Nemzeti Ujság, 1925. október (7. évfolyam, 220-245. szám)
1925-10-04 / 223. szám
13 NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 1925 október X. színház, művészet Ifj. Toldy László dr. Toldy Ferenc, irodalomtörténetünk megalapítójának centenáriumával egyidejűleg üli meg működésének negyedszázados jubileumát unokája, ifj. Toldy László dr. zeneszerző és zenekritikus. 1900 szeptemberében jelent meg első opusza, Hat dal címen, elbúcsúzás gyanánt a Zeneakadémiától, de a gyerekember dalait már gimnazista korában kéziratból énekelték a magyar zenei világ notabilitásai. Minden műve az ifjúnak azonban orchesztrális karakterű lévén, már akkor jósolták, hogy operákat és symfonikus műveket fog írni, így is lön. Alig volt tizennyolc éves, amikor Sigrid című, saját szövegére írt egyfelvonáso® dalműivét a Magyar Királyi Operaházban nem közönséges sikerrel adták elő. Kerner István pedig felfedezte szimfonikus vénáját és szimfóniáinak, de különösen szimfonikus költeményeinek egész sorát adta elő a filharmonikusok koncertjein. A Serenad (e-moll), Kain (szimfonikus költő nyomtatásban is megjelent Bécsben, Dollingernél), Sappho halála (szimf. költ.), Szinfonietta (d-moll). Két pasztel (zenei zsánerképek) egymásután jelentek meg a filharmóniai társaság műsorán. Cantatei közül a Lénau szövegére írt Nächtliche Wanderung Bellovics Imre vezénylete alatt került előadásra a Zenekedvelők jubileumán, a 45. zsoltár és az Ünnepi nagymise vallásos érzületének mélységes kifejezése. A filharmonikusok és a Karének-egylet idei műsorán fog szerepelni két nagyszabású alkotása: az Ünnepi Suite és a Missa solennis pastorum. Nyomtatásban főleg hangulatos dalai és sok formás kisebb kompozíciója jelent meg, megannyi kedvelt vendége úgy a hangversenytermeknek, mint a zenei szalonoknak. De zenei alkotásainak súlypontja operába esik, pedig ezekkel nem volt olyan szerencséje, mint egyéb műveivel. A már említett Sigriden kivül a következő operákat szerzette: (1906.) Élet álmai, 2. felv. (szöveg a szerzőtől), (1906—7.) Celdovini, 3 felv. (szöveg L. Lux-től), (1912.) Der grüne kakadu, 1 felv. (szöveg Schnitzler Arthur), (1913.) Lyane, 2 felv. (szöveg a szerzőtől). Most vannak hangszerelés alatt: És Goethe szól című egyfelvonásos operája, továbbá Aphrodité csodája című verses görög drámájának melodramatikus zenekisérete. Agglegény dalai, a Némethy Géza költeményeire írt dalciklus pedig nemsokára hagyja el a sajtót. De nemcsak mint zeneszerző szerzett érdemeket, hanem mint zeneesztétikus és tanár is. Már egész fiatalon, 1913-ban lett a budapesti királyi Pázmán-egyetemen a zenetudomány docense, majd tíz évi működés után az egyetemen a zenetudomány professzorának nevezték ki és e tíz esztendő alatt teljesen kiépítette szakmájának egész alapvető rendszerét. Zeneelméleti tankönyveken kívül megírta Rendszeres zeneesztétikáját, számtalan szakcikkel gazdagította szakmáját, de tudományos működésének súlypontja azon a terjedelmes dolgozaton nyugszik, amely az Oxford Hungaryan Rewiewben jelent meg a regősök koráról, megvilágítván a régi magyar zene fejlődését. Halhatatlan nagyatyjának ünnepén a maga egyéni érdemei számára külön szerephez jut a méltónak bizonyult mdirca.Ш Ifj. Toldy László Miss Lilian A Belvárosi Színház újdonsága Mi, mai leányok! — hangzik föl vinpeuntalan Davis. Miss Lilian című bohózatában, a Belvárosi Színház újdonságában, mintha egyébről ее lenne ezé, mint a nő, illetőleg a leány új helyzetéről a társadalomban. Nos, ея a Lilian nem új leányalak, éppen oly kevésbé, mint ahogyan egyáltalán nem újdonság az az újdonság. A régi, sőt mondhatni ócska baki sírodalom legitim utóda és a pubifrizurával ellátott habarekvizitum, aki igáz szemtelenséggel teliatalsággal kidtafinazva. A beállítás, mintha az idomított neveletlenségnek ez a sablonja az új ivadékot jelentené, amely a fejlődés törvényeinek értelmében ellentétbe kérni a régibb nemzedékkel, egészen hamis, egyáltalán nem szolgálván a szerző célját, aki talán ilyen módon akarna irodalmi színezetet adni a csinálmánynak. Ugyan mitől modern ez a tizenhét esztendős leány, akit éppen a tizenharmadik nevelőintézetből csaptak ki, legutoljára pedig kivételesen azért, mert maga óhajtotta és segítette elő a katasztrófát!! A tizenhétesztendős leány négy év óta szerelmes harminchét esztendős bácsijába (a számokra tessék figyelni, miért egymáshoz való arányuk a modernség mellett bizonyít) és minthogy megtudja, hogy őszülő imádottja komolyan szerelmes egy asszonyba, mint 3d csapott diákleány beállnt a legénylakásba azzal a célzattal, hogy magának szerezze meg férjül a bácsit. Vígjátékról lévén szó, végül oltárhoz se vezeti a nehezem meghódított vőlegényt, miután három felvonáson keresztül a szerző jóvoltából ravaszabb és elszántabb, mint akár a legzavatarosabb bökött. A darabot, amely voltaképen csak egy szerep, nyilván Ilosvay Rózsi asszony kedvéért tűzték műsorra, abban a reményben, hogy a pesti bakfisok és jókedvű apacsleányok bevált személyesítője személyi sikerével életet tud adni a bohóságnak. Helyenként meg is tudott nevettetni ez a Miss Lilian, nem egy mókája kedvesen is hatott, de adós maradt azzal a természetes bájjal, azzal a meleg közvetlenséggel, azzal a finom szellemmel, ami a szerep vakmerőségeit elfogadtatná. ______ f-b) Két kiállítás Ferenczy Károly grafikái, Orbán Dezső, Glatz Oszkár és Végh Gusztáv képei az Ernst Múzeumban. — Fanta István, Molnár Tibor, Tihanyi J. Lajos és Walderné Unger Margit csoportkiállítása a Szalonban. Két kiállítás nyílik meg vasárnap délelőtt. Az egyik már csaknem kivétel nélkül beérkezett művészek alkotásaiból az Ernst Múzeumban, a másik tehetséges fiatalok műveiből a Nemzeti Szalonban. Az Ernst Múzeum kiállításának szinte műtörténeti jelentőséget ad Ferenczy Károly grafikáinak kiállítása. Ezek a lemzarajzok, tollrajzok és akvarellek annál érdekesebbek, mert a nagy művész legintimebb megnyilatkozásai, hiszen nem a nyilvánosság számára készültek. Könnyedség és biztosság van rajtuk. Legtöbbször vázlatosak, stílusban is nagyon különböznek, mert a művész fejlődésének különböző korszakaiból valók. Nagyon érdekes „A tékozló fiú“ első vízfestmény-terve. Igen finomak a Madárdalhoz készült tanulmányok. Ferenczy első nagybányai társa, Glatz Oszkár három termet betöltő s egész művészi fejlődését felölelő kollekcióval szerepel a kiállításon. A művész fiatalkorából való képek sokkal több művészi érdeklődésre tarthatnak számot, mint a beérkezett művész nagyon is egy vágányon haladó, túlságosan is kiegyensúlyozott piktúrája. Glatz Oszkár ma mint a népéletből vett alakok és genre-képek hivatalos festője szerepel a népművészet koloritjából vett élénk, világos színekkel. Régibb képen még vonzóbb, lirikusabb volt. Kompozíciós problémák izgatták és ezek a törekvései érdekelnek ma. Egész termet töltenek meg érdekes grafikái, amelyek pompás karakterű képekben egy sereg értékes magyar író galériáját adják. Orbán Dezső, aki annak idején a Nyolcak kiállításán tűnt fel, nagyszerűen kifejlődve, kitűnő formában tért vissza. Képei, különösen az újabbak, Utrillo hatására mutatnak, de Orbán a hatást igaz művészi megértéssel szűrte át Saját egyéniségén. Újszerű, kissékomor színharmóniákat hoz. A kontúrokat élesen rajzolja bele a különös világítású égbe. Különösen szépek párisi és dieppei utcarészletei és egy dieppei templommntérié űrje. Végh Gusztáv, akit mint könyvdekoratőrt és illusztrátort ismertünk, most egy sor könnyed, színes, franciás párisi rajzzal és akvarellel szerepel a kiállításon. A Nemzeti Szalonban csupa fiatal festő állított ki, akik mind tehetségesek, de még egyéniségük nem igen bontakozott ki. Valamennyien más irányt követnek. Fanta István naturalista, nagyon becsületesen dolgozik, de kissé egyhangú. Molnár Tibornak igen finom, sejtelmesen kezelt pasztellszínei, érdekes kompozíciói és könnyed akvarelljei vannak. Tihanyi János Lajos meg erősebb grafikusnak, mint piktornak. Képein, kompozícióin, formalátásán és színein erősen Szőnyi hatása érzik, olykor Patkó Károlyon keresztül, de érezzük képeiben a tehetséget, amely előbbutóbb megtalálja majd egyéni útját. A legmerészebb és a legmodernebb Walderné Unger Margit. Frissen odavetett vonalai és színei gyakran a vázlatosság benyomását keltik. Néhány enyhe kulbisztikus kísérletében sok ügyesség és artisztikum van. Igen szép egy „Napozás“ című kisebb kompozíciója. Igen sikerültek élénk színekkel, frissen, félig stilizáltam félig impressziónisztikusan odavetett raguzai tájképei, bár néha szinte indokolatlanul is tarkák. K. — Új szereplő a Magyar nábobban. A Nemzeti Színházban szombaton este Jókai „Egy magyar nábob" című darabját játszották Bevési Sándor színpadi átdolgozásában. A darabban ezúttal szerepváltozás történt. Szentirmay szerepét Forgács Antal játszotta teljes hatással és nagy sikerrel. A tehetséges fiatal színész, aki a múlt évben az akadémia egyik legjelesebb növendéke volt, hétfőn Moliére „Fösvény“-ében lép föl a Kamara Színházban. — Zenei hírek. A Budapesti Mozart Egyesület közgyűlésén a tagok egyhangúlag Kemény Dezső dr. pápai kamarást választották meg elnökké. Alelnökök lettek Dési Géza dr. kormány főtanácsos és Szebeny Antal dr., ügyvezető alelnök Bárdos György dr. A bueztagú választmány megválasztása után Demény Dezső, majd Dési Géza vázolták az egyesület kultureáljait. Bárdos György rámutatott, hogy az egyesület egyik legszebb célkitűzése a fiatal, tehetséges zeneművészek támogatása, Mozart ismeretlen zeneműveinek koncerteken való bemutatása, amire az egyesület eddigi taglétszáma révén is megfelelő alappal rendelkezik. Első koncertjüket Mozart születésének 170-sk évfordulóján tartják. Az Operaház muzsikusaiból alakult Kamarazenekar, amely Komor Vilmos vezetésével működik, az idei szezonban hat bérleti hangversenyt rendez. A koncerteken szép számmal szerepelnek Budapesten még bemutatásra nem került modern és régi művek. Hazai szerzőktől először kerül előadásra: Fichtner Sándor: Scherzo, Kósa György: Suite, Buttykay Ákos: öt dal zenekarral, Meszlényi Róbert: Nyitány, Bartók Béla: Erdélyi táncok, Deutsch Antal: Suite. Először Iszereplő idegen művek: Weingartner: Dame Kobold (nyitány), Delmi: Zongoraverseny, Haendel: Concerto grosso és Serenata, Bach: Kantate („Ach lieben Christen seid getrost"), D’Albert: Hamupipőke (snite), Ravel: La tombeau de Couperin és Tzigane. Közreműködő hazai szólóművészek: Dohnányi Ernő, Földessy Arnold, Basilides Mária, Goda Gizella, Hammerschlag János, Székelyhídi Ferenc, Alpár Gitta, Telmányi Emil, B. Kosáry Emma, Didien Klára, külföldiek: Marteau Henri, Goodson Katharina, Wagner Franz. — A Budapesti Szimfonikus Zenekar, amely az idén a Városi Színházban fogja tartani koncertjeit, egyik koncertjének vezénylésére megnyerte Mascagni Pietro-t. A Kopenhágában, a Tivoli hangversenyteremben Schnedler-Petersen vezetése alatt működő filharmonikus zenekar előadta Weiner Leo új zongoraversenyét, amelynek zongoraszólamát Friedmann Ignác játszotta. Weiner művét nálunk a tavasszal Dohnányi Ernő fogja bemutatni az egyik filharmonikus hangversenyen. Strauss János centenáriumát, amely október 24-én van, az Operaházon kívül a Filharmóniai Társaság is megüti. Este tíz órai kezdettel, a Vigadóban rendeznek Strauss-koncertet, amelyet Kleiber Erich berlini főzeneigazgató fog vezényelni — Weingartner Felix, a hires bécsi dirigens külföldi turnéjáról visszatérve, e hó folyamán újra elfoglalja helyét a bécsi filharmonismsok élén s a Staateppeerben is fog dirigálni. — Bartók Béla táncszvitjét, amelyet múlt évben Budapest félszázados jubileuma alkalmából tartott díszhangversenyem mutattak be a filharmonikusok, október 5-én Furtwaengler vezényletével tartandó első koncertjükön a berlini filharmonikusok adják elő. Helge Lindberget, a világhírű finn énekművészt a svéd király a tudományok és művészetek nagy érdemkeresztjével tüntette ki. Megírtuk, hogy Dohnányi Ernő szeptember 26-án indult Brémából Amerikába, ahol négy és fél hónapon át Newyorkkban fog működni, a száztagú State Symphonie Orchestra dirigenseként s ezenkívül sok zongorahamgversenyt is ad. A zenekar tizenkét bérleti hangversenyét a harmincezer személyt befogadó Carnegie HoU-Шп tartja, az első október 21-án lesz s ezen Bartók Béla Két arckép című zenekari műve is szerepel. A szezon folyamán Dohmányi a zenekarral bemutattátja még az amerikai közönségnek Kodály zsoltárát, Weiner Leo Farsang-ját, Kósa György öt kis zenekari képét s a saját művei közül a Ruralia Hungarica-t és hegedűversenyét. Dohmányi után az olasz Alfredo Casella veszi át a zenekar vezetését, aki hazájában a legmodernebb törekvések egyik harcos képviselője. — A Kisfaludy Társaság felolvasó ülése. A Kisfaludy Társaság október 7-én, szerdáin délután 3 óraikor a Magyar Tudományos Akadémia kis üléstermében felolvasó ülést tart Tárgysorozata: Zalán költője. Tanulmány, írta és felolvassa Horváth János rendes tag. Meg nem irt novella. Elbeszélés. Irta Siarlóky József rendes tag, felolvassa Szász Károly rendes tag. Hatvan év. Költemény. Irta és felolvassa Némethy Géza rendes tag. A bemenetel mindenkinek szabad, belépődíj nincs. --- A Nóra új szereplőkkel a Kamara Színházban. A Kamara Színház szombaton este Ibsen Nóráját újította fel részben új szereplőkkel. A címszerepet most is az aradi Aranka játszotta, akinek Nórája tökéletes színpadi művészet. Krisztina szerepében Hettyei Aranka szintén a régi együttesből maradt. Uj volt Thorwaldban Nagy Adorján, aki azonban egy kissé szürke és egy szaru. Ramkot Petheő Attila játszotta, de inkább csak külsőségeiben formálta meg jól az alakot. A Sugár Krogstadt rosszindulatú érdességét nagyon jól megéreztette. A közönség minden felvonás után melegen ünnepelte Várady Aranka művészetét. — A Nemzeti Múzeum könyvtára eladja duplumait. A Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi Könyvtára november havában aukcióra bocsátja duplumait. Az aukciót a Lantos R.-T. rendezi, IV., Múzeum-körút 3. szám alatti helyiségeiben, ahol az aukcióra magánemberektől is fogadnak el erre alkalmas könyveket, metszeteket és kéziratokat október 15-ig. # • •a a színházak közleményei • A Vígszínház jövő hetének eseménye a Színésznő szombati bemutatója lesz. Varsányi Irénnek rég volt olyan nagyszerű szerepe, amilyent ebben a világhírű színdarabban játszik. Hegedűs Gyula, Törzs Jenő, Szerémi Zoltán, Gaal Franciska, Fejes Teri, Kende Paula, Pártos Gusztáv és Berczy Géza játszszák az újdonság szerepeit. — Szerdán hoszszabb pihentető után a Csirkefogót, Szenes Béla kitűnő vígjátékát frissítik fel. — A hét többi estéjén Galsworthy szenzációs sikerű színművét, az Úriembereket ismétlik. Vasárnap délután a Hármacskán szerepel a műsoron. • Szeretni... a Belvárosi Színházban vasárnap délután mérsékelt helyárakkal. (Simonyi Mária, Somlay, Táray.) • „Anna-bál“ minden este. A Király-színház jövő hetének minden estéjét a nagysikerű, gyönyörű zenéjű ,,Anna-bál“ tölti be Péchy Erzsivel, Somogyi Nusival, Gazsi Mariskával, Rátkaival, Latabárral, Kompáthyval, Szirmaival és Pártossal a főszerepekben. Most vasárnap délután és jövő vasárnap délután a „Régi jó Budapest“ mérsékelt helyárakkal kerül színre, az ismert esti szereposztásban. • Az Orlov hete lesz a Fővárosi Operettszínház jövő hete is. A premier parádés szereposztásában estérő-estére a nagysikerű operettet adják. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a Nótás kapitány kerül színre.