Nemzeti Ujság, 1938. május (20. évfolyam, 97-121. szám)

1938-05-01 / 97. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG május 1. Politikai Aéda VESZPRÉM MEGYE törvényhatósági bi­zottsága hagyományosan fényes ünnep­ség keretében szombaton iktatta be új méltóságába dr. Mesterházy Ferencet, a vármegye új főispánját. A vármegye­­háza zsúfolásig megtelt termében meg­jelent Hóman Bálint kultuszminiszter kíséretével, Kelemen Krizosztom pannon­halmi főapát, Werner Adolf zirci főapát, Strommer Viktoria tihanyi apát, Med­­gyasszay Vince református püspök és számos más egyházi és világi közéleti előkelőség. A közgyűlést Berky Miklós alispán nyitotta meg. Az ülés résztve­vői átvonultak a püspöki székesegyház­ba, ahol Kauzli Dezső nagyprépost szent­misét mondott, majd ismét visszatértek a közgyűlési terembe, ahol az új fő­ispán letette hivatali esküjét. 7. MESTERHÁZY FERENC főispán székfoglaló beszédében hangoztatta, hogy a nemzetet érintő nagyf­ontosságú kérdésekben kell, hogy minden jó magyar hazafi egymásra talál­jon. Talán soha nagyobb szükség nem volt a kölcsönös megértésre és a nemzet egysé­gére, mint a mai időkben, amikor a közeljövő talán olyan áldozatokat követelő problémák elé állít bennünket, amelyet csak egységes és történelmi elhivatottságát mélyen átérző nép tud megoldani. Bűnt követ el hazája ellen mindenki, Agy­i ma széthúzásra izgat. Ország­­építő munkát csak nyugodt, békés légkörben lehet végezni, ezért mindenkor a legnagyobb eréllyel fog őrködni a rend és biztonság fe­lett, minden felforgató cselekményt és nemzet­ellenes megmozdulást csirájában elfojt és a felelőtlen izgatásokkal szemben vaskézzel jár el. Ehhez a munkához kérte a vármegye nagy­közönségnek segítségét. A beiktatás után ban­kett volt, amelyen Mesterházy Ferenc, Hunkár Béla és Hóman Bálint mondott beszédet. A földmivelésügyi és pénz­ügyi bizottsága május 4-én, szerdán dél­előtt tíz órakor a II. számú bizottsági teremben ülést tart, amelyen a milliár­dos program beruházásairól szóló tör­vényjavaslatot tárgyalja. -» DARÁNYI KÁLMÁN miniszterelnök Tog albán király esküvője alkalmából meleg üdvözlő táviratot küldött Koca Kotta albán miniszter­­elnökhöz, aki ezt hasonló üdvözlő távirattal viszonozta, amelyben kijelentette, hogy az egész albán nemzet örömmel köszönti az új baráti köteléket, amely Magyarországot és Albániát összefűzi.­­­ AZ EGYESÜLT KERESZTÉNYPÁRT május 3-án, kedden délelőtt 11 órakor a parlament egyik tanácskozó termében várt értekez­letet tart, amelynek napirendjén a most tárgyalásra kerülő törvényjavaslatok ke­rülnek.* A TESZ igazgatósága április 29-én tartotta szokásos havi ülését, amelyen Sztranyavszky Sándor, a Szövetség országos társelnöke, az igazgatóság tagja elnökölt. Az ülés megnyi­tása után Sztranyavszky Sándor bejelentette Baross Gábornak, a TESz országos elnökének tisztségéről való lemondását. Miután az or­szágos elnök a vele folytatott többizbeni tár­gyalás után is ragaszkodott elhatározásához, A FELSŐHÁZ ­ Az első kiadás 5 nap alatt elfogyott ! Második kiadás! A hitleri árjatörvények teljes szövege és magyarázata Összeállította Dr. Molnár Ákos ügyvéd. Nemárják polgársága, házassága, hivatal­viselése, frontkedvezmények stb. Kapható a Nemzeti Újság kiadóhivatalában, Honvéd-u. 10 Ára 1 pengő lpolitikai légnyomást, amelytől összeszorult a sáv és lükeö­ttetésre feszült a halánték. A magyar parlament pártjainak merev keretei nem­­tudták úgy együtt és összetartani a jobboldali pártokat, hogy azokból együttesen kialakulhatott volna a keresz­tény nemzeti tömegek számára a határozott és szuggesztív nagy összefogás. De még magukban a pártokban sem tudták megteremteni a teljes kohéziót, hanem ellenkező­­­­­eg, az ellentmondásoknak csak nehezen leplezett, hazug egyensúlyát is alig voltak képesek fenntartani. A kép­viselőházban néha egy szó, egy perc elmosta a pártok gátjait s a pillanat izgalmában, a gondolat feszültségében olyanok találtak egymásra, akik a teremben szemben voltak s olyanok nézték döbbenten idegenül egymást, akik egy pártban ültek. Amilyen szerencse volt, hogy az alkotmányjogi javaslatokat békés együttműködésben segíthették törvénnyé válni az alkotmányos politikai jobboldali pártok, annyira elodázhatatlan most — a köz­jogi problémák elintézése után s a nagy gazdasági és társadalmi programok megvalósítása előtt, — hogy a parlamentben igen mélyreható és igen messzeható politikai átalakulás menjen végbe. Kell, hogy a keresztény és nemzeti alkotó erők, akár egyetlen új párt, akár a megújhodott és megtisztított régi pártok összefogásával, hatalmas és szilárd politikai erővé formálódjanak ki. De úgy, hogy a parlamenttől bizonyos fokig elszakadt s a pártokból nagyrészt kiábrándult keresztény magyar népi tömegek és nemzeti társadalmi rétegek újra megtalálhas­sák az alkotmányos életen belül a maguk ideáljait, a lel­kükből lelkedzett eszméket és ne legyenek kitéve továbbra is a lejtőre vivő forradalmasítás magával sodró vesze­delmének. Azok a tömegek, azok a rétegek, amelyeknek egyes egyedeit és egyes részeit magához tudta már vonzani a kalandos láz és alkotmányellenes agitáció, kell, hogy visszaforduljanak az igazi alkotó munkához, ha abban és az arra összeszövetkező komoly politikusok és komoly pártok terveiben és cselekedeteiben végre újra belevet­hetik reményeiket és bizalmukat s megtalálhatják a friss és új egyéniségek kibontakozásának feltételeit. Régóta mondjuk, hogy az egész világ s így mi magya­rok is, nagy korfordulóhoz érkeztünk, amely nem múlha­­tik el sorsdöntő átalakulások, sőt bizonyos megrázkódtatá­sok nélkül. De nem szabad, hogy felülkerekedjék a nép­ben az a gondolat, elsősorban pedig az értelmiségben az a tévedés, hogy a korkívánta új szociális rend kialakításá­hoz s az ezt magában foglaló jogalkotáshoz többé parla­menti úton eljutni nem lehet, hanem azzal csak ismeret­len képességű vezérek parancsuralma útján lehet eljutni,­­ hogy ahhoz nem a közszabadság s az egyéni lelki és politikai szabadság alapján, hanem a titkos összeesküvé­sek, az államfelforgatás és forradalmasitás módszereivel lehet elérkezni s hogy a keresztény Magyarországnak olyan rendszerekhez és elméletekhez kellene ezért fordulni, amelyek végső kifejtésükben kikerülhetetlenül szembe­kerülnek Krisztus Egyházával. Mert­­ belső lényegük az a mostanában sokat emlegetett totalitás, a szaba­dságés nyo­más és lélekeken taposó zsarnokság. Mit kell tehát tenni? Minden pártnak, amely ke­reszténynek, nemzetinek és a népi politika céljait valló­nak mondja és tartja magát, meg kell magát újítan­ia. Lelkileg kell újjá születnie, hogy hordozója lehessen a társadalmi igazságosság nagy közgondolatának és ezt elszánt akarattal meg is tudja valósítani a Tisza— Duna-közén. Nemcsak belpolitikánk, de külpolitikánk sorsa is attól függ, milyen szerencsésen, milyen gyorsan s az emberi és a keresztény elveknek mennyire megfele­lően tudjuk ezt az átformálást végrehajtani. Senki sem hiheti, hogy az ilyen nagy, elkerülhetetlen és megkerül­hetetlen átalakulást a jogalkotásnak minden régi mód­szerével és minden régi fogalmával lehet majd meg­oldani. Annak azonban még a gondolatát is el kell vetnünk magunktól, hogy ne a törvényesség, ne az ősi magyar alkotmányosság útján és módszereivel csinál­juk meg! A pártoknak tehát, amikor kiteljesült programjuk­kal és a népi politika kibontott zászlajával újra a po­rondra lépnek, három szilárd pillérre kell építeni a ma­gyar nemzet számára a hidat, amely a jobb és boldo­gabb jövőbe vezet. Az első a szentistvá­ni gondolat, az ősi alkotmányosság, amely a nemzetnek a közhatalom­ban való teljes részesedését biztosítja és semmiféle parancsuralmi rendszert, semmiféle egyéni, vagy párt-­­ abszolutizmust nem tűr. A másik pillér a közszabadsá­­v­gok és az egyéni szabadságok tisztelete. E nélkül­­nincs jogállam, de több: e nélkül nincs igazi emberi élet. Legalább is magyar ember számára — nincs! Szabad akaratú emberek vagyunk, akit Isten a maga kép­ére teremtett, nem pedig rabszolgának, sem politikai zsar­nokok, sem párt­ totalitások, sem moszkvai rémek, sem­ idegen elméletek, sem a Mammon, sem az ököl, sem a bilincs rabszolgájának. A harmadik az igazi kereszténység. Számunkra, katolikus magyarok számára az a lélek, az a szellem, amely Szent Péter utódának szavaiból száll most újra, meg újra felénk, erkölcsi kérdésekben a „Casti con­­nuba“-ból, társadalmi kérdésekben a „Quadragesimo Anno“-ból, politikai és szellemi kérdésekben pedig a „Divini Repdemptoris“-ból és a „Mit brennender Sorgo“-ból. A magyar katolikus politika az ősi nemzeti hagyományok, a társadalmi igazságok koreszméje és a magyar népiség követelései mellett ezekben a szavak­ban keresheti meg sorsának útmutatását. A keresztény nemzeti politika a magyar célokról pedig a magyar élet nagy egyensúlyozójának és sugárzó férfiegyéniségének, a kormányzónak szavaiból, aki ezekről a kérdésekről ismételten szólott már inte­lemmel és irányítással az egész ország felé. Ez a három pillér, amelyből egyet sem engedünk lerombolni, ez a három vezércsillag, amelyekre örökre nézni fogunk! Aki ezekre akar építeni, aki ezek után akar menni, az jöjjön velünk,­­ a pártok pedig csak azokkal álljanak és meneteljenek együtt, akik ezeket fentartás nélkül vallják és hirdetik. Ne engedjék a pár­tok, hogy saját soraikból egyesek kacérkodjanak olyan mozgalmakkal, amelyekkel szemben az államhatalom kénytelen volt az ország nagy érdekei s a nemzet élete érdekében kíméletlenül fellépni. A pártoknak megálljt kell kiáltani azok felé, akik a forradalmasítás lejtőjére akarják rángatni az országot. De az őszinteség és a becsületes szándék tiszta szavával kell visszaszólítani azokat az értékes rétegeket, azokat a derék magyar em­bereket, akik a politikai légkör feszültségében s a poli­tikai élet tespedésének reménytelenségében egy ideig ismeretlen kalandok és ismeretlen programok veszélyes útjára tévedtek. Teljesnek és minden m melléktekintetere nélkül valónak kell lenni ennek az új átrendeződésnek! Az alkotmányos keresztény nemzeti pártoknak f­ele első­sorban annak a pártnak, amely a magyar katolicizmus­hoz legközelebb áll, félreérthetetlenül ki kell nyilvánít®­­l­l­niük, hogy csak az tartozhatik közéjük, aki fenntartás nélkül elfogadja ezeket a nagy elveket. Aki pedig akár mandátumbiztosításból, akár túlfűtött ambícióból más­felé kacsintgat s felforgató, összeesküvő, alkotmányelle­nes, totalitásos, — tehát épp ezért az Egyház lelkiségé­vel is szembenálló pártokkal és politikusokkal keresi összeköttetést és létesít megegyezést, *£­. áfin ,az a Jäagä"^" új politikáját párton kívül kell keresnie. imi Az utolsó napok eseményei a helyesen értesült és világosan látó emberek előtt eleget mutattak abból,­­ hogy az alkotmányellenes kísérleteknek, forradalmasító , törekvéseknek itt semmi reményük sincs a hatalomra jutásra. A magyar alkotmányos tényezők felelősség­tudással és elszánt akarattal állnak őrhelyükön. A ma­gyar államhatalom pedig minden megfelelő eszköz bir­tokában tudja kötelességét s fejjel a falnak rohan az, aki most elveszti az eszét és szembe akar fordulni az­ ország rendjével, nyugalmával és biztonságával. Új munka, új kornak új feladatai előtt állunk. Hogy ezt jól tudjuk megoldani, azért felelősek vagyunk a jövendőnek, fiainknak és unokáinknak. Férfimódra­­ kell hát viselkednünk, mert a férfimódon való kiállás, a bátorság, a szilárdság nem a felforgatók kiváltsága, hanem elsősorban azoknak a kötelessége, akiket az or­szág a parlamentbe beküldött és azon keresztül a felelős kormányzatban az országgyűlés és annak többsége a vezető helyekre elfogadott. Azoknak pedig, akik ezentúl is felforgató összeesküvéseken, hókuszpókuszos kalando­kon és forradalmasító terveken törik a fejüket, meg kell tanulniok és meg kell ismerniök, hogy vannak még férfiak Magyarországon, akik meg tudják védeni Szent István országában a törvényt, a szabadságot s a­ ke­resztény és magyar emberi lelket. kéri az igazgatóságot, hogy vegye tudomásul a lemondását és Baross Gábornak a TESz el­nöki székében kifejtett jóakaratú és lelkes munkásságáért köszönetét, elismerését és há­láját fejezze ki. Az igazgatóság Sztranyavszky Sándor elnök indítványát egyhangúlag ma­gáévá tette. Sztranyavszky Sándor elnök fel­kérte dr. Makay Dezső igazgatósági tagot, a főudvarnügyi bíróság elnökét, hogy a május hóban tartandó közgyűlésig vállalja az orszá­gos elnöki teendők ellátását. Makay Dezső a felajánlott tisztséget köszönettel elfogadta. Ennek megtörténte után Sztranyavszky Sán­dor foglalkozott a TESz hivatásával és cél­kitűzéseivel. Megállapította, hogy ma a ke­resztény és nemzeti társadalom néha olyan képet nyújt, mintha nem volna meg benne az a harmónia, amely feltétlen szükséges ahhoz, hogy a nemzet érdekeit a mai nehéz időkben kellő erővel szolgálhassa. Hangsúlyozta, hogy a TESz-re a jövőben nagy feladat vár és ezt a feladatot csak úgy tudja megoldani, ha a pártpolitika teljes kizárásával folytatja mun­kásságát. Az igazgatósági ülés egyhangúlag magáévá tette az elnök megállapítását és kimondotta, hogy a jövőben fokozottabb mér­tékben fog gondoskodni arról, hogy a TESz életéből minden pártpolitika és még annak látszata is kikapcsoltassék és ezáltal megadja a lehetőségét annak, hogy a TESz keretében a keresztény magyar társadalom minden tagja építő munkát fejthessen ki azoknak a célki­tűzéseknek az érdekében, melyek a TESz programját képezik. A KECSKEMÉT törvényhatósági bizott­sága április 30-ám tartotta rendes köz­gyűlését Fáy István főispán elnöklete mellett. Napirend előtt Kovács Sándor pápai prelátus, törvényhatósági bizott­sági tag méltatta a kormányzó április 3-án tartott rádiószózatát. Hittel és ren­dületlen bizalommal tekint Kecskemét egész társadalma a kormányzó magas személye felé. Indítványára a közgyűlés egyhangúlag hódolattal köszöntötte a kormányzót. Dr. Szabó Iván felsőházi tag rámutatott Darányi Kálmán földmű­­velésügyi minisztersége alatt elért nagy eredményekre, mint miniszterelnök pe­dig Darányi Kálmán a magyar jövendő kimunkálását célzó és jelenleg tárgyalás alatt álló intézkedéseivel tett a nemzet­nek újabb kiváló szolgálatokat. Indítvá­nyára a közgyűlés Darányi Kálmán mi­niszterelnököt egyhangú lelkesedéssel üdvözölte. Ugyancsak üdvözölte az új pénzügyminisztert, közgazdasági minisz­tert és földmivelésü­gyi minisztert. * EGER VÁROS képviselőtestülete ma dél­után közgyűlést tartott, amelyen napirend előtt dr. Lipcsey Péter kormányfőtanácsos, közjegyző a Szent István évről és Szent Ist­ván honalapítói érdemeiről, majd a második honalapítóról, Horthy Miklós kormányzóról emlékezett meg emelkedett szavakkal. A köz­gyűlés tagjai felállva hosszasan ünnepelték a kormányzót. Dr. Lipcsey Péter Indítványára a képviselőtestület nevében Braun Károly polgármester üdvözlő táviratot küldött a ka­binetiroda útján Magyarország kormányzó­jához. A Belváros egyik legrégibb felfjf |lffl­| férfikalapüzlete I 1 i ü 1 1 I 16 jm­ lfil ü H ezúton értesíti m. t. Vevőit, hogy a legújabb tavaszi IIJM |ü II I Kg II lg kalapújdonságok megérkeztek. Budapest, Apponyi-tér 5. szám Jtyuiafrb tavaszi nt^aUkondSíc /

Next