Nemzeti Ujság, 1928. december (10. évfolyam, 281-295. szám)
1928-12-30 / 295. szám
Vasárnap, T12S december , NEMZETI ÚJSÁG Petőfi Sándor Szilveszterestél Miért kapott Szilveszter nevet az „Apostol“ ? — „Az év végén“ — Szilveszteri hangulatok Petőfi líráidban ÁgQterítök. fOggOBQOk Lowy Arthur Vll., Király-utca 13. és V., Lipót-körút 25 Atemenu teljes föggönykészlet és felszerelés mely All 1 teherátor-függönyból 150—250 mm, színét művészfüggöny, 2 szárny, 1 drapéria, 1 tartósan rezeti I M M fttgönytartó rúd teljes felszereléssel Hila Tudvalevő, hogy Petőfi Sándor as 1822- ről 1823-ra virradó éjszakán született Kiskőrösön, Ujesztendő első perceiben. Tudvalevő asra, hogy az Egyházi Es tendó napját, az év utolsó napját, december 31-ét Szent Sylvestris, máskép Silvester pápa névadó ünnepéül üli meg. Petőfi, a minden belső lélekbel élményére azonnal — igazi művész zseniális módján — reagáló nagy Álmodó, kora ifjúsága óta minden óesztendő, illetőleg Ujesztendő alkalmával átadta magát a múló ifjúság melanchóliájának s valami uj remény hangulatainak. (Voinovich Géza, Petőfi. Bp. 1920 Franklin, DL 109.) E tényben nemcsak születésnapjának visszatérő emlékeit, hanem izgatott fantáziájának és érzelmi Ingadozásainak azt a jellegzetes, egyben depresszióra és egyben mámoros exaltáltságokra hajlamos vonását is óhajtjuk meglátni mely minden zseniális alkotónak sajátja, melyet mint ilyet jelöl meg mindenki, aki az úgynevezett "eseniális elmeműködés" problémájával foglalkozott. Páni Möbius-tól Ziehen, Paulssen, Lipps, Kraepelin, Wilhelm Wundt, Balzac, Pierre Janet Idevágó Írásain át Beöthy Zsolt, Ranschburg Pál és a magyar Petőfi-irodalom modernebb írásaiig. „Az Ifjúság elmúlik s ez óesztendő estéjén jut eszembe, az Éjszakán, melyen születtem. Élet és Halál jelképes határán, télen, a természet Halála éjszakáján, mely tragikus és sötét, mint az én vergődő szegénységben eltöltött ifjúságom. Ez a hangulat egyéni része, amiből az alkotás lesz, nem személyi líra, hanem az alkotó látás képe: a magyar Sors, „mely éppen olyan sötét, mint az Éjszaka é s a Tél, melyen születtem''. Ez a depreszszió feloldódik az út iránti felmagasztaltságban: „erre a rideg téli magyar Éjszakára egy magyar Tavasz hajnalának kell eljönnie". ........ . / . Ezek Petőfi Szilveszter-estéinek visszatérő hangulatai. Hogy a meddő elgondolás és megértés tárgytalanságainál nem állott meg, ellenben ebből a hangulatból is egységesen robbant ki lírájának alaphangja, ezt már megállapította Riedl Frigyes (u. o. T. 183.): „még a természet képeibe is beleviszi a szabadság fogalmát Ehhez csak azt kívánjuk hozzá tenni, hogy az alkotás egyetemleges összességének „vezető tehetsége“ ez: az Hyppolite Taine által a „la faculté Maitresse”-nek nevezett alaptónus, ami semmi más, mint Petőfi abszolút korszerűsége, stílusa, magyarsága. E hangulat 1813 telén csendül fel először, a Debrecenben. A váradi utcai Dj Boron, Fogas Józsefnénál a debreceni színház jegyszedőnőjénél lakott, szegény, f elhagyott kis vándorszínész volt (u. o. T. 79.). Erre vonatkozik a „Boldogtalan Voltam teljes életemben". Az 1844-ik év Szilveszterét is ott éli meg: a Tél és a Tavasz hangulatai a tTél végén"-ben jelentkeznek ugyanígy, a Heine keserű iróniája hangján: „a tavaszt csak annyiból kívánom . . . kopott ruhámban fázni nem fogok". Ugyanez csendül fel az ,lágy telem Debrecenben" című versben, melyet Orlay-Petrics Soma ismert festménye illusztrál. J Ez ínségben csak az vigasztal, hogy ennél már nagyobb ínségem is vala". Az igazi Szilveszteri hangulat először e télen jelentkezik: a „Búcsú 1844-től“ben: „A haldokló évi sírod mellett engem lágy bölcsőjében ringat a remény ... s én még sem írtak oda tégedet; hol boldog évig följegyezve vannak. 1846 december 31-én, huszonnégyéves korában jelenik meg gyűjteményes kötete. Előszavát 1847 január 1-vel keltezi. A mai nap — írja (Voinovich, Petőfi összes költeményei. Bpest, 1921. T. 379.) — reám nézve ünnepélyes nap. Ma — január 1. 1817 — múltam huszonnégy éves és lettem e szerint nagykorúvá. Szokásom volt eddig minden új évben (annyival inkább, minthogy az egyszersmind születésem napja is) az elmúlt esztendőt még egyszer átélni emlékezetben. Ma azonban nemcsak a legközelebbi évet gondoltam vissza, hanem egész életemet s különösen írói pályámat. A kötet felszórja, flottolja Petőfi rajongó életének egész hitvallása, mely azonban nemcsak a kötet megjelenésének dátumát, hanem az egész korát is magán viseli: 1547 január , Szabadság, szerelemre kettő kell nekem. Az 1847. év ugyancsak teljes szilveszteri hangulat (Szilveszter éje 184?-ben) „Haldoklik ő, már csak néhány halk szivdobbanás van hátra... fonjunk áldásból liliomfüzért, megkoszorúzni haldokló fejét." Szabadság lirája, — mely a korszerű — egykorú JPreiheitslyrik“ számtalan európai művelőjénél, Bérangernél és Eduard von Schenknél ragyogóbb és színesebb — itt már teljesen a rohanó események áradatának tükrözője. (A Tél halála): JJurva zsarnok, jégszivü tél, készülj... készülj a halál *•>' v-nhn '?■' ' v' a tél maca érzi vesztét." Az „1848“, melyet egy összefirkwc4.itiktjc.valt*l/or meticzi Jukjjscau petűzött ki „az égen egy uj csillag"-nak, az „ítélet napjának" köszönti az Újévet (u. o. 184.). Ugyanezt írja meg a másik „1848“ című versében: a kúp is ugyanaz, az Újév Alajnalcsillag... fent a nagy éjszaka... dicső Szentegyház épül s oltárlámpa lészen benne a napi" Az Apostol a szilveszteréit lelenc Bizonyosan az 1847-i Szilveszter-éjszaka emlékeit őrzi az Apostol", melyről Petőfi maga írja Arany Jánosnak 1848 augusztus 16-án, hogy a napokban fejezte be azt „Az Apostol“ tatárt gyermek, „lelenc", ki Szilveszter éjszakáján születik. Az anyja egy szundikáló bérkocsis hintójába dobja be; egy szilveszteri mulatságra induló pesti Dáma találja meg, a kocsislegény egy külvárosi csapszék küszöbére teszi le, hol a szilveszteri mulatságról kijövő vén tolvaj találja meg s egy vén szipirtyóhoz adja nevelésbe, előbb azonban ujesztendő reggelén Szilveszternek kereszteli. A láz paroxizmusában reszkető vers az 1848-i pesti Szilveszter-éjszakát írja le: Az óra nyelve éjfélt hirdetett. Kegyetlen téli éj vala, A téli éjszakák két zsarnoka uralkodott: A hideg és sötétség. Födél alatt volt a világ. Ki is kisértené az Istent Ilyenkor szabad ég alattt Az utcák, melyeken nemrégiben Tolongva járt az ember sokaság. Üres puszták voltak, mint a meder, Melyből kiszáradt a folyó. Az utcák vidám sziveszteréji népe fedél alá vonult, a sötétben egy asszony karján csecsemővel. ...amott a bérkocsit pillantja meg, Tolvajléptekkel hozzá sompolyog, A kocsis alszik a bakon... Belétesz valamit. Egy dámai egy szilveszteréji társaságból jönnek, Elérte a hintó a célt. Az úr és asszonyság kiszáll, S az asszony igy szól a kocsishoz: Jíesze a dij, fiú". A bérkocsislegény sötét fejét vakarja... Nagy mérgesen csap a lovak közé És hajt keservesen. A külvárosban, egy szurtos lebujban Mulatnak még, a lámpafénytől Piroslik az ablak. A bérkocsis — nyilvánvalóan a Bérkocsis utca mai táján, hiszen ez a vidék máig ma a Józsefváros és Ferencváros bérkocsisainak ősi tanyája, de a városalja „Suburra“-ja és „Toshi-vara“-ja máig — Az istenáldást odatette szépen A kocsma küszöbére és ment. A vén tolvaj megtalálja a a vén szipirtyóhoz — Ujesztendő reggelén — Másnap korán... szólt vala ... tán nevet csak kéne adni néki. Minek nevezzük?... hadd lám csak, Mi volt tegnapi Szilveszter napjai Jóhegyen Szilveszter és Szilveszter lett a neve. A lázas közhangulat szülte korszerű költeményt szülő korról Szekfü Gyula megállapítja, hogy a Nyugat forradalmi rajongásaiból az egykorú magyar élet nem a „terreur" anarchista és a „Petroleur“ elveit, hanem csak hangulatait vette át eszmei elvontságokat anélkül, hogy ezeknek ilyen értelemben való gyakorlati megvalósítására gondoltak volna. Helfy Ignác „Az Apostol“ olasz fordításának előszavában helyesen jegyzi meg, hogy ez tárgytalanul és korszerűen nemzetközi s nem érzik meg rajta semmi magyar vonatkozás. Bizonyos, hogy Petőfit a kunszentmiklósi képviselőválasztáson ért kudarca vitte bele kiábránduló hangulataiba: „Az Apostol“-t „saját népe“ viszi a vérpadra. „Az Apostol" is másolással tengeti magát de Petőfi is. 1843-ban a lapra szerkesztett „Országgyűlési Tudósításokat" írja. Az is igaz, hogy a költeményen ott van Eugene Sue, akkor divatos párisi rémregényeinek s a Dickens Olivier Twist-jének, az árvaházi fiúnak, de Shakespeare Coriolanus-ának típusos, sőt Lord Byron „Chittoni Foglyá“-é is, de Táncsics Mihályé is, mint ezt Riedl Frigyes, Gyulai Pál, Péterfy Jenő, Imre Sándor és Arany László (Vojn. u. o. El. 225.) megállapítják róla. Azonban az is bizonyos, amit Itt kívánunk megállapítani , hogy a rajongóan exaltált, tipikusan francia s az 1830-as és 1839-es, valamint az 1848-as párisi forradalmak véres rajongásait a vértelen Freiheitslyrik korszerű hatásait mutató ,K apostol alatt, „Szilveszter“ alatt Petőfi magát érti: mindketten Szilveszter éjszakáján születnek. Az éjjeli város, a bérkocsis, a józsefvárosi csapszék, a Szilveszteri spizée-ről hazatérő dáma egykorú képei nyilvánvalóak. Ebben az éjszakában, ha még ríg pesti Szilveszter-éj volt is, már ott volt az a Valóság, a „Remény komor, goromba bátyja, a Való“ (A két testvér. Pest, Január, 1845). Az utolsó Szilveszter, melyet Petőfi már mint katona ért meg, Pest-Buda kiürítésének, a Debrecenbe menekülésnek lirája. Mint a szabadságharc legujabbkori kritikai irodalma megállapítja, ebből a lethargiéból csak a Kossuth szuggeráló varázsa tudta feltépni az országot Mellette csak a nagy Rajongó, Petőfi volt az, aki élt és remélt: nagyszombati csata", vagyis 1848 december 19. a „Vesztett csaták, csúfos futások* után jön az "Az év végén": Andulsz pályavégzett év... esztendőre hallgat e dal ... szólj szelíden, ragyogóan és sötéten... életem legszebb két virága a múlandó ifjúság és a szerelem volt... Adj ki minden hangot lantom... már utolsó e dalod." Csakugyan utolsó volt e dal Utolsó „Újévi" verse az 1849. Újév Napján, 1849." A halála után előkerült Debrecenben Írott, papírkosárba dobott vers tragikus keserüségű vad akarat. A Pokolhoz fordul: „önts sziveinkbe minden dühödet az új esztendő reggelén". Csakugyan „elhullt a virág s eliromlott az élet" az „aczéli zörej, a trombita hangja s az ágyudörej“. Lüders kozákjai temették el az elmúló ifjúság „nagy pennását, az adjutánst, aki olyan szép nótdrkát irt", mint közhuszár Szkurka mondta tisztjének Pávai Vajna Sándornak, a menekülés után, július 31-én este Marosvásárhelytt. Berthiqua-Borsody Béla dr. 11929 szenzációba: * számos kérésnek eleget teszünk és hat havi hitelt nyújtunk a gr RIZSA-sal.A BUNDA rendkívül elnyös fizetési feltételek. Vásárlásinál. SEMIZSA szilesáruház, 19. Váci utca 6. 11 Hatalmas fejlődés a keresztény munkásmozgalomban Száztizenöt helyi csoportja van a Keresztényszocialista munkásság Központjánál! (A Nemzeti Újság tudósítójáról.) A Keresztényszocialista Országos Szakegyesületek Szövetségének vezérlőbizottsága tegnap este tartott ülésén számolt be a központi vezetőség az elmúlt évi működéséről. A József utca 61. sz. alatti központi székház nagyterme zsúfolásig megtelt a szervezetek vezetőivel. Az ülésen a szabómunkások, textilmunkások, vasutasok, élelmezési munkások, bányászok, vasmunkások, famunkások, magántisztviselők, kereskedelmi alkalmazottak, közüzemi alkalmazottak és pénzintézeti altisztek, földmunkások stb. szövetségek képviseletei mellett ott voltak a vidéki csoportok kiküldöttei Az ülésen Tobler János elnök, országgyűlési képviselő elnökölt, ki megnyitójában visszapillantást vetett az elmúlt év küzdelmeire. Megelégedéssel látta azt a munkát, amelyet egyes szakmai szövetségek végeztek az elmúlt év folyamán. A mozgalom működéséről Lillin József főtitkár tartott beszámolót, melynek során megemlítette, hogy a keresztényszocialista központi mozgalom januártól a mai napig 689 gyűlést tartott. Vidéki utazás 519 esetben volt. Eredményes bérmozgalom 64 volt és 2038 esetben nyújtottak személyi segítséget, míg a szövetségek érdekében vállalatoknál 615 esetben volt eljárás. A 115 helyi csoport mellett még külön hat kerületi titkárság működik központi irányítás alatt. Megemlékezett a népjóléti miniszter nagy szociális tevékenységéről és örömének adott kifejezést, hogy a kormányzatnál erős szociális tevékenység mutatkozik. Bejelentette, hogy a József-utcai központ kezelébe tartozó 23 országos szövetség kiadásarban havonta 45.000 példányban megjelenő szaksajtó van. Az ipari munkásság körében markában véve 10.000 példányszámú szaklap jelent meg havonta. A megjelent szövetségi vezetők örömmel hallgatták a részletes beszámolót és nagy lelkesedéssel biztosították a vezetőséget a jövő évben is odaadó, őszinte támogatásukról. Utána Fekete Pál központi titkár ismertette a szervezőbizottság működését. Beszámolt arról, hogy hónapok óta minden péntek este előadások tartásával és vitaesték rendezésével folyik a keresztény munkásság kiképzése. Felhívta a jelenlévők figyelmét a kérdés nagy horderejére és a szervezőbizottság támogatására. Tobler János központi elkük zárószavaiban vázolta a jövő év programját és munkáját és további kitartásra buzdította a megjelenteket.