege ezt a mezőt, kinyílik rajta a magyar rétek egész tarkavirág-pompája, amelynek lángoló nagyszerű gazdag színeit ugyanaz az egyszínű barna, televény, magyar hu­musz érleli­­k. •­i mi—­ — Radnai Miklós külföldi sikerei. Az amerikai The New­ York Trio meleg­hangú levél kíséretében küldte el fény­képét Radnai Miklósnak, értesítve őt, hogy zongorahármasát három­ ízben ad­ták elő az elmúlt hetekben az Újvilágban. A levélhez mellékelt sajtóközlemények tanúsága szerint az amerikai közönség nagy tetszéssel fogadta a magyar újdon­­sá­got. Az Evening Mail hosszú bírálatá­ban, melynek „Z7j hang Magyarország­ból” a címe, többek között ezt írja: Való­színűleg Radnai Miklós is, mint Bartók Béla, azok közül az új magyar zeneszer­zők közül való, akik meg akarják nemzeti zenéjüket tisztítani a cigányos elemtől, amit olyan hosszú ideig összetévesztettek eddig. A szerzemény rapszódikus, mint Liszt művei, de a tárnák közötti hasonló­ság, mely bizonyára szándékos, egységbe foglalja. Egyik tétel sem hosszú. Közöt­tük a leghatásosabb az „Amoroso" jel­zésű. Az Evening World a következőket írja: Újdonság volt Radnai Miklós zon­gorás hármasa, aki egy fiatal magyar zene­szerző, tanár a budapesti zenei főiskolán és akinek művei itt még kevéssé ismere­tesek. A zongorahármasnak öt tétele van, melyeknek zenéje finom, dallamos, ritmu­­sos, vidám és érdekes, telve hazai levegő­vel. Az amerikai trió-társaság avval a kéréssel fordult meg levelében Rad­uai Miklóshoz, hogy művének sikereire való tekintettel küldje meg nekik többi ka­­marazeneművét is, hogy azokat is elő­adhassák az Újvilágban. Hasonlóan ér­deklődött Radnai Miklós személye (s kamarazeneművei iránt W. J.­­ Hson angol zeneíró is, részben készülő f kamara­­zene-enciklopédiája számára kért adato­kat levelében, részben egy londoni zenei szaklapban óhajt a fiatal magyar zene­szerzőről tanulmányt írni, akinek nem­­régen különben zongoradarabjaiból ját­szottak egy sorozatot, Kodály Zoltán zongoradarabjaiva­l együtt, egy londoni h­an­gversenyen. — Miniszteri elismerés Hu­bay Jenőnek. A Cremonai hegedűs századik előadása, alkalmá­val Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a következő üdvözlő sorokat, intézte Hubay­­Jenő­­höz, a jubiláló opera i­lusztris szerzőjéhez: „Igen tisztelt Mester! A nvagy. kir. Operaház­ban ma este századszor zson­ganak fel a Cre­­monai hegedűs Unom szárnyalása, poétikus áriái, melyek világszerte dicsőséget szereztek a virágzó magyar zeneköltészertnek. A legna­gyobb örömmel ragadom meg ezt a szép alkal­mat, hogy e maradandó becsű mű alkotójával szemben legmelegebb elismerésemet és szeren­­csekívánataimat kifejezhessem. Magyarország mai keservesen nehéz helyzetében­­fokozódott bálával tekint babéros m­űvészfiaira, akik az egész világ szemében ragyogóan reprezentál­ják azt az elvitathatatlan, hosszú idők lelkes munkájával kivivott magas kulturpozíciót, mely nemzetünk jobb jövőjének nemes záloga. A magyar zenekultúra minden igaz hive velem együtt hőn óhajtja, hogy Méltóságod friss mű­vészi alkotó erejét még soká, nagyon soká, tartsa meg a Mindenható, a hazai zeneküldészet minél teljesebb dicsőségére és büszke örömére! Méltóságodnak legőszintébb híve és tisztelője Klebelsberg Kunó.“ — A Szinyei Társaság által jutalmazott művészek kiállítása. Vasárnap délelőtt nyílik meg a Nemzeti Szalonban a Szi­nyei Merse Pál Társaság által jutalma­zott művészeik kiállítása, amely március 29-éigg marad nyitva. A kiállításon össze­sen hatvan művész vesz részt 239 mű­­tár ereva.I. Ezen a kiálltáson négy nagy díj kerül kiosztásra. Nemes Marcell két tíz­milliós dija, néhai Lederer Sáralóz szin­tén tízmilliós utazási ösztöndíja és Ernst Lajos kétmilliós Csók István dija. A ki­­áállítással érdemben lapunk legközelebbi számában fo­rlalkozunk. — Kárpáthy Jenő gyűjteményes kiállítása. Kárpáthy Jenő festőművész, aki a Műcsarnok közi tárlatán nagyobb sorozatot állított ki a Dunán festett képeiből, most Ercsiben ál­lítja ki újabb munkáit. Bibó Lajos Zilahy Lajos révl. áruház kizárólag Károly-körút Feltűnést kelti ímillia: Kockás női divat­­kelme, dupli­­széles............. Covercoat női ka­bátkelme. . . . Kamgara tavaszi férfi ruhakelme Angol Homespum sportruhának . Nyersselyem első­rendű minőség, minden létező divatszinben . . Eponge legújabb mintázatokban. Mosó marottain, színtartó, cso­dás kivitelben. Pamutvászon. . . Mosott chiffon . . Nappali női ing hiimett............. Hálóing hímezve. ..OIL 195.000 130.000 170.000 mm 65.000 21101 12.753 19.500 35.000 75.000 A legjobb francia és angol gyártmányú női és férfike me ujdons­­ok csodás választékban itfräitälMm me|i€Síigiies€f яшкЗеоКвдеК ftüyelméfie aJMin I Vidékre mintákat szívesen küldök ! Maradékok fedünö olcsó árakon

Next