Nemzeti Ujság, 1930. november (12. évfolyam, 249-273. szám)
1930-11-01 / 249. szám
2 nak és társainak a gondolat- és érzésvilága az angol nép, az angol nemzeti és birodalmi érdekek szempontjából! De nincs mit csodálkoznunk rajta. A magyarországi marxista szociáldemokrata párt egészen más szellemi és erkölcsi tőről fakadt, mint az angol szocialista munkáspárt, amelynek politikai vezérei és szellemi képviselői a múltban is és a jelenben is kivétel nélkül — az angol nép fiai voltak, míg nálunk alig tűrnek meg maguk között mást — egykét hozzájuk tapadt diszkeresztény kivételével —, csak olyat, akinek családfája Galíciából vagy Oroszországból ágazott szét a világba. Pártmozgalomban, szakszervezeti mozgalomban s mindenütt ők találják meg egyedül az elhelyezkedés lehetőségét. Ugyanaz a faji szolidaritás tartja őket össze, amely az angol szocialista munkáskormány palesztinai politikájával szemben elégedetlenné tett minden zsidót a budapesti teleki téri Kohn Jakabtól kezdve a filozofáló Einstein professzorig Berlinben és a newyorki meg kaliforniai bankházak zsidó igazgatói szobájáig. A magyar szociáldemokrata vezérek teljesen idegen elemek a magyar nemzeti organizmusban, akik számára a munkásmozgalom nem a magyar népi és faji erő megsokszorozódása, hanem csak a jó piac, amelyen szellemi bóvlijaikat a tájékozatlan, még faji és nemzeti öntudatra nem ébredt keresztény magyar munkásoknak jó magas áron a nyakába sózhatják. MacDonald és — ők, olyan távol állanak egymástól, mint Garami Masarykot imádó cikke a magyar faji erőtől és a magyar nemzeti érdektől. Semmi közük egymáshoz, még akkor sem, ha úgy akarják a marxizmus magyarországi zsidó szellemi szatócsai magukat MacDonaldékkal valamikép közös nevezőre hozni, hogy — ők is „szocialistákénak nevezik magukat, noha nagyon jól tudják és fájdalmasan tudják —, amit még a magyar munkásság tömegei eddig nem igen tudnak —, hogy MacDonaldék szocializmusának a marxista szociáldemokráciához szintén nincs semmi köze! MacDonaldék tisztán angol nemzeti és ■* ‘ ' —' v r - t • . A birodalmi érdekedet szolgám palesztinai politikája nagy tanulság gyanánt állhat a magyar munkásnép előtt a Konti-utca cseh imperialista érdekeket szolgáló és dicsőítő politikájával szemben! Állami ellenőrzés alatt álló telepünkről szókoltványok Riparia Portáim aranyon és hasai sima és gyökeres vesszők legolcsóbb árban kaphatók EMŐDISZŐLŐTELEPITŐ R.-T. Budapest, Gróf Tisza István utca 8--10. IV. évi Telefon: Aut. 839-43. férni tanár, Szemere Pál és Vitkovics Mihály. * Azok sorában, akiknek a nemzet kegyelete most a múlt nagyjai közül szobrot állított e kor fiai közül, Virágh Benedek, Katona József, Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Kisfaludy Sándor, Vörösmarty Mihály, Bólyay Farkas, Ferenczy István, Bajza József, Széchenyi István, Kisfaludy János, Pollack Mihály és Bólyay János szerepeltek. Hányan hiányoznak viszont ezek közül az első akadémikus névsorból, ha viszont meg is kell állapítani, hogy 1830- ban azután ezek közül a legtöbben tényleg helyet kaptak a magyar tudós társaság tagjai között. Viszont igaz az is, hogy egész sereg név el is bukott azóta a jogos, vagy jogosulatlan feledésbe. öreg Csaplár Benedek elmélkedvén arról, kiket vett fel Révai a maga kandidátusai sorozatába, azt írja, hogy „nem éppen alaptalanul támadhat elménkben egyik-másikra nézve ilyféle kérdés: Miért van ez és ez köztök és miért nincs ez meg amazi! Oly kérdés, mint, a különböző felfogás bármikor is támaszthat különösen a concret viszonyok ismerete hiányában. Tudnivaló, hogy válságos viszonyok és rohamos változatú körülmények között fölöttébb bajos olyatén megállapodásra jutni, amely utólag egészen kifogástalannak bizonyult.“ Így harcoltak az emberek száznegyven esztendővel ezelőtt az irodalom, a tudomány és a műveltség ügye körül. Kiki arra hivatkozott, hogy az utókor majd neki ad igazat. Azért szép kor volt ez, mint ahogy Kazinczy írja Pályám emlékezetében: „íróink s olvasóink száma mindinkább szaporodók és ha az ügynek uj munkás barátja tűnő föl, kicsinysége ugyan talán . . . mely öröm vala mindenfelé! mint repüle az uj név egy szájról más szájra! az uj társ felkeresi a régibbeket, s a régibbek kiterjesztett karral jövőnek az uj elébe. . . . Jobb lélek kezde szárnyallani a közügy mezején s most közelite igazán a várvavárt reggel, az az előbbi hajtalgással derengés volt.“ NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1930 november 1. A Keresztény Községi párt tízévi munkájával újjáteremtette a fővárost A Kereszténypárt beszámolója munkásságáról (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Amióta a fővárosban a választási kampány megindult, furcsábbnál-furcsább jelenségeken kell megütköznünk. Az egyik ilyen jelenség az, hogy a baloldali pártok a maguk propaganda gyűlésein javarészt csak az országos politikával foglalkoznak s a súlyos gazdasági helyzetért — amely egyébként általános Európa minden országában, sőt Amerikában is — a községi jobboldali pártokat teszik felelőssé. A jobboldali pártokra kenik a gazdasági válság és a munkanélküliség ódiumát és céltudatosan hallgatnak arról, hogy ugyanez a gazdasági válság és munkanélküliség arányában hatalmas méretekben megnövekedve meg van Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Angolországban, sőt az Egyesült Államokban is, meg van mindazokban az államokban is, amelyekben baloldali, sőt szociáldemokrata kormány irányítja a közügyeket. Legfeljebb Franciaországban nincs meg, amely hónapról-hónapra Páneurópára, emberi szolidaritásra, a kultúrnépek érdekközösségére és más miegyebekre hivatkozva söpri be a németek arányának milliárdiait. Minderről hallgatnak a baloldali politikusok és olybá tüntetik fel a helyzetet, mintha csak Magyarországon volna gazdasági válság és mintha csak Magyarországon volna munkanélküliség. A másik furcsa jelenség az, hogy a keresztény városházának összes alkotásait egyenesen kisajátítják maguknak és minden nagy létesítményről a főváros sok és hatalmas jótékonysági és szociálpolitikai akciójáról egyszerűen azt állítják, hogy azt a főváros lakossága mind a baloldali pártoknak köszönheti. Ezeket természetesen csak a tájékozatlanokkal lehet elhitetni, mert a beavatottak ismerik annyira a Keresztény Községi Párt programját, hogy az a nagy szociálpolitikai és jóléti intézmények megteremtésével csak a maga Programját hajtotta végre és ha a jobboldali pártok tényleg olyan embergyűlölők, munkásfalók és * Tv lf * ' ? ^ " * — érvf alnumam._ umeneit. mu@› ab @k.y a baloldali pártok gyűléseiken feltüntetik, akkor sem nem javasolták volna, ezeket a jóléti intézményeket, sem meg nem szavazták volna őket. A főváros sok karitatív és szociális intézménye tehát egyes canedül a jobboldali pártoknak köszöni létét, noha természetesen ezeknek létesítéséhez a baloldali pártok is hozzájárultak, mert hiszen egyébként most nem mutatkozhatnának a tömegeik előtt. Általában azonban csepülik li a jobboldali pártokat, különösen a Keresztény Községi Pártot minden gyűlésükön a legtöbbször azt vetik a szemére, hogy ő semmit sem alkotott. Számítanak a tömegek hiszékenységére, feledékenységére és befolyásolhatóságára, mert hiszen ha valaki nyitott szemmel jár az utcán, akkor minden bizonyítás nélkül maga is megállapíthatja, hogy a Keresztény Községi Párt tízéves uralma alatt rengeteget alkotott, szinte egy új várost teremtett a régi főváros helyén, egy ragyogó várost, amelyről csak dicsérettel emlékszik meg minden külföldi, aki mostanában itt járt. A keresztény pártot pedig már akkor is megilletné minden dicséret és elismerés, ha egyebet sem tett volna, csak azt, hogy eltakarította azokat a romokat, amelyeket a forradalmak hagytak itt maguk után, ha mást sem tett volna, csak azt, hogy rendbehozta az utcákat, rendbehozta a villamosvasutaikat, a pályát és a kocsikat, hogy ismét világítást teremtett Budapesten stb. Már akkor is minden fővárosi polgár háláját érdemelné ki. A tétlenség vádjával szemben a Keresztény Községi Párt most egy beszámolót adott közre, amelyben elmondja, hogy mi mindent teremtett azóta, hogy a városházán a vezetést kezébe vette. Aki ezt a beszámolót elolvassa, teljesen tisztában lehet a baloldali pártok vádaskodásának értékével és maga is leszállíthatja azokat arra az alacsony nívóra, amely ezeket a vádakat jellemzi. A pártnak ez a beszámolója maga teszi fel a kérdést: Igaz-e, hogy csak beszédek hangzottak el és hiányzanaka cselekedetek? A kérdésre a Keresztény Községi Párt így felel: az élelmiszer-nagyvásártelepet építjük. A tétényi sertéshízlalót megszereztük. Az autóbuszüzemet megalapítottuk, annak igazgatósági épületét és a Szt. Imreautógaragot megépítettük. Az új városi könyvtárépületet megszereztük és felszereltük. A Károlyi-parkot és a palotát megszereztük, a közönség használatára átengedtük. A budai bástyasétányt fejlesztettük, a Patimás-bástyát megépítjük. A Gellért-hegy sétányait rendeztük, gyermekjátszótérrel kiegészítettük. Kultúrházat vagy kerületi keresztény köröket létesítettünk minden közigazgatási kerületben. A Széchenyi-fürdőt népfürdővel és strandfürdővel egészítettük ki. A Szt. Gellért-hullámfürdő létesítésével világhírű látványossággal gazdagítottuk a székesfővárost. Fejlesztettük az úthálózatot jelentős összegekkel, bővítettük a közvilágítást, vízellátást, városrendezést. Jóléti intézményeit és akciók Étkeztetési akciót szerveztünk 12.000 iskolásgyermek és 10.000 felnőtt részére összesen 66 főzőhelyen. Ebből 8000 ingyenes étkeztetés. Tejakciót létesítettünk az iskolákban 5000 gyermek részére. Szénakciónk kiosztott 1928-ban 7816 mázsa, 1929—30-ban 23.000 métermázsa olcsó szenet. Tizennégy melegedőszobát rendeztünk be szegényeink részére. A dunai életmentést megszerveztük kilenc motoros mentőcsónakkal. Évente ingyenesen felruháztunk 8—10.000 gyermeket. Megszerveztük a háziasszonyok foglalkoztatását 2000 középosztálybeli nő részére. Hat anya- és csecsemővédelmi intézetet állítottunk fel napközi otthonnal és bölcsődével 450—500 csecsemő befogadására. Létesítettük a Horthy Miklósné gyermekotthont. Bicskén és Budapesten a Hidegkuti úton 110 anya, 63 csecsemő, 45 kisded, 20 kisgyermek és 116 18 évnél fiatalabb leány részére A fiú- és leányárvaházak ápoltjai részére Fonyódon üdülőtelepet építettünk 200 árva nyaraltatására. Négy menhelyet építettünk 720 ágygyal és egy szeretetotthont 400 ággyal. A Mayer-árvaházat 20 ággyal Szaporítottuk. Az Erzsébet-árvaházat 50 ágygyal bővítettük. Alapítottuk a városházi étkezőt 1500 személy részére A fővárosi segítőalapot, mint önálló intézményt a főváros alkalmazottai részére megszerveztük. A főváros balatonkenesei nagy üdülőtelepét megépítettük. Tüdőgondozó Intézeteket létesítettünk a város minden részében és ugyanígy gondoskodtunk a nemibetegségek elleni küzdelemről. Építettünk 1925-ben 96, 1926-ban 1006, 1927-ben 2496, 1929-ben 292 egy-, két- és háromszobás lakást, továbbá 1926-ban 320, 1928- ban 120, 1929-ben 128, 1930-ban 120 szükség, lakást. Szaporítottuk a népkönyvtárakat. A főváros háztartása általánosságban A kommün után lerongyolt városi közintézményeket, közműveket, kórházakat, stb. talpraállítottuk, bővítettük és fejlesztettük. A külföldi adósságokat rendeztük és a főváros pénzügyi egyensúlyát helyreállítottuk, minek folytán a székesfőváros hitelképessége ma már az államéval vetekszik. A Székesfővárosi Községi Takarékpénztárt megalapítottuk. A Kisipari Hitelszövetkezetet kifejlesztettük. A villamosvasutakat a magánvállalatoktól megváltottuk és a KSzKRT alapításával a főváros tulajdonába és kezelésébe juttattuk. Vásárcsarnokokat építettünk Óbudán és a Krisztinavárosban, építünk a Garay-téren. A csepeli városi kikötőt tovább építettük. Egyházak támogatása Tizenhárom új plébániát és négy helyi lelkészséget létesítettünk a katolikus hívek részére. Hét kegyúri templom felépítését segítettük elő, háromnak építése folyamatban van. Rendeztük és rendszeresen támogattuk több protestáns gyülekezet anyagi ügyeit és elősegítettük új templomaik építését. Tanügyi intézmények Létesítettük: a középiskolát végzettek kereskedelmi szaktanfolyamát, a droguisták továbbképző tanfolyamát, három gyógypedagógiai nevezetőintézetet internátussal egybekötve, a zuglói kertészképző iskolát, egy háztartási továbbképző iskolát. Behoztuk az iskola-orvosi és iskola-nővéri intézményt. Létesítettünk egy felsőgazdasági iskolát, hét új elemi iskolát azok új épületeivel, három új kisdedóvót és megépítettük ezek új épületeit. Csináltunk egy gyógytorna tanfolyamon egy diákszállót, öt polgári iskolát egy női ipariskolát, hét gyermekotthont. A város különböző részein gyermekjátszótereket csináltunk. Gyermeknyaraltatási akciót rendszeresítettünk. Ennek keretében 1929-ben cca 18.000 gyermeket nyaraltatott ingyen a főváros. Időszaki jellegű jóléti intézmények Szellemi szükségmunkát szerveztünk a munkanélküli intelligens emberek számára a téli időszakokra. Támogattuk a keresztény fiatalság elhelyezkedését a városházán és az üzemekben. Támogattuk a keresztény iparosokat és kereskedőket a városi és üzemi munkák vállalatba adásánál. Megszüntettük a tisztviselői karban és a tanszemélyzetnél a sok ideiglenes állást s helyükbe végleges állásokat szerveztünk. Rendeztük a közüzemi munkásság illetmény- és nyugdíjviszonyait és oda törekedtünk, hogy a székesfőváros legyen az elismerten legjobb és legméltányosabb munkaadó. Állandóvá tettük az üzemi munkások helyzetét, rendeztük a munkaviszonyt és az egész vonalon bevezettük a nyolcórai munkaidőt. Nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy szociális téren, a nyomor enyhítésében egy tényező sem vehette fel a fővárossal a versenyt, de ebben a tekintetben Budapest székesfőváros nyugodtan állja meg helyét az összes világváros között. Ezek tények. Ellenfeleink a főváros többségi pártjának számlájára akarják írni demagóg szájaskodással a trianoni Magyarország rossz gazdasági helyzetének összes nyomorát, de a Keresztény Községi Párt nyugodt lélekkel mondhatja: Nem lehetnek vádlók azok, akik Trianont politikájukkal elősegítették. Mi a városházán romokat vettünk át és becsületesen dolgoztunk és újjáteremtettük a várost. A felsorolt, valamint nagy tömegénél fogva e rövid helyen fel sem sorolható alkotások tömege nem létesült volna, ha mi azt munkánkkal, hozzájárulásunkkal, szavazatunkkal valóra nem válthatjuk! A létért valló nehéz küzdelemben ma igen sok ember töpreng e hamleti kérdésen. Pedig, ha az emberek válságos óráikban összegyűjtenék testi és lelki erejüket, ellent tudnának állni a kétségbeesésnek és megállnák helyüket a legsúlyosabb órákban is. Ha valaha, úgy most van szükség arra, hogy egészségünket ápoljuk, szervezetünket erősítsük, a lelki és testi ellentálló erőt fokozzuk. A reggeli és uzsonnatejhez 2—3 kávéskanál Ovomaltine a legbiztosabban hozzásegít bennünket e cél eléréséhez. Az Ovomaltine erőt ad, edzi az idegeket, fokozza a lelkierőt és munkaképességet. A reggeli és uzsonnatejhez, kávéhoz 2—3 kávéskanál Ovomaltine segít az élet fáradalmait elviselni. Ingyen Ovomaltine mintát és ismertetést kap, ha az alábbi szelvényt levelező- lapra ragasztva beküldi: 8. SZELVÉNY T. Dr. Wander gyógyszer- és tápszergyár r.-t. Budapest, X-, Keresztúri út 34. Név---------Pontos cím - Megszűnik, feloszlik All H 9$ kötött szövöttáru 4 A mKc?T SUGAR nil mratdl 13 Mielőtt téli szükségleteit beszerzi, kérem saját érdekében meggyőződni kötött kosztüm-, pulover- és harisnya-áraimról. Példák az egyes cikkekből: Hibátlan THEO-harisnya P 2.48 Gyapjú kötöttdivatkosztüm P 29.50 Gyapjú kötött női kabát P 12.50 Női kutyafaír-kesztyű... P 4.90 Vidéki rendeléseket utánvéttel eszközlünk. Meg nem vezetőért a pénzt visszaadjuk.