Nemzeti Ujság, 1934. október (16. évfolyam, 222-246. szám)
1934-10-02 / 222. szám
Kedd, 1934 október 2. __ _____ NEMZETI ÚJSÁG ■■■■■■■■■■■■MMIMIMMMMMMMMWnMMílMMMKIBMBIBMMHMMMMBIIIIIIliyillllllilllllll II... - LEMONDOTT A ROMÁN KORMÁNY: külpolitikai ellentétek álltották szembe Titusescut, az „örökös külügyminisztert44 Tatarescuval Bukarest, október 1. A Tatarescu-kormány lemondott. A lemondás mögött nem pusztán a kormány rekonstrukciójának régen esedékes szándéka húzódik meg, hanem igen fontos külpolitikai ok, de elsősorban Tatarescu kísérlete, hogy megszabaduljon Titulescunak, az „örök külügyminiszternek“ tehertételétől. A kormányválságot az Orient Radio című román félhivatalos laptudósító a következőkben jelenti be. Hivatalosan jelentik: Tatarescu miniszterelnök benyújtotta lemondását a királynak, aki a lemondást elfogadta. A miniszterelnök saját lemondásával egyidejűleg átnyújtotta a királynak az egész kormány lemondását is. A király ismét Tatarescut bízta meg az új kormány megalakításával. Élet-halál harc Tatarescu és Tiulescu között Bukarest, október 1. Már hetek óta szó volt arról, hogy a közeljövőben összeülő parlamentnek rekonstruált Tatarescu-kormány mutatkozik be. A kormány lemondása megtörtént s ez tehát nem volt meglepetés. Ellenben óriási izgalmat keltettek egész Romániában a kísérő körülmények. Az egyébként is mindig izgatott, mindig túlfűtött hangulatú Romániában, ahol a normális parlamenti élet a mérhetetlen korrupció és a személyi gyűlölködések miatt elképzelhetetlen, az izgalmakat a Titulescu személye körül kibontakozó harc keltette fel. Duca meggyilkolása után Tatarescu többször tett kísérletet arra, hogy a külügyminisztertől szabaduljon és emlékezetes az a példátlan helyzet, amelyet Titulescu azzal idézett fel, hogy vonakodott hazautazni, majd amikor engednie kellett, betegség ürügyével légmentesen elzárkózott és csak gyökeres rendszerváltozás esetén s főleg személyének megfelelő védelmi biztosítékai után volt hajlandó tovább vinni a külügyminiszterséget. A nyilvánosságtól elzárt háttérben azonban élet-halál harcot folytatott tovább is a maga és rendszere megmentéséért. Ebben megértő segítségre talált a francia diplomáciában, amely egész tekintélyével támogatta Titulescut s végül is Barthou emlékezetes bukaresti látogatásával, óriási, görög-tüzes diadalt aratott. A harc azonban tovább folyt s most döntően ellene látszanak fordulni a körülmények. A király váratlanul hazaérkezett Erdélyből, ahol vadászaton tartózkodott. Előzőleg magához rendelte Tatarescut és már napok óta sejteni lehetett, hogy valami van készülőben s ennek összefüggésben kell lennie Genffel, a kisebbségi kérdéssel, a lengyelek keleti paktum ügyével, de különösen azzal a szereppel, amelyet Románia a kisantanttal együtt, az Ausztria függetlenségét garantáló olasz-francia-angol nyilatkozattal szemben játszott. II. Károly király bizonyára nem nézte jó szemmel, hogy amikor párisi útra készül, Titulescu teljes passzivitást mutatott az osztrák kérdésben: mintha ráengedte volna magát fűzni Jugoszlávia járszalagjára s ezzel kockára tette a két nagy nyugati latin állam hasznos barátságát, amelyre éppen most, a gazdasági leromlás tragikus mélypontján Romániának szüksége van. Bizonyára közrejátszott az is, hogy Károly király a franciaországi utat össze akarja fűzni londoni látogatással, de ennek akadályait a román diplomácia nem tudta elhárítani. Ezek a családi természetű akadályok majdnem lehetetlenné teszik a londoni látogatást. így történt, hogy Titulescu hétfőn a király hazatérése után beadta lemondását s erre aktuálissá vált az egész kormány lemondása is. A harc kimenetele bizonytalan. Titulescu pozíciója még mindig erős, viszont Tatarescu helyzete egyáltalán nem rózsás, mert a pártokban egyre növekvő ellenzéke van. Noha Tatarescu kapott megbízást kormányalakításra, mégis el kell készülve lenni arra, hogy vállalkozása nem sikerül. Azt hiszik, hogy a Tatarescu és Dinu Bratianu pártelnök között fennálló súlyos ellentétek miatt Tatarescunak nem sikerül az új kormány megalakítása, úgyhogy a király kénytelen lesz más politikust megbízni a kabinet összeállításával. Beavatott körökben híresztelik, hogy Tatarescu kudarca esetén nemzeti kormány alakul, amelyre többek között az a feladat is hárulna, hogy kibékítse Károly királyt Helena királynéval , ami a londoni látogatás feltétele. Ezzel a tervvel összefügg Mária anyakirályné és Inadat volt belügyminiszter londoni látogatása is. Helena királyné ugyanis hosszú idő óta Londonban él. Amennyiben sikerül a királyt kibékíteni Helénával, úgy hamarosan megtörténik a koronázás is. A lemondás után tartott minisztertanácson Tatarescu nem volt hajlandó további terveiről nyilatkozni. Párisban Románia elfordulásától tartanak . Páris, október 1. A román kormány lemondásának híre nagy nyugtalanságot idézett elő Franciaországban s kormánykörökben attól tartanak, hogy Lengyelország és Jugoszlávia után Románia is elfordul a francia szövetségestől. Bukarestből érkező magánjelentések szerint a lemondás hátterében súlyos politikai indokok állanak. Tatarescu miniszterelnök, a jelek szerint, azért adta be az összkormány lemondását, hogy megszabaduljon Titulescutól, akinek a politikája súlyos tehertételnek bizonyult Romániára nézve. A nézeteltérések, hír szerint, a genfi eseményekkel állanak összefüggésben. A kisantant szempontjából a most lefolyt népszövetségi ülésszak minden tekintetben kudarccal végződött, különösen ami az osztrák kérdésben elfoglalt kisantantálláspontot illeti. Titulescu távozása annál is kínosabb feltűnést kelt Párisban, minthogy neki kellett volna elkísérnie a francia fővárosba Károly román királyt, akinek a látogatása közvetlenül küszöbön áll. Francia diplomáciai körökben mindenesetre a legnagyobb nyugtalansággal figyelik az eseményeket. Hajlandó-e Titulescu hazatérni? Bukarest, október 1. Titulescu, aki Montreuxban tartózkodik, hétfőn délelőtt küldötte el lemondó táviratát s ezt azzal okolta meg, hogy nem helyesli Tatarescu önálló külpolitikai lépéseit, mint amilyen a miniszterelnök legutóbbi belgrádi útja volt. Ezért nem volt hajlandó Genfben sem szerepelni és ez magyarázza meg, hogy átengedte a felszólalásokat Antóniádénak. Úgy látszik, hogy a király nem meri elejteni Titulescut, mert arra bírta rá Tatarescut, hogy hétfőn délután táviratban kérje fel még egyszer és utoljára a lemondás visszavonására és hazatérésre. Állítólag Károly király telefonon is beszélt Titulescuval. Most minden attól függ, hogy Titulescu hajlandó-e visszavonni a lemondást és sürgősen hazautazni, mert ez dönti el Tatarescu további lépéseit. Esetleg a miniszterelnök maga veszi át a külügyek intézését. jenen a „Nemzeti Munkahéten“ a Király utcába! Az árak 300 üzlet készült fel páratlan az Ön látogatására olcsók!s szebbnél-szebb árukkal! Schuschnigg Letiprással lényeges minden felforgató kísérlete! Bécs, október 1. Schuschnigg szövetségi kancellár a waldvierteli parasztok nagygyűlésén, a felsőausztriai Zwettl városban vasárnap délután. rendkívül éleshangú politikai beszédet mondott, amelyben erélyes hangon figyelmeztetett arra, hogy a kormány minden kísérletet az erőszak újabb alkalmazására csírájában elfojt és bejelentette, hogy mindazok, akik az erőszak eszközeit veszik igénybe, a teljes megsemmisülés vezélyével számoljanak. Nem járja, — mondotta a kancellár — hogy az államot egy maroknyi megfizetett büntető romokba döntse. A kancellár végül a hallgatóság viharos tetszésnyilvánítása mellett hangsúlyozta, hogy a legradikálisabb eszközökkel letipor minden erőszakot, bármely oldalról is kíséreljék meg, hogy az ország nyugalmát és a hazához hű lakosság békés életét megzavarják. Gömbös Varsó után Rómába utazik Gömbös Gyula — mint értesülünk — a jövő hét közepén utazik Varsóba. Azután Rómába megy. Az olasz kormány meghívása már megérkezett a magyar kormányhoz. „a lengyel külpolitika önállósítja magát“ A Deutsche Rundschau in Polen című lap hosszabb cikket közöl a magyarlengyel viszonyról és részletesen ismerteti a két nemzet között a háború utáni korszakban kialakult kapcsolatokat, különösen gróf Csekonics Iván, báró Apor Gábor és Belicska Sándor varsói magyar követek idejében. Matuska Péter magyar követ működése — mondja a lap —, újabb határkövet jelent a magyarlengyel viszony kiépítésében. A két ország közti barátság nem gyengült meg a lengyel-olasz feszültség ellenére sem. Gömbös miniszterelnöknek küszöbön álló varsói útja azt, bizonyítja, hogy a lengyel külpolitika önállósítja magát, mert a francia befolyás idején elképzelhetetlen lett volna, hogy Varsó fogadja a magyar miniszterelnök látogatását, ma pedig még a lengyel nemzeti demokratáiknak sincs kifogásuk ez ellen a látogatás ellen. Vadimir d‘Ormesson gróf a Fiparo-ban a középeurópai helyzetről cikket írt ilyen cím alatt: „Európa mozgásban“. Szól a keleteurópai politikusok utazásáról. Természetes — írja —, hogy az ember nem ülhet mindig otthon. Papennek néha foglyokra kell vadásznia Magyarországon, Becknek Bécsbe kell utaznia, Kánya az olasz Riviérán akar pihenni. Gömbös pedig Lengyelországban akar ellátogatni. De kérdés, hogy ezeken az utazgatásokon milyen intrikák szövődnek és milyen „nagy tervek“ alakulnak ki. Egyesek talán örömmel látják ezt a tevékenységet, előttem azonban — írja d’Ormeseon — ez a diplomáciai izgalom, a macchiavellizmusnak ez a válsága határozottan nevetségesnek tűnik fel. Hogyan i kiált fel d’Ormesson, az egész világot gazdasági vihar rázza meg, a munkanélküliek száma milliókra rúg, minden összeomlással fenyeget és ekkor egyesek még királyokkal, bástyákkal és 3 MEINL KÁVÉ KAKAÓ CSOKOLÁDÉ kitűnő magyar gyártmány! lovakkal játszanak a sakktáblán. Minden igen szánalmas dolog — mondja d’Or*messen. — Ennek a diplomáciai helyzetnek igazi oka azonban, szerintem, nem a hitlerizmusban, hanem abban rejlik, hogy a szovjet ismét megjelent az európai diplomáciai színtéren. Az európai államok nem értették meg, hogy Európa egységének lehetősége csak a szovjet távollétében volt megadva. Ma ez a lehetőség letűnt. KUBIKUSOK VESZEDELME ÚJPESTEN ÉS KISPESTEN Könnyen végzetessé válható munkásszerencsétlenség történt hétfőn délben Újpesten. A városban, mint ismeretes, az Ister Vízművek látják el ivóvízzel a lakosságot, s hogy a vízszolgáltatásban fennakadás ne történjék, most új kút fúrásával bízták meg a Skuteczky-féle építészeti vállalkozó céget. A kútépítést az újpesti Népszigeten hétfőn hajnalban kezdték meg. Hat munkás dolgozott mintegy hat négyzetméternyi területen. Nyolc méter mélyre ástak már, amikor az egyik munkás riadtan felkiáltott: — Leomlik a föld... ‘ A munkások az állványokon menekültek ki a kutból, két munkás azonban, akik a kút fenekén dolgoztak, Répási János 32 éves és Szeri István 25 éves kubikus már nem tudott elmenekülni s a leomló földtömeg maga alá temette őket. A kutépítést vezető mérnökök azonnal negyven munkást állítottak be, hogy kiássák az eltemetett kubikusokat. A közeli folyamőr laktanyából is segítség érkezett s negyedórás megfeszített munka után meg is találták Répásit, aki a leomló földtömeg elől az állványzat alá bujt. További egy órai munka után megtalálták Szeri Istvánt is, aki csupán könynyebb sérüléseket szenvedett. Szerit is az állványzat védte meg a megfulladástól. A kubikust a mentők a Károlyi-kórházba szállították. A hétfői nap folyamán az Ister kútfúrását végző Skuteczky-cég másik vállalkozásánál is különös körülmény miatt akadt meg a munka. A vállalat végzi Kispesten a főgyűjtő csatorna építését is. A Kossuth Lajos-útját az Üllőiúttal összekötő csatorna építésén dolgoztak a cég munkásai, amikor a lerakott csatornák alól hirtelen víz tört fel és ellepte az árkot. A munkavezetők a víz feltöréséről értesítették a polgármestert, a felfakadt vízből pedig mintát küldtek a vegyvizsgáló intézetbe. Itt megállapították, hogy a munkások gyógyhatású keserűviz-érre bukkantak. A gyógyforrás — amely most a csatornázási munkát teljesen megakadályozta — további sorsáról még nem történt döntés. VI., Aréna út 128. Mintaraktár: VL. Andrássy-H 28. SALGÓTARJÁNI SIGNOR B katon gnohm* fOLYJONEGY KÁLYHÁK Gyártja: Budapest—Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő R.-T.