Nemzeti Ujság, 1930. április (12. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-01 / 74. szám
2 életét, csupán ez teszi lehetővé azt a helyzetet, hogy belső gazdagodás, természetes tőkeképződés idővel oda juttasson bennünket, hogy mindazt megépítsük, amire szükség van. Ma már tudhatjuk, hogy az az út, amelyen eddig jártunk, noha a viszonyok természetes következése volt és noha sokszor kényszerű helyzetekből fejlődött ki, nem volt alkalmas az ország gazdasági megerősítésére, tehát nem szabad tovább haladnunk ezen a csapáson, hanem újat kell kezdenünk. A takarékosság nem lehet csupán szólam, vagy jelszó, annak szigorú erővel kell érvényesülnie minden vonalon, kímélet nélkül kell itt takarékoskodni, hogy az ország meg tudjon élni, mert amint láthatjuk, az élet nagyon is kíméletlen, nem válogat és nem játszadozik. Meg kell hallani immár azt a keserű panaszt, amely az országban feljajdul és cselekedni kell. Ez a keserűség nem olyan lázadozás, amelyet akármilyen rendőri készültséggel, vagy akármilyen szigorral el lehetne fojtani, ezt a keserűséget el kell némítani, ám az egyetlen eszközzel: az egész ország helyzetének megjavításával. Nagyon komoly és nagyon bőséges államférfim nyilatkozatokat hallottunk az utolsó időkben arról, hogy miként lehet javítani az ország sorsán és különböző tervek részleteit ismertük meg, amelyek koncepciózusan kívánnak egyes részletkérdésekben helyes elveket megvalósítani. Mindezekben azonban együttvéve nem találtuk meg azt az orvosszert, amely komoly elhatározással, gyors intézkedéssel, egyetlen összefogó akarattal biztosítaná az egészséges és termékeny munka lehetőségét. Nem lehet most már sürgősebb feladat, mint ezt az utat megtalálni, mert sóikal komolyabb időket élünk, semhogy akár halogatás, akár a meddő kísérlet ne jelentene veszedelmet. A közterhek olyan mértékben bénítják meg az ország egészséges életműködését, a súlyos gazdasági helyzet annyira lehetetlenné teszi még a reménykedést is, hogy csak céltudatos és szigorúan végrehajtott változás jelentheti az ország boldogulását. A tavasz első faiban új életre kel a természet. Hívüni kell abban, hogy a magyar éi is kitavaszodhatik, hinnünk kell att , hogy a keresztény s nemzeti poltika értlmeinek helyes érvényesítésével a magyar munka is lehet termékeny, de ehhez a hithez meg kell adni az erőt s a munkalehetőséget. Nem sorvadhatunk el miközben fölöttünk a napfény ragyog. „VAKMERŐ FELSZÓLALÁS“ A magyar nyelv vérig sérti a románokat AZ „UNIVERSUL ‘ TÁMADÁSA Bukarest, március 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az Universal durva támadást intéz a magyarság ellen, László Dezső magyarpárti képviselő pénteki kamarai felszólalásával kapcsolatban. Vakmerő felszólalás hangzott el pénteken a kamarában — írja a lap —, melyet a világ egyetlen más parlamentjében sem tűrtek volna el anélkül, hogy ki ne fütyüljék az illető képviselőt, míg a román kamara szótlanul tűrte, hogy nemzeti önérzetében vérig sértsék. László Dezső nem kívánt kevesebbet, mint hogy a hatóságok és bíróságok Erdélyben magyar nyelvű beadványokat is elfogadjanak a románul nem tudó polgároktól. Ez a követelés a legnagyobb szemtelenség! Minden türelemnek van határa! — fejezi be, nem kis önérzettel, a lap. • Az Universal csak újra megerősíti Bratianu Jonelnek azt az emlékezetes beismerését, hogy a románok, akik 1918 előtt egységes nemzeti államot alkottak, a hódítás után teljességgel képtelenek megérteni, hogy most már nemzetiségileg vegyes államban élnek s olyan feladatra vállalkoztak, a amihez nincs sem tapasztalatuk sem érzékük. Az Universum nem tudja, hogy Erdélyben a hatóságok és a bíróságok elfogadták a magyarul nem tudó románok román nyelvű beadványait s a bíróságok és a hatóságok az idézéseket, határozatokat és ítéleteket román nyelven is kiadták, a közrendeletek román nyelven is közhírré tétettek. Pedig akkor állítólag elnyomták a románokat Mit szóljanak most a magyarok? És mit szólnak az universul kirohanásához Genfben, vagy Románia más protektorainál, ahol demokráciáról s a nemzetek önrendelkezési jogairól, a kisebbségek védelméről beszélnek? Ha nem akarja, hogy éjjel telefonon felcsöngessék, kérjen éjjeli kikapcsolét. NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 1936 április . Igf kabátok Király utca a ninésruháktipm 22 I Ilii MiiI tf-nél Sa,‚“‘“,ui I ll p Teveszir kabátok ,, „ Gyermek kabátok D fr Teveszőr double kabátok «D Angol kosztümök Re n 1,, Double kamgarn kabátok «D Crepe de chine ruhák D \f elsőrab gs rubái _ ... JJ f-til legnyibb divat szerint.....................*JU r-től I Kascha kabátok „ D Bemberg ruhákon D v isléses kivitelben ...................... JL r-től csinos kivitelben ........... bU r-től Fekete női és sötétkék leányka-kabátokban állandóan nagy választék! A Mérnöki Kamara megint Kossalka János dr. egyetemi tanárt választotta elnökévé A közgyűlés lelkesen ünnepelte az egyhangúlag megválasztott elnököt — A Mérnöki Kamarának be kell kapcsolódni az általános közgazdasági életbe — Közszállítási tanács felállítását tartják szükségesnek a mérnökök (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Budapesti Mérnöki Kamara vasárnap délelőtt tartotta tizenegyedik rendes közgyűlését a régi képviselőház nagytermében. Kossalka János dr. egyetemi tanár, elnök nyitotta meg a közgyűlést és elnöki megnyitójában beszámolt a kamara legutóbbi esztendejének működéséről, elmondotta, hogy a mérnöki díjszabás megalkotása nagy harcok árán tető alá jutott, majd dicsérő szóval emlékezett meg a tisztikar, a választmány, a fegyelmi bíróság és a segédhivatal önzetlen tevékenységéről. Thoma Frigyes titkár tett ezután előterjesztést a kamara ügyrendjének kiegészítése iránt, abban az irányban, hogy a kamara tevékenységi köre a jövőben a mérnöki munka és a mérnöki állások közvetítésével is kibővüljön. Az előterjesztéshez Várady József szólt hozzá elsőnek,aki a cél elérése érdekében javasolta, hogy a Mérnöki Kamara létesítsen bizonyos együttműködést a különböző mérnöki társadalmi egyesületekkel és szervezetekkel. Hová Aladár hasonló értelemben szólalt fel, majd Ehrlich János hívta fel a vezetőség figyelmét a munkaközvetítés Intézményes megszervezésének fontosságára. Segezy Pál ezzel kapcsolatban a technikai ismeretek népszerűsítését sürgette, majd Tóth Ottó, Haszmann József és Berger Benő hozzászólása után Kádár Gusztáv fejtette ki az ellenzék álláspontját, amely szerint a Mérnöki Kamara, mint hatóság — a szónok felfogása szerint — nem foglalkozhatik állásközvetítéssel. Thoma Frigyes titkár rámutatott arra, hogy a Mérnöki Kamara ügyrendjének egyik pontja lehetővé teszi ennek a fontos feladatkörnek a megszervezését. Az elnök ezután felhívta a közgyűlést, hogy egyszerű szavazással döntsön afölött, várjon ezt a kérdést már ezzel a közgyűléssel kívánja-e letárgyaltatni, illetve elfogadtatni, vagy pedig a közgyűlés a választmány elé óhajtja-e áttenni a javaslatot. _ » A kamara közvetíti a mérnöki állásokat A közgyűlésen megjelent mérnökök közül százharminchárman amellett szavaztak, hogy a jelenlegi közgyűlés érdemben döntsön az indítvány fölött, kilencvenhárman nyilatkoztak meg amellett, hogy a kérdést a választmány tárgyalja le- Ennek megfelelően az elnök határozatként mondotta ki, hogy az ügyrendet a közgyűlés akként módosítja, hogy a mérnöki állások közvetítését a jövőben a kamara fogja intézni. A közgyűlés egyhangúan elfogadta a kamara állandó választott bíróságának ügyrendjére, illetve ennek az ügyrendnek módosítására vonatkozó titkári előterjesztést, majd Thoma Frigyes titkár előterjesztette annak a jelentéstervezetnek a szövegét, amelyet a Mérnöki Kamara vezetősége a kereskedelmi kormányhoz kíván felterjeszteni az 1929. évi kamarai működés eredményéről. A jelentés nagyobb vitát provokált és mindjárt az első felszólaló: Györgyi Sándor bizalmatlansággal fogadta az előterjesztéstervezetet és azt igyekezett bizonyítani, hogy a kamara vezetősége az elmúlt esztendőben nem állott hivatása magaslatán. Nagy felzúdulást váltott ki a közgyűlés tagjaiból az ellenzéki beszéd, amelyet a többi szónok kivétel nélkül megrovással illetett és kivétel nélkül valamennyien bizalmukat fejezték ki a vezetőség működése iránt. Maróthy Kálmán rámutatott arra, hogy éppen a jelentésből olvasható ki az a sokoldalú, nagyvonalú munkásság, amellyel a Mérnöki Kamara tisztikara a mérnökség érdekében soha nem szűnt meg fáradozni. Balogh Kálmán, Csegely Pál, Somlyó József hasonló értelemben szólaltak fel. Iluzitska Lajos, Halász Albert, Kádár Gusztáv és Padányi-Gulyás Jenő felszólalása után Györgyi Sándor újra szót kért és visszavonta előbbi szavait Ennek megfelelően a közgyűlés közönsége egyhangú lelkesedéssel szavazott bizalmat a vezetőségnek és ugyancsak egyhangúan tette magáévá az ismertetett jelentéstervezetet. A titkár szólalt még fel és rezümáló beszédében egyes érdekes jelenségekre mutatott rá, amelyek a mérnöki társadalom szempontjából többékevésbé sérelmesek. Felemlítette ezek között, hogy a református egyház a közelmúltban több templomának építését egy hollandus építészre bízta, aki pedig nemcsak hogy nem magyar állampolgár, irányul még csak nem is mérnök. A kamara ügyésze, Kelemen Kornél dr. közbenjárt ebben az ügyben az illetékes egyházi fórumnál, mire a legteljesebb garanciát és ígéretet kapta arra nézve, hogy a református egyház ezt a megbízást visszavonja és az említett külföldi építésszel több templomot nem épület. A közgyűlés ezután hozzászólás nélkül egyhangúlag elfogadta a römjt évi zárszámadást, megadta a felöövényt, megállapította az 1930. évi közégvetést és döntött a fedezetről. Henrich Viktor, a lefolyt kamarai választások elnöke foglalta el ezután az elnöki széket és felolvasta a háromnapos választások eredményét. A választásban a Mérnöki Kamara közel ötezer tagja közül 958 budapesti és 778 vidéki mérnök vett részt. A leadott 1733 szavazatból 1722 esett az elnökre és ugyanez volt az arány a többi tisztviselő, valamint a választmányi tagok megválasztásánál is, úgy, hogy a választás eredménye egyhangúnak tekinthető. Megválasztották elnöknek Kossalka János dr.-t, alelnökök: Sándy Gyula műegyetemi tanár és Zorkóczy Samu, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű műszaki vezérigazgatója lettek. Titkár: Thoma Frigyes, pénztárnok: Balogh Ernő, ügyész: Kelemen Kornél dr. Ezenkívül tizennégy mérnök, öt építész, tizenhárom gépészmérnök, két vegyészmérnök, egy bányamérnök, egy vaskohómérnök, egy fém kohómérnök és három erdőmérnök került be az új választmányba. Kossalka elnök beszéde Az elnöki széket ezután újra Kossalka János dr. műegyetemi professzor, országgyűlési képviselő, az újra megválasztott elnök foglalta el, akit a közgyűlés tagjai felállva percekig tapsoltak és éljeneztek. Az új elnököt és a tisztikar, valamint a választmány megválasztott tagjait a közgyűlés nevében Hoepfner Guidó üdvözölte néhány meleg szóval. Az üdvözlésre Kossalka János dr. elnök válaszolt, aki megköszönte a kitüntető bizalmat, amelyet annál többre értékel, mert kartársai túlnyomó többségének részéről nyilvánult meg. Az elnök ezután székfoglalójában rámutatott a legközelebbi teendők fontosságára, amelyek közül első helyen említette a bírósági műszaki szakértők ügyének parlamenti rendezését, az állandó választott bíróság megalkotását és több más jogszabály előkészítését, amelyek a mérnöki kar erkölcsi és anyagi érdekeit lesznek hivatva előmozdítani. Legfontosabb feladatként jelölte meg a Mérnöki Kamara bekapcsolódását az általános közgazdasági életbe. A kamarának — mondotta — mindenkor a lüktető közgazdasági élet ütőerén kell tartania a kezét, a gazdasági ágazatok csaknem mindegyikében dolgozó mérnökök jelentéseiből állandóan tájékozva kell lennie a felmerülő követelményekről, a pótlásra szoruló hiányokról, a szükségessé váló intézkedésekről és mindezek alapján javaslatokkal, tervezetekkel, előterjesztésekkel és indítványokkal kell szolgálnia az illetékes tényezőknek, hogy ilyen módon a leghatásosabban és a legintenzívebben szolgálhassa a mérnöktársadalom érdekeit és egyben előmozdítsa az ország gazdasági fellendülését. Az elnök végül a közgyűlés tagjainak lelkes ünneplése közben jelentette be, hogy a Mérnöki Kamara XL rendes közgyűlése alkalmából hódoló táviratban üdvözli nagybányai vitéz Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját, áldásos kormányzásának tízéves évfordulója alkalmával. A nagy tetszéssel és hosszantartó tapssal fogadott bejelentés és elnöki székfoglaló után a kamara még letárgyalta Berger Benő mérnök indítványát, aki azt javasolta, hogy a kamara haladéktalanul tegyen előterjesztést a kereskedelemügyi miniszternek aziránt, hogy a közszállítások egységes elintézése céljából a kormány állítson fel közszállítási tanácsot, s ebben a tanácsban a Mérnöki Kamara megfelelő képviseletet nyerjen. Az indítvány megokolása kapcsán az előterjesztő mérnök rámutatott, hogy a közhatóságok különböző versenytárgyalásain a magánmérnököket az utóbbi időben több sérelem érte, amit csupán a független közszállítási tanácsnak állana módjában orvosolni. A titkár hozzászólása után a közgyűlés a nagyfontosságú indítványt egyhangúlag elfogadta. A szociáldemokraták újra megtámadták a Heimwehrt Bécs, március 31. A Heimwehr-szervezet alsóausztriai déli körzete tegnap a Délivasút vonal mentén Bécsújhelyig az egyes városokban propaganda-felvonulást rendezett, amelyen mintegy háromezer ember vett részt. A felvonulás teljes nyugalomban folyt le, a visszatérésnél azonban számos összeütközés történt. A szociáldemokraták a hazatérő Heimwehr-emberekre többször rálőttek, de szerencsére senkit sem találtak el. Hirtenbergnél a Heimwehrek tehergépkocsijának érkezésekor egy vendéglő előtt nagyszámú szociáldemokrata állott. A járda túlsó feléről köveket dobtak, amelyek azonban nem a Heimwehreket találták el, hanem az említett szociáldemokrata csoportban állókat. Ezek azt hitték, hogy a kövek a gépkocsiról jönnek és többször rálőttek a Heimwehr-emberekre, akik kénytelenek voltak a tehergépkocsin a padlóra vetni magukat. Nyomban ezután rendszeres közelharc indult meg a szociáldemokraták és Heimwehrek között. Berg csendőrségi aligazgató és három tüntető megsebesült. Streitban a hazatérésnél szintén incidens történt, amikor szociáldemokraták üvegekkel dobálták meg a Heimwehrembereket. Buntrandorfban a Heimwehrek tizennégy kocsiját támadták meg a szociáldemokraták, akik vasdarabokkal, zúzott kövekkel és más hajító szerszámokkal dobáltak. Eddigi megállapítás szerint itt öt polgárember és egy csendőr megsebesült. Budapest, 1930 március 31 Az egységes párt agrárblokkja holnap, kedden és holnapután, szerdán délután 6 órakor ülést tart az Egységes Párt klubhelyiségében. Kedden Krúdy Ferenc tart előadást a mezőgazdasági közigazgatás egyszerűsítéséről, szerdán pedig Csák Károly a karteljogról. Rccibo olasz földmivelésügyi és erdőgazdasági miniszter Tarvasioból a következő táviratot küldötte Mayer János földmivelésügyi miniszternek: — Feleségeimmel együtt leghálásabb köszönetemet küldöm azért a számtalan előzékenységért, amelyet Nagyméltóságod és a magyar hatóságok részéről tapasztaltam, örülök, hogy személyesen állapíthattam meg, hogy milyen komolysággal és kitartással igyekszik a magyar nép földjét megmivelni, ezáltal is elősegítve hazája gazdasági fellendülését. Végtelen örömömre fog szolgálni, ha mielőbb Rómában láthatom s alkalmam lesz Nagyméltóságodnak bemutatni azokat a haladásokat, amelyeket az olasz mezőgazdaság Ducent vezetése alatt tett. Kegyeskedjék Excellence ad köszönetemet kiváló munkatársainak és a magyar agrárszervezetek vezetőinek is tolmácsolni. Acredo miniszter. Mayer János földmivelésügyi miniszter a következő válasz-táviratot küldötte Acrebo miniszternek: — őszinte örömmel vettem Nagyméltóságod figyelmes távirati üdvözlését, amelyet akkor intézett hozzám, amikor a magyar határokat elhagyta. Nagyméltóságod látogatása a magyar nép lelkében és a magyar mezőgazdaság vezetőiben felejthetetlen emlékeket hagyott hátra s felelevenítette bennünk a történelmi olasz-magyar barátság érzelmeit, amelyeknek kivééyítésén Bethlen István miniszterelnökünk az Önök Ducéjával karöltve munkálkodik. Nagyméltóságod éles szemmel ügyelte meg, hogy a magyar nép a sors csapásaitól meg nem törve dolgozik a magyar föld termőképességének fokozása érdekében. Jól esett ennek az emberfeletti munkának elismerését olyan kiváló szakértőtől hallani, mint Nagyméltóságod. Alig várom, hogy Nagyméltóságod emlékezetes látogatását olasz földön viszonozzam és saját szememmel győződjem meg a ról a hatalmas fellendülésről, amelyen az alaj mezőgazdaság a Duce vezérlete ás Nagy, Pélságod bölcs irányítása alatt keresztülment. Mayer miniszter.