Nemzeti Ujság, 1938. március (20. évfolyam, 48-72. szám)
1938-03-06 / 53. szám
NEMZETI GAZDASÁG k TŐZSDE az elmúlt héten folytatta az árlemorzsolódási periódusát. Immár harmadik hete, hogy a tőzsdén jegyzett papírok árfolyama állandóan csökken. Már a hét első napján lanyhán kezdődött a tőzsdei forgalom, kedden, szerdán a lanyhaság folytatódott. A kedvezőbb külföldi jelentésekre sem javult meg az irányzat, csütörtökön és pénteken ingadozó volt a hangulat, egyes papírok árfolyama emelkedett, másoké viszont csökkent.. A hét utolsó napján azután ismét általánosnak volt mondható az árlemorzsolódás. A Bauxit egy hét alatt 226 pengőről 213 Pengőre, a Kőszén 432.50-ről 414-re, a Salgótarjáni 43.55-ről 39.70-re, a Fegyver 69.50-ről 66.50-re, a Ganz 24.70-ről 23.55-re, a Láng gépgyár 42.50-ről 39.50-re, síimamurányi 91-ről 85.75-re, a Magyar Cukor 153.50-ről 150-re, az Izzó 194-ről 190.50-re, a Magyar Pamutipar árfolyama pedig 48.25 pengőről 48 pengőre csökkent. Az árfolyamok összezsugorodásának mértékét jól mutatja a Statisztikai Tudósító számítása is, amely szerint az összes részvények árfolyamértéke egy hét alatt 781.8 millió pengőről 750.2 millió pengőre csökkent. Az év eleje óta egyes papírok árfolyamvesztesége már igen jelentékenyen emelkedett. Kíváncsian várják a tőzsdei körök a jövő hetet, mert a hétfői napon jelentkezik majd, hogyan fogadják a tőzsdén a kormány nagyszabású gazdasági és pénzügyi programját, amelyet szombaton délben jelentett be a miniszterelnök. A szakkörök az árfolyamok szilárdulására számítanak. VÁLTOZATOS az ára már napok óta a nemzetközi gabonapiacon a búzának. Az amerikai kormánynak az árak javítására irányuló intézkedései sem változtattak a helyzeten, éppen úgy,mint ahogy nem érintette az áralakulást Ausztrália fokozódó búzakínálata. A nemzetközi piacokat most az újabb orosz búzakínálat foglalkoztatja. A jelentések szerint a Fekete-tengeri kikötőkben körülbelül egymillió mázsa orosz búza vár eladásra. Amikor a szovjet a búzáját úgy kínálja, ahogy veszik, Vladivosztokban jelentékeny mennyiségű ausztráliai búzát vásárol. Ezen a különös üzleten nem is lehet csodálkozni, mert az mindenki előtt világos, ha történetesen Déloroszországból búzát kellene — mondjuk — Kelet-Szibériába szállítani, az soha sem jutna el rendeltetési helyére. A vetések helyzetéről szóló jelentések még nem olyan teljesek és részletesek, hogy az áralakulásra döntő hatással lehetnének. A magyar gabonapiacokon sem volt a hét folyamán lényegesebb változás. Búzexportunk továbbra is csak svájci és osztrák viszonylatban van. Az április és májusra Svájcba kiszállítandó 200.000 mázsa búza árára vonatkozó tárgyalások rövid időn belül megindulnak. A termelőket és mindazokat, akik a búzával valamilyen vonatkozásban vannak, most az a kérdés foglalkoztatja, hogy tulajdonképpen mennyi készlettel, illetve felesleggel rendelkezünk. Fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy pontos adataink legyenek a feleslegről. A SÜZEFA értékesítésének szabályozásáról folyó tárgyalások legújabb hírek szerint odáig értek már el, hogy elhatározták: kormánybiztost, esetleg miniszteri biztost neveznek ki, aki néhány tisztviselővel ügyelni fog arra, hogy a faellátás körül a jövőben semmiféle zavar se keletkezzék. Még nem lehet tudni, hogy a hir teljesen fedi-e a valóságot, nem lehet tudni tehát elsősorban azt, hogy a felmerült tervet meg is valósítják-e. A kormány- vagy miniszteri biztos kinevezése nem volna egészen új dolog, mert hiszen évekkel ezelőtt a szénügyek intézését is miniszteri biztosra bízták. Az itt szerzett tapasztalat világosan megmutatta, hogy az ilyen megoldás nem jelenti a problémák végleges rendezését. Az sohasem lehet más, mint átmeneti jellegű intézkedés. Ha olyan átmeneti intézkedésről van szó, amely a jelenlegi rendezetlenségből a faforgalmat a fogyasztók érdekeit szolgáló monopóliummentes helyzethez tereli vissza, akkor nem lehet a terv ellen semmiféle kifogást sem támasztani. A helyzet azonban mégis az, hogy még mindig monopolmegoldásokra gondolnak és így meghatározott számú cégeknek akarnak engedélyt adni a behozatalra. Lehetőleg minél kevesebb cégnek. Az ilyen terv nem szolgálja a közérdeket, reméljük nem is lesz belőle semmi. A Hitelbank legújabb mérlegadatai hatalmas fejlődésről számolnak be A Magyar Általános Hitelbank mérlegjelentése az intézet újabb komoly fejlődésén túlmenően, az egyetemleges hazai gazdasági élet szempontjából is becses eredményeket tár elénk. A takarék- és folyószámlabetétek állománya, amely az országos tőkefejlődést meghaladó ütemben, újabb gazdasági rétegeknek megnyerése révén is növekedett, 229,2 millió pengőt tesz ki, szemben a bankzárlat esztendejének 138,4 millió pengős zárlati állagával, hazai összegszerűen 91 millió pengő, százalékosan pedig 66 százalékos gyarapodást jelent egy tőkeszegény ország viszontagságos esztendeiben. A bank külföldi kötelezettségeit ugyanezalatt az idő alatt önerejéből pontosan egynegyedére csökkentette. Az intézet elsősorban finanszírozó jellegéből kifolyólag messzemenő módon állott a magyar termelő munkának, vállalkozásnak, iparnak, kereskedelemnek és mezőgazdaságnak szolgálatában úgy központja, mint fiókjai és érdekeltségei révén, amelyek szintén fejlődő összegű kihelyezésekkel támasztották alá a magyar hiteléletet. A bank az évek óta bizonytalan világgazdasági helyzetben tartalékait, belső erőit nagy mértékben gyarapította, ami számszerűleg kitűnik abból is, hogy az igazgatóság mai javaslatának elfogadása után az intézet kimutatott nyílt tartalékai a nyereségelővitel beszámításával a 41,4 milliós alaptőke mellett mintegy 31 millió pengőre rúgnak, tehát a kimutatott saját tőkék — a belső tartalékok nélkül és természetesen a nyugdíjalapot is figyelmen kívül hagyva — 72 millió pengőre tehető. Ebben az eredményben bontakozik ki előttünk legélesebben az a sikeres munkásság, amelyet vezetősége végzett az elmúlt évek alatt. A Hitelbank alkotó működésének hazánk gazdasági életében mindenkor rendkívüli szerep jutott. A bank már eddig is sikeresen vette ki részét az idegenforgalom élénkítésére irányuló akciókból. Ebben az esztendőben — a Hitelbank tudvalévően az Eucharisztikus Kongreszszus bankári teendőit is ellátja —, módja lesz az intézetnek e téren szerzett tapasztalatait az egész ország javára hasznosítani és hírnevét nemzetközi viszonylatban is öregbíteni. A hivatalos közlemény az elmúlt üzletévről a következőket mondja: A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága folyó évi március 5-én tartott ülésében megállapította az 1937. üzletév mérlegét. A nyereség- és veszteségszámla leírása után — a nyereségátdozat figyelembevétele nélkül — 2. 553.702 pengő 32 fillér nyereséggel zárul a tavalyi 2,388.741 pengő 93 fillérrel szemben. A múlt évi 2,479.959 pengő 83 fillér nyereségáldozat betudásával összesen 5,033.662 pengő 15 fillér áll a közgyűlés rendelkezésére. Ami a tiszta nyereség felhasználását illeti, az igazgatóság úgy határozott, hogy a folyó évi március 29-ére egybehívandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a rendelkezésre álló öszszegből 500.000 pengő a rendes tartalékalap növelésére, 200.000 pengő az értékcsökkenési tartalékalap gyarapítására, 1.100.000 pengő az alkalmazottak nyugdíjalapjainak javadalmazására fordíttassék, a fennmaradó 3.233,662 pengő 15 fillér pedig az 1938-as üzletévre vitessék elő. Az igazgatóságot a tiszta nyereség hováfordítására vonatkozó fenti javaslatának megtételére, amelynek értelmében osztalék kifizetése a kedvező üzleteredmény dacára ebben az évben is mellőztetnék, főként az a körülmény indította, hogy a nehezen áttekinthető világgazdasági és világpolitikai fejlemények mellett az osztalékfizetés újrafelvétele ezidőszerint nem mutatkoznék indokoltnak. Az intézet üzleti tevékenysége az 1937. évben is örvendetes fejlődést mutat. A banknak a gazdasági élet minden ágazatával fennálló sokoldalú kapcsolatainál fogva a gazdasági vérkeringés múlt évi élénkülése megfelelően kifejezésre jutott az intézet különböző üzletágainak fejlődésében, úgyszintén az üzleti forgalom emelkedésében i®. Ebben az összefüggésben elsősorban a betéti állomány jelentékeny emelkedése és a külföldi kötelezettségek további apadása érdemel figyelmet. Az üzleti forgalom — mégpedig úgy a pénztári, mint a belföldi folyószámla forgalom, továbbá a devizaüzlet forgalma az üzleti élénkülésnek megfelelő emelkedést mutat; ennek megfelelően a bank ügyfeleinek száma további szaporodást tüntet fel. A betétek állománya a megelőző évi zárlat óta 20.7 millió pengővel (208.5 millióról 229.2 millió pengőre) emelkedett, ebből 7.3 millió pengő esik a takarékbetétek növekedésére (66.2 millióról 73.5 millió pengőre) és 13.4 millió pengő a folyószámlabetétek gyarapodására (142.3 millióról 155.7 millió pengőre). A betétállomány növekedése tehát messze meghaladja a hazai betétképződés emelkedésének átlagos mérvét. A bank kezelésére bízott betéti tőkék az 1937. évben elérték a legmagasabb állományt, mely a háború utáni valutastabilizáció óta kimutatható volt. A mérlegben az ,.egyéb hitelezők“ tétele alatt kimutatott külföldi kötelezettségek az elmúlt évben is jelentékeny, 4.8 millió pengő összegű csökkenést mutatnak és ennek megfelelően a tavalyi 29.5 millió pengővel szemben 24.7 millió pengővel szerepelnek a mérlegben. A pénztári készletek, valamint a giro- és bankkövetelések összege az elmúlt évvel szemben 1.2 millió pengő emelkedést mutat. Az adósok tételénél és a váltótárcánál számottevő gyarapodás állapítható meg, amennyiben a váltótárca 89.2 millió pengős összegű állománya 4.2 millió pengővel, az adósok 138.3 millió pengő összegű tétele pedig 8.7 millió pengővel haladja meg a múlt évi tételeket, úgyhogy az adósok és a váltótárca 227.5 millió pengő összegű együttes tétele a tavalyi 214.6 millió pengővel szemben 12.9 millió pengő emelkedésről tesz tanúságot, jeléül annak, hogy az intézet jelentékeny hitelek nyújtása révén az elmúlt évben is rendelkezésére állott ügyfeleinek. Az értékpapírok és érdekeltségek együttes összege a tavalyi 58.1 millióval szemben 57.1 millió pengővel szerepel a mérlegben; ezen értékelés jelentékeny tartalékokat foglal magában. Az intézet kezességi kötelezettségeinek öszszege számszerűleg 1.7 millió pengő csökkenést mutat (41.1 millióról 39.4 millió pengőre). Ez abban leli magyarázatát, hogy az intézetnek külfölddel szemben fennálló ilynemű kötelezettségei — melyek az „egyéb hitelezők“ mérlegtételben nem foglaltatnak benn — jelentékenyen apadtak; ez az adapás túlhaladta a belföldi kezességeknek az élénkült üzleti tevékenység nyomán bekövetkezett emelkedését. Az intézet belföldi fiókjai az elmúlt évben is eredményes tevékenységet fejtettek ki és a külföldi fiókok is kielégítő üzleteredményekre tekinthetnek vissza. Az áruosztályok üzletmenete az elmúlt esztendőben is változatlanul kedvező képet mutatott. A nyereség- és veszteségszámlán kimutatott üzleti hozammal kapcsolatban megemlíthető, hogy a kamatjövedelem a kamatmargo folytatólagos zsugorodása következtében mérsékelt csökkenést mutat, amivel szemben a jutalékokból származó bevételek terén emelkedés állapítható meg. A kiadások tételénél jelentkező kisebb mérvű emelkedés túlnyomórészt új munkaerők alkalmazására és az alkalmazottak érdekét szolgáló jóléti intézkedésekre vezethető vissza; az üzleti költségek az elmúlt évvel szemben nem mutatnak enüítésre méltó eltérést. Az intézet érdekkörébe tartozó ipari vállalatok az elmúlt esztendőben is kielégítő üzleteredményt értek el és elsősorban a beruházási javakat előállító iparok foglalkoztatottságának javulása érdemel említést bzottság. A román bizottságot Caranfil, a külügyminisztérium gazdaságpolitikai osztályának aligazgatója vezeti és tagjai: Polizu, a kereskedelmi és iparügyi minisztérium képviselője, Dimitriue, a Banca Nationala megbízottja, valamint Dumitrescu mérnök a faipari érdekeltségek képviselője. A román földmivelésügyi minisztérium, hír szerint, a tölgyfaexportot rendeleti után be akarja tiltani. A betiltás oka, hogy a tölgyfára a belföldi szükséglet kielégítésére van szükség. Kényszeregyezség. A budapesti törvényszék Mikes és Braun műszaki és kereskedelmi bel.cég (Jókai utca 28) és annak tagjai, Gellért Pál és Braun József optikai cikk kereskedők kényszeregyezségi ügyében az egyezséget jóváhagyó végzést jogerősnek nyilvánította. Bernát Gyula előadása a háború utáni birtokpolitikánkról. Bernát Gyula, egyetemi magántanár, a Hegyvidéki Kör estéjén előadást tartott Magyarország háború utáni birtokpolitikájáról. A földbirtokpolitikai törvények ismertetése után belföldi és külföldi példák világánál mutatott rá arra, hogy a háborúutáni födreformok nem feleltek meg a várakozásoknak. E kudarcok legfőbb oka az, hogy a birtokpolitika terén nem csak gazdaságpolitikai, hanem sokszor más szempontok is érvényesültek. Súlyos tévedés volna egy radikális földbirtokreformtól üdvös hatásokat várni. Javulást e téren nem a birtokok szétosztásától, hanem a mezőgazdasági népességszellemi és gazdasági erejének megerősítésétől lehet remélni. Egy évre meghosszabbítottat a német— orosz külkereskedelmi egyezményt. Berlinből jelentik: Március 1-én létrejött megállapodással az eddig hatályban levő német-orosz áruforgalmi és fizetési egyezmény érvényét az 1938. évre meghosszabbították. Az egyezmény a múlt év végén járt le és azt annak idején február végéig meghosszabbították. Amerikában csökkentik a tőzsdei határidős ügyletek illetékét. Newyorkból jelentik: A képviselőházban tárgyalás alatt álló új adótörvény a tőzsdei határidős üzletek bélyegilletékét 100 dolláronként 3 centről 1 centre csökkenti. A csökkentett illeték július 1-én lép életbe. A Rimamurányi fokozza felvidéki vasérc bányászatát. Kassáról jelentik: A Rimamurányi vasművek az abaújmegyei Luciabányán nagymértékben fokozzák eddigi vasérctermelésüket. A jászómindszenti új bányában, ahol igen gazdag vasérckészletekre bukkantak, újabban teljes kapacitással dolgoznak. Az itt kitermelt vasércet az ózdi vasgyárba exportálják. A Rimamurányi felvidéki telepein hat napot dolgoznak két váltásban. A vállalat a jelenlegi bányák környékén további próbafúrásokat végeztet, hogy a jövőre is biztosítsa vasérctermelését. Caranfil külügyminisztériumi aligazgató vezeti a budapesti román delegációt. Bukarestből jelentik: Csütörtökön elutazott Budapestre a magyar-román gazdasági tárgyalásokon való részvétellel megbízott román ki A piac eseményei az utóbbi napokban úgyszólván teljes csend uralkodott. A magyar nemesfémbeváltók jelentése szerint az utolsó két hétben az árfolyamokban nem történt változás. A színarany hivatalos beváltási ára továbbra is 5760—5800 pengő kilogramonként. A törtarany beváltási ára gramonkint a kereskedők egymásközti forgalmában 5.20—5.30 pengő között váltakozott. A szinezüst kilogramonként 80—90 pengő, a törtezüst beváltási ára gramonkint 7—8 fillér. A szinplatina kilogramja 7100 pengő, az ékszerész platina beváltási ára 6500 pengő kilogramonként. A NEMESFÉMPIACON Élelmiszerpiac A szombati piacra 33 vagon különféle árut hoztak föl, amelyből 17 vagon volt a darabáru, 2 vagon a narancs, 11 vagon a burgonya, 1 vagon a zöldség, 1 vagon a sárgarépa és 1 vagon a cékla. A baromfipiacra 256 ketrec élő, 231 mázsa vágott baromfi és 152 láda tojás érkezett. Bár a baromfipiacon ma nagyobb volt a felhozatal, az árak tovább emelkedtek. A tojáspiacon kisebb lanyhulás mutatkozott. A zöldségfélék piacán nagyobb áremelkedés volt. Drágult a paraj, a sóska, a melegágyi fejessaláta, a karfiol, a makói--hagyma- és ■ g- káposzta. A gyümöcspiacon a nagyobb kamétatűr következtében leszállították az osztrák alma árát, míg az egyre kisebb mennyiségben érkező mandarin drágult. ie.ben'lle,ÄfeArt40,l«kä,?1 Uit-ként ,zárólevelű,?s° r^arl!a,1!'S: rostélyos és felsál 17« -288. eemhttolu!10' ‘®rJa- Sz!£.ye) 14«—20*. borjúim«. himii»^7A«.vese? ,180^.2S(’ pörköl‘ ,M' iuhims: .aní;! I»8—288. eleje 138—1(8, bárányhús: elem aprólék l««“*?.»8 ,,babus 17«—180. liba,Mr.1 sskrszalonna 148—1(8, sertéská! 6B8~nílérSerteSZSK budapesti 1*4—ISO. libamáj 488— .5 * L* u T,?.d:,.r°n.tv élő 128-288, szeletelt 2.8 88»I?80|J^ aarc,sa elő 308-488, szeletelt 78«?.. csnka 128—160, kecsege »88-JJ®'• Jftne8^.el? keverthal 80—126. — Szarvas 67 .*-500, vaddisznó 181-286, fogoly d/b ka^dr^teS"?,,^58' Vadlud drb «-*«• vad‘ ,.J*mn.°m1 és tojás: Tyuk élő drb 236-400, drbláZ^WWCM r,ao!,'‘a!llva16 db (160-200), sinnivaló ’a®7730* (1 50—180), kacsa hízott (160), Ind hízott V,af°“. .‘y«k I» 158-191 (145—ISO), IXa (138- ikl csirke tantanivaló la 186—306 (188—238)* Ila (166), kacsa hízott la (168—165), la 140—170, Ind hízott la ljO—260 (145—160), la 146—196 (138—145) pulyka jerce 186-200, kakas 146 (126). Teatojás lá(Űr*41081 dr ’ aT?’, 138-140, eredeti ládaáru 4185 128)’ d?f,íl ko?arár« (168, apró és selejtes (10»—108), eredeti kosaram (118), főző és apró -4? *barna *21^22^111!^* é“ félba"*a W »a V? 8 k...„TeJ (3#), tejfel 168-120 (85-90), “J, ’t2mbbe" S,s®rS4* (288), márkázott 348-366 -100 (250), sovány tehéntúró 56—88, uro (1517718,) kevert túró (110-130), juhsajt (18), ementáli hazai (2««—28«), trappista hazai (18—268), óvári hazai (98—13«) fillér. P 1511-es! dr,tfdzel,ék: Petrezselyem la (a4 58), Ila (48—52), sarsarepa karolta 25—30 (20— 2 la J)—I® (12—IS), Ha 12—14 (10—12), vegyes* 1?l dS,r,Mi ~281~22,» 1?11?8 Ia (15—24), Ha 12—14 *(10— 12), cikla la 16—14 (14—18), Ila (8—12), torma vé-401 gv nemesített édes 50—86 (35— 4'», kalat*be k,K 00—00 (50-68), darab 12-16 (8-10), ku.Ifoldi levelid (80—98), tisztított 120—1.18 (00-10), dughagyma (40—70), vöröshagyma la 24 M?8 ff.IV’* ’ 11 t 21T22,4—2®h Piros 26—38 (24- 26), fokhagyma la 48—7» (16—20), Ila 24—4« (14—16) fejedtáposzm hollandi magról (33-36), hazai In *4—3» f?r % f. _4T.«0 (26—28) kelkáposzta la IPi z 157^’. f,Ia .«0—14), kelbimbó 180—16»), }-n TM/lpOSZta hollandi 54-56 (40-45), hazai 58-54 !101.*°h savanyúkáposzta 36-48, fejessaláta melegagy! 18—60 (8—36), főzelektók 18—40 (8—18), hónaposretek (16—60), chaniilon^oniha 176—200 (140—160) ésmerkegomba (140-180), paraj tisztított 40-60 (34 -17). .-rv°l,-eres (29-22), sóska melegágyi 240-288 (188—208), közönséges (128—139) fillér. Burgonya: Gulbaba 18-12 (7-8), nyári rózsa 19—12 (7—8), őszi rózsa 8—10 (6—7), kifli 127,mé*r'1), Esla 8-8 (5_5-S)› foj4o‚‘ ,·-2* (".. ^“zSM^Aiya.fclilfürdt (48-129), nemesfaj 00—1*•‚ (SO—160), közönséges válogatott 60—10« (46— k'r‘s »•“«‚«.! ›«0-15« («8—100), külföldi 299 IT.« .1.2.9-18?.4' aszakszava hazai (80-129), külföldi (110—170), szilvaíz (100—120), gyümölcsíz (110—128), prpa,perbe,'H. (60—70), dióból csemege 300—320 (26—320), drabella 220—269 (240—260), mogyoróból 280-380 (218-320), mandulából külföldi 480 (00 ,4*5 —500), gesztenye külföldi 51—90 (40—80), narancs városbelü 88—140 (66—180), sárgabélü 64—90 (38-35), grape fruit (20—40), narancs Jaffa (63—66) mandarin 90—120 (85—*18), citroma 8—9 (6—7), Ila 6—7 (4,8—6), kosáráru (52—62), füge koszorús (68—64), zsákos (6 8—130), ládás (140—288) fillér. Fűszer: Paprika édesnemes csemege 528—569 (380—400), édesnemes 448—480 (340—360), félédes gulyás 400 (268—280), farózsa 248—320 (??(!—»4«) mák kék 135—150 (130—138), méz pergetett (133— 140), köménymag (188—220), japán rizs (66—57), patya rizs («5 6«), Karolin rizs (85-88), szegfő, bors (880—708) fillér.