Nemzeti Ujság, 1925. október (7. évfolyam, 220-245. szám)

1925-10-04 / 223. szám

13 NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 1925 október X. színház, művészet Ifj. Toldy László dr.­ ­ Toldy Ferenc, irodalomtörténetünk m­egalapítójának centenáriumával egy­idejűleg­ üli meg működésének negyed­százados jubileumát unokája, ifj. Toldy László dr. zeneszerző és zenekritikus. 1900 szeptemberében jelent meg első opusza, Hat dal címen, elbúcsúzás gya­nánt a Zeneakadémiától, de a gyerek­ember dalait már gimnazista korában kéziratból énekelték a magyar zenei vi­lág notabilitásai. Minden műve az ifjúnak azonban or­­chesztrális karakterű lévén, már akkor jó­solták, hogy operákat és symfonikus m­űveket fog írni, így is lön. Alig volt tizennyolc éves, amikor Sigrid című­, sa­ját szövegére írt egyfelvonáso® dalmű­ivét a Magyar Királyi Operaházban nem közönséges sikerrel adták elő. Kerner István pedig felfedezte szimfo­­nikus vénáját és szimfóniáinak, de külö­nösen szimfonikus költeményeinek egész sorát adta elő a filharmonikusok kon­certjein. A Serenad (e-moll), Kain (szim­fonikus költő nyomtatásban is megjelent Bécsben, Dollingernél), Sappho halála (szimf. költ.), Szinfonietta (d-moll). Két pasztel (zenei zsánerképek) egymásután jelentek meg a filharmóniai társaság műsorán. Cantatei közül a Lénau szöve­gére írt Nächtliche Wanderung Bello­­vics Imre vezénylete alatt került elő­adásra a Zenekedvelők jubileumán, a 45. zsoltár és az Ünnepi nagymise vallá­sos érzületének mélységes kifejezése. A filharmonikusok és a Karének-egylet idei műsorán fog szerepelni két nagy­szabású alkotása: az Ünnepi Suite és a Missa solennis pastorum. Nyomtatásban főleg hangulatos dalai és sok formás kisebb kompozíciója je­lent meg, megannyi kedvelt vendége úgy a hangversenytermeknek, mint a zenei szalonoknak. De zenei alkotásai­nak súlypontja operáb­a esik, pedig ezekkel nem volt olyan szerencséje, mint egyéb műveivel. A már említett Sigri­den kivü­l a következő operákat szer­zette: (1906.) Élet álmai, 2. felv. (szöveg a szerzőtől), (1906—7.) Celdovini, 3 felv. (szöveg L. Lux-től), (1912.) Der grüne kakadu, 1 felv. (szöveg Schnitzler Ar­thur), (1913.) Lyane, 2 felv. (szöveg a szerzőtől). Most vannak hangszerelés alatt: És Goethe szól című egyfelvoná­­sos operája, továbbá Aphrodité csodája című verses görög drámájának melo­­dramatikus zenekisérete. Agglegény dalai, a Némethy Géza költeményeire írt dalciklus pedig nemsokára hagyja el a sajtót. De nemcsak mint zeneszerző szerzett érdemeket, hanem mint zeneesztétikus és tanár is. Már egész fiatalon, 1913-ban lett a budapesti királyi Pázmán-egyetemen a zenetudomány docense, majd tíz évi működés után az egyetemen a zenetudo­mány professzorának nevezték ki és e tíz esztendő alatt teljesen kiépítette szakmájának egész alapvető rendszerét. Zeneelméleti tankönyveken kívül meg­írta Rendszeres zeneesztétikáját, számta­lan szakcikkel gazdagította szakmáját, de tudományos működésének súlypontja azon a terjedelmes dolgozaton nyugszik, amely az Oxford Hungaryan Rewiew­­ben jelent meg a regősök koráról, meg­világítván a régi magyar zene fejlődését. Halhatatlan nagyatyjának ünnepén a maga egyéni érdemei számára külön szerephez jut a méltónak bizonyult m­dirca.Ш Ifj. Toldy László M­iss Lilian A Belvárosi Színház újdonsága Mi, mai leányok! — hangzik föl vinpe­untalan Davis. Miss Lilian című bohózatában, a Bel­városi Színház újdonságában, mintha egyéb­ről ее lenne ezé, mint a nő, illetőleg a leány új helyzetéről a társadalomban. Nos, ея a Lilian nem új leányalak, éppen oly kevésbé, mint ahogyan egyáltalán nem újdonság az az újdonság. A régi, sőt mondhatni ócska bak­i­ sírod­alom legitim utóda és a pubifrizurával ellátott habarekvizitum, aki igáz szemtelenség­­gel te­­liatalsággal kidtafinazva. A beállítás, mintha az idomított neveletlenségnek ez a sablonja az új ivadékot jelentené, amely a fej­lődés törvényeinek értelmében ellentétbe kérni a régibb nemzedékkel, egészen hamis, egyálta­lán nem szolgálván a szerző célját, aki talán ilyen módon akarna irodalmi színezetet adni a csinálmánynak. Ugyan mitől modern ez a ti­zenhét esztendős leány, akit éppen a tizenharmadik nevelőinté­zetből csaptak ki, legutoljára pedig kivétele­sen azért, mert maga óhajtotta és segítette elő a katasztrófát!! A tizenhétesztendős leány négy év óta szerelmes harminchét esztendős bácsijába (a számokra tessék figyelni, miért egymáshoz való arányuk a modernség mellett bizonyít) és minthogy megtudja, hogy őszülő imádottja komolyan szerelmes egy asszonyba, mint 3d csapott diákleány beállnt a legény­­lakásba azzal a célzattal, hogy magának sze­rezze meg férjül a bácsit. Vígjátékról lévén szó, végül oltárhoz se vezeti a nehezem meg­hódított vőlegényt, miután három felvon­áson keresztül a szerző jóvoltából ravaszabb és el­­szántabb, mint akár a legzavatarosabb bökött. A darabot, amely voltak­épen csak egy sze­rep, nyilván Ilosvay Rózsi asszony kedvéért tűzték műsorra, abban a reményben, hogy a pesti bakfisok és jókedvű apacsleányo­k bevált személyesítője személyi sikerével életet tud adni a bohóságnak. Helyenként meg is tudott nevettetni ez a Miss Lilian, nem egy mókája kedvesen is hatott, de adós maradt azzal a természetes bájjal, azzal a meleg közvetlenség­gel, azzal a finom szellemmel, ami a szerep vakmerőségeit elfogadtatná. ______ f-b) Két kiállítás Ferenczy Károly grafikái, Orbán Dezső, Glatz Oszkár és Végh Gusztáv képei az Ernst­ Múzeumban. — Fant­a István, Molnár Tibor, Tihanyi J. Lajos és Walderné Unger Margit csoportkiállí­­tása a Szalonban. Két kiállítás nyílik meg vasárnap délelőtt. Az egyik már csaknem kivétel nélkül beérke­zett művészek alkotásaiból az Ernst Mú­­zeumban, a másik tehetséges fiatalok művei­ből a Nemzeti Szalonban. Az Ernst Múzeum kiállításának szinte mű­­történeti jelentőséget ad Ferenczy Károly grafikáinak kiállítása. Ezek a lemzarajzok, tollrajzok és akvarellek annál érdekesebbek, mert a nagy művész legintimebb megnyilat­kozásai, hiszen nem a nyilvánosság számára készültek. Könnyedség és biztosság van raj­tuk. Legtöbbször vázlatosak, stílusban is na­gyon különböznek, mert a művész fejlődésé­nek különböző korszakaiból valók. Nagyon érdekes „A tékozló fiú“ első vízfestmény-terve. Igen finomak a Madárdalhoz készült tanul­mányok. Ferenczy első nagybányai társa, Glatz Oszkár három termet betöltő s egész művészi fejlődését felölelő kollekcióval szere­pel a kiállításon. A művész fiatalkorából való képek sokkal több művészi érdeklődésre tart­hatnak számot, mint a beérkezett művész nagyon is egy vágányon haladó, túlságosan is kiegyensúlyozott piktúrája. Glatz Oszkár ma mint a népéletből vett alakok és genre-képek hivatalos festője szerepel a népművészet ko­­loritjából vett élénk, világos színekkel. Régibb képen még vonzóbb, lirikusabb volt. Kompozí­­ciós problémák izgatták és ezek a törekvései érdekelnek ma. Egész termet töltenek meg ér­dekes grafikái, amelyek pompás karakterű ké­pekben egy sereg értékes magyar író galériá­ját adják. Orbán Dezső, aki annak idején a Nyolcak kiállításán tűnt fel, nagyszerűen ki­fejlődve, kitűnő formában tért vissza. Képei, különösen az újabbak, Utrillo hatására mu­tatnak, de Orbán a hatást igaz művészi meg­értéssel szűrte át Saját egyéniségén. Újszerű, kissé­­komor színharmóniákat hoz. A kontú­rokat élesen rajzolja bele a különös világítású égbe. Különösen szépek párisi és dieppei utca­­részletei és egy dieppei templommn­térié űrje. Végh Gusztáv, akit mint könyvdekoratőrt és illusztrátort ismertünk, most egy sor könnyed, színes, franciás párisi rajzzal és akvarellel szerepel a kiállításon. A Nemzeti Szalonban csupa fiatal festő ál­lított ki, akik mind tehetségesek, de még egyéniségük nem igen bontakozott ki. Vala­mennyien más irányt követnek. Fant­a István naturalista, nagyon becsületesen dolgozik, de kissé egyhangú. Molnár Tibornak igen finom, sejtelmesen kezelt pasztellszínei, érdekes kom­pozíciói és könnyed akvarelljei vannak. Tihanyi János Lajos meg erősebb grafikus­nak, mint piktornak. Képein, kompozícióin, formalátásán és színein erősen Szőnyi hatása érzik, olykor Patkó Károlyon keresztül, de érezzük képeiben a tehetséget, amely előbb­­utóbb megtalálja majd egyéni útját. A leg­merészebb és a legmodernebb Walderné Unger Margit. Frissen odavetett vonalai és színei gyakran a vázlatosság benyomását keltik. Néhány enyhe kulbisztikus kísérletében sok ügyesség és artisztikum van. Igen szép egy „Napozás“ című kisebb kompozíciója. Igen sikerültek élénk színekkel, frissen, félig sti­lizáltam félig impresszió­n­isztikusan odavetett raguzai tájképei, bár néha szinte indokolatla­nul is tarkák. K. — Új szereplő a Magyar nábobban. A Nem­zeti Színházban szombaton este Jókai „Egy magyar nábob" című darabját játszották Be­vési Sándor színpadi átdolgozásában. A da­rabban ezúttal szerepváltozás történt. Szent­­irmay szerepét Forgács Antal játszotta teljes hatással és nagy sikerrel. A tehetséges fiatal színész, aki a múlt évben az akadémia egyik legjelesebb növendéke volt, hétfőn Moliére „Fösvény“-ében lép föl a Kamara Színházban. —­ Zenei hírek. A Budapesti Mozart Egyesület közgyűlésén a tagok egyhan­gúlag Kemény Dezső dr. pá­pai kamarást választották meg elnökké. Alelnökök let­tek Dési Géza dr. kormány főtan­ácsos és Szebeny Antal dr., ügyvezető alelnök Bárdos György dr. A bueztagú választ­mány megválasztása után Dem­ény Dezső, majd Dési Géza vázolták az egyesület kul­tu­reáljait. Bárdos György rámutatott, hogy az egyesület egyik legszebb cél­kitűzése a fiatal, tehetséges zeneművészek támogatása, Mozart ismeretlen zene­műveinek koncerteken való bemutatása, amire az egyesület eddigi taglétszáma révén is megfelelő alappal rendelkezik. Első koncertjüket Mozart születésének 170-s­k évfordulóján tartják.­­ Az Opera­­ház muzsikusaiból alakult Kamarazene­­kar, amely Komor Vilmos vezetésével működik, az idei szezonban hat bérleti hangversenyt rendez. A koncerteken szép számmal szerepelnek Budapesten még bemutatásra nem került modern és régi művek. Hazai szerzőktől először kerül előadásra: Fichtner Sándor: Scherzo, Kósa György: Suite, Buttykay Ákos: öt dal zenekarral, Meszlényi Róbert: Nyitány, Bartók Béla: Erdélyi táncok, Deutsch Antal: Suite. Először Iszereplő idegen művek: Weingartner: Dame Ko­bold (nyitány), Delmi: Zongoraverseny, Haendel: Concerto grosso és Serenata, Bach: Kantate („Ach lieben Christen seid getrost"), D’Albert: Hamupipőke (snite), Ravel: La tombeau de Couperin és Tzi­gane. Közreműködő hazai szólóművészek: Dohnányi Ernő, Föld­ess­y Arnold, Basi­­lides Mária, Goda Gizella, Hammerschlag János, Székelyhídi­ Ferenc, Alpár Gitta, Telmányi Emil, B. Kosáry Emma, Didien Klára, külföldiek: Marteau Henri, Good­­son Katharina, Wagner Franz. — A Budapesti Szimfonikus Zenekar, amely az idén a Városi Színházban fogja tar­tani koncertjeit, egyik koncertjének ve­zénylésére megnyerte Mascagni Pietro-t. A Kopenhágában, a Tivoli hangverseny­teremben Schnedler-Petersen vezetése alatt működő filharmonikus zenekar elő­adta Weiner Leo új zongora­versenyét, amelynek zongoraszólamát Friedmann Ignác játszotta. Weiner művét nálunk a tavasszal Dohnányi Ernő fogja be­mutatni az egyik filharmonikus hang­versenyen.­­ Strauss János centenáriu­mát, amely október 24-én van, az Opera­házon kívül a Filharmóniai Társaság is megüti. Este tíz órai kezdettel, a Vigadó­ban rendeznek Strauss-koncertet, amelyet Kleiber Erich berlini főzeneigazgató fog vezényelni — Weingartner Felix, a hi­res bécsi dirigens külföldi turnéjáról visszatérve, e hó folyamán újra elfoglalja helyét a bécsi filharmonismsok élén s a Staateppeerben is fog dirigálni. — Bartók Béla tánc­szvitjét, amelyet múlt évben Budapest félsz­ázados jubileuma alkalmá­ból tartott díszhangversenyem mutattak be a filharmonikusok, október 5-én Furt­­waengler vezényletével tartandó első kon­certjükön a berlini filharmonikusok ad­ják elő.­­ Helge Lindberget, a világhírű finn énekművészt a svéd király a tudo­mányok és művészetek nagy érdem­­keresztjével­­ tüntette ki.­­ Megírtuk, hogy Dohnányi Ernő szeptember 26-án indult Brémából Ameriká­ba, ahol négy és fél hónapon át Newyorkkban fog mű­ködni, a száztagú State Symphonie Or­chestra dirigenseként s ezenkívül sok zongorahamgversenyt is ad. A zenekar tizenkét bérleti hangversenyét a har­mincezer személyt befogadó Carnegie HoU-Шп tartja, az első október 21-án lesz s ezen Bartók Béla Két arckép című zene­kari műve is szerepel. A szezon folya­mán Dohmányi a zenekarral bemutattát­ja még­­ az amerikai közönségnek Kodály zsoltárát, Weiner Leo Farsang-j­át, Kósa György öt kis zenekari képét s a saját művei közül a Ruralia Hungarica-t és hegedűversenyét. Dohmányi után az olasz Alfredo Casella veszi át a zenekar veze­tését, aki hazájában a legmodernebb tö­rekvések egyik harcos képviselője. — A Kisfaludy Társaság felolvasó ülése. A Kisfaludy Társaság október 7-én, szerdáin dél­után 3 óraikor a Magyar Tudományos Akadé­mia kis üléstermében felolvasó ülést tart Tárgysorozata: Zalán költője. Tanulmány, írta és felolvassa Horváth János rendes tag. Meg nem irt novella. Elbeszélés. Irta Siarlóky József rendes tag, felolvassa Szász Károly rendes tag. Hatvan év. Költemény. Irta és felolvassa Némethy Géza rendes tag. A bemenetel mindenkinek szabad, belépődíj nincs. --- A Nóra új szereplőkkel a Kamara Színházban. A Kamara Színház szomba­ton este Ibsen Nóráját újította fel rész­ben új­ szereplőkkel. A címszerepet most is a­z aradi Aranka játszotta, akinek Nórája tökéletes színpadi művészet. Krisztina szerepében Hetty­ei Aranka szintén a régi együttesből maradt. Uj volt Thorwaldban Nagy Adorján, aki azonban egy kissé szürke és egy szaru. Ramkot Petheő Attila játszotta, de inkább csak­­ külsőségeiben formálta meg jól az alakot. A Sugár Krogstadt rosszindulatú érdessé­gét nagyon jól megéreztette. A közönség minden felvonás után melegen ünnepelte Várady Aranka művészetét. — A Nemzeti Múzeum könyvtára eladja duplumait. A Magyar Nemzeti Múzeum Szé­chenyi Könyvtára november havában auk­cióra bocsátja duplumait. Az aukciót a Lan­tos R.-T. rendezi, IV., Múzeum-körút 3. szám alatti helyiségeiben, ahol az aukcióra magán­emberektől is fogadnak el erre alkalmas könyveket, metszeteket és kéziratokat október 15-ig. # • •a a színházak közleményei • A Vígszínház jövő hetének eseménye a Színésznő szombati bemutatója lesz. Varsányi Irénnek rég volt olyan nagyszerű szerepe, amilyent ebben a világhírű színdarabban játszik. Hegedűs Gyula, Törzs Jenő, Szerémi Zoltán, Gaal Franciska, Fejes Teri, Kende Paula, Pártos Gusztáv és Berczy Géza játsz­­szák az újdonság szerepeit. — Szerdán h­osz­­szabb pihentető után a Csirkefogót, Szenes Béla kitűnő vígjátékát frissítik fel. — A hét többi estéjén Galsworthy szenzációs sikerű színművét, az Úriembereket ismétlik. Vasár­nap délután a Hármacskán­ szerepel a műso­ron. • Szeretni... a Belvárosi Színházban va­sárnap délután mérsékelt helyárakkal. (Simo­­nyi Mária, Somlay, Táray.) • „Anna-bál“ minden este. A Király-színház jövő hetének minden estéjét a nagysikerű, gyönyörű zenéjű ,,Anna-bál“ tölti be Péchy Erzsivel, Somogyi Nusival, Gazsi Mariskával, Rátk­aival, Latabárral, Kompáthyval, Szirmai­­val és Pártossal a főszerepekben. Most vasár­nap délután és jövő vasárnap délután a „Régi jó Budapest“ mérsékelt helyárakkal ke­rül színre, az ismert esti szereposztásban. • Az Orlov hete lesz a Fővárosi Operettszín­­ház jövő hete is. A premier parádés szerep­­osztásában estérő­-estére a nagysikerű operet­tet adják.­­ Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a Nótás kapitány kerül színre.

Next