Nemzeti Ujság, 1938. március (20. évfolyam, 48-72. szám)

1938-03-06 / 53. szám

NEMZETI GAZDASÁG k TŐZSDE az elmúlt héten folytatta az árle­morzsolód­ási periódusát. Immár harmadik hete, hogy a tőzsdén jegyzett papírok árfolyama állandóan csökken. Már a hét első napján lanyhán kezdődött a tőzsdei forgalom, kedden, szerdán a lanyhaság folytatódott. A kedvezőbb kül­földi jelentésekre sem javult meg az irányzat, csütörtökön és pénteken inga­dozó volt a hangulat, egyes papírok ár­folyama emelkedett, másoké viszont csök­kent.. A hét utolsó napján azután ismét általánosnak volt mondható az árlemor­zsolódás. A Bauxit egy hét alatt 226 pen­gőről 213 Pengőre, a Kőszén 432.50-ről 414-re, a Salgótarjáni 43.55-ről 39.70-re, a Fegyver 69.50-ről 66.50-re, a Ganz 24.70-ről 23.55-re, a Láng gépgyár 42.50-ről 39.50-re, síimamurányi 91-ről 85.75-re, a Magyar Cukor 153.50-ről 150-re, az Izzó 194-ről 190.50-re, a Magyar Pamutipar árfolyama pedig 48.25 pengőről 48 pengőre csökkent. Az árfolyamok összezsugorodásának mér­tékét jól mutatja a Statisztikai Tudósító számítása is, amely szerint az összes részvények árfolyamértéke egy hét alatt 781.8 millió pengőről 750.2 millió pengőre csökkent. Az év eleje óta egyes papírok árfolyamvesztesége már igen jelentéke­nyen emelkedett. Kíváncsian várják a tőzsdei körök a jövő hetet, mert a hétfői napon jelentkezik majd, hogyan fogadják a tőzsdén a kormány nagyszabású gaz­dasági és pénzügyi programját, amelyet szombaton délben jelentett be a minisz­terelnök. A szakkörök az árfolyamok szi­­lárdulására számítanak. VÁLTOZATOS az ára már napok óta a nemzetközi gabonapiacon a búzának. Az amerikai kormánynak az árak javítására irányuló intézkedései sem változtattak a helyzeten, éppen úgy,­­mint ahogy nem érintette az áralakulást Ausztrália fokozódó búzakínálata. A nemzetközi piacokat most az újabb orosz búzakínálat foglalkoztatja. A jelentések szerint a Fekete-tengeri kikötőkben kö­rülbelül egymillió mázsa orosz búza vár eladásra. Amikor a szovjet a búzáját úgy kínálja, ahogy veszik, Vladivosztok­­ban jelentékeny mennyiségű ausztráliai búzát vásárol. Ezen a különös üzleten nem is lehet csodálkozni, mert az min­denki előtt világos, ha történetesen Dél­­oroszországból búzát kellene — mondjuk — Kelet-Szibériába szállítani, az soha sem jutna el rendeltetési helyére. A ve­tések helyzetéről szóló jelentések még nem olyan teljesek és részletesek, hogy az áralakulásra döntő hatással lehetné­nek. A magyar gabonapiacokon sem volt a hét folyamán lényegesebb változás. Búzexportunk továbbra is csak svájci és osztrák viszonylatban van. Az április és májusra Svájcba kiszállítandó 200.000 mázsa búza árára vonatkozó tárgyalások rövid időn belül megindulnak. A terme­lőket és mindazokat, akik a búzával va­lamilyen vonatkozásban vannak, most az a kérdés foglalkoztatja, hogy tulajdon­képpen mennyi készlettel, illetve feles­leggel rendelkezünk. Fontos érdekek fű­ződnek ahhoz, hogy pontos adataink le­gyenek a feleslegről. A SÜZEFA értékesítésének szabályo­zásáról folyó tárgyalások legújabb hírek szerint odáig értek már el, hogy elhatá­rozták: kormánybiztost, esetleg minisz­teri biztost neveznek ki, aki néhány tiszt­viselővel ügyelni fog arra, hogy a fa­ellátás körül a jövőben semmiféle zavar se keletkezzék. Még nem lehet tudni, hogy a hir teljesen fedi-e a valóságot, nem lehet tudni tehát elsősorban azt, hogy a felmerült tervet meg is valósít­ják-e. A kormány- vagy miniszteri biztos kinevezése nem volna egészen új dolog, mert hiszen évekkel ezelőtt a szénügyek intézését is miniszteri biztosra bízták. Az itt szerzett tapasztalat világosan meg­mutatta, hogy az ilyen megoldás nem jelenti a problémák végleges rendezését. Az sohasem lehet más, mint átmeneti jel­legű intézkedés. Ha olyan átmeneti in­tézkedésről van szó, amely a jelenlegi rendezetlenségből a faforgalmat a fo­gyasztók érdekeit szolgáló monopólium­mentes helyzethez tereli vissza, akkor nem lehet a terv ellen semmiféle kifogást sem támasztani. A helyzet azonban mégis az, hogy még mindig monopol­­megoldásokra gondolnak és így meg­határozott számú cégeknek akarnak en­gedélyt adni a behozatalra. Lehetőleg minél kevesebb cégnek. Az ilyen terv nem szolgálja a közérdeket, reméljük nem is lesz belőle semmi. A Hitelbank legújabb mérlegadatai hatalmas fejlődésről számolnak be A Magyar Általános Hitelbank mér­legjelentése az intézet újabb komoly fejlődésén túlmenően, az egyetemleges hazai gazdasági élet szempontjából is becses eredményeket tár elénk. A taka­rék- és folyószámlabetétek állománya, amely az országos tőkefejlődést meg­haladó ütemben, újabb gazdasági réte­geknek megnyerése révén is növekedett, 229,2 millió pengőt tesz ki, szemben a bankzárlat esztendejének 138,4 millió pengős zárlati állagával, h­azai összeg­szerűen 91 millió pengő, százalékosan pe­dig 66 százalékos gyarapodást jelent egy tőkeszegény ország viszontagságos eszten­deiben. A bank külföldi kötelezettségeit ugyanezalatt az idő alatt önerejéből pontosan egynegyedére csökkentette. Az intézet elsősorban finanszírozó jellegé­ből kifolyólag messzemenő módon állott a magyar termelő munkának, vállalko­zásnak, iparnak, kereskedelemnek és mezőgazdaságnak szolgálatában úgy központja, mint fiókjai és érdekeltségei révén, amelyek szintén fejlődő összegű kihelyezésekkel támasztották alá a ma­gyar hiteléletet. A bank az évek óta bizonytalan világgazdasági helyzetben tartalékait, belső erőit nagy mértékben gyarapította, ami számszerűleg kitűnik abból is, hogy az igazgatóság mai ja­vaslatának elfogadása után az intézet kimutatott nyílt tartalékai a nyereség­elővitel beszámításával a 41,4 milliós alaptőke mellett mintegy 31 millió pen­gőre rúgnak, tehát a kimutatott saját tő­kék­ — a belső tartalékok nélkül és ter­mészetesen a nyugdíjalapot is figyelmen kívül hagyva — 72 millió pengőre tehető. Ebben az eredményben bontakozik ki előttünk legélesebben az a sikeres mun­kásság, amelyet vezetősége végzett az el­múlt évek alatt. A Hitelbank alkotó működésének ha­zánk gazdasági életében mindenkor rend­kívüli szerep jutott. A bank már eddig is sikeresen vette ki részét az idegenfor­galom élénkítésére irányuló akciókból. Ebben az esztendőben — a Hitelbank tudvalévően az Eucharisztikus Kongresz­­szus bankári teendőit is ellátja —, módja lesz az intézetnek e téren szerzett tapasztalatait az egész ország javára hasznosítani és hírnevét nemzetközi vi­szonylatban is öregbíteni. A hivatalos közlemény az elmúlt üz­letévről a következőket mondja: A Magyar Általános Hitelbank igazgató­sága folyó évi március 5-én tartott ülésében megállapította az 1937. üzletév mérlegét. A nyereség- és veszteségszámla leírása után — a nyereségátdozat figyelembevétele nélkül — 2. 553.702 pengő 32 fillér nyereséggel zárul a tavalyi 2,388.741 pengő 93 fillérrel szemben. A múlt évi 2,479.959 pengő 83 fillér nyereség­áldozat betudásával összesen 5,033.662 pengő 15 fillér áll a közgyűlés rendelkezésére. Ami a tiszta nyereség felhasználását illeti, az igazgatóság úgy határozott, hogy a folyó évi március 29-ére egybehívandó közgyűlésnek ja­vasolni fogja, hogy a rendelkezésre álló ösz­­szegből 500.000 pengő a rendes tartalékalap növelésére, 200.000 pengő az értékcsökkenési tartalékalap gyarapítására, 1.100.000 pengő az alkalmazottak nyugdíjalapjainak javadalma­zására fordíttassék, a fennmaradó 3.233,662 pengő 15 fillér pedig az 1938-as üzletévre vi­tessék elő. Az igazgatóságot a tiszta nyereség hováfordítására vonatkozó fenti javaslatának megtételére, amelynek értelmében osztalék ki­fizetése a kedvező üzleteredmény dacára eb­­ben az évben is mellőztetnék, főként az a kö­rülmény indította, hogy a nehezen áttekint­hető világgazdasági és világpolitikai fejlemé­nyek mellett az osztalékfizetés újrafelvétele ezidőszerint nem mutatkoznék indokoltnak. Az intézet üzleti tevékenysége az 1937. év­ben is örvendetes fejlődést mutat. A bank­nak a gazdasági élet minden ágazatával fennálló sokoldalú kapcsolatainál fogva a gazdasági vérkeringés múlt évi élénkülése megfelelően kifejezésre jutott az intézet kü­lönböző üzletágainak fejlődésében, úgyszintén az üzleti forgalom emelkedésében i®. Ebben az összefüggésben elsősorban a betéti állo­mány jelentékeny emelkedése és a külföldi kötelezettségek további apadása érdemel figyelmet. Az üzleti forgalom — még­pedig úgy a pénztári, mint a belföldi folyószámla forga­lom, továbbá a devizaüzlet forgalma­­ az üzleti élénkülésnek megfelelő emelkedést mu­tat; ennek megfelelően a bank ügyfeleinek száma további szaporodást tüntet fel. A betétek állománya a megelőző évi zárlat óta 20.7 millió pengővel (208.5 millióról 229.2 millió pengőre) emelkedett, ebből 7.3 millió pengő esik a takarékbetétek növekedésére (66.2 millióról 73.5 millió pengőre) és 13.4 millió pengő a folyószámlabetétek gyarapo­dására (142.3 millióról 155.7 millió pengőre). A betétállomány növekedése tehát messze meghaladja a hazai betétképződés emelkedé­sének átlagos mérvét. A bank kezelésére bí­zott betéti tőkék az 1937. évben elérték a leg­magasabb állományt, mely a háború utáni valutastabilizáció óta kimutatható volt. A mérlegben az ,.egyéb hitelezők“ tétele alatt kimutatott külföldi kötelezettségek az elmúlt évben is jelentékeny, 4.8 millió pengő összegű csökkenést mutatnak és ennek megfelelően a tavalyi 29.5 millió pengővel szemben 24.7 mil­lió pengővel szerepelnek a mérlegben. A pénztári készletek, valamint a giro- és bankkövetelések összege az elmúlt évvel szem­ben 1.2 millió pengő emelkedést mutat. Az adósok tételénél és a váltótárcánál számot­tevő gyarapodás állapítható meg, amennyi­ben a váltótárca 89.2 millió pengős összegű ál­lománya 4.2 millió pengővel, az adósok 138.3 millió pengő összegű tétele pedig 8.7 millió pengővel haladja meg a múlt évi tételeket, úgyhogy az adósok és a váltótárca 227.5 mil­lió pengő összegű együttes tétele a tavalyi 214.6 millió pengővel szemben 12.9 millió pengő emelkedésről tesz tanúságot, jeléül an­nak, hogy az intézet jelentékeny hitelek nyúj­tása révén az elmúlt évben is rendelkezésére állott ügyfeleinek. Az értékpapírok és érdekeltségek együttes összege a tavalyi 58.1 millióval szemben 57.1 millió pengővel szerepel a mérlegben; ezen értékelés jelentékeny tartalékokat foglal ma­gában. Az intézet kezességi kötelezettségeinek ösz­­szege számszerűleg 1.7 millió pengő csökkenést mutat (41.1 millióról 39.4 millió pengőre). Ez abban leli magyarázatát, hogy az intézetnek külfölddel szemben fennálló ilynemű kötele­zettségei — melyek az „egyéb hitelezők“ mér­legtételben nem foglaltatnak benn — jelenté­kenyen apadtak; ez az adapás túlhaladta a belföldi kezességeknek az élénkült üzleti te­vékenység nyomán bekövetkezett emelkedé­sét. Az intézet belföldi fiókjai az elmúlt évben is eredményes tevékenységet fejtettek ki és a külföldi fiókok is kielégítő üzleteredményekre tekinthetnek vissza. Az áruosztályok üzletmenete az elmúlt esz­tendőben is változatlanul kedvező képet mu­tatott. A nyereség- és veszteségszámlán kimuta­tott üzleti hozammal kapcsolatban megemlít­hető, hogy a kamatjövedelem a kamatmargo folytatólagos zsugorodása következtében mér­sékelt csökkenést mutat, amivel szemben a jutalékokból származó bevételek terén emel­kedés állapítható meg. A kiadások tételénél jelentkező kisebb mérvű emelkedés túlnyomó­részt új munkaerők alkalmazására és az al­kalmazottak érdekét szolgáló jóléti intézke­désekre vezethető vissza; az üzleti költségek az elmúlt évvel szemben nem mutatnak enüí­­tésre méltó eltérést. Az intézet érdekkörébe tartozó ipari válla­latok az elmúlt esztendőben is kielégítő ü­zlet­­eredmény­t értek el és elsősorban a beruházási javakat előállító iparok foglalkoztatottságá­nak javulása érdemel említést b­zottság. A román bizottságot Caranfil, a kül­ügyminisztérium gazdaságpolitikai osztályá­nak aligazgatója vezeti és tagjai: Polizu, a kereskedelmi és iparügyi minisztérium kép­viselője, Dimitriue, a Banca Nationala meg­bízottja, valamint Dumitrescu mérnök a fa­ipari érdekeltségek képviselője.­­ A román földmivelésügyi minisztérium, hír szerint, a tölgyfaexportot rendeleti után be akarja til­tani. A betiltás oka, hogy a tölgyfára a bel­földi szükséglet kielégítésére van szükség. Kényszeregyezség. A budapesti törvényszék Mikes és Braun műszaki és kereskedelmi bel.­cég (Jókai­ utca 28) és annak tagjai, Gellért Pál és Braun József optikai cikk kereskedők kényszeregyezségi ügyében az egyezséget jó­váhagyó végzést jogerősnek nyilvánította. Bernát Gyula előadása a háború utáni birtokpolitikánkról. Bernát Gyula, egye­temi magántanár, a Hegyvidéki Kör estéjén előadást tartott Magyarország háború utáni birtokpolitikájáról. A föld­birtokpolitikai törvények ismertetése után belföldi és külföldi példák világá­nál mutatott rá arra, hogy a háború­­utáni födreformok nem feleltek meg a várakozásoknak. E kudarcok legfőbb oka az, hogy a birtokpolitika terén nem csak gazdaságpolitikai, hanem sokszor más szempontok is érvényesültek. Súlyos té­vedés volna egy radikális földbirtokre­formtól üdvös hatásokat várni. Javulást e téren nem a birtokok szétosztásától, hanem a mezőgazdasági népesség­­szel­lemi és gazdasági erejének megerősíté­sétől lehet remélni. Egy évre meghosszabbítottat a német— orosz külkereskedelmi egyezményt. Berlinből jelentik: Március 1-én létrejött megállapodás­sal az eddig hatályban levő német-orosz áru­forgalmi és fizetési egyezmény érvényét az 1938. é­vre meghosszabbították. Az egyezmény a múlt év végén járt le és azt annak idején február végéig meghosszabbították. Amerikában csökkentik a tőzsdei határidős ügyletek illetékét. Newyorkból jelentik: A képviselőházban tárgyalás alatt álló új adó­törvény a tőzsdei határidős üzletek bélyegil­letékét 100 dolláronként 3 centről 1 centre csökkenti. A csökkentett illeték július 1-én lép életbe. A Rimamurányi fokozza felvidéki vasérc bányászatát. Kassáról jelentik: A Rimamu­rányi vasművek az abaújmegyei Lucia­bá­nyán nagymértékben fokozzák eddigi vasérc­­termelésüket. A jászóm­indszenti új bányában, ahol igen gazdag vasérckészletekre bukkan­tak, újabban teljes kapacitással dolgoznak. Az itt kitermelt vasércet az ózdi vasgyárba exportálják. A Rimamurányi felvidéki tele­pein hat napot dolgoznak két váltásban. A vállalat a jelenlegi bányák környékén to­vábbi próbafúrásokat végeztet, hogy a jö­vőre is biztosítsa vasérctermelését. Caranfil külü­gyminisztériumi aligazgató vezeti a budapesti román delegációt. Buka­restből jelentik: Csütörtökön elutazott Buda­pestre a magyar-román gazdasági tárgyalá­sokon való részvétellel megbízott román ki­ A piac eseményei az utóbbi napok­ban úgyszólván teljes csend uralkodott. A magyar nemesfémbeváltók jelentése szerint az utolsó két hétben az árfolya­mokban nem történt változás. A szín­­arany hivatalos beváltási ára továbbra is 5760—5800 pengő kilogramonként. A törtarany beváltási ára gramonkint a kereskedők egymásközti forgalmában 5.20—5.30 pengő között váltakozott. A szinezüst kilogramonként 80—90 pengő, a törtezüst beváltási ára gramonkint 7—8 fillér. A szinplatina kilogramja 7100 pengő, az ékszerész platina beváltási ára 6500 pengő kilogramonként. A NEMESFÉMPIACON Élelmiszerpiac A szombati piacra 33 vagon különféle árut hoztak föl, amelyből 17 vagon volt a darabáru, 2 vagon a narancs, 11 vagon a burgonya, 1 vagon a zöldség, 1 vagon a sárgarépa és 1 vagon a cékla. A baromfipiacra 256 ketrec élő­, 231 mázsa vágott baromfi és 152 láda tojás ér­kezett. Bár a baromfipiacon ma nagyobb volt a felhozatal, az árak tovább emelkedtek. A tojáspiacon kisebb lanyhulás mutatkozott. A zöldségfélék piacán nagyobb áremelkedés volt. Drágult a paraj, a sóska, a melegágyi fejes­saláta, a karfiol, a makói--hagyma- és ■ g- ká­­poszta. A gyü­möcspiacon a nagyobb kamétat­­űr következtében leszállították az osztrák alma árát, míg az egyre kisebb mennyiségben ér­kező mandarin drágult. ie.ben'lle,ÄfeArt40,l«kä,?1 Uit-ként ,záró­­levelű­,?s° r^arl!a,1!­'S: rostélyos és felsál 17« -288. eemhttolu!10' ‘®rJa- Sz!£.ye) 14«—20*. borjúim«. himii»^7A«.vese? ,180^.2S(’­ pörköl‘ ,M' iuhims: .aní;! I»8—288. eleje 138—1(8, bárányhús: elem aprólék l««“*?.»8 ,,babus 17«—180. liba­,Mr.1 sskrszalonna 148—1(8, sertésk­á! 6B8~nílérSerteSZSK­ budapesti 1*4—ISO. libamáj 488— .5 * L* u T,?.d:,.r°n.tv élő 128-288, szeletelt 2.8 88»I?80|J^ aarc,sa elő 308-488, szeletelt 78«?.. csnka 128—160, kecsege »88-JJ®'• Jftne8^.el? keverthal 80—126. — Szarvas 67 .­*-500, vaddisznó 181-286, fogoly d/b ka^dr^teS"?,,^58' Vadlud drb «-*«• vad‘ ,.J*mn.°m­­1 és tojás: Tyuk élő drb 236-400, drbláZ^WWCM r,ao!,'‘a!llva16 db (160-200), sinnivaló ’a®7730* (1 50—180), kacsa hízott (160), Ind hízott V,af°“. .‘y«k I» 158-191 (145—ISO), IXa (138- ik­l­ csirke tantanivaló la 186—306 (188—238)* Ila (166), kacsa hízott la (168—165), la 140—170, Ind hízott la ljO—260 (145—160), la 146—196 (138—145) pulyka jerce 186-200, kakas 146 (126). Teatojás lá­­(Űr*41081 dr ’ aT?’, 138-140, eredeti ládaáru 4185 128)’ d?f,íl ko?arár« (168, apró és selejtes (10»—108), eredeti kosaram (118), főző és apró -4? *barna *21­^22^111!^* é“ félba"*a W »a V? 8 k...„TeJ (3#), tejfel 168-120 (85-90), “J, ’t2mbbe" S,s®rS4* (288), márkázott 348-366 -100 (250), sovány tehéntúró 56—88, uro (1517718,)­ kevert túró (110-130), juhsajt (1­8), ementáli hazai (2««—28«), trappista hazai (1­8—268), óvári hazai (98—13«) fillér. P 1511-es! dr,tfdzel,ék: Petrezselyem la (a4 58), Ila (48—52), sarsarepa karolta 25—30 (20— 2 la J)—I® (12—IS), Ha 12—14 (10—12), vegyes* 1?l dS,r,Mi ~281~22,» 1?11?8 Ia (15—24), Ha 12—14 *(10— 12), cikla la 16—14 (14—18), Ila (8—12), torma vé-401 gv nemesített édes 50—86 (35— 4'», kalat*be k,K 00—00 (50-68), darab 12-16 (8-10), ku.Ifoldi levelid (80—98), tisztított 120—1.18 (00-1­0), dughagyma (40—70), vöröshagyma la 24 M?8 ff.IV’* ’ 11 t 21T22­­,4—2®h Piros 26—38 (24- 26), fokhagyma la 48—7» (16—20), Ila 24—4« (14—16) fejedtáposzm hollandi magról (33-36), hazai In *4—3» f?r % f. _4T.«0 (26—28) kelkáposzta la IPi z 15­7^’. f,Ia .«0—14), kelbimbó 180—16»), }-n TM/lpOSZta hollandi 54-56 (40-45), hazai 58-54 !101.*°h savanyúkáposzta 36-48, fejessaláta meleg­­agy! 18—60 (8—36), főzelektók 18—40 (8—18), hóna­­posretek (16—60), chaniilon^oniha 176—200 (140—160) ésm­erkegomba (140-180), paraj tisztított 40-60 (34 -17). .-rv°l,-eres (29-22), sóska melegágyi 240-288 (188—208), közönséges (128—139) fillér. Burgonya: Gu­lbaba 18-12 (7-8), nyári rózsa 19—12 (7—8), őszi rózsa 8—10 (6—7), kifli 127,m­é*r'1), Esla 8-8 (5_5-S)› foj4o‚‘ ,·-2* ("­.. ^“zSM^Aiya.fclilfürdt (48-129), nemesfaj 00—1*•‚ (SO—­160), közönséges válogatott 60—10« (46— k'r‘s »•“«‚«.! ›«0-15« («8—100), külföldi 299 IT.« .1.2.9-18?.4' aszak­szava hazai (80-129), külföldi (110—170), szilvaíz (100—120), gyümölcsíz (110—128), pr­pa,perbe,'H. (60—70), dióból csemege 300—320 (26—320), drabel­la 220—269 (240—260), mogyoróból 280-380 (218-320), mandulából külföldi 480 (00 ,4*5 —500), gesztenye külföldi 51—90 (40—80), narancs városbelü 88—140 (66—180), sárgabélü 64—90 (38-35), grape fruit (20—40), narancs Jaffa (63—66) mandarin 90—120 (85—*18), citrom­­a 8—9 (6—7), Ila 6—7 (4,8—6), kosáráru (52—62), füge koszorús (68—64), zsákos (6 8—130), ládás (140—288) fillér. Fűszer: Paprika édesnemes csemege 528—569 (380—400), édesnemes 448—480 (340—360), félédes gulyás 400 (268—280), fa­rózsa 248—320 (??(!—»4«) mák kék 135—150 (130—138), méz pergetett (133— 140), köménymag (188—220), japán rizs (66—57), patya rizs («5­ 6«), Karolin rizs (85-88), szegfő, bors (880—708) fillér.

Next