Nemzeti Ujság, 1938. március (20. évfolyam, 48-72. szám)

1938-03-06 / 53. szám

LULU Fdtk Imre ötleté­A TERÉZKÖRUTI b01 ** “* “ *?* pee kis vígjátékot színpad László Miklós, a te­BEMUTATÓJA hetségres ezinész-iró. Kitűnőnek tartjuk a darab alapötletét. A fiatal nrilány, aki uno­katestvérének állását akarja megmenteni, megtévesztően hasonlít a hires színésznőre, Murát! Lilire, ebből támad a sok kedves és furcsa helyzet, amelyeket László Miklós ruti­nos kézzel használ ki és fejleszti vidám és frissen pergő történetté. Természetesen erre a szerepre Mvrátl Lilit hívta meg a kis ka­baré. ilvráti először szerepel a Teréz-köruti Színpadon és az ő játékának finom részlet- szépségei nagyszerűen érvényesülnek az in­tim akusztikája színházban. Kettős szerepét bravúrosan játssza meg. Legfrappánsabb je­lenete, mikor mint Muráti Lili jelenik meg és saját magának bemutatják. Tarnay Ernő rendezése ügyesen és Ízlésesen tartja vígjá­téki nivén a könnyen bohózattá sikló történe­tet. A színészek közül az ntóbbi időben meg- lepőne sokat fejlődő Básthy Lajos megnye­rőén közvetlen, nyugodt és halk szavú játéka tetszett, továbbá Gárdonyi remek jellemrajza, kisebb szerepekben pedig Bartók Bibi, Peti, Berczy és Bata Erzsi. A vigjáték előtt több egyfelvonásost és ki­sebb tréfákat láttunk, amelyek közül a leg­jobb Kőváry Gyula „így írunk mi“ című tré­fája, amelyben maga Kőváry és Fenyő jeles­kedik. Jó Pálmay Jenő ötlete és még néhány kisebb bohózat, amelyekben Náray Teri, Kö­kény, Rajna Aliz, Hegyi, Kőváry, Fenyő aratják a tapsokat. Salamon Bélának megint kitűnő szerepe van egy Ldssíó-bohózatban, most is erőssége a kis társulatnak. Rácé Vali, a színház dizőze, Francois Vil­lon zenésitett balladáját adja elő. Talán túl­ságosan tbeátrálisan, de tehetségesen. _______ —ha. GÁLA-EST A CSOKONAI SZÍNHÁZBAN A debreceni Csokonai Színházban egy hete máir, hogy Horváth Árpád sóját rendezésében bemutatta Asguthy Erzsébet és Simor Miklós „Gázmérgezés a Domb-utcában“ című eredeti drámáját s a színház művészei azóta is egyre fokozódó érdeklődés mellett estéről-estére telt ház előtt játsszák a különleges, modem és bátor darabot. A „Gázmérgezés a Domb- utcában“ jövő héten is minden este ezinre- kerüt Debrecenben és ezzel olyan rekordot állit fel, amely becsületes irodalom jegyében született műnél eddig még aligha, fordult elő vidéki magyar színház történetéiben. Egy­forma dicsősége ez az örök emberi hangokat megszólaltató, erőteljes, drámai hangszereié««! darabnak, a tökéletesen kiegyensúlyozott ren­dezésnek, a színészek megrázöan tiszta játé­kának és az alföldi metropolis mü veit közön­ségének, amely estéről-estére megtölti a szín­házat. Csütörtökön a váratlanul kirobbant nagy siker örömére és a fiatal szerzők tiszteletére „Gála-esi“-& rendez a színház, amelyen a város és a megye előkelőségein kívül részt vesz a fővárosi sajtó, a művészvilág, a szín­pad, a magyar irodalmi és társadalmi élet sok előkelősége. ___ AZ EMBER TRAGÉDIÁJA GRÁCBAN Óráéból jelentik: A gráci városi színház­ban péntekem, március 18-án lesz Az ember tragédiája bemutatója, Mohácsi Jenő fordítá­sában. Ezzel az ünnepi előadással, amelyre Budapestről és Béesből sok vendéget várnak, a gráci Magyar Egyesület ötven éves jubileu­mát fogják megünnepelni. Kezdeményezője vitéz dömeházi Spányi Mário gráci magyar konzul. A színház intendánsa, Pruscha Vik­tor, aki 1951-ben Karlsrahebem Hubay Jenő az Álarc című dalmüvét rendezte és aki a vezetése alatt álló gráoi városi színházban sok magyar színpadi műnek és magyar operaénekesek vendégszereplésének ad helyet, a Madách Imre klasszikus remekművének rendezésével Schoenfcld Bruno főrendezőt bízta meg. Ádámot Hans Krassnitzer, Évát Annie Hartmann, Lucifert Franz Schar- wenka játssza. Franz Salmhofer-nök, a bécsi Burgsziimház Áfaddch-előadásából ismert kí­sérőzenéjét Marcel Frank vezényli. (Ssdiiháx, művészet ÉSZAK FIAI A svéd hivafa’os reprezentatív képző mű vésze ti kiállítás Tizenkét évvel ezelőtt volt az utolsó svéd művészeti kiállítás Budapesten, akkor is és most is a Nemzeti Szalon Er­zsébet-téri helyiségeiben. A nemzetek szellemi csereforgalmát mindig és min­denütt megbecsülik és talán ma a szo­kottnál is nagyobb a jelentősége, hogy az európai kultúra kapcsolata és foly­tonossága ne mémuljon el, a fegyverek és elkeseredett viták zajában. Észak fiait nálunk különös rokonszenv fogadja, sze­retjük ezt a férfias jellemű, tiszta lelkű, becsületes fajtát, józanságukat, tisztessé­güket, emberiességüket és mi, a puszták lakói sokszor nosztalgiával gondolunk a tengerek, égbenyuló havasok és fjordok távoli világára. De ezeken az érzelmi szempontokon kívül azért is érdemes a svéd kiállításra felfigyelni, mert művé­szi szempontból is értékes és tanulságos. A svéd festőművészet és szobrászat nem­csak egy nagy történelmi múltú és ma is jelentékeny nemzet kultúrájának vonzó területe, hanem az érdekes egyéni saját­ságokon túl, európai színvonalú is, mert állandó érintkezésben van a művészet metropolisainak szívverésével. Abban a kis keresztmetszetben, amely most a Nemzeti Szalon termeiben elénk tárul, a nemzeti sajátságokon kívül megtalálható Páris, Kóma, Berlin, Brüsszel és Ant­werpen minden művészi mozgalmának minden rezdülése. A svéd művészetnek az érdekes egyéniségek közé tartozik, Dahlskog műveim is meglátszik a nagy képzőművészeti kultúra és az egyéniség varázsán túl is finom árnyalatokban mu­tatkozik a francia és keleti hatás. Ma- tisse-emlékek elevenednek meg Hjertén- Grünewald kompozícióin, hideg szivei, érdekes technikája jellegzetessé teszi minden festményét. Gunne Carl erősen dekoratív képein nagyvonalú formarit­mus és teljes kiegyensúlyozottság a jel­legzetes jegyek. Ez a kiváló művész a svéd piktura egyik legjelesebb szellemi vezére. Bizonyos szellemi rokonságban van vele Gran Hjalmar is, nyugodt ha­tású összefoglaló komponálása a monu­mentalitás határát súrolja. Francia pik- turán nevelkedett I. Grünewald, minden képe csupa bátorság és lendület. Érdekes művész Halsströn, Kylberg talán vala­mennyi között a mi szemünknek legfes- tőibb és legspiritualisabb Nilsson Nils, kiállított négy képe Parisban is meg­állná a helyéi Nagyon szépek Otte« Sköld, Valiin, Aberg, Thor,Schwab,nem- zetközi vonatkozásban is kiválóak Jo­hansson, Hulgrin, Elgström, Börte és Amelin alkotásai is. A szobrászanyag nemcsak vetekszik a képekkel, hanem talán még magasabb színvonalat képvisel. Jonsson, Jöns son, Blomberg, Lundquist, Möllerberg, Eldh, Ahlberg, Grate egytől-egyig kiváló mű­1938 tipusu hálózati és telepes rádiókészülékei« nagy választékban! Márkás alkatrészek, WiSfSTj[¥WS[fi^ csövek, hangszórók XJIzAZa 4L* eifif A ■ ú& mmf laflAlnHWncehhAH I Vl- Podmaolezky-utca 3», legeSEíriyOSeöö^n . Fióküzlet: VII., Il&kóczl-ot 30. éppen az az értéke, hogy európai tudott lenni anélkül, hogy elvesztette volna azokat az ősi és népi jegyeket, amelyek karakterét meghatározzák. A kiállított anyag három — ha nem is szakadékszerüen elválasztott —• részre tagolódik. Az elsőbe a ma már hajlott- korú, európai nevű mesterek tartoznak, akik annakidején a „Künstlet: bundát” alapították és akik a realizmus és im­presszionizmus stílusát emelték magas színvonalra. Liljefors, ez a hetvennyolc­éves művész, aki talán Európa vagy a világ legkiválóbb állatfestője, egyetlen képével is megmagyarázza azt a kivéte­les rangot, amelyet a művészek körében méltán élvez. Ehhez a körhöz tartozik Schultzberg is, öt képe között az esős időt ábrázoló kompozíciója muzeális ér­ték, tele tónusfinomeággal, finom valeur- rel és — fiatalos lendülettel. Remek táj­képekkel szerepel Eugen svéd királyi herceg, 32-ee, 34-es, 35-ös számot viselő képei a lírai tájfestés és monumentális valóságábrázolás legjava termékei. Hel­mer Osslund már közelebb jár a francia iskolához, előadása merészebb, elvontabb, dekoratívabb, stílusával iskolát terem­tett. A második és harmadik csoportba az a két nemzedék tartozik, amely megma­radt ugyan az ábrázolásnál, de szaba­dabban, önkényesebben kezeli a termé­szeti motívumokat, nemcsak lefesti, ha­nem alakítja is a tájat. Az egyik cso­port tagjai inkább a természetet, a má­sik inkább a képszerüséget tartja fon­tosnak. Erixson a legegyónibb, legérde­kesebb tehetség közöttük. A témát min­dig átszellemesiti, képeit misztikum lengi körül, a kompozíció feszültsége nagy és hatásos. A hűvös északi temperamentum helyett az északi miszticizmus a döntő elem művészi egyéniségében. Damm is vészek, díszei a plasztikának. Az iparművészeti anyag is legelső- rendű. A Guslavsbergs-művek gyártmá­nyai a sárga, zöld és többszínű porcel- lánnak művészi becset adnak, az oreforsi üveggyár öntött és csiszolt üvegei is méltó képviselői a rendkívül magasszin- vonalu svéd iparmű veszetnek és gyár­iparnak. ' A kiállítás minden művészbarát; szá­mára öröm és esemény, létrehozóit meg­illeti az őszinte elismerés. (m. v.) * Fényes külsőségek között nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó nyitotta meg szom­baton délután a Nemzeti Szalon Művészeti kiállítási termeiben rendezett svéd hivatalos reprezentatív képzőművészeti kiállítást, amely, nek fővédnöke a kormányzó és legmagasabb patrónusa V. Gusztáv svéd király. Pontosan félhet óraikor érkezett a főméltó- ságu pár a Nedizeti Szalonba, ahol Torsten tlndén svéd. királyi követ és Hubay Andor, a Nemzeti Szalon művészeti egyesület művészeti igazgatója fogadta a kormányzót és feleségét. A távollévő kultuszminiszter képviseletében Szily Kálmán államtitkár köszöntötte a kor­mányzót és feleségét és sorban mutatta be Undén követ a főméltóságoknak Kari Gunne festőművészt, a svéd királyi kormány meg­bízottját és Hjalmar Olsont, a Gustavsberg porcellángyár igazgatóját. A bemutatások után Undén követ magas- szárnyalásu beszédben mutatott rá a csere- kiállitások nagy fontosságára, majd felkérte a kormányzót a kiállítás megnyitására. Ezt köve­tően vitéz nagybányai Horthy Miklós rövid beszéd kíséretében a kiállítást megnyitottnai jelentette ki. Hjalmar Olson ekkor a kor mányzónak egy remekbe készült hatalmas zöld és ezüst kózifestéesel díszített tálat nyúj­tott át. A főméltóságu pár ezután a svéd követ és Kari Gunne kísérete mellett végigjárta a kiállítási termeket, hosszan időztek egyes ké­peknél és szobroknál s távozásukkor a leg­nagyobb elismeréssel nyilatkoztak a kiállí­tásról. — D. Trozonyi Kató szerzői- és előadó­estje. A Pátria Magyar írók, Hírlapírók és Művészek Klubjának dísztermében (VII., Er- zsébet-körut 43., L) március 6-án, vasárnap délután. 6 órakor rendezi szerzői- és előadó­estjét dr. Dobákné, Trozonyi Kató, az ismert daíszerző és dalénekesnő. Bevezetőt mond: Gáspár Jenő, a Petőfi Társaság titkára. A műsor keretében közreműködnek: Dobók Baby zongoraművésznő, Ibby Éva Mária, MarczaU Frigyes költő és Szigeti Sándor operaénekes. Belépődíj nincs. Kötelező ruhatár: 1 pengő. — Hangversenyek. A Magyar Szerzők és Zeneszerzők március 4-én a Pátria Klub dísz­termében jól sikerült irodalmi és zienedélutánt rendeztek Fábián Zs. Eszter, dr. B. Novy Anna, Bene Valery előadóművésznők, Bör­zsönyi Zoltán zongoraművész, K. Németh Gabriella zongoraművésznő, Szűcs Gusztáv zeneszerző, Kozalik Ernő operaénekes magas- szín vonalú közreműködésével. Megnyitót mon­dott s költeményeket adott elő: dr. Gcgus Da­ni®. Konferált: dr. Járási Jenő zeneszerző. — Magyar dal- és előadóestet rendezett szerdán este a Pátria Kluib különtermében Hajdú Anna és Árkossyné Szabó Margit. Hajdú Anna kulturált hangjának finomságával ma- i tatta be az nj dalszerzőik müveit. Árkossyné Szabó Margit, a kedvelt előadóművésznő mai I nipar költők müveiből szamait nagy sikerrel. | — Márkus-matiné ma Z. Közr.: L. Magis- tretti hárfa és Fenyves L. hegedű. — A Budapesti Kamarakórus március 29-én, kedden este fél 9 órakor a Zeneművé- szeti Főiskola nagytermében hangversenyt rendez. Vezényel dr. Paulovics Géza, közre­működik Kopeczky Alajos orgonaművész. Műsoron: Palestrina, Debussy, Milhaud. Flo- rent Schmitt, Bárdos, Kodály és Nádasdy kó­rusművein kívül Kosa: Dies iraejének bemu­tatója, valamint Bach, Reger és Liszt orgona­művei. HARAPÓS FÉRJ RAJNAY GÁBOR és XABOs GYULA ___________________ HARAPÓS FÉRJ _______________feleségei s PAV&A MARGIT és BÁRSONY RÓZSI HARAPÓS FÉRJ HOm«P PREMIER I ___________PÉCSI * IC AMA« A NEMZETI ÚJSÁG 27 március S. MAGYAR SZÍNHÁZ Szombaton, március 12-én: VilpoRe. van a Pénz fiomédiája Ben Jonson örökértékn vigjátékremeke. Főszereplők: Törzs Jenő, Turay Ida, Vaszary Piroska, Bilicsi Tivadar, Földényi László, Szigeti Jenő, Pataky Miklós, Pártos Gusztáv, Bánhidy László, Dávid Mihály. Fordította: Ernőd Tamás. Zene: Nádor Mihály. Rendező: Vaszary János. Díszlettervező: Upor Tibor. 12-ig minden este: Egyetlen éjszakárai ICuUsszatitícoU — Az „Aranysziget”, Dékány András történelmi vigjátéka lesz a Nemzeti Színház legközelebbi újdonsága. Mese- szerű történet ez Nagy Péter cárról, a cár házasságáról Katalinnal. Egy-két drámai jelenetét ellensúlyozza az erős vígjátéki elem. Nem Nagy Péter, a ké­sőbbi félelmetes cár, hanem a fiatal még vidám és jókedvű Péter a hőse ennek a darabnak. Kiss Ferenc lesz Nagy Péter, mig Katalin szerepére még nem találta meg Németh Antal igazgató a megfelelő színésznőt. Both Béla, rendezésében azon­ban már hétfőn megkezdődnek a próbák és hétfőn délben Katalin megszemélyesí­tőjének neve is kint lesz már a próba­táblán. — Mihalovics Miklós nyerte a Képző­művészeti Társulat nagydiját, Horváth József kitüntető elismerésben részesült, a Halmos-féle kisplasztikái dijat Sik­lóiig Lőrinc kapta, a zsáner-dijat pedig Henczné Deák Adrienne. — A betegszabadságra utazó Szörényi Éva helyett csütörtökön Lukács Margit veszi át „A nők barátja“ előadásán Hackendorff kisasszony szerepét. — Malacic Lovro, ai zágrábi opera és filharmónia főzeneigazgatója március végén Budapesten vezényel. Bruckner, MussorgsJcij és Dohnányi művein kívül három délszláv zeneszerzőt is bemutat kitűnő karmester, aki előzőleg a rádió stúdiójában előadást tart a délszláv zenei életről. A■ zágrábi karmester pesti szereplése után Dohnányi Ernő a,, fifty“ rabi filharmonikusokat vezényli viszon­zásképpen, — A Volpone* felújítására kész&l « Magyar Színház, amelynek a színpadát most átépítik, mégpedig olymódon, hogy a zenekar fölé építenek egy előszinpadot. Ben Johnson komédiáját annakidején szintén a Magyar Színház játszotta Csontossal, akinek szerepét most Torz« Jenő alakítja. ______ — A Filharmóniai Társasig VIJX béri. hangversenye hétfőn, 7-én az Operában. Vér zényel: Dohnányi. Műsoron: Berlioz: Benve- nuto Cellini, nyitány. Debussy: La mer. Bruckner: VII. szimfónia. — A modern művészet problémáiról tartott érdekes előadást szombaton dr. Márjás Vik­tor, a kiváló kritikus Eles István rajztanár festőiskolájában. A rendkívül nehéz és mély témát könnyed, csevegő formában feloldva tolmácsolta a szép számban megjelent közön­ségnek, amelynek soraiban a magyar művész­világ számos kitűnősége jeleni meg. — Operaház. Táblás házzal ünnepelte a közönség szombaton este Pataky Kál­mánt, a világhíres énekművészt, aki Gerald szerepét alakította ezúttal először Delibes romantikus dalműve, a Lakmé előadásában. Csengő tenorja, férfias szín­padi emberábrázolása külön élményt je- lentettek ezúttal is, mint minden alka­lommal, Pataky Kálmán művészi meg­nyilatkozásai során. Elragadtatással ün­nepelte a közönség a nagy tenoristát az első felvonásbeli nagy ária után, de a tüntető sikerben méltóan és megérdemel­ten osztozott a címszereplő Szabó Ilonka- aki valóban költői alakítást nyújtott a brahmin leányának regényesen finom szerepében. ívelő szopránja, ez a hajlé­kony szép orgánum tökéletesen szólal­tatta meg a második felvonásbeli híres cengettyü-áriát is, amelyet percekig tartó nyiltszini tapssal fogadott a közönség. A művészegyüttes kitűnő szereplői közül első helyen Farkas Sándort említjük, aki férfias erővel vitte színpadra a bosszú­álló hindu népvezér alakját. A betegségé­ből szerencsésen felépült Maleczky Osz­kárt hasonlóképpen szeretettel ünnepelte a közönség. Orosz Julia, Gere Lola ked­ves, csengő hangú együttese, Somló Jó­zsef, Dósa Mária és a Bársony Dóra he­lyett szereplő Tasnády Mária vették ki illő részüket az emlékezetesen szép est sikerébőL A második felvonásbeli tánc­jelenetben Szalay Karola nj és rendkívül plasztikus koreográfiái képet adott. Az előadást Berg Ottó karnagy nagy gond dal én biztos kézzel vezényelte, (d. f.)

Next

/
Thumbnails
Contents