Nemzeti Ujság, 1932. szeptember (14. évfolyam, 195-219. szám)
1932-09-01 / 195. szám
— -• V\ p ’ 'j v# x~ %/> J ^ i ^ _ £e*t,V., Honvéd-o. 10. W pfjljlff e fEarlr ll Mimiit kiadóhtvatäjok f***' ff^|||k|f jB&Sg f||ip(8 P«i g j||l lm SS ír» UnU4r^a»Arn«p Orsxágh&z.n. 18, Tel.: gd fPball aSfifla? Vi, ' »I ßSwfj Ben g fg&iäS tf vÁÁ IWBW S3 (Illír. Aaaxtrfíban AattM-45^ I., Horthy ||j GÖpj 1 B W |p||| |p||| * g|pj Eppl 3 jjgljÉ V. ■’•ZtkSiBap S. --SO, Do h á^í yt^xVd r»» dljxxxbía asmiat. Felelős szerkesztő: TÓTH LÁSZLÓ dr. ♦ KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ♦ Főmunka társ: TÚRI BÉLA XIV. évfolyam 195. szám # CsÜtÖPÍÖfc + Budapest, 1932 szepten^ey 1• in —giüi Utat a búzánknak! Ismail Sidky pasa szerdán Mezőhegyesen megtekintette az állami ménesbirtokot. Amikor Csekovsics József tábornok megalkotta ezt a mintagazdaságot, majdnem másfél évszázaddal ezelőtt, két feladatot tűzött ki: a magyar lótenyésztés felvirágoztatását és a magyar búza nemesítését. A magyar ló, amelyet őseink még Ázsiából hoztak magukkal, amely kicsiny, kevéssé tetszetős, de igen kitartó volt, a török idők dúlásai között erősen leromlott, a sokoldalú és rendszertelen keresztezés tönkretette az eredeti egyöntetűséget és a mezőhegyes ménessel indult meg az a nagy átalakító munka, amely a magyar lovat az egész világon versenyképessé tette és amely a legszebb fajták és a legkitartóbb mének tenyésztését biztosította. A másik feladat, hogy a magyar búza kalászalakra és termésmennyiségre, rozsdaállóságra és szalmaerősségre, de különösen minőségére, sikértartalmára nézve világviszonylatban is a legelső legyen, ugyancsak azzal a fáradságos és céltudatos munkával lett csak elérhető, amely éppen Mezőhegyesről indult ki és amely a tiszavidéki búzában szinte a legtökéletesebb tenyésztési eredményeket tudja produkálni. Csak a kanadai búzának Manitoba-fajtája vetekedhetik sikértartalomban a mi búzánkkal: ez teszia magyar lisztet acélossá és olyan értékké, amely a világpiacon versenyképessé teszi. Ismail Sidky pasa a Nemzeti Újság munkatársának, mielőtt Mezőhegyesre elindult volna, nyilatkozott és többek között kiemelte, hogy a maga részéről mindent meg kíván tenni, ami Egyiptom és Magyarország között a gazdasági téren fokozott együttműködést elősegíti. — Sok közös vonást fedeztem fel — mondotta — a magyar és egyiptomi nép között, annál is inkább, mert mindkét ország agrárállam és a föld termékei éppen úgy, mint önöknél, nálunk is a nép legfőbb jövedelmi forrását képezik. Valóban, gondolni kell e szavaknál arra is, hogy éppen a mezőhegyesi lótenyésztés munkájában részt vettek annak a nemzetnek a fiai is, amelynek ma legjelentősebb politikai vezére Ismail Sidky pasa és ez mutatja, hogy agrárállamok között is kialakulhatnak kölcsönös gazdasági kapcsolatok, sőt ebből nagyobb arányú együttműködési lehetőségek is. Nyilván erre gondolt Ismail Sidky pasa is, amikor maga is szerencsés gondolatnak jelentette ki, „ha a legendás hírű magyar búzát éppen a Duna folyamnak, mint közlekedési útnak felhasználásával lehetne Egyiptomba szállítani, ezáltal is elősegítve a két ország között a csereforgalom kialakulását.“ Azok a kapcsolatok, amelyek Egyiptommal kialakultak és amelyek a magyar ló, a villamossági ipar, valamint más termelési cikkek számára már bizonyos piacot eredményeztek és amelyek viszont odavezettek, hogy nyersgyapotszükségletünk jelentős részét vettük át Egyiptomtól, természetessé teszik, hogy a magyar közvélemény a legnagyobb értékeléssel fogadja azt a gondolatot, amelyet Egyiptom miniszterelnöke felvetett. A magyar haza számára új út perspektívája nyitik meg itt és ezzel a lehetőséggel a legkomolyabban kell foglalkoznunk. Egyiptom bevitelének igen jelentős tényezője a búza. Noha a Nílus mentén évenkint kétszer is lehet aratni és ha Egyiptom évenkint átlag tizenkét millió métermázsa búzát termel is, ez nem elegendő a lakosság szükségletének ellátására és az ország évente legalább is ötnegyed millió métermázsa búza bevitelére szorul. Ebből a szükségletből azonban Egyiptom csak évenként mintegy százezer métermázsát visz be búzában, míg a többit lisztben. Ez természetes azért, mert az országnak elsősorban azt a nagy szükségletet kell fedeznie, amely idegenforgalmának igényeit kielégíti. Ismail Sidky pasa azt mondja, hogy ezt a szükségletet újabban főleg Ausztráliából fedezik, amely az utóbbi időben jóformán teljesen kisajátította az egyiptomi piacot. Maga az egyiptomi miniszterelnök mondja, hogy ennek a lisztnek útja aránylag rendkívül hoszszú, holott valóban a Duna felhasználásával a tengeri út a mi számunkra sokkal közvetlenebb. Ám a magyar búza számára megvan a másik nagy adottság: a magyar búza minősége, amellyel az ausztráliai búza nem tud versenyezni, miután a mi búzánk sikértartalmával szemben csak az egyiptomi piac számára tarifáng okokból velünk szemben versenyképtelen Manitoba volna számbavehető. A magyar búza útja a Kelet felé így lenne adottság és amit Ismail Sidky pasa mond, azt nagyon meg kell fontolnia az ország gazdasági életének. Tudjuk, milyen nehézségekkel kell megküzdenie azon a piacon, amely sokáig a magyar búzáé volt, Nyugat felé a mi mezőgazdasági termelésünknek. Csak most is, a svájci tárgyalások során tapasztalhattuk, milyen árnyomással kell találkoznunk. A nagyszerű magyar liszt Egyiptomban és a Keleten viszont az ausztráliai búzával szemben olyan érték, aminek előnyeit érvényesíteni tudhatnók. És itt várnak különös feladatok az ország malomiparára is. Ez az ipar, amely valamikor a legjelentősebb tényezője volt gazdasági életünknek és amely Európában a legelső volt, nagyon megérzi a változásokat. Ebben a helyzetben azonban a malomiparnak nem olyan kartelmegállapodásokat kellene fontolóra vennie, amely a belső fogyasztásra akarna nehezedni, hanem meg kellene keresnie és találnia kifelé terjeszkedésének ij Változatok a bőrön Írta: Zágon István Tessék őket megfigyelni, amíg nem késő. Most még nincs veszve semmi, még itt a nyár és lankadatlan erővel önti a nap sugarait, amelyek fentnevezett változatokat a bőrön elővarázsolták. Nemsokára azonban mindennek vége. Jönnek a felhők, jön az első őszi esőcsepp, eltűnik a napsugarak ultraviolettjének az a csodálatos képessége, amely ezeket a megejtő dolgokat a test felhámrétegén a nyár folyamán előidézte és ők rózsás gyermekálmok maradéktalan könnyűségével kopnak le a bőrről. Az összes változatok, melyeket az emberiség legnagyobb része könnyelmű általánosítással egy kalap alá von és az úgynevezett „lesülés“ közös nevén könyvelve el őket, épp úgy nem különöz el egymástól, mint a fehér ember a négert, vagy a kínait, kik az ő szemében olyan egyformák, hogy szinte érthetetlen, hogy odahaza, az őshazájukban hogyan tudják megjegyezni maguknak: melyik az egyik és melyik a másik? Pedig, mint ahogy nem teremtett az Úristen két egyforma falevelet, úgy nem teremtett két egyforma lesülést se. És, habár a felületes szemlélő gyakorlatlan látószerve apróbb nüanszokat nem is tud eldifferenciálni egymástól, de a főbb és nagyobb osztályokat még e pillanatban megfigyelheti. Ma még láthatja imitt-amott a három legjellemzőbb csoportot: a csokoládéembert, a bronzembert és a vörös embert. A csokoládéember bőre a tél folyamán se egészen fehér. Zöldes és szürkés fények villódznak rajta a kékesfekete szakállsörte között, amely a borotvával való legyalulás után már egy félórával kaján vigyorgással mászik elő újra buja hagymájából és szemlátomást növekedve, roszszul koppasztott fekete csirke tollának emléke gyanánt borítja el az arc minden négyzetmilliméterét. Az ilyen bőrű ember aztán nyáron teljesen csokoládészinti. Pontosabban: olyan, mint a tejcsokoládéból készült gussz a tortán. Van neki azért valami világos árnyalata is és ahol a nap rásüt, ott ragyog és olvadni látszik. Nagyon szép változat a bőrön. De nagyon szép a bronzváltozat is. Ennek téli alapanyaga szintén nem kifejezetten fehér. Ez az a bizonyos bőrfajta, amelyre mi azt szoktuk mondani, hogy kicsit kreol, de amelyre a kreolok valószínűleg azt mondanák, hogy ugyan mi jut eszünkbe, hiszen egészen fehér. Az ilyenfajta bőr azután kétheti szorgalmas naprafekvés után csiszolt bronzszinűvé válik. Éppen csak, hogy az a bizonyos patina nem zöld rajta, hanem szürkésfekete. De ez az utóbbi dolog, ha kefével dörzsölik, lejön. Harmadik változat a vörös ember. Ennek bőre télen teljesen vadfehér. Napra kitéve gyorsan felhólyagzik, majd olyan szint ölt, mint vörös testvérünk, Winnetou, a nagy főnök. Ez volna a három főváltozat, melyek azonban távolról sem merítik ki a lesülés összes alcsoportjait. Mert ott van például az úgynevezett fehértarkójú csoport. Ezek főleg evezősök közül kerülnek ki, akik kopaszra nyírt fejüket az esetleges napezárás ellen megvédendő, sapkában mennek a vízbe, vagy a vízre és így minden porcikájuk elváltozik az ő színében, csak éppen a homlokuknál kezdődik el egy ferdére metszett és a tarkójukig terjedő fehéres terület, olyanformán, mint ahogy a gyermeki fantázia az előbb említett Winnetouval ellenséges kommancsa törzs által kegyetlenül megskalpolt, de aztán felgyógyult Kis-Halas nevű fehér prérivadászt elképzeli. Rendkívül érdekes a halálfejszemű változat is. Ennek oka abban a fekete pápa, szemben keresendő,, amelyet az érzékenyszemű lesülő a fején hordani soha el nem, mulasztott, amely eljárás következménye gyanánt a szemek közül a nyár végén egy misztikus, mély-fehér üreg rémíti el a hirtelen rácsudálkozót. Ugyanilyen oknál fogva jön létre az úgynevezett fehérfülű változat is. Képviselői különösen a hölgyek közül rekrutálódnak, kik is a vizen belül gumimisapkát viselnek a fülükön, a vizen kívül pedig hajat. Ha ez a haj azután, bármely oknál fogva, hátratolódik, akkor az egész fej olyan látszatot kelt, mintha az arc összes részeit barnásra pirított szalonnazsírral kenték volna be, a füleket azonban tejfellel. Ugyancsak hölgyeknél előforduló változat az úgynevezett kopottorrú alcsoport. Az egész arc fekete, barna, avagy vörös, csupán az orr hegyén terül el egy kis rózsaszínes-fehér fensik, amelyen olyan kis száraz bőrdarabok lengedeznek. Vegyesnenü osztály a meszeslábúak csoportja. Ez a változat a fürdőcipő viselésétől nyeri származását. Az egész lábfej sötét, csak a talptól mintegy három,5 centiméter magasságig terjedő terület kelti azt a benyomást, mintha tulajdonosa egy óvatlan pillanatban a meszes tüdörbe lépett volna. Ugyancsak nem- és korkülönbség nélkül fordul elő a legkülönbözőbb bőrökön az úgynevezett batiholt-vállú változat. Az ilyenfajta bőr tulajdonosai napolajmentesen óhajtottak fesülni, vagy elaludtak egyszer a napon fekve, avagy egyéb hasonló óvatlan eljárás következtében óriási darabokban választották el vállukról bőrük egyes darabjait, amelyeknek helyén aztán batikolt kézimunka tarkaságára és csiszolt, kavicsos műmárvány fényére emlékeztető területek keletkeztek. Vannak aztán végül az úgynevezett csíkosbőrűek. Ez a változat a legelterjedtebb a bőrön, tárgylete a fürdőruha különböző alakú, hosszúságú és formájú pántjaiban és kivágásaiban keresendő, amelyek helyén nem akarja ugyanúgy megfogni a nap a bőrt, mint egyebütt, akárhogy is erőlködik az ember az egész felsőtest napratételével olyankor, amikor senki se látja. A csíkok és foltok azért csak megmaradnak. Legegyszerűbb és legsűrűbben előforduló cerkváltozat a bőrön az, amelyik olyan, mintha az illetőnek két darab őzijjat hasítottak volna a hátából. Vannak azonban komplikáltabb csíkok és foltok is. Van hosszanti csík, harántcsík, van a hosszanti- és harántcsíkok találkozásából eredő egyenlőszárú, háromszög alakú csík, vannak kivágott, szakgatott és ékallakú hát-, mell- és oldalcsíkok, sőt egyes merészebb elgondolású női fürdőruhamodell váratlan helyeken felmerülő kivágásainak nyomán előfordulnak az úgynevezett mintás lyukcsíkok is. Igen érdekes még az a változat is, amely egy, a hát közepén maslival öszszekötött, mélyen kivágott női fürdőruha nyomán keletkezik. Ismertetőjele: fekete ház közepén egy keresztbefektetett, lebegő fehér masni. Nem hagyhatjuk említés nélkül azt a csíkrendszert sem, amely kizárólagolyan hölgyek bőrén fordul elő, kiknek két fürdőruhát adott végzetük, de ez a két fürdőruha különböző alakú és nagyságú kivágásokat és pántokat tartalmaz. Ennek következménye gyanánt a bőrön olyan kép keletkezik, mint egy komplikált Röntgen-felvétel, vagy, mint egy olyan amatőrfilm, amelyre véletlenül kétdarab, különböző tájképet fényképeztek, egymás tetejébe. Több változat, most hirtelen nem jut az eszembe, de olvastam egy angol viccet, amely szerint egy napozó a ráeskerítés árnyékába feküdt és ennek következtében olyan csíkosra sült, mint egy zebra. Azok után, amiket e téren a nyáron megfigyeltem, ezt a viccet egyáltalán nem találom olyan nagyon, erőszakodnak. Lapunk mai száma 16 fillér Milyen idő lesz csütörtökön? A Meteorológiai Intézetnek aug. 31-én este 10 órakor kiadott jelentése szerint várható időjárás a következő huszonnégy órára. Változékony idő, a hőség további csökkenésével és időnként kisebb záporesőkkel, esetleg kisebb zivatarok. A szegedi egyetem meteorológiai obszervatóriuma jelenti augusztus 31-én este a Délvidék számára. Hőcsökkenés, zivatarhajlammal. 10 Mi történt7 Németország jegyzéket intézett Franciaországhoz a birodalmi őrség átszervezése tárgyában flothermere lord újabb nyilatkozatot tett a Szent Koronával űzött kufárkodásról Brüning—Papen—Hitler-front kialakulására számítanak Kenéz Béla kereskedelmi miniszter dönt a szénkartel ügyében Módosítják a látszatadó rendeletet Alfonz spanyol király Budapestre érkezett A birodalmi gyűlés egész vezetőségéből kibuktak a szociáldemokraták Trapézmutatvány közben a Gleichcirkuszban lezuhant egy magyar artistanő Jogos önvédelem címén felmentette a bíróság a férjgyilkos Baghy Károlynét Tömeges letartóztatások Spanyolországban ötezer halottja van a levert ecuadori forradalomnak A román kultuszminiszter bevallotta, hogy az ország lakosságának hatvan százaléka analfabéta Titokzatos körülmények közt meghalt egy fővárosi ügyvéd Október második felében tartják az országos katolikus nagygyűlést Folytatják a magyar—román klíringtárgyalást Svédország és Norvégia leszállította a kamatlábat Londont csütörtökön közlekedési sztrájk fenyegeti