Nemzeti Ujság, 1937. december (19. évfolyam, 273-297. szám)
1937-12-01 / 273. szám
CSILLÉRY ANDRÁS: A keresztény Budapest nélkül az országban sem lehet fenntartani a keresztény politikát A Keresztény Községi Párt szervezetei a Britannia szálló nagytermében ötszáz terítékes vacsorát adtak Csilléry András tiszteletére nevenapja alkalmából. A vacsorán megjelent Karafiáth Jenő főpolgármesterrel és Szendy Károly polgármesterrel az élén a főváros egész adminisztrációjának vezetősége az üzemek és részvénytársaságok vezérigazgatóival együtt. A vacsora után Cselényi Pál bejelentette, hogy Ernszt Sándor gyengélkedése miatt a párt Czettler Jenőt kérte fel az ünnepi beszéd megtartására. Czettler Jenő beszédében kijelentette, hogy mint a párt egyszerű munkája és hűséges híve köszönti Csilléry Andrást, a párt elnökét és vezérét, aki Wolff Károly örökében vezeti a pártot. Amikor még remény sem volt arra, hogy valaha a keresztény Budapestet sikerül megteremteni, néhányan együtt dolgoztak a keresztény politika érdekében. Minden, ami azóta történt, ennek a néhány gondolkodónak és politikusnak köszönhető. Ezek között volt Csilléry András, akiben az egyik legjobb harcost és politikai eszmetermelőt ünnepeljük. Csilléry András halálraszánt hősies bátorsággal lépett a politika mezejére, hogy elkergesse a hatalom mellől a bitorlókat. Csilléry András a községi politikában nőtt naggyá és Wolff Károly egyik legerősebb oszlopa volt. A keresztény Budapest választópolgárságának az a kötelessége, hogy Csilléry Andrást kövesse, nehogy idegenek kezébe kerüljön ez a város. — Nem az egyént, hanem az eszmét ünnepük Csilléry Andráson keresztül és ünnepük azt a jövőt, amelynek kiharcolása reá vár. Annak idején, amikor elindult, nem hitték, hogy egy kerületet is meg lehet hódítani a keresztény gondolat számára és ime Csilléryék egész Budapestet meghódították. Nem szabad nyugodni addig, amig a keresztény Budapest gondolata az egész országban diadalt nem ül és keresztény vármegyeházákon és városházák tornyain nem leng mindenütt a keresztény eszme lobogója. Szendy Károly polgármester köszöntötte ezután Csilléry Andrást. Mint polgármester hidegen és tárgyilagosan akarja megállapítani azokat az érdemeket, amelyeket Csilléryber, lát. A mai vacsora lelkes közönsége azt jelképezi, hogy a kereszténypárt elismerte Csilléry Andrást vezérnek. Csilléry a kereszténypárt rohamcsapatának volt vezére és sokszor megrohamozta az ad- minisztrációt. Ezzel a rohammal irányította is a főváros politikáját. Megállapítja mint polgármester, hogy minden roham a puritánság, a tisztesség jegyében történt. A legnehezebb problémákat okosan és hidegvérrel oldotta meg, jóllehet ezzel erőt kellett vennie lobogó temperamentumán. Amióta vezeti a pártot és irányítja a főváros politikáját, azóta is mindig ez a hideg ész vezeti őt. Boldog lehet a főváros, hogy ilyen nyugodt, lelkes vezetője van a kormányzópártnak, mint Csilléry András. Toperczer Ákosné a Keresztény Nemzeti Asszonyok Pártszövetségének nevében beszélt. A keresztény gondolat ma már hosszú küzdelem után csaknem célhoz ért és a kormány programjává is vált. A vezér legközvetlenebb közeli munkatársai, az úgynevezett „pesti fassio“ a jövőben is tovább harcol a keresztény nemzeti ideálok maradéktalan érvényesüléséért. Meg van győződve arról, hogy a nagy gondolat, amely innen indult el Magyarországról és amelynek ma már külföldön is vannak követői, teljes győzelemhez érkezik. Az asszonyok nevében hűségéről és tántoríthatatlan ragaszkodásáról biztosítja a kereszténypártot és annak vezérét, Csilléry Andrást. Sztankay András üdvözölte ezután Csilléry Andrást az ifjúság nevében. Meggyőződése az, hogy Csilléry András kitart azok mellett az ideálok mellett, amelyeket a Keresztény Községi Párt ifjúsága vall. A Kereszténypártnak kell levezetnie a szociális elégedetlenségeket, amelyek ma mindenféle helytelen irányban próbálkoznak kitörni. Léber János a XI. kerületi pártszervezet nevében üdvözölte Csilléryt. Ezután Csilléry András mondott beszédet. Felállásakor hosszasan és lelkesen éljenezték a párt elnökét, aki a többek között ezeket mondotta: — Sokan kérdezik, hogy miért nem volt keményebb és eredményesebb a keresztény politika sok éves küzdelme. Ennek az a leglényegesebb oka, hogy nem mindig eszményi célt követtek országos vonatkozásban. Wolff Károlyt és engem soha egyéni célok nem vezettek, hanem csakis a keresztény főváros megteremtésének és megtartásának a gondolata. Sajnos, az országos politikában ilyen egységes eszményi cél nem volt és a keresztény politika nem tudott kizárólag a nemzet egyetemes érdekei szerint hangolódni. Ha országos vonatkozásban olyan egység és erő lett volna a Kereszténypártban, mint ami a Keresztény Községi Pártban is volt, akkor ma sok problémáról már nem kellene beszélni. Soha nem volt nagyobb széthúzás az országban a keresztény politikusok között, mint ma. Sajnos, ezt a széthúzást mesterségesen segítik elő. Ezzel szemben csak a keresztény szolidaritást lehet hirdetni a szeretet jegyében. A Keresztény Községi Párt a szeretet jegyében igyekezett összefogni az erőset és életre telteni komoly cselekedeteket. Hirdetni és ígérgetni könnyű, de felelősséggel cselekedni nehéz. Nem elég kívánságokkal és ígéretekkel előállni, hanem gondoskodni kell azok reális megvalósításáról is. — A Keresztény Községi Párt elnöki székében nem én ülök — mondotta Cseléry András —, hanem a szellemóriás, aki fogja kezemet és akinek nevét áldani fogják, amíg magyarok lesznek a földön. Ez a szellemóriás Wolff Károly. Budapesttől függ az ország sorsa és ha a keresztény Budapest elvész, akkor az országban sem lehet tovább fenntartani a keresztény politikát. Ez a gondolat azonban hódít és ma már vármegyék és városok is kezdik átérezni ennek a gondolatnak jelentőségét. Még sok feladat áll előttünk. Elsősorban a gazdasági életbe kell behatolni, amelyet ma még kínai falak védenek, de hiszem, hogy a törvényhozás ezeket a falakat le fogja bontani és a nemzet szolgálatába fogja állítani azokat. A szociális problémák megoldása érdekében nem fogunk visszariadni áldozatos cselekedetektől, sőt a harctól sem és nem nyugszunk addig, amíg a keresztény nemzeti gondolat teljes egészében meg nem valósul. A hosszú és lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után a vacsora közönsége még sokáig maradt együtt. Ne a dollárt keressük Amerikában, hanem magyar testvéreinket Az amerikai magyarság üdvözete a felsőház előtt Gróf Széchenyi Bertalan elnök kedden délelőtt tizenegy órakor nyitotta meg a felsőház ülését Nagy számban ejlentek meg a felsőház tagjai és jelen volt Széll József belügyminiszter is. Az elnök kegyeletes szavakkal parentálta el Miklósy István hajdúdorogi megyéspüspököt és gróf Zichy Aladár felsőházi tagokat, majd megemlékezett gróf Széchenyi Frigyes és báró Solymossy Jenő volt főrendiházi tagok haláláról. Ezután a szót Shvoy Lajos székesfehérvári püspöknek adta át, aki az amerikai magyarok helyzetéről napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Shvoy Lajos általános érdeklődés közben emelkedett ezután szólásra s a következőket mondotta:— Méltóztassék megengedni, hogy néhány percre igénybe vegyem a t. Felsőház figyelmét, mert úgy érzem, kötelességem Amerikában megtett négyhónapos utam után a magyar közélet legmagasabb fóruma előtt beszámolni erről az utamról s az amerikai magyarság közt tett tapasztalataimról, hogy ezzel a magyar közlelkiismeretet Amerika felé fordítsam De azt is érzem, hogy tartozom Amerikába szakadt körülbelül 1.200.000 magyar testvérünknek azzal, hogy ők itt ebben a magas testületben szerepelvén, érezzék a magyar haza őszinte szeretetét és megbecsülését. (Helyeslés és taps.) — Ő eminenciája a bíboros-hercegprímás úr és a magyar püspöki kar megbízásából április 1-én átmentem Amerikába azzal a misszióval, hogy Szent István halálának 900 éves közelgő jubileumára és az azzal kapcsolatos eucharisztikus világkongresszusra az amerikai episcopatust és az amerikai katolikus magyarságot meginvitáljam. Szívesen és örömmel vállaltam ezt a megbízatást, mert ugyancsak a magyar püspöki kar magas megbízásából a Szent László Társulatnak elnöke vagyok. Ez a Társulat a külföldön élő magyar katolikusok lelki gondozásával foglalkozik, akiknek legnagyobb része épen az Egyesült Államokban van. Négy hónapon keresztül közel 50.000 kilométernyi utat tettem, 21 államot jártam be, 23 egyházmegyét látogattam meg, tisztelegtem három kardinálisnál, 7 érseknél és 22 püspöknél, meglátogattam 10—50 római katolikus és 10 görögkatolikus magyar egyházközséget. Ez a nagykiterjedésű és nehéz út a legjobban jellemzi az amerikai magyarságnak azt a nagy lelki szomjúságát, amellyel vágyódik, hogy az óhaza feléje szeretettel nézzen és szeretettel közeledjék, mert a programot nem én állítottam össze, én elfogadtam amerikai testvéreim programját és eszerint végeztem utamat. Newyorktól, illetőleg Bostontól, mert ez a legkeletibb pont, egészen San Franciscoig végigjártuk az Egyesült Államok magyarlakta vidékeit és talán nyolc hely kivételével mindenütt megfordultunk, ahol magyarok, speciálisan magyar katolikusok élnek és dolgoznak. Közelről láttam az amerikai magyarság életét, méltóztassék megengedni, hogy beszámoljak ottani tapasztalataimról, amelyek hiszem, hogy a magyar nemzet érdekében is fontosak és tudom, hogy az Amerikában lévő magyarság életében rendkívül nagy jelentőségűek. — Első elgondolásom 15 év előtti utamról az volt, hogy az amerikai magyarság élete, sőt évei meg vannak számlálva. Ezzel a meggyőződéssel mentem át most Amerikába és valami fájdalmas várakozással néztem az elkövetkezendő tapasztalatok felé. Az amerikai magyarság szervezettsége — Annál nagyobb volt meglepetésem és annál örvendetesebben tapasztaltam, hogy e tizenöt esztendő alatt az amerikai magyarság rendkívül nagyot haladt szervezettségében, valláserkölcsi életében, kulturális és pedig magyar kulturális életében. Tizenöt évvel ezelőtt a magyar Amerikában nem nagyon becsült és nem nagyra tartott nemzetiség volt. Most örömmel állapítottam meg és örömmel láttam, hogy a magyarság sokkal keményebben van megszervezve egyházaiban, sokkal lelkesebben, sokkal őszintébben magyar, sokkal odaadóbban csüng az ezeréves magyar hazán és Amerika szemében is jelentős tényező értékben, kultúrában. — Méltóztassék megengedni, hogy ezen a helyen fejezzem ki elsősorban mélységes hálámat és tiszteletemet az amerikai püspöki karral szemben, mert ez a nagy változás elsősorban az ő érdemük. Ők karolták fel lelkesen, odaadóan, ők becsülték meg őszintén az amerikai magyarságot. Hogy csak egy példát említsek, Shrembs, a clevelandi püspök, aki az amerikai magyarságnak szinte édesatyja, olyan lelkesen, olyan odaadóan beszélt Magyarországról a pápai delegátus tiszteletére, a magyar követnél rendezett összejövetelen, hogy én sem tehettem volna magyarabban és őszintébben. — Az episcopatus mellett természetesen a legnagyobb elismerés és tisztelet illeti meg az Amerikában működő papságot is. Nem ismerem a más vallású papság működését, az nem is tartozik hatáskörömbe. Én a katolikus papság működését néztem, csodáltam és a legnagyobb elismeréssel és hálával gondolok arra az önfeláldozó, lelkes munkára, amelyet láttam és amely összekovácsolta és érzésében magyarnak megtartotta az Amerikába kivándorolt magyarságot. Minden plébánián magyar iskola van, angol a nyelv, de magyarul tanulnak a gyermekek. Minden plébániának kultúrterme van és a kultúrteremben magyar, előadások. Amerre csak jártam, mindenütt magyar ünnepélyeket rendeztek, ahol magyar ruhában jelentek meg a gyermekek, magyar énekeket énekeltek, magyarul szavaltak, magyar táncokat mutattak be és az egész közönség teste a Szeme- NEMZETI ÚJSÁG 3 december L SahtoMM,pinettésíMilliője met, az arcomat, vájjon kicsalják-e szememből a meghatottság könnyeit. Vájjon meg, tudják-e fogni az én magyar szívemet az ő törekvő, az ő jóakaratú lelkes magyarságukkal. De talán a legmeghatóbb volt, amikor egy-egy istentisztelet után a templomból vagy a kultúrteremből kisereglő magyar emberekkel szóba álltam és ott a plébánián, a templom előtti téren vagy a ház előtt kérdezgettem őket, szóba elegyedtem velük és ők elmondták, hogy bizony 35—15—50 éve jöttek ki Abaujból, Zemplénből, Sárosból vagy Moson megyéből. S amikor megdicsértem őket, hogy még most is magyarok és még most is ilyen szépen beszélnek magyarul, akkor ellágyult a lelkük és nem egyszer azt kérdezték tőlem, ami engem rendkívül meglepett: mit csinál a mi drága magyar Hazánk? Valahogyan perszonifikálódott az ő lelkükben a magyar haza, olyanná vált valósággal, mint az édesanyjuk és úgy érdeklődtek a sorsa iránt. Szegények természetesen nem sokat tudnak és amit tudnak, nem jó forrásból tudják Amerikában, de egészen más érzéssel, más lelkülettel gondolnak ők a magyar hazára. Amikor aztán beszélgettem velük és befejeztem a beszélgetést, megrázták a kezemet és azt mondták, ha hazamegy püspök atyánk, mondja meg, hogy üdvözöljük a magyar Hazát. (Éljenzés.) — Én itt, a Felsőházban, át akarom adni az amerikai magyar embereknek, az amerikai magyar munkásoknak, az amerikai ma gyar földmives farmereknek ezt a meleg, őszinte, becsületes üdvözlését. (Élénk éljenzés és taps.) — Nem egy amerikai püspök úr mondta nekem, hogy ha 30—10 évvel ezelőtt az amerikai püspöki kar és a magyar püspöki kar megértette volna egymást és jobban gondoskodtunk volna az amerikai magyarságról, nagy dolgokat csinálhattunk volna. Nem egy polgármester vagy egy szenátor mondta nekem, hogy a magyarság fontos tényezője a kultúrának és fontos tényezője a szociális életnek. Az pedig amerikai embertől, igen nagy elismerés, igen nagy megtisztelés. — Volt azonban az utamnak egy nagyon szomorú tapasztalata is, mélyen t. Felsőház és úgy érzem, kötelességem itt ezt is szóvátenni. (Halljuk! Halljuk!) Utazásom közben természetesen meglátogattam a teológiai főiskolákat. Tizennégy főiskolát néztem meg és érdeklődtem az ottani papnevelés iránt. De megnéztem az utunkba eső egyetemeket is. Bekerülvén ezekbe a hatalmas nagy egyetemekbe — öt ilyen egyetemet jártam be — földszinttől, egészen a huszadik vagy harmincadik emeletre és felkerestük a könyvtárakat és a könyvtárakban természetesen első utunk volt Hungary, Magyarország. Megdob- 1 —. __ Cili o jet\ Férfiruha, felöltő, átmeneti- és télikabát. ■ N | | J Bunda. Sportcikkek és felszerelések. Női-, férfi divatcipők. Sport- és túracipők. m. Él il ^ Gyermekcipők. Sár- és hócipők. Házicipők. Iljll ^jr- -T' —pA Női ruha, kabát, bunda, kalap. Menyasz^szonyi- és gyermekkelengye. Vászonáru. Háé""-"77 " Gyermekruha és kabát. Intézeti felszerelés||jp ***** Szőnyeg. Paplan. Függöny. 10H Úri és női divatáru. Kötöttáru. Kesztyű. ■»1 \p\ ^ -1 Szövet. Selyem. Mosóáru. Női fehérnemű.