Nemzeti Ujság, 1933. március (15. évfolyam, 49-73. szám)
1933-03-01 / 49. szám
2 .X J* Hasznos tudni, ^ hogy SCHMIDTHAUER k ^ nemcsak a legjobb természetes hashajtó, de kiöblítési szerepénél fogva gyorsan eltávolítja a káros baktériumokat a szervezetből. tisztviselőinek és alkalmazottainak, akik épen kedden kapták volna meg havi fizetésüket, szintén tilos volt délelőtt a belépés. A kupola teljesen leomlott és csak a vasváz egyes részei merednek a magasba. Benn az épületben a kép siralmas. Az ülésterem valósággal fölismerhetetlen. Senki nem ismeri meg azt a helyet, ahol valaha az elnökség, a kormány, a gyorsírók helyet foglaltak, ahonnan a szónokok beszéltek. A terem padozata egyetlen óriási romhalmaz. Ebben kőtörmelék és vasdarabok váltakoznak tarka tömegben. Leégett a karzat, teljesen elpusztult a baloldali folyosó, mindenütt megrongálódtak a faburkolatok, a képek, freskók, a berendezések díszei, a dolgozószobák tönkrementek s az épületre rázúdított víztömeg is nagy pusztításokat okozott a falakban. A hírlapírók termében még az írógépek is használhattam okká váltak. Nem ártott a tűz a könyvtárteremnek. Az épület valamennyi pince- és padláshelyiséget pontos ellenőrzés alá vették és azután zár alá helyezték. Semmiféle gyanús jelenséget nem állapítottak meg, az őrszolgálatot azonban mindenesetre megszigorították. A birodalmi tanács legközelebbi ülését a birodalmi gyűlés épületén kívül, a külügyminisztérium egyik nagytermében tartják meg, a birodalmi gyűlést pedig a porosz országgyűlés termébe tervezik. 71 tűzvizsgálat eredménye A tűzvizsgálat alapján az a feltevés merült fel, hogy a tűz a kitörés előtt már hosszabb ideje izott, mielőtt a lángokat észre lehetett venni. Az épület éjjeli őrségét szabályszerűen két tisztviselő látja el, akik közül az egyik állandóan körjáratot végez az épületben. Nagyon könnyen lehetséges, hogy ez a tisztviselő a legkomolyabb kötelességtudás ellenére sem fedezhette fel a parázsló tüzet, épen mert, tekintettel az épület nagy terjedelmére, egyetlen körjárat több, mint két órát vesz igénybe. Kétségtelenül megállapították, hogy a gyújtogató vagy több gyújtogató gaztettének végrehajtásához széngyutacsokat használt. Azonkívül valami könnyen gyulladó folyadékot alkalmaztak; a vegyészek már foglalkoznak azzal a meglehetősen nehéz feladattal, hogy kiderítsék, vájjon tiszta benzin volt-e ez, vagy benzin keveréke valami egyéb folyadékkal. Az az aggodalom merült fel, hogy a hasonló gaztettek legközelebbi célpontja a porosz országgyűlés épülete lesz. Épen ezért a rendőrség őrizet alá vette az országgyűlés épületét. Házkutatások, letartóztatások az egész országban Fokozatosan nemcsak Poroszországra, hanem az egész birodalom területére kiterjed a tisztító munka. Házkutatások, vezetők letartóztatása történt Stettinben, ahol a szociáldemokraták gyűlését betiltották, Boroszlóban, ahol a kerületi elnököt felfüggesztették, Magdeburgban, Hanauban, Recklinghausenben, Altonában, Aachenben, Hannoverben, Duisburgban, Schleswigben, Königsbergben, Halléban, Brandenburgban, Majna-Frankfurtban, Görlitzben, Oldenburgban. Mindenütt lefoglalták a kommunista lapokat, bezárták a párthelyiségeket és sok embert letartóztattak. A letartóztatottak száma százakra rúg. Münchenben, tekintettel a birodalmi gyűlés palotájának felgyújtására, Stang dr. elnök elrendelte a bajor országgyűlés épületének bezárását. kommunista—szocialista egységfront tényét s ez az államért felelősek részéről intézkedéseket követel. Rávilágít a tűzoszlop a tenortervekre A hírhedt Liebknecht-házban sok száz mázsányi anyagot foglalt le a rendőrség, amelyekből kiderül, hogy a kommunisták a gyújtogatás, gyilkosság, mérgezés, hamisítás egész arzenáljával készültek a kedden hajnalban meginduló forradalomra. A kommunista utasításokban szó van gyorskocsik alkalmazásáról, rendőrségi hamisított parancsokról, mérgek alkalmazásáról, élelmiszerek, kutak megmérgezéséről, agent provokatőrök szolgálatának kiépítéséről, acélsisakos és rohamosztagos egyenruhákban elkövetendő merényletekről, a szociáldemokratákkal való együttműködésről, a párt képviselő tagjaival való közvetlen összeköttetésekről. A terrorszervezet közvetlen vezetője Münzenberg kommunista képviselő volt. Végül közlik még jól értesült helyen, hogy hétfőn este két ember telefonált a Vorwaerts szerkesztőségébe és közölték, hogy a birodalmi gyűlés felgyújtására Göring birodalmi belügyminiszter bujtatta fel a tettest. Ez a két ember rendőrségi kihallgatása során bevallotta, hogy a Vorwaerts szerkesztőségében kapták az utasítást arra, hogy ilyen módon adjanak telefonon tudósítást a közönség félrevezetésére. 71 gyújtogató hollandi autón érkezett a bűntett végrehajtására Egy taxivezető, aki a birodalmi gyűlés épülete közelében állomásozott, megfigyelte, hogy éjfél körül hosszabb ideig vesztegelt egy hollandi kocsi az ötös számú kapu előtt. Világosan látható volt rajta az N. L. országjelzés, az autóvezető azonban a kocsi számát nem jegyezte meg. A 12 Uhr Blatt szerkesztősége Amsterdamba telefonált és megállapította, hogy a tűzvész legizgalmasabb óráiban elfogott Lübbe, ismert hollandiai leydeni kommunista agitátor, aki többször került a rendőrséggel összeütközésbe s 1930-ban ment rendes útlevéllel külföldre. A gaztett elkövetője, Lübbe 1609 január 18-án született, tehát 24 éves, kőműves mesterséget tanult, de munkakerülő, lombrozo arcú ember. Vallatása kedden egész délelőtt tartott a rendőrfőnökségen. Lübbe változatlanul kitart amellett, hogy egyedül ő gyújtogatott a birodalmi gyűlés palotájában és senki sem volt segítségére. A rendőrségen ezt az állítást teljesen valószínűtlennek mondják, tekintettel arra, hogy a tűz egyidőben tört ki több mint húsz helyen, úgyhogy feltétlenül több embernek kellett gyújtogatnia. A tűzfészkek a tisztviselők kaszinójának konyhájától egészen a legfelső emeletig terjednek. A több tettesre mutat az is, hogy a birodalmi gyűlés épületében tartóztatták le azt a két embert, akik a Vorwaerts szerkesztőségébe azt telefonálták, hogy a gyújtogatásra Göring miniszter bujtatta fel a tetteseket. Az értelmi szerző a kommunista párt. A nyomozás egyik legérdekesebb adata ugyanis az, hogy Torgler kommunista képviselő és egy Kühne nevű kommunista a tűz kitörése előtt együtt volt Lübbe gyújtogatóval, majd a két előbb említett sietve elhagyta a palotát. Ekkor a gyúlékony anyag meggyújtása már megtörténhetett. NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1933 márchu 1. letartóztatták a kommunista párt egész vezérkarát Berlin, február 28. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Kora hajnaltól kezdve akcióban van a rendőrség, hogy haladéktalanul végrehajtsa a forradalmi mozgalomra és terrorcselekményekre készülő kommunistapárt teljes megbénítását. A berlini politikai rendőrség az újabb idők legnagyobb bűnügyi rendőrségi eljárását indította meg. Az akció Berlinre és Poroszország egész területére kiterjed, mert a kommunista párt egész központi és vidéki vezetősége ellen elfogatási parancsot adtak ki. A kommunista párt parlamenti tagjainak egy része a letartóztatás elől megszökött, de minden határon szigorúan vigyáznak, úgy hogy a szökevényeknek aligha sikerül kisurranniuk a határon. A letartóztatottak számát megállapítani nem lehet, csak azt, hogy a szám óráról-órára növekedik s kedden délben már több százra emelkedett. A rendőrfőnökségen óriási apparátussal folyik a letartóztatottak kihallgatása, valamenynyi asztalon, minden sarokban bűnjelek, fegyverek, lőszer, okmány áradat, röpirat. Először azt a 20 embert hallgatták ki, akiknek előállítása közvetlenül a birodalmi gyűlés körül történt. Az utóbbiak többnyire olyanok, akik különböző odavetett megjegyzésekkel — mint például ilyenekkel, hogy „Holnap majd ég még más is!“ — tették gyanússá magukat. A letartóztatottak között van a „forradalmi szakszervezeti ellenzék“ igen sok tagja. Letartóztatták többek között Torgler képviselőt, Remmele képviselőt, Schminke városi tanácsost, Hodorn dr. városi orvost, Apfel dr., Litten és Barbasch ügyvédeket, Mihsam Erich és Renn Lajos írókat, Halle Felix egyetemi tanárt, Lehmann-Russbaldt-ot, az emberi jogok ligájának egyik vezetőemberét, Zwehl Hans, Heinz Frigyes, Rubinstein Bernát, Ossietzki, Tribe Pál, Wittkowski Vilmos, Stöcker Walter, Köhn Károly, Bogisch Ernő, Lange Frigyes, Wirsing Vilmos, Stein Kurt, Bernstein Rezső, Krisch Egon, Erwirt, Lode Ernő, Schubring Willy, Kasper Willi és Scholem Werner képviselőket, Schneller Ernőt, a Rote Fahne felelős szerkesztőjét, Reschke Richard, Willwock Willy, Sawatzki János és Auslaender Frigyes képviselőket, Ludwig Renn kommunista írót, Apfel ügyvédet, a hírhedt Hölz védőjét, Rudolf Bernstein írót, Hodan Miksa dr. orvost, Russlaender gimnáziumi igazgatót, Littau ismert ügyvédet. Azonnali hatállyal eltávolították hivatalából a műkincsek birodalmi hivatalának vezetőjét, Redslob dr.-t és a hivatal valamennyi alkalmazottját. A rendőrség megállapította, hogy a közeli választás napján is fegyveres támadásra készültek a kommunisták, ha addig a forradalmat kirobbantani nem sikerült volna. Az esti lapok majdnem kizárólag a birodalmi gyűlés épületének égésével és az ennek következtében tett intézkedésekkel foglalkoznak. A kormányhoz közelálló sajtó egyhangú lelkesedéssel üdvözli a kormány erélyes eljárását a kommunista párttal szemben. Iliegrendszabdiyózzák a Vonnaerts-et Berlin, február 28. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A szociáldemokrata párt tiltakozást adott ki az ellen, hogy 27-ről 28-ra virradó éjszakán Berlin és Poroszország egész területén betiltották a párt sajtóját. A tiltakozás tagadja a gyújtogatással való közösséget. Kedden hajnali 3 órakor a rendőrség megszállta a Vorwaerts épületét, a tiltakozásra való tekintet nélkül. Az eljárásra az adott okot, hogy a szociáldemokrata lap a gyalázatos gyújtogatásért a kormányra és pártjára akarta hárítani a felelősséget, sőt Göringet mint felbujtót nevezte meg. A Vorwaerts épületének átkutatásakor százezer számra foglalták le a lázító lappéldányokat, folyóiratokat és nyomtatványokat. A lángok pusztításának megdöbbentő képe Berlin, február 28. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Hivatalos megállapítás szerint a birodalmi gyűlés palotáját talán egy esztendei munkával sem lehet helyrehozni. Nappali világítás mellett a füstölgő palota megdöbbentő képet nyújt s vigasztalan az a látvány, ami a néző szemei elé tárul. A rendőrség még kedden délelőtt is elzárva tartotta a környező területet. Még a rendőrfőnök által kiállított külön sajtóigazolvány segítségével sem lehet belépni a birodalmi gyűlés épületébe. A birodalmi gyűlés tt közszabadságokat megszüntető szükségeendő lét drákói Intézkedései Berlin, február 28. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A birodalmi kormány kedden délelőtt 11 órakor minisztertanácsra ült össze. A minisztertanács meghallgatta Göring porosz belügyi kormánybiztos jelentését, amely egyaránt kiterjed a birodalmi gyűlés palotájának felgyújtására, mint a császári palotában felfedezett gyújtogatásra, azonkívül pedig azokra az iratokra is, amelyeket a kommunista párt székházában, a Liebfenccáf-palotában foglaltak le a múlt heti rendőri házkutatások során. A Liebknecht-palota pincéiben mázsaszámra feküdtek a kompromittáló iratok és egyéb anyagok, amelyek mind azt bizonyítják, hogy kommunista felkelés volt készülőben. A minisztertanács Göring miniszter jelentése alapján szükségrendeletet dolgozott ki, amelyet az esti órákban Hindenburg elnök alá is írt. A szükségrendeletet a kormány még az éjjeli órákban — rádió útján — kihirdette s így az már kedden éjjel teljes egészében életbe lépett. Az új szükségrendelet drákói intézkedéseket tartalmaz a kommunista terrorcselekmények megakadályozására. A rendelet 6 paragrafusból áll és szövege a következő: L §. A német birodalom alkotmányának 114., 115- 117., 118., 123., 124. és 153. szakaszai további intézkedésig hatályon kívül helyeztetnek. Ennélfogva a személyes szabadság, a szabad véleménynyilvánítás, ideértve a sajtószabadságot is, az egyesületi és gyülekezési jog korlátozásai, a levél-, posta-, táviró- és távbeszélő-titok korlátozásai, házkutatások és lefoglalások, továbbá a tulajdonjog korlátozásai, az e tekintetben megállapított törvényes határon túlmenőleg is elrendelhetők. 2. §. Amennyiben valamelyik országban nem tennék meg a közbiztonság és közrend helyreállítására szükséges intézkedéseket, a birodalmi kormány a szükséges mértékben átmenetileg átveheti a legfőbb országos hatóság hatáskörét. 3. §. Az egyes országok és községek hatóságai hatáskörük keretében tartoznak eleget tenni a birodalmi kormány által a 2. §. alapján kibocsátott rendelkezéseknek. 4. §. Aki a legfelső országos hatóságok vagy az alájuk rendelt hatóságok e rendelet végrehajtása céljából kiadott intézkedéseit vagy a birodalmi kormánynak azi értelmében kiadott rendelkezéseit megszegi, vagy e rendeletek megszegésére másokat felszólít, amennyiben cselekménye más rendeletek alapján súlyosabb büntetés alá nem esik, legalább egyhónapi fogházzal, vagy 150—15.000 márka pénzbüntetéssel büntetendő. Aki az 1. bekezdés megszegésével emberéletet veszélyeztet, fegyházzal, enyhítő körülmények esetén legalább 6 hónapi fogházzal, ha pedig cselekménye halált okozott, halállal, enyhítő körülmények esetén legalább 2 évi fegyházzal büntetendő. Emellett az ítéletben kimondható a vagyonelkobzás is. Aki a 2. .bekezdés alá eső közveszélyes cselekményekre másokat felszólít vagy izgat, fegyházzal, enyhítő körülmények esetén legalább 3 hónapi fogházzal büntetendő. 5. §. Halállal büntetendők azok a büntettek, amelyekre a büntetőtörvénykönyv a hazaárulás, a mérgezés, a gyújtogatás, a robbantás, az árveszély okozása, a vasutak rongálása, a közveszélyes mérgezés paragrafusaiban életfogytig tartó fegyházbüntetést szab ki. Halállal vagy amennyiben cselekménye az eddigi törvények és rendeletek alapján súlyosabb büntetés alá nem esik, életfogytig tartó fegyházzal büntetendő: 1. aki a birodalmi elnök vagy a birodalmi kormány valamelyik tagja vagy valamelyik birodalmi kormánybiztos vagy valamely országos kormány tagja ellen gyilkos merényletre vállalkozik, ily merényletre mást felszólít, ajánlkozik, ily ajánlkozást elfogad, vagy ily merényletre másokkal megállapodik; 2. aki a büntetőtörvénykönyv 115. §-ának 2. bekezdésében említett súlyos zendülést vagy a büntetőtörvénykönyv 125. §-ának 2. bekezdésében említett súlyos közbékebontást fegyverrel vagy felfegyverzett egyénnel tudatos és szándékos együttműködésben követi el; 3. aki a büntetőtörvénykönyv 239. §-ában említett szabadságfosztást azzal a szándékkal követi el, hogy a szabadságától megfosztott egyéni politikai harcban túszként felhasználja. 6. §: Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Az új szükségrendelettel megszűnt Németországban majdnem minden közszabadság. A halálbüntetés kiterjesztésénél azért vették különösen is figyelembe a méreggyilkosságot, mert a kommunista párt székházában lefoglalt iratok tanúsága szerint a kommunista terrorakció elsősorban tömeges mérgezésekkel vette volna kezdetét. Érdekes a halálbüntetés kierjesztéséről szóló szakasznak az a rendelkezése is, hogy halállal büntetendő az is, aki politikai okokból tuszul ejt valakit. Általános sztrájkra és polgárháborúra készültek a Rajnavidéken is a kommunisták Berlin, február 28. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Lokalanzeiger gelsenkircheni tudósítója azt táviratozza lapjának, hogy a kommunista terrorakció egyik központja a rajnavidéki ipari kerületekben van. A gelsenkircheni rendőrség a sorozatos házkutatások folyamán lefoglalt anyagból kétséget kizáróan megállapította, hogy a kommunisták márciusban a Rajna-vidéken is nagyszabású zavargásokat terveztek. A kommunista akció azzal kezdődött