Nemzeti Ujság, 1938. március (20. évfolyam, 48-72. szám)

1938-03-06 / 53. szám

LULU Foltk Imre ötlete-A TERÉZKÖRÚTI 201 ** “* “ *?* pee kis vígjátékot színpad László Miklós, a te-BEMUTATÓJA hétségtes szinész-író. Kitűnőnek tartjuk a darab alapötletét. A fiatal úrilány, aki uno­katestvérének állását akarja megmenteni, megtévesztően hasonlít a híres színésznőre, Murát­ Lilire, ebből támad a sok kedves és furcsa helyzet, amelyeket László Miklós ruti­nos kézzel használ ki és fejleszti vidám és frissen pergő történetté. Természetesen erre a szerepre Muráti Lilit hívta meg a kis ka­baré. M Muráti először szerepel a Teréz­ körúti Színpadon és az ő játékának finom részlet­­szépségei nagyszerűen érvényesülnek az in­tim akusztikájú színházban. Kettős szerepét bravúrosan játssza meg. Legfrappánsabb je­lenete, mikor mint Muráti Lili jelenik meg és saját magának bemutatják. Tarnay Ernő rendezése ügyesen és ízlésesen tartja vígjá­téki nevén a könnyen bohózattá sikló történe­tet. A színészek közül az utóbbi időben meg­­lepőnn sokat fejlődő Básthy Lajos megnye­rően közvetlen, nyugodt és halk szavú játéka tetszett, továbbá Gárdonyi remek jellemrajza, kisebb szerepekben pedig Bartók Bibi, Peti, Berczy és Bata Erzsi. A vígjáték előtt több egyfelvonásost és ki­sebb tréfákat láttunk, amelyek közül a leg­jobb Kőváry Gyula „így írunk mi“ című tré­fája, amelyben maga Kőváry és Fenyő jeles­kedik. Jó Pálmay Jenő ötlete és még néhány kisebb bohózat, amelyekben Náray Teri, Kö­kény, Rajna Aliz, Hegyi, Kőváry, Fenyő aratják a tapsokat. Salamon Bélának megint kitűnő szerepe van egy Loissie-bohózatban, most is erőssége a kis társulatnak. Rácé Vali, a színház dizőze, Francois Vil­lon zenésített balladáját adja elő. Talán túl­ságosan theátrálisan, de tehetségesen. _______ —ha. GÁLA­EST A CSOKONAI SZÍNHÁZBAN A debreceni Csokonai Színházban egy hete múlt, hogy Horváth Árpád saját rendezésében bemutatta Asguthy Erzsébet és Simor Miklós „Gázmérgezés a Domb­ utcában“ című eredeti drámáját s a színház művészei azóta is egyre fokozódó érdeklődés mellett estéről-estére telt ház előtt játsszák a különleges, modern és bátor darabot. A „Gázmérgezés a Domb­­utcában“ jövő héten is minden este szinre­­kerül Debrecenben és ezzel olyan rekordot állít fel, amely becsületes irodalom jegyében született műnél eddig még aligha, fordult elő vidéki magyar színház történeteiben. Egy­forma dicsősége ez az örök emberi hangokat megszólaltató, erőteljes, drámai hangszerelésű­ darabnak, a tökéletesen kiegyensúlyozott ren­dezésnek, a színészek megrázóan tiszta játé­kának és az alföldi metropolis mű­veit közön­ségének, amely estéről-estére megtölti a szín­házat. Csütörtökön a váratlanul kirobbant nagy siker örömére és a fiatal szerzők tiszteletére „Gála-est“-t rendez a színház, amelyen a város és a megye előkelőségein kívül részt vesz a fővárosi sajtó, a művészvilág, a szín­pad, a magyar irodalmi és társadalmi élet sok előkelősége. ___ AZ EMBER TRAGÉDIÁJA GRÁCBAN Órácból jelentik: A gráci városi színház­ban pénteken, március 18-án lesz Az ember tragédiája bemutatója, Mohácsi Jenő fordítá­sában. Ezzel az ünnepi előadással, amelyre Budapestről és Bécsből sok vendéget várnak, a gráci Magyar Egyesület ötven éves jubileu­mát fogják megünnepelni. Kezdeményezője vitéz dömeházi Spányi Mária gráci magyar konzul. A színház intendánsa, Pruscha Vik­tor, aki 1951-ben Karlsruhebem Hubay Jenő az Álarc című dalművét rendezte és aki a vezetése alatt álló gráci városi színházban sok magyar színpadi műnek és magyar operaénekesek vendégszereplésének ad helyet, a Madách Imre klasszikus remekművének rendezésével Schoenfeld Bruno főrendezőt bízta meg. Ádámot Hans Krassnitzer, Évát Annie Hartmann, Lucifert Franz Schar­­wenka játssza. Franz Salmhofer-nek, a bécsi Burgstu­mház Afaddhh-előadásából ismert kí­sérőzenéjét Marcel Frank vezényli. — D. Trozonyi Kató szerzői- és előadó­estje. A Pátria Magyar Írók, Hírlapírók és Művészek Klubjának dísztermében (VII., Er­­zsébet­ körút 43., L) március 6-án, vasárnap délután. 6 órakor rendezi szerzői- és előadó­estjét dr. Dobákné, Trozonyi Kató, az ismert dalszerző és dalénekesnő. Bevezetőt mond: Gáspár Jenő, a Petőfi Társaság titkára. A műsor keretében közreműködnek: Dobók Baby zongoraművésznő, Ibby Éva Mária, Marczal Frigyes költő és Szigeti Sándor operaénekes. Belépődíj nincs. Kötelező ruhatár: 1 pengő. — Hangversenyek. A Magyar Szerzők és Zeneszerzők március 4-én a Pátria Klub dísz­termében jól sikerült irodalmi és z­enedélutánt rendeztek Fábián Zs. Eszter, dr. B. Novy Anna, Bene Valery előadóművésznők, Bör­zsönyi Zoltán zongoraművész, K. Németh Gabriella zongoraművésznő, Szűcs Gusztáv zeneszerző, Kozalik Ernő operaénekes magas­­szín­vonalú közreműködésével. Megnyitót mon­dott s költeményeket adott elő: dr. Gegus Da­ni®. Konferált: dr. Járási Jenő zeneszerző. — Magyar dal- és előadóestet rendezett szerdán este a Pátria Klu­b különtermében Hajdú Anna és Árkossyné Szabó Margit. Hajdú Anna kulturált hangjának finomságával mu­­­­tatta be az új dalszerzőik műveit. Árkossyné Szabó Margit, a kedvelt előadóművésznő mai I­nipar költők műveiből számait nagy sikerrel. | (Sidiihá), művészet ÉSZAK FIAI A svéd hivatalos reprezentatív képző­mű­vésze­ti kiállítás Tizenkét évvel ezelőtt volt az utolsó svéd művészeti kiállítás Budapesten, akkor is és most is a Nemzeti Szalon Er­zsébet-téri helyiségeiben. A nemzetek szellemi csereforgalmát mindig és min­denütt megbecsülik és talán ma a szo­kottnál is nagyobb a jelentősége, hogy az európai kultúra kapcsolata és foly­tonossága ne sémuljon el, a fegyverek és elkeseredett viták zajában. Észak fiait nálunk különös rokonszenv fogadja, sze­retjük ezt a férfias jellemű, tiszta lelkű, becsületes fajtát, józanságukat, tisztessé­güket, emberiességüket és mi, a puszták lakói sokszor nosztalgiával gondolunk a tengerek, égbenyúló havasok és fjordok távoli világára. De ezeken az érzelmi szempontokon kívül azért is érdemes a svéd kiállításra felfigyelni, mert művé­szi szempontból is értékes és tanulságos. A svéd festőművészet és szobrászat nem­csak egy nagy történelmi múltú és ma is jelentékeny nemzet kultúrájának vonzó területe, hanem az érdekes egyéni saját­ságokon túl, európai színvonalú is, mert állandó érintkezésben van a művészet metropolisainak szívverésével. Abban a kis keresztmetszetben, amely most a Nemzeti Szalon termeiben elénk tárul, a nemzeti sajátságokon kívül megtalálható Páris, Róma, Berlin, Brüsszel és Ant­werpen minden művészi mozgalmának minden rezdülése. A svéd művészetnek az érdekes egyéniségek közé tartozik, Dahlskog műveim is meglátszik a nagy képzőművészeti kultúra és az egyéniség varázsán túl is finom árnyalatokban mu­tatkozik a francia és keleti hatás. Ma­­tisse-emlékek elevenednek meg Hjerten- Grünewald kompozícióin, hideg szívei, érdekes technikája jellegzetessé teszi minden festményét. Gunne Carl erősen dekoratív képein nagyvonalú formalit­mus és teljes kiegyensúlyozottság a jel­legzetes jegyek. Ez a kiváló művész a svéd piktúra egyik legjelesebb szellemi vezére. Bizonyos szellemi rokonságban van vele Gran Hjalmar is, nyugodt ha­tású összefoglaló komponálása a monu­mentalitás határát súrolja. Francia pik­­túrán nevelkedett I. Grünewald, minden képe csupa bátorság és lendület. Érdekes művész Hallströn, Kylberg talán vala­mennyi között a mi szemünknek legfes­­tőibb és legspirituálisabb Nilsson Nils, kiállított négy képe Parisban is meg­állná a helyét Nagyon szépek Otto, Sköld, Valtin, Aberg, Thor,Schwab,nem­­zetközi vonatkozásban is kiválóak Jo­hansson, Hulgrin, Elgström, Börte és Amelin alkotásai is. A szobrászanyag nemcsak vetekszik a képekkel, hanem talán még magasabb színvonalat képvisel. Jonsson, Jöns­son, Blomberg, Lundquist, Möllerberg, Eldh, Ahlberg, Grate egytől-egyig kiváló mű­ 1938 tipusú hálózati és telepes rádiókészülékei« nagy választékban! Márkás alkatrészek: WiSfSTj[¥WS[fi^ csövek, hangszórók XJIzAZa 4L* eifif A ■ n& mmf­laflAl­HWncehhAH I Vl- Podmaciezky­ utca 3», legeSEfr­yOSecö^n . Fióküzlet: VII., Il&kóczl­ot 30. éppen az az értéke, hogy európai tudott lenni anélkül, hogy elvesztette volna azokat az ősi és népi jegyeket, amelyek karakterét meghatározzák. A kiállított anyag három — ha nem is szakadékszerűen elválasztott —­ részre tagolódik. Az elsőbe a ma már hajlott­­korú, európai nevű mesterek tartoznak, akik annak idején a „Künstler­­bundát” alapították és akik a realizmus és im­presszionizmus stílusát emelték magas színvonalra. Liljefors, ez a hetvennyolc­éves művész, aki talán Európa vagy a világ legkiválóbb állatfestője, egyetlen képével is megmagyarázza azt a kivéte­les rangot, amelyet a művészek körében méltán élvez. Ehhez a körhöz tartozik Schultzberg is, öt képe között az esős időt ábrázoló kompozíciója muzeális ér­ték, tele tónusfinomsággal, finom valeur­­rel és­­ fiatalos lendülettel. Remek táj­képekkel szerepel Eugen svéd királyi herceg, 32-es, 34-es, 35-ös számot viselő képei a lírai tájfestés és monumentális valóságábrázolás legjava termékei. Hel­mer Osslund már közelebb jár a francia iskolához, előadása merészebb, elvontabb, dekoratívabb, stílusával iskolát terem­tett. A második és harmadik csoportba az a két nemzedék tartozik, amely megma­radt ugyan az ábrázolásnál, de szaba­dabban, önkényesebben kezeli a termé­szeti motívumokat, nemcsak lefesti, ha­nem alakítja is a tájat. Az egyik cso­port tagjai inkább a természetet, a má­sik inkább a képszerűséget tartja fon­tosnak. Erixson a legegyénibb, legérde­kesebb tehetség közöttük. A témát min­dig átszellemesíti, képeit misztikum lengi körül, a kompozíció feszültsége nagy és hatásos. A hűvös északi temperamentum helyett az északi miszticizmus a döntő elem művészi egyéniségében. Damm is vészek, díszei a plasztikának. Az iparművészeti anyag is legelső­­rendű. A Gustavsbergs-művek gyártmá­nyai a sárga, zöld és többszínű porcel­­lánnak művészi becset adnak, az oreforsi üveggyár öntött és csiszolt üvegei is méltó képviselői a rendkívül magas szín­­vonalú svéd iparmű­vészetnek és gyár­iparnak. " A kiállítás minden művészbarát, szá­mára öröm és esemény, létrehozóit meg­illeti az őszinte elismerés. (m. v.) * Fényes külsőségek között nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó nyitotta meg szom­baton délután a Nemzeti Szalon Művészeti kiállítási termeiben rendezett svéd hivatalos reprezentatív képzőművészeti kiállítást, amely­­nek fővédnöke a kormányzó és legmagasabb patrónusa V. Gusztáv svéd király. Pontosan fél hét óraikor érkezett a főméltó­­ságú pár a Nem­zeti Szalonba, ahol Torsten mindén svéd­ királyi követ és Hubay Andor, a Nemzeti Szalon művészeti egyesület művészeti igazgatója fogadta a kormányzót és feleségét. A távollévő kultuszminiszter képviseletében Szily Kálmán államtitkár köszöntötte a kor­mányzót és feleségét és sorban mutatta be Undén követ a főméltóságoknak Karl Gunne festőművészt, a svéd királyi kormány meg­bízottját és Hjalmar Olsont, a Gustavsberg porcellángyár igazgatóját. A bemutatások után Andén követ magas­­szárnyalású beszédben mutatott rá a csere­­kiállítások nagy fontosságára, majd felkérte a kormányzót a kiállítás megnyitására. Ezt köve­tően vitéz nagybányai Horthy Miklós rövid beszéd kíséretében a kiállítást megnyitottnak jelentette ki. Hjalmar Olson ekkor a kor­mányzónak egy remekbe készült hatalmas zöld és ezüst kézifestéssel díszített tálat nyúj­tott át. A főméltóságú pár ezután a svéd követ és Karl Gunne kísérete mellett végigjárta a kiállítási termeket, hosszan időztek egyes ké­peknél és szobroknál s távozásukkor a leg­nagyobb elismeréssel nyilatkoztak a kiállí­tásról. — Márkus-matiné ma Z. Közr.: L. Magis­­tretti hárfa és Fenyves L. hegedű. — A Budapesti Kamarakórus március 29-én, kedden este fél 9 órakor a Zeneművé­­szeti Főiskola nagytermében hangversenyt rendez. Vezényel dr. Paulovics Géza, közre­működik Kopeczky Alajos orgonaművész. Műsoron: Palestrina, Debussy, Milhaud, Flo­­rent Schmitt, Bárdos, Kodály és Nádasdy kó­rusművein kívül Kosa: Dies irnejének bemu­tatója, valamint Bach, Reger és Liszt orgona­művei. HARAPÓS FÉRJ RAJNAY GÁBOR és XABOs GYULA ___________________ HARAPÓS FÉRJ _______________feleségei s PAV&A MARGIT és BÁRSONY RÓZSI HARAPÓS FÉRJ HOLAP PREMIER I___________PÉCSI *­IC­AMAR­A NEMZETI ÚJSÁG 27 március S. MAGYAR SZÍNHÁZ Szombaton, március 12-én: Vilpone, van a Pénz fiomédiája Ben Jonson örökértékű vígjátékremeke. Főszereplők: Törzs Jenő, Turay Ida, Vaszary Piroska, Bilicsi Tivadar, Földényi László, Szigeti Jenő, Pataky Miklós, Pártos Gusztáv, Bánhidy László, Dávid Mihály. Fordította: Em­őd Tamás. Zene: Nádor Mihály. Rendező: Vaszary János. Díszlettervező: Upor Tibor. 12-ig minden este: Egyetlen éjszakára. ICuUs szatitícoU — Az „Aranysziget”, Dékány András történelmi vígjátéka lesz a Nemzeti Színház legközelebbi újdonsága. Mese­­szerű történet ez Nagy Péter cárról, a cár házasságáról Katalinnal. Egy-két drámai jelenetét ellensúlyozza az erős vígjátéki elem. Nem Nagy Péter, a ké­sőbbi félelmetes cár, hanem a fiatal még vidám és jókedvű Péter a hőse ennek a darabnak. Kiss Ferenc lesz Nagy Péter, míg Katalin szerepére még nem találta meg Németh Antal igazgató a megfelelő színésznőt. Both Béla, rendezésében azon­ban már hétfőn megkezdődnek a próbák és hétfőn délben Katalin megszemélyesí­tőjének neve is kint lesz már a próba­táblán. — Mihalovics Miklós nyerte a Képző­művészeti Társulat nagydíját, Horváth József kitüntető elismerésben részesült, a Halmos-féle kisplasztikai díjat Sik­lósiy Lőrinc kapta, a zsáner-díjat pedig Henczné Deák Adrienne. — A betegszabadságra utazó Szörényi Éva helyett csütörtökön Lukács Margit veszi át „A nők barátja“ előadásán Hackendorff kisasszony szerepét. — Malacic Lovro, a­ zágrábi opera és filharmónia főzeneigazgatója március végén Budapesten vezényel. Bruckner, Mussorgstolf és Dohnányi művein kívül három délszláv zeneszerzőt is bemutat kitűnő karmester, aki előzőleg a rádió stúdiójában előadást tart a délszláv zenei életről. A■ zágrábi karmester pesti szereplése után Dohnányi Ernő a,, fifty“ rabi filharmonikusokat vezényli viszon­zásképpen. — A Volpone* felújítására készül­t Magyar Színház, amelynek a színpadát most átépítik, mégpedig oly módon, hogy a zenekar fölé építenek egy előszínpadot. Ben Johnson komédiáját annak idején szintén a Magyar Színház játszotta Csontossal, akinek szerepét most Torza Jenő alakítja. ______ — A Filharmóniai Társaság VIIX bézi­ hangversenye hétfőn, 7-én az Operában. Ver­zényel: Dohnányi. Műsoron: Berlioz: Benve­­nuto Cellini, nyitány: Debussy: La mer. Bruckner: VII. szimfónia. — A modern művészet problémáiról tartott érdekes előadást szombaton dr. Márjás Vik­tor, a kiváló kritikus Éles István rajztanár festőiskolájában. A rendkívül nehéz és mély témát könnyed, csevegő formában feloldva tolmácsolta a szép számban megjelent közön­ségnek, amelynek soraiban a magyar művész­világ számos kitűnősége jelent meg. — Operaház. Táblás házzal ünnepelte a közönség szombaton este Pataky Kál­mánt, a világhíres énekművészt, aki Gerald szerepét alakította ezúttal először Delibes romantikus dalműve, a Lakmé előadásában. Csengő tenorja, férfias szín­padi emberábrázolása külön élményt je­­lentettek ezúttal is, mint minden alka­lommal, Pataky Kálmán művészi meg­nyilatkozásai során. Elragadtatással ün­nepelte a közönség a nagy tenoristát az első felvonásbeli nagy ária után, de a tüntető sikerben méltóan és megérdemel­ten osztozott a címszereplő Szabó Ilonka­­aki valóban költői alakítást nyújtott a brahmin leányának regényesen finom szerepében­ ívelő szopránja, ez a hajlé­kony szép orgánum tökéletesen szólal­tatta meg a második felvonásbeli híres pengettyű-áriát is, amelyet percekig tartó nyiltszini tapssal fogadott a közönség. A művészegyüttes kitűnő szereplői közül első helyen Farkas Sándort említjük, aki férfias erővel vitte színpadra a bosszú­álló hindu népvezér alakját. A betegségé­ből szerencsésen felépült Maleczky Osz­kárt hasonlóképpen szeretettel ünnepelte a közönség. Orosz Júlia, Gere Lola ked­ves, csengő hangú együttese, Somló Jó­zsef, Dósa Mária és a Bársony Dóra he­lyett szereplő Tasnády Mária vették ki illő részüket az emlékezetesen szép est sikeréből A második felvonásbeli tánc­jelenetben Szalay Karola új és rendkívül plasztikus koreográfiai képet adott. Az előadást Berg Ottó karnagy nagy gond­dal és biztos kézzel vezényelte. (d. f.)

Next